Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-04 / 188. szám, kedd

191

SZ0 1953 augu&gbjg 4 r Uj szlovák vígjátékfihnet forgatnak Bratislava lakóinak élénk érdekiöáése közepette forgatja Palo Bie lik filmrendező közvetlenül a város középpontjában új vígjátékfiimjének, a „Péntek 13."-ának külső felvételeit. Bielik rendező, aki egyót bal a filmötlet és szöveg szerző je is, új filmjének témáját bratislaivai környezetből vette. A film központi alakja Rebro hivatalnok, akit még a polgári gondolkozás csökevényei terhelnek és egyetlen életcélja, hogy gyermekei szintén hivatalnokok legyenek. Ezért nehe zen békül meg azzal a valósággal, hogy gyermekei saját tetszésük szerint választottak hivatást. Amikor nézeteivel magára marad, megszűnik a hibákat másokban keresni és végül gondolkozását is megváltoztatja. Az öreg Rébro szerepét a filmben Ondris Jariabek játssza. Feleségének szerepét Olga Adamcsiková, gyermekeinek szerepét pedig František Dibarbora és Eva Krizsiková alakítják. Szlovák együttesek a 23. hronovi Jirászek-feszti válón Az idei hronovi Jirászek-fesztiválón két szlovákiai együttes is réastt ve^. A fesztivált a textil- és bőripari alkalmazottak szakszervezeti szövetsége rendezi, mint a textil. és bőripari üzemek üzemi klubjai legjobb sziniegyütteselnek szemléjét. Az egyik együttes, a púcftowi Maikyta-üzem klubjának színjátszócsoportja, N. Liszenkov „A poltavai Matalká" című ukrán operettjével láp fel, melyet a kör tagjai az üzemi klub énekegyüttesével és zenekarával együtt gyakoroltak be. A hronovi idei fesztivál másik szlovák részvevője a zsolnai Szlovena-üzem klubjának szinját szócsoportja, amely Ladislav t Mnacsko államdíjas író ,,Hidak ke let felé" című darabjával mutatkozik be a szemlén. Az idei hronovi Jirászek-fesztivált augusztus 22—29. napjaiban tartják meg. A fesztivál fölött Zdenek Nejedlý akadémikus, miniszterelnökhelyettes vállait védnökséget. Az Ukrán írók Szövetségének könyvkiadó tevékenysége A Csehszlovák írók Szövetségé nek gzlovákiai tagozata mellett működő Ukrán írók Szövetsége fennállásának rövid ideje alatt már néhány könyvet kiadott ukrán nyel ven. A szövetség idei könyvkiadó működésének keretében megjelent Fedor Lazorik „Virradat a falu felett" című elbeszélésgyüjteménye, Vlaszilij Zozulijak egyfelvonásosátnak gyűjteménye és a szlovák költészet antológiája, amelyben Ivan Matinszkij fiatal költő megismerteti az olvasókat a klasszikus és jelenlegi szlovák költészettel. Végül kiadásra került Michal Smajda „Élösdiek" című könyve. A szerző müvében az ukrán lakosság életét ábrázolja az úgynevezett szlovák állam alatt. A Szövetség terve sze rint legrövidebb időn belül megjelenőt Vaszilij Zazulijak színdarab jainak további gyűjteménye, Kara belesz verskötete és Juraj Borolicz „Ajándék" című elbeszélése. Az Ukrán trók Szövetsége „Dukla" címü. folyóiratként meg jelenő almanachot is ad ki, amelyben a kezdő ukrán írók prózai, költészeti és drámai müveit közli. D. ZASZLAVSZKIJ: W Ujságkozmetikai intézet A tőkés világ minden városában lépten-nyomon szépségápoló intézetekbe ütközünk. Első ifjúságukon már túlhaladott, kacér hölgyecskék járnak ide, hervadozó szépségük karbantartására, vagy generáljavítása céljából. A szépség-tatarozás technikája magas fokot ért el. Teszem azt, bemegy az intézetbe egy rozzant vén kakadu, ott nekilátnak és addig kenik, fenik, piperézik, bo. dorítják, fodorítják, mígnem úgy jön ki, mint egy garantáltan ártatlan frissen mázolt hajasbaba. A burzsoá sajtóintézetek nagyon hasonlítanak ezekhez a szépségápoló intézetekhez. A különbség csak az, hogy az ő technikájuk nagyon elmaradott Bejön például a tisztes agg Rágalom — foga ís, haja is rég kihullott — leül a karosszékbe. — Parancsol, asszonyom? — fogadja az újságkozmetika professzora. — Tartós hitelességet szeretnék csináltatni, de legalább hat hónapig tartson — mondja kényeskedve a vén csoroszlya. — Sajnos, asszonyom — szabadkozik a szakértő Rágalom asszony, ság sürü ráncaira és egész viharvert küllemére pillantva. — cégünk csak egy heti tartósságot garantál, azt is csak azzal a feltétellel, ha nem megy se napra, se esőbe, se a demokratikus sajtó szeme elé. — De egy igazságszínü átfestést csak meg tudnak csinálni? Elvégre arra való a kozmetikai intézet hogy Szép Helénát varázsoljon belőlem! — Olyan festékét még nem találtak fel, asszonyom! A rágalmazás foltot hagy az arcán, s azt nem takarja el semmiféle festék. ... Az újságkozmetika kérdéseivel foglalkozott a „Nemzetközi Sajtő. intézet'' nemrégen lezajlott londoni második ülésszaka. Lester Markel, a végrehajtő bizottság elnöke kínosan tekintgetve jobbra-balra, ideges hangon mondta: — Olyan hírek terjengenek rólunk, hogy mi nem nemzetközi, hanem — amerikai intézmény vagyunk... Micsoda fantasztikus koholmány! Mit ki nem találnak a rossz emberek! Itt süllyedjek el, ha mi nem tökéletesen független, nemzetközi intézmény vagyunk! I Az ám, csakhogy a „nemzetközi" intézet orcáin a púder és a rúzs alól furcsa kis bélyegek kandikálnak ki: Jobb orcáján ez állt:

t „Rockefeller-alap". A bal arcán meg ez: „Ford-alap". — Hát ön, elnök úr, kicsoda tulajdonképpen ? — Lester Markel vagyok, a „New York Times" vasárnapi mellékletének szerkesztője. Bizony, akárhogyan mázolják is a „Nemzetközi Sajtóintézet"-et, előtűnik származása, és rendeltetése. Az ülésszakon kicserélték tapasztalataikat a hazudozásban és megvizsgálták a szócsavarintás újabb módszereit, A részvevők egyhangúlag beismerték, hogy az agresszió sajtópropagandája hanyatlik, a rászedés régi módszerei elavultak és újakat kell keresni. A liazudozás öreg rókái három napig törték a fejüket, mit lehetne csinálni, hogy az olvasók higgyenek nekik, — de semmit sem tudtak kifundálni. Az persze nem újdonság, hogy a burzsoá saJjtő hazudik, rágalmaz, csalő és megvesztegethető, Arról van szó, hogy ezek a vádak egyre gyakrabban hangzanak el saját táborukban is. A sajtó gazdái elégedetlenek tollforgató lakájaikkal. Az Egyesült Államok szenátusi bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy a hírhedt „Amerika Hangja" — a „propaganda legkevésbbé hatásos eszköze". Éspedig nemcsak azért, mert hazudik, hanem azért, mert olyan ostobán és durván hazudik, hogy méx senki sem hisz neki. Márpedig az a csalás, amellyel senkit sem lehet megcsalni, az már csak afféle „I'art pour Part". Igy aztán az „újságkozmetikai intézet" második ülésszakán elhangzott beszédek amolyan töredelmes bünbevallás-félék voltak. Bizony-bizony, mondták a részvevők, rosszul dolgozunk, gazdáink elágedetlenek, kozmetikánk sokszor gyatra, festékeink fakulnak. Intézkedéseket kell tennünk, hogy hazugságainkat jobb köntösbe öltöztessük... No meg az is fontos, hogy ne egymástél eltérő hazugságokat alkalmazzunk. Hyen mődon megegyezvén, a külKiállítás Martin Benko életművéből A csehszlovák képzőművészek központi szövetségének szlovák szekciója Bratislavában kiállítást készít elő Martin Benko életéről, aki a legkiválóbb szlovák képzőművészek egyike. Ezért kéréssel fordul müveinek tulajdonosaihoz, hogy 1953. augusztus 15-ig jelent 9ék be milyen müvek vannak birtokukiban, továbbá a mü címét, alkotásának évét abból a célbői, hogy benevezhessék az említett kiállításra. A kikölcsönzött müveket bebiztosítják, katalógust vezetnek róluk és a kiállítás befejezése után sértetlenül visszaadják tulaj dono saiknak. döttek elszéledtek. Üj szépségápoló szereket nem találtak. A burzsoá sajtó hazugságai megmaradtak paradicsomi állapotukban, fügefalevél nélkül. Könnyen elképzelhetjük, mi játszódott le a „Nemzetközi Sajtóintézet*' ülésszakának összehívása előtt. — Hivatott, főnök — mondotta Lester Markel udvarias meghajlással. — Mit parancsol? — Üljön csak le... Na, mit áll még, mint valami pózna? Mi maga, lakáj? Maga független újságíró. Megértette?! Független! — Igenis, főnököm. Mit parancsol még? — Mit parancsolok! Hát még mindig nem érti, hogy magának úgy kell viselkednie, mint akj független? Mit bámul, mint a borjú az új kapura! Ide figyeljen! Tud maga igazat mondani? — Ahogy önnek tetszik, főnököm. Ha igazság kell, mondhatok igazat is. — Mi a fenének nekem az igazság! Csak úgy kell beszélnie, hogy amit mond, az igazságnak lássék. Csak azt akarom, hogy higgyenek magának. Magsuk mind pocsékul dolgoznak. Különösen csapnivalók az újságíróink Nyugat-Európában. Ezért fizetjük önöket? Minél jobban behatolunk az európai sajtóba, annál kevésbbé szeretnek bennünket. Csinálják meg, hogy szeressenek. — Igenis, főnök. Megcsináljuk. — Egy csudát csinálják... Na, beszéljék meg a dolgokat, törjék a fejüket... Tud maga gondolkodni ? — Mit parancsol? — Mi maga tulajdonképpen, komornyik vagy újságíró? — Komornyik voltam, most újságíró. De ez nem tesz semmit, főnököm. Ha parancsolja, igazságot is találhatunk. — Találjanak csak hazugságot, de az igazság színezetével. Középen legyen egy nagy darab hazugság, apró igazság morzsákkal körítve. No, menjen, tanácskozzanak... Londonban, a „Nemzetköz Saj. tóintézet" második ülésszakának megnyitásakor Lester Markel nyűg. talanul fészkelődve ezeket mondta: — Nekünk, független újságíróknak, igazat kell beszélnünk, vagyis úgy kell beszélnünk, hogy azt Wgy. gyék, hogy amit mondunk, az igaz. De hogyan lehetne ezt megcsináJni? Ő, jaj, hogyan? Erre a kérdésre az ülésszak nem adott választ. A Szovjetunió újabb jegyzéke Törökországhoz a fekete tengeri szorosokat látogató külföldi hadihajók ügyében 1953 július 20-án Zorin, a Szov jetunió külügyminiszterbe l.y ettes e szóbeli jegyzéket nyújtott át Törökország' moszkvai nagykövetének. E jegyzék az amerikai és angol hajóhad küszöbönálló isztambuli látogatásával kapcsolatban az utóbbi időben gyakorivá váló külföldi hadihajóalakulatok látogatását sajátos katonai tüntetésnek minősíti. A török külügymin isztérium július 24-én jegyzékben válaszolt és ebben a montrauxi egyezményre hivatkozva ae idegen tengerészeti erők látogatását udvariassági látogatásnak minősíti. Július 31-én a török külügyminisztérium július 24-i jegyzékére válaszképpen Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese a török nagykövetség tanácsosának jegyzéket nyújtott át. Ebben a jegyzékben a Szovjetunió külügyminisztériuma kiegészítőén megjegyzi, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a nagy külföldi hadihajőalaku latok látogatásainak száma a fe. ketengeri szorosokban. A jegyzék felsorolja, 1950-től 1953-ig a feke tetengeri szorosokat meglátogató hajók számát, majd így folytatja: „Az említett körülmények között, amikor a külföldi hadihajók látogatásai a feketetengeri szorosokban az említett nagy méreteket érték el, nem lehet valami váratlannak tekinteni a Szovjetunió külügyminisztériumának kérését aziránt, hogy a török külügyminisztérium adjon kielégítő tájékoztatást a nagy külföldi hadihajók alakulatainak gyakoribbá váló látogatásairól 4 feketetengeri szorosokban. Mégis a török külügyminisztérium július 24-i válaszjegyzékében lehetőnek tartotta ezt az egész kérdést az ügy formális és az adott esetben lényeges jelentőséggel nem bírd oldaláról tekinteni. Ami a szovjet fél említett felhívását illeti, a török külügyminisztérium lehetőnek tartotta, hogy a Szovjetunió számára jelentős és a két szomszédos állam normális kapcsolataiban teljesen természetes kérdésről szóló kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó kérést sajátos beavatkozásnak tartsa egy Török-, ország illetékességébe tartozó kérdésbe, bár ilyen következtetésre semmi alap sem volt. A Szovjetunió külügyminisztériuma elküldi ezt a választ a török külügyminisztérium július 24-i jegy. zékére, hogy megerősítse az ez év július 20-i jegyzékében felvetett kérdés jelentőségét." A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának nyilatkozata a lakosság ellátásának kérdéséről A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája egyhangúlag hozott határozattal a következő nyilatkozatot fogadta el: A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a német nép nevében köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának azért a. nagylelkű, önzetlen gazdasági segítségért amelyben hitelek nyújtásával és a lakosság számára szükséges hatalmas élelmiszer és nyersanyagszállítmányokkal támogatja a Német Demokratikus Köztársaságot. A népi kamara megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunióból a Német Demokratikus Köztár. saságba érkező élelmiszerek és nyersanyagok, köztük gabona, zsiradék, hús, gyapot, gyapjú értéke ebben az évben 1130 millió rubel, azaz körülbelül 280 millió amerikai dollár. A Német Demokratikus Köztár. saság ezenkívül Kínával. Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával és más népi demokratikus államokkal kötött külkereskedelmi egyezményei alapján ötszázmillió rubel, azaz 125 millió dollár értékű élelmiszerhez jut. Ez a mennyiség saját élelmiszer- és nyersanyagtermelésünkkel együtt biztosítja a lakosság állandó és rendszeres ellátását. valamint az áruforgalom tete. mes növekedését a Német Demokra tikus Köztársaságban I9S3 második felében. A népi kamara ezéit méltatlan rágalmazásnak minősíti azt a széleskörű propagandahadjáratot. amelyet Eisenhower amerikai elnök a Német Demokratikus Köztársaságban állítólag uralkodó .,éhínség" ürügyével kezdeményezett. A népi kamara helyesli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya elutasítja az Egyesült Államok kormányának provokáló és sértő ajánlatát, amely a Német Demokratikus Köztársaság, nak nyújtandó 15 millió dolláros „élelmíszersegélyről" szólt. Ha az Amerikai Egyesült Államok kormánya csakugyan emberséges segítséget akar nyújtani a német, lakosságnak, akkor juttassa a felajánlott élelmiszereket a munkanélküli és éhező emberek millióinak Nyugat Németor. szágban és Nyugat-Berlinben. A Német Béketanács felhívása A Német Béketanács elnöksége a nemzetekhez felhívással fordult, hogy követeljék a négy nagyhatalom tárgyalásának megvalósítását a Németországgal kötendő békeszer. ződésekröl, valamint, hogy követeljéik Kelet, és Nyugat-Németország képviselői megbeszélésének öszszehívását össznémet egyezmény elérése céljából, Németország békés egyesítésére, továbbá, hogy vigyék keresztül a Németországon belül kereskedelem útjában levő akadályok kiküszöbölését és Németország két része közötti kapcsolatok megkönnyítését. A felhívás rámutat arra, hogy Németország békés egyesítése ie! hetséges lesz, ha elvetik a bonni éspárizsi háborús szerződéseket, amelyek ugyanazon politikának kifejezői, amelyik Koreában vereséget szenvedett. Olaszországban megbukott de Gasperi kormánya, amely ezeket a szerződéseket támogatni igyekezett. Franciaországban és Angliában ezt a politikát a nép többsége elutasítja. Európa nemzetei nem a német militarizmus felújítását, hanem a német kérdés békés megoldását óhajtják, A Német Béketanács elnöksége hangsúlyozza, hogy egyezményt kell elérni a német kérdésben békés tárgyalások útján. Henry Martint szabadonbocsátották (A Krokodilból), Párizsból jelentették, hogy au. gusztus 2-án reggel 7 órakor a Melune-börtönből szabadonbocsátották Henry Martint a béke tengerészét. Az a tény, hogy Martint büntetésének letelte előtt két évvel kibocsátották a börtönből, nagy győzel* me, a francia nép békés és demokratikus erőinek, amelyek a Martin elítélése óta eltelt három éven ke. resztül kitartóan harcoltak Martin szabadonbccsátásáért. Henry Mai önt amint ismeretes, a francia reakciős bíróságok által rendezett btin perben 5 évi börtönre ítélték azért a hősies harcáért, amelyet a vietnami francia gyarmatosítók háborúja ellen folytatott. Martin neve a francia nép ellenállásának jelképé, vé vált imperialista háborúval szemben, amelyet a francia nép „piszkos háborúnak" nevez. Az a tény, hogy a francia kormány most elhatározta, Henry Martin szabadonbocsátását, Franciaország békés erőinek növekedését bt. zonyítja, valamint a vietnami piazkos háború népszerűtlenségét azokban a körökben Is, amelyek ezzel a háborúval nemrégen még egyetértettek.