Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-19 / 201. szám, szerda

1953 piigiigztus 19 U J SZO A szovjet kormány Jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az USA kormányaihoz a német kérdésben A szovjet kormány szükségesnek tartja ismét felhívni Franciaország, Anglia és az USA kormányainak figyelmét arra a rendellenes helyzetre. hogy az európai háború be. fejezése óta eltelt 8 év folyamán Németországnak nincs békeszerződése, ketté van osztva nyugati és keleti részre, más államokhoz viszonyítva nincsen egyenjogúsága. Ez a helyzet ellentétben áll a békeszerető népeknek azzal a törekvésével, amely az európai béke megszilárdulására irányul és e helyzet egyúttal a német nép jogos nemzeti érdekeinek a megsértése. A szovjet kormány még 1952. március 10-éh felülvizsgálás végett Franciaország, az USA és Anglia kormányai elé terjesztette a Német, országgal való békeszerződés tervezetét, de ezzel kapcsolatban Fran. ciaország, Anglia és az USA kormányai mindeddig még nem nyilatkoztak. (Csatolva a Németországgal való békeszerződés tervezete.) Franciaország, Anglia és az USA kormányai a maguk békeszerződéstervezetét sem nyújtották be. Eb. bői az következik, hogy az említett három nagyhatalom kormányai lekicsinylik a Németországgal való békeszerződés kérdésének fontossá, gát. A Németországgal való békeszerződés kérdését egyre jobban elodázzák, amiért a felelősséget mindenekelőtt Franciaország, Anglia és az USA kormányai viselik. Franciaország, Anglia és az USA kormányai elvetik a Németországgal való békeszerződés kérdésének felülvizsgálását és más úton haladnak. Franciaország, Anglia és az USA kormányai a bonni Adenauer.kormánnyal együtt 1952. május 26 án aláírták a „három hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló egyezményt", amely „bonni szerződés" néven ismeretes. Ugyanazon év május 27-én Franciaország, Olaszország. Belgium, Hollandia és Luxem. burg kormányai a bonni kormány nyal együtt aláírták az ..európai védelmi közösségről" szóló egyezményt, amely „párizsi szerződés" néven ismeretes. Emellett mind a „bonni szerződés", mind a „párizsi szerződés" 50 évre elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a nagyhatalmak agresszív Északatlanti Tömbjével. Mint ismeretes a „párizsi szerződés" lényege az, hogy Nyugat. Németországban a hitlerista tábornokok és más revansiszták vezetésével az úgynevezett „európai hadsereg" állományába bevont fegyveres erőket alakítanak, amelyek az északatlanti tömb agresszív céljainak szolgálatára van rendelve. A „bonni szerződés" értelmében Nyugat-Németország a három nagyha talomnák alávetett függő állam helyzetében marad. E hatalmak a megszállási statútum formális .megszüntetésétől eltekintve csapataikat az ország belügyeibe való beavatkozás korlátlan jogával NyugatNémetország területén hagyják, s így a megszálló rendszer következtében hosszú évekre megmarad a nyugatnémet lakosság rabsága, csupán más formában. Ez azt jelenti, hogy a bonni és párizsi szerződés a német militarizmus megújhodására és Nyugat Németországnak más agresszív nagyhatalmak, amelyek világura. lomra törekszenek, eszközévé válására vezet. Amint- az Franciaország. Anglia és az USA külügyminisztereinek 1953 júliusában Washingtonban megtartott értekezletéről kiadott kommünikéből kitűnik, a három nagyhatalom kormánya elhatározta, hogy továbbra is az „európai hadsereg" létrehozása és a nyugatnémet fegyveres erőknek a hitlerista tábornokokkal az élen e hadseregbe való bevonása tervének megvalósítását célzó politikát fogja követni. A kommüniké egyenesen rámutat, hogy a három külügyminiszter bebizonyította ama szilárd elhatározását, hogv erőteljesen foly tatni akarják azt a politikát amely, röl kormányaik az Atlanti Egyezmény keretében megegyeztek. Ez a politika magában foglalja hat európai ország európai egysége megteremtéséért kifejtett tevékenységet, mely országok már létrehozták a szén. és" acéluniót és amelyeknek kormányai aláírták az „európai védelmi közösségről szóló szerzödéet." Az az út, amelyre a német kérdésben Franciaország, az USA és Anglia kormányai tértek; a német militarizmus újjászületésére, az új agresszió veszedelmes tűzfészkének megteremtésére, az új európai háború veszedelmének még nagyobb fokozódására vezet. Ezen az úton haladni annyit jelent, mint elvetni azokat az ünnepélyesen kinyilatkoz. tátott nemzetközi kötelezettségeket, amelyek a Németországnak. mint békeszerető és demokratikus államnak megújításában nyújtandó segítséget tűzték ki célul, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok és Anglia az 1945. évi potsdami értekezleten elfogadtak és amelyhez azután Franciaország is csatlakozott. A másik út — az az út, amely megfelel azoknak a békeszerető céloknak és kötelezettségeknek, amelyeket mindjárt a háború befejezése után Németországgal kapcsolatban a négy nagyhatalom magára vállalt és amely megfelel az európai béke megszilárdulása érdekeinek. Végül is lehetetlen emellett nem venni tekintetbe azt, hogy a potsda. mi értekezlet óta nyolc év telt el és hogy ez idő óta nagy változások történtek, amelyeket a német kérdés tényleges rendezésénél tekintetbe kell venni. Mégis a potsdami szerződés alapvető céljai — a békeszerető és demokratikus Németország megteremtésében való közreműködés — az összes európai népek és köztük a német nép alapér dekeit kifejezik és a Németország, gal való békeszerződés megkötésériek útján kell őket biztosítani. E feladat megoldása: megteremteni a feltételeket Németország soha nem látott fellendülésére, gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében való nagy lehetőségekkel. Senki sem tagadhatja, hogtf Németországnak, mint a többi hatal mak körében őt megillető hely el. foglalására méltó nagyhatalomnak megújhodása csak a német állam békés és demokratikus fejlődésének útján, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására törek"ö más államokkal való baráti együttműködésének útján lehetséges. A történelem tapasztalatai azt mutatják, hogy a háború útja nem egyszer sodorta Németországot nemzeti katasztrófába és hogy a német nép drágán fizette meg ennek következményeit. Nem kétséges, hogy a Németországgal való békeszerződés megkötése a német kérdés rendezése szempontjából elsőrendű jelentőségű. Döntőleg hozzájárul az európai béke megszilárdításához és lehetővé te. szi a második világháború, következtében felmerült kérdések végleges megoldását. Ez valamennyi európai állam és elsősorban Németország szomszédainak életérdeke, amelyek a hitlerista agressziót végigszenvedték. A Németországgal való békeszerződés megkötése azért is szükséges, mert a már két izben világháborút előidépj német militarizmus újjászületésének réme nem szűnt meg, mivel még nem teljesí tik a potsdami értekezlet idevonat, kozó határozatait. A Németországgal való békeszerződés a német nép Számára megteremti a béke szilárd előfeltételeit, hozzájárul Németországnak, mint egységes, függet len, demokratikus és békeszerető államnak fejlődéséhez, lehetőséget biztosít a német népnek más népekkel való békés együttműködésére az egyenjogúság alapján. Franciaország. Anglia és az USA kormányai azzal indokolják meg a Németországgal való békeszerződés felülvizsgálásának elvetését, hogy még nem létezik össznémet kormány, amely részt vehetne a szerződés előkészítésében. Mégi

c a bé keszerződés felülvizsgálása megta. íradásának ilyenfajta indokai nem felelnek meg a tények igazi állásának. Franciaország, az USA és Anglia politikája a valóságban oda irányul, hogy ne csak ismét elodázzák a békeszerződés kérdésének felülvizsgálását, hanem hogy egyúttal az össznémet kormány létrehozása kérdésének megoldását is elhalasszák, mivel ez a politika Né. metország '.:ettéosztásának megszilárdítására, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Jelenleg egyre újabb intézkedése ket tesznek nyomás gyakorlására azért, hogy a bonni és párizsi szer. ződést az illető államok ratifikálják, tekintet nélkül arra a komoly ellentétre, amely ezzel kapcsolatban egyes államok parlamentjeinek részéről felmerül. Ez, — a különöskép pen az USA kormánya részéről gyakorolt — nyomás azt a célt követi, hogy meggyorsítsa Nyugat-Németország fegyveres erőinek megte remtését és bevonását a párizsi szerződésben felvetett „európai had. seregbe" annak érdekében, hogy az Északatlanti Tömb nagyhatalmaitól függő Nyugat-Németországot e tömb tervei megvalósításának eszközévé tegyék. Nyugat-Németországnak az . „európai hadseregbe" és ezzel együtt az Északatlanti Tömbbe való bevonása azonban azt jelentené, hogy Nyugat-Németországot többé már nem lehet békeszerető államnak tekinteni. NyugatNémetországnak az „európai hadseregbe" és az Északatlanti Tömbbe való bevonása lehetetlenné teszi Nyugat- és Kelet-Németországnak egy államban való egyesítését. Európa békeszerető népeinek érdekük az egységes és békeszerető Né. metország megteremtése és ugyanúgy magának a német népnek is érdeke ez. Attól az időtől kezdve azonban, amint a bonni kormány Nyugat-Németországot bevonja az agresszív Északatlanti Tömbbe, Nyugat- és Kelet-Németország egyesülése lehetetlenné válik. A németek túlnyomó többsége nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban, hanem Nyugat.Német| országban is főleg ezért száll síkra i az Adenauer-kormány ama tervei ellen, hogy Nyugat-Németországot bevonja az „európai hadseregbe" és az Északatlanti Tömbbe és ebben egész Európa békeszerető népei is az ö oldalukon állanak. Az említettekből kitűnik, hogy Franciaország, az USA "'és Anglia kormányainak politikája éppen úgy, mint az Adenauer-kormány politikája nem Németország egyesítésére és nem az össznémet kormány megteremtésére, hanem arra irányul, hogy Németország hosszŕ évekre szétdarabolva maradjon. Ebből tehát kitűnik, hogy a Németországgal való békeszerződés felülvizsgálásának az össznémet kormány nem lé tezésének ürügyével történt visszautasítása nem fejezi ki e visszautasítás igazi okait. Az említettekből az is kitűnik, hogy Franciaország, Anglia és az USA mai politikája mind a béke. szerződés kérdésének megoldása, mind Németországnak békeszerető és demokratikus alapokon való egyesítése az össznémet demokratikus kormány megteremtése ellen irányul. Franciaország, Anglia és az USA kormányai az össznémet demokratikus kormány létrehozása kérdésének megoldása helyett má

s javasla tot tesznek. Javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, ezt azonban egy úgynevezett* semleges bizottság jelölésére tett javaslatuknak a négy nagyhatalom által való felülvizsgálására korlátozzák, s e semleges bizottság idegen államok képviselőiből állna az említett választások végrehajtá sát célzó „feltételek megteremtésé, nek felülvizsgálása végett" Ez nem tekinthető másnak, mint olyan ki. sérletnek, hogy a németországi választásokat idegen hatalmak kezé be helyezzék, és e célból mindenféle külföldi „kivizsgálókat" a német népre kényszerítsenek, mintha nem is a hosszúéves, demokratikus hagyó, mányokkal bíró Németországról hanem valamilyen jogfosztott gyar matról lenne szó Az ilyen javaslat megfosztja a német népet attól ,a lehetőségtől, hogy belső ügyeiben döntsön, durva bizalmatlanság a német néppel szemben és ellenállást vált ki Németország lakosságának széles köreiben. Franciaország, Anglia és az USA kormányainak említett javaslata alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezett demokrácia alapelveitől. A három nagyhatalom nyilatkozata szerint e javaslatot illetően megegyeztek az Adenauer. kormánnyal, amely Nyugat-Németország legnagyobb kapitalista monopóliumainak érdekeit szolgálja, amely egyre jobban feloldja a tegnap még hitleristák és fasiszták kezét a német demokratikus erők elfojtására^, és a szélsőséges német nacionalisták, valamint a német militarizmus megújítására, új hódító háborúkra törekvő revansiszták szócsöve. Emellett nem lehet megfeledkez ni arról, hogy az Adenauer-kormány állandóan ellene volt a négy nagy hatalom német kérdésben folytatott politikája összeegyeztetése lehető ségének, mivé] saját sorsát teljesen a német militarizmus megújhodásának terveihez, az új európai háború előkészítésének terveihez fűzte. Éppen eme népellenes célok érde kében szorgalmazza a párizsi és bonni szerződés ratifikálását, ha bár ezek a szerződések ellentétben állnak a német nép nemzeti érde keivel, Nyugat-Németországnak függő állammá való változtatását je lentik és hosszú évekre rabságba döntik a nyugatnémet lakosságot. Ilymódon sem a párizsi, sem a bonni szerződésnek semmi köze sincs a demokratikus Németország egységének visszaállítása érdekei hez és e szerződések igazi célja a potsdami értekezlet alapelvei ellen irányul, mely értekezleten az USA, Anglia és a Szovjetunió, valamint a hozzájuk csatlakozott Franciaor szág elhatározták az egységes Németország, mint békeszerető és de mokratikus állam megújításának biztosítását. Mindezekből kitűnik, hogy a demokratikus Németország nemzeti egysége megújításának kérdése a német nép számára alapvető kérdés volt és marad, amelynek megoldá sában egész Európ

a békeszerető né pei is érdekelve vannak. Semilyen kifogás nem igazolhatja ezen ügy további elodázását, mivel a jelenlegi feltételek között e kérdé^-meg oldásáért való fő felelősség az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjet unió kormányait terheli. Egy eset ben sem szabad azonban elhalasz tani az olyan intézkedéseket, ame lyek hozzájárulhatnak Németország egyesitése, az össznémet demokrati kus kormány megteremtése kérdé sének legalább fokozatos megoldá sához. A Szovjetunió kormánya Francia•uszág kormányához valamint Anglia 's az USA kormányaihoz azzal a javaslattal fordul hogy tegyenek haladéktalanul gyakorlati intézkedése ket a német probléma megoldására Tekintettel áz említettekre, a szov let kormány úgy látja hogy haladék talanul meg ketl oldan

; ezeket, a Né metországot érintő fő kérdéseket. 1. Békekonferencia összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdéseinek felülvizsgálására. A szovjet kormán azon a nézeten van. hogy 8 legközelebbi hat hónap folyamán az összes érdekelt államok részvételével összehívhatnak ilyen kon ferenciát és semmi okot nem iát a oékekonferencia összehívásának további elhalasztására. A Németországgal va ló békeszerződés előkészítésében kifej tett összes ténykedések e határidő alatt befejeződhetnek. Emellett fontos hogy biztosítsák Németország képviw lőinek szükséges jelenlétét a békeszer «ídés előkészületeiben és a békekonfe rencián. A' ideiglenes össznémet kor mgny megalakításáig a békeszerződés előkészítésében Kelet- és Nyugat Németország eddigi kormányainak képviselői Is részt veh ének 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és a szabad össznémet vá'asztások végrehajtása A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető, demokratikus alapokon való megújítása érdekében javasolja, hogy a Német Demokratkus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjei a demokratikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes Össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány a Keletés Nyugat Németország közötti közvetlen szerződés alapján létesít hető a Német Demokratikus Köztársaság mostani kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya helyett. Ha ez az adott pillanatban nehéz lesz. az ideiglenes össznémet kormány azzal a feltétellel is megalakulhat, hogy bizonyos időre a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is megmaradjon. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány nak az első stádiumban nyilvánvalóan csak korlátozott funkciói lesznek. Ilyen helyzetben azonban az össz német kormány megalakítása reá lis lépés lesz a Németország egyesítése felé vezető úton, amelyet az össznémet kormány létesítésének kell betetőznie a valóban szabad össznémet választások alapján. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai: a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatna olyan össznémet jelentőségű halaszthatatlan kérdéseket mint: Németország képviselete a békeszerződés előkészítésében, valamint a nemzetközi szervezetekben; Németországnak a hitlerista % Németország elleni háborúban fegyveres erőivel részt vett bármilyen hatalom ellen irányuló koalíciókba vagy katonai szövetségekbe történő bevonásának megakadályozása; a német állampolgárság kérdése; a demokratikus pártok és szervezetek szabad tevékenységének biztosítása, fasiszta, militarista s más, a demokrácia és a béke megőrzésének ügyével szemben ellenséges szervezetek lé. tezésének megakadályozása; a Kelet és Nyugat-Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kitérjesztése, a közlekedés, a posta, és táviróösszeköttetés kérdései; a személyek mozgásának és az áruszállításnak kérdései az övezetek megszabott határaira való tekintet nélkül; a Kelet, és Nyugat Németország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése és más, az egész német hép érdekeit érintő kérdések. b) Az ideiglenes össznémet kor rnány fő feladata legyen ugyanekkor a szabad össznémet választások előkészítése és végrehajtása, ame lyek eredményeként maga a német nép idegen nagyhatalmak beavat, kozása nélkül dönti el a demokratikus Németország társadalmi és gazdasági berendezésének kérdését. Az ideiglenes össznémet kor mánynak ki kell dolgoznia az össznémet választási törvény tervezetét, amely biztosítja az összné met választások valóban demokra tikus jellegét, minden demokrati kus szervezetnek részvételét a vá lasztásokban s a nagy monopóliu mok részéről a választókra gyakorolt nyomás megakadályozását Az ideiglenes össznémet kormány szabad döntésétől kell függnie ama felülvizsgálás célszerűsége elismerésé nek, meg vannak-e egész Német országban a demokratikus választások végrehajtásához szükséges feltételek és az ezen feltételek biztosításához szükséges intézkedések. A szovjet kormány egyúttal •szükségesnek tartja, hogy Francia ország, az USA, Anglia és a Szov. jetunió kormányai intézkedéseket tegyenek az össznémet választások végrehajtására az igazi szabadság feltételei között, amely e választások végrehajtásában a külföldi nagyhatalmak részéről kizár min den nyomást. 3. Németország pénzügyi gazdasági kötelezettségeinek enyhítése, melyek a háború következményeiből származnak. (Folytatás a 4. oldalon)