Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-05 / 189. szám, szerda

1953 augusztus 1 2 U J SZ O 3 A világ egész közvéleménye a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvétele mellett foglalt állást A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma tiltakozik az amerikai légikalózok provokációs támadása ellen X. Plizsevszkij, a moszkvai Prav­dában kommentálja az összes or­szágok széles közvéleményének azt a követelményét, hogy Kínának ad­ják meg az ENSZ-ben a helyét. „Jogosan mondják azt, hogy an nak a szervezetnek, amely a béke és biztonság biztosítására alakul, nincs joga ignorálni egy 500 millió lakosú Országot csupán azért, mert e szervezet 60 tagja közül egynek — az USA kormányának nem tet­szik a kínai nép által felállított po litikai és szociális rendszer" — írja a cikk szerzője. „Bizonyára nem véletlen, hogy az ENSz minden közgyűlésén, az ENSZ-nek majdnem valamennyi szervében ilyen vagy amolyan alak ban kitartóan hallatszanak azok a hangok, melyek aZt követelik, hogy a kínai népnek adjanak helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében, adják meg azt a helyet, amely jog szerint megilleti öt. Csupán az USA által gyakorolt nyomás kényszerí­tette eddig a küldöttek többségét arra, hogy országaik érdekeivel ellentétben az ellen szavazzanak, hogy Kína törvényes képviselőjé­nek visszaadják azt a helyet, ame­lyet most törvényellenesen a Kuo mintang-madárijesztö foglal el." A cikk írója emlékeztet arra, hogy a Korea elleni amerikai ag resszió megkönnyítette Amerika urai számára, hogy akaratukat rá­kényszerítsék szövetségeseikre és hogy meghiúsítsák azt, hogy Kiná Bukarest — a fesztivál városa vasárnap, augusztus 2-án a Román Népköztársaság különböző részeiből összegyűlt ifjúság örömteli hangjá­ra ébredt. A pionírok, fiatal fiúk és lányok csoportjai, a festői népvise­letekbe öltözött ifjak először a vá­ros középpontjába vonultak, ahon­nan azután az „Augusztus 23" — sportcsarnokba meneteltek. Velük együtt, jóval a IV. VIT megnyitása előtt a város lakosainak ezrei a sportcsarnokba özönlöttek. Felvonul­tak a külföldi delegátusok, akik az egész világról 85 millió ifjút képvi­selnek. Valamennyien saját orszá­guk dalait éneklik és egyben számos baráti megnyilvánulásban fejezik ki békeakaratukat és azt az óhajukat, hogy barátság legyen a nemzetek között, A fiatal, britek kihajolnak az au­tóbuszok ablakaiból és megszorítják a gyarmati ifjak fekete kezeit, akik a mellettük levő autóbusz nyitott ablakain néznek ki. A szőke svédek fehér-arab sapkákat tesznek fejükre és a lengyelek a csehszlovákok üd­vözlésére eléneklik a „Tancuj-tancuj vykrúcaj" dalt. Az óriási sportcsar­nok emelvényei hatalmas virágos mezőként festenek és a sportcsarnok körül a világ valamennyi nyelvén ez a felirat olvasható „Béke és ba­rátság". Mindenütt ott látható a Román Népköztársaság állami jelvé­nye, a VIT-jelvény a DIVSz és a Nemzetközi Diákszövetség jelvényei. Pontosan 16 órakor a föemelvényre léptek G. Gheorghiu Dej, a Román / Jean Lafitte, a Béke Világtanács főtitkára és Li Ji-meng, a Béke Vi­lágtanács titk;;:n július 30-án a Béke Világtanács titkársága nevé­ben levert intézett a koreai béke­bizottsághoz és a kínai békebizott­sághoz. „Nagy örömmel üdvözöljük a ko­reai fegyverszünet megkötését — hangzik a levél — amely nagy győ­zelem a békeszerető kínai és koreai nép, valamint mindazok számára, akik kívánják a békét. Ez a győzelem megmutatja, hogy milyen nagyok a nemzetközi fe­szültség enyhítésének lehetőségei és bebizonyítja, hogy még a legkomo­lyabb nemzetközi nézeteltéréseket is meg lehet oldani békés eszközök kel. Tovább kell haladnunk a fegy­nak visszaadják az ENSZ-ben való tagsági jogát. Rámutat arra, hogy Dullesnek a július 28-i washingto ni konferencián tett nyilatkozatá­ból ítélve az USA kormánya a jö­vőben is ingorálni akarja partnerei­nek nézetét. A valóság azonban azt mutatja, hogy bizonyos idő óta ez a politika az USA-nak az agresz­szív atlanti tömbbeli partnereire megszűnik hatni. Nem véletlen, hogy már egy nappal a koreai fegyverszünet aláirása után a kül­földi sajtó számos szerve teljes ha. tározottsággal követelni kezdte, hogy a Kínának járó ENSZ-beli helyet adják meg Kína törvényes ké<pviselöiriek. Az újságok joggal figyelmeztetnek arra, hogy nem le­het komolyan beszélnünk az összes távolkeleti vitás kérdések megöl­dásáról, valamint a nemzetközi helyzet enyhítéséről, ha diszkrimi­nálnak olyan országot, mint a Kí­nai Népköztársaság. A szerző megjegyzi, hogy Dulles nak az a fenyegetése, hogy vétó jogot alka'maz Kinának az ENS^­be való felvétele ellen, számos or­szágban elégedetlenséget keltett. Angliában és Franciaországban is mind hangosabban hangzik fel az a követelés, hogy Kínának adják vissza az Egyesü't Nemzetek Szer vezetében tagságát, amely jog sze­rint megilleti. Ezen országok saj tója hangsúlyozza, hogy nem lehet megoldani a Távolkelet egy prob lémáját sem a Kínai Népköztársa­ság részvétele nélkül. Kínának az ENSZ-be való gyors felvétele mel lett foglal állást a keleti országok sajtójának többsége is. Ebben az értelemben egységes India sajtója. Joggal mutat rá arra, hogy Kina törvényes képviselőinek jelenléte az ENSZ-ben jelentősen meggyorsíta ná az összes megoldatlan távolke leti kérdések megoldását és hozzá járulna az a feszült helyzet eny­hítéséhez az egész világon. A kí­nai nép ENSZ-beli jogainak fel­újítása mellett foglalnak állást In donézia hivatalos személyiségei és az indonéz sajtó is. valamint más ázsiai országok sajtója is. Sőt mi több — írja tovább a cikk — még az USA-ban is nem kevés értelmes hang hallatszik, amelyek azt követelik, hogy „reá lisan közeledjenek'- a kínai nép ENSZ-beli törvényes tagsága fel­újításának kérdéséhez. Az USA urainak álláspontja azonban a kí­nai nép ENSZ-beli jogaínak felújí tásával kapcsolatban pontosan meg határozott - célt követ. Ez az állás foglalás, amelyről nyíltan ír az amerikai sajtó, arra irányúi, hogy meghiúsítsa a béke helyreállítását a Távolkeleten és a távolkeleti vi­tás kérdések sikeres megoldását. Ez az állásfoglalás azonban nem felel meg a világ széleskörű köz véleményének, amely a nemzetközi kapcsolatokban lévő feszültség enyhítését követeli. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminiszté­riuma szombaton közleményt bocsá­tott ki és tiltakozott az ellen, hogy amerikai katonai repülőgépek bű­nös módon behatoltak Kína fölé és a kínai légitérben megtámadtak egy szovjet utasszállító repülőgé­pet. A közlemény így hangzik: „A kínai kormányhoz érkezett hiteles jelentések szerint amerikai katonai repülőgépek 53 csoportja 324 felszállás keretében 1953 jú. lius 27-én behatolt 1 ;zakkelet­Kína légiterébe és ott za aró tevé­kenységet folytatott. Ekö xsn ame­rikai katonai repülőgépe' 15 cso­portja 78 felszállás keret ien átre­pült Liaotung tartományi _>z tarto­zó Penki, Kaiping, Ansi an, Hai. cseng, Tungho és Liuho, a Kirin tartományhoz tartozó Huatien, Csangcsun és Kuncsuling, valamint Liaohszi tartomány Mukdentől dél­re elterülő körzete fölött és felderítő tevékenységet folytatott. Az említett behatoló amerikai repülőgépek közül négy F 86 repü­lőgép ugyanezen a napon 11 óra 12 perckor Linkiang térségén keresz­tül behatolt kínai terület fölé, át­repült Huatien térsége fölött és 11 óra 19 perckor felderítő tevékeny séget hajtott végre, majd 11 óra 28 perckor, eltávozott. E repülőgé­pek zavaró tevékenységük során megtámadták és lelőtték baráti szomszédunk, a Szovjetunió egyik „IL.12" mintájú utasszállító repü­lőgépét, amely Port Arthur-Dalnij. ból szokásos útvonalán a Szovjet­unió felé haladt. A repülőgép fedél­zetén tartózkodó 21 ember — uta. sok és legénység tagjai — életét vesztette. Az Egyesült Államok háborús elemei a koreai háború kitörése óta sok alkalommal utasították az amerikai légierőt, hogy hatoljon be Franciaország demokratikus erői nagy győzelmet arattak a békéért és a szabadságért vívott harcuk­ban: hatalmas népi megmozdulás nyomására két évvel büntetésének letöltése előtt, augusztus 2-án ki­engedték a Maiam-börtönből Hen­ry Martint, a rettenthetet'en béke­harcost. A francia nép kiváló fiának ne­vét az egész világ ismeri. Henry Martin haditengerész tevékenyen küzdött az indokinai háború meg­szüntetéséért. Henry Martint 1950 őszén börtön, be vetették és bíróság elé állítot­ták. A touloni tengerészhadbíróság lázítás vádja címén ötévi börtönre ítélte őt. A vádat egy provokatőr hamis, koholmányaira építették. Egész Franciaországban hatal­mas tiltakozó mozgalom indult az ítélet ellen. Minden becsületes fran­cia e derék hazafi védelmére kelt. A hatalmas tiltakozó mozgalom nyomására a hivatalos körök kényte. lenek voltak megváltoztatni az előbbi ítéletet. 1951-ben azonban újabb bünpert indítottak Henry Martin ellen. A bresti bíróság újra öt évi börtönre ítélte őt — ezúttal újabb vád alapján: „A hadsereg demora. lizására tett kísérletéért." A Hen­ry Martin kiszabadításáért indított mozgalom tovább terjedt az egész országban. ' Ez év tavaszán Henry Martint távollétében beválasztották a Loi­re-tartomány helyi tanácsába. A nagy nyilvánosság követelte azon nali kiszabadítását, hogy megkezd­hesse a nép választottja kötelessé­geinek teljesítését. A hivatalos kö rök azonban siettek hatályon kívül helyezni megbízatását. Most, a koreai fegyverszünet meg­kötése után Franciaországban fo­kozódott a vietnami háború meg. szüntetését követelő tiltakozó moz galom, mely háború komolyan ká­rosltja a francia nép nemzeti ér dekeit. Ilyen körülmények között a kormány kénytelen volt szabad lábra helyezni Henry Martint, azt a férfit, akinek neve a vietnami háború ellen kifejtett küzdelem jel­képévé vált. Kína légiterébe és folytasson pro­vokációt Kína ellen, hiábavaló erő­feszítésként a koreai háború kiszé. lesítésére és arra, hogy folytassák a Távolkelet békéjének aláásását.. Ez alkalommal az Egyesült Ál­lamok repülőgépei által Kina légi­terében végrehajtott berepülések száma, valamint a megtámadott területek nagysága az elmúlt több mint három év óta elkövetett ilyen berepülésekhez viszonyítva minden eddigit felülmúlt. Ez a körülmény, valamint baráti szomszédunk, a / Szovjetunió egyik utasszállító repü­lőgépe elleni kalóztámadás, mód­felett súlyos provokációt jelent Kí­na és a Szovjetunió népei ellen. A kínai népet ez a tény felháborodás­sal tölti el. Az a körülmény, hogy az Egye. si !"t Államok katonai hatóságai szándékosan a koreai fegyversziine­ti egyezmény aláírásának napját választották ki a kínai légitér meg­sértésére irányuló ezen súlyos pro­vokáció végrehajtására, azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Államok háborús elemei nem nyugosznak bele Koreában elszenvedett veresé, gükbe. A kínai nép szakadatlanul fokozni fogja éberségét és fokozott mértékben fog védekezni az Egye­sült Államok háborúspárti erőinek minden lehetséges agresszív, kaland­kereső akciói ellen. A Kínai Népköztársaság közpon. ti népi kormánya ezennel határo. zottan és erélyesen tiltakozik az el­len a bűncselekmény ellen, amelyet az Egyesült Államok légiereje az­zal követett el, hogy behatolt Kína légiterébe és megtámadta a Szov­jetunió egyik utasszállító repülő, gépét. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya ünnepélye­sen kijelenti, hogy ezért az agresz­sziós bűncselekményért az Egyesült Államok kormányának kell a teljes felelősséget vállalnia." Henry Martin börtöne elhagyása­kor a következő kijelentést tette a L'Humanité munkatársának: „Reggel 7 óra óta szabadlábon vagyok. Magam mögött hagytam 41 hónapos börtönbüntetést. Örö­möm óriási. Szívélyes üdvözletemet és hálámat küldöm azoknak, akik­nek lekötelezettje ' vagyok szabad­ságomért. Szívből jövő köszönete­mondok a békevédök bizottságának, amely olyan nagy energiával foly­tatta a kiszabadításomért indított kampányt. Köszönetet mondok min­den demokratikus szervezetnek és elsősorban Franciaország Kommu­nista Pártjának, am(:Iy kiszabadi. tásom érdekében mindent elköve tjett. Köszönetet mondok minden becsületes embernek, aki küzdött ezért a jelentős győzelemért. Kö szönetet mondok azoknak, akik minden országban véde'meztek en. gem, üdvözletemet és hálás köszö netemet küldöm nekik! Szabadlábra kerülve látom hogy e 41 hónap alatt az indokínai békéért kifejtett küzdelem sokszorosan fo­kozódott. Sokkal erősebben, mint bármikor azelőtt, minden franciá. val együtt kiáltom: békét Indokí­nának! Ebben a pillanatban gondolataim a Fran-börtön felé irányulnak azokhoz, akik még ott maradtak bezárva, akik síkra szálltak a viet. nami békéért. Ezen a napon har. co s szolidaritásomat fejezem ki irántuk és csodálatomat becsületes­ségük felett és hálámat irántuk. Terjedjen a harc kiszabadítása, kért! Omoljanak véglegesen össze a béke és a szabadság ellen szőtt összesküvések. Elég volt a Bastille, bői! Békét Indokinának! - Éljen a francia nép és a megtor­lások ellen vívott hősi küzdelme! Éljenek a politikai meggyőződésű­kért börtönbevetett hazafiak! Éljen Franciaország! Éljen a sza. badsá§^ J Henry Martin nyílt levéllel for­dult Maurice Thorezhez, amelyben köszönetét fejezi ki Franciaország Kommunista Pártjának mindazért, amit kiszabadítása érdekében tett, Beszámoló a IV. Világifjúsági Találkozó megnyitásáról Népköztársaság minisztertanácsának elnöke és a Román Munkáspárt fő­titkára, valamint dr. Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke. Kíséretükben megjelentek a kormány tagjai, a kü'önbözö orszá­gok ifjúsági küldötteinek vezetői, valamint a diplomáciai testület kép. viselői. A légmegtisztelöbb helyet az ifjú brigádosoknak tartották fenn, akiknek az az érdemük, hogy a gyönyörű sportstadiont 115 nap alatt felépítették. Ezek a brigádo­sok kitüntetésekkel mellükön körül­járják az egész stadiont. Ezután a több mint 80.000 néző viharos üdvözlése mellett a stadion /öld gyepére szoros alakulatban felsorakozik .száz fehérbe öltözött harsonás. A harsonák hangja az ifjúság ünnepi díszszemléjének meg­nyitását jelenti. Az emelvényeken elhelyezett óriási zenekarok lelkesítő indulókat játszanak. A stadion kapu. jához ér az ünnepi menet. Elöl óriá. si fesztivál-jelvényt visznek és mö. göttük a zászlótartók 120 tagú cso­portja menetel világoskék és fehér zászlókkal. Ezután a DlVSz-jelvénye következik ugyancsak 120 zászlótartó kíséretében, akik arany és fehér zászlókat visznek, mögöttük a Nem. zetközi Diákszövetség jelvénye és azután a fehér és»vörös zászlók ha­talmas hullámzó tengere. Az öt nagyhatalom ifjúságának képviselői a főemelvény előtt orszá­gaik zászlóit viszik. Ezután a ha. talmas menetet, amelyben 106 or­szág küldöttei vesznek részt, a né­titkárságának levele i békebizottsághoz verszüneti egyezmény maradéktalan végrehajtása, a koreai kérdés és az összes távolkeleti kérdések igazsá­gos és méltányos megoldása, vala­mint mindazoknak a nézeteltéré­seknek felszámolása felé; amelyek­ben a jelenlegi nemzetközi feszült­ség gyökerezik; Az előttünk álló úton — mutat­nak rá végül a levélben — sok akadály van; olyanok, amelyek még léteznek és olyanok, melyeket előkészítenek. A népek még nagyobb mozgósí tásával, a tárgyalásokért folyó vi­lágméretű kampányban és az önök további erőfeszítései nyomán síké rül azonban majd elhárítani mind­ezeket az akadályokat és egyen getni a nemzetközi feszültség eny­hülésének útját". pl Albánia képviselői nyitják meg. A fiatal albán fiúk. leányok és spor­tolók kezéből rózsaszín, világoskék és fehér léggömbök szállnak a leve­gőbe. Majd következnek a többi országok kiküldöttei. ABC-sorrend­ben állandó tapsorkán között. Feke­te-sárga-piros zászlók alatt a belga fiatalok. A burmai zászló mögött hat fiatal, a bolíviai mögött öt mo­solygó arcú ifjú integet az ünneplő közönség felé.®Azután a bulgár ifjak jönnek hosszú, fegyelmezett sorok­ban. A zúgó taps egyre erősödik, amikor a bejáró ajtajában népvise­letben, lengő, könnyű selyemzászlók j alatt bevonulnak a hős Kína kill­I döttei. Egymásután vonulnak festői ; színes csoportokban Cambodzsa, Ca­merun, Kanada, Ceylon és Chile kül. döttségei. A főemelvény felé a cseh. szlovák küldöttség közeledik. Óriási vörös csillagot visznek, amelynek a közepén a CsISz^elvénye látható. „Éljen a béke!" kiáltják a csehszlo­vák ifjak és a, népviseletbe öltözött leányok csoportja táncra perdül a főemelvény előtt. A CsISz-tagok üd­vözletet intenek zászlójukkal. Mö­göttük halad a CsKD Sztálingrád­együttes, a Lúcsnica-együttes és a világoskék trikóba öltözött sportolók. Utánuk a francia fiatalok követ­keznek és a tömeg együtt énekli velük a franciák forradalmi dalát, a Marseülaise-t. Majd a német fia­talok jönnek, halványszürke nadrág­ban, világoskék ingben. Tudják, hogy ezeken a fiatalokon sok múlik a béke megvédését illetőleg. S már jönnek az angolok, a skótok, mö­göttük a Haiti-szigetiek, amikor ismét erősödik" a taps. .„Hungary", hozza a táblát elöl egy kékruhás magyar fiú és mögöttük erős, fe­gyelmezett csoport, nevető arcú fiúk és leányok. Színpompás a lengyel fiatalok fel­vonulása, még alig érnek az emel­vényhez, amikor a stadionba lépnek a szovjet fiatalok. Mennyi erő, meny­nyi szépség, mennyi fegyelmezettség és öntudat. Ha lehet még fokozni a lelkesedést, itt fokozódik igazán. Valóságos virágszőnyegen járnak és a tömeg már. már áttör' minden gá­tat, azsok a felvonulók is, akik már elfoglalták helyüket a pázsit köze­pén, odaszaladnak a szovjet fiata. lokhoz, ölelik, csókolják őket. Ez a felvonulás tart a legtovább. A fel­vonulást a román fiatalok végtelen sora zárta be. A felejthetetlen délutánt hatalmas utcabálok követték. Késő éjszakáig együtt táncoltak, szórakoztak a vi­lág fiataljainak küldöttei. A Béke-Világfanács titkárságának levele a koreai és a kínai békebizottsághoz Franciaország demokratikus erőinek győzelme \

Next

/
Thumbnails
Contents