Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-26 / 207. szám, szerda

*653 augusztus 26 UJSZ0 A szovjet és az egész a német nép barátságáért világ békéje érdekében A moszkvai Pravda vasár­napi számában vezércikket kö­zölt „A szovjet és a német nép • barátságáért az egész világ békéje érdekében" címmel és ebben a vezércikkében a kö­vetkező megállapításokat tette: A szovjet, kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége közötti tárgyalás véget ért. A tárgyalás folyamán, amely az őszinte szívélyesség, a kölcsönös megértés és barátság légkörében folyt le, megvitatták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár saság közötti kapcsolatok fejleszté­sére vonatkozó fontos kérdéseket, valamint az egész német probléma aktuális kérdéseit. A tárgyalás a vélemények teljes azonosságát bizo. nyitotta és fontos döntéseket ered­ményezett, amelyeket a német kér­dés megoldásának, valamint a né­met nép megsegítésének ama óha­jából fakadt, hogy a német nép a békés fejlődés útján biztonsággal indulhasson el és teljesülhessenek nemzeti vágyai. Ahogy G. M. Malenkov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 22-i beszédében hangsú­lyozta. Németország most történél, mének ig'en felelősségteljes szaka­szát éli. A reakciós és a hitleri háborús bűnösök nyomdokaiban haladó Aden­auer-klikkel szövetségre lépett nemzetközi erök, amelyeknek mes­terkedése okozta. hogy Németor­szág még nem rendelkezik béke­szerződéssel, azon fáradoznak, hogy elszigeteljék a békeszerető népektől Nyugat Németországot, hogy a né­metek körött testvérgyilkos harcot robbantsanak ki, hogy agresszív há­borút szítsanak, amely elkerülhetet­lenül a népek nagy haragját váltja ki. s Nyugat-Németországot a tűz és romlás térségévé teszi, ugyan­akkor a német nép legnagyobb tra­gédiájával érne véget. Az agresz­szorok összeesküvése a német nép és egyidejűleg Európa békéje ellen irányul. Vájjon hozzájárulnak.e a becsű letes német hazafiak ahhoz, hogy a militaristák tettekre váltsák össze­esküvésüket ? A német nép számára adva van annak lehetősége, hogy megteremtse történelmének új, Németország bé­kés fejlődésének és felvirágzásának korszakát. „Ha az egész német nép azt akarja, hogy a német kérdést békés úton oldják meg, akkor sem­miféle. — sem oceánontúli, sem európai. — agresszív erök nem aka­dályozhatják meg e nemes törekvés valóraváltását. Németország sorsa a német nép kezében van," — moh­dotta G. M. Malenkov. A német nép legjobb fiai, érté­kelve a huszadik század első felé. nek a haza fejlődése szempontjából való történelmi eredményeit, eluta. sítják a háború útját, amely Né­metország számára a nemzeti ön­gyilkosságot jelenti. A történelem arra tanít, hogy Németországot a militarizmus útja elkerülhetetlenül a nemzeti pusztuláshoz vezeti, hogy a német militarizmus, amely min­denkor az európai országok békéjé­nek és biztonságának megsértője, egyben mindig a német nép sírásó­ja is volt. Az első világháború után Német­országra rákényszerítették a ver saillesi szerződést, amely 15 évben állapította meg Németország rész. beni megszállását. A nemzetközi reakciós körök most a „bonni szer­ződéssel" kötötték gúzsba Nyugat­Németországot, mely még elvisel­hetetlenebb és lealázóbb, mert Né­k metországot feldarabolja, nyugati részét egy idegen állam vazallus tartományává süllyeszti és 50 évre törvényesíti ennek az országrésznek megszállási időtartamát. A történelemből merített tanulság nem volt hiábavaló. A német nép komoly változásokon megy át és mind erőteljesebbé válik a törek­vée, mely biztosítani kívánja az or­szág békés fejlődését. A Német De. mokratikus Köztársaságra, melyben a békeszerető emberek joggal lát. ják a béke és a munka, a demokrá­cia és a haladás zászlaja alatt me­netelő új Németországot, — e cél elérésében történelmi jelentőségű feladat hárul. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a német nép béke­szerető erőinek igazságos ügye mi­előbb győzedelmeskedjék. Ezt iga­zolja a Szovjetunió kormányának Franciaország, Anglia és az Északamerikai Egyesült Államok­hoz 195E. augusztus 15-én inté­zett jegyzéke, amely széles pro. grammját adja a béke megszilárdí­tását szolgáló német kérdés hala­déktalan megoldásának. Ugyanezt igazolják a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttsége között Moszkvában augusztus 20 és 22-e között lefolyt tárgyalások eredmé­nyei is. Ezen tárgyalások során tel. jes egyetértés jött létre abban, hogy ki kell küszöbölni azt az egész­ségtelen helyzetet, hogy Németor­szágnak nyolc évvel a háború Euró­pában történt befejezése után még nincs békeszerződése, hogy Német­ország nyugati "és keleti részre van széttagolva és helyzete nem egyen­jogú más államokkal kapcsolatban. A közeljövőben békeértekezletet kell egybehívni s biztosítani kell Német­ország képviselőinek részvételét a békeszerződéssel kapcsolatos előké­születek minden szakaszában és ' a békeértekezleten egyaránt. Német­ország nemzeti egységének békés demokratikus elveken alapuló hely­reállítása érdekéber ideiglenes össznémet kormányt kell alakítani a Kelet, és Nyugat-Németország közötti közvetlen megegyezés útján. K kormány fő feladata lesz az össz­német szabad választások előkészí­tése és megtartása, amelynek során a német nép, külföldi államok be­avatkozása nélkül, maga oldja meg az egységes, demokratikus és béke­szerető Németország társadalmi és állami rendszerének kérdését. Ha a négy nagyhatalom már a közeljövőben megtenné a konkrét döntéseket az augusztus 15 i szov­j jet kormány jegyzékében foglalt javaslatok alapján, amelyeket Fran­ciaország. Anglia és az Egyesült Államok kormányaihoz intézett, ez kétségtelenül elsőrendű jelentőséggel bírna a német kérdés megoldása szempontjából. E javaslatok között a szovjet kormánynak egy nagyon fontos javaslata van, amely Német, országnak a háború következményei­vel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségei enyhítéséről szól. Nem véletlen, hogy a külföldi sajtó, amely az atlanti blokk politi­káját támogatja, azon fáradozik, hogy a szovjet javaslatoknak a pénzügyi és gazdasági szakaszaira vonatkozó részét elhallgassa. Az agresszív köröknek, akik abban re­ménykednek, hogy a bonni szerző­dés segítségével hosszú évekre rab­ságukban tarthatják Nyugat-Né­metország lakosságát, a szovjet ja­vaslatok semmi esetre sincsenek ínyükre. A szovjet kormány azonban, tekintet nélkül a nyugati nagyha­talmak válaszára, a Szovjetuniónali a német kérdéssel kapcsolatos jegy­zékére, már most hozzálátott a NDK-gal való kapcsolatainak ki­építése során egyes szakaszok meg valósításához, azaz Németország, nak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kö­telezettségeinek inyhítéséhez. A Szovjetunió emellett abból indul ki, hogy elősegítse a Német Demokra­tikus Köztársaság nemzetgazdasá­gának további fejlődését és hogy i fokozza lakosságának anyagi jólétét. Emellett figyelembe vette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az elmúlt évek során lelkiismerete­sen teljesítette a Szovjetunió iránti kötelezettségeit és hogy a Német Demokratikus Köztársaság fontos tényezője a béke ügyéért folytatott harcnak. Éppen azért, mert a Né­met Demokratikus Köztársaság egész Németország békeszerető erőinek támasza, a Szovjetunió kö­telességének tartja, hogy a NDK számára sokoldalú segítséget és tá­mogatást nyújtson. A szovjet kor­mány határozata megállapítja, hogy felmenti a Német Demokratikus Köztársaságot 1954. január elsejével a jóvátétel fizetése alól. Ellenszol­gáltatás nélkül átadja a Német Demokratikus Köztársaság tulajdo­nába a Németországban lévő szov­jet vállalatokat. Olyan összegre csökkenti a szovjet csapatoknak a Német Demokratikus Köztársaság területén való tartózkodásával kap­csolatos kiadásokat, amely nem ha­ladja meg a Német Demokratikus Köztársaság állami költségvetése bevételeinek 5%-át. A Szovjetunió kormánya felmentette a Német De. mokratikus Köztársaságot azon adósság megfizetése alól, amely 1945 óta a külső megszállási költ­ségekkel kapcsolatban felgyülem­lett. A szovjet kormány kijelentet­te, hogy felmentette Németországot a Szovjetunióval szemben fennálló háború utáni államadósságának megfizetése alól. Ezen egyezmény alapján a két fél képviselői jegyzökönyvet írtak alá a német jóvátétel fizetésének beszüntetéséről és a további intéz­kedésekről. amelyek kedvezménye­ket biztosítanak Németországnak a háború követelményeivel kapcso­latos pénzügyi gazdasági kötelezett, ségeinek enyhítésére. A tárgyalások során megegyezés jött létre további kérdések tekinte­tében is, amelyek a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közti gazdasági, kulturális, tudo­mányos éij technikai együttmunkál­kodás megszilárdítását és fejleszté­sét célozzák. A Német Demokratikus Köztár­saság nemzetgazdaságának fejlesz­tése szempontjából jelentős segítsé. get jelent az a pont, amely az ér­vényben lévő kereskedelmi egyez­ményen felül további szovjet áru­cikkeket bocsát a Német Demokra­tikus Köztársaság rendelkezésére. 1953-ban a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak az érvényben lévő kereskedelmi egyez­ményen kívül 590 millió rubel ér­tékben nyújt árut. A szovjet kor­mány a Német Demokratikus Köz. társaságnak 485 millió rubel ösz­szegben biztosít kedvező hitelt. A tárgyalások folyamán meg­egyezés jött létre a berlini szovjet diplomáciai képviseletnek és a moszkvai Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai képviseleté­nek nagykövetségekké való átszer­vezéséről és a nagykövetek kicseré­léséről. A Német Demokratikus Köztár­saságot érintő döntések megvalósí­tása. nemcsak gazdasági vonatko j zásban jelent a német nép I számára alapvető segítséget, hanem : azon előfeltételek megteremtésére is, amelyek a békeszerető és demo­kratikus Németország megteremtése és a Németországgal való békeszer­ződés gyorsított ütemű megvalósí­tása szempontjából szükségesek. A szovjet kormánynak, — mon­dotta Ottó Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság kormány­elnöke, — a Német Demokratikus Köztársaság számára nyújtandó gazdasági segítségéről szóló hatá­rozata az egész német nép előtt bi­zonyítja a Szovjetunió kormányá­nak önzetlen, baráti támogatását. A szovjet nép a szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége közti tár. gyalások eredményét megelégedés­sel fogadja. E tárgyalások során kidolgozott. határozatok azonosak * a szovjet népnek a béke és a nemzet­közi ,biztonság megszilárdítására való törekvésével. A szovjet nép biztos abban, hogy e tárgyalás után a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság között felvett baráti kapcsolatok tovább szilárdul, nak és erősödnek. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió kormányának a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségével folytatott tár­gyalásainak eredményei, amelyek a világbékéért folytatott harc szem­pontjából jelentősek, az összes bé­keszerető népek lelkes egyetértésé­re találnak. Az OSzSzK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka Augusztus 25-én 19 órakor a Kremlben, a nagy Kreml-palotában megkez­dődött az OSZSZK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka. Nagy népünnepély keretében zailotf le a hagyományos légiflotta napja Moszkvában A Moszkva melletti tusinói re­pülőtéren augusztus 23-án megtar­tották a hagyományos légiparádét. Vidám orosz dalok szállnak a lég­ben. Szüntelenül zeng a fúvósze­nekarok muzsikája a „Valerij Cska­lov" központi repülőklub repülőte­rén. Pontosan 12 órakor á repülőklub tribünjein meleg ünneplés közepet­te megjelennek G. M. Malenkov, V. M. Molotov. N. Sz. Hruscsev, K. J. Vorosilov, 1 N. A. Bulganyin, L. M. Ka^novics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, a párt és a kormány vezetői, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé, nek tagjai; miniszterek, marsallok, tábornokok és a Szovjet Hadsereg és Flotta tengernagyai. Harsonák hangja hirdeti a parádé megkezdését. Felhangzik a Szov­jetunió állami himnusza A nézőkö­zönség tekintete a kék égre szege­ződik. A közelgő repülőgépek zúgá­sa mind erősebben hallatszik. A re­pülőtér felett megjelenik a repülő­gépek első csoportja. A vezérgépen V. I. Lenin és J- V. Sztálin arcké­peivel ellátott vörös zászló leng. A többi repülőgépen a szovjet köztár­saságok zászlói láthatók, jelképezve a Szovjetunió népeinek megbontha­tatlan testvéri családját.| | A repülőgépek újabb nagy cso­portja tűnik fel. Kialakítják a kö­vetkező szavakat: „Dicsőség a Szovjetuniónak". A nézőközönség lelkes tapssal üdvözli a pilótákat. Megkezdődik a légiünnepség első része, a „DOSZAAF" pilótáinak re. pülösport-bemutatója. A bemutatón a pilótanők között van Marina Csecs. a nyeva, a Szovjetunió bajnoknője is. A repülőgépek „bukfenceznek". A pilótanök több magasfokú gyakor­latot mutatnak be, majd utánuk a moszkvai repülöintézet vitorlázóre­pülő diákjai mutatják be tudásukat. Félszárnyú sirályként lebeg a leve­gőben öt nagy vitorlázó repülőgép. A vitorlázó repülőgépek hol leeresz­kednek csaknem egészen a földig, hol felemelkednek a felhők fölé, majd a repülőtér felett keringenek. A vitorlázó repülőgépek gyakorlatai nagy tetszést keltenek. A vitorlázó repülök után a sport­repülök következnek. Ezek a pilóták a napi munka után sajátították el a repülés művészetét. A sportrepülök csoportosan repülnek, pontosan és összhangba hajtják végre a vízszin­tes csigavonalú repülögyakorlatai. kat. függőleges repülömozdulataikat, bukfenceiket és félbukfenceket és más bonyolult gyakorlatokat. A hagyományos tusinói légiparádé, ez a nagy népünnepély megmutat­ta a szovjet pilóták tudását, a szovjet repülőtechnika újabb vív. mányait. megmutatta, hogy a kom­munista párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik a szovjet re­pülőtechnika fejlesztéséről. Magyarország és Argentína kereskedelmi szerződést kötött Augusztus 24-én az argentin kül­ügyminisztériumban kereskedelmi és fizetési szerződést írták alá Argentína és a Magyar Népköztársaság között. A szerződés, amely három évre szól, megállapítja, hogy az első évben mindkét fél mintegy harmincmillió dol­lár értékben szállít árut egymásnak. Ma. gyarország vasúti berendezéseket és villanymotorokat, távösszeköttetési és elektromos berendezéseket, gépeket, pótalkatrészeket, traktorokat és üve­geket szállít. Argentína elsősorban len­olajat kvebrach-kivonatokat, gyapjút és gyapotot fog szállítani. H< nderson nagykövet napokkal ezelőtt kijelentette Moszadiknak, hogy Amerika meg fogja buktatni — írja egy teheráni folyóirat A „Handemiha" cimü folyóirat közli, hogy • „Henderson amerikai nagykövet, aki a sah elutazását követő napon sietősen Teheránba érkezett, Moszadikkal való talál­kozása során — akit néhány órával megérkezése után - már felkeresett — hivatalosan kijelentette neki, hogy Amerika minden erővel aka­dályozni fogja további hatalmonlétet és ajánlotta, hogy mondjon le". A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti Teheránból, hogy a Mosza­dikot támogató kasgár törzs rend­őröket ragadott el a középiráni szimaruni laktanyából. Entezam, Irán ENSz képiveslője visszautasította a külügyminiszteri tárcát Zahedi kormányában. Zahedi — mint az „AFP" jelenti — összehívta a szenátust, hogy a Moszadik által feloszlatott szená­tusra támaszkodjék. Jellemző, hogy ezzel a kísérlettel még azok a kép­viselők is szembehelyezkednek, akik Moszadik ellenzékét alkották. A képviselők szerint a szenátust az összes törvényei? formaságok betar­tásával, a medzsliszben lezajlott szavazás útján oszlatták fel s a sah rendelettel erősítette meg ezt a döntést. A hazatelepített kínai hadifoglyok beszámolnak az amerikai táborok borzalmairól Az »Űj Kína« hírügynökség je­lenti: A kínai népi önkéntesek fog­ságból hazatelepített harcosainak első orvosi vizsgálata megállapítot­ta, hogy 37 százalékuk farkasvak­ságban és 23 százalékuk izületi bántalmakban szenved. A hazaié lepítettek kijelentették, hogy meg­rongált egészségi állapotuk oka a silány és szűkös táplálék, valamint rossz bánásmód volt. A hazatelepítettek beszámolói szerint az étel a hadifogolytábor­ban sovány és nyers volt. A min­den egyes étkezésre kapott félcsé­sze árpakása tüzelőanyag hiányá­ban rendszerint nyers volt és ne­hezen emészthető. Friss zöldségfé­lét hónapokig nem láttak. A só volt az egyetlen ízesítőanyag és az ételek elkészítéséhez a mult évben egyetlen csepp zsírt, vagy olajat sem használtak. Egész fogságuk alatt az éhség kínjaitól szenvedtek. Az ivóvízellátás is szigorúan kor­látozott volt. Kocsedo.szigetén egyetlen, félhüvelyk átmérőjű víz. vezetékcsövet fektettek le 1951 ben 12.000 hadifogoly számára. Ez még az ételek elkészítéséhez sem volt elég, az ivóvízellátásról nem is be­szélve. A csezsuszigeti 8-as számú táborrészlegben 1952-ben naponta } csupán hat óra hosszat volt vízszol­gáltatás, de még ezt is gyakran minden ok nélkül csökkentették. Tavaly júliusban, amikor nyo­masztó hőség volt, a . szögesdróttal körülzárt 2-es számú részleg 600 hadifoglyától minden indokolás nél­kül három napig megtagadták az élelmet és az ivóvizet. A szomjazó hadifoglyok ásóval kísérelték meg, hogy szomjúságuk csillápítására némi szennyes talaj­vízhez jussanak, p.z amerikai őrök azonban egyiküket agyonlőtték éa egy másikat megsebesítettek. s

Next

/
Thumbnails
Contents