Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-07 / 164. szám, kedd

1953 július 7. UJSZO s MAJAKOVSZKIJ 60 éve született a forradalom nagy költője r orradalmíság é

3 költőiség soha műben még oly eggyé nem fonódtak, mint a Majakovszkijéban. Gorkij oldalán a Szocialista Forradalom e másik nagy viharmadara: Majakovszkij olyan müvet teremt, melynek minden témáját, indulatát, formáját a forradalmi valóság sugalja. Ez a mű csaknem előzmény nélküli — s csodálatos teljességben, érettségben születik meg a szocialista forradalomból. A korai Majakovszkij költeménynek lázadó hangja igazán forradalminak csak Október után ad helyet; és Majakovszkij hatalmas utat tett meg ezeknek az első verseknek költői magatartásától addig, amig az újat, az igazit megtalálja. Ami indulatosat és gyengédet, szárnyal ót és bensőségeset, lelkesítőt és ostorozót, merészet és közvetlent tartalmaz Majakovszkij költészete; mindarra a Forradalom tanította meg. Petőfi költészetének koronáját, beteljesültét jelenti a forradalmi, szabadságharcos líra, Majakovszkijnál a Forradalom; a kezdet, a születés — az igazi költővé é

s igaz emberré születés mozzanata. Majakovszkij költészetében a forradalmi egyetemesség kap 'meg leginkább bennünket. Egyetemesség, mellyel minden témája, érzése, gondolata, élménye é

3 asszociációja: forradalmivá hevül. Egyetemes, ség, mellyel mindazok a változatos műfajok, melyekhez élete során folyamodott, forradalmi értelmet és célzatot nyernek. Eposz, dráma, film, óda, plakátvers, utcai agitáció, — mindez: a Forradalmat szolgálja nála — nem is ír le olya® sort, mellyel nem a párt, a forradalom ügyét vinné előre. Reklámversei, melyekkel az állami éttermet, vagy az állami gumitröszt sárcipőjét népszerűsíti, nem kevésbbé ihletett alkotások, mint nagy. költeményei. E9 az egyetemes forradalmiság különösen élesen mutatkozik meg a burzsoá külföld rajzában, a szatirikus utiképversekben, a szenvedélyes kommehtároktíaü,' Ŕielyéket például az amerikai' i élet jelenségeihez f üz. Majakovszkij forradalmi szenvedé. lyességc új táplálékot nyer az embertelen világ viszonyainak átélésében; az az új emberiség, melynek tanait e szatirikus versekben is hirdeti: a Béke emberisége, az új korszak emberisége, mely felé a világ népeit elindítani kívánja költeményeinek serkentő, harcos trombitaszavával. Majakovszkijjal olyan méretű forradalmi újítás valósul meg a költészetben, aminőre a világirodalom nem adott még példát. Ennek ellenére Majakovszkij nem szakad el az orosz költészet múltjának legélőbb hagyományaitól. Viszonyára e múlthoz, mennyire jellemző „társalgása" Puskin bronzszobrával. Amikor Majakovszkij kijelenti, hogy „Szeretnék Önnel társalogni élve", s amikor az irodalmi lexikonban kettejük mellé harmadik társként Nyekrászovot fogadná el legszívesebben: vallomást is tesz viszonyáról az orosz költészet nagy, forradalmi- hagyományaihoz — vallomást tesz arról, hogy e hagyományt ö folytatja és tetőzi be. É

s ez az eszmei hagyomány nagyon is összefér Majakovszkij egész újító jelentőségével. Merőben új alanyisággal. a Hraiság egy gyökeresen új értelmével is párosul Majakovszkij költészetének forradalmi egyetemessége és újszerűsége. Költészetében eltűnt a határ a magán és a „közélet" lírája között. Amikor magáról szól — a népről is szól. örömei, haragjai: a közösség örömei, haragjai is. Majakovszkij kérlelhetetlenül szigorú és igényes önmagával és a többi költővel szemben: „Holott nekem a valóságban csakis egy kell- minél több, jobb és sokszínűbb költőt akarok". Alig van a világirodalomban nála személyesebb költő Személyisége merész és akár kihívó is. De ebben a személyességben is a nép szólal még, a Forradalom népe és a párt, melynek boldog és acélos közösségében ő a néppel egybeforrott. Majakovszkij csak úgy mondhatja ki a mindenki szavát — ha legmélyebben nyúl e szóért a saját szívébe. ®s ebből adódik e költészet példátlan öntudatossága, merészsége, — valamint bensősége és hitele is. Az ilyen költő tolla alatt nem érez. zük túlzásnak azt a „különös kalandot" sem, melynek során «. puskinói üdülőben magával a Nappal teázik. Hisz ez a költő maga is óriás, — a nép jóvoltából, mellyel egynek érzi magát. Bárki másnál fennhéjázás nak, kérkedésnek éreznék azt, ahogy ő a Nappal cimborál, s ilyen szavakat mondat vele: „Te meg én, égy. ben járunk, mi ketten". De mivel ezek a szavak valójában a költő képviselte néphez szólnak: természeteseknek érezzük őket, nem keltenek bennünk mosolyt, vagy viszszatetszést. Mi sem áll távolabb Majakovszkijtői, mint bármiféle „titánkodás." Senki sem egyszerűbb és szerényebb nála, — holott mindig is a nagyság az igazi eleme. Költésze. tét jellemzi az is, hogy mindig gazdagon tipikus értelmeket és gondolatokat fejez ki. Csodálatos költeménye, melyben meghitt, bensőséges beszélgetését mondja el Lenin fény. képével, ne

m tipikus érzést szjlaltat-e meg, érzést, vagy elképzelést, melyben a költővel annyi szovjet ember osztozhatott? A költemény felidézte helyzetben: egy egész nép érzései nyernek kifejezést, Lenin iránt — a lenini eszmék iránt. Lírájának egyik legjellegzetesebb vonása,* hogy a szovjet élet mindennapi eseményeit költőien tudja nevükön nevezni, tudatosítani. Ilyen vers például az Iván Kozirevröl szóló. A költemény első olvasóit v— éppúgy mint bennünket is — az az érzékletesség ragadhatta meg, mellyel a vasöntő új fürdőszobájának egész valóságát felidézi Majakovszkij és általa a szovjet élet, az új élet valóságát is. Mennyire szemléletes ez a kép, a zuhanyozó „száz. lyukú vasfellegével", a permetező víz útjával, a „két lapocka közötti vályún", stb. M ajakovszkij költeményeinek formája Október után bontakozik ki, — - a Forradalom szülötte ez is. A futurista kísérl§t;ekb(jl kibontakozó költő leegyszerűsödik, de ugyanakkor sokoldalúvá, sokszínűvé is válik: költeményeit hol az ostorozó szatíra, hol a lírai bensőség, hol a himnuszi, ódai szárnyalás hangja szövi át. Ettől az időtől kezdve alakul ki a Majakovszkij-vers sajátos ritmusa is, melynek törvényeit az értelem, a mondanivaló szabja meg. Ez a ritmus bámulatos rugalmas, sággal idomul egy-egy költemény hangulatához, cselekményéhez s emel ki belőle egy-egy tételt, gondolatot. A Majakovszkij-i formaművészet egy másik, fontos eleme: a rím, mely ugyanúgy a gondolati elem kidomborítását szolgáló nála, mint a ritmus, Majakovszkij rímei mintegy abroncsba fogják, vagy bekeretezik a vers egynemű részeit, gondolati, hangulati egységeit. Magasfokú SZÓ-, ritmus- és rimmüvéazete miatt, valamint azáltal, hogy a formát csodálatos fontossággal, hajlékonysággal idomítja hozzá a költemény mondanivalójához, Majakovszkij forradalmian új útat tör a világ költészetében. A költői szerkesztés terén is merőben újszerű megoldásokat nyújt Majakovszkij. Különösen nagy poénáiban érvényesül a monumentális kompozíció, mely egy egész korszaknak, vagy a Forradalom sokrétű eseményeinek összefogását teszi lehetővé. De ugyanezt a monumentalitást figyelhetjük meg kisebbmé. retfl költeményeiben, indulóiban, stb. is. Ehhez a formaművészethez a képalkotás újszerűsége i

s hozzátartozik. Vagyis: az, ahogyan egy tömör é

s a forradalom valóságával^ a szocializmus életének minden napjaival egybehangzó képbeszédet teremt Ma jakovszkij. Mennyit mond az új költő feladatairól, eszközeiről az olyan kép, mint: „Minden utca s palettáink: Majakovszkij megteremtette a szocialista, realista költészet tematikáját, ars poeticáját, kialakította a költészet új forradalmi hangját. (Sötér István, az Irodalmi Újságban megjelent cikkéből.) - a mi ecsetünk a terek." Előre a termésbetakarítás győzelméért Szlovákia déli járásaiban már teljes ütemben folyik az aratás és a betakarítás. Szövetkezeti tagjaink, egyénileg gazdálkodó földműveseink örömmel újságolják, hogy ez idén olyan gazdag termést takarítanak be földjeikről, amilyenre eddig még példa nem volt. A dún kalászok azt bizonyitják. hogy földműveseink helyesen alkalmazták a szovjet mezőgazdasági tapasztalatokat, a keresztsoros vetési módszert. Minden lehetőségük megvan arra, hogy az állam iránti kötelezettségüket ne csuk teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. foost azonbhn szükség van arra, hogy az aratási munkákat a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzék. Minden percnyi késés óriási veszteséget jelent. Ezt tudják a szövetkezeti tago]

{ is és ezért már jóval az aratás megkezdése előtt megszervezték az aratási munkacsoportokat. Szükséq van most a munkáskezekre, hogy a lehető Itgkisebb szemveszteség nélkül végezhessék el az aratást Még azoknak a szövetkezeti tagoknak a családtagjai is belekapcsolódtak a munkába akik eddig valamilyen okból nem vettek részt a közös munkában. Az aratási és cséplési munkák likeres elvegjpsében nagy segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek a nagyteljesítményű szovjet kombájnok, melyek egyszerre végzik az aratást és a cséplést. A kombájnok után jobban elvégzik n tarlóhántást és a másodnövenyek vetését. A szovjet tapasztalatokra támaszkodva, szövetkezeti tagjaink az idén két termést takarítanak be földjeikről. A másodnövények vetésével biztosítják az állatállomány . részére a szüséges takarmánymennyiséget, hogy ezzel állandóan fokozhassák az állattenyésztés hozamainak hasznosságát. Göncöl József kombájnos 52 óra alatt 880 mázsa gabonát csépelt A dunaszerdahelyi gép. és trak' torállomás elsőnek kezdte meg az őszi árpa aratását Szlovákiában. A gazdag termés betakarításában há romszor több kombájn és önkötözögép vesz, részt, mint 1951-ben az első kombájnos aratásnál. A gabonanemüek tervezett földterülete az 1951.es évhez viszonyítva 550 százalékkal nagyobb. A kombájnokkal learatásra kerülő földterület ebben az évben hatszorosa az 1951-esnek. Hogy a kombájnosok és a traktorosok . teljesíthessék fokozott feladataikat, minden percet kihasználnak a gazdag termés betakarítására. A dunaszerdahelyi gép. és traktoréilomás legjobb 'kombájnosa, Göncöl József a csécsénypatonyi brigádközpontból, amelyet Csertik József vezet. Göncöl József kombájnos óragrafikon szerint dolgozik a szovjet S 4-es kombájnnal. Az őszi árpa aratását a szentmihályfai és a csécsényaptonyi EFSz földjein kezdte meg. Már az első napokban szép teljesítményt ért el. Az első 52 óra alatt 27.5 hektáron aratta le a gabonát, 880 mázsa gabonát csépelt ki, ami hektáronként 32.3 mázsa termést jelent. Minden hektáron 5 liter üzemanyagot takarított meg, összesen 148 litert. A cséplésben a legjobb eredményt a csécsénypatonyi EFSz-ben érte el, ahol 4 hektárról 160 mázsa gabonát takarított be. . Valóraváltják adott szavukat Az érsekújvári gép- és tratkorállomáson Zsiacsik Imre felajánlást tett a párt X. kongresszusa tiszte, letére, hogy ebben az évben kombájnnal 500 hektár gabonát arat le. Zsiacsik elvtárs, Eszek Jánossal együtt a csúzi EFSz földjén arat. Az első napon 7 hekárt, a második napon már 10 hektár őszi árpát aratott le. Két nap alatt 458.5 mázsa árpát csépelt ki, miközben 359 koronát keresett. Zsiacsik elvtárs ezt az eredményt annak köszönheti, hogy még az aratás előtt átvizsgálta a földeket, beszélt a szövetkezeti tagokkal és megszervezte a munkát. Az ő kombájnjától a gabonát folyamatosan elszállítják és a szalmát is összegyűjtik. Az aratás után pedig azonnal elvégzik a tarlóhántást és a másodnövények vetését. Zsiacsik elvtárs a mult évben is kombájnnal aratott Csúzon és akkor is az első helyen volt a járásban. j Urbán József csoportja az első a termésbetakarítási munkában A marcelházai szövetkezet tagjai az idei aratás folyamán nagy gondot fordítanak a munka megszervezésére, az állandó munkacsoportokra, a szocialista versenyre, hogy a termést idejében és veszteség nélkül takaríthassák be. A négy munkacsoporthoz, amelyek a reájuk bízott földeken dolgoznak, két-két traktorost osztottak be. Az őszi árpa aratását június 26án kezdték meg. A munkacsoportok közt indított szocialista versenynek — amelyeket Urbán József, Jancsik József, Martinkó István és Senkár Mihály vezetnek — köszönhetik, hogy az őszi árpát 55 hektáron két nap alatt learathatták. Urbán József csoportja érte el a legnagyobb teljesítményt, ugyanis elsőnek aratta le és raktározta el 14 hektárról a gabonát. Ebben nagy érdeme van Paluk és Kádek Kálmán traktorosoknak, akik önkötözőgépekkel egy műszak alatt héthét hektárt arattak lé. A marcelházai szövetkezeti tagok a learatott gabonát keresztekbe rakták és az 55 hektárnyi földterületet a traktorosok még az éjjel felszántották. A tarlóhántásban szép eredményt ért el Lícki László traktoros és testvére Sándor, aki DT 54-es gépével egy műszakban 10 hektárt hántolt fel és megboronált. Igy másfélnapi normát teljesített. Nagy gondot fordítanak a magtermélő területek termésének betakarítására, amelyen a gabonát külön aratják, csépelik és raktározzák el a kitisztított szövetkezeti raktárakban. Urbán József csoportja július 2-án kezdte meg a cséplést. Kötelezték magukat, hogy naponta 250—280 mázsa gabonát csépelnek ki. Urbán József munkacsoportja felajánlását teljesíti is: ugyanis az első napon 260 mázsa őszi árpát csépelt. Kifogástalanul dolgozik a szovjet kombájn a balázsfai határban A balázsfai EFSz-ben június 28-án befejezték 15 hektáron az őszi árpa aratását. Ez az aratás örömteli volt, már csak azért is, mert *15 hektáron szovjet kombájnnal végezték el. A kombájn jól és veszteség nélkül dolgozott. Az aratás befejezése után a szövetkezeti tagok megállapították, hogy az említett területről 495 mázsa jóminőségü árpát takarítottak be. A szárítás után hektáronként 30 mázsa lett az átlag. N . Bozsenik elvtárs, az EFSz agronőmusa azt mondja, hogy ezt az eredményt úgy érték el, hogy hek. táronként 4 mázsa műtrágyát használták fel, ősszel szuperfoszfáttal és thomaszliszttel trágyázták tavasszal pedig salétromos műtrágyával. A szovjet tapasztalatok szerint az egész földterületet keresztsorosan vetették be. A balázsfai szövetkezeti tagok pihenés nélkül folytatták a munkát és már július 2-án, elsőként a járásban, megkezdték a búza aratását is. Az aratást ünnepélyesen kezdték meg, amelyen résztvettek a szövetkezeti tagok, az úttörők, akik szép kultúrprogrammal lelkesítették a dolgozókat. A CsISz.tagok közül Kiripecká ^ és Bokros elvtársnők felajánlották, hogy minden nap szorgalmasan fognak dolgozni az aratási és cséplési munkáknál. A programm után Öt feldíszített' önkötözögép kezdte meg a szövetkezeti földeken a gazdag termés aratását. A balázsfai szövetkezeti tagok el- ! sökként akarják elvégezni az ara. tási és cséplési munkákat és ezért elhatározták, hogy július 6-6n megkezdik a cséplést is. A búza 60 százalékát kombájnnal aratják le. Az EFSz elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mon dotta: „Nagyon jó tapasztalataink vannak a kombájnnal, ezért legszívesebben az egész földterületet ennek segítségével aratnánk le, de gondolnunk kell a többi EFSz. re is". A balázsfai szövetkezeti tagok valóban megértették a szovjet kombájnok fontosságát, amelyek gyorsan és veszteség nélkül dolgoznak. A balázsfaiak a fűmagot is kicsépelték 5 hektáron. Ezt mint beadáson felüli terméket adták be júníus 30.án. A balázsfai szövetkezeti tagok teljesitik hazafias kötelességüket és már 100 százalékra eleget tettek a szénabeadásnak. A szovjet tapasztalatok óriási segítséget jelentenek az aratásban A diószegi cukorgyárhoz tartozó gazdaság földjein má

r megérett a gabona és nagyban folyik az aratás. Az itteni gazdaság dolgozói előtt nagy feladat áll. Jó a termés, 800 hektárról kell betakarítani a gabonát, A mult évi hibákból tanulva, az idei aratásra sokkal alaposabban felkészültek. A tervfeladatok részletes megvitatása után kezdték meg a munkát, — az aratást, s a tarlóhántást 13 nap alatt elvégzik. E szerint a terv szerint az aratást a mult évihez viszonyítva feleannyi idő alatt elvégzik. Az üzemi pártszervezet munkájának köszönhető, hogy a gazdaságok dolgozói megtanulták: nem elegen dö csak a tervet kidolgozni, hanem biztosítani kell mindent, ami sikeres teljesítéséhez szükséges. Az Idei aratásra valóban jól felkészülték, a mult évben megtanulták, hogy az az aratást gátolja, ha az embere, ket ugyanakkor más munkára veszik igénybe. A diószegi cukorgyár gazdaságaiban ma már ilyesmi nem létezik. A munka helyes megszervezésének eredményeként az aratás kezdete előtt befejezték a tavaszi munkák második szakaszát, s ez a biztosítéka az aratás sikeres elvégzésének. Már az őszi árpa betakarításánál meggyőződtek arról, hogy jól dolgoztak, mert nemcsak lábon mutatkozott jó termés, hanem a cséplég után már pontosan tudták, hogy 26 mázsa hektárhozam helyett 39 mázsás hozamot értek el. Most arról kell gondoskodni, hogy minden szem gabonát megmentse, nek, — hogy a termést minél előbb betakarítsák. A gazdaság dolgozói az eddigi tapasztalatok alapján el határozták, hogy mindenütt alkal mázzák a szovjet tapasztalatokat és az idei aratást óragrafikon szerint végzik el. A munka ilyennemű szervezése mellett minden dolgozó tudja, mit és mennyi idő alatt kell elvégeznie, s milyen jutalomban részesül. A csoportok, csapatok traktorosok és a cséplőgépek kezelői közt szocialista verseny indult meg. Már az elsö^napokban a kedvezőtlen Időjárás ellenére is a lucsni dvorí gazda, ság a tervfeladatot 106 százalékra, a nagyborsai 119 százalékra teljesítette, és így megszerezték az első. séget. A» nagyborsai gazdaságban legjobban dolgozott Holub elvtárs csoportjából Budai és Szitás elvtárs. A diószegi cukorgyári gazdaságban már az aratás első napja bizonyítja, hogy a dolgozók a tervezett feladatot teljesítik és példát mutatnak a járás többi gazdálkodójának. >