Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-25 / 206. szám, kedd

/ U J SZÖ 1953 augusztus 25 PARTELET y A propagandisták jó felkészültsége a pártoktatási év sikerének előfeltétele A kommunista párt propagandamunkával gondoskodik a káderek és a kommunisták ideológiai és politikai megacélosodásáról és marxistaleninista neveléséről. A pártoktatás folyamán a kommunisták és számos pártonkívüli tanulmányozták a forradalmi elméletet. A marxizmus-leninizmus ismeretének elmélyítésével fokozódik politikai és munkaaktivitásuk a szocializmus felépítésében. Az SzlKP X. kongresszusának határozatai alapján szükséges, hogy a pártszervezetek erélyesen vessenek végéig az ideológiai munka lebecsülésének, leplezzék le következetesen a marxizmus-leninizmus számára idegem ideológiai megnyilvánulásokat és következetesen fokozzák és tökéletesítsék a káderek eszmei, politikai felkészültségét. A kommunisták politikai fejlettségének fokozása, a forradalmi elmélet kimerítő tanulmányozása elengedhetetlen alapfeltétele a kommunisták vezető szerepe megszilárdításának a szocialista építőmunka minden szakaszán, a párttagok további aktivizálásának és a pártszervezet mun. kája megjavításának. A dunaszerdahelyi járásban, ahol 98.5 százalékban folyik a nagyüzemi gazdálkodás, a mult évek során a pártoktatás segítségével funkcionáriusok és új oktatók nevelődtek, mint Seres Ferenc és Nagy Gyula elvtársak, akik mint a járási esti iskola oktatói, minden előadásra jól felkészültek, megmagyarázták a párt új alapszabályzatának nagy je. lentőségét és valóraváltásának fontosságát a gyakorlati életben. A tananyagot szorgalmasan összekapcsolták a szocializmus megvalósításáért hazánkban folytatott mindennapi harccal. Ezzel lekötötték a hallgatók figyelmét és biztosították a részvételt az oktatáson. Polák elvtárs, a járás egyik legjobb propagandistája, aki Felsöpatonyban 98 százalékos részvételt biztosított az elmúlt pártoktatási év folyamán, mint az alapfokú tanfolyam oktatója nagy súlyt fektetett a pártonkívülieknek az iskolázásra való bevonására. így érte el, hogy a legjobb munkások soraiból a pártoktatás kiértékelésénél több mint 20, főleg az Egységes Földműves Szövetkezetben dolgozó fiatal kérte a pártba való felvételét. Polák elvtárs a párt alapszabályzatának tanulmányozása mellett részletesen megvilágította a falu

/ szocialista építésének problémáit és a kulákság — a kis. és középparasztok és a népi demokratikus államnak esküdt ellenségei — elleni harc fokozásának fontosságát. Ehhez hasonlóan Mihályfán Slezák elvtárs és sok elvtárs más falvakban megértette, hogy ki kell küszöbölni a párttagoknál és a pártonkívülieknél a politikai gazdaságtan ismereteinek fogyatékosságait, mert a politikai eazdaságtan törvényeinek ismerete elősegíti a szocialista építőmunka helyes irányítását. A járási pártbizottság- a mult évi pártoktatás kiértékelésénél beismerte. hogy az oktatás ideje alatt nagyobb segítséget kellett volna nyújtania az egyes pártszervezeteknek. Például Balázsfa pártszervezete lebecsülte a pártoktatás fontosságát,' mert a helyi szervezet funkcionáriusai maguk is elhanyagolják a tanulást, márpedig az, aki nem gazdagítja ismereteit a marxizmusleninizmus tanulmányozásával, nem képes helyesen tájékozódni a bonyolult bel- és külpolitikai kérdések, ben és nem lehet jó vezető. Ugyanúgy a gép. és traktorállomáson is az üzemi pártszervezet nem gondoskodott politikailag fejlett oktatóról és így történhetett meg. hogy a pártoktatási év folyamán háromszor kellett propagandistát cserélni. A járási pártbizottság okulva a mult évi pártiskolázás fogyatékosságaiból, elhatározta, hogy a következő oktatási évben havonta megtárgyalja az oktatás menetét és idejében kiküszöböli a hiányosságokat. Továbbá határozatot hozott, hogy a gyűléseket úgy tervezi, hogy hetenként egy napon tartják meg a pártiskolájást az egész járásban és erre a napra semmi más gyűlést nem terveznek. A járási pártbizottság alaposan megvizsgálta a pártszervezeteknek a propagandistafunkciók betöltésére vonatkozó javaslatait, és ott, ahol nincs eléggé fejlett káder, a pártbizottság az egyéni tanulók soraiból ad oktatót. A lektorok és propagandista szemináriumok vezetői háromhetes i kerületi tanfolyamon vesznek részt. A járási pártbizottság foglalkozott a CsISz-propagandisták iskolázásával is" és segít a tanév előkészítésében. Ehhez hasonlóan készül fel a nagymegyeri járási pártbizottság is az 1953—1954-es pártoktatási évre. Gondosan választották ki és hagyták jóvá a propagandistákat és a propagandi.staszeminárium vezetői nagy gondot fordítanak nyári iskolázásokra, mert a pártoktatásj áv sikerét elsősorban a propagandistakáderek döntik el. MHircista-leninista szellemben való előkészítésüktől fügo- ielentős mértékben a oártoktatás eszmei színvonala. Vannak azonban mi? egyes iárási pártbizottságok, például a vágsellyei, a.hol eddig még nem értékelték ki a mult évi pártoktatást. Pedig. ha a iárási pártbizottság tagjai személyesen meglátogatták- volna az esyes pártszervezeteket, és segítségükre lettek volna, a kiértékelést már befejezték volna. Ebből látszik, hogy a járási pártbizottság nem fordít kellő gondot az elmúlt pártoktatási év menetére és sikeres befejezésére.

1 Ez a farkasdí pártszervezetben látszik meg legjobban, ahol az EFSz-tagoknáľk majdnem fele párttag és ez ideig nem váltották valóra pártunk új alapszabályzatának a pártcsoportok megalakításáról szóló részét. Már pedig a falusi pártszervezet feladata, hogv szüntelenül harcoljon az egységes földmüvesszövetkezet megszilárdításáért és fejlődéséért, a szövetkezet: mintaalapszabályok szerinti jó gazdálkodásért. hogy az egész falut kérlelhetetlen harcba vezessík a kis., és középparasztok ellensége, a kulákság ellen. A szövetkezet megszilárdítását mindenek előtt jó tömegpolitikai munka kifejtésével érhetjük el, s a sikeres népnevelömunka egyedül a pártcsoportok segítségével valósit, ható meg, amelyeknek tagjai közvetlenül a dolgozók között élnek és velük együtt dolgoznak. Szükséges, hogy a járási pártbizottság alaposan megtárgyalja a multévi pártoktatás fogyatékosságait és legyen a pártszervezetek segítségére a következő pártoktatási év megszervezésében, mert a tömegek nevelése a párttagoktól magasabb politikai, eszmei képzettséget követel. A párttagok és tagjelöltek politikai képzettségének fokozása elengedhetetlen feltétele . annak, hogy növekedjék élenjáró szerepük az élet minden területén, hogy a párttagok tovább aktivizálódjanak és javuljon a pártszervezetek muijkája. Erdősi Ede. Antonín Zápotocký köztársasági eJnök a Prága melletti Satalice község szövetkezeti ünnepélyén Antonín Zápotocký köztársasági elnök vasárnap, augusztus 23 án a délutáni órákban ellátogatott a Prá. ga — északi járásban fekvő satalicei szövetkezeti dolgozók közé és részt vett járási aratóünnepélyükön. A satalicei szövetkezeti dolgozók örömmel és szeretettel fogadták körükben kedves vendégeiket. Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszé. dében jókívánatait íejezte ki az idei békearatásban és a szövetkezeti gazdálkodás építésében elért munka sikereikért. A köztársaság elnöke azután érdeklődéssel megtekintette a mező. gazdasági terménykiállítást * és barátságos beszélgetést folytatott a szövetkezeti dolgozókkal. A M agya r Területi Színház idei műsorterve A Szlovákiai Magyar Területi Színház gazdag és választékos műsorral ké. szül az őszi évadra. v A műsorterv bizonyítja, hogy a színház vezetői és művészegyüttese hivatásuk betöltésére törekszenek. A szocialista kultúra terjesztését, dolgozóink nevelését és szórakoztatását szolgálja minden igyekezetük. 1953 őszén Komáromban és országszerte négy hónap alatt 5 bemutatót és 130 előadást rendeznek. — Nem elégszünk meg azzal, hogy a dolgozók eljönnek a színházba, hanem mi is meglátogatjuk őket az üzemekben a szünetek idejében — mondja Fellegi István igazgató. Beszélgetésünk során kiviláglik, hogy a nemrégiben alakult sziniegyüttes komoly és felelősségteljes feladatok előtt áll. A kispolgári .ízlésnek megfelelő színjátszásnak teljesen hátatfordítva, úttörőkként kell dolgozniok hazánk magyarlakta területén a színházi kultúra terjesztéséért. Dolgozóink tetszését kell megnyerniök és kiérdemelniük a talmi bohóckodásra éhes kispolgári osztály maradványainak tapsai helyett. Szórakoztatva tanítják és nevelik a közönséget. — Fejlődő szocialista társadalmunk létfontosságú kérdéseit világítjuk meg előadásainkban és olyan darabokat is műsorra tűzünk, melyek a visszásságokat tükrözik szatirikusán — folytatja Fellegi elvtárs. — A közönség pihenést és szellemi felfrissülést ta'ái színházunkban fárasztó napi munkája után. Az évad elején három klaszszikus egyfelvonásost mutatunk be: Csehov: ,.Háztűznéző"-jét, Tajovszky: ,.Szolgaságban" című játékát és Móricz Zigmond: „Kend a pap" című ízes kis komédiáját. Következő darabunk, Moliére „Fösvénye", nagy feladatokat ró együttesünkre. Ezt követően Ladiszlav Mnyacsko államdíjas szlovák író „Hidak" című drámáját mutatjuk be, karácsony előtt pedig Füsi József „A csertaldói vásár" című zenés játéka kerül színre Suppé zenéjével. Valamennyi újdonságunk rendezője Stefan Munk, aki már a „Tűzkeresztség" és Szimonov „Orosz kérdés"-ének rendezésivel bebizonyította, hogy a fiatal együttes szakképzett és agüis művészi vezetője. A kollektíva. amely a tehetségpróbát a tavaszi évadban kitűnően megállta, fct új taggal gyarapodott. — A helyes munkaszervezés eredményeképpen a művészegyüttes szakmai és ideológiai továbbképzésére is jut idő a zsúfolt játékterv mellett — ecseteli tovább Fellegi elvtárs a Magyar Területi Színház munkáját. — A szerepek élethű, realista alakítását nak megoldási lehetőségeivel a Sztaniszlavszky-körök munkaközösségében ismerkednek^ meg behatóbban a színészek. A rendszeres politikai oktatás viszont segíti az együttest, hogy a marxista-leninista ideológia ismereté-i ben a társadalmi kérdéseket megvilágító szerepeket is átélhessék és megjátszhassák a szocialista színművészet igényei szerint. A tervszerű munkabeosztás lehetővé teszi, hogy az előadásokkal párhuzamosan új darabokat is betanulhassunk. Nehezek a feladatok, de megbirkózunk velük, mert a lelkességben és munkakedvben nincs hiány. Stefan Munk rendező Fellegi igazgató szavait az 1954. évi műsortervre vonatkozó adatokkal egészíti ki. Eszerint a jövőesztendei évadot Egri Viktor államdíjas író „Hűség" című optimista színjátékával nyitják meg. Ezt követőleg Szigligeti Ede „Csikós" című dalos játékát mutatják be Móricz Zsigmond átdolgozásában, majd Tajovszky szlovák klasszikus „Zavaros örökség" című darabja kerül színpadra. A gazdag műsorterv számol az adott helyzettel és dolgozóink igényeivel. A jó vezetőség, a tehetséges, együttes és Munk elvtárs rendezői munkáján áll, hogy a színház megfeleljen hivatásának magas művészi színvonalon biztosítsa a dolgozóink szórakoztatását és nevelését Kovács Gáspár. A kulákok minden mesterkedése ellenére győzött a szövetkezeti gazdálkodás a füleki járásban Az idei gazdag termés határkövet jelent a szövetkezeti gazdálkodás terén. A bőséges termés biztos záloga annak, hogy a tagok valóban jómódúakká váljanak, s lehetőséget nyújtott arra, hogy a szövetkezetek terven felül is adhassanak gabonát az államnak. Nem találunk olyan szövetkezetet, ahol a tervezett hektárhozamokat magasan túl nem szárnyálták volna. A pénzreformmal kapcsolatos kormányhatározat biztosítja, hogy a szövetkezeti tagok terven felül beadott gabonáért olyan összeget kapjanak, amilyenre még nem volt példa. A terven felül beadott gabonáért kapott összeg lényegesen növeli a munkaegységek értékét és olyan bevételt biztosít azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik nem bújtak ki a munka alól, amilyenről még álmodni sem mertek volna, amíg egyéni gazdálkodást folytattak. Látja ezt a hatalmas fejlődést mindenki. Minden lépésen tapasztalhatjuk, mennyire megváltozott dolgozó parasztjaink élete. Látja ezt az osztályellenség, a kulák is. Érzik azt, hogy lépésrőMépésre közeleg csillaguk lehullása. Most, amikor a bő termés gazdaságilag még szilárdabbá tette a szövetkezeteket, mindent elkövetnek, hogy aljas rágalmak terjesztésével züllesszék az egységet. Aljas hazugságaik pilla, natnyilag. talajra találnak az olyan szövetkezetekben, ahol még nem élvezték a közös gazdálkodás előnyeit, ahol még csak a mult évben alakult meg a közös gazdálkodás és eddig még jutalomszétosztásra nem került sor. A kulákok szövetkezetellenes aknamunkája a füleki járásban is megmutatkozik. A termés betakarításáért folytatott küzdelem hevében próbálták félrevezetni a szövetkezeti tagokat. Fondorlatos módon akartak káoszt csinálni a szövetkezetben. Kihasználták azt a pillanatot, amikor a legjobban tudnak ár. tani. Az aratás alatt próbálták a járás egyes szövetkezeteit szétbomlasztani, különösen azokat, amelyek a mult évben alakultak. Ügy számítottak, hogy most egy csapásra két legyet ütnek. Először is sikerült késleltetni a termés betakarítását, ami annyit jelentett volna, hogy minden nap felbecsülhetetlen értékű gabona ment volna kárba, másodszor pedig a szövetkezetek feloszlatására törekedtek. Szerették volna megásni a sírját a szövetkezetnek. Azt hiszem, hogy Darabos Tóni sídi kulák is meghúzatta volna Síden az összes harangokat a szövetkezet temetésére. A sídi szövetkezet még csak a mult év őszén alakult meg — ügy. szólván még gyermekcipőben jár. Olyan, mint a gyere'", amelyik járni tanul. Ha nincs, aki megfogja a kezét, nincs aki támogassa, akkor nem bír lábraállni. Azt is mond-1 hatjuk, hogy e szövetkezet bete. gen is született. Már a születéskor veszedelmes fékély volt a szövetkezet testén és ennek a fekélynek az eltávolításával eddig nem törődött senki sem. A szövetkezet alakulásakor nem voltak éberek a kommunisták, sőt a járási pártbizottság is szemet, húnyt a kulákok mesíerkedései fő. lött. Tűrték azt, hogy Darabos Tóni és a hozzá hasonlók is befurakodjanak a szövetkezetbe, hogy ott "ideig-óráig védve legyenek, megsza. baduljanak a beadási kötelezettségtől és újból mások dolgozzák a földjeiket. A sídi pártszervezet és a füleki járási pártbizottság már akkor elkövette a hibát, amikor nem törődött azzal, kik lépnek a szövet, kezetbe, csak azt tartották fontos, nak, hogy a szövetkezet megalakul, jon, azután majd lesz valahogy. A kezdet nehézségeivel küzdő szövetkezet a továbbiak folyamán sem kapott kellő segítséget sem a járási pártbizottságtól, sem a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályától. A szövetkezetben dolgozó kommunisták sem kaptak konkrét megbízásokat, pedig elsősorban is az ő feladatuk lett volna, hogy a szövetkezeti tagok között állandó politikai nevelőmunkát végezzenek: rávilágítsanak arra, hogy a kulák nem a becsületes kis- és közép^azdákból lett szövetkezeti tagok közé való, mert később ráfi. zetnek arra, hogy kígyót melengetnek a keblükön. Az tagadhatatlan, hogy a járási pártbizottságról és a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozói többször meglátogatták a szövetkezetet, gyűlést hívtak össze, ahol jelsza. vakkal teletűzdelt egy-kétórás előadást tartottak és ezzel elintézettnek vélték a dolgot. Megfeledkeztek az egyéni meggyőző munkáról és az egyes gazdasági kérdésekben nem tudtak határozott választ adni. A gyakorlati példákkal való agitációs munka hiánya miatt a szövetkezeti tagok nem látták tisztán az egyes dolgokat és Darabos Tóni, a kulák is élte a világát a szövetkezetben. Az aratás alatt kiibújt a szög a zsákból. Darabos Tóni kimutatta foga fehérét. A sídi szövetkezet még csak az idén aratta először a közös munka gyümölcsét. Már most, az első évben olyan búza-, árpa-, rozstermés mutatkozott, amilyenre még a legöregebb szö. vetkezeti tagok sem emlékeznek. Látta Darabos Tóni is a gazdag termést, azt is tudta, hogyha a szövetkezeti tagok sikeresen betakarítják a termést, akkor a szövetkezet gazdaságilag megszilárdul, a ledolgozott munkaegységük után szép jövedelemben részesülnek a szövetkezeti tagok. Tudta, hogy egyes becsületes szövetkezeti tagok a ledolgozott munkaegységeik után 15—20 mázsa termést is kapnak. Ez a gazdag jövedelem véget vet a kételyeknek a szövetkezeti tagok közt. Megerősödik a szövetkezeti gazdálkodás és Síden olyan erős lesz a szövetkezet, hogy semmiféle I ellenséges propaganda sem talál talajra. Darabos Tóni már a szövetkezet megalakulásának első pülanatától kezdve szabotálta a közös gazdálkodás fejlődését. Ahol csak 'ehetett, kárt csinált a szövetkezetnek. Ha a szövetkezet vezetősége elküld, te, hogy hozzon be egy szekér szénát a rétről, a kulák széna nélkül, összetört szekérrel tért haza. Előfordult, az is, hogy a kaszálás sürgőssége miatt a kulákot is megkérdezték, hogy nem lenne-e kedve kaszálógéppel kaszálni. Vigyorgó arccal fogadta el az ajánlatot. Ar.; cáról le lehetett olvasni, amit gondolt ... Nem lesz abban köszönet, ha kaszálni küldtök — gondolta magában. Meg is kezdte a kulák a kaszálást, de két óra múlva már azzal tért haza, hogy kénytelen volt abbahagyni a munkát, mert a kaszálógép összetört. A sídi szövetkezet cukorrépaföldjei is a kulák szaibotálását sínylik. A szövetkezetbe befurakodott kulák minden lehetőséget meg. ragadott, hogy ártson a szövetke. zetnek. A szövetkezeti tagok őt is meghívták cukorrépát vetni. El is ment, de nem volt köszönet a munkájában. Szabotálása akkor derült ki, amikor a szövetkezet cukorrépája kikelt. Mindenfelé szépen kikelt a cukorrépa, csak éppen azon a területen kelt hiányosan, ahol ő vetett. Minden fordulónál két sor cukorrépa hiányzott. Könnyen meg. állapítható volt, hogy a sídi szö. vetkezet esküdt ellensége a vetögép két csévéjét betömte és így két soron nem került mag a földbe. Ez/