Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-31 / 185. szám, péntek

6 US szo 1953 július 31. / c/t néppel fűzőn-níítvn tti ! 1953. július 31-én emlékezünk meg a legnagyobb magyar költő ha­lálának 104. évfordulójáról. Ezen a napon is mint mindig, az ő dicső­séges és fényes' múltjáról beszélünk. Petőfi egész ember volt, de egész költő is. Teljes szívvel tudott sze­retni hölgyet, hazát, jóbarátot, Akit egyszer a szivébe fogadott, azzal megosztotta mindenét, még a di­csőségét is. Hanem gyűlölni is ép­pen olyan szívvel tudott, s ahogy szerelmében nem, úgy gyűlöletében sem ismert elérhetetlent. Gyűlölte a nemzet elmaradottságát, gyűlöl­te a hódítót, a függetlenség elrab­lóit, gyűlölte a belső ellenséget, — de mindenek felett szerette a né­pet. Petőfi új hazát akart építeni. Oj hazát, ahol nincsenek kiváltsá­gok. A haza ügyét a dolgozók ügyé­vel azonosította. Senki sem írt olyan lángoló haraggal mint ő a kozmopolitákról, akik ellen ma is harcolunk, akiket ma is veszedel­mes ellenségnek tartunk. Petőfi ha­zaszeretete a forradalmi nemzetkö­ziséggel párosult. Ezt tanítjuk mi is és ezt tanította Marx és Engels, hogy e kettő elválaszthatatlan egy­mástól. Petőfi már 1844-ben kiharcolta a költészet forradalmát, még mielőtt a politika közvetlen hangja megszó. lalt volna nála. Arany Jánoshoz írt első levelében a következőket ír­ta: ,,Ha a nép uralkodni fog a köl­tészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék". Petőfi demokratikussá tette költészetét. Témáit a nép életéből vette, -nyel­vét a néptől vette s a nép szemével nézte a világot. Verseit mindennapi nyelven, egyszerűen, kristálytisztán, harmonikus felépítéssel írta. Megta­lálta a kifejezésnek azt a módját, amely müveit meggyőzővé, vonzóvá és könnyen hozzáférhetővé tette a nép számára. De nézzük csak Petőfi működését a szabadságharcban. A bécsi és pá­rizsi forradalom hallatára, egész lelke hevével beleveti magát a po­litikai mozgalmakba. Vezére lesz a pesti ifjúságnak, megírja a Nem­zeti dalt, megszerkesztik a 12 pon­tot és a Pilvax-kávéházban nap nap után gyülekező ifjúság március 15-én kivonul az utcára. Pest kö­zönsége elfogadja a 12 pontot. Az elszavalt Nemzeti dalt cenzúra nél­kül kinyomatatják, ami a Pozsony­ban ülésező országgyűlésre óriási befolyással van. 1848 októberében kinevezik öt századosnak s a debreceni zászló­aljnál teljesít szolgálatot, ahonnan később Bem^erdélyi seregébe helyez­teti magát, akit atyjaként megsze­ret, s oldalán több véres csatában kitünteti magát. Azonban később a hadügyminisztériummal való össze­koccanása miatt leköszön tiszti rangjáról s 1849 májusában ismét Pestre megy. Hányt-vetett sorsa újra kiújul. Szüleit is eltemeti. Jú­niusban már közeledett az osztrák é? orosz sereg, ezért elhagyja Pes­tet és Bemhez megy Erdélybe. Me­zőberényen át. Június 25-én Berek mellett találkozott Bemmel, aki most még sokkal nyájasabb, szí­vesebb, atyaiabb iránta mint ed­dig. Megölelte Petőfit és fiának szólította. Értesítette a hadügymi­nisztert, hogy Petőfit újra hadiszol­/ gálatba fogadta. Az oroszok ak­kor már csak 2 mérföldnyi távol­ságra voltak tőlük. Utolsó levelét július 29-én írta feleségének. Más­nap Bem már elhagyta Marosvásár­helyt s négyezer főnyi kis seregével megindult az ellenség ellen. Azok Lüders tábornok vezetése alatt 18 ezer főnyi hadtesttel törtek be Er­délybe s Segesvárt elfoglalták. Pe­tőfi is vele akart menni, ámbár Bem határozottan megtiltotta neki a csatlakozást, amíg magát kellőleg fel nem szereli. Petőfinek nem volt se egyenruhája, se lova se kardja. Mindent elhagyott. Vitorlavászonból készült öltözetben, fegyvertelenül rohant a vérmezőre. Egres3y' előbb le akarta beszélni, mnid követni akarta öt, de Petőfi nem engedett: egyedül akart menni vŕ^ "»te elé. Gyalokai Lajos, Bem egyii- hadse­géde, vitte őt magával a szekéren egészen az ütközet színhelyéig.. Fe­héregyházán találkoztak az ellenség­gel. Bem nem tekintve aránytalan haderejét, elfogadta az ütközetet. A maroknyi magyar sereg eleinte a győzelem reményéivel harcolt. Az első ágyútüzelésre Skariatín orosz tábornok elesett, az oroszok zavar, ba jöttek, s a honvédség támadó rohammal szorította vissza az ellen­séget. Ekkor azonban az orosz lo­vasság megkerülte a magyar sere­get, s oldalt rohanta meg. A hirte­len támadás teljesen zavarba hoz­ta a sereget, mindenki vad futás­ban keresett menedéket, magát Be met is beledöntötték a mocsárba, ahonnan csak órák multán húzták ki a keresésére elindult huszárok. Itt veszett el Petőfi. A leghitelesebb adatokat Lengyel József törzsorvos feljegyzéseiben ta. láltuk e rémpercekröl. „Fehéregyházát még 1848 őszén leégették a lázadók; a romok között volt felütve a tábori kórház. Petőfi egy sütőkemencére ülve nézte az ütközet lefolyását. Több­ször láttam őt helyéről távozni, de mindig visszakerült és gyönyörköd­ni látszott,. miként szedik össze a székely fuvarosok a nem messze le­csapott golyókat. — Délután négy óra felé a csata öldöklőbb kezdett lenni, a sebesültek szaporodtak. Ép. pen egy kassai fuvaros télkarját metszettem ketté, melyet egy go lyó szétzúzott, mikor Petőfi mellet­tem elhaladt s a Fehéregyházán alól elfolyó patak hídjának karfája, hoz dőlt. — Itt állott mintegy fél­óráig elmerengve. — Tőle mintegy 200 lépésre dolgozott egy hat fontos és lőtte az országút mellett felállí­tott orosz lovasságot. Hihető, sok kárt tett bennük, mert nem soká rá is erősen kezdtek tüzelni és egy golyó Petőfitől alig 30 lépésnyire ütődött a földbe. A fölvert föld őt is ellepte s hihetőleg szemébe is jutott, mert azt zubbonya szárnyá­val hosszasan törölgette. — Ekkor he. lyéť megváltoztatta, felénk köze­ledett és hátát a falu kaputáblájá­hoz vetve nézte a csatát és elme­rült gondolataiban,, mégpedig any­nyira, hogy a csakhamar hallatszott iszonyú zsibaj, ordítás. 3gy tömeg tele tüze sem volt képes figyelmet azon helyre vonni, ahol az történt. — Én mellette futottam egy helyre, hogy annak okát megtudjam, s megkérdezzem tőle: mi baj "rnagy? Ö nem felelt semmit. Előttem csak­hamar kitárult a vész egész nagy­sága. Tőlünk alig ezer lépésre azon percben bontotta meg két ezred dzsidás a tömeggé alakult - zászló ­aljat. A huszárság verekedett, de mit tehetett alig háromszáz — any nyi ellen. — Rákiáltottam Petőfire, odamutatva az eseményre. — Ö odameredt és csak annyit mondott: potomság. Csakhamar az egész arc­vonal megfutamodott. — Ér, rámu­tattam a balszárnyra, ahol a tábor­nok is futott. — Petőfi szemét oda­vetette, szó nélkül megfordult és futni kezdett. A huszárság már mind elfutott, a tüzérség ágyúit ott hagyta, melyek a balszárnyra vol­tak állítva, a gyalogság egy részé­vel az erdőbe menekült. Mj futot­tunk az országúton fölfelé. Engem helyismeretem rövidebb úton veze­tett. Utánunk a két ezred dzsidás. Mikor a faluból már jól kiértünk, láttuk, hogy amíg e két ezred tá­madott, egy másik ezred a Küküllö mellett halad fölfelé egyenes vo­nalban, s mikor már Fehéregyhá­zát mintegy félmérföldre elhagyta, jobbra fordult és egyenes szögletet képezve, igyekezett átvágni az or­szágutat és így a menekülést. A lovasság nagy részének még volt ideje e körön kívül hatolni, de a gyalogságból csak az menekült, aki tartalékba volf állítva: azokat akik tűzben voltak, bekerítették. Engem a lovam a körön kívül segített. Pe­tőfi gyalog volt és így a körben benn maradt." Az orvos még egyszer visszané­zett és látta Petőfit futni, fedetlen fővel, lobogó zubbonyával, szétnyi­tott ingujjakkal. Az ezután történtekről találunk följegyzéseket Vajna Sándor, Vil­mos huszárezredben tiszt naplójá­ban, aki azokat egy ezredbeli hu­szárközvitéz beszámolója után írta fel. A huszár neve Szkulka Tános volt. Ez a vitéz negyedmagával volt Bem szekerének az őrzésére rendel­ve. Három társát az oroszok meg­ölték, ö maga kivágta magát közü­lük s elmenekült Kőhalomra, ahol Vajna kapitányt találta, ö hozott hírt Bem seregének szétveréséről. — Elmondta, hogy volt olyan hős is, aki. hogy el ne fogják, főbe löt­te magát. „Még az adjutáns Petőfi is el­esett. Az a fehér galléros! Az a nagy pennás, aki olyan szép nó­tákat írt." Ez az egyszerű írástudatlan ka­tona volt az az egyedüli szemtanú­ja Petőfi halálának. A vesztett üt­közetből menekülve, Kőhalom irá­nyában érte utó] Petőfit s egy ideig segített neki a futásban, a gallér­ját megragadva, de csakhamar utol. érte őket négy dzsidás orosz, akkor Petőfi az országútról letért s a ten geri ültetvények között menekült tovább. Az egyik lovas azonban utolérte s két kardvágással meg­ölte A költő szemközt fordulva fo­gadta a kardcsapásokat Semmi fegyver nem volt nála. amivel véd­hette voin a magát. Ott van eltemetve ö is, abba a közös sírba temették, melyben 134 honvéd alussza örök álmát; a se­gesvári ütközet áldozatai. Ügy ahogy egyik legszebb versé­ben 1846 ban megjósolta, csak­hogy a fújó paripák nem a kivi. vett győzelemre száguldottak el fö lőtte. A szabadságharcban elbukott nemzet sokáig nem akarta elhinni, hogy Petőfije meghalt. A legendák százai keltek szárnyra további éle­téről, bujdosásáról. A nép nagyon szarette s Petőfi emléke valóban él is a népben. Hét évi költői munkásságával kivivta a hathatatlanságot. Költészete elszáll' a világ minden nemzetéhez, meg­nyitotta szívüket, mint a nap a makacskodó virágot és beragyogta a magyar nevet a szabadságszere­tetnek, az emberiességnek a művé­szet költészetéből kiáradó pompájá­val. Enr.él fényesebb utat 26 éves költő ezen a földön még nem tett meg. Egy kiváló maga' lény törté ncte ez. aki élt azért, am ; eszménye volt, el tudta azt érni s midőn el­vesztette, maga is együtt veszett el vele. Nem harcolni ment már Er délybe, hanem csak halálküldetését beváltani. iA döntő ütközetet a csa­tatéren fegyvertelenül nézte végig. A szabadságharc elbukásával Pető­finek az élete be volt fejezve. Utolsó költeményének a címe: Szörnyű idők. S amit elmond az­zal végzi: vájjon, aki ezt a törté­netet hallja, nem veszi-e egy őrült, rémülettől megzavart ész meséjé­nek? Amiről Petőfi álmodozott, meg­hozta nekünk azt a szabadságot száz évre rá a dicső szovjet had­sereg. A mai kor leghaladóbb költői megértették már, hogy következete­sen Petőfit követni a politikában, annyit jelent, mint a szocializmust, a költészetben pedig a szovjet iro­dalom eredményeit elsajátítani. Petőfi útja, harc a munkásnép elnyomói, a függetlenségünk mai ellenségei, az imperialisták ellen karöltve a néppel tüzön-vízen át, vörös zászlókkal világszabadság jel­szava alatt... Fóthy Ferenc, tanító, Szögyén t IMI Világcsúcsot javított az UŰA Praha 4x800 méteres váltója Szerdán délután Houstkában az UDA Praha 4x800 méteres váltója világcsúcsjavít} kísérletet tett. A csúcsjavítás eredménnyel járt ég egy másodperccel javították meg az ed­digi világcsúcsot, amit a svéd atlé­ták 1946-ban értek el. Az UDA váltója a következő ösz­szeállításban érte el az új világcsú­csot: Csikel, (ideje 1:53 mp), Strží­nek (ideje 1:53 mp), Liska (idej« 1:52 mp) és Jungwirth (ideje 1:50 mp). A váltó összideje 7:J8 mp. A brüsszeli vívóvilágbajnokságról jelentik: Háromszoros magyar győzelem az egyéni kardvívó világbajno! igon Nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre a magyar vívók a brüsszeli Palais du Midi-ben, a kard egyéni vívóvilágbajnokságai során Mint már a helsinki olimpián, a kard­csapatvilágbajnokság során, úgy most, az egyéni bajnokság alkalmá­val is bebizonyították a magyar versenyzők a magyar kard verhe­tetlenségét, elsőségét. A nagyszerű küzdelemből végeredményben Ko­vács Pál hét győzelemmel, veretle­nül, győztesként került ki, Gerevich Aladár 5 győzelemmel a második, Kárpáti Rudolf négy győzelemmel (nyolc kapott találattal) a harma­lett. Részletes eredmények Kovács—Gerevich 5:2, Kovács— Mikla 5:2, Mikla—Kárpáti 5:3, Le­fevre—Pawlowski 5:4, Gerevich— Kárpáti 5:3, Lefevre- Lechner 5:2, Pinton—Leohner 5:3, Mikla—Gere­vich 5:4, Kovács—Kárpáti 5:3, Pin­ton—Lefevre 5:4, Pawlowski—Le­fevre 5:4, • Gerevich—Lefevre 5:1, Kárpáti—Pinton 5:1, Mikla—Lech­ner 5:0, Kovács—Pawlowski 5:1, Gerevich—Lechner 5:3, Mikla—Pin­ton 5:2, Kovács—Lefevre 5:4. Gere­vich—pinton 5:3, Pawlowszki—Mik­la 5:4, Kárpáti—Lefevre 5:3. Ko­vács—Lechner 5:4, Pawlowski— Mikla 5:4, Kárpáti—Lefevr e 5:3, Kovács—Lechner 5:2, Gerevich— Pawlowski 5:4, Lefevre—Mikla 5:2, Kárpáti—Lechner 5:1, Kovács—Pin­ton 5:4. A verseny végeztével hosszas ün­neplésben részesítették a magyar versenyzőket, hiszen hármas magyar győzelem született az egyéni kard­vívóvilágbajnokság során. A brüsszeli vívóvilágbajnokságon nagyszerűen szerepelt magyar kard­vívók megnyerték a Nemzetek Nagydíját is Olaszország előtt. A csehszlovák labdarúgók moszkvai tartózkodása Kedden, július 28-án, a mái es ik­nem két hét ótST Moszkvában tar­tózkodó csehszlovák válogatott lab­darúgó csapat részére J. Vošahlík, rendkívüli meghatalmazott nagykö­vetünk a Szovjetunióban, barátságos búcsúbeszélgetést rendezett a cseh­szlovák nagykövetségen, amelyen megköszönte a játékosoknak, hogy a csehszlovák sportot oly példásan képviselték és további sikereket kí­vánt nekik. Kedden este a Szovjetunió egész­ségügyi minisztériumának testneve­lési főigazgatósága a moszkvai Metropol szállóban a csehszlovák csapat részére ..Búcsúestét" rende­zett. Ezen résztvettek a főigazgató­ság képviselői, élükön A. N Škvor­oowal, a főigazgatóság elnökhelyet­tesével, továbbá V. A. Granatkin, a szovjet labdarúgó szakosztály elnö­ke, a Dinamó és Spartak csapatok tagjai, számos érdemes sportmester és kiváló sportoló- Jelenvoltak to­vábbá a külügyminisztérium képvi­selői, valamint a csehszlovák nagy­követség tagjai, J. Vošahlik nagy­követ és feleségével élükön. A mű­sor után A. N Škvorcov mondott köszönetet a csehszlovák válogatot­taknak a moszkvai találkozóért Beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák sportolókkal való moszkvai nemzetközi találkozók hozzájárulnak a sport továbbfejlő­déséhez, mind Csehszlovákiában, mind a Szovjetunióban és megszilár­dítják a csehézlovák-szovjet barát­ságot. A csehszlovák küldöttség va­lamennyi tagja emléktárgyat kapott ajándékba. A csehszlovák sportolók nevében ing. dr. V. Lorenz, a kül­döttség vezetője mondott köszöne­tet a szíves vendéglátásért. Dr Lo­renz a szovjet sportolóknak adott át emléktárgyakat. A szovjet és csehszlovák spoi-tolók szívélyes ba­ráti beszélgetésben maradtak együtt a késő esti órákig. Zátopek Bukarestbe repült Szerdán, július 29-én reggel Emil Zátopek őrnagy, érdemes sportmes ter, a köztársasági rend birtokosa repülőgépen Bukarestbe utazott az ifjúsági főiskolai világtalálkozóra. Vele együtt repült a csehszlovák könnyű atlétikai válogatott csapat edzője Karel Knenicki tanár, aki a nemzetközi könnyű atlétikai szövet­ség képviselője a IV Világifjúsági Találkozó bukaresti barátságos nem- y zetközi sportmérkőzésein. További csehszlovák sportolók csütörtökön, július 30-án repültek el Bukarestbe. A bukaresti VIT sportversenyeinek műsora A béke útja • Tömött kalászok integetnek a poros, kemény mezsgye útra, hirdetik már a friss szeleknek, a bö termés: béke útja. Ozsvald Árpád. Augusztus 4, kedd. A sporttalálkozó megnyitása és a részvevők felvonulása. Kerékpáros verseny. Lovasbemutató. Labdarúgó­mérkőzés. Augusztus' 5, szerda. Atletika. Hármasugrás selejtező, kalapácsvetés selejtező, rúdugrás selejtező, női magasugrás, selejtező, 110 m gát előfutamok, kalapácsve­tés döntő,' 100 m férfi síkfutás, elő­futamok, 5000 m síkfutás döntő, 110 m gátfutás középdöntő, 100 m nöi síkfutás középdöntő, 100 m férfi síkfutás negyeddöntő, 800 m férfi síkfutás, előfutamok. Labdarúgás. Az I. forduló három mérkőzése. Röplabda. Férfi és nöi selejtező mérkőzések. Torna. Férfi kötelező gyakorlatok. Augusztus 6, jcsütörtök. Atlétika: Női gerelyhajítás selej­tező, férfi súlylökés, selejtező, 110 m gátfutás döntő, nöi gerelyhajítás döntő, rúdugrás döntő, 400 m férfi síkfutás előfutamok, 100 m férfi síkfutás középdöntő, 100 m női sík­futás döntő, 400 m női síkfutás elő­futamok, 100 km férfi gyaloglás, férfi súlylökés döntő, 400 m férfi síkfutás középdöntő, 100 m férfi síkfutás döntő, 800 m férfi síkfutás döntő, 4x100 m nöi váltó előfutamok. Röplabda: Férfi és női selejtező mérkőzések. Férfi torna. Szabadon választott gyakorlatok. Úszás. Vízi­labda mérkőzés, műugrás. Í00 m férfi hátúszás előfutamok, 100 m női pillangó előfutamok, 100 m nöi gyors előfutamok, 400 m férfi gyors előfutamok, nöi műugrás kötelező, vízilabdamérkőzés, 200 m férfi mell. úszás, előfutamok, 400 m nöi gyors, előfutamok,,, 200 m nöi mellúszás előíutamok, 4x100 m férfi vegyes váltó előfutamok, vízilabdamérkőzés, női műugrás szabadon választott. (Folytatjuk.) „OJ SZO' Kiadta a szlováki* Kommunista pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős L,0rlnc2 Gyula, főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava lesenského u 8—10. telefon 347—16. 152—10. Kiadóhivatal Pravda iapter]es?tőv*ilialat, Bratislava Gorkého u 8. telefon 274—74 Előfizetés) alj havonta Kös 8— Megrendelhető a posta) Kézbesítőknél vagy a postahlvatolokon Ellenőrző postahivatal Bratislava í. A postailletékek készpénzzel való fizetése engedélyezve Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. V I

Next

/
Thumbnails
Contents