Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

A nemzetközi ifjúsági staféta csütörtökön érkezik Bratislavába UJSZ0 A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez 1953 július 22. júság képviselői átadják a magyar ifjúság képviselőinek. A nemzetközi ifjúsági staféta szlovákiai útján több helyen megáll, az üzemekben és az EFSz-ekben, mégpedig Szenicén, Nagyszombatban a Kovosmalt-üzemben, Szencen, Szlovákia legjobb gép- és traktorállomásán, Felsőpatonyban, az Ifjúsági Faluban, Komáromban, aihol a legjobb GSISz-tagok, élmunkások békeiizen^tekkel és a fesztivál tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítésével üdvözlik. Kiállítás a munkából való elmaradás és a muükaerőhullámzás elleni harcról A külügyminisztérium július 20án a következő jegyzéket intézte az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez: »Ezekben a napokban csehszlovák területre bujtogató röpiratokat tartalmazó léggömböket küldtek, amelyek a Csehszlovák Köztársaság lakosságának nyugtaianitására irányulnak és államellenes tevékenységre serkentik őket. Ez az új próbálkozás, amellyel a csehszlovák népre ilyen alacsony színvonalú propagáciős eszközökkel akarnak hatni, érthetően visszautasító, ellenszenvvel találkozott és egymagában nem érdemelne komolyabb említést. De ez ügyben az a számottevő, hogy az egész akciót külön erre a célra Németországba kiküldött amerikai állampolgárok Üj internátust • építenek Bratislavában a Februári Győzelem utján az egyetemi és a főiskolai tanulóifjúság számára. Kétezer tanulónak biztosítanak barátságos, kényelmes otthont A tanulóifjúság lelkes brigádmunkával vesz részt az internátus építésében. A műegyetem építészmérnöki karának hallgatói Behuss tanár vezetésével nagy segítséget nyújtottak a mérnököknek az építkezési tervek kidolgozásánál. Ezenkívül azonban a csákány és a lapát emelgetésétől sem riadnak vissza. Izmos, csokoládébarna, napsütötte karok forgatják a szerszámnyelet az ifjúság szilárd akaratának és szorgalmának tanúságaképpen. Ha az építkezésről, a brigádmunkáról kérdezősködünk, a legtöbb esetben csak annyit válaszolnak a munkájukban elmélyült fiatalok: — A miénk lesz ez az internátus, magunknak építjük! És csillogó szemmel, örömtől sugárzó arcai mutatják a készülő épületek tervrajzait. A háromemeletes épületek kétezer tanulónak biztosítanak lakást, emellett még kazánház, étterem, tornaterem, sportpálya és úszómedence• is épül az új internátusban. Az emelődaruk, a malterkeverőgékészítették elő és valósították meg, mégpedig Németország területén, amely amerikai megszállási fennhatóság alatt van. Tehát új esetről van szó, amikor az amerikai kormány durván visszaélt megszálló hatalmi helyzetével és olyan célok elérésére használta ki, amelyek nem egyez, tethetők össze a Németországra vonatkozó négyoldalú egyezményekkel, amelyekkel az Egyesült Államok kötelezték magukat, hogy a megszállást azon fő alapelv szerint hajtják végre, hogy Németország már sohasem válhat veszélyessé a világbékére és szomszédaira. További nyomós tény, amely ezt a nemzetközi jogok alapelveinek újabb megsértését különösképpen megvetésre méltóvá teszi, az, hogy olyan időben történt, amikor pek és a téglahalmozók között színes ruhák tarkállanak. A főiskolás hallgatónőjc i

s bekapcsolódnak a brigád munkába, igyekezetük nyomán hosszú téglafalak emelkednek ki a földből másutt meg mély árkok szelik át a terepet. Az épülő falak betonalapjainak ágyai ezek. Blaskovics Mária másodéves orvostanhallgatónővel elegyedünk szóba. — Ha elgondolom, hogy magunknak építkezünk, nem nehéz a szerszám. Sőt, jól esik ilyen izommunka az egyéves tanulás után — mondja lelkesen, lapátja nyélére támaszkodva Varg

a Klára másodéves gyógyszerésztanhallgatónő kitartóan emelgeti a csákányt. — A mienk lesz az új internátus — mondja ő is örömteli hangon. Varga elvtársnő ugyan a jövőben is a jelenlegi lakásában, egy már meglévő internátusban lakik, mégis a magáénak tartja a most épülő újat is. Mikor ezt szóvá tesszük, öntudatosan válaszolja: — Igen, a mienk lesz, az összes tanulóké ha nem is lakunk benne valamennyien. Tanulótársaim találnak benne új otthont s ezért valamennyien kötelességünknek tartjuk, hogy közreműködjünk az építésben. az egész világ nemzetei fokozzák igyekezetüket a béke megszilárdítására és a békés együttműködés biztosítására. A provokációs akciónak a célja, amelyet az amerikai megszálló hivatalok védelme alatt szerveztek meg, az, hogy fokozza a »hidegháború« politikáját s megakadályozza a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezért a Csehszlovák Köztársaság kormánya határozottan tiltakozik ezen tett ellen és kéri az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy értesítse, milyen lépéseket tett a hasonló provokációk megakadályozására, amelyek a nemzetek közötti békés együttélés ellen irányulnak és Csehszlovákia belügyeibe való durva beavatkozásokat jelentenek.* Deák Jaroszláv másodéves orvostanhallgató, brigádcsoportvezető is szorgalmasan segédkezik az építkezésnél. Szívesen dolgozik, mert ő is szocialista kötelességének tartja a brigádmunkát. — Kitartásunknak, összefogásunknak erőpróbája ez a munka — mondja. De a későbbiek során a kritikai hangot is megpendíti. — Héttagú csoportokban dolgozunk és nagy hiba. hogy az egyes csoportok tagjait a munkavezetők más-más csoportokba osztják be. Amikor kialakul köztünk egy-egy jól dolgozó együttes, el kell szakadnunk egymástól. Megemlíti még. hogy eredményesebb munkát végezhetnénk, ha gyakorlott építőmunkások is dolgoznának köztünk, akiktől átvehetnénk az új munkamódszereket. Normájukat azonban így is 130%-ra teljesítik átlagosan. — Miénk lesz az új internátus! — halljuk lépten-nyomon a serényen dolgozó fiataloktól. S valóban, néhány hónap múlva már készen várja a korszerű új otthon a tanulóifjúságot, szocialista társadálmunk leendő értelmiségi dolgozóit. _ (k. g.) Az ifjúság és diákság Bukarestben rendezendő IV. béke és barátvilágfesztiváljának nemzetközi ifjúsági stafétáját a szlovák ifjúság képviselői július 23-án, csütörtökön reggel veszik át Hodoninban a cseh elvtársaktól. A nemzetközi ifjúsági staféta útja Hodonihból Szenicén keresztül vezet Bratislavába, ahol ebből az alkalomból július 23-án, csütörtökön a Sztálin-téren este 19 órakor kultúrműsort rendeznek. Onnan a staféta Komáromon keresztül fut a magyar határra, ahol a szlovák ifA bratislavai üzemekben már néhány napja megnyílt a munkából yaló elmaradás és a munkaerőhullámzás elleni harc kiállítása. Bemutatja azokat a károkat, amelyeket a lógósak okoznak azzal, hogy elma radnak a műszakból és üzemből üzembe vándorolnak. Eddig a kiállítás a bratislavai elektrotechnikai üzemben és a BékeSzlovákiában a gyermekotthonok számának gyors emelkedése csak a dolgozó népnek 1948. februári győzelme után állott be. A dolgozó anyákról és gyermekeikről való gondoskodás a szocializmus felé haladó társadalom fő érdekeinek egyike. Már a gottwaldi ötéves terv első évében 773 gyermekotthon volt Szlovákiában 47.925 gyermekkel. Szlovákia iparosításának gyors fejlődése lehetővé tette, hogy az asszonyok é

s anyák nagyobb mértékben kerüljenek- alkalmazásba nemzetgazdaságunk valamennyi szektorában és ezzel fokozódott a gyermekotthonok hálózata kiszélesítésének szükségessége. Az 1951. évben Szlovákiában máir 1423 gyermekotthon volt, amelyekben ..a dolgozó anyák 56.434 gyermeke talált második bolídog otthonára. Gyermekotthonokat főleg az ipari körzetekben alapítanak, az üzemekben és a III. és IV. üzemben volt megrendezve. Ezen a héten a Juraj Dimitrov-üzemben nyílik meg. A legközelebbi napokban a kerületi Nemzeti Bizottság miunkaerőreferátusa megszervezi ezt a kiállítást a hratiáfavai kerület többi járásaiban is, főleg azokban az üzemekben, ahol magas volt a munkából való elmaradás é

s a munkaerőhullámzás. tipusú EFSz-ek mellett a falvakon. Ebben, az évben a gyermekotthonok száma 1913-ra emelkedett, a bennük gondozott gyermekek száima pedig 67.680-ra. Közülük 1278 otthonban egésízmapi gondoskodás vian biztosítva, 19-ben pedig egész héten éjszakai gondoskodás is. A falvakon, ahol mostanáig nincsenek meg a feltételek gyermekotthonok alapítására, az aratás és a cséplés idején „mezőgazdasági napközi otthonok" lesznek, hogy a dolgozó anyák a termésbegyűjtésnél teljesen a munkának szentelhessék idejüket. Szlovákiában összesen 132 ilyen otthon lesz. A gyermekotthonokat állandóan kiegészítik szakmunkaerőkkel, akiket 6—8 hónaipos tanfolyamokon képeznek ki. Csökken az egy nevelőnőre eső gyermekek száma, úgyhogy sokkal nagyobb figyelmet és gondot lehet rájuk fordítani. Magunknak építjük Emelkedik a gyermekotthonok száma Szlovákiában Az új iskolatörvény és a tanítók feladata az új iskolákon A nemzetgyűlés 1953 április 24-én megszavazta az új iskolatörvényt. Ez az iskolarendszerről és a tanítók képzéséről szóló törvény alapjában megváltoztatja iskolarendszerünket és annak tartalmát. Az új iskolatörvény jóváhagyásával iskolarendszerünk fejlődésének új, magasabb szakába lép. Ezzel a népi demokratikus Csehszlovákiában megvalósul a kulturális forradalom egyik legalapvetőbb és legfontosabb része. Iskoláink és tanítóink elé az új iskolatörvény rendkívül fontos, nehéz, de büszke és megtisztelő feladatot tűz ki, hogy hazánk gyorsan fejlődő szocialista építése számára űj, fiatal, jól felkészült, lelkes dolgozókat, a szocializmus és kommunizmus ügyéért lángoló építőket, elszánt békevédöket neveljen fel. Az új iskolatörvény megteremti minden feltételét annak, hogy iskoláink tényleg magas színvonalú, szo. cialista iskolákká váljanak, olyan iskolákká, amelyek teljes mértékben teljesíteni fogják Klement Gottwald elvtárs nagy örökét az új, felnövekvő nemzedék nevelésében. Milyen alapokon épül fel az új iskolarendszer, a tanítók képzésének új rendszere, milyen okok vezették a kommunista pártot és a kormányt arra, hogy iskolaügyünkben alapvető, mély változásokat eszközöljenek? Iskolaügyünket már 1948-ban átszerveztük. Az 1948 április 21-én kiadott iskolatörvény, amely egybekapcsolódik Zdenek Nejedlý elvtárs nevével, nagy lépést jelentett előre iskolaügyünk fejlődésében. Lényegé, ben megváltoztatta iskolarendszerünket, valóra váltotta az iskolai nevelés demokratizálásának régi követelményeit, amelyeket Csehszlovákia dolgozó népe már 1918-ban hangoztatott. Iskoláinkból kiküszöbölte a legkirívóbb igazságtalanságot, amely a burzsoázia osztályuralmá nak hagyatéka volt. Az 1948. évi iskolatörvény bevezetve az egységes kőtelező oktatást a 15 éves korig, Irta: Ernest Sykora • • * hozzájárult népünk általános kul. túrszínvonalának emeléséhez. Az 1948. évi iskolatőrvény megszüntette az egyházi iskolákat és minden iskolát államosított. Forradalmi jelentőségét tekintve azon fontos törvények közé tartozik, amelyek a dicső februári események után rögzítették népünknek a reakció feletti győzelmét. Az 1948. évi iskolatörvényt azonban abban az időben szavazták meg, amikor még csak az alapjait raktuk le első gottwaldi ötéves tervünknek. Ma, amikor e nagy műnek — amely minden nehézség és akadály, az ellenség minden kártevése ellenére is hazánkban a szocializmus szilárd alapjainak a megteremtését jelenti — utolsó évébe léptünk, a kulturális és iskolai kérdések olyan megoldásá. hoz láthatunk hozzá, és kell is hozzálátnunk, hogy iskola- és oktatási ügyünk lépést tartson a szocialista építés állandóan fokozódó követelményeivel. Az iskolaügyünk fejlődését bizonyító számok, különösen az óvodák és szakiskolák terén, az iskolába járó gyerekek évről évre emelkedő száma, az ukrán, lengyel és magyar polgárok gyerekel iskolázásának fejlődése, ifjúsági szervezeteink fejlő, dése és növekvése, valamint azon számok, amelyek bizonyítják, hogy az állami költségvetésben évenként állandóan emelkedő nagy tételeket fordítunk az iskolázásra — örömmel és büszkeséggel tölthetnek el minket. Az eddigi eredmények azonban sehogysem kielégítőek. A párt, a kormány és egész né. pünk nagy szeretettel és figyelemmel fordul iskolaügyünk felé. Szűk séges azonban, hogy népllnk építő sikerei, a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló igyekezete teljes visszhangra és támogatásra találjanak iskoláinkban is, amelyekben azon új nemzedék nevelkedik fel, amely nemcsak befejezi a szo. cializmus építését, hanem lerakja a kommunista társadalom szilárd alapjait is. Ez a nagyszerű távlat az SzKP történelmi jelentőségű XIX. kongresszusa után sokkal világosabb lett előttünk. Az SzKP XIX. kongresszusa forradalmi jelentőségű is. kolaiigyünk fejlődése szempontjából is. A szocializmus gazdasági alaptörvénye, amelyet Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című zéeniális munkájában feltárt és megfő, galmazott, döntő jelentőségű számunkra is, egé&p gazdasági és kulturális felépítésünk számára. A Szovjetunió kulturális életében, az oktatás és népmüvelés terén rendkívüli nagy jelentősége van az SzKP XIX. kongresszusa irányelvei, nek. Az irányelvek nagy feladatokat tűznek ki a szovjet iskola fejlesztésében. A szovjet nép ugyanolyan lel. kesedéssel és merészséggel íátott megvalósításukhoz, mint a kommunizmus nagy építkezéseinek valóra váltásához. Mindez elvszerü befolyás, sal volt kormányunk és pártunk döntésére, hogy forradalmi módon megváltoztatja iskolai rendszerünket. Ügy megváltoztatja, hogy az, a szovjet iskolarendszer példája nyo. mán, gyorsabb és hatékonyabb segítséget nyújtson népünk fizikai és szellemi képességeinek teljes kibontakozására, ami a szocializmus felépítéséhez és a kommunizmus megvalósításához szükséges. Sztálin elvtárs müve és a XIX. kongresszus irányelvei élesen megvilágítottak minden kérdést, köztük a káderek nevelésének kérdéseit is. Egyben segítséget nyújtottak nekünk iskoláink nyilvánvaló komoly hibáinak és fogyatékosságainak leleplezésében és két alapvető feladatot tűztek ki elénk, amelyeket iskoláinknak teljesíteniük kell, ha nem akarnak fejlődésükben lemaradni: 1. a tanításnak és a nevelésnek olyan szervezeti alapot és tartalmat kell biztosítani, hogy az teljes mér. tékben megfeleljen népgazdasági tervünk és a szocialista termelés gyors fejlesztése követelményeinek; 2. iskoláinkban a legkövetkezetesebben érvényesíteni kell a szovjet iskola példáját, a szovjet pedagógiai tudomány elveit és a szovjet tanítók tapasztalatait. Teljesítik-e ma iskoláilik ezeket a feladatokat? Valamennyi eddigi tapasztalatunk, iskoláink munkájának boncolgatása és eredményei azt bizonyítják, hogy azok sem összetételük, sem tartalmuk, sem színvonaluk tekintetében nem tartanak lépést építésünk fejlődési követelményeivel. Mai isko. Iánk nem veszi elégséges mértékben figyelembe építésünk gazdasági és közgazdasági szempontjait, amelyek az adott időszakban nap nap után mind sürgetőbben állítják előtérbe a káderek nevelésének és képzésének kérdését, elsősorban pedig a műszaki értelmiség nevelésének és képzésének kérdését. Gazdasági és kulturális életünk fejlődése és bonyolultsága, az ipar, a mezőgazdasági nagytermelés növekedése, technikánk állandóan emelkedő színvonala, népünk gazdásági és kuíturális színvonalának emelkedése megköve. telik azonban a sokoldalú képzettséggel rendelkező közép, és felső káderek nagy mennyiségét. Mind sürgetőbben hívja fel erre a figyelmet építésünk minden fontos sza. kasza. Figyelmeztetett erre a CsKP Központi Bizottságának elnöksége is a tankönyvekről szóló 1951. évi határozatában és Klement Gottwald elvtárs a tanítók VI. országos értekezletéhez intézett levelében, amelyben értékelte iskoláink eddigi munkáját és magasan kiemelte a tani. tók feladatát, hangsúlyozva hogy az eddigi állapottal még semn >set. re sem elégedhetünk meg. Az új iskolarendszernek tehát meg kell oldania kádereink mennyi. ségének és képzettségének kérdését, amelynek eddigi megoldása már meg nem felelőnek bizonyult. Ezeknek a kérdéseknek kulcsát általános iskoláink jelentik. Hol keressük iskoláink hiányainak gyökereit? Elsősorban abban, hogy iskoláink eddig nem vették figyelembe elégséges mértékben állami népgazdasági tervünk szükségle. teit. Másodsorban abban, hogy sem munkájuk tartalmára, sem módszerére nem vonatkoztatták elégséges mértékben a világ legjobb iskolájának, a szovjet iskolának a tapasztalatait. Eddigi általános iskoláink (elemi-, középiskolák és gimnáziumok), amelyek tanítási ideje 9 évre, esetleg 13 évre terjed, az ifjúságot ugyan két évvel tovább képezték, minit a szovjet iskola, d

e eredményeikkel meszsze elmaradtak mögötte. Eddigi is. kolarendszerünk egymástól elszakított fokozataival megbontotta az egységes iskola elvét. Ennék követ, kezményei visszatükröződtek a tantervekben, a tankönyvekben, az egész nevelésben és tanításban. Általánosan ismert tény, hogy iskoláink különböző fokozatainak tananyaga nem kapcsolt egymásra és feleslegesen ismétlődött. Nem volt elégséges kapcsolat az iskola egyes fokozatai közt. A diák fejlődését nem lehetett mint összefüggő egészet figyelemmel kísérni. Az általános iskola minden fokozata, habár nem oly mértékben, mint a múltban, külön magábazárt világot jelentett. Különösen a gimnázium és a középiskola között állt válaszfal. Az iskola magasabb fokozata nem állt kapcsolatban az alacsonyabbal, a harmadik fokozaton működő tanítónak nem kellett ismernie a második fokozat tanterveit, ugyanakkor azonban az az irányzat mutatkozott nála, hogy sokat követeljen. Habár a diák nem rendelkezett a megkövetelt alapokkal, a tanítás tovább haladt. Ennek az lett az eredménye, hogy a diákok megtanultak magolni, nem tanulták, meg azonban azt, amit meg kellett volna — a tudói y