Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

4 m szo 1953 július 22. A koreai-kínai küldöttség haladéktalanul kési megvitatni a fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatos előkészületeket Nam Ir tábornok nyilatkozata a teljes fegyverszüneti küldöttségek július 19-1 ülésén A telje s fegyverszüneti küldöttsé­gek július 19-i ülésén Nam Ir tá­bornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője a következő nyilatkozatot tette: Az önök oldalán- álló és az Egye­sült Nemzetek parancsnokságának ellenőrzése alá tartozó délkoreai kormány és hadsereg 1953 június második felében több mint 27.000 fogságbaesett harcosunkat a hadi­fogolytáborok elhagyására kénysze­rítette, megszegve a hadifogoly­egyezményt, késleltetve és akadá­lyozva ezzel a fegyverszüneti egyez­mény aláírását és bizonytalanná téve a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek gyakorlati megvalósí­tását. Nézetünk szerint az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnok­sága nem háríthatja el magáról a felelősségét azért, hogy szemet húnyt a délkoreai kormány és had­sereg akciója felett. Nem mentesül­het a felelősség alól azokkal a ked. vezötlen fejleményekkel kapcsolat­ban sem, amelyek ebből az akcióból a koreai fegyverszünetet illetően bekövetkezhetnek. A délkoreai kormány és hadsereg provokációja a legnagyobb éberség­re ösztönzi a koreai és a kínai né­pet, a világ összes békeszerető né­peit. A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség — hogy határozott biz­tosítékot kapjon a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek gyakorlati megvalósítására és ezzel valóban létrejöhessen a fegyverszünet Ko­reában — szükségesnek vélte egész sor kérdést feltenni az Egyesült Nemzetek hadereje parancsnokságá­nak é s magyarázatot kérni tőle. Annak érdekében, hogy a világ népei tudomást szerezzenek az önök által adott biztosítékokról, küldött­ségünk a jegyzőkönyvben foglaltak szerint csoportosította azokat a vá­laszokat, amelyeket önök kérdé­seinkre adtak: 1. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon a koreai fegyverszünet vo­natkozik-e a délkoreai kormányra é s fegyveres erőire is, Harrison tá­bornok 1953. július 11-én kijelentet­te: „Az Egyesült Nemzetek hadere­jének parancsnoksága kifejezésre juttatta készségét, hogy megtartja a fegyverszüneti egyezménytervezet feltételeit". Harrison tábornok jú­lius 16-án ezeket, mondotta: „Július 12- én kijelentettem, biztosak lehet­nek, hogy az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága — amelyhez a Koreai Köztársaság fegyveres erői is tartoznak — kész megtartani a fegyverszünet felté­teleit. Ezennel ismét hangsúlyozom, a Koreai Köztársaság kormányától megfelelő biztositékokat kaptunk arra, hogy semilyen módon sem akadályozza a fegyverszüneti egyez­ménytervezet feltételeinek gyakor­lati megvalósítását." 2. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon a dálkoreai fegyveres erők a fegyverszüneti egyezmény aláírásá­tól számított 12 órán belül teljesen megszüntetik-e a tüzet é s a fegy­verszüneti egyezmény hatálybalépé­sétől számított 72 órán belül az egész arcvonal mentén 2 kilométer­re visszavonulnak­e a katonai de­markációs vonaltól, hogy létrejöhes­sen a demilitarizált övezet és meg­valósulhasson a tűzszünet és a fegy­vernyugvás Koreában, Harrison tá­bornok július 12-én és 15-én a kö­vetkező azonos választ adta: „A Koreai Köztársaság fegyveres erői meg fogják .szüntetni a tüzelést és vissza fognak vonulni!" 3. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon az Egyesült Nemzetek had­erejének parancsnoksága miként biztosítja, hogy a délkoreai fegyve­res erők megtartsák a fegyverszü­neti egyezménnyel kapcsolatos ösz­szes feltételeket, Harrison tábornok július 11-én ezt válaszolta; „Arra az esetre, ha a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseit egyik vagy másik fél megszegi, a fegyverszü­neti egyezmény kimondja, hogy a tényeket a katonai fegyverszüneti bizottság elé keP. terjeszteni. Végül, ha a fegyverszüneti bizottság által a fegyverszüneti feltételek megtar­tásának biztosítására tett erőfeszí­tések nem bizonyulnak eredménye­seknek és ha bármelyik fél bizton­ságát veszélyezteti az, hogy a másik fél nem tartja meg a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseit, akkor a sértett fél — helytálló és elegendő indokok alapján — semmiknek nyil­váníthatja a fegyverszünet feltéte­leit és megteheti azokat a katonai akciókat, amelyeket az adott körül­mények között szükségesnek tart. Az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága nem fogja támogat­ni a Koreai Köztársaság hadserege egységeinek a fegyverszünet meg­szegésével elkövetett semilyen ag­resszív akcióját". \ 4. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon az Egyesült Nemzetek had­erejének parancsnoksága fenn­tartja-e a fegyverszüneti állapotot, ha a délkoreai fegyveres erők a fegyverszünet létrejötte után a fegyverszüneti egyezmény megsze­gésével agresszív akciót követnek el és a koreai-kínai fél a fegyverszünet biztosítása céljából szükséges lépé­seket tesz ezen agresszió ellen. Har. rison tábornok július 13-án kijelen­tette: „Erre a kérdésre a válaszom: „igen". 5. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy amikor az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága azt mondja, nem nyújt támogatáist a Koreai Köztársaságnak, ha a dél­koreai fegyveres erők a fegyverszü­net létrejötte után a fegyverszüneti egyezmény megszegésével agressziót követnek el és a koreai -kínai fél a fegyverszünet védelmében szükséges lépéseket tesz ezen agresszió ellen, azt érti-e ez alatt, hogy semilyen támogatást sem nyújt Dél-Koreá­nak, beleértve felszerelést és után­pótlást is. Harrison tábornok július 13-án kijelentette: „Erre a kérdésre válaszom: „igen". 6. Az ENSz.küldöttség vezetőjé­nek ama nyilatkozatéival kapcsolat­ban, amely szerint a délkoreai kor­mány „az ellenségeskedés utáni idő­szakban'' a fegyverszüneti egyez­ménytervezet rendelkezéseinek meg­valósítására szorosan együtt fog működni az Egyesült Nemzetek had­erejének parancsnokságával, a ko­reai-kínai fél rámutatott, hogy az „ellenségeskedés utáni időszak" ki­fejezés nyilvánvalóan összeegyeztet­hetetlen a fegyverszüneti egyezmény­nyel, minthogy ninc s határidő szab­va a fegyverszüneti egyezmény ha­tályban létének és hogy az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnok­sága által használt fenti kifejezés összhangban látszik lenni Li Szin­man ama utalásával, amely szerint csupán 90 napon át nem akadályoz­za a fegyverszünetet. Július 13-án Harrison tábornok ezzel kapcsolat­ban kijelentette: „Nincs határidő szabva a fegyverszünet számára". Önök biztosítékot követeltek arra, hogy a Koreai Köztársaság és fegy­veres erői a fegyverszünet egész ideje alatt — nemcsak átmenetileg egy bizonyos adott ideig — betart­ják a fegyverszüneti egyezmény ösz­szeg rendelkezéseit. Az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnok­sága világosan és félreérthetetlenül az önök tudomására hozta, hogy kész elfogadni és megtartani a fegyverszüneti egyezmény vala­mennyi rendelkezését, beleértve an­nak 62. szakaszát is". 7. Azzal a kérdéssel kapcsolatban: vájjon az Egyesült Nemzetek had­erejének parancsnoksága szavatol­ja-e a semleges nemzetek képvise­lőinek és a koreai-kinai fél meg­bízottainak biztonságát, akiket a fegyverszüneti egyezmény, illetve a hiadifogolyegyezmény értelmében küldenek Dél-Koreába és biztosít­ja-e a munkájuk elvégzéséhez szük­séges feltételeket, Harrison tábor­nok július 12-én kijelentette: „Min­denki védelembe/i. részesül, akinek a fegyverszüneti egyezmény, illetve a hadifogolyegyezmény értelmében jo­gában áll a Koreai Köztársaság te­rületére lépni." Július 13-án Harri­son tábornok még ezeket mondotta: „Válaszunk err^ a kérdésre „igen" Azok a személyek, akik mint a sem­leges hazatelepítési bizottság kép­viselői, mint a semleges felügyelőbi­zottság képviselői, mint a semleges felügyelőbizottság tagjai, vagy mint az önök küldöttségének megbízottai a fegyverszüneti egyezmény értel­mében az ellenőrzésünk alatt álló területre érkeznek, védelemben ré­szesülnek ég biztosítjuk számukra a munkájuk elvégzéséhez szükséges feltételeket". 8. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon miként szavatolják a semle­ges nemzetek képviselőinek és a ko­reai-kinai fél megbizottainak biz­tonságát és működési lehetőségeit (ezek a személyek azért mennetf majd Dél-Koreába, hogy ott a fegy­verszüneti egyezmény értelmében funkcióikat gyakorolják) Oiark tá­bornok 1953. június 29-én Kim Ir­szen marsallhoz és Peng Teh-huai tábornokhoz intézett válaszlevelében kijelentette: „Az Egyesült Nemze­tek haderejének parancsnoksága — lehetőségeinek keretein belül és ahol szükségesnek mutatkozik — katonai biztosítékokat fog adni a fegyver­szüneti feltételek megtartásának szavatolására". Július 10-én Harri­son tábornok ezeket mondotta: „Az Egyesült Nemzetek haderejének pa­rancsnoksága rendőri védelmet fog adni a semleges hazatelepítési bi­zottság, a semleges felügyelőbizott­ság és a közö3 vöröskeresztes cso­portok tagjai számára". 9. Azzal kapcsolatban, hogy a délkoreai kormány é s hadsereg erő­szakkal visszatartja több mint 27.000 fogságbaesett harcosunkat és ezzel megszegi a hadifogolyegyez­ményt, küldöttségünk úgy véli, hogy az Egyesült Nemzetek parancsnok­ságát , feltétlenül felelősség terheli ezen összes hadifoglyok kézrekerité­séért. Clark tábornok június 29-i, fentemlített válaszlevelében ezzel kapcsolatban kijelentetette: „Az Egyesült Nemzetek haderejének pa­rancsnoksága folytatja erőfeszíté­seit a megszökött hadifoglyok kéz­rekerítésöre". Harrison tábornok azonban nem volt hajlandó erről a kérdésről többet mondani. 10. Azzal a kérdéssel kapcsolat­ban, vájjon az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága hajlan­dó-e biztosítani, hogy nem történik további akció a koreai-kínai fél többi fogságbaesett harcosának erő­szakos visszatartására, Harrison tá- j bornok július 12-én kijelentette: ; „A többi hadifoglyot nem fogják szabadonbocsátani mindaddig, amíg j át nem adják őket a semleges nem­zetek képviselőiből álló hazatelepí­tési bizottságnak". Július 15-én Harrison tábornok ezeket mondotta; j „Az önök fogságbaesett többi harco­sát, akik nem hajlandók közvetle­nül hazatelepülni, „a semleges nem. zetek képviselőiből álló hazatelepi­tési bizottság működésének szabá­lyaiéval összhangban át fogják adni a semleges hazatelepítési bi­zottságnak". A 9-es számú ikérdég kivételével a fenti válaszok azok, amelyeket az Egyesült Nemzetek haderejének pa­rancsnoksága a fegyverszüneti tár­gyalások újbóli megindulása óta a koreai fegyverszünet gyakorlati megvalósítására vonatkozó biztosí­tékokkal kapcsolatban adott. Kül­döttségünk véleménye szerint ezek a kérdések feltétlenül tisztázást igé­nyelnek. A délkoreai kormány és hadsereg által erőszakkal visszatartott több mint 27.000 hadifogoly kézrekerité­sének kérdésében azonban az Egye­sült Nemzetek haderejének parancs­noksága egyáltalában nem tett erő­feszítéseket és nem adott további választ küldöttségünknek. Ami a nem közvetlenül hazatelepítendőnek minősülő töbhi hadifogoly kérdését illeti, jóllehet az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága ismé­telten hangoztatta, hogy ezeket a hadifoglyokat „a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bi­zottság működésének szabályai"-val összhangban át fogják adni a sem­leges hazatelepítési bizottságnak, Robertson úrnak, az Egyesült Álla­mok elnöke képviselőjének és a dél­koreai kormánynak közös közlemé­nye mégi s nyíltan kijelenti: „Egy meghatározott időszak lejártával mindazokat a hadifoglyokat, akik el akarják kerülni a visszatérést a kommunista joghatóság alá, Dél­Korea területén szabadon kell bo­csátani, vagy — ha nem kommunis­ta kínaiakról vian SZÓ — el kell jut­tatni az általuk megválasztott ren­deltetési helyre". Bár ennek a kqzös közleménynek semilyen kötelező ereje sincs a koreai fegyverszüneti egyezményre, az Egyesült Államok és Dél-Korea kormányának ez a ja­vaslajta mégis nyilvánvalóan ellent­mond „a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepíté'Si bizott­ság működésének szabályai" 11. sza­kaszának és célja előkészületeket tenni, hogy Dél-Korea a fegyverszü­net létrejötte után továbbra is meg­szegje a hadifogolyegyezményt és erőszakkal visszatartsa fogságba­esett harcosainkat. Küldöttségünk — tekintettel a fent kifejtett hely­zetre — nem teliintheti kielégítőnek azokat a biztosítékokat, amelyeket önök a hadifoglyok kérdésével kap­csolatban adtak és fenntartja magá­nak a jogot, hogy felkérje önöket, szavatolják a hadifogolyegyezmény rendelkezéseinek maradéktalan meg­valósítását. Küldöttségünk tekintettel azokra a biztosítékokra, amelyeiket az Egyesült Nemzetek Jiaderejének parancsnoksága a koreai fegyver­szüneti egyezmény gyakorlati meg­valósításának kérdésével kapcsolat ­ban adott, bár nem tartja kielégítő- < nek a hadifogolykérdésben nyújtott biztosítékokat — kész haladéktala­nul megvitatni önökkel a fegyver­szüneti egyezmény aláírásával kap­csolatos előkészületeket. A koreai-kínai küldöttség kije­lenti: Önöknek mindenkor viselniök kell a felelősséget azért, hogy kézreke» rítsék az összes erőszakkal vissza­tartott hadifoglyokat és beszámol­janak küldöttségünknek. Ha önök a fegyverszünet létrejötte után még mindig képtelenek arra, hogy eze­ket a hadifoglyokat kézrekerítsék és a semleges hazatelepítési bizottság­nak átadják, küldöttségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést megvitatás végett a fegy­verszüneti egyezménytervezet 60. szakaszában említett politikai érte­kezlet elé terjessze. Küldöttségünk úgy véli, hogy — azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely szerint a „sem­leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésé­nek szabályai" II. cikkelye, 4. Szaka­szának értelmében az összes többi nem közvetlenül hazatelepítendőnek minősülő hadifoglyot át kell adni a semleges hazatelepítési bi­zottságnak, Koreának azokon a pontjain, amelyeket a fogvatartó fél erre kijelöl — mivel a délko­reai kormány kijelentette, nem haj­landó területére indiai fegyveres erőket beengedni, ezt a kérdést a fegyverszünet aláírása előtt, el kell rendezni úgy, hogy az összes érde­kelt semleges nemzeteket, valamint az indiai fegyveres erőket idejében értesíteni lehessen és meg lehessen tenni az előkészületeket. Küldött­ségünk véleménye szerint ezt a kér­dést nem szabad a katonai fegy­verszüneti bizottságra bízni,' hogy a fegyverszünet után rendezze. Rá kell mutatnunk: a délkoreai kormány és fegyveres erői egészen a legutóbbi időkig nyíltan hangoz­tatták, _ hogy Dél-Korea ellenzi a fegyverszünetet és akciőszabadság­gal rendelkezik. Rá kell mutatnunk továbbá, hogy az Egyesült Nem­zetek haderejének parancsnoksága változatlanul elnéző politikát foly­tat a délkoreai kormány és fegyve. res erői irányában. A koreai-kínai küldöttségnek ezennel ki kell jelen­tenie: Azokat a biztosítékokat, amelye, ket az Egyesült Nemzetek had­erejének parancsnoksága azzal kap­csolatban adott, hogy a dél-koreai kormány és fegyveres erői megtart­ják a fegyverszüneti egyezmény fel­tételeit, csak külső értékük szerint lehet elfogadni. Ha tovább folytatódik az Egye­sült Nemzetek hadereje, parancsnok­ságának ez az elnéző politikája a délkoreai kormány és fegyveres erői irányában, akkor lehetséges, hogy továbbra is akadályok gördülnek a koreai fegyverszüneti egyezmény feltételeinek gyakorlati megvalósí­tása elé a fegyverszünet aláírása előtt vagy után. A népeknek és kormányaiknak — különösen a koreai viszályban a két fél részéről érdekelt országok né­peinek és kormányainak — élénk figyelemmel- kell ezt kísérniök. Ügy véljük, hogy ha bármikor felmerül­nek ilyen körülmények, az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnok­sága — a katonai fegyverszüneti bizottság és a semleges bizottságok megállapításainak megfelelően, vala­mint a világ békeszerető népeinek jogos követelésére — szigorúan tel­jesíteni tartozik az általa adott komoly biztosítékokat. A koreai-kí­nai félnek — a fegyverszüneti egyezménnyel és az Egyesült Nem­zetek haderejének parancsnoksága által adott biztosítékokkal összhang­ban — jogában áll a sajátmaga vé­delmére és a fegyverszünet megva­lósításának biztosítására bármilyen agresszió ellen lépéseket tenni. A koreai-kínai fél kötelezi magát arra, hogy amint a koreai fegyver­szüneti egyezményt aláírták és az hatályba lépett, megvalósítja a fegy­verszüneti egyezmény összes felté­teleit. Meggyőződésünk, hogy a vi­lág békeszerető népei szilárdan tá­mogatni fogják a koreai fegyverszü­netet, hogy megkönnyítsék a koreai kérdés békés rendezését és vereséget mérjenek a harcias elemek minden­nemű tervezgetéseire. A kínai VIT-küldöttség megkoszorúzta V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát A VIT-re utazó kínai ifjúsági küldöttség Moszkvában július 18-án megkoszorúzta V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát. A Szovjetunió segítsége a japán árvízkárosultaknak A »Kiodo Cuszin« hírügynökség jelenti, hogy a szovjet képviselet tanácsosa "július 18-án 3,600.000 jent adott át a japán Vöröskereszt­nek a Kiusziu északi részét /ért ár­vízkárosultjainak megsegitékére. Feloszlatták a norvég parlamentet Oslói jelentések szerint Haakon norvég király július 18-án felosz­latta a stortingot (a norvég parla­ment), mert lejárt négyéves meg­bízatása. A parlamenti választásokat ok­tóber 12-én tartják meg. Az új összetételű' storting előreláthatólag január 10-én ül össze. A fraíicoista hatóságok terrorja A »l'Humanité« jelentése szerint két héttel ezelőtt Fra.nco hatóságai újabb 23 barcelonai antifasisztát vetettek börtönbe. A letartóztatot­takat a barcelonai rendőrség cellái­ban szigorúan elkülönítik. Katonai repülőgépek katasztrófái Hollandiában A „De Telegraaf" közli, hogy egy „Thunderjet" mintájú katonai repü­lőgép elpusztult. Közlik, hogy Hol­landiában kilenc hét alatt kilenc lök­hajtásos vadászgép pusztult el. Óriási méretű árvízkatasztrófa Japánban Mint Japánból jelentik, az utób­bi napokban a Honsiu-sziget térségé, ben beállott nagy esőzések követ­keztében Oszaka várostól délra há. rom folyó kiáradt, A víz nagy terü­letet elárasztott, számos falut €a várost elvágott a külvilágtól. Az árvíz következtében Honsiu- \ szigetén július 19-i esti adatok sze­rint több mint 600 ember meghalt, mintegy ötezer ember eltűnt, 12.009 ember hajlék nélkül maradt. I

Next

/
Thumbnails
Contents