Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-02 / 133. szám, kedd

III 1953 június 2 A bérek, fizetések adók. nyugdíjak és családi pótlékok rendezése Egész gazdaságiunkban alacso­nyabb számokra tértünk át Az élel­miszerek, ipari termékek árát és különféle szolgálatok címén fizetett illetékek összegét új pénznemre számították át. A béreket és a fi­zetéseket ugyanúgy átszámítják az új pénzegységre. A bérek és fizeté­sek átszámítása 5 régi korona: 1 új korona arányban történik. Tehát aki régi pénzben 5000 korona havi fize­tést kapott, az átszámítás után 1000 korona fizetést kap új pénz­ben. Mivel a fizetés mindig fél hó­napra fog szólni, egy hónap alatt kétszer kap 500 korona fizetést. A szabad pénzegységre, a jegyek és utalványok nélküli egységes kis­kereskedelmi árakkal dolgozó sza­badpiacra való áttérés megkönnyí tése érdekében felemelték a munká­sok béreit, a hivatalnokok túlnyomó többségének fizetését, a gyermekek utáni családi pótlékokat és a jára­dékélvezök túlnyomó többségének nyugdíját. A nagyobbszámú gyer­meket eltartó családfenntartók to­vábbi adókedvezményekben része­sülnek. A bérek és a fizetések emelése A bérek és a fizetések kérdésé­nek megoldásánál abból az egyedül helyes alapelvből indulnak ki, hogy a béreknek közvetlenül a teljesít­ménytől kell függniök, hogy a mun­katermelékenység növelésére ser­kentsenek. Ezért a bérekhez vagy fizetésekhez nem állapítottak meg szilárd összegben meghatározott pótlékokat. Felemelik az órabére­ket, hogy a munkások magasabb teljesítmény mellett magasabb bért érhessenek el. A föld alatt dolgozó bányászok órabérének emelkedése 0.70 koronát tesz ki új pénzben. A bányamunká­sok és a felszíni berendezések dol­gozói órabérének emelkedése 0.50 L korona, a kohászati üzemek dolgo­I zóinál 0?60 korona. A forró légkör­ben dolgozó munkások órabérének növekedése 0.44 korona, a többi munkásoké 0.34 korona új pénzben. Ez az emelkedés minden bérosztály­ra nézve egyforma. • Példa: Egy negyedik fizetési osztályba tartozó esztergályos órabérért dol­gozik. A 4. osztály órabére pl. egy gépgyárban az új pénznemre való átszámítás után 2.30 koronát tett ki eddig óránként. Ezután számít­ják ki a teljesítményért járó pré­miumokat is, amelyek ebben az esetben 50 százalékot tesznek ki. A 4. osztályba tartozó esztergá­lyosnak tehát eddigi fizetése a kő­vetkezőképpen alakul: Órabér 2.30 korona 50 százalékos teljesít­ményjutalom 1.15 korona tényleges kereset 3.45 korona óránként. Az új fizetésrendezés értelmében az órabért óránként 0.E4 koronával fölemelik. Az alapórabér tehát 2.64 korona lesz. A teljesítményjutalmat az alapbér után számítják ki. Ese­tünkben ŕz az órabér 50 százaléka, tehát 2.64 korona után 1.32 korona. A béremelés után az említett esz­tergályos keresete a következőkép­pen alakul: 4. osztályú alapórabér 2.64 korona 50 százalékos teljesít­ményjutalom 1.32 korona tényleges kereset 3.96 korona óránként. Amint látjuk, a teljesítményjuta­lom is emelkedik, habár százalékszá­ma ugyanaz marad. Az emelkedést az alapórabér emelkedése vonja ma­ga után. A óránkénti kereset általá­nos emelkedése tehát nem 0.34 koro­na, hanem 0.54 korona. Az alapórabérek új pénzben 0.34 koronával történő felemelése az akkordban dolgozó munkásokra is vonatkozik. Ezekre a munkások­ra nézve a találomra kivetett ak­kord esetében 109, az időre vonat­kozó akkord esejében 118 százalék­ban szabták meg az új felemelt alapórabér díjazását. A normák túl­teljesítése esetén a munkás az alap­bérek ezen emelkedése után lényege­sen nagyobb keresetet érhet el. Példa: Egy 4. minősítési osztályba tarto­zó esztergályos kiszabott norma szerint akkordban dolgozik. Normá­ját a jelen esetben 150 százalékra teljesíti. 100 százalékos normatel­jesítés mellett alapórabére új pénz­re átszámítva 2.76 koronát tett ki. Mivel normáját 150 százalékra teljesítette, tényleges keresete órán­ként szintén 50 százalékkal volt na­gyobb, tehát éránként összesen 4.14 koronát tett ki. Az említett munkás új alapbére az emelés után 3.12 korona-lesz. Ha az említett munkás nem fo­kozza teljesítményét és teljesít­ménynormáját továbbra is 150 szá­zalékra fogja teljesíteni, óránként keresete 4.68 korona lesz, tehát óránként 0.54 koronával több. Ha a munkás fokezza teljesítmé­nyét és normáját például 175 száza­lékra teljesíti, óránkénti keresete 5.46 korona lesz. tehát 1.32 koroná­val több, mint a pénzreform előtt. Az emelkedés régi pénzbem óránként 6.60 koronát tenne ki. E példából nyilvánvaló, hogy az akkordban dolgozó munkás fokozott teljesítményével lényegesen maga­sabb keresethez juthat, mint az­előtt. A havi fizetést élvező dolgozók havi fizetését 1000 koronán alól 60 koronával. 1000 korona és 1200 ko­rona között pedig 40 koronával emelik új pénzben. A többi fizetése­ket nem emelik. Miért csak a havi 1200 koronáig terjedő összegekre vonatkozik az alapfizetések felemelése ? Ismeretes, hogy a magasabb fizetést húzó al­kalmazottak bevételeiknek csak ki­sebb részét fordították kötött élel­miszercikkek és más jegyhez kötött áru vásárlására, míg bevételük na­gyobbik részéből szabadpiacon vásá­roltak. így pl., ha egy többtagú csa Iád fenntartója 4000 korona jőve delmének 70 százalékát jegyhez kö­tött áru vásárlására fordította, egy ugyanannyi tagú család fenntartója, aki havonta 10.000 koronát kere­sett. ugyanilyen mennyiségű kötött­áru vásárlására jövedelmének csak 28 százalékát fordította. Többi pénzükön mindketten szabadpiacon vásárolhattak. Ezért az, akinek nagyobb volt a jövedel­me, aránytalanul többet vásárolha­tott a szabadpiacon. A mostam egy­séges árak alacsonyabbak, mint szabadpiaci árak és nincs most sem­mi ok arra. hogy a magasabb fize­tést élvező alkalmazottak fizetését még jobban emeljék. egy gyermekre két gyermekre három gyermekre négy gyermekre öt gyermekre hat gyermekre Ugyanilyen összegben fizetik ki az állami alkalmazottak gyermek­nevelési pótlékait. Az úgynevezett kétlaki parasztok, 0.5 hektáron fe­lüli (legelőterületeknél 2 hektáron felüli) földterület alkalmazásban levő tulajdonosainak gyermekeire fizetett családi pótlékokat nem emelik, mi­vel önellátók családjairól van szó, akik nem kaptak élelmiszerjegye­ket, úgyhogy az élelmicikkek és ipa­ri áruk árának leszállításából hasz­nuk van. Maguk és gyermekeik szá­mára maguk termelnek élelmiszert és az alapvető fontosságú élelmicik­kek nagy részét nem kell vásárol­niok. Ismeretes, hogy a kapitalista köz­társaságban a munkások és a dol­gozók abszolút többségének se­milyen családi pótlékot nem fizettek ki. Senkit sem érdekelt az, hány gyermek ellátásáról kell gondos­kodnia a munkásnak. Az adók új szabályozása A másik mód, amellyel a gyerme­kes családokat előnyben részesítik, a többtagú családokat eltartó alkal­mazottaknak nyújtott adókedvez­mény. A gyermekes családoknak nyújtott adókedvezmények az eddi­ginél lényegesen nagyobbak. Ezzel szemben felemelik a nőtlen és gyer­mektelen nős alkalmazottak béradó­ját. Ez azért történik, mert a nőt­len és gyermektelen nős alkalma­zottakra nézve már pusztán a jegy­rendszer megszüntetése és az egy­séges árak nagy előnyt, jelentenek. A nőtlen vagy gyermektelen alkal­mazottnak egy élelmiszerjegye volt, tehát keresete túlnyomó részét a szabadpiacon költhette el. Mivel a mostani egységes árak sokkal ala­csonyabbak. mint amilyenek a sza­badpiaci árak voltak, a nőtlen al­kalmazott ezzel aránytalanul többet nyer, mint a töbMek. Helyes tehát, hogy a nőtlen alkalmazottak hozzá-­járuljanak a gyermekes alkalmazot­tak adójának csökkentéséhez és gyermekpótlékainak emeléséhez. Ugyanez vonatkozik a gyermekte­len házaspárokra is, mivel mindket­ten dolgozhatnak és kellőképpen érezhetik az egységes piac alacso­nyabb árainak előnyét. Az egy gyermek eltartásáról gon­doskodó nős alkalmazott adója vál­tozatlan marad. A több gyermekről gondoskodó nös alkalmazottak adó­ját csökkentik; Példa: Egy két személy (feleség és gyer­mek) eltartásáról gondoskodó alkal­mazott például 100 korona adót fi­zetett. Ugyanolyan összeget kitevő kereset után egy nőtlen vagy gyer­mektelen nös alkalmazott 200 koro­na adot fizet. Egy feleséget és két gyermeket eltartó nős alkalmazott ezzel szemben csak 70 korona, egy feleségét és három gyermeket el­tartó nös alkalmazott 50 korona és négy gyermeket eltartó alkalmazott csak 30 korona adót fizet. 980 koronától 1000 koronáig ter­jedő havi fizetés után egy nőtlen és gyermektelen nős alkalmazott adója 196 koronát tesz kl. Egy gyermek eltartásáról gondoskodó nős alkal­mazott adója 98 korona, két gyer­mek eltartásáról gondoskodó alkal­mazott adója 68.60, három gyermek Hogyan történik a gyermekes családokról való gondoskodás Az új pénzegységre és az egysé­ges árakkal dolgozó szabadpiacra való áttérésnél kétféle módon törté­nik az alkalmazottak családjairól való gondoskodás: 1. A családi pótlékok emelésévle, 2. további adókedvezménnyel. "Milyenek lesznek az új pénzegy­I ségre átszámított családi pótlékok ? havi pótlék eddig 38.— korona 86.— korona 144.— korona 212.— korona 290 korona 378.— korona 1953. VI. 1-töl 70.— korona 170.— korona 310.— korona 470.— korona 630.— korona 790.— korona eltartásáról gondoskodó alkalmazott adója 49 korona lesz. Az új adórendezés tehát a család­fenntartókra nézve rendkívül elő nyös. Azokat az idősebb embereket, akik nagykorúságának betöltéséig leg­alább egy gyermeket neveltek fel és gyermekeik már felnőttek, nem tekintik gyermekteleneknek mint azelőtt, sőt az adórendezésben ked­vezményt nyújtanak nekik. Míg a gyermektelenek 100 százalékkal több adót fizetnek, mint a gyerme­kek eltartásáról gondoskodó nős al­kalmazottak, ezek az idősebb em­berek. habár felnőtt gyermekeik el­tartásáról már nem gondoskodnak, csak 66 százalékkal fognak több adót fizetni, mint az egy gyermek­ről gondoskodó nős alkalmazottak. Ugyanez vonatkozik az állásbán le­vő és gyermekekről gondoskodó fér­jes asszonyokra és feleségekre. Ed­dig olyan adót fizettek, mint a gyermektelen nös alkalmazottak, most hozzájuk hasonlóan alacso­nyabb adót fognak fizetni. A járadékélvezők A járadékelvezők nyugdijának emelése nem lehet oly alapos, mint a munkások és alkalmazottak fize­tésének fölemelése. Itt is hangsú­lyoznunk kell a tevékeny munka jelentőségét. Az új intézkedések azonban itt is előnyöket nyújtanak. Az úi pénzben 600 koronát meg nem haladó aggsági és rokkantsági járadékokat felemelik úgy, hogy a legalacsonyabb járadéknál a legma­gasabb pótlék havi 70 korona, a legmagasabb járadékoknál havi 20 korona lesz. A 360 koronán aluli öz­vegyi járadékokat fokozatosan havi 50 koronától 20 koronáig emelik. Az elhunyt biztosítást élvezők gyer­meknevelési pótlékát az özvegyek­nek most a következőképpen fize­tik ki: első gyermekre 120 koronát, másodikra 140 koronát, a harmadik­ra és minden továbbira mindig 160 koronát havonta. A nyugdíj emelésé­nél tehát a legalacsonyabb járadé­kot élvező nyugdíjast veszik tekin­tetbe. A hadirokkantak járadékát és a baleset utáni járadékokat nem emelik, mivel ezek a járad-éfeélvezök rendszerint vagy alkalmazásban vannak, vagy van még egy másik kereseti forrásuk, vagy egy másik járadékot élveznek. Szintén nem emelik a házaspárok úgynevezett járadékát. Az alkalmazásban levő járadékél­vezök további kedvezményben része­sülnek azzal, hogy a járadékok megrövidítésének határát régi pénz­ben az eddigi ' havi 4000 koronáról szintén régi pénzben havi 4.500 ko­ronára emelik, ami új pénzben e határnak 800 koronáról 900 koroná­ra történő emelését jelenti. l MI HMMH Wt » W» M»>HMMM Htl Mt MMM» FIGYELMEZTETÉS az olvasóknak és az újságeláruisí­tóknak: Az UJ SZÓ eladási ára június 1-töl példányszámonként 4# fillér. Előfizetés egy hónapra 8 korona. Június 4-ig példányszámonként 20 korona régi pénzért szintén vásá­rolható az ÜJ SZÓ. A Nemzetgyűlés Dlénumának vitája a pénzreform­ról szóló törvénytervezetről Megteremtjük gazdasági fejlődésünk további meggyorsításának feltételeit JAROSZLAV KOLÁR képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács tit­kárának beszéde. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és kormányunk 1945 óta, főleg azonban az 1948. évi dicső februári gyôželem óta mindig következete­sen követtéj; felejthetetlen köztár­sasági elnökünk, Klement Gottwáld elvtárs irányelvét határozataikban, aki mindnyájunkat arra irányított, hogy cselekvésünkben egy főcélra: a dolgozó emberről való gondosko-. dásra törekedjünk. A pártnak és a kormánynak ez a politikája — mondotta bevezetőül Kolár képviselő, a Központi Szak­szervezeti Tanács titkára — nagy sikert jelentett dolgozó népünknek és gazdaságunknak. A dolgozó nép széles tömegeinek hatalmas és al­kotó kezdeményezése a párt és a kormány vezetésével fejlődött és napról-napra fejlődik. E kezdemé­nyezés eredményeképpen ipari ter­melésünk térfogata állandóan és feltartóztathatatlanul növekszik, mezőgazdaságunk új formákban fej­lődik és növekszik a munka terme, lékemysége. Ipari termelésünk, mezőgazdasá­gunk fejlődésének üteme, a munka­termelékenység növekedésének len­dülete, a dolgozó nép jóléte további emelkedésének üteme azsnban nem kielégítő és nem áll összhangban a szocializmus építése fö irányvona­lának szükségleteivel, nem áll össz­hangban dolgozó népünk kívánsá­gával és vágyával és egyre növekvő igényeivel. Ez a nemzeti jövedelem­nek két pia c — szabad- és kötött­piac útján való szétosztása eddigi helytelen és ma már elavult módjá­nak következménye. A két piac ma már nem támogatja kellőképpen a munkatörekvés további fejlődését. A jegyrendszer szocialista építé­sünk időszakában elvesztette erede­ti küldetését. A jegyrendszer mel­lett a bér sem teljesíthette egészen alapvető küldetését — a munkaju­talmazás egyedüli döntő tényezőjé­nek szerepét. Ellenkezőleg, a jegy­rendszer eltünteti a munkaérdemek jutalmazásának különbségeit, a sze­mélyes szükségletek kielégítését no­vellizálja, a bérek fokozott teljesít­ményekre való serkentésének jelle­gét elértékteleníti és gyakran a munka termelékenységének fokozá­sával szemben való érdektelenségre vezet, maga után vonja egyeseknek a tervteljesítés kérdéseivel szemben való közömbös viselkedését, A jegy­rendszer ily körülmények között el­lentétbe került a szocializmus építé­sének mai szükségleteivel. Akadá­lyozna és fékezi a kezdeményezés kibontakozását az új munkamódsze­rek érvényesülését, gátolja az új technika fejlesztését, a hiányossá­gok megszüntetését, a nem öntuda­tos vagy lelkiismeretlen egyének munkaerkölcsének megszilárdulását. A. jegyrendszer megszüntetése ezért a szabadpiaci magas árak megszün­tetésével együtt nemcsak béketörek­vésünket bizonyítja, nemcsak gaz­daságunk, mezőgazdaságunk erejé­nek és sikerének bizonyítéka, nem­csak a Szovjetunióval és a többi né­pi demokratikus országokkal folyta­tott szoros és testvén együttműkö­désünk gyümölcse, hanem egyúttal döntő lépés is népgazdaságunk to­vábbi, még gyorsabb fejlődése aka­dályainak leküzdésére. Mi, szakszervezeti dolgozók, meg vagyunk győződve, hogy úgy, ahogy a Szovjetunióban hat éwe] ezelőtt végrehajtott hasonló intézkedés, éppúgy a nálunk foganatosított mai intézkedések is gazdasági fejlődé­sünk meggyorsulását fogják jelente, ni.. A jegyrendszer megszüntetése és a többi megtárgyalt intézkedések országunk gazdasági és politikai ha­talmának további lényeges megszi­lárdulását jelentik. Lehetővé teszik, hogy az osztályharc napi állásának szükségleteivel és a mai világbéke­harc szükségleteivel összhangban még gyorsabban és nagyvonalúbban fejlődjék ipari és mezőgazdasági termelésünk, még gyorsabban és nagyvonalúbban fokozódjék mun­kánk termelékenysége. Meg va­gyunk győződve, hogy a ma letár­gyalt intézkedések, amelyek mindig teljes összhangban állanak á mun. kásosztály és a dolgozó nép szük- i ségleteivel és érdekeivel, annak elő­feltételeit teremtik meg, hogy a lel­kes dolgozók millióinak alkotó kez­deményezése előtt általános érvé­nyesülésük lehetőségei nyíljanak meg. A pénzreform érzékeny csapás a burzsoázia csökevényeire, a kulá­kokra és a feketézőkre, akiknek 1945-ben az elértéktelenedett meg­szállás alatti pénzt sikerült áruba fektetniök, amit azután új pénzre váltottak be. Ellenségeink kezében levő ezen nagy összegek lehetővé tet. ték nekik, hogy a legkülönfélébb formákban zavarják gazdaságinkat, időnként piaci pánikot keltsenek, megzavarják a folyamatos közellá­tást és különböző ellenséges kísér­letekre anyagi alapot teremetsenek, Ma ennek véglegesen és erélyesen végetvetünk Az említett intézke­dések osztályjellege azt is kiemeli, hogy az intézkedések fogonatosítá­sával egyidejűleg a béreket és fize­téseket, családi pótlékokat mintegy kétszeresére emeljük és a járadéko­kat is felemeljük Ez a tény is a párt és a kormány rendszeres, nagy és meg nem szűnő gondoskodásának meggyőző bizonyítéka, mellyel dol­gozó népünk javát és jólétét szolgálja. Míg a pénzerform könyörtelenül és keményen lesújt a burzsoázia összes maradványaira és a feketézőkre, akik eddig megtalál­ták az utat és az eszközt arra, hogy a dolgozó nép rovására jómódúan élhessenek, az intézkedések összes­sége a dolgozókra nézve azt a tényt jelenti, hogy a béreik és fizetéseik reális értéke nemcsak megmarad, de tovább emelkedik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom ezért mint az összes bérért dol­gozók osztálytömegszervezete, amely a nyílt és az álcázott reakció min­den kísérletével szemben a munkás­osztály és a dolgozó nép érdekeit vé­delmezte és megvédte, ma is teljesen a megtárgyalt roppant nagyjelentősé­gű intézkedésen mellett foglal állást. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom, mint a legnagyobb tömegszerve­zet, kötelezettséget vállalt, hogy eze­ket a haladó intézkedéseket teljes mértékben arra használja ki és arra fordítja, hogy a dolgozó nép érdekei­vel összhangban, ipari termelésünk to­vább fejlődjék, hogy következeteseb­ben és erőteljesebben megszűntessük az őszes hiányokat, valamint hogy teljes mértékben' felébredjen és ér­vényesüljön és fejlődjék a dolgozók széles tömegeinek alkotó kezdeménye­zése. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom kötelezettséget vállalt, hogy a szocializmus becsületes és öntudatos építőinek többségére támaszkodva forradalmi módon leleplezi és meg­hiúsítja azon elemek vereséget szen­vedett és ellenséges kísérleteit, akik félelmükben és a szocializmussal szemben érzett gyűlöletükben megtá­madják e helyes és szocialista intéz­kedéseket úgy, ahogy minden szüle­tőt, minden újat és haladót támad­nak, ami mindig minden régi és re­akciós romlását jelenti. Szakszerve­zetünk sajátos feladata — ahogy An­tonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnökünk tanított és tanít bennünket — dolgozóink érdekeinek mindig és minden körülmények között való vé­delmezése. Nagy és felelősségteljes feladatainkhoz híven ezért kötelezettsé­get vállalunk, hogy a dolgozók érde. keivel teljes összhangban álló mai párt. és kormányhatározatot min­den eszközzel támogatjuk és meg­valósítjuk. Ma méltán fejezzük ki azt a szi­lárd meggyőződésünket, hogy dolgo­zó népünk szilárd egységében és to­vábbbi örömteljesebb és javakban bővebb életünk világos távlatával, forradalmi elszántsággal a dicső Szovjetunió és hős népe oldalán, az ö ragyogó példáját követve és győ­zedelmes pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, Klement Gottwáld elvtárs köztár­sasági elnök örökéhez hűen, szere­tett köztársasági elnökünk, Antonín Zápotocky elvtárs vezetésével most erőteljes léptekkel felsorakozik az első gottwaldi ötéves terv teljesíté­séért, legközelebbi célunk — a szo­cializmus felépítésének eléréséért.

Next

/
Thumbnails
Contents