Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-21 / 176. szám, kedd

2 UJSZÖ 1953 július 21. Szakszervezetek Központi Tanácsának a szakszervezetek III. világkongresszusával kapcsolatos felhívása ~A Szakszervezetek Központi Tanácsa a szakszervezetek III. világkongresszusa alkalmából felhívást adott ki a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi alkotórészéhez, funkcionáriushoz és tagjához, amelyben egyebek közt a következőket mondja: 1953 október 10-től 21-ig lesz Bécsben a szakszervezetek III.

x világkongresszusa, amely az év egyik legjelentősebb politikai eseménye. A szakszervezetek III. világkongresszusa további támaszul szolgál a Szakszervezetek Világszövetségének az egész világ dolgozói akcióegys^gének megszilárdítására és megteremtésére irányuló igyekezetében, a gazdasági és szociális követelésekért, a szakszervezeti jogokért, a demokratikus szabadságért és a világbéke megtartásáért folytatott harcban. Ez a kongresszus hozzájárul a nemzetközi munkásszolidaritás további elmélyítéséhez és hathatósan támogatja a nemzetközi proletariátusnak a szakszervezetek világmozgalma egységének megújítására irányuló törekvéseit a dolgozók fajára, nemzetiségi, vallási és politikai meggyőződésére való tekintet nélkül. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a csehszlovák nép egységes szakszervezeteként büszkén jelentkezik a Szakszervezetek Világszövetségének harci zászlaja alá. Elismeri és megvalósítja a szakszervezetek világszövetségének programmját, teljesíti határozatait és az általa rendezett összes akciókban-részt vesz. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kezdettől fogva képviselve van a Szakszervezetek Világszövetsége vezető szerveiben A szakszervezetek III. világkongresszusa olyan alkalom lesz. amelyen a FSzM és Csehszlovákia egész dolgozó népe újból bebizonyíthatja a szociális gondolathoz és a haladáshoz való törhetetlen hűségét, az egész vüág dolgozói szakszervezeti akcióegységéhez, a szabadság, demokrácia és béke eszméjéhez va'' törhetetlen hűségét, amelyeken a Szakszervezetek Világszövetsége alapul és amelyért harcol. Ez a kongresszus szakszervezeti életünk kimagasló eseményévé és az egész csehszlovák munkásosztály és dolgozók szívügyévé válik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezetősége elrendeli az összes forradalmi szakszervezeti szerveknek, főleg • pedig a szakszervezeti nevelés kabinetjeinek, hogy a kongresszusi előkészületeknek __ időszakában dolgozóinkat még mélyebben ismertessék meg a Szakszervezetek Világszövetségének tevékenységével, a rendezendő kongresszus jelentőségével és programmjával. Az FSzM elrendeli az üzemi csoportoknak, hogy ezt a kérdést augusztusban vegyék programmba a taggyűléseken, az üzemi klubokban és a vörös-körökben. Az előkészítő időszakban rendezzenek előadásokat, beszélgetéseket és az erre vonatkozó tárgykörből kiállításokat.. A III. kongresszus előkészületeivel és a Szakszervezetek Világszövetsége tevékenységének népszerűsítésével kapcsolatban fel kell használni minden propagációs és agitációs eszközt, főleg az egész szakszervezeti sajtót. Széles előkészítő kampányt kell indítani, amelynek keretében szocialista építésünk kiváló dolgozóinak sorából — a legjobb szakszervezeti tagokat választják meg az FSzM küldötteiként a szakszervezetek III. vüágkongreszszusára. A Szakszerveeetek Központi Tanácsának vezetősége felhívja az összes szakszervezeti funkcionáriusokat, az összes szakszervezeti tagokat és dolgozókat, hogy a szakszervezetek III. világkongresszusa alkalmából még nagyobb mértékben fokozzák igyekezetüket a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére. Népünk építő igyekezetének eredményei lehetővé tették a közvetlen vívmányok egész során kívül a pénzreform végrehajtását és a jegyrendszer eltörlését, amelyek megteremtik gazdaságunk — további fejlődésének szilárd és egészséges alapjait. Ezért forradalmi elszántsággal küszöbölünk ki minden akadályt, amelyek még fékezik előhaladásunkat. Harcos határozottsággal számo

: lünk le a munkából való elmaradással, a munkaerőhullámzással és a selejtgyártással. Emeljük és szilárdítjuk a munka-, állami és szakszervezeti fegyelmet. Tanuljunk még kitartóbban a szovjet szakszervezeti tagok kiváló példáiból és segítsük dolgozóink ideológiai színvonalának fejlődését. Az FSzM a jóminőségű és magasmennyiségű mutató eléréséért indított szocialista verseny példás szervezésévei és irányításával, a termelési és az önköltség csökkentésének, a nyersanyag. és energiatakarékosságnak jó megszervezésével, valamint az újítómozgalom fejlesztésére fordított gondoskodással és a haladó munkamódszerek terjesztésével legjobban támogatja a Szakszervezetek Vüágszövetségének igyekezetét és leghathatósabban hozzájárul a szakszervezetek III. világkongresszusának sikeréhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére tett építő kötelezettségvállalások dolgozóink a szocializmus és béke végleges győzelméért folytatott harca szilárd elhatározásának kifejezője és egyúttal bizonyítéka Csehszlovákia dolgozó népe odaadásának a dolgozó nép ügye iránt és az egész világ dolgozóival való szolidaritásának mély megnyilvánulása. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak teljesítése a csehszlovák dolgozók és az FSzM elöljáróságának legszebb ajándéka lesz a szakszervezetek III. világkongreszszusára. A szakszervezeti munka fokozott aktivitásával előre a dolgozók állandóan emelkedő anyagi és kulturális színvonaláért, előre hazánkban a szocializmusért! Üdv a szakszervezetek III. világkongresszusának! Éljen és virágozzék a Szakszervezetek Világszövetsége! Erősödjék és hatalmasodjék az egész világ dolgozóinak egységes harca a kenyérért, szabadságért, demokráciáért és a békéért! A faluszínház közleménye A felvételi vizsgákat a magyar művészegyüttesbe augusztus 9-én, vasárnap reggel 9 órakor tartják meg. Érdeklődök a következő címen jelentkezzenek: Dedinské divadlo, Bratislava, Štúrovo 8. Pártunk egységének és erejének biztosítéka (Folytatás az 1. oldalról.) társ vezetésével állandó harcot folytatott a szervezési kérdésekben elő. forduló opportunizmus maradványainak kiirtásáért. Szociáldemokrata tradíció volt az, hogy a pártszervezeteket, helyit járási, kerületi szervezeteket autonómoknak tekintsék, amelyeknek joguk van dönteni saját hatáskörükben, tekintet nélkül a központi vezető szervekre. Ma is számos szervezetben megnyilvánul az a téves felfogás, hogy döntésükben teljesen önállóak, mintha nem lennének magasabb szerveknek alárendelve és nem lenne kötelessé, gük ezeknek a határozataihoz komolyan igazodni, mintha végeredményben a központi szervek az al sófokú szerveknek lennének alárendelve és ezek akaratához kellene igazodniok. Az ilyen gyakorlat a párt egyöntetűségének megbontásához, anarchiához és fejetlenséghez vezetne. A pártban lehetetlen, hogy minden szervezet azt tegye, amit akar, tekintet nélkül az összes pártszervek határozataira és utasításai, ra. De ez nem jelenti azt, hogy a párt megfosztja szervezeteit aktivitásuktól éa kezdeményezésüktől. Hiszen az új alapszabályzat világosan kimondja, hogy minden pártszervezet a magasabb szervek határozataival összhangban önállóan intézi helyi feladatalt. Teljesen helytelen és ártalmas lenne, ha a dolgokat úgy állítanánk be, hogy a pártban különféle szempontokat, különféle programmokat és irányvonalakat lehetne érvényesí. teni, mint hogyha ebben rejlene a párttagok és funkcionáriusok szabad véleménynyilvánítása és viselkedése, mint hogyha ezen alapulna a párt kebelén belüli demokrácia. A pártonbelüli demokráciának ilyen értelmezése csak a pártfegyelem fel forgatását, a pártegység megsértését jelentené — és az ellenségnek tenne szolgálatot. A párt minden tevékenységében az egyedüli helyes tanításhoz — a marxi-leninizmushoz igazodik, amely csalhatatlan Irányítója és amely kiküszöböli a külön, féle felfogások lehetőségét. Ezért elengedhetetlen parancs, hogy a párt egy véleményen legyen, hogy egységesen lépjen fel föntről lentig és hogy törhetetlen, fegyelmezett egészet képezzen. A pártonbelüli demokrácia minden párttag részére elvitathatatlan jogot biztosit arra, hogy az egyes pártszervezetekben és az egész pártban szabadon és tárgyilagosan megtárgyalhassák a pártpolitika kérdéseit. De egyúttal az alapsza. bályzat hangsúlyozza, hogy a pártban a széles alapokra fektetett pártonbelüli demokráciát úgy kell érvényesíteni, hogy ne vezessen olyan kísérletekhez, melyek a jelentéktelen kisebbség akaratát érvényesítik a túlnyomó többséggel szemben, hogy ne vezessen az idegen, ellenséges ideológia és érvek terjesztésének kísérleteihez, vagy a frakciós csoportok kialakulásához, amelyek megbontják a párt egységét. A pártalapszabályzat biztosítja az összes kommunistáknak a kritika teljes szabadságát és a munkájukban előforduló összes hibák és hiányosságok leleplezésére vezeti őket. De a kritika szabadsága nem jelent és nem is jelentheti a helytelen pártellenes vélemények alapján kialakult ellenzéket. A kritika szabadsága nálunk soha és senki ré. szére nem jelenti a pártegység és pártfegyelem felforgatásának „szabadságát". A múltban pártunk -összes nagy, győzelmeit és sikereit mindig azért érte el, hogy ezek eléréséért egységesen harcolt és mindig egységesen szervezett egészként lépett föl. Az egység követelménye annál inkább előtérbe kerül ma. a szocialista építés összetett feladatainak teljesítésében. Egyedül csak a jól szervezett és fegyelmezett párt képes vezetni a dolgozó nép széles tömegeit és sikeresen szervezni a szo-, cializmus építését. Ezért az összes pártszerveknek feladata, hogy egyre nagyobb következetességgel törődjenek az egész pártban a demokratikus centralizmus betartásával és alapelveinek megszilárdításával, hogy az összes párttagokat és párttagjelölteket öntudatos, fegyelmezett, pártunk nagy céljai elérésének lelkes harcosaivá neveljék. (R. P.) A szovjet állam megdönthetetlen ereje A szovjet állam országunk dolgozóinak fő eszköze abban a harcban, amelyet a kommunista társadalom felépítéséért, világtörténelmi jelentőségű vívmányainak megvédéséért folytatnak. A győzelmes Októberi Forradalom eredményeként létrejött munkás-paraszt szocialista állam kiállta a történelem nagy próbáját, a világ leg. erösebb és leghatalmasabb állama. Államunk legjelentősebb sajátsága Abban rejlik, hogy új, magasabbtípuiú állam, a proletárdiktatúra állama. A burzsoá állam szuronyokkal, börtönökkel és rendőrséggel óvja és védelmezi a monopolisták kis csopontjának érdekeit és idegen, ellenséges erőként áll szemben a néppel. Ezzel ellentétben a szovjet állam az egész nép érdekeit juttatja kifejezésre és védelmezi. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkásosztály csak államhatalmának segítségével győzheti le a bur zsoáziát és valósithatja meg a nagy forradalmi átalakításokat. V. I. Lenin tanította, hogy a szovjetek, amelyeket országunk munkásosztályának forradalmi alkotóereje teremtett meg, a proletárdiktatúra legjobb államformája. Pártunk éppen a szovjeteken keresztül tudta bevonni a dolgozók milliós tömegeit az állam igazgatásába, s e tömegeket tudatog. történelmi alkotó munkára emelte fel. A kommunista párt vezetésével a szovjet állam nagy, szociális-gazdasági átalakításokat hajtott végre. Megvalósította az ország iparosítá. sát, a mezőgazdaság kollektivizálását, felszámolta a kizsákmányoló osztályokat és az embernek ember által való kizsákmányolását. Egyszersmindenkorra véget vetett a nem zeti elnyomásnak és a történelem folyamán első ízben tömörítette a különböző nemzetiségű népeket a szabad és egyenjogú népek testvéri családjába, amelyet megbonthatatlan barátság egyesít, s kivívta a szo cializmus világtörténelmi győzelmét. Irta: A. SZOBOLJEV • • • A szovjet állam hatalmát, megingathatatlan erejét az határozza meg, hogy olyan pillérei vannak, amelyeket semmiféle ellenség nem képes aláásni. A szovjet állam sérthetetlen gazdasági alapját a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a szocialista gazdasági rend alkotja, amely nem ismeri a termelési anarchiát, a vál. Ságokat és a munkanélküliséget. A szocialista rendszer, amelyben a termelés az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének feladatát szolgálja, határtalan lehetőségeket nyit meg a termelőerők fejlődése számára. A szovjet állam sokoldalúan fejlett szocialista iparral rendelkezik, amely gazdaságunk alapjainak alapja. Szakadatlanul felfelé halad a szovjet gépgyártás, amely a legújabb technikával látja el az ipart, a közlekedést, a mezőgazdaságot. A könnyű- és az élelmiszeripar fejlődésének magas színvonala megte. remti a lehetőséget a város és a falu dolgozói szükségleteinek egyre teljesebb kielégítésére. Szakadatlan nul erősödik a kolhoz-rendszer, nő a kolhozok és szovhozok technikai ellátottsága, emelkedik a mezőgazdaság hozama. A szovjet államnak minőségileg új, szocialista alapja van, amely elképzelhetetlen és lehetetlen a burzsoa társadalomban. A szovjet állam a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan, szakadatlanul erősödő és fejlődő szövetségének gránit, alapján épül fel. A szocializmus győzelmével ez a szövetség az egész szovjet társadalom erkölcsi-politikai egységévé vált. Ez az egység az osztályok közötti viszony új, magasabb típusát képviseli. Ugyanakkor, amikor a töke országaiban a társadalmat engesztelhetetlen és egyre élesedő osztályellentétek marcangolják, a Szovjetunió mentes az osztály-összeütközésektől és a társadalom minden szociális rétege közötti baráti együttmüködée képét nyújtja. A szovjet társadalom erköl. eei-politikai egysége az az erő, amely lehetővé teszi, hogy a szovjet állam sikeresen oldja meg a kommunista építés nagy feladatait. A soknemzetiségű szovjet állam alapjainak alapját, az összes testvéri szovjet köztársaságok sikereinek fő feltételét országunk népeinek barátsága alkotja. A népek barátsága a földesurak és kapitalisták elleni forradalmi harc során keletke. zett, a lenini-sztálini nemzeti politika eredményeként szilárdult meg a szocialista építés folyamán, a Nagy Honvédő Háború kohójában erösö. dött és edződött meg. A Szovjetunió népeinek barátsága kifejezésre juttatja az országunkban élő összes nemzetek történelmi sorsközösségét, érdekeinek és végső céljainak egységét, a kölcsönös segítség nagy erejét. A szovjet állam népi jellege a legékesebben a szocialista demokratizmusban, az ország igazgatásában tevékenyen résztvevő szovjet dolgozók millióinak aktivitásában jut kifejezésre. A kommunizmus építői politikai és munkaaktivitásának növekedése, a szovjet társadalom erkölesi-politi. kai egységének megszilárdulása, a Szovjetunió népei közötti barátság megerősödése; mindez a szovjet állam hatalma szakadatlan erősödésének eleven forrása, fokozza a szovjet állam átalakító szerepét a társadalom életében. A szovjet állam erejének és szilárdságának döntő feltétele a kommunista páirt vezetőszerepe. Pártunk a munkásosztály élenjáró szervezett csapata, a dolgozók szervezetének legmagasabb formája. Pártunk kifejezésre juttatja és védelmezi a munkások, a parasztok, az értelmiség alapvető érdekeit, egybekovácsolja a Szovjetunió minden dolgozóját. A kommunista párt a dolgozók minden szervezetének, állami és társadalmi szervezeteinek egyaránt vezető magva. A párt törhetetlen akarata, az a körülmény, hogy a párt ismeri a társadalom fejlődésének objektív törvényeit, hogy a párt meg tudja szervezni a tömegeket és a tömegek erőfeszítéseit a történelem által fel. vetett alapvető feladatok megoldásának szolgálatába tudja állítani, a szovjet állam . politikája helyességének biztosítéka, kiemelkedő eredményeinek záloga. A Szovjetunió Kommunista Pártja Marx-Engels-Lenin. Sztálin mindent legyőző, világot átalakító tanításaival felfegyverkezve minden vonalon erősíti a szovjet államot, népünket a kommunizmus győzelme felé ve. zeti. 2. Lehetetlen volt, hogy a világ első munkás-paraszt szocialista államának megjelenése, gazdasági és védelmi erejének szakadatlan növekedése ki ne váltsa a régi világ összes erőinek eszeveszett dühét és valóban ki la váltotta. A szovjet állam történelme — a szovjet állam szakadatlan fejlődésének és erősödésének története abban a harcban, amelyet a nagyszámú belső és külső ellenség, gel vívott. A nagy Lenin már a szovjet hatalom első éveiben rámutatott arra, hogy a „proletariátus diktatúrája szívós harc, véres és vértelen, erőszakos és ' békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen". A szovjet hatalom fennállásának 35 éve alatt az ellenség nem egysžer megpróbálta aláásni .és megsemmisíteni államunkat. Támadást intéztek ellene az imperialista hatalmak, a belső földesúri — burzsoá ellenforradalommal szövetségben, de ve. reséget szenvedtek. Az imperialisták ezután gazdasági blokád segítségével próbálták megfojtani a szovjet köztársaságot, de ez a kísérletük is kudarcba fulladt. Megpróbálták, hogy földalatti, károkozó, diverziós cselekményekkel, trockista, bucha rinista, burzsoa-nacionalista ügynökeik útján belülről robbantsák fel a szovjet államot, de minden cselszövényük kudarccal végződött. A második világháború éveiben az imperialisták a hitlerista bitorlók személyében zúdították a szovjet államra rohamcsapatukat. A szovjet dolgozók kérlelhetetlen párviadalban szétzúzták a német fasiszta hadigépezetet, az imperialista Japán fegy. veres erőit, megvédték hazájuk szabadságát és függetlenségét, fölszaba dították Európa és Ázsia népeit a fasiszta önkényuralom alól. A szov. jet állam még hatalmasabban megerősödve került ki a háborúból. A második világháború eredményeként a világpolitikai küzdőtéren az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a szocializmus javára, a kapitalizmus hátrányára. Kialakult és hatalmas erővé vált a demokrácia és szocializmus tábora, amely szakadatlan sikereket arat és fejlő, dik. Kiemelkedő sikereket ért el a kommunizmus építésében a szovjet nép. Gyarapodnak a szocialista építés eredményei az európai népi de. mokratikns országokban. Hatalmas gazdasási és kulturális fellendülést értek el a Kínai Népköztársaság dolgozói. Nö és szélesedik a munkásmozgalom a tőkés országokban, a nemzeti szabadságharc a gyarmatokon és a félgyarmati országokban. Ugyanakkor egyre növekvő mértékben gyengül a kapitalista rendszer, élesedik a kapitalizmus általános válsága, növekednek a válság jelei a 1 gazdasági életben, mind ke. vésbbé használják ki az ipari vállalatok teljesítőképességét, a munkásosztály körében nő a munkanélküli, ség és fokozódik valamennyi dolgozó nyomora, élesebbé válnak az imperialista ellentétek. Állásainak meggyöngülése megtízszerezi a burzsoázia dühét. Minél erösebb és hatalmasabb a demokrácia és szocializmus tábora, annál dühödtebbé válik az ellenség, annál agyafúrtabb és álnokabb harci fo. gásokhoz és módszerekhez folyamodik. A világ összes sötét erői, összes reakciós elemei — a monopolisták és földesurak, a még meg nem semmisített fasiszták és militaristák, a kapitalizmus burzsoá politikusai éa