Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-28 / 157. szám, vasárnap

1953 június 28 túsza 3 — / A Szlovák Tudományos Akadémia alakuló plenáris ülése A Szlovák Tudományos Akadémia ünnepélyes megnyitása után a bratislavai szlovák egyetem aulájában június 26-án, pénteken délután összeült a Szlovák Tudományos Akadémia teljes alakuló ülése. A díszelnökségben benne vannak a SzTA elnökségének tagjai, Ondrej Pavlíkkal, a SzTA elnökével és akadémikusával az élen, a CsTA küldöttségének tagjai Vilém Laufbergerrel, a CsTA első elnökhelyettesével az élén, a CsMTA küldöttségének tagjai Antonin Klečko elnök — akadémikussal az élen. Ezen a jelentős aktuson résztvettek még a kormányküldöttség tagjai Ladislav Stoll főiskolaügyi miniszterrel az élen, František Nečásek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Szloválda Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testületének tagjai, a konzuli testület képviselői, az akadémikusok, az államdijasok, a főiskolák rektorai és dékánjai, a SzTA intézeteinek és szakkutató intézeteinek igazgatói és a dolgozók képviselői. ' A SzTA alakuló plenáris ülését Dyoniz Blaškovié államdíjas, a SzTA első elnökhelyettese, a CsTA és a SzTA akadémikusa nyitotta meg. Az ülés résztvevőit elsőnek üdvözölte František Šorm, a CsTA főtitkára, kétszeres áliamdijas akadémikus. A CsTA elnöksége nevében üdvözölte a SzTA-t megnyitása alkalmából és átadta a CsTA ajándékát: — legnagyobb tudományos dolgozónknak, Zdenek Nejedlý akadémikusnak, a CsTA elnökének mellszobrát, amely Ján Lauda államdíjasnak, a képzőművészeti akadémia tanárának a műve. A CsTA nevében Jifí Foltýn, a CsMTA levelező tagja és második elnökhelyettese üdvözölte az alakuló plenáris ülést. Rámutatott azokra a körülményekre, amelyekből ered annak szükségessége, hogy a SzTA mellett — eltérően a CsTA-tól — meg kell alakítani a mezőgazdasági szekciót is. Bebizonyította, hogy Szlovákiában a mezőgazdaság fejlődésének mások a feltételei és a CsMTA nem lenne képes azonnal válaszolni az összes kérdésekre, amelyek Szlovákiát érdeklik. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában, amelyektől EFSz-eink és állatni birtokaink kollektív gazdálkodásának további sikeres munkája fiigg, a SzTA mezőgazdasági szekciójának a legnagyobb támogatást ígérte a CsMTA-ban tömörülő cseh mezőgazdasági tudósok részéről. A SzTA feladatairól a munkaszervezés és módszerek alapelveiről a főbeszámolót Ondrej Pavlik, a SzTA elnöke, a CsTA levelező tagja, a SzTA akadémikusa mondotta. A SzTA elnökének beszámolója után megkezdődtek a vitahozzászólások. Igor Hrušovský, a CsTA levelező tagja, a SzTA akadémikusa beszélt tudományunknak a világ leghaladóbb szellemű tudományával, — a szovjet tudománnyal való kapcsolatáról. Dr. Ľudovít Pastýrik, tanár, a szlovák egyetem prorektora vitahozzászólásában betekintést nyújtott a szlovák tudományosság történelmének gazdaságába és büszkén mutatott rá a múltban elismert kiváló tudósok egész sorára. A szlovák tudománynak a cseh tudománnyal való együttműködéséről Stefan Seluvarz, a CsTA levelező tagja, SzTA akadémikusa beszélt. Jozef Cabelka, államdíjas, a CsTA levelező tagja, a SzTA akadémikusa vitahozzászólásában kiemelte, hogy az akadémiában tömörült tudományos dolgozóknak munkájuk végzésében nem szabad elzárkózniok a gyakorlattól, mert csak az élettel való szoros kapcsolatban válhat az akadémia az alkotó tudományos munka igazi műhelyévé. A vitahozzászólások befejezéséül felolvasták František Votrubának, a SzTA akadémikusának levelét, aki betegsége miatt nem vehetett részt a gyűlésen. Levelében Votruba akadémikus leírta azokat a nehéz körülményeket, amelyekben a mull ban a szlovák tudományos dolgozók alkottak és összehasonlította ezt a mai örömteli jelennel. A SzTA alakuló plenáris ülését Dyoniz Blaškovič, a SzTA első elnökhelyettese, a CsTA és SzTA akadémikusa zárta be. A Szlovák Tudományos Akadémia munkájának feladatairól és elveiről Ondrej Pavliknak, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének a Szlovák Tudományos Akadémia alakuló közgyűlésén mondott beszédéből Tisztelt elvtársnök és elvtársak! Kívánatos, hogy az első közgyülé. sen megbeszéljük, hogy mi a teendőnk, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia teljesítse azokat a nagy feladatokat, amelyeket ma délelőtt Ladislav Stoll miniszter elvtárs, a kormányküldöttség vezetője útján kormányunk elénk tűzött, azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítését népünk, pártunk elvárja tőlünk. Fontos mindjárt az elején meghatározni az Akadémia munkájának elveit és módszereit. Az egyforma elvek és módszerek biztosítják az egységet és az együttműködést az összes kérdések megoldásában. Ügy vélem, hogy annak kérdése, hogy az Akadémia munkáját hogyan végezzük, hogy munkánkban milyen elvekhez tartjuk magunkat, akkor válik világossá és érthetővé, ha tudatosítjuk, hogy az Akadémiának milyen nagy feladatokat kell megoldania. A Szlovák Tudományos Akadémia azt a célt szolgálja, hogy mozgósítsa és szervezze meg a tudományos és kutató dolgozók segítségét, ame. lyet dolgozó népünknek nyújt a szocializmus építésében. Azok a nagy f eladatok,. amelyeket hazánk, népünk elé Csehszlovákia Kommunista Pártja mint a Nemzeti Arcvonal vezető alkotórésze, valamint a köztársaság kormánya kitűz, egyszersmind az összes tudományos dolgozók feladatai is. Nem kell semilyen különös feladatokat kigondolni, csupán az szükséges, hogy készségesen és minden erőnkből segítsük a munkásosztályt és az egész dolgozó népet a korszakalkotó feladat megvalősítá. sában: a szocializmus építésében hazánkban. Zápotoeky elvtárs, hazánk gondos gazdája a Csehszlovák Tudományos Akadémia megnyitása alkalmából azt mondotta: „Miben állna tudományunk gyakorlati fő feladata? A tudomány feladata, hogy megoldja a pillanatnyi és a távoli perspektívára irányuló problémákat, amelyek gazdasági tervünkből, valamint mostani és jövő ötéves terveinkből következnek." Pavlik elvtárs ezután rámutatott azokra a konkrét feladatokra, ame. lyek főleg a szlovákiai ipar és gazdaság szempontjából a tudományokra hárulnak. Ezek a feladatok főleg a szénbányászat, az energetika, a kohászat és ércbányászat, a vegyiipar, az építkezési ipar és a mezőgazdaság terén játszanak fontos szerepet. Pavlik elvtárs ezután így folytatta: E nagy gazdasági feladatokból mi következik a tudomány számára Szlovákiában ? A kutató munka feladatai az ipa. rosítás, főleg a nehézipar gyorsabb ütemü fejlesztésének biztosítására, valamint kutató feladatok az ipar és a mezőgazdaság egyéb ágazataiban megkövetelik a szlovákiai tudomány eddigi összetételének, arculatának megváltoztatását. Minden erőnkből biztosítanunk kell a műszaki és a természet tudományok sokkal gyorsabb fejlődését. Gazdaságunk mély átalakulása, az ország, nak mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá való átalakulása feltétlenül megköveteli a tudomány új struktúráját is, a tudományos káderek más elosztását, a tudományos kutató intézetek új hálózatát. A Szlovák Tudományos Akadémia előtt az a nagy fontosságú feladat áll, hogy megszervezze a természeti és műszaki tudományok gyorsabb fejlesztését. Ma az a helyzet, hogy számos életfontosságú termelő szakasz számára nincs elég kutató szakemberünk. Ugyanez a helyzet a kutató intézetek hálózatában is. A kutató intézetek hálózata a múltban eléggé véletlenszerűen keletkezett, gyakran csupán egyének kezdeményezéséből. Ez a hálózat nem felel meg a jelenlegi szükségleteknek és a gazdaság további fejlődésének. Az Akadémia egyik fontos kötelessége lesz elősegíteni a tudományos kuta. tó intézetek megalakítását a kutatás fő ágazataiban, biztosítani a tudományos káderek nevelését újonnan megnyílott szakmák számára Szlovákiában. Szükséges lesz az is, hogy több régi szakembert megkérjenek arra, hogy amennyiben ez lehetséges, menjenek át más tudományos szakra dolgozni a gazdasági terv szükségletei és kilátásai szerint. Országunk iparának, gazdaságának és kultúrájának rohamos fejlődése előtérbe állítja az ifjú tudományos káderek kérdését. A régi tudományosdolgozók számbelileg már egyáltalában nem elegendőek. Számos új tudo. mányos-kutató káderre van szükségünk a legkülönbözőbb tudományos szakok részére. A Szlovák Tudományos Akadémiának ezért legelsöbbrendü kötelessége a fiatal tudomá. nyos dolgozók helyes kiválasztása, valamint politikai és szakmabeli fejlődésükről való gondoskodás. Munkásosztályunknak sürgős szüksége van nagyszámú fiatal tudományos dolgozókra, akik magas szak. mabeli színvonalon állnak és egyút. tai magasfokú szocialista öntudatuk is, akik teljesen odaadók a munkásosztály, a párt és a népi demokratikus állam iránt. Ezért a régi tudományos dolgozókat, állásfoglalásukat a szocialista felépítés iránt főleg a szerint fogjuk megítélni, hogyan foglalkoznak a fiatalok nevelésével, milyen készséggel adják át nekik gazdag tapasztalataikat. Az ifjú tu. dományos dolgozóknak a gazdasági terv szükségletei alapján való nevelése tehát tudományunk elsőrendű feladata. A régebbi tudományos dolgozók többsége Szlovákiában becsületesen bekapcsolódott az építő munkába. Akadémiánk arra fog törekedni, hogy még jobban kifejlessze az összes régi tudományos dolgozók kezdeményezését, még nagyobb lehetősége, ket tár fel előttük a kutató munkában, valamint a fiatal tudományos káderek nevelésében. Ezzel egyidejűleg azonban eltávolítja azokat, akik ellenséges állásfoglalást tanúsítanak népi demokratikus államunkkal, szocialista felépítésünkkel szemben. A szlovákiai tudomány eddigi strukturája átépítésének, helyes elosztásának, a tudományos káderek nevelésének és átnevelésének kérdéI sével közvetlenül összefügg a tudományos munkahelyek jobb koordinációja és egryüttmüködése. A felszabadulás után Szlovákiában számos magasképzettségü szákember és kutató káder növekedett fel. A különféle reszortok, vállalatok, szervezetek mellett, a tudományos kutatóintézetek jelentős hálózata keletkezett. Kibővült a több katedrával rendelkező főiskolák és intézetek hálózata, amelyekben tudomá. nyos kutató munka fejlődik. VUágos, hogy ha a tudomány hatásosabb segítséget akar nyújtani az iparosításnak, a szocialista felépítésnek, ki kell küszöbölni az egyes tudományos munkahelyek eddigi kölcsönös elszigeteltségét. Kívánatos, hogy összes tudományos kutató erőink a felépítés komoly feladata érdekében együtt, működjenek, munkájukat összhangba hozzák és összpontosítsák. Ezt a funkciót van hivatva ellátni Akadémiánk. Azonban az összes tudományos intézetek koordinálását nem le. het adminisztratív úton megoldani. Hogy az Akadémia valóban a tudományos munkák központjává váljék Szlovákiában, a nemzetgazdasági terv szükségletei alapján, a szovjet példa nyomán összpontosítania kell a legjobb tudományos és kutató dolgozókat kollektív szerveiben, szekcióiban és tudományos tanácsaiban. Ez azonban nem elegendő. Az Akadémiában elsősorban az alapvető tudományos kutatás tudományos munkahelyeit kell kiépíteni a gazdaság és tudomány továbbfejlesztésének szükségletei alapján. Éppen ebben van az alapvető különbség a régi kapitalista reprezentációs Akadémiák és a szocialista Akadémiák között. Ezen az alapon a Szovjet, unió Tudományos Akadémiájának példájára épül a Csehszlovák Tudományos Akadémia, eszerint kell igazodni a Szlovák Tudományos Akadémia felépítésében is. Az Akadémia koordinációs funkcióját akkor teljesítheti helyesen a különféle akadémián kívüli tudományos kutató in. tézetek rendszerében, ha közvetlenül munkahelyein alapvető tudományos kutatást fejt ki, amelyek a reszort-kutató intézetek munkájának megjavítására és termelésünk szükséges irányításának biztosítására szükségesek. A Szlovák Tudomá. nyos Akadémia a tudományos munkahelyek nem teljes számával kezdi működését Némelyik munkahely csak kezdeti állapotban van, a különböző reszortok együttműködésében és megértése mellett születnek, gyakran közvetlenül a reszort és vállalati kutatóintézetekben, a főiskolákon, stb. Ugylátszik, hogy ez a helyes és egyedüli útja az Akadémia fejlődésének. Biztosítani kell a különféle gazdasági szervezetek együttműködését, segítségét az Akadémia intézeteinek építésében, biztosítani kell a különféle tudomá. nyos kutató intézmények szoros együttműködését az Akadémiával. Ez jelentős segítséget nyújt a szocialista felépítésnek országunkban. Az összes tudományos kutatók, munkahelyek együttműködése, koordinációja nélkül az országban nem lehet jól biztosítani a szocialista felépítésnek nyújtott hatásos segítséget. A tudománynak, a tudományos munkának a termelés, az ipar, a gazdaság szükségleteivel való összekapcsolása, a szocialista társadalom közgazdasági támaszpontjának megszilárdításával és a kultúra fej. lesztésével együtt a szocialista tudomány alapelve, közvetlentil az elmélet és gyakorlat egységének marxi-lenini elvéből következik. A tudománynak a felépítés szükségleteivel való összekapcsolása elvének érvényesítéséhez elsősorban az szükséges, hogy minden tudományos munkahely, minden tudományos dol. gozó feladatokat tűzzön ki a szocialista felépités sürgős szükségleteinek szempontjából. Ez azonban nem minden. Fontos hogy tudományos és kutató dolgozóink minden munkájukban ahhoz tartsák magukat, hogy munkájukat összekapcsolják a gyakorlattal, hogy széleskörű és rendszeres együttműködést folytassanak a munkásokkal, parasztokkal, a műszaki dolgozókkal, a technikusokkal, hogy velük együtt oldják meg a kutatási feladatokat, ellenőrizzék kutatásuk módszereinek és eredményeinek helyességét, hogy a tudományos feladatokat ne tartsák bevégzettnek addig, míg a kutatás eredményeit nem sikerül bevezetni a termelésbe. A termelést, a gyakorlatot tanítással vezetni és naponta tanulni a gyakorlatból, a gyakorlat jó tapasztalatait általánosítani, ez a szocialista tudomány felvirágzásának aranyszabálya. Némelyik ember azt gondolja, hogy a tudomány termeléssel való összekapcsolásának hangsúlyozása veszélyezteti a tudomány úgynevezett szabad és sokoldalú fejlődését. Ez alapvető tévedés! A tudománynak a termeléssel val6 összekapcso. lása hasznot jelent a termelésnek, de nem kisebb haszon származik ebből magára, a tudományra is. Ez a kapcsolat a tudománynak harciasságot, erőt, kedvet ad a legsúlyosabb elméleti kérdések megoldásához, a gyakorlattal való kapcsolat megóvja a szocialista tudóst a tévelygésektől, az elszigeteltségtől, a tudomány igazi szükségleteitől való elszakadástól. A szovjet tudósok, akik naponta segítik az ipar, a me. zögazdaság, a kultúra további -hatalmas fejlesztése időszerű kérdéseinek megoldását, amint ez az egész világon általánosan ismert, nem hanyagolják el a legösszetettebb és legelvontabb tudományos, szakkérdések megoldását sem. Ellenkezőleg, éppen az elmélet és gyakorlat egységének elvén felépített szovjet tudomány az, amely számos olyan elméleti kérdést oldott és old meg, amelyek előtt évtizedeken át tehetetlenül topogott a burzsoá tudomány. Akadémiánkban is a szovjet tudo. mány példájára a termeléssel való szoros kapcsolat elve szerint akarunk igazodni. Minden tudományos feladatunkat a tervhivatallal, valamint az illetékes gazdasági reszortokkal és szervezetekkel való legszorosabb együttműködésben, mindig a termelés, az egész szocialista felépítés és szükségletei alapján akarjuk tervezni. Biztosítani akarjuk a magunk és az összes többi tudományos munkahelyek és dolgozók rendszeres kapcsolatát a gyakorlattal, a termeléssel, ezt akarjuk elősegíteni és velük együtt akarunk fejlődni. Egész munkánk további elve az lesz, hogy még szorosabb és sokol, dalúbb együttműködést fejtsünk ki a cseh tudománnyal, a cseh tudományos dolgozókkal, a cseh Tudományos Akadémiával, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiával, a cseh tudományos kutatóintézetekkel, főiskolai katedrákkal, a főiskolai tanárokkal és kutatókkal. Erősen ki kell emelni, hogy a cseh nép, a cseh munkásosztály testvéri segítsége Szlovákia iparosítása, szocialista felépítése számára éppen a szakbeli segítség, a kutatás és a tudomány terén nyilvánul meg különösen kifejezetten. A szlovákiai tudomány a felszabadítás után éppen azért fejlődhetett oly gyorsan, mert a fejlettebb cseh tu. domány testvéri segítségére, a cseh szakemberek és tudományos kutató dolgozók segítségére támaszkodhatunk. Ahogy az új gyárak építésének és szerelésének megvalósítása elképzelhetetlen a cseh nép, a cseh szakemberek segítsége nélkül, úgy az új és a régi kutató intézeteket is csupán a cseh nemzet testvéri segítségével nyithatjuk meg és fejleszthetjük tovább. A cseh tudományos dolgozók Szlovákiában és a cseh országré. szekben is fiatal szlovák kutatók százait nevelik, készségesen és szeretettel adják át nekik gazdag tapasztalataikat. Éppen ebből az alkalomból, amikor megnyitjuk a Szlo. vák Tudományos Akadémiát, teljes szívből hálát kell mondanunk a cseh népnek, a cseh tudományos dolgozóknak azért a nagy segítségért, amelyet a szlovák tudomány fejlesztésében nyújtanak. Ezen a téren is látjuk a bölcs lenini-sztálini politika gyümölcseit, amit kezdettől fogva hirdetett a csehszlovák nép felejthetetlen vezére, Klement Gottwald elvtárs, és amit következetesen valóra vált Kommunista Pártunk és kormányunk. Ezen e téren is fejlödnek nemzeteink történelmének leggyönyörűbb hagyományai, a szoros kulturális együttműködés hagyományai. A szlovák nép a cseh kultúra és tudomány segítségére támaszkodott évj századokon keresztül, ez a segítség tette lehetővé saját kultúrájának kifejlesztését. Hazánk szocialista korszaka lehetőséget ad nemzeteink kulturális és tudományos kölcsönösségének széleskörű érvényesítésére. Ezáltal a tudományos munka szakaszán is sokkal magasabbfokú, jobbminőségü új foka keletkezik a csehszlovák testvériségnek, amely megteremti az új szocialista csehszlovák hazafiasság lényeges részét. A Szlovák Tudományos Akadémia már születésének idején a Csehszlovák Tudományos .Akadémia, a Csehszlo. vák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és egyéb intézetek segítségére támaszkodott. Mély kölcsönös együttműködés kifejlesztése (Folytatás a 4. oldalon)