Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-02 / 187. szám, vasárnap

6 Ul SZO 1953 auguazfag- 2 CKileneveu éne született Qátdanyi Qéza Irodalmunkban a felszabadulás előtt is bőven voltak olyan irók, akiknek müveiből egészséges realiz­mus és hazafias nevelőerő áradt. Mikszáth Kálmán és Móricz Zsig­mond mellett Gárdonyi Géza is azok közé tartozik, kiket joggal nevezünk haladó szellemű íróknak. Gárdonyit haladó szelleművé s így a magyar nép írójává társadalomkritikája és népi nyelve teszi. Kilencven évvel ezelőtt 1863 augusztus 3-án született Fejér me­gyében Agárd-pusztán. Munkáscsa­ládból származott. Apja géplakatos volt és uradalmakban dolgozott gé pészként. A népelnyomó viszonyok a családot állandó vándorlásra kész­tették. A nehéz és küzdelmes életet Gár­donyi már fiatal korában megismer, te. Mivel a család anyagi nehézsé­gekkel küzdött, nem volt lehetséges, hogy főiskolát végezzen. Ezért kö­zépiskoláinak elvégzése után tani tóképzöbe iratkozott és tanítói ok­levelet szerzett. Fiatalon több helyen tanítósko­dott. Nehéz életkörülményei tanító korában sem szűntek meg. Később mint idősebb író sem tudta elfelej­teni, hogv egy tyúkketreccel kellett egyszobában laknia. Gárdonyi, miután Ätthagyta a ta­nítói pályát, újságír*ett. Több lap. nál dolgozott. Közben szorgalmasan írogatott. Kitartóan tanulmányozta a materialista írók könyveit és sze­retettel olvasta a nagy polgári rea­listákat is. Egyéni hangjának meg­találásáért azonban sokat küzdött s írói pályáján ellentmondásokkal találkozunk. Első írásain erősen érezhető Jókai és Mikszáth hatása. Annak ellenére, hogy materialista müveket tanulmányozott, különféle idealista elképzelések is gyökeret vertek benne. Egyes müvein a pszi­chologizmus vonul végig a reális áb­rázolás helyett és helyenként ki­buggyant belőle a spiritizmus és a schopenhaueri pesszimizmus. Első jelentősebb regényét, ,,A lám­pás".t, melyet 1894-ben írt, egyéni élményeit tászik hitelessé. Müvében, melyben képet festett az urak és a papok Magyarországáról, a feudális és klerikális hatalmakat támadja. Feltárja a felekezeti iskolarendszer tarthatatlanságát és reálisan mutat­ja be, hogy a néptanítók mennyire ki voltait szolgáltatva az uraknak és a papoknak. „A Lámpás" című könyvében so­kaknak véleményét fejezi ki, mikor a falu új tanítója Soós Antal kán­tornak arra a kijelentésére, hogy a papnak „el ne felejtsen kezet csó­kölni" így válasszolt: „Ha az is ke­zet csókol nekem... én is kezet csókolok". Regényében amellett, hogy élesen támadja a klerikaliz­must, kifejezésre juttatja szembenál­lását az egész társadalmi rendszer, rel is. Legszebb regényét, az „Egri Csilla­gok"-at 1901-ben irta. Ez Gárdonyi életmüvének legszebb, egyben legje lentősebb alkotása. Müvében nagy­szerűen ábrázolt jellemekkel ismer, kedünk meg, amelyek Gárdonyi nagy emberábrázoló tehetségéről tanús­kodnak. Főhőse Bornemissza Gábor, a nép fia, aki már gyermekkorában megtanulja, hogy a haza ellenségét minden esetben gyűlölni kell. Gárdonyi, Bornemissza és a többi magyar hős nagyszerű ábrázolása mellett, kitűnően festi meg Dobó Istvánnak, az egri várkapitánynak alakját is, aki a harcosokat Eger várának megvédésére buzdítva így szól barátaihoz és védőihez: „ .. ,Eb­• • • h A lámpás I Részlet Gárdonyi Géza regényéből ben a várban van most a maradék ország sorsa... Ha Eger elesik, utána nem állhat meg sem Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. É s akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe". írásaiból szenvedélyes hazafias­ság és nevelöerö fakad. Hazaszere­tete azonban nem a hetvenkedve magyaroskodó, soviniszta, burzsoá nacionalista hangján szólal meg. Az ö szeretetében az igazi hazaszeretet nyert kifejezést, amely nemcsak a kiváltságosoknak, hanem az egész dolgozó magyar népnek szólt. Mind tanítói, mind írói működésében, meg­volt benne az a népe és hazája sze. retetéből eredő szilárd elhatározás, hogy nevelje, tanítsa a népet. Ezt érezzük az „Egri csillagok" olvasása közben is. Gárdonyi a hiteles emberábrázolás mellett hiteles korrajzra is töreke­dett. Ennek érdekében komoly tanul­mányokba mélyedt. Ez tette lehető vé számára, hogy regényében kife­jezően tudja érzékeltetni a feudális urak hazaáruló magatartását, a Habsburgok magyarellenes politi­káját, a kot lényeges problémáit. Két másik történelmi regénye, „A láthatatlan ember" és az „Isten rab­jai", már nem érnek fel az „Egri csillagok" értékével. Maradandó müvei mellett Gárdo. nyi azonban gyenge, szétfolyó és a parasztság életéről hazug képet fes­tő könyveket is írt, a • Göre Gábor sorozatot, melyet később maga is megtagadott. Legjobb müveiben azonban reálisan tudta tükröztetni a századvégi magyar társadalom el­lenmondásait s ezzel bebizonyította, hogy a haladó írók sorába, tartozik. Balázs Béla. jfe életem úgy kezdődött, mint Jézus Krisztusé. Vagyis szegényen. Kä volt az apám, nem tudom, mert a matrikulába még a neve sincs beír­VB. Anyám a dohánygyárba járt. Ott dolgozgatott, mint munkás. Tizen­zennyolc éves korában halt meg. Egy ízben tudakozódtam is utána. Csak annyira emlékeztek, hogy szép vö. röshajú leány volt és hogy ő sodorta a gyárban legügyesebben a szivaro­kat. Én is vörös vagyok. Vörös hajjal születni már magá. ban véve szerencsétlenség. A vörös­hajú emberre mindenki gyanakodva néz. A szentek képei között egyetlen egy a vöröshajú, az se a becsületes életéről híres. Engels egy agglegény rokonom nevelt, alö kötelesmester volt Pé­csett. Fehér körszakállt viselt és szürke nadrágot. Vasárnaponként a Káldi-bibliát olvasta. Komoly és is­tenfélő embernek ismerték a város, ban. Feltámadáskor ő vitte az első fáklyát a körmeneten. Azt hiszem, szerette volna, ha folytatom a mesterségét, de erőltet­ni nem akart rá; nekem pedig nem fordult kedvem soha olyan mester, séghez, amelyben mindig hátrafelé kell haladni. Ö hát engem jószíwel taníttatott és minden névnapom előtt való estén így szólt hozzám: — No Guszti, holnap ismét egy évvel idősebb vagy. Imádkozzál és gondolkozzál az éjjel. Holnap reggel pedig mondd meg, mi akarsz lenni. Négyéves koromban a huszár pályát választottam, ötéves korom ban kijelentettem, hogy püspök le­szek. Hatéves koromban a cukrász­pá'yához éreztem hivatást. Hétéves koromtól pedig minden évben azt jelentettem ki: Tanító leszek! Én ugyanis így gondolkoztam: — Tanítónak jó lenni, mert a ta­nító, 1. úr; 2. a tanító mindenkit megverhet; 3. a tanítót nem verhe­ti meg senki. Vagyis: a tanítóság jólét, hatalom és a lehető legkelle. mesebb állapot. Miklós bácsi, aki hajlottkorú em­ber volt már, helyesnek találta a választásomat: beadott a pécsi ta­nítóképző intézetbe és meghalt. Ez az utóbbi cselekedete megle­pett. Soha sem számítottam arra, hogy valaha meghal. Azt. hittem, mig a világ világ lesz, ő mindig fonja a kötelet, vagy pedig majd valamikor hpzzám jön, nálam lakik és megválasztatom templomatyá nak. Amint ott feküdt kiterítve, nyu­godtan és szinte mosolygós arccal a ravatalon, odaállottam melléje és megráztam a vállát: — Miklós bácái! Miklós bácsi! Nem felelt. Igazán halott volt. Feltámaszthatatlanul. A temetés után való napon ott búsultam a szobában egyedül, elha­gyottan. Éreztem, hogy üresen tá. tong körülöttem az élet s ebbe az ürességbe én csak egy betévedő egérke vagyok, akinek rágnivalója nincs. A szomszéd csizmadia átjött hoz­zám. Letelepedett egy székre. Pipá­ra gyújtott. S pofékelt. — Bizony, bizony — szólalt meg füsteregetés közben, néhány perc­nyi elmélkedés után _ ' jóravaló derék ember volt az öreg Miklós, Isten nyugtassa. Hát már most mi a szándékod ? — Enni szeretnék, — feleltem — tegnap óta nem ettem semmit. — Hát egyél fiam, egyél. — Nincs pénzem. — Nesze, itt egy garas. Átfutottam a garassal a pékhez és kenyeret vettem. Mikor visszatértem a szobába, a csizmadia még mindig ott ült és pipázott. — Mi a térved a jövőre? — kér. dezte. — Nem tudom. Szerettem volna elvégezni tanítóképzőt. — Azt elvégezheted. _ Miből? —• Eladod, ami maradt. Erre nem is gondoltam. A csizmadiával körülnéztük a há­zat. Két szoba bútor és egy nagy halom kötél az összes hagyaték. Az egyik kötél olyan hosszú, hogy kö. rül lehetne vele keríteni a várost. Nem tudom, minek fonta Miklós bácsi. Volt ezeken kívül még egy szöges fogú gereben és két fonóke­rék. A csizmadia megoktatott, hogy ez már most mind az enyém. Másnap el is adtunk mindent. Kaptam értük 240 váltóforintot. Mindössze egy borjúkötelet tettem el emlékül. Ma is megvan. Azzal ott is hagytam a kis zsel­lérházat örökre. A világ leggazdagabb emberének éreztem magamat. Amint az iskolába megyek, a pia­con megállok a kofa előtt. A desz­kadarabokból tákolt asztalkán két. három kosár gyümölcs, külön kosár­ban péksütemények. Ezeket árulta. Azelőtt minden nap vettem tőle egy perecet. — No öreganyám. — szólok neki vidám hangon, — hogy az egész mindenség, ami itt van az asztalon? Azt mondja: — Négy váltóforint. Kifizettem neki a négy váltófo. rintot és felborítottam az útra az asztalkát. Az iskolában is körülvettek a pajtásaim. Ki egy forintot, ki két forintot kért tőlem kölcsön. Adtam mindegyiknek szívesen, sőt meg is hívtam őket vacsorára a Szarvasba. A vacsora eleinte egyszerű össze­jövetelnek mutatkozott, de azután, nekinielegedtünk a borivásnak, s en gem főképpen itattak, azt mondták: — Igyál Guszti, vigasztalódjál' a Miklós bácsi fölött. Én azután vödörszámra hozattam a vigasztalást. Egynéhány cigány is bevetődött. Azok muzsikáltak. Pompás mulat­ságnak találtuk, hogy a bőgőt tele ragasztottam bankókkal. Reggel a cimbalmosnak még egy tizest akar. tam adni, de már hiába kerestem ki a zsebeimet, nem volt annyi pén­zem. A cimboráimtól kértem. Ak. kor az egész társaság szétoszlott. Le nem írhatom, micsoda gondo lataim voltak másnap, mikor föléb­redtem. A fejem zúgott, mint a malom. A gondolatok hanyatt-homlok ker­getődztek bennem. Megkutattam a zsebeimet. Sehol semmi. Mindössze a kalapom mellett lengedezett egy rongyos forint, amit tán bokrétának tűztem oda. — Pajtások, — szóltam csaknem sírva az iskolában — a 240 forint, ból ez az egy maradt; se hajlékom, se semmim. Adjátok vissza, amit kölcsön adtam. Az volt a szerencsém, hogy csak apránként kaptam tőlük vissza a pénzemet, különben megint hamar végére jártain volna. így a hátra lévő kéthavi időt valahogy átten­gődtem. Mikor a diplomát megkaptam, azt hittem, mentve vagyok. — A nyomorúságnak vége — gondoltam — s az utalvány, amely, lyel a szép jövőmet megválthatom, a kezemben van oklevél alakjában. Az intézet igazgatója, egy kano­nok, megható beszédet intézett hoz­zánk. — „Fiaim, — szónokolta — nincs szebb és nemesebb pályf, mint a tanítóság. Jézus Krisztus is tanító volt. Kezetekbe van letéve a nemzet jövője. Ite et docete! Menjetek és tanítsatok!" Akkor szent fölmelegedésse) hall­gattuk e szavakat. Ma azt feleltem rá: — Igaz, hogy Jézus Krisztus is tanító volt. de nem magyar népta. nító. Ha magyar néptanítóvá kel. lett volna lennie, sohasem jött volna le a mennyek országából. Nymburkban novemberben megnyílik az Állami Testnevelési és Sportbizottság testnevelési központja Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a kormány rendkívüli gon­doskodást fejtenek ki a testnevelés és sport fejlesztése érdekében és gondoskodnak testnevelési közpon­tok, sportpályák, úszódák stib. épí­téséről. így Nymburkban most épül az Állami Testnevelési és Sportbi­zottság központi testnevelési tele­pe. Az építés első szakasza már be­végződött. Nymburkot választották ezen központ felállítása helyéül, ki­tűnő vasúti és közúti összekötteté­se miatt, amellyel Prágával és a köztársaság többi kerületi székhe­lyével van összekötve. Ezenkívül Nymburkban van az összes cseh. országi város közül évenkint a leg­kevesebb csapadék és ott vannak a legjobb légkörű és éghajlati viszo­nyok. További előnye, hogy sík te­rületen fekszik é s egy nagyobb számú földmunkásokra nem volt szükség. Az- építkezésnél a szép környezetet is kihasználták, akként, hogy a sportközpont területe szo­rosan egy természetes nark mellett, az Elba-folyó fö medre és egy holt ága közt fekszik, úgyhogy a sport, telepen nagyszerűen lehet úszó és vízisportokat is űzni. Mindezek a feltételek rendkíirüj kedvezőek ezen testnevelési központ számára, amely, nek építését' már 1951-ben meg­kezdték. Most az építést az Állami Testnevelési é.® Sportbizottság foly tatja, amely , az összes munkálatokat a Stavoprojektra bizta. Az építés első szakában egy négyemeletes internátust építettek, amelyben minden szociális egész­ségügyi berendezés megtalálható (zu­hanyok, mosdók, öltözők, tágas klubhelyiségek, olvasótermek, stb.) Az internátusbar, 140 ágy van. A z internátus különálló épület, amelyet folyosó köt össze az étteremmel, a konyhával. az előadótermekkel és csarnokokkal. Mellette épült fel az 50x25 méter méretű és teljesen kor­szerű felszereléssel ellátott torna­csarnok, amely a köztársaság leg­nagyobbjainak egyike. Hozzátarto­zik továbbá egy kisebb terem, amely főképpen sporttorna, ökölvívás, gö­rög-római birkózás stt. gyakorlásá­ra szolgál. A központ második részének épí­tésénél sorra kerül egy 20x20 mé­ter méretű csónakház építése, amelyben az evezési és vízisport parkot helyezik el. Továbbá kiépül a kosárlabda és röplabdapálya, te­niszpályák, sporttorna területe, egy második lakóház, (egy már ké­szen vanl, garázsok és a kertészet üvegháza. amelyből a központot íoidséggel és gyümölccsel fogják el­látni. Tervbe van véve. hogy később fedett úszómedencét is építenek. Nyílt úszómedence mái most is van, až Elba holt ágában, amely egész­ségi szempontból teljesen kifogásta­lan. mert vizét az alsó áram tisz­tántartja. Az Állami Testnevelési és Sportbizottság ezt a központi testnevelési telepét novemberben nyitják meg és ez lesz székhelye a Tyrs testnevelési és sport intézet­nek A jövőben a sportolóknak köz­ponti iskolázásait és a válogatottak­nak összpontosítását a nymburki testnevelési központban fogják még. tartani. A Szokol tagjainak szép munkateljesítménye az at alásnál és cséplésnél Hazánk valamennyi kerületéből örömteljes jelentések érkeznek fa­lusi egyesületeink sportolóitól, ar­ról, hogy mily szép eredményeket értek el munkájukká) az aratásban és cséplésben és hogy e.tzej a szo. kol-tagok mily jelentékeny mérték­ben hozzájárulnak az ez évi bő ter­mé? gyors és sikeres betakarításá­hoz. Nagyon szép ' eredményt értek el a Szokol tagok a nagyszombati já­rásban, ahol eddig 17.000 brigád­órát dolgoztak. Ebben különös érde­met szereztek a modi-ankai Szokol. csoport sportolói, akik július 26-ig 5.500 órát dolgoztak. Ennek az egye. sületnei- tagja Ján Cuninka. aki az aratási munkálatoknál 510 brigád­órát végzett. Jelentékenyen hozzá­járultak a munka sikeréhez a ze­lenecsi Szokol-csoport tagjai is, akik 4300 órát dolgoztak. A trencséni járásban a legtevé. nyebb Szokolegyesületek közé tarto­zik p vágapátfalvi Szokol-csoport, amelynek tagjai nemcsak hogy vala. mennyien bekapcsolódtak az ara­tási munkába, hanem Szlovákia Kommunista Pártja helyi szerveze­tének közreműködésével az alaku­lófélben levő EFSz részére 16 kis. és középföidmüvest szereztek. Ennek az egyesületnek tagjai a trencséni járási további 6 egyesületével együtt mostanig 3227 brigádórát dolgoz­tak le. Dolgozóink élelmezése biztosítása, ban liathatósan segédkeznek a sze. redi járásban levő Hosl község spor­tolói, ahol 69, Szokol tag kapcsoló­dott be eredményesen az aratás és cséplési munkálatokba Szokol-spartakiád Csen k én Falvaink testnevelése eredményé, nek szemléi lesznek a járási «pár­takiádok. Szlovákiában és általában egész Csehszlovákiában az első ilyen spartakiádot a somorjai járás Szo­kol ÖSSz-ei sportolói számára au­gusztus 1-én és 2-án szombaton és vasárnap rendezik Csenkén Műsorra kerülnék kollektív sportok is, így labdarúgás, röplabda, továbbá atlé­tikai számok, az MHK jelvényver­seny számai, különösen céllövés és mászás. A' járás legjobb labdarúgó I együttesének címéért folyó verseny­' re a járásból 22 Szokol-egyesület je­lentkezett. A mérkőzéseket 2 pályán bonyolítják le. Kőnnyüatlétikai szá­mok közül soron varrnak rövid és hosszútávfutások, ugrások, dobások, stb, férfiak, nők és fiatalok részé­re. Különböző sportbemutatókat tartanak a legfiatalabb Szokol. tagok — az úszori fiúk és leányok. Ezen­kívül a spartakiád valamennyi rész­vevője elvégzi az MHK jelvényver­seny számait. Labdarúgótornát rendeznek ma Füleken Érdekes körmérkőzést rendez va. sárnap. augusztus 2-án a Spartak Fülek csapata. Az újonnan felsze. relt és kijavított pályáján villany­világítás mellett esti körmérkőzést tart , négy csapat részvételével. A körmérkőzésen az ODA Trencsén, Slavoj Losonc, Taton Rimaszombat és Spartak Fülek csapatai vesznek részt. A körmérkőzés már délután 17 órakor kezd ötlik a Tatran Rima­szombat—Spartak Fülek mérkőzés­sel, majd utána kerül sor az ODA Trencsén- Slavoj Losonc találko­zóra. A torna este 20 órakor vil. ianyfény mellett folytatódik, s ek­kor előbb Tatran Rimaszombat-— Slavoj Losonc csapatai mérkőznek, majd az ODA Trencsén Spartak Fülek mérkőzésre kerül sor. Az idei első füleki esti mérkőzé­sek iránt nemcsak Füleken, de a környéken is nagy az érdeklődés. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Úszás: Chrudimban rendezik meg az országos műugró • bajnokságot. Tenisz: Az országos egyéni baj. nokságokat Osztraván bonyolítják le. Labdarúgás: Lokomotíva Košice -Slovan Bratislava ÚNV (köztár. sasági bajnoki mérkőzés). Besztercebánya: A Szlovák Nem­zeti Felkelés Serlegért folyó küz­delmek. Slavoj Šurany—Tatran Zelieeovce felmaradt kerületi bajnoki mérkő­zés.) Motorsport: Zsolnán motorkerék-, páros- és autóversenyt remJeznek. i

Next

/
Thumbnails
Contents