Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)
1953-06-17 / 147. szám, szerda
I / ' Jt UIS7. 0 A bratislavai dolgozók manifesztációjának határozata 1953 június 1T Mi, Bratislava dolgozói és Szlovákia Kommunista Pártja X kongresszusának küldöttei mai manifesztációnkon egyetértésünket fejezzük ki a Csehszlovák Köztársaság kormányának é s Csehszlovákja Kommmnista Pártja Központi Bizottsá. gának a pénzreform végrehajtására és a jegyrendszer megszüntetésére tett intézkedéseivel. Elítéljük azokat, akik ellenségeink szolgálatában egyes üzemekben és falvakon igyekeztek visszaélni a pénzreformmal. Állam- és népellenes üzérkedéseik miatt kizárjuk őket sorainkból és követeljük, hogy szigorú eljárást indítsanak ellenük. Felszólítunk minden dolgozót, hogy munkahelyén fokozza az éberséget és elővigyázatosságot, s következetesen leleplezzen minden osztályellenséget és az osztályellenség minden segítőtársát és hiúsítsa meg minden olyan A pótori bányászok Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére tovább fokozzák munkalendliletüket. A bányászok bizonyságot tesznek arról, hogy rendíthetetlen hűséggel, szeretettel követik a pártot és Zápotocky elvtársat, s még nagyobb felelősséggel akarnak helytállni a szocializmus épí. tésében. Az elmúlt hetek folyamán tett kötelezettségvállalásaikat túlteljesítették. Több mint 2500 tonna szenet fejtettek terven felül. A szlovákiai Szénbányák között folyó verseny során az élen haladnak és június 16-án ünnepélyes keretek között átvették a vándorzászlót, amelyet a nováki bányászok tartottak mostanáig kemény kézzel. Sikereik elérésében nagyban segítette őket az, hogy május közepén bevezették a péntekes-mozgalmat és valamennyi munkaszakaszon megértették a mozgalom jelentőségét. Ma már gyakran előfordul, hogy nem öt nap alatt, hanem négy és fél nap alatt teljesítik tervfeladataikat. A X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat június 9-re teljesítették, ezt. követőleg élmunkáshetet rendeztek, hogy újabb munkasike. rekkel köszöntsék szeretett pártunk nagy napját, Pótoron a bányászok a jobb eredmények elérésiért versenyeznek az üzemek és munkacsoportok között. A verseny során a legszebb eredményeket a Háj-bánya üzem dolgozói érték el. Például június 12-én 122 százalékra teljesítet. kísérletüket, amely népi demokratikus rendszerünk ellen irányul. Soha többé senkinek sem fog már sikerülni feltartóztatni bennünket a szocializmushoz vezető utunkon áe felújítani nálunk a tőkésrendszert, a nép kizsákmányolását, az éhséget és a munkanélküliséget és felújítani függőségünket a nyugati imperialistáktól. A dolgozó nép örökre ura ennek az országnak. Kezébe vette az irányítást és a gazdálkodást üzemeinkben és földjeinken, hogy a jövő nemzedék jólétére és boldogságára gondozza őket. Kijelentjük, hogy munkahelyeinken küzdeni fogaink termelésünk gazdaságosságáért, a pénzreform teljes sikerének biztosításáért, új koronánk szilárdságáért. Küzdeni fogunk hazánk védelmi képességének további megszilárdításáért, a nép és a párt egységének ték napi tervüket. Az összüzemi terv teljesítése pedig 112.50 százalékot tesz ki. Tomaj Gyula és Medve János elvtársak arról beszélgettek, hogy a bányásznapra is jól felkészülnek, a munkaversenyt, a péntekes-mozgalmat még jobban elmélyítik, hogy hasonló munkasikereket érhessenek el. A pártkongresszus napjait új termelési sikerekkel köszöntötték a pótori bányászok. Lukács Viktor, aki a szlatinkai bányában dolgozik, heti tervét négy és fél nap alatt teljesítette. Terven felül 2.20 métert hajtott ki. A 200-as számú fejtési falon Vagány János szintén öt nap alatt teljesítette heti tervét és ter. ven felül egy vagón szénnel termel többet. A 203-as számú vágaton Bástyi Béla szintén öt nap alatt teljesítette tervfeladatait, és 20 vagon szénnel termelt többet terven felül. A legszebb eredményt Darabos Dezső munkakollektívája érte el, heti tervüket négy nap alatt teljesítették és 47 tonna szénnel termeltek többet terven felül. Ezek a szép eredmények annak tulajdoníthatók, hogy a péntekesmozgalmat a munkacsoportok kö. zött elmélyítették. A péntekes-mozgalom úttörője Dulaj András, a Háj-bánya kiváló élmunkása. Megkérdeztük, hogyan történik a munka megszervezése, hogy öt nap alatt teljesítik tervfeladataikat. — A munka jó megszervezésében fontos szerepet játszik a jó kollektovábbi megszilárdulásáért. Még szorosabban felzárkózunk támaszunk és példaképünk — a Szovjetunió, Lenin és Sztálin pártja köré és tovább szilárdítjuk barátságunkat és együttműködésünket a népi demokratikus országokkai és a világbéketábor erőivel. Híven Klement Gottwald elvtárs örökéhez, mindnyájain harcba lendülünk Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa határozatainak teljesítéséért, a további győzelmekért az építésben, a békéért és a szocializmusért. Éljen Szlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártjának harci osztaga, dolgozó népünk gyözel m einek szervezője! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja és a köztársaság második munkáselnöke, Antonín Zápotocky elvtárs; tív szellem megteremtése, továbbá a munkások ideológiai és szakmai ismeretének bővítése — válaszolta Dulaj elvtárs. — A politikai tizpercek rendsze. res megtartása mit eredményez, milyen problémák kei ülnek megvitatásra? — A politikai tízperceken megvitatjuk a fontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, de ' leginkább ar. ról beszélünk, hogyan tudnánk fokozni a széntermelést. — Ezt hogyan végzitek? — A feladatok nem véletlenül adódnak — mi naponta olyan feladatok előtt állunk, amelyek, ha ne. hezek is, de közös erővel valóra tudjuk váltani. Megbeszéljük azt is, hogy előző nap elértük-e a teljesít, ményt, amit célul tűztünk ki. Egyszóval arra összpontosítjuk figyelmünket, hogy előző nap hogyan teljesítettük tervfeladatainkat, mit végeztünk jól és mi az amit elvégezhettünk volna jobban. Dulaj elvtárssal folytatott beszél, getésiink során rátértünk a bánya gépesítésére is. Megkérdeztük, hogy a gépek segítségével könnyebb-e a termelés. — Természetesen, a szállítószalag nagy segítségünkre van — válaszolta. — A napokban nagy meglepetés és öröm ért bennünket, amikor tudomást szereztünk arról, hogy mi is szovjet kombájnnal fogunk termelni. K. I. A kongresszus tágas termében | magába mélyedve járkál az író. Gondolatok örvénylenek agyában, hogyan örökítse meg legszebben a nép emlékkönyvében e napok dicső ségét és jelentőségét. Lassan lépeget, mintha fontolóra venné minden lépését. Egyszerre előtte terem egy ember. Közepes alakú, vidám, mosolygós arcú. — Franyo! Talán már meg sem ismersz ? A toll mestere kutatni kezd emlékezetében, keresztülvergődik a mult élményeinek tömkelegén. Jobban ránéz megszólítójára, szeme kitágul és v elfojtott kiáltás tör ki belőle: — Péter! Dzuroska! Te drága kópé! Mily régen nem láttuk egy mást! Megható, erőteljes, ifjú baráti ölelkezés. A körülállók megpillantot ták örömsugárban úszó arcukat, az öröm könnyeitől nedves szemüket. Kezük mintha összenőtt volna, el nem engedték egymást. Igy találkozott a pártkongresszuson Franyo Kráľ író éš Péter Dzuroska, az Árvái Duzzasztógát építkezésének Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett igazgatója. i A találkozás viharos, örömteljes és szeretetteljes első pillanata után felidézték emlékeiket. Az öreg Krivány alatt, a gyönyörű Liptő vidékén úgyszólván egyszerre pillantották meg a napvilágot és együtt is nőttek fel. Együtt kergetőztek a kopár hegyoldalakon, együtt járták a kertekbe „almákra"," együtt koptatták egyetlen ütött ko pott, szegény anyjuk varrta nadrágjukat a szegényes iskola padjaiban. A gyermek Franyo szülei Szmrecsanytían, Dzuroskáé pedig Zsiáron laktak. Akkor még egyik falutól a másikig hatpercnyi „futás" volt a távolság. Ma már eltűnt ez a távolság, mert Szmrecsany lefelé terjeszkedett, Zsiar pedig a magasba, csak a híd maradt meg a falvak között. Ám ha akkor meg is volt ez a távolság, gyerekjáték volt ez Dzuroska Péternek, amikor tanácskozni akart Franyo barátjával, hogy valamilyen rossz fát tegyenek a tűzre. Franyo mindig kieszelt valamit, jól kifundálta és a „dolog" mindig sikerült. Péternek nem kell gyakran Szmrecsanyba járnia, mert Franyo gyakran eljárt jóságos, öreg nagynénjéhez, akit szintén Dzuroskának hívtak. A fiúk arra I következtetésre jutottak, hogy Franyo nénjének és Péter apjának közös neve biztosan a Dzuroskák valamüyen régebb nemzetségéből ered, tehát rokonok is, ámbár lehet, hogy csak kilencedik fokon. Teltek az évek, nőtt a nyomor, Dzurskáné kilenc gyermeke közül négy meghalt. Moravcsikék kuny hójában sem volt jobb élet. Moravcsik Gyuro, az Árvái Duzzasztógát mai munkahöse volt Franyo és Péter harmadik puszipajtása játékaikban és összes vállalkozásaikban. Moravcsik néni hosszú idő óta ágyban fekvő beteg volt. vízibetegségben szenvedett, de nem volt pénze orvosra. A gyerekek éheztek, a jóllakottság igen ritka vendég volt kunyhójukban. Amikor a gyermekek betöltötték tizenkettedik életévüket, szüleik másfelé mentek kenyér után, így „a hármas,, szétszéledt. Tizenkét éves koruk óta nem látták egymást: és csak most találkoztak. A legtiszteletreméltóbb helyen és környezetben, a párt kongresszusán, amelyhez mindnyájan tartoznak. Habár Gyúró Moravcsik nem volt ott a kongresszuson, mégis együtt voltak mind a hárman. Lélekben Gyuro is velük volt. Népünk jól ismeri mind a három Krivány alól jött fiút. Dzuroska Péternek és Mo-avesik Gyurinak nagy érdeme, hogy az Arva.folyón duzzasztógát áll. Franyo Král irodalmi müveiben számunkra és a jövő nemzedékek számára megőrzi korunk szépségeit, teljességét, gazdagságát és bőségét. Egy kékinges fiatal szép teremtés könyvet vásárolt. A mesterhez futott és autogrammot kért tőle. A könyv címe: ..Lesz. ahogv még nem volt" és Franyo Kráľ aláírja nevét. Bizony, úgy lesz, ahogy még nem volt és soha többé nem lesz úgy, ahogy a múltban volt. Nem 'esznek nyomorúságos gyerekek, nem lesz éhség, nyomor, . munkanélküliség. Nem lesz, mert itt a párt, a gottwaldi hatalmas párt, a mi pártunk. A kongresszus vége felé közele. dik. Megválasztották a párt vezérkarát, a Központi Bizottságot. Amikor a „Krivány alól jött két fiút", Peter Dzuroskát és Franyo Král't a Központi Bizottságba javasolták, minden kéz magasba lendült a jelölő listával és tapsvihar zúgott fel a teremben. A párt, az ő drága pártjuk biztosította további találkozásukat. Mária Sedlálcová. —_ A pótori bányászok jryő/elme * /Q kongresszus harmadik napja Nehéz szavakba foglalni azokat a felejthetetlen pillanatokat, azt a nagy lelkesedést, amely a kongreszszus harmadik napján betölti a kiállítási csarnok gyönyörűen díszített termét abban a percben, amikor az elnökségi emelvényen megjelenik a köztársaság elnöke, Antonín Zápotocky elvtárs. Szűnni nem akaró viharos tapsorkán. A küldöttek örömtől sugárzó arcán látod, hogy ezek az emberek, akik ilyen határtalan lelkesedéssel fogadják köztársaságunk második munkáselnökét, szeretik hazájukat é s mindennél jobban szeretik a pártot, ragaszkodnak hozzá és szeretik a népi demokráciát. „Éljen Zápotocky elvtárs!" — hangzik lelkesen. Odaadás, bizalom csendül minden szóból és a szocializmus győzelmébe vetett szilárd hit erejét látod az ünneplő tömegben. Egyre jobban felzúdul a taps. Gott. wald elvtárs hü harcostársát, kedvenc tanítványát éltetik fejlődő, vi. rágZó hazánk élenjáró dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártja harci osztagának bátor katonái, Szlovákia legjobb kommunistái. „Éljen a párt! Éljen a Szovjetunió! Éljen Malenkov elvtárs!" — és zúg a nercekig tartó tapsvihar. Munkárakész, bátor harcosok építő törekvése nyilvánul meg ezekben a gazdag percekben. Itt a kongresszuson a párton, a kommunistákon keresztül kifejezésre jut hazánk minden dolgozójának építő törekvése, sikere, harca a boldog jövőért. Ha egy küldött felszólal, úgy érzed, mintha egy egész bányarészleg, EFSz, vagy traktnrállomás mindenegyes dolgozója 'beszélne. Ilyenkor magad előtt látod a terv sikeres teljesítéséért küzdő bányászcsoportot. Hallod a fúrók sziszegését, a szénkombájn zakatolását. Eléd tárulnak a hatalmas rónák aranysárga búzatengerei s egyszer csak úgy érzed, mintha az Árvái Duzzasztógát, Kuncsice, Osztrava égbenyúló épületei között járnál. És emögött a hatalmas alkotások mögött látod a szocialista embert, az új, boldog élet megteremtőjét, a szocializmus építésének bátor harcosát. Az emberi alkotó erő révén megvalósul Gottwald elvtárs hagyatéka, szinte hallod óottwald elvtárs szavait. „És mindenekelőtt az ember, az emberről való gondoskodás a fontos". Látod azokat az embereket, akik a múltban a szenvedés és nyomor közepette éltek. Ma már szabadok, boldogan, békében építik az új hazát, a gazdag Szlovákiát. Ezeket az embereket szabaddá tette a párt, emberré a népi demokrácia. Ezért olyan hatalmas a kommu. nisták ereje, ezért él hazánk minden dolgozója pártunkkal. Hisz ez az egyetlen párt, amely a dolgozó nép jobb létéért folyó harcban, a marxlenini tanokkal felfegyverkezve szilárdan állta a sarat az elnyomók elleni harcban s győzelemre vezeti a munkásosztályt. És ezért jut kifejezésre pártonkívüli dolgozóink széles tömegei között is a P ár t iránti szeretet, bizalom és megbecsülés. A szocializmus győzelmébe vetett szilárd hit tükröződik a kongreszszusi küldöttek arcán, amikor az emelvényre lépnek, hogy beszámoljanak eddigi sikereikről. É s azért olyan lelkes a tömeg, mert tudják, hogy nagy harcuk élén régi harcos, bátor kommunista, Zápotocky elvtárs áll. Tudja ezt Cap István is, a királyhelmeei traktorállomás vezetője, akit a kassai kerület választott a kongresszus küldöttévé. Látod csillogó szemén, bátor tekintetén, hogy a népi demokráciát, ha kell, tíz körmével is megvédelmezi. Bátran küzdött a szabadságért a fasiszták elleni harcban is, amiért „Pobjeda nad germánom" (Győzelem a németek fölött) érdemrenddel tüntették ki. Az aranysárga osiUogó érem mellett ott tündököl a mellén a szocializmus építésében kimagasló eredményeiért kapott érdemrend is. Ahogy Cap elvtárs gondolataiban a felszabadulás boldog napját idézi emlékezetébe, mintha nedves lenne a szeme a meghatottságtól és ennyit mond: — Szenvedtünk, nyomorogtunk a múltban. De a párt egy emberié, bátor harcosokká kovácsolt bennünket és. győztünk. Győzelmes lesz további harcunk is, mert a kommunista párt szilárdan vezet bennünket a győzelemre. Meghatottan áll és lelkesen tapsol ezekben a gazdag percekben Szemerei Ferenc is. a nyitrai kerület küldötte. Büszkén néz az elnöki emelvényre, „Zápotocky elvtárssal a győzelemig!" kiáltja a tömeggel. Alacsony, kissé hajlotthátú ember, ötvenhat esztendejéből csak nyolc éve él emberséges életet. Homlokának redői elmondják, mennyi küzdelem, nyomor keserítette életét a rothadt kapitalista világban, cselédkorában. Deresedő fején egyre több az ezüstszínű hajszál. Megviselte az élet, a gond, a szenvedés De úgy, mint sok tízezer dolgozó társát, őt is emberré tette a párt. Szabad, Tjoldog emberré. Ügy érzem. — mondja felemelt hangon, — hogy amióta szabad ember vagyok, nem is öregszem. Hisz tíz évvel ezelőtt olyan állapotban voltam már, mint az az ember, akinek egyik lába a sirban van, és a másik nincs nagyon messze tőle. Abban az időben sokszor hetekig nyomtam az ágyat. Eszébe sem jutott a földesúrnak, hogy a betegnek orvos és gyógyszer kell. A dolgozó embert még annyira sem becsülték a földesurak, mint a kutyát. Csöndesen, tagolva beszél, majd felcsillan a szeme s mosolyra húzódik a szája. — Sokat kaptam én a népi demokráciától. Emberi életet, gazdag jövőt. Számomra mindennél többet jelent, hogy tanulhatok. Szemerei elvtársnak a múltban nem volt lehetősége tanulni. Most 56 éves. Népi demokráciánk biztosítja részére a politikai és a szakismeretek elsajátítását. Jelenleg kéthónapos mezőgazdasági iskolában tanul, ahol megismerkedik a haladó mezőgazdasági tudománnyal. Nagy segítségére lesz majd. ha kikerül az iskolából. A nagykeszi EFSz és a helyi pártszervezet elnöke s így elsősorban rajta múlik, hogy a falu doigozó parasztjai hogyan oldják meg feladatukat hogyan birkóznak meg az esetleges nehézségekkel, hogy a szocialista falu megvalósításáért folyó dicső harcuk győzedelmeskedjen Büszkén beszél az EFSz-ről és a tagságról. Még büszkébben számol be arról hogy a szövetkezet az egész évi hús beadás már 100%-ban teljesítette, a tejből 6000 literrel többet adtak dol gozóinknak az első félévben. — Ez a legszebb ajándék dolgozóinknak, amelyet a X. kongresszus tiszteletére adtunk. Ojra a szövetkezetről beszél. — Mi már erősek vagyunk.- 1949-től közösen dolgozunk Falunk minden dolgozó parasztja .családtag" a? EFSz-ben. Igy tudtunk odáig eljutni, hogy évről évi e többet termelünk, többet adunk az államnak s jobban élünk. Negyvenkilencben alig húsz mázsás búzatermést értünk el hektáronként, ötvériben már 22—25 mázsás átlagtermésünk volt. 1951-ben annak ellenére. hogy száraz nyár volt, hektáronként 27—28 mázsa búza termett földjeinken. Tavaly már háromannyi gép dolgozott a határban, mint negyvenkilencben és ötször annyi műtrágyát adott az állam, mint négy évvel ezelőtt. Tavaly már nem egy búzatáblánk volt. amelyről 35—37 mázsa húzát takarítottunk be hektáronként. Kis szünetet tart s tovább folytatja. — De mi nem elégszünk meg ezzel sem. Még többet akarunk termelni, hogy dolgozóink asztalára több húst, kenyeret, tojást, vajat, zöldséget adjunk .. Szavai elmosódnak, a viharos taps felülmúlja hangját. „Éljen Zápotocky elvtárs!" Minden tekintet a szónoki emelvényre szegeződik. Hazánk nagy harcosa, köztársaságunk elnöke üdvözli a kongresszust. Viharos, szűnni nem akaró taps követi szavait. Mind lelkesebben erősebben morajlik a tömeg, szinte visszhangzik a teremi ..Éljen Zápotocky elvtárs' Éljen a Szovjetunió' Éljen Malenkov elvtárs'" Zápotocky elvtárs szavaira egyöntetűen hangzik a válasz Zápotocky elvtársai az élen felépítjük a szocializmust." Szlovákia bátor harcosai a gottwaldi Központi Bizottság köré szorosan felzárkózva. Zápotocky, Siroky elvtárs vezetéséve! szívós munkával felépítik a boldog Szlovákiát. A szocialista Csehszlovákiában Zápotocky elvtárs kongresszusi beszédének zároszavai mutatják az irányt: előre Gottwald elvtárs örökének teljesítéséért előre a szocializmus megvalósításáért és a világbéke megszilárdít tásáért. Méry Ferenc