Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-15 / 171. szám, szerda

U1SZ0 1953 július 15. A komáromi traktorállomás ne hanyagolja el a gépek karbantartását Néhány tapasztalat az aratási munkákról a komáromi járásban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság kormányának az aratással, begyűjtéssel, és az öszi munkálatokkal kapcsolatban kiadott felhívásában a CsJKP KB elnöksége és a Csehszlovák Köz. társaság kormánya a szövetkezeti dolgozókhoz, kis- és középparasztokhoz, az állami gazdaságokhoz, gép- és traktorállomásokhoz, a begyűjtési apparátus dolgozóihoz, a nemzeti bizottságok funkcionáriusaihoz és dolgozóihoz, a védnökségí üzemek dolgozóihoz, a Nemzeti Arcvonal valamennyi tagjához, kommunistákhoz és pártszervezetekhez fordult, hogy minden erejükkel a leghatékonyabban járuljanak hozzá az összes előkészítő munkák sikerese biztosítása, hoz, az idei aratás gyors és mintaszerű elvégzéséhez. Hogya

n tették magukévá ezt a felhívást a komáromi .járásban? A aratás és cséplés egész járásra előirányzott tervét idejében és részletesen kidolgozták. Az egységes földműves szövetkezetek a tavaszi munkák gyors befejezésével szorgalmasan felkészültek az aratásra. Ezért július 6-ig, tehát, amikor az aratás teljes lendületet vett, az EFSz-ekben és a magánszektorban is a cukorrépa második kapálását százszázalékra, a burgouya kapálást az EFSz-ekben 25 százalékra, a magánszektorban százszázai ék ra, a kukorica sarabolását az EFSz-ekben 99.6 százalékban, a magánszektorban pedig százszázalékra elvégez, ték. Elmaradtak azonban a takarmányfélék begyűjtésében. Most amikor az aratásnak teljes lendülettel kell folynia, nehéz pótolni az elmulasztottakat és csak az a kérdés, ho. g-yan fog megnyilvánulni ez a vét. kes hanyagság az EFSz-ek állattenyésztésében a téli és a jövő év ta. vasza előtti hónapjaiban. Még jobban lemaradtak a lentépésben. Annak ellenéig, hogy a komá. romi gép- és traktorállomás két lentépögéppel rendelkezik, nem vetette be őket idejében munkába, mert — amint ezt a gép. és traktorállomáson dolgozó elvtársak állítják — nincs hozzá hajtóanyagjuk. Eddig csupán egy gép kezdte meg működését, úgy hogy július 10-ig 130 hektár lenből csak egy hektáron végezték el a len tépéaét. A gép- és trakíorállomás felkészültsége az aratásra A lentépéssel kapcsolatban említett eset visszatükrözi a komáromi gép. és traktorállomás általános aratási felkészültségét is. A gép. és traktorállomáson dolgozók ellenőrizték a gépek felkészültségét is. Ez az ellenőrzés azonban hiányos volt. Összeállították az agregátokat, közülük többet azonban mindjárt az aratás első napjaiban ki kellett von. ni a munkából, mert pl. az önkötözögépekhez az agregátokat rossz anyagból készítették, úgy, hogy az első munkálatok után mindjárt szét. repedtek. Az egész járás aratási ter. vének ellenőrzésekor megállapítást nyert, hogy szükséges a két műszak bevezetése. Annak ellenére, hogy ezt a,feladatot a szövetkezetek elnökeinek a gép- és traklcrállomások és a népi igazgatás dolgozóinak közös értekezletén még május máso. dik felében elhatározták, a gép- és traktorállomás az aratás során nem vezette be a két műszakot. A komáromi gép. és traktorállomás aratógépeit július 10.ig csak 50 százalékban használták ki, aminek oka főképen a gépek rossz előkészítésében volt. Egyenesen bűnös és büntetésreméltó hanyagság, hogy például a gútai EFSz földjein a gabona teljes érettségének idején három kombájnak csak azért kell állnia, mert nem javították meg tisz. títószerkezetüket, annak ellenére, hogy a gép- és traktoráilomásnak elegendő gabonatisztítója van annál is inkább, mert a nagy teljesítő képességű szovjet kombájnokat más járásokhoz hasonlóan a komáromi járás szövetkezeteinek és áLami gazdaságának földjein is sikerrel alkalmazták. Ez természetesen ott volt igy, ahol rendesen felkészültek az aratásra, mint pl. Csallóközaranyoson. A komáromi gép- és traktorállomás július 9-ig már 11 önkötözögépet, s néhányat közülük a gútai EFSz vont ki a munkából.. A megyercsi EFSz-ben két napig állt a kombájn, mert nem volt pótalkat, rész. A gútai állami birtok és gépes traktorállomás traktoros brigádjának gépésztechnikusa könnyel, müen veszi feladatát és a mezőkön pótalkatrészeket kérő traktorosoknak adott válasza „nincs időm", nem vall egy CsISz-tag politikai fejlettségére. Szükséges, hogy a gép- és traktorállomás gyorsa^ kiküszöbölje a hiányosságokat, hogy minél előbb bevezesse a két váltásos munkát, hogy a tarlóhántásban is fokozza lendületét, A járás valamennyi TOFSz-ében még mindig lemaradás, észlelhető. A komáromi járásban július 6-ig csak 2 százalékra, 8-ig 7.53 százalékra teljesítették. Nagy figyelmet kell fordítani a gépek javításaira is, úgy hogy a karbantartás folyamatos legyen, a kisebb hibákat hosszú várakozás nélkül egyenesen a mezőn javíthassák ki. Meg kell javítani a gép- és traktor állomás munkájánau megszervezését is, főleg a gépek szétheíyezésében. Az EFSz-ek felkészültségé az aratásra Az EFSz-ek nagy része részletesen kidolgozta az aratási terveket. Nem minden EFSz aratási terve volt azonban pontos. Csak így történhetett meg, hogy pl. a gúľai EFSz-ben és máshol, a traktorosoknak feleslegesen sokáig kellett vára. kozniok a tarlóhántással, mert a szövetkezeti dolgozók nem rakták a kévéket idejében keresztbe. Ez nagy hiányosság, mert tudjuk, hogy az idejében végzett tarlóhántással megteremtjük a jövő jó termés alapjait. Igen fontos, hogy a nöbizottságok is nagyobb aktivitást fejtsenek kí a falvakon, és az aratásba minden szövetkezeti dolgozónöt és munkaképes asszonyt bekapcsoljanak. Szigorú bírálatot érdemelnek pl. az örsújfalusi és/ átúrova-pusztai asszonyok, akik főként az aratás első napjaiban nem kapcsolódtak be a munkába, hanem munkaidőben a városba -'ártak. Ezzel szemben az ekei; szövetkezet dolgozó asszonyai példásan viselkedtek és bekapcsolódtak az EFSz munkájába. Munkaerkölcsük magas és példát mutató. A CsISz munkájáról A CsISz helyi szervezete csak egyes helyeken kapcsolódott be az aratási munkákba. A lendítő erőt a komáromi CsISz-tagok adják, akik tizenöten sikeresen működnek,, mint népnevelök a komáromi járás EFSz_ eiben. A községekben az esetek nagy részében a CsISz-tagok alszanak, vagy csak nehezen kelnek életre. Elismerőleg kell nyilatkoznunk a gútai EFSz-ben dolgozó tanulók 40 tagú brigádjáról, amelyet Hajkó elvtárs, az EFSz 3. számú brigádjának vezetője szervezett meg. A nagyobb diákok segítenek a kévék összehordásában és más munkálatokban, a pionírok vizet, újságot hordanak és gondoskodnak a sajtó felolvasásáról. Hasonlóképpen a komáromi iskolák is brigádra küldték ki tanulóikat, akik az esetek nagy részében jó példával járnak elöl a munkában. Az aratásban végzett agitációs munkáról. Az agitáció jelentőségét az aratás idején nem kell különösképpen hangsúlyoznunk. Jelentőségét a komáromi járásban is helyesen felfogták. A járás aratási tervét ezért helyesen kiegészítették az aratás idején végzett népnevelő és propagációs munka tervével. Az illetékes helyek azonban megszegték ezt a tervet és nem vették tekintetbe az iskola és népnevelési hivatal irányelveit, hogy az aratás és cséplés alkalmával legalább a tanítók felének a falvakon kell maradnia tömeg, politikai és agitációs munka elvégzésére. A teljes iramban folyó aratás idején olyan helyzet állt elő a komáromi járásban, hogy a községekben alig található egy-egy tani. tó, mert iskolázásra, brigádokra, vagy máshová távoztak és ezért ez a nagyjelentőségű tevékenység a falvakon és a járásban elmaradt. Annál nagyobb díčséretet érdemelnek a komáromi járási népnevelő otthon népnevelői, akik Kvietko agilis népnevelő előadó vezetésével naponta kimennek a falvakra és sikeres agitációs munkát végeznek. Főleg a propagációs anyag elhelyezése, az újságokból való felolvasás, az EFSz-ekben fellépő kultúrbrigádok vannak gondjaikra bízva. Szövetkezeti dolgozóink szívesen látják őket maguk között, mert ezek az ifjú népnevelők, a komáromi gimnázium VII. és VIII. osztályának legjobb tanulói lelkesedéssel végzik munkájukat. Szocialista munkaverseny. A komáromi járás versenyben áll az ógyallai járással. A •komáromi járás minden EFSz.e párosverseny, ben áll egymással. A legeredményesebb verseny eddig a csallóközaranyosi és a nagykeszi EFSz-ben, valamint az Ifjúsági Falu és a gútai EFSz között fejlődött ki. A versenyzászlót július 6_tól 12-ig eltelt héten a violini EFSz nyerte el, amely vezet a kaszálásban és a tarlóhántásban. A gabona 73 százalékát lekaszálták, a tarlóhántást pedig 50 százalékban elvégezték. A versenyben második helyen a felső aranyosi EFSz áll, amely az aratást 49 százalékban, a tarlóhántást 40 százalékban végezte el. Harmadik helyre került az Ifjúsági Falu, amely az aratást 43 százalékra, a tarló, hántást 75 százalékra teljesítette. Utána következik a nagykeszi és az aranyosi EFSz. Szabó elvtárs, a munkacsoport vezetője naponta irányítja a munkacsoportja sajtó tízpercét. Járási méretben hetente értékelik a munkaversenyt. A járás legjobb kombájnosa Bella elvtárs, aki Sz—4-es típusú kombájnon dolgozik. A járás legjobb traktorosa Brosicky István elvtárs, a violini brigádközpont dolgozója. A termés jól fizet. Az öszi árpa átlagos termése az Ifjúsági Faluban 40.40 mázsa. Hasonló rekord termés mutatkozik a búzában is. így pl. az önkötözögépek sűrűn hagyják maguk mögött a kévéket — 100 négyzetméter területen 36 telt kalászú búzakévét számláltak. Az EFSz.tagok természetbeni jutalmazásáról. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a csépléssel .egyidöben százszázalékra teljesítik a kötelező gabonabeadásukat, még pedig kötelezettségük értelmében július 25-ig. A vetőmagalapra elraktározzák a szükséges mennyiséget, amelyért az agro. nómus felel. A szükséges gabonamennyiséget átvezetik a szociális alapba, hogy azok a tagok, akiknek több mint két gyermekük van és bekapcsolódnak az EFSz munkájába, hivatalos áron további szükséges gabonamennyiséget vásárolhassanak az EFSz-töl, a harmadik és további gyermekre fejenként legalább 2 mázsát. A terven felül begyűjtött gabona egyharmad részét a felosztható alapba vezetik át pótjutalom, prémium címén, melynek felét a cséplés elvégzése után azoknak a tagoknak osztják ki, akik abban a csoportban dolgoztak és a tavaszi és nyári munkálatokba rendesen be. kapcsolódva elérték a mintaszabályzatban meghatározott munkaegységek számát. A hátramaradó részt a következőképpen osztják ki munkaegységek szerint: felét mindjárt a cséplés után szétosztják a július elseje előtt ledolgozott munkaegységekért, másik felét pedig a július 1-töl az év végéig ledolgozott munkaegységekért osztják ki. A szövetkezeti parasztok így a ledolgozott munkaegységek után igazságosan részesülnek pótjutalom, ban. A komáromi járásban szerzett tapasztalatok legyenek segítségül az EFSz-einknek és állami gazdaságainknak az aratási munkákban, hogy az idei dús termést gyorsan és vesztesség nélkül betakarítsuk. J. Mjlko, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója. Versenyben az aratási munka sikeréért A rimaszombati állami gazdaságban dolgozók megértették a szocialista verseny nagy jelentőségét. A gazdaság számos dolgozója felaján. lásokat tűzött kl május l-e és 9-e, valamint a párt X. kongresszusa tiszteletére. Hasonlóképpen megér tették az aratási munkálatokkal kapcsolatos felajánlások jelentőségét is. A tavaszi munkák második felének kiértékelésekor az első helyen a szabadkai, a második helyen a zsípi gazdaság áll. Az állami gazdaság dolgozói nem maradtak le az aratási munkában sem. Legjobban dolgozik ezen a téren a szabadkai gazdaság, amely már 25 hektár árpát és 30 hektár búzát, 8 hektár rozsot és H hektár repcét aratott le. Összesen 74 hektárt arattak le, ebből 27 hektáron elvégezték a. tarlóhántást és 14 hektáron elvetették a másodnövényeket. A traktorosok, mint például Sánlor István elvtárs, aki Skodn 30-as gépével átlag 5 hektárt arat le, a tervezett 3.40 hektár helyett, — sem maradnak le. Hogy a tarlóhántást ne keljen megszakítaniok, a dolgozók 3—4 órakor megkezdik a munkát. A földeken összegereblyézik a szalmát, azonnal elszállítják és a. traktorosok megkezdik a tarlóhántást. A zsipi gazdaság sem akar lemaradni az aratási munkákban, ezért mozgósították a gazdaság ösz_ szes dolgozóját. 10 hektár búzát és 20 hektár árpát és 15 hektár rozsot arattak le", ez összesen 45 hektár learatott földterületet jelent, amiből 42 hektárt felszántottak és 18 hektáron elvetették a másodnövényeket. Bodor István traktoros szép teljesítményt mutat, ugyanis az aratási munkák során tett felajánlását 200 százalék helyett 313 százalékra teljesíti. Hasonlóképpen dolgozik Karcag Ferenc traktoros is a terv 313 százalékos teljesítésével. Mindkét traktoros hosszított műszakokban dolgozott és már befejezték az aratást 2 nappal a határidő előtt. így segíti a rimaszombati gazdaság dolgozóit a szocialista verseny az aratási munkák mielőbbi elvégzésében. Urda János, Rimaszombat. \ Vaj jasvatai EF^z befejezte az aratást és megkezdte a cséplést A vajasvatai IV. tipusú EFSz július 11-én befejezte az aratást. A békearatás során 65 hektár búzát és 25 hektár rozst, 73 hektár árpát, 14 hektár zabot, 5 hektár lendeket arattak le. A terv szerint két önkö. főzőgépnek kellet volna működnie, azonban az ötödik napon egy harmadik is segítségül 'jött, amelyeknek teljesítménye naponta átlag 8— 9 hektár volt. A ledőlt gabonát az EFSz tagjai kézzel kaszálták, nehogy a gépeket károsodás érje. 70 hektáron elvégezték a tarlóhántást, " a cséplést és 25 hektáron elvetették a tarlókeveréket, mustárt, csalamádét és egyéb takarmány fél ét. Az aratás folyamán Horvát Lajosné, Hideg Jenő, Bilzel Vince mutattak fel szép eredményeket. Horvát Lajosné 6 te. henet gondoz naponta, de ennek ellenére a szövetkezeti földön is dolgozott. Az önkötözögépekkel Vilá. gos Dénes és Mikőci Lajos, valamint Árva László és Lengyel Lajos értek el kiváló teljesítményeket. 12-én összegyűjtötték a szövetkezeti tagok a lucernát és 13_án megkezdték Vass Ferenc, CsenkeSíden jól halad az aratás A sidi szövetkezet tagjai még csak először aratnak közösen az idén. Az aratás megkezdése előtt a szövetkezet tagjai a kapásnövények ápolásával is végeztek. Felosztották egymásközött a kapálni való területet és ma már nagyítóval is nehéz volna gyomot találni a sídi határban. A rendkívülien esős időjárás ellenére az aratásban is szép eredményeket értek már el. Eddig learattak 42 hektár gabonát. Az aratásban jő példával jár elő a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Kurunci József, aki két fiával végezte az aratógépek előtt a gabona körülkaszálását. így aztán nyugodtan dolgozhatott az aratógép. A sídi dimbes-dombos ha. tárban Suszter Sándor 4.5 hektáros átlagos teljesítményt ért el. Az aratógép után a kévéket a szövetkezet elnöke, Lukács István lányaival és iskolások segítségével végzi, mivel a kedvezőtlen időjárás ellenére is rendes időben akarják elvégezni az aratást, szükséges a kézzel való aratás is. Elhatározták, hogy amit géppel nem tudnak learatni, azt kézzel aratják le, de egyetlen egy szem gabonát sem hagynak kárbaveszni. Eddig aratógéppel még csak 4 órát arattak, ez alatt a négy óra alatt Szígyártó József traktoros 2 hektár rozsot aratott le.' Szép ered. ményt értek el azonban a kéziaratók. A hét pár arató már eddig 16 hektár búzát és 4 hektár rozsot arattak le. A marokszedést végző asszonyok és lányok is kitesznek magukért. Versenyben állnak egymással. Külön csoportban dolgoznak a lányok, külön csoportban az asszonyok. A lányok heten vannak, mint a gonoszok. A csoportvezetőjük Kurunci Bözsi. Az asszonyok csoportja 8 tagból áll, a vezetőjük Angyal Erzsébet. Mindkét csoport szeretne az első helyre kerülni, de eddig az eredményt még nem lehet eldönteni. Csak azt lehet megállapítani, hogy mind a, két csoport a szabad hazában élő asszonyokhoz és lányokhoz méltóan veszi ki a részét a munkából. A kassai kerület traktorállornásai július 10 ig több mint 2400 hektáron learatták a gabonát A kassai kerület gép- és traktorállomásainak traktorosai teljes gőzzel dolgoznak az aratási munkálatokban. Törekvésük a szövetkezetek és állami gazdaságok földjén, a gazdag termés gyors és veszteség nélküli betakarítále. A szövetkezetek között élen jár a szinai EFSz, amelyben 20 hektáf tavaszi árpát, 67 hektár rozst, és 11 hektár búzát arattak le. A szepsi járásban önkötözögépekkel eddig 281 hektáron, kombájnokkal pedig 29 hektáron vésára irányul. Az aratási munKalatok te- i A.. . , , , , ., , 'geztek el a? aratást. A kassai kerület ren eddig a királyhelmeci jaras tette ' a legnagyobb haladást, ahol önkötözögépekkel 1481 hektáron, a kombájnokkal pedig 134 hektáron végezték el a gabonaneműek aratását. A járásban csupán a legutóbbi két nap alatt több mint 300 hektárt arattak le. A kassai járásban elsősorban a szövetkezetek tábláin halad jó ütemben a munka és eddig 258 hektár területet arattak mái gép- és traktorailomásainak traktorosai és kombájnosai július 10-ig a szövetkezetek és állami gazdaságok tábláin összesen 2469 hektáron végezték el a gabonaneműek learatását. Ez idő alatt 518 hektáron elvégezték a-iarlóhántást, 310 hektáron a középszántást es 54 hektáron pedig már elvetették a másodnövényeket. 'f