Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-22 / 204. szám, szombat

U1SZ0 1953. augusztus 22 MORVAY GYULA: Császárkorié vajjal — Értem — bólintott szomorúan á fiatal tanító. — No lássa. A'ztán azt mondom «nagának. hogy nélkülem maga nem bo! dngul ebben a faluban. Itt az én szavám a hétszentség. Tudja, multkorá ban — két évvel ezelőtt — jött egy kolléga. Hüh. huh. Se szó. se beszéd, se tisztesség, se semmi, csak sedréskedik, hogy így-úgy. ő utálja a régi vacak életet és hogy a faluba is új életet kell hozni, mert ez így rettenetes Úgy, mondom magamban, hát majd adok én neked forradalmasdit, te mitugrálsz. Azzal kiadtam a parancsot és a koma se szállást, se kosztot nem kapott. Majd adok én neked ide kommunizmust Időzni, majd megmutatom én neked — fenyegetett öklével az öreg a levegőbe a valahol messze lével kartárs után. Nagyot fújt, mintha el akarná söpörni erről a sárgolyóról azt á forradalmár, izgága kollégát, aki lámpást akart gyújtani a faluban Visszafordult a tálcához és ne kifogott az evésnek, mivel ez a sok beszéd kifárasztotta az öreget. A fiatalember szeme kopogott, de az öregben irgalmatlan irgalom volt és nem kínálta meg a poros, fiatal, messziről gyalogolt tanítót, de a belépő menyecskét sem akit leül tetett ugyan és rászólt, hogy ne ríjj! Mindenkit tegezett az öreg, azt szokta mondani, hogy mióta ez a falu létezik, mindenkit ő nevelt. — Te vagy az Mányoki Maris ka? A menyecske bólintott. — Miko

r halt meg az urad? — Ma hajnalban. Jöttem verset iratni. — Hát azt lehet. Mennyi legyen? Harmincnégy elég? De akkor aztán mindenki benne lesz: a szomszéd, a sógor, koma, ismerősök, egyszóval 34 verssel mindenkitől elbúcsúzta tom az uradat, ne félj. No, de ol vasd le a pénzt: az annyi mint 340 csehkorona. Mányokiné szepeg, keze nem mozdul, pedig ki gyómerev szemmel egyre a kezét nézi az öreg kántor. No, aztán az asszony csak kibontja zsebkendőjét és kiolvassa a pénzt. »Hát, most miből veszek koporsót?® tárja szét két kezét az asszony „Nincs ?«, kérdi szenvtelenül az öreg. »Adhatok kölesön«. Azzal megy is a szekrényhez és kiolvas valami két ezer csehkoronát. »Aztán el ne fe lejtsd, szívecském, hogy tizenkettes a kamat«. Mányokiné hátának mondja ezeket a szavakat, de elö re kúsznak azok és az özvegy szí vét, torkát fojtogatják. — Látja, kollégám, hogyan megy ez. Hát így megy ez. Meghalt az ura, most itt maradt valami négy öt gyerek, ha nem több, mert /ezek nél a parasztoknál csak a gyerek szaporodik, mostan aztán elmehet az esze. Eh, mit mondok, férjhez fog menni szegény feje, de a másik emberben nem "lesz köszönet Kódi sok, tudja kollégám . .. Aztán hát így nehéz, bizony, nagyon nehéz. — Sütőtök feje ijesztően mozgott a nyakán és mikor bezárta a szek rényt, hátranézett és térdével is segítette benyomni az ajtót. Ágocs sehogyan sem tudta megérteni, mi ért nézett hátra, mikor ráfordítot ta a kulcsot? A tanító felállt, kalapját forgat ta, készülődött. — Nézze, most menjen el a plébános úrhoz, onnan pedig Dávid Menyhártékhoz. Mondja meg. hogy adjanak magának szállást, aztán holnap majd mindent megbeszé lünk. Nem ment a paphoz. Egyenesen Dávidékhoz tartott A sovány pa rasztember sebesen szívta pipáját, szecskás kezét kék kötényébe tö rölte, de a nedves korpaszemeket még mindig lehetett érezni. Mos tanra megszáradtak és leperegtek a földre. A parasztszobában már sötétség volt, csak a sarokba épített ómá riom mécsesének lángja világított. A piros üvegben olaj volt, azon úszkált a dugó, abból állt ki a ka nóc, melynek lángja vérvörös fény nyel hintette be a szobát. Mintha orkán tüze égett volna a házban. Mintha egy óriási* gyulladt seb tü zelt volna a sötétségben. Az iromba, rovatkosra köpött tölgyfaasztalon ott állt a zsebkés, valaki a fába szúrta és most fino man remegett® Dávid kirántotta, becsattantította és leültette a tani tót. Meg is kínálta, — Aki attól a vén zsubráktól jön, az mind éhes. Tudom, hiszen maga már a hetedik tanító, aki hozzám jön. Vén gazember az. seú ki más. Én vagyok a »fuvarosa«. tanító úr, ha akarja tudni. Erről nem beszélt az öreg? J

a persze nem is beszélhetett magának, per sze, persze. Látta a lányát? No, akkor látta. Magának is megmon dom, hogy jó multkorában az öreg kántor felfogadott, bementünk a városba, eet azt vettünk, a végén még egy koporsót is felhajítottunk. Kérdem, kérdem, kinek lesz ez, de az öreg csak pusmog. Aztán kibök te, hogy a lányának lesz »Úgyse él sokáig, mtamban ezt is megvet tem". Otthon a ljamrába állították, de a lánya majdhogy el nem pusz tult: tudja, ott látta maga előtt a koporsóját. Hát ilyen egy ember a mi kántorunk. Nem kínálta a lá nyát ? — Kínálta. — Tudtam. Féreg az öreg, féreg. Csak a pénz, csak az étel. Látta, hogyan evett? A múltkor én is nála voltam, a földjeiből kapálok egy fél holdat.. Elmegyek, ülök. yárok, az öreg maflog, jönni aka rok, de nem enged, csak tömi a hasát, fejét, hogy majd szétpukkan az ember. Mikor már mindent ma gába süllyesztett, elővett egy nagy körtét, felémmozgatja és megkérdi, hogy ismerem-e, milyen fajta? Én ne ismertem volna, hiszen én ültet tem a fát. Császárkörte, mondok »Az a«, feleli az öreg. ^Császár körte«vajjal«, toldotta meg és meghámozta a körtét,' szép lassan felszeletelte, jó vastagon megken te vajjal és nyaldosta, én meg néz tem, hogy fulladj meg belé. te zsubrák vénszentség! Kérdem az öregtől, miért ken rá vajat? Ki látott körtét vajjal en ni? Erre azt felelte, hogy császár körte, mert ö még emlékszik a »esászári« időkre. Valamelyik dra gonyos ezrednél szolgált és elkezd te mondani, hogy s mint volt hát ö abban a császári és királyi dra gonyos ezredben, én meg csak hall gatok és unom az egészet »Vajjal eszem,,, folytatja az öreg. „mivel nem vonom meg magamtól a jót. Mi másért él az ember? Egyen, igyon, aludjon.

c — S maga mit szólt? — kérdezi a tanító. — Mondtam neki. hogyhát a szántás az kutya? Meg a vetés semmi? Hát az asszony.'szerelme? No és a család is nagy öröm. és leginkább pedis a küzde'em a szép az életben, mivel mi szegényparasztok a vadvizek ellen, a szelek viharok, aszály, fagy. jégeső ellen, de leges'egföképpen küzdünk az urak ellen, akik minden jót felél nek elölünk, elnyomnak minket, le se köpnek és azt mondja a pap is, hogyhát ez az isten akarata. A rosseb, aki megeszi, ha ilyen az is ten akarata, akkor hát ö is azol? nak a pártján van. v Dávidné vacsorát tett az aszta! ra. meghívta a tanítót. — Csak ne vesse meg szegény/ bégünket. Egyen abból, amink van. Dávid kezébe veszi a merökana lat. nagyot habarint vele a tálaló tálban, azzal odatolja a fiatal tani tó elé. -- No. szedjen, ne kínáltassa ma gát. Igaz, hogy nem »császárkörte vajjal-, de meglehet enni", — Mi is háj; ez? — Szegénylé — mondja Dávid. — Milyen az? — tréfálkozik a tanító. — Sóbavízbe morzsolt lé, semmi más, — feleli Dávid és szájához emelinti a kanalat. (Vége.) A Szov/etun/o dolgozói L. N. Tolsztoj születése 125. évfordulójának megünneplésére készülnek A Szovjetunió dolgozói aktívan kéí szülődnek Lev Nvikola.jevics Tolsztoj a nagy orosz író születése 125. évfor dulójának megünneplésére. A kiváló író jubileuma nagyjelentőségű kultúresemény a szovjetország népeinek életében A kultúrpalotákban és klubokban előadásokat és beszámolókat tartanak kiállításokat és estéket ren deznek. amelyek a nagy író életével és alkotásával foglalkoznak L. N Tolsztoj művei új kiadásban jelennek meg a Szovjetunió összes népeinek nyelvén. Az állami irodalmi könyvkiadó a jubileumi évben 5 millió példányszámban adja ki Tolsztoj műveit. Az OSzSzSzK közoktatásügyi minisztériuma minden iskolában pionírpalotában és-gyermekklubban irodalmi estéket rendez. Az állami gyermekirodalmi könyvkiadó az dén újabb kiadásban megjelenti L N Tolsztoj önéletrajzi írásait elbeszéléseinek és novelláinak gyűjteményét. Az állami képzőművészeti könyvkiadó és a „Szov jet Művész" könyvkiadó illusztrált plakátokat. .:Lev Nvikolajevics Tolsztoj az orosz képzőművészet ábrázoláséban" című albumot ad ki Megjelennek Rjepinnek, a nagy orosz festőnek portréi Tolsztojról valamint Tolsztoj nak életében készült fényképei Úgy szintén kiadják Rjepinnek és Genek Tolsztoj illusztrációit. A jubileumi ünnepségeket előkészítő bizottság felülvizsgálta a moszkvai. leningrádi és tulai ünnepségek tervét. A fővárosban a Szövetségek Házának Oszlopcsarnokában szeptember 9-én tartják meg a díszülést. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a leningrádi Orosz Irodalmi Intézet tudományos ülésekpt készít elő. Az Orosz Múzeum termeiben kiállítás nyílik az orosz és világirodalom géniuszának életéről és alkotásáról. Jasznaja Poljanán. ahol a nagy művész élt és halhatatla., műveit alkotta, megnyílik a „Jasznaja Poljana a szovjet művészek műveiben" című kiállítás. V. Szeröv, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának Sztálin-díjas levelező tagja befejezte a ..Háború és Béke" című Tolsztoj-regény 54 színes illusztrációját. A rajzok eszmei tartalma — az orosz nép hősies harca az 1812-es honvédő háborúban. Az illusztráció nagy része Kutuzov kiváló orosz had vezér paraázt-partizánjait ábrázolja V. Tatarovics szobrászművész elkészítette L. N. Tolsztoj mellszobrát, melyet a leningrádi Könyvházban'helyeznek el. M. P. Csehová 90 éves Marija Pavlovna Csehová. Anton Pavlovics Csehov, a\nagy .-rósz író nővére, segítőtársa es irodalmi hagyatékának istápolója most töltötte be 90. életévét. Az ö . kezdeményezésére létesült a jaltai A P. Csehov emlékmúzeum, amely a Szovjetunió valamennyi részében híressé vált. A Csehovról elnevezett jaltai Városi Színházban ünnepi ülést tartót, tak Marija Pavlovna 90. születésnapjának tiszteletére. Az ülésen felolvasták az ' OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeletét, amellyel M P. Csehovának 30 szii letesnapja alkalmából fivére, a nagy orosz író .rodajmi hagyatékának összegyűjtése, istápolása és tanulmányozása terén szerzett érdemeiért az OSzSzSzK érdemes művészeti dolgozója címet adományozza. A jubilánst O. Knipper.Csehová, és A. Gribov, a Szovjetunió kiváló művészei, valamint a kulturális és tömegszervezetek képviselői üdvözölték. M. P. Csehová számos üdvözlötáviratot kapott az íróktól, színmű vészektől és tudósoktól. Az ünnepi est hangversennyél šrt véget, amelyen közreműködtek a M CHAT és a Szovjetunió Nagy Színházának művészei. /4/í KOHL) a kerlb ev\ Hamvasodó szilvák mosolyognak fényt a homály szürkés tömegébe. Alkonyodik, szétfolynak az árnyak — Csillagok ülnek a fák tetejére. Enyhe sötétség lombosodik rám — zsibbad a zaj, míg csend ül a kertben. Szunnyad a párás kék szín a szilván, sárga virágról álmodik a lepke. Csöppnyi bogár ásít a levélen, lombok ölén bóbiskol az alma — minden az álmot várja, csak én nem: gondolatok bodrosodnak agyamra. Képzeletem most egyre csak ott jár, hol a barátság bimbói nyílnak S mint'az előttem bólogató fák: összefogódznak erősen az ifjak. Tőzsér Árpád: A velencei nemzetközi filmfesztiválon Beszélgetés X. Szemjonovval. a szovjet küldöttség vezetőjével Velencében most folyik a doku mentációs és rövidfilmek IV. nem. zetközi fesztiválja, valamint a gyermek. és ifjúsági filmek V. nemzetközi fesztiválja. Nyomban ezután megnyílik a hosszú játékfilmek XIV. nemzetközi fesztiválja. N. Szemjonov elvtárs, a fesztiválon részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a moszkvai Pravda levelezőjének adott nyilatkozatában a következőket mondotta: — A filmművészeti dolgozók Ve. lencében megtartott nemzetközi találkozói — nagy kultúrjelentöségü események. Augusztus 11-én a Palazzo del Cinema épületében megkezdődött a dokumentációs és rövidfilmek, valamint a gyermek- és ifjúsági filmek bemutatója. A dokumentációs és rövidfilmek fesztivál, ján 34 ország 199 filmmel vesz részt. A gyermekfilmek bemutatóján részt vevő 11 ország 36 filmet mutat be. Már ezek a számok is tanúskodnak a fesztivál nagy arányairól. A Szovjetunió filmművésze ti dolgozóinak részvétele kétségtelenül nagy érdeklődést váltott ki. A Velencében bemutatott dokumentációs- és gyermekfilmek mind témájukban, mind a témák művészi feldolgozásában különbözőek. A franciák például a „Curie házaspár" című dokumentációs filmet mutatták be, amely a nagy francia tudó. sok életével foglalkozik. A nézők ölömmel fogadták „A kutya és a briliánsok" című angol gyermekfilmet. Pompás színeivel kitűnt a „Virágok" című olasz dokumentációs film is. A nézők túlnyomó többségében egésfc más hatást váltott ki a „Bach rapszódiája" című amerikai film. Éz egy rövid játékfilm, nincsenek szereplői. A film elején egy Bachszerzemény hallatszik, majd mint egy ködfátyolból kiemelkedve feltűnik Sztokovszkij, a híres karnagy alakja, aki a zenekart vezényli. A mozivásznon ezután felhőket, virághoz hasonló sötét foltokat látunk, amiknek semmi értelme. Nyilvánvaló, a film alkotói azt hiszik, hogy ezek a formalisztikus trükkök illusztrálni fogják Bach zenéjét. Mindez annyira művészietlen és vad, hogy a Lidó mozipalotájához szokott közönséget nem elégítette ki. Küldöttségünk örömteljes fogad, tatásban részesült a velenceiek körében Megérkezésünk után Giovanni Ponti szenátor, a nemzetközi k; állitások bizottságának elnöke és Antonio Petrucci, a fesztivál igazgatója fogadott bennünket. Üdvözöltek és örömüknek adtak kifejezést, hogy a Szovjetunió az idén részt vesz a fesztiválon. A szovjet filmművészeti dolgozók válaszukban re. ményüket fejezték ki, hogy a fesztiválon való részvételük megszilárdít ja a szovjet és az olasz filmgyártás közötti barátságot. Különösképpen meghatott bennünket az egyszerű olasz emberek viszonya országunk hoz. Az olaszok igyekeznek mindenütt 1 kifejezni a vendéglátó gazdák örömét és szívélyességét. Nagy sikert arat filmjeink bemutatása. A fesztivál megnyitásán bemutatták a .Bátrak porondja" című dokumentációs* filmet és a ..Festett róka" című rajzfilmet. A film bemutatása alatt nem egyszer hatalmas tapsvihar zúgott a teremben. Később bemutatták a „Hős szive", a „Varázsház" című rajzfilmeket és „A nyikitai .füvészkertben" című dokumentációs filmet. Ezeket a mü. veket is lelkesen fogadták. Nagy sikert aratott a „Boldog gyermekkor" című film is. A hosszú játékfilmek fesztiváljánál* megkezdésbe előtt augusztus 18-án bemutattuk a „Csuk és Gek" című filmet. Az olasz sajtó behatóan foglalkozik a fesztivállal. A „Pavese Sera" a következőket írja: „Az eddig bemutatott filmek kevés kivétellel közepes minőségűek, gyakran átlagon aluliak voltak. Legkiválóbb filmeknek az angol és szovjet filmekét tarthatjuk, köztük a „Festett róka" című rajzfilmet és a „Bátrak .porondja" című dokumentációs filmet. Az utóbbi dokumentációs film a Szovjetunióban nagy sikernek ör. vendő cirkuszi mutatványok egész sorát örökíti meg. Az akrobatatáncszámok, dresszirozott fbvak és kutyák bemutatása oly hatást váltott ki, hogy az előadas folyamán a nézőterén, több esetben tapsviharba törtek ki. Az erőnek, férfiasságnak és egyúttal a szépségnek és a harmóniának bemutatója ez. Sikerét nem az biztosítja, hogy vakmerő emberek élete forog kockán, hanem képességeik maximális fejlesztésének a hatása. A „Boldog gyermekkor" című füm rendkívül érdekes, habái jelentősége egyes momentumok kivételével kizárólag informatív." Augusztus 20-tól szeptember 4-ig tart a XIV. Nemzetközi Játékfilm Fesztivál, amelyben több mint húsz ország képviselteti magát. Bemutatásra kerülnek a „Vaszilii Bortnyikov visszatér", „Rimszkij Korszakov" és „Szadko" című szovjet játékfilmek. Augusztus 21-én mutatták be a „Vaszili.i Bortnyikov visszatér" című filmet. A film bemutatása előtt az olasz filmélet vezető személyei megemlékeztek a szovjet filmmüvé. szet kiváló mesteréről, Vszevolod Pudovkinról. Augusztus 23-án bemutatásra kerül a „Rimszkij-Korszakov", augusztus 28-án pedig a „Szadko" című film. A fesztiválon szép számban képviselve lesz aT~ olasz, francia, angol, amerikai és a világ más országainak filmművészete.