Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-12 / 142. szám, péntek

4 IF J S70 1953 június 12 4 kilenees-mosgalom megindítói TAKÁCS GYULÁVAL, a komáromi hajógyár 333. részlegének vezetőjével épp akkor ismerkedtünk meg. amikor a kezébe nyomták a pénzesboritékot. Ezresek helyett most ropogós száza sokat számlál i és kék szemében mé7is fp'ragvogott az elégedettség fénye Ez a csaknem ötvenéves férf . ak: már 28 éve hajókat épít. most nyugodtan néz szembe az élettel. — Sok-sok keserű napot éltem át a múltban, hónapokig voltam munka nélkül. A gyár kapuja előtt ólálkodtunk. Még a munkához is protekció kellett. .. Ilyen gondjaink rrp már nincsenek — mondja fellélegezve Takács elvtárs s az új pénzt tartalmazó borítékon nyugszik meg a tekintete — Látja. — mondja redős arcát derűssé változtató mosollyal —' ez is a szebb életet jelenti Ennek már nagy értéke van Feleségem azt mondta, hogy most ak úi pénzért már job ban és többet tud vásárolni, pedig még csak a kezdetén vagyunk. Az asszonyok tudják ezt. a legjobban. A feleségem már költségvetést is csinált magáriak, hogy mit tud ma és mit tudott eddig vásárolni. Nagy örömmel beszél arról, hogy most nemcsak a zsírban, cukorban, de a ruházatban is jobban kijövünk... És tudja-e. hogy még' milyen-jót hoz a pénzreform? — Mondja csak Takács elvtárs! — Most még azok is elmennek dolgozni. akik eddig feketéztek, a nyakunkon élősködtek. Ma már nem élhet nálunk téUenül senki sem. Igazat mond az a mondás, hogv aki nem dolgozik, ne is egyék! Azt már nem engedjük meg, hogy egyesek here módjára éljenek. Eljönnek majd a mi gyárunkba és mi majd átiskolázzuk őket! ' Takács elvtárs részlegében a végső I szerelési munkában, a félépítményeken , dolgoznak. Gyönyörűséggel telik meg j az ember szive, amikor látja, hogy nap nap után milyen gyorsan építik fel a hajó alsótestére az eitieletrészeket. Itt még sötét, szürke tömb az épülő hajó. A szépítők. a festők és a? asztalosok csaiť utánuk jönnek. A forrasztok pákáinak nyomán soksok vakító, kékes fény villan fel innen onnan is. A tervüket teljesítik s mlesem voltak megelégedve. AZ ÚJSÁGOKBAN a handlovai bányászok péntekes-mozgalmáról olvastak, akik heti tervüket öt nap alatt kezdték teljesíteni. Ez szöget ütött Takács elvtárs fejébe is. És május elején, amikor egyre lázasabban, egyre •jobb munkával kezdtek készülődni pártunk X. kongresszusának köszön tésére. eldöntötték, hogy követni fogiák a bányászokat és ki is mondották — E-:t mi is megtehetjük! Az üzemben dekádok szerint dolgoznak* s a 333 részleg dolgozni számítgatni kezdtek Ha a tíz nani mun kát elvégzik kilenc n? alatt. akW három napot nyernek egy hónap alatt. Ez a mozgalom a tervfeladatok folyamatos túlteljesítését teszi lehetővé, előbb készülhetnek el a hajók építésével, előbb adhatják át a szovjet embereknek, népgazdasági szempontból nagy megtakarításdkat érhetnek el és a dolgozók is többet kereshetnek. — Elindítjuk tehát a kilencesek mozgalmát? — kérdezte Takács elvtárs. — El! Mi munkások vagyunk, örömmel és szívesen dolgozunk! Pártunk X kongresszusa előtt így született meg a komáromi hajógyárban a kilencesek mozgalma, mely már elterjedt a többi üzemekben is. — Ügy szerveztük meg a munkát — rrjond.ia Takács elvtárs — hogy kilenc nap alatt teljesíthessük a dekád-tervet — és mosoly ül ki az arcára. — Ez nem éppen a legnehezebb dolog, mert megy! Sokkal -oszszabb volna, ha 11 nap alatt kellene azt teljesítenünk. — És ez is előfordul! — Eddig még nem. és nem is f'-g előfordulni... s mikor elkezdtük ezeknek a hajóknak építését, — mutat a hatalmas építményekre — bizony voltak nehézségeink, mert eddig nem. hogy építettünk volna ilyen hajókat, de nem is láttunk. S most már megy a munka hogy öröm nézni Büszkék is vagyunk arra, hogv a komáromi dolgozók jó munkájának hírét elviszik a Szovjetunióba, a szovjet embereknek, akiknek mi ez zel is köszönetet mondunk a felszaba dításunkért. S a kilencesek mozgalmával még nagyobb sikereket érünk el, hogy még szebb eredményekkei üdvözölhessük pártunk X. kongresz szusát.' . — Pártunknak eddig is sokat köszönhetünk. Nagy feladatok előtt álltunk és kevesen voltunk szakemberek. — magyarázza Takács Gyula részlegvezetője — és pártunk arra ösztön zött bennünket, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk a betanuló munkásokra, akik közül azelőtt sokan csak hírből ismerték a hajókat. Ä mi részlegünk hetven százaléka mind betanult munkás és nem tetszelgésből mondom, ezek az emberek kiválóan dolgoznak űj szakmájukban Itt van például Szeverényi András, aki csak két éve dolgozik az üzemben Azelőtt kereskedősegéd volt és most a részleg egyik legjobb brigádvezetője SZEVERÉNYI ANDRÄS nem fiatal ember. 43 éves és 4 gyermek apja Az ő arcán is ráncokba szaladt a bőr Élete során sok tapasztalatra tett szert és megtanulta azt, hogy a kedvvel végzett munkával jóval gyorsabban ha ladhatunk előbbre És Szeverényi András ezt így is cselekszi. Két év alatt kiérdemelte, hogy brigádvezetővé léptették elő. — Szeretem a szakmámat. —• mond 'a Szeverényi elvtárs. X és most. hogy pártunk és kormányunk új, értékes pénzt adott nekünk, ezt úgy háláljuk meg. hogy még jobban ipar kódunk a munkában. — Amikor tudomásunkra jutott, hogy új pénzünk lesz és megszűnteti a jegyrendszert, — folytatta kissé nevetős arccal Szeverényi — feleségem siránkozni kezdett, hogy most jegyek nélkül mit tudunk maid vásárolni Semmit, minden nagyon drága lesz Mennyire meglepő 'ött az asszony amikor a következő napokon a kirakatok megteltek ás lementek az árak! „Most már nyugodtan vásárol hatunk — mondotta a feleségem. — még többet is, mint azelőtt!" Igazat mondott az asszony, mert nézzük csak- most 40 koronát is megkeresek naponta és ezért egy kiló zsírt vehetek. Míg azelőtt még hetekkel ezelőtt, amikor 260 .korona körül kerestem na.ponta. ami elég szép kereset volt. abból csak egy félkiló zsírra telt. — A legjobban a gyermeksegély lepett meg bennünket örültünk annak rpindannyian, amikor megtudtuk, hogy 4 gyermekünk után 470 koronát ka punk. Ez csaknem háromszorosa annak. amit eddig kaptunk. Most még iobban érezzük pártunknak és kor Hiányunknak a dolgozókról való gondoskodását. mégjobban megvilágosodik előttünk, líogy pártunk legfőbb célja: a dolgozók boldog életének megteremtése! És mi jó- munkával köszönjük meg pártunlcnak ezt a gondoskodását! Szeverényi András' 120—130%-ra teljesíti tervét és most pártunk X-. kongresszusának tiszteletére brigádjával együtt újabb kötelezettséget vál'alt a termelési határidők rövidítésére Ö is egyike azoknak, akik az SzlKP. X. kongresszusának tiszteletére bekapcsolódtak a kilencesek mozgalmába és példát mutatnak a: üzem valamennyi dolgozójának abban, hogyan harcolhatnak eredményeseb ben tervfeladataik teljesítéséért! Tavasz a Góbi sivatagban Horná Sztredán megkezdték a vízierőmű szerelési munkálatait Horná Sztredán a vizierömű építésén sikeresen folyik a munka. A vízierőmü dolgozói Szlovákia Kommu nista Pártja X. kongresszusa tiszteletére június 1-én befejezték a gépház építési munkálatait és így lehetővé tették, hogy felszereljék a gépi berendezéseket. Jól haladnak a csatornázási munkálatok is. A csatorna befejezés előtt áll. A mű dolgozói kögátakat építenek rajta és megerősítik a partokat. Ennek a nagy építkezésnek megkezdés^ óta munkásaink, mestereink és technikusaink már 4.764.360 köbméter földmennyiséget ástak ki és helyeztek át

? a levezető csatorna munkálatainál pedig 155.690 négyzetméter kőpadlót helyeztek le. Horná Sztredán a vízierőmű építésének dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy betartsák a megszabott határidőt — 1953 december l-ig befejezni az építési munkálatokat úgy, hogy ezen a napon próbaüzembe helyezhessék a vízgyűjtő csatornát. teljesítették felajánlásaikat A korláti kőbánya munkásai lelkesen készülnek Szlovákia Kommu nista Pártja X kongresszusára. A kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat már nagy részben teljesítették. A korláti dolgozók a legnagyobb örömmel üdvözölték kormányunk és pártunk határozatait a pénzreform megvalósításával és a jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatban. Jól látják, hogy ezek az intézkedések a dolgozó nép érdekeit és javát szolgálják. Üjabb hatalmas lépést jelent ez a szocializmus kiépítése felé és egyúttal hatalmas csapást mértünk a spekulánsokra és feketézőkre. Pártunk és kormányunk intézkedései újabb győzelmet jelentenek a szocializmus felé vezető útunkon. K uralj József, Korlát Befejezés előtt áll a vág újhelyi vízierőmű Azt a csatornát, amely a vágúj helyi vízierőmű áramfejlesztőjéhez fogja szállítani a vizet, már ez év március 23-án próbaüzembe helyez ték. Ezekben a napokban kiürítik a csatornát é

s alaposan felülvizsgálják és elvégzik az utolsj javításokat. Az ellenőrzés után a csatornát üzembe helyezik. A vízierőmü gépcsarnokában már föl vasi szerelve az első áramfejlesztő. Az Elektrostav szere lői most a pótberendezések és a gépi elosztók villanykapcsolásain dolgoz nak. Á bisztrói cementüzem építésén a befejező munkálatokat végzik A szocialista verseny segítségével és a kötelezettségvállalások teljesítésével a bisztrói cementüzem építői az építés utolsó munkálatait végzik. Az építési munkálatok nagyobb része már be van fejezve és nemsokára elkészül a főcsarnok is. Cemester Bertalan és Bengyik József most dolgoznak az utolsó szerelési munkálatokon. A darupálya és a csaknem 30 méter, magas daruk szerelésén sok csehországi szerelő is dolgozik. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előtti időszakban fokozzák munkaigyekezetüket, hogy a szerelési munkálatokat legkésőbb három hónap alatt befejezzék. Felelősségteljes munkát végez Spišiak Mihály szerelőcsoportja, amely kötelezettséget vállalt, hogy nyolc nappal előbb elvégzi a főműhelyek szerelési munkálatait. A szerelők ígéretüket példásan teljesítik. Tőlük függ, hogy idejében megkezdhessék a kéziműhelyek és raktárak szerelési munkálatait. Gyors ütemben folynak az építési munkálatok is. Az építők naponta többszáz köbméter földet távolítanak el. Janocska Mihály ásócsoportja az ásatásoknál a normát naponta 67 százalékkal túlteljesíti. Tavasz. Pekingben már virágerdők pompáznak, a Góbi sivcňagban azonban csak jóval később köszönt be a tavasz Mihelyt kijutunk a Ciar Juj Huan hegyszorosból, szemünk elé tárul a végtelen sivatag. A nagy homoktengerben csak a tövises bozótok zöldelnek. A szél helyenként óriási homokbuckákat visz magával. Füstgomolyagokhoz hasonlóan bukkannak fel és tűnnek el ezen a beláthatatlan síkságon. Majd hirtelen hűvös szél keredik és hó borítja el a sivatagot — Jön a hóvihar. E végtelen sivatag délnyugati részén terül el közvetlenül a Cian San hegység háta, amelvnek csúcsát egész évben hó borítja. Bármilyen távölfekvö részén áll is meg az ember, mindenütt csodás műveknek a szemtanúja, amelyeket a haza nevében népünk alkot. Itt, e hatalmas sivatagban, a Cian San kietlen nyúlványain országunk minden részéből összejött munkások kőolajat varázsolnak elő a föld alól és a juj-mini lelőhelynél építik a naftavárost. Ha sötét éjjel az ember felkapaszkodik a Cil Jan San egyik csúcsára, meglátja a Góbi sivatag fölött ragyogó villanyfényt. Több lámpa világít, mint amennyi csillag až égen ragyog• Messze északon hatalmas fénysugár ragyog, — ott egy új naftafinomító épült. Az ember nem tudja megáVani, hogy lelkesen fel ne kiáltson: Milyen csodás hely' Tálán nem is a Góbi sivatagban vagyunk? De igen, mi a sivatag közepén vagyunk. E városban lerakott minden egyes követ, minden egyes téglát a munkások verejtéke áztatta Erős érzés vesz erőt rajtunk hogy forró köszönetet mondjunk azoknak, akik e kincseket feltárták a földtani kutató osztag dolgozóinak. Az értékes fűtőanyag felkutatására tevehátra ültek, sátrakat vertek és élelmiszerrel ellátva kutatóútra indultak a néptelen pusztaságban. Találkoztam ezekkel az emberekkel. Egy beomlott lámakolostorban °itek'. Nagyrészük nemrégen hagyta el az iskola padjait. Köztük néhány vidám, •eleven lányka fs dolgozik. Mindnyájan a J ang C e Kianatól délre elterülő tartományokból jöttek. A földkurítja. a munkásoknak pedig éjjel-nappal őrt kell állniok a fúrógépeknél. Könyörtelen hideg idők járnak itt Az ember megérinti a gép vasrészét, a kesztyűje úgy odafagy hogy le sem tudja többé venni. A 'unkások azonban nem törődnek e mostoha viszonyokkal. Az országnak kcuJaira van szüksége. Az egész ország grandiózus építkezést folytat s most nincs idő pihenésre gondolni. A munkások keveset pihennek, frontharcosokhoz hasonlóan hősiesen helytállnak nagy erőkifejtést igénylő munkájukban. A kőolajfúrók között természetesen több katona is dolgozik. Megismerkedtem C aj Huan Cinnel, egy mosolygósarcú. gyönyörű ifjúval. Valamikor a nemzeti felszabadító hadsereg tagja volt, most pedig — saját szavaival élve — „idejött mert ide küldte őt Mao Ce Tung". A leszerelt katona a munkában is helyt tudott állni. \ — Nekem sem volt könnyű dolgom, mikor idekerültem az osztagba — mondotta Caj Huan Cin. — Persze, az arcvonalban még nehezebb volt. Én azonban nem rettentem vissza és elhatároztam hogy elsajátítom új hivatásom ismeretét. Mikor megtudta, hogy a koreai arcvonalból jött küldöttség egyik tagja vagyok, keményen kezet fogott vélem / és a következőket mondotta: — Térjen vissza és mondja meg az elvtárosaknak. hogy bejárjuk a Góbi sivatagot és a Cil Jan San hegységet é... széles patakokban fog ömleni nálunk o- kőolaj ... Tudtam, hogy egy hős sokatmondó, büszke szavai ezek. Egész népünk ugyanezzel a lelkesedéssel vette kezébe az anyaföldünk méhében elrejtett értékes nyersanyagok felkutatását. Nemcsak új kőolajkutakat fúrnak, hanem a régieket is helyreállítják. A kuomintang-banditák sok gazdag kcolajforrást romba döntöttek. A nép ellenségei az értékes kőolaj utáni hajszájukban észszerűtlenül végezték a fúrásokat. A kőolajforrásokat rabló módon kiaknázták és amikor a rablógazdálkodás következtében a forrás kiapadt, betömték a kuiat. Most, amikor ezek a nép tulajdonába kerültek másképpen dolgoznak velük. tato osztag vezetoie elmondta, hogy a . .. „ , ,. . . ,. , , ,. . . , ,, . , i Lu Gun Jan furomester újra helyre lányok északnyugatra való megerke- . . , ... , .. , ., . ... . . . , , , . „ tudta allitcmi a betömött koolaikuzesukig igen el voltak kenyeztetve., Most nézzen• azonban az ember e kipirult és szélcsípte arcokra és a lányok kezére! A fiatal f

ľ'dkutatóknak riem könnyű a dolguk, a hegyekben nehezen lehet előrehaladni, felkapaszkodni, ritka a levegő és nehéz a lélekzés. A hazafias lelkesedés hatalmas ereje azonban elfeledteti velük a neh ézséaeket és nélkülözéseket. Lázas munka kerítette őket hatalmába. Ha egy nap sikertelen volt és földkutatók eredménytelenül tértek vissza, este nem volt öröm a sátorban. Ha a kutatómunkálatok sikerrel jártak, vége-hossza, sincs az örömnek •és vigasságnak. Megtörténik, hogy a földkutató, eszközökkel dolgozó fiatal munkásokat egy-egy feveháton ülő mongol félkeresi és megkérdezi: „No, találtak kőolajat?" A sivatag népe nagy érdeklődéssel kíséri a földkutatók munkáját. A fiatal földkutató munk.' k ezt tudják és egy vágy él bennük, hogy ifjúságuk minden erejét a nép szolgálatába állítsák. Milyen gyönyörű fiatalság ez! Szívemben melegséggel gondolok vissza kődlajfuró dolgozóinkra. Mindenütt, ahol kőolajat találtak, eltávolítják a kőzetet és igyekszenek hozzájutni a fold kincséhez. Naftavárosunktól nagý távolságra alkalmam nyílott beszélgetni Van Den Szüe élvtárs földkutató osztagával. A munkások rövid időn belül felállították a gépeket, a fúrótornyokat és a hegyekben éjt nappallá téve igyekeztek eljutni a kőolajforráshoz. Fejükön alumínium-sisakot lábukon magasszárú csizmát viseltek. — inkább katonákra hasonlítanak, mondtam halkan. A" munkások nehéz és elszánt küzdelmet folytatnak u természettel A Góbi sivatagban decemberben gyak<> riak a hóviharok, a köveket jég botudta állítani a takat. Nafta ... Mennyi munkájába kerül az embernek, hogy ezt a fekete aranyat elővarázsolja a föld alól. feldolgozza, hogy országunk minden részébe szállíthassa! Egy csepp kőolaj egy csepp verejték. Országunknak azonban minden csepp kőolaj olyan drága, mint egy csép vér. Sohasem mosódik el emlékezetemben az alábbi kis epizód. Egy éjjel a naftakocsi kabinjában utaztam az országúton. Az úton sok ugyanilyen naftakocsi tűm fel előttem^ amelyek óriási fényt árasztottak maguk körül• A kocsik éjjel-nappal óriási sebességgel közlekedtek. A koreai arcvonalbéli útra emlékeztetett ez. Az országút mindkét oldalán sötétség és pusztaság uralkodott. — Meglehetősen gyorsan haladunk, — kiáltottam fel akaratlanul. — Sietnünk kell célunk felé — válaszolta a fiatal soffőr. — Hova. Csan J i városba? — kérdeztem újra. — Nem, tovább, — válaszolt a gépkocsivezető és túlharsogta a motor siketítő búgását. Tekintetem

1 ekkor az ülésen hiverő füzetre esett, mélyet akkor ]áttam meg, amikor beléptem a kabinba. Lapozgattam benne és mindjárt az első oldalán »olvastam: „A szocializmus építése nevében..." Mindent megértettem — Látom, sietsz a szocializmus felé — jegyeztem meg szomszédomnak. A gépkocsivezető boldogan mosolyott. Ismét kitekintettem és így tűnt fél előttem hogy az út mentén fákat. virágokat és embereket látok A tavasz a tövises bozótokon keresztültört és beköszöntött i Góbi sivatagba. Ez a gyönyörű jövendem tavasza, amelynek megteremtését népünk magára vállalta. Jan So, kínai írós \ t