Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-09 / 166. szám, csütörtök

taa8 július 8. UISZO 3 A magyar nép boldog életéért Az elmúlt napokban a közvélemény nagy érdeklődését kelťették fel azok a jelentős intézkedések, amelyek meghatározzák a Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági fejlődésének további irányát. .Június 27-én és 28-án ülést tartott a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának bővített plénuma, amely megválasztotta az új j>olitikai irodát. Rákosi Mátyás elvtárs elsősorban a pártpolitikai munka irányításával fog- foglalkozni. Július 3-án Budapesten teljes ülést tartott az ez év májusában megválasztott új magyar országgyűlés. Két napi ülésezésén többek között megválasztotta a Magyar Népköztársaság elnökségét és egyhangúlag jóváhagyta a magyar alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvény alapján egyesítik a minisztériumok egész sorát. Ezután az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatára megválasztotta az új minisztertanácsot, amelynek elnöke Nagy Imre elvtárs. Nagý Imre kormánynyilatkozatát egyhangú lelkesedéssel fogadták el és hagyták jóvá, mint az új kormány progrimmját. A Magyar Népköztársaság új kormány programra ja, amely a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban kitűzi az ország békés felvirágoztatásához és a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emeléséhez vezető útat, a szocializmus közgazdasági alaptörvénye követelményei teljesítésének határozott megkezdését jelenti. Ez a törvény, amelyet elsőízben Sztálin elvtárs hirdetett, előtérbe helyezi a dolgozók anyagi, kulturális és szociális helyzete szüntelen megjavításáról való gondoskodást. Az új kormányprogramm a népkormány új gazdaságpolitikájának fő elveként a magyar nemzetgazdaság békés fejlesztését és az építő tervek megvalósítását tűzi ki a fő és a legfelsőbb céljául. Mi teszi lehetővé a Magyar Népköztársaságnak az új gazdasági politika megkezdését? Elsősorban az a tény, hogy a világ békés erőinek növekedése új világhelyzetet teremt, amelyben a legreakciósabb háborús erők mindjobban elszigetelődnek és amelyben megérnek az összes vitás kérdések tárgyalások útján való megoldásánek előfeltételei. Ez az óhaj, hogy a nemzetközi feszültséget a vitás kérdések megoldásával enyhítsék, számos nyugateurópai és ázsiai kormánytényezőnél is megnyilvánult, akik tudatosították azt, hogy a nemzetközi feszültség fenntartása országaikat egyre mélyebb gazdasági nehézségekbe sodorja. \ Ezáltal megnövekedik a két rendszer békés egymás mellett élésének perspektívája, amire a béketábor országai törekednék. Ezek a kilátások és a kilátások további megerősítésének érdekei is, éppúgy mint az a célkitűzés, hogy elérjék az építés helyes ütemét, hogy az Ipar fejlődése összhangban álljon az ország nyersanyagalapjával, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egészséges fejlődése összhangban legyen a parasztok tömegeinek óhajával — mindez a Magyar Népköztársaság kormányát arra vezette, hogy mérlegelje eddigi útját, az építötörekvéseket és sokkal nagyobb mértékben törődjék Magyarország egész dolgozó népe jólétének növelésével. Az új magyar kormány nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a gazdaság fejlesztésének terén szigorúbban számolni fog az ország gazdasági forrásaival és' a jövőben nem fog kitűzni olyan feladatokat, amelyek meghaladnák az ország rendelkezésére álló lehetőségeket és erőket és amelyek a dolgozók életszínvonala emelkedésének kárára volnának. Abból az álláspontból indult j ki, hogy a túlméretezett nehézipari építésre való törekvés nem felel meg Magyarország anyagi és nyersanyagalapjának, hogy ez az ipari autarchiára, vagyis a gazdasági önállóságra való törekvés nem reális és nem indokolt. Nagy Imre, az új magyar kormány elnöke, kormánynyilatkozatában rámutatott arra, hogy ez autarchiára való törekvés Magyarországot nem csekély mértékben elszigetelte attól, hogy előnyösen részt vegyen a nemzetközi árúcserében, a kapitalista országokkal való kereskedelemben és elsősorban Magyarországot azoktól a mérhetetlen előnyöktől fosztotta meg* amelyek a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a Népi Kínával való kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből erednek. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkájában rámutatott arra, hogy az új demokratikus piac kialakítása, amely magában foglalja a Szovjetuniót, a népi Kínát és a népi demokratikus országokat, ezeknek az országoknak lehetővé tette, hogy egészen újfajtájú gazdasági kapcsolatokat teremtsenek meg, amelyek a kölcsönös tisztelet, együttműködés és hatásos segítség elvein, alapulnak a, köz "s gazdasági felemelkedés céljából. A demokratikus tábor országainak ez a baráti segítsége lehetetlenné teszi a kapitalista országok vezetői számára, hogy Magyarország elégtelen nyersanyag és ipari alapját gazdasági diktátumra használják fel és lehetővé teszik a Magyar Népköztársaságnak, hogy a szocializmus építésénél elsősorban a Szovjetunió, de Lengyelország és Csehszlovákia nehéz iparára is támaszkodhat. Ezért az új magyar kormány tudatában annak, hogv a béke ügyének megszilárdítása szempontjából mit jelent a béketábor országainak legszorosabb kölcsönös együttműködése, valamint a kapitalista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kibővítése az egyenlőség elvének mindkét fél részéről való tíszteletbentartásával — elhatározta, véget vet a gazdasági autarchiára irányuló túlhajtott törekvésnek és a nehézipar számára tervezett beruházások egy részét a könynyü- és élelmiszeriparra, valamint a mezőgazdaságra fordítja. Ezért az új kormányprogramm egyik legfontosabb feladataként kitűzi a mezőgazdasági tőkebefektetések jelentős növelését. Ez az intézkedés a mezőgazdasági termelés gyorsított és sokoldalú fejlesztéséhez. a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának további emelkedéséhez vezet. Az új magyar kormány programmját, az egész magyar nép legszélesebb nemzeti egységének prcgrammját, az ország egész élete további demokratizálásának programmját az ötéves terv összes szakaszain dolgozók milliói örömmel üdvözlik. Üdvözlik a munkások, a parasztok, és a dolgozó értelmiség, mint a boldog élethez vezető úton megtett további nagy lépést, amely minden becsületes magyar embernek új erőt ad a békés építő munkához, a szocialista építés közös müvéhez. Nagy kormányának ez az áj programmja súlyos csapást mért a r.épi demokratikus Magyarország összes ellenségeire, a béke nagy ügyének összes bűnös ellenségeire, tíeményen sújtja az összes háborús gyújtogat ókat, akik a berlini fasiszta provokációk lángját át akarták vinni a békeszerető magyar városokba. Csehszlovákia népe nagy figyelemmel fogadta az új magyar kormány programmjáról szóló hírt. Ebben a kormányprogrammban a testvéri ország értékes hozzájárulását látja a békeharcok, valamint a kölcsönös testvéri szövetség és a szocializmus építésére irányuló együttes törekvés -szempontjából. Hazánk népei meg vannak győződve arról, hogy ez a programm hozzájárul országaink legszélesebb együttműködésének elmélyítéséhez és a kapitalista országok kizsákmányolt tömegeinek még szemléltetőbben megmutatja, mit jelent a nép kormánya és az igazi demokrácia, amelyben minden törekvésnek célja az ember, és az ember állandóan javuló élete. Kommunista Pártunk és kormányunk is az ország szocialista építését dolgozó népünk jólétének gyorsütemű emelésére irányítják és vezetik. A nemrégen megtett intézkedések, amelyekkel nálunk megvalósították a kötöttpiac végleges eltörlését és a pénzreformot, gazdaságunkat szilárd alapokra helyezték és megteremtették az előfeltételeket a dolgozók élet- és kulturális szíAvonala további rendszeres emelésére, lehetővé tették, hogy a fogyasztási árucikkek árai fokozatos csökkentésének, az összes dolgozók reálbérei emelésének útjára lépjünk. Zápotocky elvtárs nemrég Bmóban mondott beszédében felhívta üzemeinket: „Több termékre van szükségünk, jobb és olcsóbb készítményekre az ipari és élelmezési termelésben". A dolgozók életkörülményei megjavítására irányuló világos irányvonalat pártunk központi bizottsága és kormányunk az állami és gazdasági gépezet minden szakaszának fő feladatként tűzte ki. Mmdeá megerősíti azt, hogy köztársaságunkban éppúgy, mint Magyarországon és a béketábor többi országaiban a dolgozó emberek jobb és örömtelibb életéről való gondoskodás a legelső érdekünk. Mennyire másként „gondoskodik" a dolgozókról a kapitalizmus! Növekvő nyomorúsággal, elbocsátásokkal, éhséggel. Ezért nem csoda, hogy a nép életszínvonala állandó emelésére irányuló törekvésnek példája a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a kapitalista államok kizsákmányolt tömegeit még • erösebb ellenállásra, buzdítja elnyomóik ellen. Az USA fegyvergyáros monopolistái és milliárdosai nem hiába dühöngenek a népi demokratikus Magyarország új _ kormányprográmmjáról szóló hír felett. Nem hiába okádnak tüzet az összes háborús bujtogatók! Nagyon is jól \ tudják, hogy szennyes terveik, szégyenteljes berlini és NDK-beli csődjük után újból alaposan megégették ujjaikat. Nem segített az sem nekik, hogy uszító röplapokat dobtak le Magyarország területére a gonosztevő berlini puccs napjaiban. Nem segít rajtuk az a gyűlölködő kampány sem, amelyeket ezekben a napokban indítottak háborús propagandájuk valamennyi sötét kráteréből a magyar népkormány intézkedései ellen. A magyar nép, amely békés szocialista felépítésében a nagy Szovjetunióra, a népi Kínára, az összes népi demokratikus országokra támaszkodik, újból megmutatta az „erőszak politikája" valamennyi zsoldosának, "hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével rendületlenül halad a helyes úton. Ez út irányát világosan kifejezte Nagy Imre elvtárs r«0»atkozatának zárószavaiban: „Az edidginél sokkal biztosabban haladunk majd előre hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocializmus felé!" (Megjelent a Rudé Právo-ban.) Harmítif millió fonfsterlínges ldnaí-an^ol kereskfiíleími egyezményt írfak alá Pek'n^ben Július 6-án a kölcsönös egyenlőség és haszon alapján a kínai állami import-export társaság és a Kínában tartózkodó angol kereskedelmi küldöttség r képviselői kereskedelmi egyezményt írtak alá Pekingben. Az egyezmény 30 millió fontsterlinjg értékű árucserét irányoz elő mindkét fél számára. A megállapodás értelmében Anglia többek között gépeket, fémeket és fémipari termékeket, eléktromos készülékeket, vegyi anyagokat, szerszámokat, gyógyszereket, mütöberendezéseket, valamint közlekedési és szállítási eszközöket ad el a Kínai Népköztársaságnak. A Kínai Népköztársaság állati termékeket, tojástermékeket, ásványi termékeket, teát, selymet, kisipari és más árucikkeket szállít Angliának. Bľíisszelben nagygyűlésen tárgyalfák meg a Béke Világtaanács budapesSi határo/aM Brüsszelben hatalmas békegyülést rendeztek, amelyen a BVT budapesti határozatait tárgyalták meg. Cosyns professzor, a belga békebizottság elnöke hangsúlyozta, a béke híveinek főfeladata kivívni, hogy a nagyhatalmak kormányai tárgyalások útján oldják meg a vitás kérdéseket. A gyűlésen felszólalt Allard báró bankár, a Belga Békevédelmi Szövetség tagja is, aki beszédében leI leplezte a nyugati országokban folyó szovjetellenes propagandát. Meggyőződésem, — mondotta — hogy a Szovjetunió nem aljar háborút. A gyűlésen elfogadott határozat kiemeli, hogy a támadó európai hadsereg megalakítása súlyos következményekkel jár. A béke hívei követelik a belga kormánytól és a parlamenttől, hogy vesse el az európai hadsereg megalakításáról szóló szerződést. az ipari árukra. Ez megfelel országunk ipari jellegének. • Az új kiskereskedelmi árak sokkal alacsonyabbak a korábbi szabadpiaci áraknál. Az élelmiszerek sza badpiaci árát átlagosan 31 százalék, kal, a kenyér árát 12 százalékkal, a búzalisztet' 22 százalékkal, a sertéshús árát 43 százalékkal, a sertészsírét 60 százalékkal, a vajét 51 %-kal, a cukorét 50% -kal, a tojásét a nyár idejére 45 százalékkal szállítottuk le. Az iparcikkek sza badpiaci ára át'agosan 37 százalékka' csökkent, a pamutszövet körül be'tU 59 százalékkal, a konfekcióárú pedig 50 százalékkal olcsóbbodott. A kötöttáru és a gyermekruha a i^gvrendszer idején érvényben volt árak szinvonalán maradt. Az új árak kedvezőbbek, mint a háború előttiek, s a dolgozó lakosság életszínvonalának nagy növeJ kedését mutatják. A munkás átlagbére a háború előtti színvonalhoz k<*T>est több mint 50 százalékkal növekedett. A közszükségleti cikkek ára ezalatt csupán egyharmaddal nőit, a közszolgáltatások díja pedig 50 százalékkal alacsonyabb a háború előttinél. Ezért a reálbér több mint egynegyeddel meghaladja a háború előtti színvonalat. E tények fölsorolásakor nem is számítottuk, hogy a kapitalista Csehszlovákiában állandóan nagy munkanélküli hadsereg volt. s a népi demokratikus Csehszlovákiában nincs munkanélküliség. A munkabérek, a segélyek és a nyugdíjak a pénzreform nyomán régi pénzértékben mintegy évi 38 milliárd koronával emelkedtek. Ennek az összegnek a nagy részét az állam vállalta. A béremelést az alapóra- és darabbérek emelésével hajtottuk végre, hogy ilymódon növekedjék a munkások érdekeltsége a termelés növelésében. A bányákban, a kohászati üzemekben és a melegműhelyekben a bértételek jobban emelkedtek, mint az ipar más területein. A jegyrendszer megszüntetése a parasztságnak is sokban a javára vált. A paraszt most olosóbban vásáról textilárut, lábbelit, háztartási cikkeket, gazdasági fölszerelést, építőanyagokat, cukrot és margarint, mint eddig. Az állami és szövetkezeti begyüjtőszervek most a korábbi árak többszöröséért vásárolják meg a mezőgazdasági termékfölöslegeket. S az egységes mezőgazdasági szövetkeztek az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok a kötelező beszolgáltatás teljesítése után a parasztpiacon árúsíthatják mezőgazdasági termékfölöslegeiket. Ezenkívül: az állam lehetővé teszi, hogy a termelők az átadott ipari növények, a cukorrépa, a len, a cikória, valamint a gyapjú fejében az állami kiskereskedelmi áraknál olcsóbban szerezhessék be az említett nyersanyagokból készült árukat, valamint az egyéb árucikkeket is, például az építőanyagokat Az egységes mezőgazdasági szövetkezeteknek és az egyénilag gazdálkodó parasztoknak ebből is nagy előnyük származik. A iriurtTrá crtV <So o v a^kfllmaZCttak a jegyrendszer megszüntetésén, a munkabérek, a segélyek és a nyugdíjak emelésén régi pénzérték, ben többmilliárd koronát nyertek. Népünk munkaszeretö, termelésünk szüntelenül fejlődik, árukészleteinek elégségesek, s a spekuláns elemek már nem zavarhatják az áruforgalmat. Mindez biztosítja, hogy a jegyrendszer megszüntetésével új szakasz kezdődjék a dolgozó nép életszínvonalának árcsökkentések útján megvalósuló további emelkedése. * Még kevés idő telt el a jegyrendszer megszüntetése óta, de máris több kedvező eredményt figyelhetünk meg. A legkeresettebb áruk bőven vásárolhatók az áruházakban. Az ipari városokban a jegyrendszer megszüntetése utáni héten a cukor fogyasztása 20, a húsé 11, a húskonzervé 170, a vajé 50, a tejé 8 százalékkal emelkedett. A rizs vásárlása hétszeresen meghaladja az idei áprilisi vásárlást. Sejtésünk igazolódott: a jegyrendszer-idején fölös mennyiségben szállítottunk falura élelmiszert. A falusi fogyasztási szövetkezetekben most sokkal kevesebb élelmiszer' fogy, mint korábban, az eladott iparcikkek aránya viszont növekedett. A parasztpiac fejlődéséről kapott első hírek arról beszélnek, hogy mivel az ,állami és a szövetkezeti boltokban kiváló minőségű, bőséges árukészletek várják a fogyasztókat, a parasztpiac árai most 10—30 százalékkal olcsóbbak az új állami kiskereskedelmi áraknál. A pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése kedvezően hat a termésbegyüjtésre is. Például már június első felében naponta átlag 26 százalékkal több tejet gyűjtöttünk be, mint májusban. Az ipari üzemekben különösen a munkafegyelem megszilárdulása tűnik fel. A pénzreformban és a jegyrendszer megszüntetésében megnyilvánul a párt és a kormány szüntelen gondoskodása a dolgozók állandóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítéséről. Most főképp arra törekszünk, hogy a népi demokratikus rend .nyújtotta lehetőségek és előnyök kihasználásával sikeresen haladjunk a megkezdett úton. Hogy az állam ezentúl is mindinkább kielégíthesse a dolgozók szükségleteit, elsősorban a közszükségleti cikkek termelésének általános fokozását kell biztosítanunk. Különösen az új nyersanyagfajták, a helyi erőforrások kihasználásáról kell gondos, kodnunk, s egyszersmind a közszükségleti cikkek minőségének javítá. sára, a választék bővítésére is ügyelnünk kell. A mezőgazdasági termelésben a haladó tudomány vívmányai alapján biztosítanunk kell a mezőgazdasági termelés, különösei) az ipa ri növénytermelés és az állattenyész. tés tervének teljesítését s egyszer smind teljesítenünk kell a termény. begyűjtési tervfeladatokat. A begyűjtő szervek dolgozói ne szédüljenek meg, mert a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése után sikeresen kezdtük meg a termény begyűjtését. Ellenkezőleg! Iparkodjanak, hogy a begyűjtés még eredményesebb legyen. Harcoljanak a begyűjtési tervek tel. jesítéséért. Nagyrészt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szállításaitól függ, hogy a lakosságot minden főbb élelmiszerfajtával elláthassuk. Ez elsősorban a gabonára, a húsra és a zsiradékokra vonatkozik. Legjobban úgy biztosithatjuk a szükséges behozatalt ezekből az árukból, ha pontosan és idejében teljesítjük a gépekre, a gépi berendezésekre és az egyéb iparcikkekre megállapított szállítási szerződése ket. A jegyrendszer megszüntetése és a fejlett szocialista kereskedelemre való áttérls megköveteli a kereskedelmi szeryek és az üzleti dolgozók munkájának gyökeres megváltoztatását. Reagáljanak érzékenyen a lakosság igényeire, s az iparral ösz. szefogva, gondoskodjanak róla, hogy az áruk választéka tovább bővüljön. Igen fontos feladatunk az elárusítók szakképzettségének emelése, a kereskedelem kultúrájának fokozása. * A j egy rendszer megszüntetése komoly lépés volt Csehsz'nvákiában a szocialista gazdaság fejlesztésének útján. A kommunista pártra és • Í