Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-05 / 136. szám, péntek

1 UJ S

Z0 1953 június 9 A nemzeti biztosításból eredő járadékok rendezése A pénzreformmal és az egységes piac bevezetésével kapcsolatban a kormány számos intézkedést tett a járadékok szabályozására. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy főként a régi pénzben 3000 koronán aluli járadékot élvező dolgozók kárt ne szenvedjenek és az eddigivel szemben sokkal több kedvezményben rés\esüljenek a dolgozó járadékélvezők és a gyermekek. A járadékok átszámításával kapcsolatban általánosan érvényes, hogy 1953. június l-ig 5 korona régi pénz 1 korona új pénz arányban számit, ják át a járadékokat. Ez az átszámítás úgy történik, hogy a nevelési illetéket leszámítva a járadékok eddigi brutto összegét két- tizeddel megszorozzák. Ha a rokkantsági járadék például régi pénzben havi 2100 korona volt, úgy összege új pénzben havi 420 koronát fog kitenni. Ezenkívül a

1 nemzeti biztosításból eredő ama járadékokat, amelyek az átszámítás után bizonyos összeget nem haladnak meg, a következő szilárd összegekkel emelik: az aggsági és rokkantsági járadékokat a következőképpen emelik, ha áz átszámított járadék havonta a havi összeget teszik ki koronától koronáig koronával 200 70 201 240 64 241 280 58 281 320 50 321 400 40 401 500 30 501 600 20 A teljesen árvák járadékát a kö. vetkező táblázat szerint emelik, ha az átszámított járadékok az alábbi havi összeget teszi ki: koronától koronáig koronával 120 60 121 160 40 161 200 20 Jobb áttekintés végett az alábbiakban feltüntetjük az aggsági, rokkantsági és özvegyi járadékok havi összegét régi és új pénzben: A járadék havi összege régi pénzben üj pénzben aggsági, özvegyi rokkantsági 700 190 800 230 210 900 250 230 1000 270 250 1100 284 260 1200 304 280 1300 5/18 290 1400 338 310 1500 350 320 1600 370 340 1700 380 360 1800 400 380 1900 420 380 2000 440 400 2200 470 440 2400 510 480 2600 540 520 2800 580 560 3000 620 600 3500 700 700 4000 800 800 4500 900 900 5000 1000 1000 Az új pénzegység bevezetése előtti állapothoz viszonyítva jelentöseh felemelik a neveltetési járulékot és pedig mind az aggsági és rokkantsági járadékot, mind az özvegyi járadékot élvezőknél. Itt is hasonlítsuk össze a járadék régi pénzben megszabott összegének új pénzre átszámított mennyiségét a nevelési járulék mai mennyiségével: A nevelési járulék áttekintése Az aggsági és rok. kantsági járadék utáni neveltetési járulék az özvegyi járadék után járó neveltetési járulék 1953. 1953. V. 30-ig VT.l-től Gyermekek -régi Új Új száma pénzben pénzben 1 340 68 120 2 680 136 260 3 1020 204 420 4 1360 272 580 5 1700 340 740 6 2040 408 900 7 2380 476 1060 minden további gyerek után 540 108 160 Gyermekek száma 1 2 3 4 5 6 7 1953. V. 30-ig régi új pénzben 190 430 720 1060 1450 1890 2380 minden további gyerek után 540 38 86 144 212 290 378 476 108 1953. VI. 1-től új pénzben 70 170 310 470 / 630 790 950 160 Ebből a számbeli összehasonlításból kitűnik, hogy a járadékok új rendezése az eddiginél sokkal nagyobb kedvezményben részesíti a több gyermek eltartásáról gondosko. dó járadékélvezök családjait. Az eddig egy személy után havonta legfeljebb 700 koronát kitevő szociális járadékokat, amelyek új pénzre való átszámításuk után 140 koronát tesznek ki. 50 koronával, azaz 190 koronára emelik. A mindkét házastársnak (élettársnak) közösen nyújtott járadékot, amely eddig havonta legfeljebb 1050 koronát, új pénzre való átszámítás után 210 koronát tett ki, 75 koronával, azaz 285 koronára emelik. Az említett kedvezményeken kívül még egy további előnyben részesül a dolgozó járadékélvező. A járadék és a kereset összegére megállapított évi régi pénzben 48.000 korona, új pénzben 9600 korona eddigi határt, amely a járadék csökkentésénél döntött, a keresettel párhuzamosan évi 10.800 koronára emelték. Most tehát az olyan esetek egész sorában, ahol eddig csökkentették a járadékot, most semilyen járadékcsökkentésre nem kerül sor. A járadékok rendezése ismét kormányunk azokról való gondoskodását igazolja, akik egész életüket a munkának szentelték. Az egységes piac bevezetése egyúttal felhívás azokhoz, akik még munkaképesek, hogy kapcsolódjanak be népünk építő törekvésébe, hogy tapasztalataikkal és ismereteikkel meggyorsítsák a haladást a szocializmushoz vezető utunkon. Szocialista gazdaságunk még gyorsabb ie lődéséért (Folytatás az l oldalról.) I pártja iránt. Még jobban el lesznek nyomva a kulákok, akik meg vannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy felhasználhassák pénzüket spekulációs üzletek kötésére a falvak befolyásolása céljából. Eröseb bé és szilárdabbá válik a munkásosztály és a dolgozó parasztok kapcsolata. Pártunk és kormányunk új intézkedései megteremtik a szocialista termelés és az egész szocialista gazdaság még gyorsabb és erőse bb fejlődésének feltételeit. A jegyrend. szer, amelynek pozitív szerepe volt abban az időben, amikor nem volt megfelelő árukészlet, és amikor a dolgozókat ellátta az alapélelmiszerekkel, most az első ötéves terv fejlődésében akadállyá és nagy teherré vált. Addig, amíg maga a dolgozó tömeg nincs teljes mérték ben érdekelve a munkájáért járó jutalmazásban, lehetetlen következetesen bevezetni a szocialista mun kaszervezést és a gazdálkodás szocialista alapelveit, lehetetlen következetesen növelni a munka és a termelés hozamát. De ezt a jegyrendszer akadályozta. A jegyek tulajdonképpen -bizonyos alapbért je lentettek, amely a dolgozókat egyenlővé tette, tekintet nélkül munkásságukra. tehetségükre és eredményükre Jegyet minden naplopó ugyanúgy kapott, mint a kiváló élmunkás, és a jegyek biztosították a megélhetést. Ezért nem fej lödhetett teljes mértékben a dolgozók teremtő aktivitása és kezdemé nyezése, ezért nem fejlődött a szocialista verseny és jelentős mérték ben ugyanezen okokból nem teljesítették a termelési terveket. Ma már ez az akadály el van tá volítva és következetesen érvényesíthetjük azt a szocialista alapelvet, hogy a munká' mennyisége és mi nősébe alapján kell jutalmazni és ez s szocialista termelés fejlődésének erős lendítője Munkásosztá lyunknak ma-már meg van minden lehetősége, hogy teljes mértékben | érvényesítse a jó és gondos gazda szerepét. Legnagyobb érdekünk az, hogy többet és jobban termeijünk, hogy emeljük a munkahozamot, hogy csökkentsük az önköltséget, mivel minél többet termelünk, minél több igazi jóminőségü termékünk lesz annál gyorsabb lesz szocialista gazdaságunk fejlődése, annál jobban lesz ellátva népünk, annál ha marább szállíthatjuk le az árakat és hova-tovább mindig nagyobb mértékben emelhetjük dolgozóink életszínvonalát. Nagy tévedés az, ha valaki azt gondolja, hogy a szocializmus türi a munkával, anyaggal és pénzzel való pazarlást és hogy a takaré kosság olyan valami, ami nem illik a szocializmusba, ©ppen ellen kezöleg, a munkával és a munkaeszközökkel való pazarlás a kapitalizmus tulajdonsága, amely kegyetlenül kizsákmányolja a dolgo r zókat és arra törekszik, hogy maximális nyereséget facsarjon ki belőlük. De az uralkodó munkásosztálynak, az uralkodó dolgozó nép nek saját érdekében meg kell tanulni jól és takarékosan gazdáikod ni. hogy felépíthessük a szocializmust és megteremtsük a boldog életet. Erre bizonyos mértékben meg van adva a lehetőség azzal, hogy a párt és a kormány új intézkedései alapján meg van határozva a koro na és a rubel közötti új arány, ami a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatainkat még szorosab bá, élénkebbé és terjedelmesebbé teszi. Kommunista Pártunk és az egyes kommunisták is mondhatjuk, sikerrel teszik le ezekben a napokban államférfiúi rátermettségük vizsgá ját. A Központi Bizottság, a kerüle ti és járási bizottságok és- az alap pártszervezetek gyűlésein az új in tézkedéseket egyhangúlag jóvá hagyták és aktív részt vesznek megvalósításukban. Párttagjaink, mint agitátorok működnek és megvilágítják a különféle homályos és nehezebben érthető pontokat, rámutatnak arra, hogy milyen hatal mas jelentősége van számunkra a szocializmusért folytatott győzedelmes harcunkban" ezeknek az intézkedéseknek és egyúttal megcá folják az ellenséges érveléseket. Az új intézkedések osztály-jelen tőségét abból lehet látni, hogy milyen nagyon nyugtalanok a burzsoá elemek maradványai, milyen dühösek és hogy milyen különféle ha zug, teljesen, alaptalan dolgokat találnak ki, hogyan igyekeznek Itt is, ott is provokálni és különféle államellenes tevékenységet kifejteni és hogyan dühöng és hazudik tehetetlen dühében a külföldi imperialista rádió. És dühöng a reakció is, ami biztos jele annak, hogy pártunk és kormányunk a lehető leg helyesebben jártak el. Természetes, hogy a reakció igyekszik kihasz Hálni az egyes átmeneti tüneteket is, amelyek kényszerű következményei a pénzreformnak és a többi intézkedéseknek és amelyek így vagy úgy érintik egyes dolgozók érdekeit is. Nem kommunista az, akí a fától nem látja az erdőt. Akit a reak ció lépre csal saját megtakarított pénzének kérdésével kapcsolatban, amit otthon tartott a harisnyaszár' ban. Az ilyen kommunista egy vonalon áll a burzsoáziával és való jában segíti azt. Az új intézkedések pártunk fö irányvonalának elválaszthatatlan részét képezik, — az irányvona lat, amelyet Gottwald elvtárs dol gozott ki, — hazánkban a szocia lizmus kiépítésére, hazánk erejének és védelmi képességeinek emelésére a béke megszilárdítására, népünk boldog életének biztosítására Ezért pártunk, munkásosztályunk és né pünk az új intézkedésekel telje mértékben valóra váltja. (Rudé ť rá vo) NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Hogyan éltek bányászaink a mulíban és hogyan élnek ma Bányászainknak az elmúlt kapitalista rendszerben nagyon nehéz életük volt. Csak primitív szerszámokkal dolgoztak. A gépekről, amelyekkel munkájukat megkönnyíthették volna, nem is álmodhattak. 1945-ben a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és megváltozott a bányászok sorsa is. Ma már modern szovjet kombájnok, vájókalapácsok, réselőgépek, páncélos szállítók és rakodók állnak rendelkezésükre. Ezenkívül a szovjet bányászok tapasztalatainak alkalma zásával fokozzák a munka termelékenységét és így a bérük is többszörösére emelkedett. A münchenelőtti köztársaság és az ú. n. szlovák állam idején, ha 1 bányász 40 csille szenet akart termelni, legkevesebb 10—12 órát kellett dolgoznia. Az átlagos napi keresete 30 korona körül volt. A bányászok bérel valóban nyomorúságosak voltak. Például 1937-ben egy bányász a családi pótlékkal együtt egy műszakban csak 35.70 koronát keresett meg, 1938-ban, 1939-ben már csak 35 koronát. A bányászok keresete nem volt elég családjuk létfenntartására, hisz még a legszükségesebb dolgok beszerzését sem fedezte. Amikor a bányászok maga

; sabb fizetést követeltek, a szénmágnások és a kapitalista kormány a munkából való elbocsátással, börtönnel és felfegyverzett rendörséggel felelt, úgy, ahogy ez most a kapitalista államokban történik. Pártunk és kormányunk ma gondoskodik a bányászokról. Becsületes munkájukért igazságos jutalmazást kapnak. Egy átlagos teljesítményű bányász havonta 6—8000 koronát keres, egy minősített bányász 10—15 ezer koronát, több bányász, mint például Kandera elvtárs is, 20.000 koronát keres havonta. Pártunk és kormányunk gondoskodik a bányászok egészségéről. Az orvosok száma a bányaüzemekben megnövekedett. A münchenelötti köztársaság és az úgynevezett szlovák állam idején sem volt lehetőségük a bányászoknak arra, hogy üdülésre eljussanak a Tátrába vagy külföldre. Ilyesmiről soha nem is álmodtak. Ma, amikor a nép uralkodik s pártunk és a kormány gondoskodik a dolgozók jólétéről, a bányászok üdülésre járnak. Például csupán 1949-ben a handlovai bányászok a Szlovák Szakszervezeti Tanácstól 150 üdülési utalványt kaptak. Ugyanebben 'az évben az üzem 100 tátrai üdülési utalványt adott, ebből 21 -et a feleségeknek és 105-t a bányászgyermekeknek és két utalványt a prágai kultúrüdülésre. A bányászok üdüléséről való gondoskodás a mi rendszerünkben természetes. Pártunk és kormányunk még más szociális berendezésekről is gondoskodott bányászaink számára. Például 1947-ben üzembehelyezték a bányászok számára a köztársaság legmodernebb fürdőjét. 1948-ban az egy bányászra eső szociális kiadás 14.090 korona volt és ez évről évre emelkedik. Valaha a bányász nyugdija csak alamizsna volt. A bányásznak addig kellett dolgoznia, amíg csak bírt. Nem lehet összehasonlítani a mostani nyugdíjas bányász életét a kapitalista rezsim bányászainak életével. Például Ulbrich nyugdíjas bányász 6000 korona nyugdíjat kap havonta, Daubner János 5700 koronát, Hurtik 5100 korónát és Kuruc 4650 korona nyugdíjat. Minden nyugdíjas bányász alapfizetésének 90 százalékát kapja nyugdíjul. Van-e a kapitalista világban kormány, amely így gondoskodik a bányászokról? Nincs, mert a szénmágnásokat és a többi kapitalistákat ís csak a nagy jövedelem érdekli és nem törődnek a bányászok életével. A kapitalista uralom idején, ha a bányász munkát akart kapni, ajándékot kellett vinnie. Ha egy pár fillérrel többet akart keresni, az ellenőrt kellett megvesztegetnie. Azonban mit sem ért až, hogy egy pár fillérrel többet keresett, ha a korcsmában az ellenőröknek kellett fizetnie. Valaha 6—10 évig kellett egy kezdő bányásznak dolgoznia, mint csilletolónak és csak azután jutott a vájathoz, mint rendes bányász. Ma, ha a munkás a bányába jut és nagyobb teljesítményt ér el, érdeme szerint magasabb fizetést is kap. Egy fél év alatt már annyit kereshet, mint egy régi bányász. A bányásztanoncokra is nagy gondot forditanak. Ha egy fiú a kétéves bányásziskolába jár, 27.000 korona értékű teljes felszerelést kap. A diákok fényűző intézetekben laknak. A szorgalmas diákok a 250 korona zsebpénzen kívül még többet is keresnek. Például Tichy bányásztanonc egy hónap alatt 1333 koronát kapott készpénzben és 971 koronát betétkönyvre. Hasonlóképpen kerestek Kerácsik, Moravcsik tanulók és mások is. A szorgalmas diákok elvégzik a felsőbb bányászipari iskolát és az előkészítő tanfolyam után a főiskolát is. Például a mult év| ben 7 bányásztanonc ment főiskolára és 20 tanuló a felsőbb ipari is: kolára. A bányásztanoncoknak saját szakorvosuk és saját fogtechnikusuk van, akik egészségükről gondoskodnak, A tanulók mimka után a sportnak és kultúrának szentelik idejüket. 70 tagú dalegyüttesük, , 60 tagú fúvószenekaruk, s különféle érdeklődési köreik vannak, A szünidő alatt a bányásztanoncok 70 százaléka 14—21-napos üdüléseken vesz részt a Janko hegyen, Lubietován és a többi üdülőközpontokban. Nagy különbség észlelhető a bányászok mult és mostani élete között. Ilyen életük van a bányászok, nak ott, ahol a párt és a kormány gondoskodik a bányászok jólétéről, ahol Gottwald elvtárs szavai, hogy „törekvésünk végső célja az ember és az ő jólétéről való gondoskodás", — valóra válnak. Hogyan számoljuk el a villanyáramot és a gázt Arra a sok kérdésre, amelyek a villanyáram és a gáz kicsiben való elszámolására vonatkoznak, az energetikaügyi minisztérium a következőket közli: A villanyáram és a gáz árát kicsiben egyenlőre az eddigi árak szerint számolják el úgy hogy az árakat 5:1 arányban számítják át. A kisfogyasztók villanyáram számlái, ha június l-után lettek kiállítva, űj pénznemben esedékesek (az átszámított árakban) vagy pedig június 4-ig a régi pénznemben is, de az 50 korona régi pénzért 1 korona új pénz átszámítási kulcs alapján A június előtt kiállított villany- és gázszámlák ha ezeket bármely okból ez ideig nem fizették ki. új pénznemben esedékesek ugyanolyan alapelvek szerint vagyis június 4-ig régi pénznem ben is. A kisfogyasztók új villanyáram dijait amelvek az energetikaiigyi mi nisztérium 1953 május 18-án kelt 144 számú hirdetményében a Hiva talos Lap nájus 26 án kelt számának f

ifi részében vannak feltüntetve csak a következő leolvasásnál fogják az elszámolás alapjául venni és az set ben a hirdetményben feltűnteti ára kat szintén az 5:1 arányban számítják át. Ha például az áramfogyasztó lakásában. akinek eddig a világítási díja 4.40 korona volt 1 kilowattóráért, június 15-én a villanymérö állása 0630, a megelőző állás r dig pld. április 15-i leolvasás idején 0600 volt, akkor az ezen állások közti ' ülönbséget vagyis 06:10—0600=30 kilowattóra fogyasztást még a régi dijak alapján számolják el. amelyeket 5:1 arányban számítanak át. Vagyis 4:40 korona osztva öttel egyenlő 0.88 űj korona (kilowattóránként). A fogyasztó tehát a 30 kilowattórát 0.88 koronával fizeti meg. ami megfelel 26 40 korona új pénznek és ezenkívül megfizeti még az árammérőért járó bért is a megfelelő időszakra. Csak a további áramfogyasztás, vagyis a június 15-i 0630 állástól fogják elszámolni az új dijak szerint 4 régi korona kilowattóránként amely a 144. számú hirdetménytjen van feltüntetve és újból átszámítják az 51 arányban, vagyis ""t'ben a? esetben 4 korona osztva öttel egyenlő 0.80 új korona kilowattóránként új pénzben.