Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

A nemzetközi ifjúsági staféta csütörtökön érkezik Bratislavába UJSZ0 A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez 1953 július 22. júság képviselői átadják a magyar ifjúság képviselőinek. A nemzetközi ifjúsági staféta szlovákiai útján több helyen megáll, az üzemekben és az EFSz-ekben, mégpedig Sze­nicén, Nagyszombatban a Kovos­malt-üzemben, Szencen, Szlovákia legjobb gép- és traktorállomásán, Felsőpatonyban, az Ifjúsági Falu­ban, Komáromban, aihol a legjobb GSISz-tagok, élmunkások békeiize­n^tekkel és a fesztivál tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesí­tésével üdvözlik. Kiállítás a munkából való elmaradás és a muükaerőhullámzás elleni harcról A külügyminisztérium július 20­án a következő jegyzéket intézte az Amerikai Egyesült Államok nagy­követségéhez: »Ezekben a napokban csehszlo­vák területre bujtogató röpiratokat tartalmazó léggömböket küldtek, amelyek a Csehszlovák Köztársaság lakosságának nyugtaianitására irá­nyulnak és államellenes tevékeny­ségre serkentik őket. Ez az új próbálkozás, amellyel a csehszlovák népre ilyen alacsony színvonalú propagáciős eszközökkel akarnak hatni, érthetően visszauta­sító, ellenszenvvel találkozott és egymagában nem érdemelne komo­lyabb említést. De ez ügyben az a számottevő, hogy az egész akciót külön erre a célra Németországba kiküldött amerikai állampolgárok Üj internátust • építenek Bratisla­vában a Februári Győzelem utján az egyetemi és a főiskolai tanulóifjúság számára. Kétezer tanulónak biztosí­tanak barátságos, kényelmes otthont A tanulóifjúság lelkes brigádmun­kával vesz részt az internátus épí­tésében. A műegyetem építészmér­nöki karának hallgatói Behuss tanár vezetésével nagy segítséget nyújtottak a mérnököknek az építkezési tervek kidolgozásánál. Ezenkívül azonban a csákány és a lapát emelgetésétől sem riadnak vissza. Izmos, csokoládébarna, napsütötte karok forgatják a szer­számnyelet az ifjúság szilárd aka­ratának és szorgalmának tanúságakép­pen. Ha az építkezésről, a brigád­munkáról kérdezősködünk, a legtöbb esetben csak annyit válaszolnak a munkájukban elmélyült fiatalok: — A miénk lesz ez az internátus, magunknak építjük! És csillogó szemmel, örömtől su­gárzó arcai mutatják a készülő épü­letek tervrajzait. A háromemeletes épületek kétezer tanulónak biztosítanak lakást, emel­lett még kazánház, étterem, tornate­rem, sportpálya és úszómedence• is épül az új internátusban. Az emelődaruk, a malterkeverőgé­készítették elő és valósították meg, mégpedig Németország területén, amely amerikai megszállási fennha­tóság alatt van. Tehát új esetről van szó, amikor az amerikai kormány durván visszaélt megszálló hatalmi helyzetével és olyan célok elérésére használta ki, amelyek nem egyez, tethetők össze a Németországra vo­natkozó négyoldalú egyezmények­kel, amelyekkel az Egyesült Álla­mok kötelezték magukat, hogy a megszállást azon fő alapelv szerint hajtják végre, hogy Németország már sohasem válhat veszélyessé a világbékére és szomszédaira. To­vábbi nyomós tény, amely ezt a nemzetközi jogok alapelveinek újabb megsértését különösképpen megvetésre méltóvá teszi, az, hogy olyan időben történt, amikor pek és a téglahalmozók között színes ruhák tarkállanak. A főiskolás hallga­tónőjc i s bekapcsolódnak a brigád munkába, igyekezetük nyomán hosszú téglafalak emelkednek ki a földből másutt meg mély árkok szelik át a terepet. Az épülő falak betonalapjai­nak ágyai ezek. Blaskovics Mária másodéves orvos­tanhallgatónővel elegyedünk szóba. — Ha elgondolom, hogy magunknak építkezünk, nem nehéz a szerszám. Sőt, jól esik ilyen izommunka az egyéves tanulás után — mondja lel­kesen, lapátja nyélére támaszkodva Varg a Klára másodéves gyógysze­résztanhallgatónő kitartóan emelge­ti a csákányt. — A mienk lesz az új internátus — mondja ő is örömteli hangon. Varga elvtársnő ugyan a jövőben is a jelenlegi lakásában, egy már meglévő internátusban lakik, mégis a magáénak tartja a most épülő újat is. Mikor ezt szóvá tesszük, öntuda­tosan válaszolja: — Igen, a mienk lesz, az összes tanulóké ha nem is lakunk benne valamennyien. Tanulótársaim találnak benne új otthont s ezért valamennyien kötelességünknek tartjuk, hogy közre­működjünk az építésben. az egész világ nemzetei fokozzák igyekezetüket a béke megszilárdí­tására és a békés együttműködés biztosítására. A provokációs akció­nak a célja, amelyet az amerikai megszálló hivatalok védelme alatt szerveztek meg, az, hogy fokozza a »hidegháború« politikáját s meg­akadályozza a nemzetközi feszült­ség enyhülését. Ezért a Csehszlovák Köztársaság kormánya határozottan tiltakozik ezen tett ellen és kéri az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy értesítse, milyen lépéseket tett a hasonló provokációk megakadályo­zására, amelyek a nemzetek közöt­ti békés együttélés ellen irányulnak és Csehszlovákia belügyeibe való durva beavatkozásokat jelentenek.* Deák Jaroszláv másodéves orvos­tanhallgató, brigádcsoportvezető is szorgalmasan segédkezik az építke­zésnél. Szívesen dolgozik, mert ő is szocialista kötelességének tartja a bri­gádmunkát. — Kitartásunknak, összefogásunknak erőpróbája ez a munka — mondja. De a későbbiek során a kritikai hangot is megpendíti. — Héttagú csoportokban dolgozunk és nagy hiba. hogy az egyes csoportok tagjait a munkavezetők más-más cso­portokba osztják be. Amikor kialakul köztünk egy-egy jól dolgozó együttes, el kell szakadnunk egymástól. Megemlíti még. hogy eredményesebb munkát végezhetnénk, ha gyakorlott építőmunkások is dolgoznának köz­tünk, akiktől átvehetnénk az új munkamódszereket. Normájukat azon­ban így is 130%-ra teljesítik átlago­san. — Miénk lesz az új internátus! — halljuk lépten-nyomon a serényen dolgozó fiataloktól. S valóban, néhány hónap múlva már készen várja a korszerű új ott­hon a tanulóifjúságot, szocialista tár­sadálmunk leendő értelmiségi dol­gozóit. _ (k. g.) Az ifjúság és diákság Bukarest­ben rendezendő IV. béke és barát­világfesztiváljának nemzetközi if­júsági stafétáját a szlovák ifjúság képviselői július 23-án, csütörtö­kön reggel veszik át Hodoninban a cseh elvtársaktól. A nemzetközi ifjúsági staféta út­ja Hodonihból Szenicén keresztül vezet Bratislavába, ahol ebből az alkalomból július 23-án, csütörtö­kön a Sztálin-téren este 19 órakor kultúrműsort rendeznek. Onnan a staféta Komáromon keresztül fut a magyar határra, ahol a szlovák if­A bratislavai üzemekben már né­hány napja megnyílt a munkából yaló elmaradás és a munkaerőhul­lámzás elleni harc kiállítása. Bemu­tatja azokat a károkat, amelyeket a lógósak okoznak azzal, hogy elma radnak a műszakból és üzemből üzembe vándorolnak. Eddig a kiállítás a bratislavai elektrotechnikai üzemben és a Béke­Szlovákiában a gyermekotthonok számának gyors emelkedése csak a dolgozó népnek 1948. februári győ­zelme után állott be. A dolgozó anyákról és gyermekeikről való gondoskodás a szocializmus felé ha­ladó társadalom fő érdekeinek egyi­ke. Már a gottwaldi ötéves terv első évében 773 gyermekotthon volt Szlo­vákiában 47.925 gyermekkel. Szlo­vákia iparosításának gyors fejlő­dése lehetővé tette, hogy az asszo­nyok é s anyák nagyobb mértékben kerüljenek- alkalmazásba nemzet­gazdaságunk valamennyi szektorá­ban és ezzel fokozódott a gyermek­otthonok hálózata kiszélesítésének szükségessége. Az 1951. évben Szlo­vákiában máir 1423 gyermekotthon volt, amelyekben ..a dolgozó anyák 56.434 gyermeke talált második bol­ídog otthonára. Gyermekotthonokat főleg az ipari körzetekben alapíta­nak, az üzemekben és a III. és IV. üzemben volt megrendezve. Ezen a héten a Juraj Dimitrov-üzemben nyílik meg. A legközelebbi napokban a kerületi Nemzeti Bizottság miun­kaerőreferátusa megszervezi ezt a kiállítást a hratiáfavai kerület többi járásaiban is, főleg azokban az üze­mekben, ahol magas volt a munká­ból való elmaradás é s a munkaerő­hullámzás. tipusú EFSz-ek mellett a falvakon. Ebben, az évben a gyermekottho­nok száma 1913-ra emelkedett, a bennük gondozott gyermekek száima pedig 67.680-ra. Közülük 1278 ott­honban egésízmapi gondoskodás vian biztosítva, 19-ben pedig egész héten éjszakai gondoskodás is. A falvakon, ahol mostanáig nincsenek meg a fel­tételek gyermekotthonok alapításá­ra, az aratás és a cséplés idején „mezőgazdasági napközi otthonok" lesznek, hogy a dolgozó anyák a ter­mésbegyűjtésnél teljesen a munká­nak szentelhessék idejüket. Szlová­kiában összesen 132 ilyen otthon lesz. A gyermekotthonokat állandóan kiegészítik szakmunkaerőkkel, aki­ket 6—8 hónaipos tanfolyamokon ké­peznek ki. Csökken az egy nevelőnőre eső gyermekek száma, úgyhogy sok­kal nagyobb figyelmet és gondot lehet rájuk fordítani. Magunknak építjük Emelkedik a gyermekotthonok száma Szlovákiában Az új iskolatörvény és a tanítók feladata az új iskolákon A nemzetgyűlés 1953 április 24-én megszavazta az új iskolatörvényt. Ez az iskolarendszerről és a tanítók képzéséről szóló törvény alapjában megváltoztatja iskolarendszerünket és annak tartalmát. Az új iskolatörvény jóváhagyásá­val iskolarendszerünk fejlődésének új, magasabb szakába lép. Ezzel a népi demokratikus Csehszlovákiában megvalósul a kulturális forradalom egyik legalapvetőbb és legfontosabb része. Iskoláink és tanítóink elé az új iskolatörvény rendkívül fontos, nehéz, de büszke és megtisztelő fel­adatot tűz ki, hogy hazánk gyorsan fejlődő szocialista építése számára űj, fiatal, jól felkészült, lelkes dol­gozókat, a szocializmus és kommu­nizmus ügyéért lángoló építőket, el­szánt békevédöket neveljen fel. Az új iskolatörvény megteremti minden feltételét annak, hogy isko­láink tényleg magas színvonalú, szo. cialista iskolákká váljanak, olyan iskolákká, amelyek teljes mértékben teljesíteni fogják Klement Gottwald elvtárs nagy örökét az új, felnövek­vő nemzedék nevelésében. Milyen alapokon épül fel az új is­kolarendszer, a tanítók képzésének új rendszere, milyen okok vezették a kommunista pártot és a kormányt arra, hogy iskolaügyünkben alapve­tő, mély változásokat eszközöljenek? Iskolaügyünket már 1948-ban át­szerveztük. Az 1948 április 21-én kiadott iskolatörvény, amely egybe­kapcsolódik Zdenek Nejedlý elvtárs nevével, nagy lépést jelentett előre iskolaügyünk fejlődésében. Lényegé, ben megváltoztatta iskolarendsze­rünket, valóra váltotta az iskolai nevelés demokratizálásának régi kö­vetelményeit, amelyeket Csehszlová­kia dolgozó népe már 1918-ban han­goztatott. Iskoláinkból kiküszöbölte a legkirívóbb igazságtalanságot, amely a burzsoázia osztályuralmá nak hagyatéka volt. Az 1948. évi is­kolatörvény bevezetve az egységes kőtelező oktatást a 15 éves korig, Irta: Ernest Sykora • • * hozzájárult népünk általános kul. túrszínvonalának emeléséhez. Az 1948. évi iskolatőrvény meg­szüntette az egyházi iskolákat és minden iskolát államosított. Forra­dalmi jelentőségét tekintve azon fon­tos törvények közé tartozik, amelyek a dicső februári események után rögzítették népünknek a reakció fe­letti győzelmét. Az 1948. évi iskolatörvényt azon­ban abban az időben szavazták meg, amikor még csak az alapjait raktuk le első gottwaldi ötéves tervünknek. Ma, amikor e nagy műnek — amely minden nehézség és akadály, az el­lenség minden kártevése ellenére is hazánkban a szocializmus szilárd alapjainak a megteremtését jelenti — utolsó évébe léptünk, a kulturális és iskolai kérdések olyan megoldásá. hoz láthatunk hozzá, és kell is hoz­zálátnunk, hogy iskola- és oktatási ügyünk lépést tartson a szocialista építés állandóan fokozódó követel­ményeivel. Az iskolaügyünk fejlődését bizo­nyító számok, különösen az óvodák és szakiskolák terén, az iskolába já­ró gyerekek évről évre emelkedő száma, az ukrán, lengyel és magyar polgárok gyerekel iskolázásának fej­lődése, ifjúsági szervezeteink fejlő, dése és növekvése, valamint azon számok, amelyek bizonyítják, hogy az állami költségvetésben évenként állandóan emelkedő nagy tételeket fordítunk az iskolázásra — öröm­mel és büszkeséggel tölthetnek el minket. Az eddigi eredmények azon­ban sehogysem kielégítőek. A párt, a kormány és egész né. pünk nagy szeretettel és figyelem­mel fordul iskolaügyünk felé. Szűk séges azonban, hogy népllnk építő sikerei, a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló igyekezete teljes visszhangra és támogatásra találjanak iskoláinkban is, amelyek­ben azon új nemzedék nevelkedik fel, amely nemcsak befejezi a szo. cializmus építését, hanem lerakja a kommunista társadalom szilárd alapjait is. Ez a nagyszerű távlat az SzKP történelmi jelentőségű XIX. kon­gresszusa után sokkal világosabb lett előttünk. Az SzKP XIX. kon­gresszusa forradalmi jelentőségű is. kolaiigyünk fejlődése szempontjából is. A szocializmus gazdasági alap­törvénye, amelyet Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problé­mái a Szovjetunióban" című zéeniá­lis munkájában feltárt és megfő, galmazott, döntő jelentőségű szá­munkra is, egé&p gazdasági és kul­turális felépítésünk számára. A Szovjetunió kulturális életében, az oktatás és népmüvelés terén rendkívüli nagy jelentősége van az SzKP XIX. kongresszusa irányelvei, nek. Az irányelvek nagy feladatokat tűznek ki a szovjet iskola fejlesztésé­ben. A szovjet nép ugyanolyan lel. kesedéssel és merészséggel íátott megvalósításukhoz, mint a kommu­nizmus nagy építkezéseinek valóra váltásához. Mindez elvszerü befolyás, sal volt kormányunk és pártunk döntésére, hogy forradalmi módon megváltoztatja iskolai rendszerün­ket. Ügy megváltoztatja, hogy az, a szovjet iskolarendszer példája nyo. mán, gyorsabb és hatékonyabb se­gítséget nyújtson népünk fizikai és szellemi képességeinek teljes kibon­takozására, ami a szocializmus fel­építéséhez és a kommunizmus meg­valósításához szükséges. Sztálin elvtárs müve és a XIX. kongresszus irányelvei élesen meg­világítottak minden kérdést, köztük a káderek nevelésének kérdéseit is. Egyben segítséget nyújtottak ne­künk iskoláink nyilvánvaló komoly hibáinak és fogyatékosságainak le­leplezésében és két alapvető felada­tot tűztek ki elénk, amelyeket isko­láinknak teljesíteniük kell, ha nem akarnak fejlődésükben lemaradni: 1. a tanításnak és a nevelésnek olyan szervezeti alapot és tartalmat kell biztosítani, hogy az teljes mér. tékben megfeleljen népgazdasági tervünk és a szocialista termelés gyors fejlesztése követelményeinek; 2. iskoláinkban a legkövetkezete­sebben érvényesíteni kell a szovjet iskola példáját, a szovjet pedagó­giai tudomány elveit és a szovjet tanítók tapasztalatait. Teljesítik-e ma iskoláilik ezeket a feladatokat? Valamennyi eddigi tapasztalatunk, iskoláink munkájának boncolgatása és eredményei azt bizonyítják, hogy azok sem összetételük, sem tartal­muk, sem színvonaluk tekintetében nem tartanak lépést építésünk fej­lődési követelményeivel. Mai isko. Iánk nem veszi elégséges mértékben figyelembe építésünk gazdasági és közgazdasági szempontjait, amelyek az adott időszakban nap nap után mind sürgetőbben állítják előtérbe a káderek nevelésének és képzésé­nek kérdését, elsősorban pedig a műszaki értelmiség nevelésének és képzésének kérdését. Gazdasági és kulturális életünk fejlődése és bo­nyolultsága, az ipar, a mezőgazda­sági nagytermelés növekedése, tech­nikánk állandóan emelkedő színvo­nala, népünk gazdásági és kuíturális színvonalának emelkedése megköve. telik azonban a sokoldalú képzett­séggel rendelkező közép, és felső káderek nagy mennyiségét. Mind sürgetőbben hívja fel erre a figyel­met építésünk minden fontos sza. kasza. Figyelmeztetett erre a CsKP Központi Bizottságának elnöksége is a tankönyvekről szóló 1951. évi határozatában és Klement Gottwald elvtárs a tanítók VI. országos érte­kezletéhez intézett levelében, amely­ben értékelte iskoláink eddigi mun­káját és magasan kiemelte a tani. tók feladatát, hangsúlyozva hogy az eddigi állapottal még semn >set. re sem elégedhetünk meg. Az új iskolarendszernek tehát meg kell oldania kádereink mennyi. ségének és képzettségének kérdését, amelynek eddigi megoldása már meg nem felelőnek bizonyult. Ezek­nek a kérdéseknek kulcsát általá­nos iskoláink jelentik. Hol keressük iskoláink hiányai­nak gyökereit? Elsősorban abban, hogy iskoláink eddig nem vették fi­gyelembe elégséges mértékben álla­mi népgazdasági tervünk szükségle. teit. Másodsorban abban, hogy sem munkájuk tartalmára, sem módsze­rére nem vonatkoztatták elégséges mértékben a világ legjobb iskolájá­nak, a szovjet iskolának a tapasz­talatait. Eddigi általános iskoláink (elemi-, középiskolák és gimnáziumok), ame­lyek tanítási ideje 9 évre, esetleg 13 évre terjed, az ifjúságot ugyan két évvel tovább képezték, minit a szov­jet iskola, d e eredményeikkel mesz­sze elmaradtak mögötte. Eddigi is. kolarendszerünk egymástól elszakí­tott fokozataival megbontotta az egységes iskola elvét. Ennék követ, kezményei visszatükröződtek a tan­tervekben, a tankönyvekben, az egész nevelésben és tanításban. Ál­talánosan ismert tény, hogy isko­láink különböző fokozatainak tan­anyaga nem kapcsolt egymásra és feleslegesen ismétlődött. Nem volt elégséges kapcsolat az iskola egyes fokozatai közt. A diák fejlődését nem lehetett mint összefüggő egé­szet figyelemmel kísérni. Az általá­nos iskola minden fokozata, habár nem oly mértékben, mint a múlt­ban, külön magábazárt világot je­lentett. Különösen a gimnázium és a középiskola között állt válaszfal. Az iskola magasabb fokozata nem állt kapcsolatban az alacsonyabbal, a harmadik fokozaton működő taní­tónak nem kellett ismernie a máso­dik fokozat tanterveit, ugyanakkor azonban az az irányzat mutatkozott nála, hogy sokat követeljen. Habár a diák nem rendelkezett a megkö­vetelt alapokkal, a tanítás tovább haladt. Ennek az lett az eredménye, hogy a diákok megtanultak magol­ni, nem tanulták, meg azonban azt, amit meg kellett volna — a tudói y

Next

/
Thumbnails
Contents