Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-11 / 168. szám, szombat

1953 július 11. UJSZÖ 5 A bur zsoa nacionalizmusról " Az érsekújvári frlekfct osvit ben a munkaverseny jó megszervezésével szép eredmények születnek A burzsoa-nacioriálíziriufl a burzsoázia ideológiája és politikája. Ahhoz, hogy ezt megértsük, szükséges, hogy helyesen értelmezzük a náció, vagyis a nemzet fogalmát. A náció fogalmát sokan még ma is úgy értik, mint ahogy ezt a burzsoázia nevelte beléjük. Hogyan értelmezte a burzsoázia a nerfizetet, a nációt?' Ugy, hogy a nemzet az emberi együttélés öröktől , fogva létező és * nem változó formája. Azt tartották és hitették el az emberekkel, hogy minden nemzet egy ősanya és ősapa ivadékaiból tevődik össze, vagyis, hogy például a magyarok egy bizonyos Magyar nevü ősapának, a csehek egy Cseh nevü ős apának' a leszármazottai és hasonlóan vezette le y eredetét minden nemzet. A burzsoázia azt állította, hogy a nemzet vérségi köteléken alapuló formája az emberi együttélésnek, melynek döntő jelentőségű kísérője a közös nyelv. »Nyelvében él a nemzete" — hirdette a polgáriasodé magyaroknak Széchenyi István. A náció burzsoá értelmezése hamis és tudománytalan. Az igazság az, hogy a náció iš, mint minden történelmi valóság, fejlődés ered ménye, amelynek története, tehát keadete és vége van. Az Igazság az, hogy a nációk abban a formájukban és azzal a tartalmukkal, ahogy a Nagy Októberi Forradalomig léteztek, nem " öröktől fogva valók, hanem az emberiség története újkori szakaszának a képződményei. »A náció' — tanítja Lenin — a társadalmi fejlődés burzsoá korának a szükségszerű képződménye és szükségjszerü formája*. Miből a- hogyan keletkeztek a burzsoázia korában a. nációk? Fejlődésének kezdetén az emberiség társadalmi együttélésének formája a nemzetség, a törzs volt. Mint tudjuk, még a honfoglaló magyarok is ilyen törzsi és: nemzetségi szervezetben ..^Ikgk.,-. A törzsben és a nemzetségben tényleg a vérségi, a rokoni kapcsolat tartotta össze a tagokat. A társadalmi fejlődés során a törzsi és a nemzetségi formája a társadalmi - létnek lehetetlenné vált — felbomlott. A termelőeszközök magántulajdonának kialakulása és a törzsi társadalomnak osztályokra szakadása következtében a nemzetségek elvesztették önállóságukat, összeolvadtak és ezzel a vérségi kötelékek is megszakadták. A keletkező új társadalomban az egyedeket már nem a -származásuk tartja össze és választja szét, hanem a földrajzi helyzetük, a területi hovátartozandóságuk. A törzs helyén ki. alakul az állam, benne a föld magántulajdonával, szétosztott s egyúttal összetartott lakosságával. A társadalmi fejlődésnek ezen a fokán , sem lehet még nemzete-öl beszélni. Az árpádházi királyok korában élő magyarok még nem alkottak nemzetet. Szent István nagy érdeme, hogy a törzsi szervezet védelmezőivel szemben évtizedes „testvérharcban'' győzelemre segítette a területi kötelékeken alapuló új formáját a társadalmi együttélésinek, de' ez még távolról sem volt nemzet. Hiszen csak a terület egysége, amelyen laktak és amelyet müveitek, tartotta össze az embereket. A területen kívül nem volt még egységes nyelvük az akkori magyaroknak és e területen élő embereknek. A nyelv a terület szerint tagozódott. Hasonlóan a terület szerint tagozódott a gazdasági élet is. Minden táj, megye és uradalom önmagában zárt világ volt. Nem volt, mert nem -is lehetett az emberek nek egységes tudata arról, hogy egy egységes közösségnek a tagjai, hogy. ebből a közösségből rpilyen kötelességek származnak számukra. Földesuruk alattvalóinak tudták magukat. Ebből a gazdaságilag, nyelvileg, tudatilag és kultúrailag szétforgá csolt társadalomból keletkeztek a nációk abban a mértékben, amenynyiben sikerült ebből a társadalmi szétaprózottságból ezt a magasabb rendű társadalmi egységet kialakí tani. A feudális szétforgácsoltságIrta: Szántó László ból ezt a magasabbrendü társadal mi egységet a kapitalizmus fejlő dése teremtette meg. A feudalizmus idejében a termelőeszközök magántulajdonán alapú ló társadalmi munkamegosztás, a kézművesipar jelenti a kapitalizmus keletkezésének első feltételeit. A kézművesipar és a vele járó egyszerű árutermelés és belföldi piac kialakulásával kezdetét "veszi a gazdasági szétforgácsoltság felszámolásának a folyamata, amely egyúttal a kapitalista nemzetgaz daság kilakulásának folyamata is. A belföldi piaccal és áruforga iommal egybefogott kapitalista nemzetgazdaság az alapja az egységes nyelv, a nemzeti nyelv és a nemzeti öntudat kialakulásának. A társadalmi termelés folyamatában keletkező és a gazdasági, politikai és kulturális élet fejlődésével váltakozó emberi közlés eszköze a nyelv s mivel a kapitalizmus keletkezése a feudalizmushoz viszonyítva nagy haladást jelentett, elsősorban a gazdasági élet területén, szükségszerűvé tette a nyelv hasonló fejlődését. A valamikori szétaprózott nyelvből, amelynek a nyelvjárások a maradványai, a keletkező kapitalista nemzetgazdaság alapjain formálódott az egységes nemzeti nyelv. Az egységes kapitalista nemzetgazdaság s " vele együtt az egységes nemzeti nyelv kialakulását követi az egységes nemzeti öntudat, egységes nemzeti magatartás és jelleg kialakulása. A nációt, a nemzetet tehát ez a négy vonás jellemzi: a lakott terület egysége, a gazdasági élet egysége, a nyelv és a szellemi élet egysége. Ezen négy jellemvonás mindegyikének jelenléte szükséges, hogy egy emberi közösséget, náció nak, nemzetnek nevezhessünk. S mivel a társadalmi fejlődés azon szakaszában, amelyben kialakult ez' a négy jellemvönás, az emberi közösségnek á'* burzsoázia osztálya volt a vezető társadalmi ereje, az ős érdekeit szolgátiák azok a ter melési viszohyok, amelyek a náció keletkezésének alapját alkották. Ezért is kapott a náció ebben a korban burzsoá osztályjelleget s ezért kell ezeket a nációkat burzsoá nációknak nevezni. A burzsoá nációk kibékíthetetlen ellentétben álló osztályok egységét alkotják. Ez az antagonista ellentétes osztályjelleg s a burzsoázia uralma benne, határozza meg a burzsoá nemzet életének tartalmát, az emberek gondolkozását, érzéseit, cselekedeteit és politikáját. A burzsoá osztály érdeke, hogy ezt az osztályönzést leplezze s ezért ideológiájában, az úgynevezett nacionalizmusban, elkeni a náció osztályokra szakadottságát s a nációt mint osztályok felett létező valóságot hirdeti, amelyben az osztályellentétek kibékülnek. »Magyarok vagyunk mindenekelőtt, s mint magyarnak kell mindenben állást foglalnunk, s ez a nemzeti egybe tartozás határozza meg cselekedetiniket, érzéseinket és gondolatain kat«, — így hangzik a burzsoánacionalizmus legfőbb elve. S vall juk meg, hogy még ma is vannak elegen olyanok, akik mikor ezt vall-, ják és eszerint cselekszenek és éreznek, tényleg, osztályfeletti ál láspoton állnak, s nem értik meg, hogy csupán a burzsoázia ideoló giáját szajkózzák. A burzsoá.nacionalizmus ideoló giájának és gyakorlatának nem az a lényege, "hogy a különböző osztályokban és különböző nációkba tartozó embereket békés együtt élésre szoktassa. A valóságban pont az ellenkezője az igaz... A burzsoázia, a nacionalizmus ideológiájával elbódítja a kizsákmányolt osztályokat azzal, hogy bizalmatT lanságot, gyanakvást, ellenséges érzületet és gyűlöletet szít a más nációk hozzátartozói ellen. A nacionalista ideológia azt hiredti, hogy a nacionalista politiky az egész náció érdekeit szolgálja akkor, ami , kor a józan ész számára nyilvánvaló, hogy mind a nacionalizmus elmélete, mind a gyakorlata kizárólag a burzsoázia osztályönzésének a kifejezője. A burzsoázia a nacio nalizmussai két legyet vél agyoncsapni egy ütéssel: el akarja terelni a kizsákmányolt dolgozók figyel mét' nyomorúságuk igazi forrásától, s ugyanakkor usztíja őket más nációk dolgozói ellen, ágyútölteléket nevel magának belőlük. Ezért igaz Sztálin elvtárs tanítása, amely szerint »a burzsoázia és nacionalista pártjai voltak a burzsoá nemzetek vezet/i erői. A nemzetben a »nem zeti egység« kedvéért osztálybéke, a nemzet területének kiterjesztése idegen nemzetek területének elfoglalása . segítségével, bizalmatlanság és gyűlölet szítása az idegen nemzetek iránt, nemzetiségi kisebbségek elnyomása, egységes front az im perial'Stákkal - íme. ez az ideo lógiai és szociálpolitikai tartalma a burzsoá nemzeteknek. Az ilyen nemzeteket burzsoá nemzeteknek kell tekintenünk/*. A nemzetképződés történelmi fo lyamata azonban még napjainkban sem ért véget. Tovább tart, de új, lényegüvé és jellegűvé vált. A Nagy Októberi Szocialista For radalommal elkezdődött a kapitaliz mus világméretű felszámolásának történelmi folyamata. Ez anypyit jelent, \ hogy a kapitalis ta termelési viszonyokat fokozatosan a szocializmus termelési viszonyai váltják fel s a burzsoázia helyére a munkásosztály, s a vele szövetséges dolgozó parasztság osztálya lép, mint a társadalom vezető ereje. A szocialista forradalom sok népnek, amely a kapitalista elnyomás miatt nem tudott nációvá fej lődni, megadta ezt a lehetőséget. Ez a lehetőség azonban más társa dalmi alapon és más osztályvVze téssel válik valósággá. Ezek a népek, szocialista termelési viszonyok, ,a munkásság és dolgozó paraszt ság vezetésével a szocializmus építésének nagyszerű folyamatában válnak nációkká és ezért természetes, hogy a jellegük lényegesen más, mint azoké a nációké, amelyek a kapitalizmus fejlődésének folyamatában a burzsoázia vezetésével keletkeztek. A szocialista forradalom persze megváltoztatta a burzsoá nemzetek osztályjellegét és lénye gét is. Az orosz burzsoá náció például a szocialista forradalom következtében elvesztette burzsoá nacionalista jellegét és szocialistá nációvá vált. Ugyanúgy azok a ná ciók is szocialista lényegü nációk, amelyek már a szocialista társadalmi alapon képződnek nációkká, mint az üzbégek, kirgizek, tatárok, stb. A magyar burzsoá náció éppúgy, mint a szlovák, cseh, lengyel, ro mán, bolgár burzsoá nációk is szo cialista jellegű nációkká lettek, an\ ^íak következtében, hogy a kapitalista társadalmi rendet a szocializ musba való átmenet korszaka vál totta fel. A szocialista náció csak formailag hasonlít a burzsoá nációhoz, tartalma szerint új és szocialista. S épp e szocialista tartalom miatt teszik lehetővé a szocialista nációk és valósítják meg a nemzetek békés együttélését. Persze a nemzetek békés, kölcsönös támogatáson alapuló együttélésének rend szerét nem lehet harc nélkül megvalósítani. A burzsoá nációk ideo lógiája V és politikája, amint azt a fasizmus bizonyítja, hovatovább embertelenebbé válik/ s a burzsoá osztályönzés mind-mind szörnyűbb méreteket ölt. A szocialista nációk ban a burzsoázia maradványai a kulákok és hasonlók a burzsoá nacionalizmus ideológiájának és politikájának hívei. »A burzsoá nacio nalista ideológia és politika elleni harcban születik meg a nemzetek szocialista jellegű és a nemzetek egymást ti^telő békés együttélésének a rendszere.« Ebből következik, hogy aki ma igaz magyar akar lenni, annak új alapon és új tartalommai kell magyarnak lennie! Termelési sikereink egyik legfontosabb tényezője a dolgozó tömegek egyre erősödő öntudata, szocialista viszonya a munkához. A szakszervezeti vezetőkre nagy feladat hárul, hogy a dolgozóknak a munkához való viszonyát erősítsék, kifejlesszék műhelyükben a szocialista .munkaversenyt, amely első és legfontosabb tényezője annak, hogy az üzem tervét teljesíthesse. 1 A termelésben, a munkaverseny fej lesztésében döntő szerepük van a havonkénti termejési értekezleteknek, amelyekben a dolgozók, az üzem vezetősége és a szakszervezeti csoportok megbeszélik az eredményesebb munka feltételeit. Az érsekújvári Elektrosvit. üzemben a erelőműhely az, ahol a munkák utolsó szakaszát végzik. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongreszszusára kötelezettséget vállaltak, hogy júniusi tervüket 104%-ra teljesítik. Ezt a vállalásukat jóval túlteljesítették mert a hónap végén kitűnt, hogy 137%-os eredmény született. — Hogyan értétek el ezt a szép eredményt? — kérdezzük Svarc Rudolftól. a szerelöműhelyrész pártszers vezetének elnökétől. — Ott kell kezdenem, — feleli Svarc, elvtárs — ami a legfontosabb Jó a munkásoknak a munkához való viszonya. Nem hiányoznak, nem maradnak ki sem napok, sem órák a műszakból. Ez az alapja a jó eredményeknek És természetesen ez lendíti előre a szocia'ista munkaversenyt. Ha nem maradnak el a munkások, nem kell cserélgetni a munkaerőket és olyanokat áľitani a helyükre, akik nincsenek begyakorolva és nem tudják jól elvégezni azt a munkát — A munka helyes tagszervezésével, a munkaerők jó beosztásával és a munkaidő kihasználásával értük el a 137%-ot — folytatta Svarc elvtárs. Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói versenyt indítottak az üzemen belül, hogy az országban folyó üzemek közötti munkaversenyben első helyezést érjenek el és megszerezzék a győzelmet jelentő Vörös zászlót. Ennek érdekében minden műhelyben megindították a szocialista munkaversenyt a legjobb műhely, a legjobb mester, a , legjobb munkás és a legjobb műszak címéért. '<' '' A bakelit-műhelyben a „Béke-műszak" volt az első 125%-os teljesítménnyel. Második lett a „Gottwaldműszak" 124%-al. a harmadik pedig a „Vörös csillag" műszak 120%-kai. Az 512-es számú műhely júniusi tervét 112%-ra teljesítette. A műhelyt ben Korabelnyiková módszerét alkalmazzák és 96 kg nyersanyagot megtakarítottak. — Ezt úgy értük el, — mondotta a műhelyvezető elvtárs — hogy a műszak előtt minden dolgozó leméri magának az anyagot. Megállapítja, hogy mennyi anyag kell és csak azután fog hozzá a munkához. A műszak befejezése után szintén leméri az anyagot, hogy megállapítsa, mennyit használt fel és mennyi maradt. A megmaradt anyagból minden hónap végén egy napon át dolgozhatnak. Az 521-es számú műhelyben nagyon sok dolgozót találunk, akik jó munkájukkal kiérdemelték munkatársaik megbecsülését. Szeko Mihály munkacsoportja 234%-os eredményt ért eL Nyitrai Károly 239%-ot, Vörös Anna pelig 230%-ot. A fémpréselöknél Ág Mária 168%-os teljesítménnyel mű1 helye legjobb dolgoz.ójává küzdötte fel magát. Az 521-es számú műhelyben találjuk Szeko Mihályt, aki kilenc éve van az üzemben. Míg nem dolgozott itt. különböző munkahelyeken volt alkalmazásban. — Vasbetonszerelőnek tanultam ki. Nagyon keserves tanulóéveim voltak. Amikor felszabadultam, akkor sem javult a sorsom — mondja a 48 éves Szeko Mihály. — Hat hónapot dolgoztam egy évben, azután nem volt munkám Ma meg vagyok elégedve a munkámmal, mert tudom, hogy számomra biztosítva van a holnap és a holnapután kenyere. Űj pénzben • 1.600 koronát is megkeresek havonta. Ma mindenkinek megvan az a lehetősége, hogy a maga és családja számára biztosítsa a megélhetést. Nem kell félnie a munkanélküliségtől, mint a kapitalizmus idején. Ma mindenkinek kötelessége, hogy aktivan részt vegyen a szocializmus építésében és minden erejét, minden tudását gyermekeink jövőjének és a béketábor megerősítésének szentelje. Kelemen Béla Svéd Sándor vendégszereplése a Rigolettóban Svéd Sándor, a Magyar Népköztársaság Kossúth-díjas kiváló mű vésze szerdán az olasz operairodalom remekében, Verdi Rigolettójába lépett fel hatalmas sikerrel színházunkban. Mielőtt rátérnénk Svéd Sándor felejthetetlen alakításának méltatátására, újítsuk fel emlékezetünkben az opera születésének történetét és azokat az éles ellentéteket, melyek az opera bemutatójánál a monarchista cenzúra és nagy ellensége, Giuseppe Verdi között felmerültek. Tudvalévő, hogy Giuseppe Verdi fenkölt művészi célkitűzései mellett még egy nagy eszme szolgálatában állt: muzsikájával, lángoló dallamaival támogatni az olasz nép küzdelmét az egységes Olaszország megteremtéséért. Ezért fogadták fiatalkori operáit oly határtalan lelkesedéssel a széles tömegek, ezért váltak a Nabucco, Lombardi, Ernani tűzzél hevített melódiái az olasz nép forradalmi himnuszaivá. A cenzúra kényszeritette Verdit, hogy operái cselekményét időszerűtlen környezetbe helyezze, de tehetetlenül állt szemben dallamainak harciasságával és lenyűgöző ere jé vei. A Nabucco híres kórusa »Repülj gondolat aranyszárnyakon®, a rabságban sínylődő zsidóság könnyes zsolozsmája elvesztett hazája felett nem más, mint az olasz nép himnikus éneke, melyben el nyomott, sanyargatott hazáját sí ratja. A milánói Scala gyakran volt színhelye forradalmi jelenetek nek, amikor Verdi operáinak előadása alatt a közönség tapsai közt felhangzott »Italia a miénk« és ha sonló felkiáltások. A monarchista cenzúra, mely Verdit »maestro rivoluzionário« nak, a forradalom mesterének nevezte, természetesen minden igyekezetével azon volt, hogy a Veidi-.operák szövegkönyveit megfossza forradalmi jellegüktől. így volt ez a Rigoletto szövegkönyvével is, amely Vietor Hugó »Le roi s' a,muses (A király szórakozik) című müve nyo mán készült és színhelye a fran cia királyi udvar, becstelen hőse pedig maga a király volt. Verdi a cenzúra nyomására kénytelen volt áthelyezni az opera színhelyét Man. tuába. Ennek ellenére a Rigolettó mondanivalója világos és érthető volt minden olasz előtt: éles, kíméletlen kritika volt ez a feudális társadalom züllött erkölcsei és embertelensége ellen. Kevés szerepet találunk az operairodalomban, mely oly mély emberséggel és megrázó drámai erővel van megrajzolva, mint az udvar szolgálatában álló Rigoletto alakja. Rigoletto, az udvari bolond, aki gúnyolódik és mulat a ledér mantuai herceg áldozatain, lánya becsületével és életével fizeti meg tévedéseit. Svéd Sándor a nagy é

s külsőségeivel is hálás szerep lenyűgöző, drámai tolmácsolója volt. Attól a pillanattól kezdve, hogy megjelent a színpadon, drámai feszültséget teremtett nagyhatású színészi alakításával, sokoldalú hangszínezetével és nagyszerű jellemábrázolásával. Csak az énekművészet legnagyobbjai tudnak úgy játszani, ahogy a Rigolettót Svéd Sándor alakította. Együtt éltünk a szereppel Monterone átkától kezdve a zárójelenetig. A harmadik felvonás n

agy jelenetében, mikor Rigoletto térdenállva könyörög az udvaroncoknak lányáért, majd a bosszú kettős felemelő jelenetében Svéd Sándor csodálatos hangja és gazdag skálájú alakítómüvészete elérte tetőfokát. Megrendítően hatottak drámai felkiáltásai az opera fináléjában, mikor kétségbeesve rogy le leánya holttesténél. Svéd Sándor Rigolettójá a realisztikus szerep, felfogás példás mintaképe volt. Orgonaként búgó hangja varázsos pianói az énekművészet csúcsát jelentették. A színházat zsúfolásig megtöltő lelkes közönség szűnni nem akaró tapsviharral fejezte ki köszönetét Svéd Sándornak, a magyar énekművészet egyik legnagyobb képvlselőjének. Boráros József 1