Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-16 / 172. szám, csütörtök

2 ÖISZÖ 1953 július 16. Népünk kenyeréért Levelek az aratásról Szép eredmények a lónyabányai magnezitégetők munkaversenyében y A LÖNYAB ANYAI MAGNEZIT­ÜZEM dolgozói' júniusban a szocia­lista munkaverseny során szebbnél­szebb munkasikereket értek el. Tervfeladataikat 111.5 százalékra teljesítették. Nemcsak a mennyiség, re, hanem az anyag és a gyártás minőségének fokozására is nagy gondot fordítottak. A jobb munka­eredmények elérésében nagy szere­pet játszottak az üzemi-, párt- és szaksiervezetek, valamint a műhely­tanácsok funkcionáriusai, akik a jó népnevelő muijkát állandóan szor­galmazták a munkások között. A szocialista versenymozgalomba júniusban az üzem alkalmazottainak 85 százaléka kapcsolódott be. A ki. értékelés során megállapították, hogy a termelésben dolgozó munká­sok 94.6 százaléka vesz részt a szo­cialista munkaversenyben. A ver­senyben hét munkacsoport és húsz munkás tűnt ki kiváló szorgalmá­val. Az udvaron dolgozó munkarész, legen Majoros Pál elvtárs jár az élen 140 százalékos normateljesít. ményével. A munka minősége emel. lett 100 százalékos. Majoros a szor­galmas dolgozó példaképe. Teljesít­ményét úgy érte el, hogy jól meg­szervezte munkáját. Társai mint jó szervezőt ismerik. Ezen a "munka­részlegen még Karlík Pál elvtárs ért el szép eredményt,- aki normáját 112 százalékra teljesítette. Az aknake­mencét látja el nyerskövei. A mun­ka minősége is 100 százalékos. Mű­szakja alatt június hónapban a va­gónok nem estek fekbér alá. AZ AKNAKEMENCE MELLETT dolgozó Szpugel Lajos munkacso. portja a bazifrit minőségének foko­zására fordított nagy gondot. Jó munkát végzett még Meso Ádám munkakollektívája. Normájukat 104.4 százalékra teljesítették. A cso­portok ezt a szép eredményt a tech­nológiai előírások betartásával ér­ték el. Kunszka István munkacso­portja a technológiai előírások betar tásával lényegesén emelte az égetett magnezit minőségét. Dicséretet ^rdemel Klamárik An­tal generátoros, aki szorgalmával, a munka jó megszervezésével be­tartja a technológiai előírásokat és mérőkészülékét, felszerelését gon. dosan karbantartja. Az aknakemen ce karbantartásánál jó munkát vég­zett Vanícsek Bohumil elvtárs, aki jól megszervezi a munkát, a reábí­zott feladatokat becsületesen telje­síti és gondoskodik arról, hogy az aknakemencénél a javíátsi időt le­rövidítsék és minél előbb biztosít­sák a folyamatos gyártást az ak­nakemencénél. A nyerskö felvonónál legjobb volt Szabolik András, aki szintén a mun­ka jó megszervezésével 103.2 száza­lékra teljesítette normáját. Gondos­kodik az aknakemence gázellátásá­ról. Hronyec György elvtárs szintén jó munkát végzett. Gondoskodik az aknakemence gázellátásáról, valamint a generátor szénellátásáról. Normá­ját 124.4 százalékra teljesítőbe. A fenolvlz elszállításánál becsületes munkát végzett Kiapee András. Normáját 133.3 százalékra teljesí­tette. Ez a szép eredmény szintén a munka jó megszervezéséről tanús­kodik. Az égetett magnezit merítő­nél a legszebb eredményt Szekula Géza elvtárs ^rte el, aki 128.5 szá­zalékra teljesítette normáját. A kiké­szítő osztályon a verseny során Vy­lek Pál 127.4 százalékra teljesítette normáját. Szorgalmas, tettrekész munkás, aki jó példaként állítható munkatársai elé. A speciális előkészítő munkasza­kaszon Gabiasz Pál elvtárs 123 szá­zalékkal került a versenytáblára. Munkában kötelességtudó és felada­tait becsületesen teljesíti, A munka minősége szintén 99 százalékot tesz ki. Ezen a munkaszakaszon becsü­letes munkát végzett még Farszky Ignác, aki 124.2 százalékos norma, teljesítéssel tör előre, Az ő mun­kájának minősége is 100 százalékos. A PRÉSELÔ-OSZTÄLYON a munkacsoportok között is kibonta­kozott a verseny. A versenyben már huzamosabb idő óta Pasek Pál elv­társ halad az élen. Pasek Pál jó munkaszervező és újító. Normáját 108.3" százalékra teljesíti. Felelős­L égérzetröl tanúskodik a munka 99 százalékos minősége is. Magyar György elvtárs 93.9 százalékos nor­mateljesltéssel halad á nyomában. A munka minőségét 98.4 százalék­ra növelte. A kis présben Zsilka György elvtárs jó munkáját igazol­ja 112 százalékos normatejjesítése. 99.9 százalékos munkaminősége fe­gyelmezett, kötelességtudó munkás­ról tanúskodik. A kézi formázó munkaszakaszon Szopóci Pál halad az élen, aki normáját 113.9 száza­lékra teljesíti. A kitűnő eredményt a munka jó megszervezésével érte el. Az alagútkemence munkaszaka­szon szintén versenyt folytattak a munkacsoportok .egymás között. A versenyben Líska János elvtárs 154 százalékos normateljesitéssel tart­ja az első helyet. Liska János be­rakómunkás a munka minősége te­rén is 98.6 százalékos eredményt ért el. A másik nyerstégla-berakó ver­senytársa Jurik Mihály, akinek nor­mateljesítése 151 százalék. A mun­ka minősége pedig 97.60 százalékot tesz ki. Az égetett tégla osztályozásánál Malatinec János elvtárs hosszabb idő óta tartja az első helyet. A munka jó megszervezésével normá­ját 121, a minőséget pedig 97.3 szá zalékra teljesíti. Az alagútkocsik javításánál Lackóvá Anna szorgal­mas munkája nyomán 116 százalé­kos munkasiker született. A mun­ka minősége 96 százalék Nála a munka becsület dolga. AZ ÉPÍTKEZÉSI OSZTÁLYON a csoportok között folytatott verseny során Turcsa Pál munkacsoportja ért el szép eredményt. Normájukat 130 százalékra teljesítették. A kábel­csatorna befejezésén és a szellőzte­tő alagút ásásánál dolgoztak. Szor­galmas munkájukkal megrövidítet­ték előirányzott határidejüket. Az asztalos-műhelyben szintén versenyt folytattak a legjobb munkás címé ért, s a verseny során Széles György ért el szép eredményt. Normáját 120 százalékra teljesítette. K.I. Fordítsunk több gondot ifjúságunk nevelésére A DUNASZERDAHELYI járás EFSz-eiben több helyen már elvé­gezték a gabonafélék aratását. De már az aratás ideje alatt megkezd­ték a beadást is. A múlt vasárnap töbh mint 100 vagón gabonát adtak be olyan terményekből, amelyeket kombájnnal arattak és csépeltek. Nagyrészt az asszonyok munká. jának köszönhető, hogy ilyen jól halad az aratás a dunaszerdahelyl járásban. Különösen dicséretet ér­demelnek a felsőpatonyi asszonyok, akik a növényápolási munkák mel­lett résztvesznek az aratásban is. Az asszonyok jó munkáját dicséri az is, hogy a felsőpatonyi EFSz-ben már háromszor megkapálták a cu­korrépát, kétszer a kukoricát és felszedték a korai krumplit. (Folytatás az első oldalról.) ' gunkra kiterjessze, hogy helyesen befolyásolja a világban, a termé­szetben, a társadalomban előforduló eseményekhez való viszonyát és gondolkodásmódját. De semmi szín alatt sem bízha­tunk abban, hogy ezeket a felada­tokat ifjúságunk önmaga, pártunk támogatása nélkül megoldja. Pár tunk alapszabályai pártszerveze­' teinknek és minden kommunistának elrendelik, hogy a tömegszerveze­tekben dolgozzanak, a párttagok közvetítésével irányítsák a tömeg­szervezetek munkáját és poütkai­lag neveljék dolgozóinkat. Ennek a határozatnak különösen nagy je­lentősége van a CsISz-re és egész fiatalságunkra vonatkozólag. Az ifjúság, ha magára hagyjuk, ön­kéntelenül is hibákat csinál, külö. nősen a szervezési és eszmei neve­lő munkában. Ifjúságunk nagy része egyáltalán nem ismeŕrte a kapitalista köztár. saság kegyetlenül kizsákmányoló rendszerét. Sokan alig emlékeznek a fasiszta megszállás borzalmaim, nem vettek részt a dolgozóknak a munkások jogaiért és hazánk sza. badságáért folytatott harcában. És éppen erre támaszkodnak mind­azok, akiktől a népi demokrácia megvonta a dolgozók kizsákmá­nyolásának lehetőségét, hogy ki­zsákmányolják és fölhasználják po­litikai céljaikra az ifjúságot. Igye­keznek ifjúságunkban a burzsoá köztársaságról a »szabadság arany­korának« elképzelését kelteni, ami­kor mindenki megkaphatott min dent, »amit szeme-szája kívánt«. Arra támaszkodva, hogy az ifjú­ságnak fogalma sincs arról, mi a munkanélküliség és a gazdasági válság, el akarnák hitetni velük, hogy az első köztársaság idején „mindenki kapott munkát, aki dol­gozni akart«, hogy mindenkinek megvolt a lehetősége magánvállal­kozásban kitűnnie a többiek fölött és jólétben élni a többiek munká­jából, berendezni az éíletet „tetszés szerint«. Ugy, ahogyan azt Szlán­szky, Sling és csatlósai tették, le kenyerezik a fiatalságot és túlzot­tan kiemelik ezek tehetségét és »mindenre képességét«, igyekeznek az Ifjúságban felkelteni az olcsó, pillanatnyi örömök és könnyelmű élet utáni vágyat és ezzel akarják elvonni figyelmét az ifjúság leg életbevágóbb érdekeitől, hazájában a boldog otthonnak ős jövőnek fel­építésétől. Ezért semmi sem lehet nagyobb hiba, mint elnézni a »szalónhösök« különféle visszataszító és nevetsé­ges jelenségeit, vagy a munkahe­lyeken az ifjúság f egyelem ezetlen­ségét, ami mindannak a megnyil­vánulása, hogy elenségesen gondol­kodó emberek érvényesítik befolyá­sukat az ifjúságra. Ilyen befolyás nem érvényesülhetne ifjúságunkra ott, ahol jól dolgozik a CsISz és ahol á pártszervezetek törődnek if­júságunk nevelésével, ahol nagy igyekezettel törekszenek döntő be folyást gyakorolni az ifjúságra, ahol ifjúságunk körében széles, meggyőző és eszmei nevelő tevé­kenységet folytatnak. A szövetség e nevelő tevékenysé­gének ifjúságunk körében első fel­tétele természetesen a szilárd, egy séges, cétludatosan dolgozó szerve zetek és a CsISz-csoportok az üze. makben, iskolákban, falvakon és más munakhelyen. Még távolról sem tettünk meg mindent azért, hogy a CsISz olyan szervezet le­gyen, amelynek döntő befolyása van ifjúságunkra. És hogy a CsISz ilyen szervezet legyen, ez a CsISz összes szervezeteiben a munkafor­máktól, módszerektől és a munka tartalmától függ. A szövetség funk­cionáriusai a titkárságokon, akik­nek nincsen állandó és .élénk kap­csolatuk az ifjúsággal és ezek ve zetőivel a munkahelyeken, nem fe lelnek meg küldetésüknek. Annak a »munkastílusnak« maradványait, amelyet a szövetségben Hejzlar és kővetői érvényesítettek, akik igye­keztek elvonni a CsISz-t mintáké­pétöl — a lenini Komszomoltól és a szövetség tulajdonképpeni külde­tésétől — az ifjúságot a szocializ­mus építésében való részvételre ne­velni — feltétenül szükséges eltá volítani a szövetségből. Hogy a CsISz tejesíthesse feladatait, lelkes és áldozatkész funkcionáriusokra van szüksége, akik nem használnak frázisos, nagyhangú kijelentéseket é s munkaformákat, hanem állandó kapcsolatban vannak az ifjúsággal, ismerik szükségleteit, vágyait és ér­dekeit, képesek az ifjúságot irányí­tani, ők maguk az áldozatos munka ragyogó mintaképei é s képesek az ifjúságot ahhoz a célhoz vezetni, amelyet pártunk és Nemzeti Arc­vonalunk kormánya kitűzött. É 3 éppen ebbe n kell az ifjú kom­munistáknak példát szolgáltaitniok az egész ifjúságnak. A CsISz-ben a kommunisták fel­adata, hogy alappártszervezeteik in­tézkedéseit megtárgyalva a tapasz­talt elvtársakkal, érvényesítsék az ifjúsági mozgalomban, mint olyan CsISz-tagok, akik az ifjúság legjobb tulajdonaágaival kitűnnek. Hogy mindig kitűnjenek azokkal a tulaj­donságaikkal, amelyek az ifjú em­ber jellemző sajátságai, azaz lelke­sedés az új, haladó termelési mód­szerekért, vágyódás a tudá s után, és a hivatásban való mesteriesség után, áldozatkészség a munkában, szerénység és öntudatos fegyelem. Hogy ifjúságunkban forró haza­szeretetet ébresszenek és lelkesedést nagyszerű mintaképünk, a Szovjet­unió iránt, neveljék őket a kapita­lista országokban jogaikért harcoló ifjúság iránti szolidaritásra. Hogy az ifjúság soraiba lelkes hevületet vigyenek, az új, boldog élet építésé­nek hevületét, amelyet dolgozó né­pünk • Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével hazánkban valóra vált. (R. P.) Országszerte nagy ütemben halad az aratás. Dolgozó parasztjaink szívós munkával küzdenek minden szem ga­bonáért. mert tudják, hogy a termés gyors és veszteség nélküli betakarítá­sával erősödik az ország, emelkedik a dolgozó nép életszínvonala. ' Állami gazdaságainkban, EFSz­einkben, különösen a Csallóközben alig 1—2 nap alatt befejezték a ga­bonafélék aratását. így több helyen már megkezdték a cséplést is. A csen­kei és a vajasvattai EFSz-ekben már javában tart a cséplés. A gabona jól fizet. A keresztsorosan vetett , termé­nyek átlagos hektárhozama megha­ladja a 35—40 mázsát is. Dolgozó pa­rasztjaink büszkék ezekre a nagy si­kerekre és ezért küzdenek olyan ha­tártalan lelkesiedéssel a dús termés betakarításáért, * A NAGYKAPOSI JÁRÁSBAN teljes ütemben halad az aratás. Megindultak a kombájnok, az ara tógépek, és a szövetkezet tagjainak szorgos keze nyomán egyre nagyobb területen eltűnik lábról a gabona és szaporodik a gabonakeresztek soka­sága. Az aratási munkákban legszebb eredményeket a nagykaposi járásban, a bési, a csicsai, a moksakerészi, a ruszkai, a vajáni és a dereglyöi EFSz-ek érték el. A nagykaposi járásban az arató­kat vidám munkára serkenti az is, hogy a délutáni órákban kultúrcso­portok mennek a földekre és ének­számokkal köszöntik az élenjárókat. Köblös János, Nagykapos. • A BESZTERCEI KERÜLETBEN a, termés betakarítási munka júliuá 4-én kezdődött meg. A dolgozó pa. rasztok értékes kötelezettségvállalá­sokat tettek annak érdekében, hogy jő munkával minél előbb betakarít­sák a gazdag termést. A rimaszom­bati járás állami igazgatóságához tartozó szabadkai gazdaságban Posz­tavek, Szliacski,' Szlancsik, Gondás és Kozsiá,k elvtársak kötelezettséget vállaltak, hogy az aratási munkák tervét 140 százalékra teljesítik és így az aratást 8 nappal a határidő előtt befejezik. A gazdaság trakto. rosai Dankó István és Beláni József elhatározták, hogy a tarlóhántást nyomban a kaszálás után végzik, tervüket 220 százalékra teljesítik, 12 nappal a határidő előtt. A szabadkai áljami gazdaság ara­tási versenyre hívta a zsipieket, mégpedig a termésbetakarltás gyors és veszteség nélküli elvégzésében. A zsipiek a versenyfelhívást elfogadták és kötelezettséget vállaltak, hpgy az aratást a tervezett idő előtt elvég­zik. Bolcsó Pál, Losonc. NAGY VOlit AZ ÖRÖM az íme lyi EFSz-ben, amikor megérkezett a zsámbokréti traktorállomás bri­gádja. A traktorosok nagy lendület, tel fogtak a munkához és jól halad­nak az aratással. Borza János, Sef­csik és Hanó traktorosok önkötöző­gépeikkel 230—260 százalékos napi teljesítményt érnek el. A zsámbokréti és a helybeli trak­torosbrigád között nemes versen, gés indult. A szocialista versenyben eddig a zsámbokréti traktorosok ve. zetnek. Böjtös András, Imely. • Az ALISTÁLI EFSz-ben kitesz­nek az asszonyok magukért. A Nő­szövetség tagjainak vezetésével egyre több asszony kapcsolódik be az aratási munkákba. Dicséretet ér­demelnek Beke Mária, Szaharánszki Karolina, Batisz Ilona, Torma Jó­zsefné, Mozgai Ilona, Bartalos Má. ria, Kiss Lidika, Kosár Mariska, akik a férfiakkal vállvetve határ­talan lelkesedéssel hordják a kévé ket keresztekbe. Németh Ilona, Nagymegyer. Havran Ferencné, Dunaszerdahely. • A LIBADI ÁLLAMI GAZDASÁG­BAN is nagyban folyik a harc a bő termés betakarításáért és 38 dolgo. zó felajánlást tett, hogy jó munká­jukkái és veszteségmentes betaka­rítással túllépik a tervezett hektár­hozamokat és erre többtermelési munkaversenyt indítottak. Az aratás jól halad. Eddig a gabonanemüek 75 százalékát learatták. ' Az aratással egyidöben az őszi árpa cséplését is elvégezték. Az elő­irányzott 28 mázsa helyett 41 má­zsás termést értek el hektáronként. Mihály Rudolf, Libád. • KOMBAJNOSAINK egyre na. ' gyobb sikereket érnek el az idei aratásban. Jó munkájukkal nagyban elősegítik a termés gyors és veszte­ségmentes betakarítását. A zselízi állami birtok igazgatóságához tar, tozó lontói gazdaságban Lecsinszki Mihály kombájnos naponként átlag 10 hektárt . arat le. Munkájában nagy segítségére van társa, Molnár Ferenc, CsISz-tag. Alig 18 éves és eddig nem is dolgozott még kom­bájnnal, de egy pár nap alatt úgy belejött a munkába, hogy kiállhatna versenyre bármelyik tapasztaltabb kombájnossal. Kimagasló eredményt ér el a kom­bájnjával Pintér István is a zálogosi gazdaságban, aki kötelezettséget vállalt, hogy 12 nap alatt 150 hek. táron elvégzi az aratást és a csép­lést, Valenta János kombájnos ugyancsak dicséretet érdemel. zából naponta 12—14 hektárt lé­arat és kicsépel. Büszkén beszél ar­ról, hogy a gazdaság dolgozói jól elkészítették a földet a kombájn­aratásra. Egész nap zavartalanul dolgozhat, mert a föld egyenletes, sima és így nem kell fölöslegesen emelgetni az aratógép kaszáját. Nem szabad megfeledkeznünk az önkötözőgép vezetők jó munkájáról sem. Jó eredménnyel dolgozik a Ka. rolina-gazdaságban Pompos Károly traktoros, aki önkötözőgépével na. % ponta átlagosan 8 hektájrt learat még az erősen dőlt gabonából is. Jól halad a munka a zselízi álla­mi birtokhoz tartozó minden gazda­ságban. A kaszálás után elvégzik a tarlóhántást, elvetették a'tarlónövé­nyeket is. Egyes helyeken a másod, vetés már annyira fejlett, hogy ta­karja a földet. Stark Imre, Léva. • A BAGOTAI HATÁRBAN már egy hét óta tart a termésbetakarítá-. si harc. A traktorosok jó eredmé­nyei azt mutatják, hogy rövidesen végeznek az aratással. Jól halad a munkával Ladnin Jenő, aki naponta 9.5 hektárt arat le. Az önkötözőgé­pek után Nagy Józsefné csoportja hordja össze a kévéket. Az asszo­nyok keze alatt ég a munka. Az EFSz.ben dolgozik 2—3, vagy 4 ön­kötöző, és annyi a gabona, hogy alig győzik keresztberakni a kévé­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents