Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-26 / 155. szám, péntek

4 191 SZO PARTÉLET A járási esti iskolák évzáró kiértékeléséhez Siroky elvtárs Szlovákia Kommu­nista Pártja X. kongresszusán tar tott beszámolójában a párt munká jának elemzésekor fö feladatul tűzte ki a párttömegek politikai és ideológiai színvonalának emelését. A párttömegek nevelésének leg­hatékonyabb eszköze a pártoktatá­si év, melyben a párttagok és a pártonkívüliek megszerzik az alap­ismereteket Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításából. Funkcionárius középkádereink a járási esti iskolákban merítenek ta­pasztalatokat a marx-lenini tanítás­ból. A járási esti iskolák első íz­ben a napokban kezdik meg az el­ért eredmények kiértékelését. A já­rási esti iskolák hallgatói számot adnak arról, hogyan sajátították el a marx-lenini tanítás alapjait, hogyan segítették és segítik őket a járási esti iskolákon tartott előadások és tanulmányok a gyakorlati felada­tok megoldásába*. A járási esti iskolák kiértékelé­sében, valamint a negyedik párt­oktatási év évzáró kiértékelésében általában az a fontos, hogyan telje­síti pártunk Gottwald elvtárs örö­két, pártunk ideológiai, politikai és szervezeti színvonalának emelése terén. Gottwald elvtárs a párt orszá gos konferenciáján feladatul tűzte ki, hogy »az új' alapszabályzat ér­telmében az egész párt fokozza összes tagjainak és szervezeteinek ideológiai, politikai és szervezési aktivitását. Minden egyes párt­szervezetnek és minden egyes párt­tagnak — mondotta Gottwald elv­társ — még sokkal inkább a szé les tömegek tolmácsává és vezéré­vé kell válnia működési területén.,, Mit mutatnak azonban a járási esti iskolák évzáró kiértékelése elő­készítésének és lefolyásának eddi­gi tapasztalatai? Gottwald elvtárs örökének és a Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa által kitűzött felada­toknak szellemében még mindig nem sikerült felszámolni a párt ide­ológiai munkája lekicsinylésének opportunista megnyilvánulásait, még mindig nem sikerült kiküszöbölni számos párt. és funkcionárius ká­dernek a marx-lenini elmélet tanul­mányozásával szemben tanúsított ártalmas formális magatartását. Sok párttag és funkcionárius be­szél ugyan a pártunkban mutatkozó hiányosságokról, .melyek főleg ide­ológiai téren mutatkoznak, továb bá kiküszöbölésük szükségességéről, azonban mit ér ez, ha nem kezdik meg erélyesen e hiányosságok ki­küszöbölését és továbbra is' meg­maradnak ugyanazokban az oppor­tunista hibákban, melyekben mos­tanáig egy helyben topogtak. A járási esti iskolák évzáró kl értékelésének előkészítésében és le folyásában megmutatkozik, hogy sok járási funkcionárius fél az esti iskolák vizsgáitól, sőt olyan esetek is előfordulnak, mint pl. a homon­nai járásban, hogy néhány elvtárs félelemből még csak meg sem akar jelenni a vizsgákon. Miről tanúsko­dik ez? Arról, hogy ezek az elv­társak a pátoktatás teljes két éve alatt nem teljesítették alapvető pártkötelességüket, nem tanulmá­nyozták felelősségteljesen és terv szerint a marxizmus-leninizmus el­méletét, nem emelték elméleti szín­vonalukat, és emellett elfoglaltság­ra, vagy más úgynevezett »objek­tív« okokra hivatkoztak. Nyilván­való. hogy ezek az elvtársak ma félnek számot adni tanulásukról. Méltán kérdezhetjük azonban az ilyen járási párt- vagy népi igaz gatási funkcionáriusokat, hogyan teljesíthetik felelősségteljesen a dolgozók által rájuk bízott funkciói­kat, ha nem törődnek saját eszmei fej­lődésükkel. Megkérdezhetjük az ü­letékes járási pártbizottságot is, hogyan követte figyelemmel és ho­gyan oldotta meg a pártoktatási év kérdéseit, hogyan biztosította színvonalát és a tanulmányi fel­adatoknak a pártoktatásd év részt vevői által való teljesítését, ha most, a pátroktatási év végén megállapí­tást nyer, hogy sok járási funkcio­nárius, — a járási estr iskola hall­gatója, nem teljesítette feladatait. A járási est; iskolák helyes év­záró kiértékelése érdekében a ke­rületi és járási pártbizottságok fontos és felelősségteljes feladata biztosítani a járási esti iskolák vizsgáiinak jó előkészítését és lefo lyását. A galántai járás esete ta­núskodik arról, hogy nem minden pártbizottság fordít kellő figyelmet az esti iskolák vizsgáinak előkészí­tésére és vezetésére. A galántai járási esti iskola vezetője néhány nappal előbb osztotta ki a kérdése­ket a hallgatóknak, melyeket 15— 20 perccel az évzáró beszlégetések előtt kellett volna kihúznjok. Az esti iskola számos hallgatóját ez arra késztette, hogy cs£>k azon kér­dések anyagát tanulmányozták át. melyekre a vizsgákon választ kel let adniok. A többi kérdésekre vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak felületesen készültek. A ga lántai járási pártbizottság azonban nem vette észre ezt a hibát és nem küszöbölte ki még akkor, amikor lehetséges lett volna. A kerületi és járási pártbizottsá­goknak hiztosítaniok kell a járási esti iskolák évzáró vizsgáinak le­folyását, úgy, hogy a hallgatók­nak nec®k a betanult lecke »el­szavalására« adjanak lehetőséget, hanem, hogy kellőképpen ellenőriz­zék, hogyan vértezte fel a marx­izmus-leninizmus elméletének ta­nulmányozása a járási esti isko­lák hallgatóit gyakorlati munkájuk­ra. A járási esti iskolák hallgatói az esetek többségében vezető járási funkcionárius káderek, akár párt­vonalon, akár párton kívül, akik közül a párt kiválasztja a járási tanácsadók és tanulmányi otthonok lektorait, a szemináriumok vezetőit, a járási előadótestületek tagjait, a járási népnevelési lektorcsoportok tagjait stb. A kerületi és járási pártbizottságok ezért fektessenek nagy súlyt arra, hogy az elvtár­sak munkájukhoz szükséges minél több marxista-leninista ismeretet vigyenek magukkal a járási esti iskolákból. Több járási esti iskolában már folyik a páírtoktatási év évzáró ki­értékelése. Az eddigi tapasztalatok­ból látható, hogy a járási esti is­kolák évzáró kiértékelése nemcsak a járási esti iskolák munkájának pozitív és negatív oldalait mutatja meg, hanem egyúttal általában a járási pártszervezetek propagan­dista munkájának pozitívumait és hiányosságait is leleplezi. A miavai járási esti iskola évzá­ró kiértékelésénél például kitűnt, hogy az iskola számos résztvevője a pártoktatás folyamán igen lelki ismeretesen tanult, tanulásában mélyrehatolt és kitüntetéssel fejez­te be az iskolázást. Másrészt azon­ban az említett esti iskola jelentős számú hallgatója nem felelt meg. Ebből azt a következtetést vonhat­juk le, hogy a miavai járási párt­bizottság nem fordított kellő fi­gyelmet az elvtársaknak a pártok tatási év egyes csoportjaiba való helyes, ideológiai fejlettségük alap­ján való beosztásra, hogy nem kö­vette tovább kellő figyelemmel a pártoktatási év lefolyását és nem oldotta meg rendszeresen a pártok­tatási év kérdéseit. (Ez esetben a járási esti iskola kérdéseit). Végül azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azok az elvtársak, akik az es­ti iskolában nem értek el semmi eredményt, maguk is közömbös ma gatartást tanúsítottak ideológiai fejlődésük iránt, lekicsinyelték a pártoktatás évében végzett tanulá­sukat. Ez a pártoktatási év többi csoportjaira is vonatkozik a miavai járásban, ahol igen gyengén, sőt néhány helyen egyáltalán nem tar­tották meg a pártoktatást. A miavai járási ""pártbizottság­elégtelen, gyakran csak formális gondoskodást tanúsított az esti is­kolában és a pártoktatási év többi csoportjaiban folyó tanulás iránt, ami végül is azzal a következmény­nyel járt, hogy a miavai járás a be. adási és más gazdasági feladatok teljesítésében a bratislavai kerület leggyengébb járása. Ez a pártok, tatási év öncélú értelmezésének, a marx-lenini tanítás gyakorlati fal­adatok megoldásától való elszakítá­sának elkerülhetetlen következmé­nye. A miavai járásban dolgozó elv­társak és sajnos több más járás­ban működő elvtársak is megfeled­keztek Malenkov elvtárs szavairól, melyeket a Szovjetunió Kommunis­ta Pái^a XIX. kongresszusán mon­dott: »Lenin és Sztálin minden újabb történelmi fordulatnál állan­dóan összekapcsolta a marxizmust a kor meghatározott gyakorlati feladatival, s a Marx-Engels ta­nításának alkotó alkalmazásával megmutatták, hogy a marxizmus nem holt dogma, hanem a cselekvés élő vezérfonala.® A járási esti iskolák évzáró ki­értékelésének eddigi tapasztalatai tehát az mutatják, hogy számos választot/t pártszerv még mindig lekicsinyli a pái»t ideológiai munká­ját és pártunk funkcionáriusait és tagjait nem irányítja kellőképpen a marxizmus-leninizmus alkotó módon való tanulmányozására. Ez azután a járási pártszervezet munkájának általában alacsony ideológiai, poli­tikai és szervezési színvonalában és abban mutatkozik meg, hogy a já­rás elmarad építő feladatainak tel­jesítésében. Ennek az állapotnak oka — éspedig nem csak egyes esetekben — az, hogy maguk sem törődnek kellőképpen ideológiai fej­lődésükkel, sőt gyakran a párt Köz ponti Bizottságának a pártban vég­zett ideológiai munkáról hozott ha­tározatait sem ismerik. Pártunk előtt az a harci feladat áll, hogy Gottwald elvtárs örökének és Szlo­vákia Kommunista Pártja X. kon gresszusa határozatainak szellemé­ben erélyesen véget vessen az ideo­lógiai munka lekicsinylésében mu­tatkozó opportunista jelenségeknek, továbbá, hogy kiküszöbölje a párt­oktatás megszervezésében előfordu­ló hiányosságokat, biztosítsa a párt­oktatás kellő színvonalát és így megteremtse az ötödik pártóktatási év sikeres lefolyásának előfeltéte­leit. Elena Bušniaková, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkatársa Fe*háborodás világszerte a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt PÄKIZS A francia főváros é s környéke dolgozói nagyarányú mozgalmat in­dítottak az ártatlanul elítélt és ki­végzett Rosenberg-házaspár rehabi­litálása érdekében. A párizsi és pá­rizskörnyéki gyárakban és üzemek­ben rögtönzött gyűléseket tartottak a munkások. LENGYELORSZÁG A lengyel nép mélységesen felhá­borodott a Rosenberg-házaspár ki­végzése felett. A lengyel kultúrélet képviselői, a tömegszervezetek veze­tő tényezői a lengyel rádióban és sajtóban kifejezést adtak mélységes felháborodásuknak az amerikai im­perialisták ezen újabb gaztette miatt. Václav Bárcikowski, a Lengyel Legfelsőbb Bíróság elnöke kijelen­tette, hogy az egész világ összes becsületes embereivel együtt a len­gyel nép i a tiltakozik e gyilkosság ellen, amelyet az egész világ nemze­tei elítélnek az amerikai néppel együtt Az USA legfelsőbb birósága ezzel a tettével az emberiség leg­alapvetőbb törvényét sértette meg. SYDNEY Június 21-én Ausztrália nagy váró. saiban népes tiltakozó gyűlések vol­tak a Rosenberg-házaspár kivég­zése miatt. A „Sun-News-Pictoriai" cimű melbournei lap közlése szerint Can­berrában az amerikai nagykövetség épülete közelében beszédet mondott dr. John Burton, a külügyminiszté­rium volt állandó titkára. Burton kijelentette, hogy „az Egyesült Ál­lamokban hatalmas új diktatúra kezd kialakulni". Rezgéselhárító készülék Irta: Rizskov szovjet technikus. Rezgéselhárító készülék, amelyet e sorok írója szerkesztett, azt a célt szolgálja, hogy ez az eszterga, kés-szán rendszernél tompítsa a rez­géseket. A rezgéselhárító részei a csavar (1), a persely (2), a rúgó (3), és rovátkolt fejjel ellátott záróhüvely. A rezgéselhárító összeszerelésénél a csavart (1), bevezetjük a perselybe (2), míg a csavar feje a perselyt érinti, a rúgót pedig a csavar és a persely közötti gyürüalakú üregben helyezzük el. Ezután a persely me­netére, a menet egész hosszában rá­csavarjuk a záróhüvelyt. A rezgéselhárítót kétféleképpen erősíthetjük az esztergakésre: szo. rító kapoccsal (5), vagy becsavar­va, közvetlen a kés törzsébe, a kés feje mellett fúrt menetes lyukba. Olyan késeknél, amelyekre mecha­hez közel, szorítókapoccsal erősítjük fel. Nagy és mély lyukaknak csöves késsel való kieszter^álásánál egy, vagy két rezgéselhárítót szerelhe­tünk a csőre, a kés közelében. Az átmenő lyuk esztergályozásánál a rezgéselhárítót vízszintesen szerel­hetjük fel, mégpedig akár a késtar. tó cső elejére, a gép főtengelye fe­löl, akár oldalt, a kés mellett, de úgy, hogy a munkát ne akadályoz­za. A nagysebességű belső esztergá­lyozásnál nem ajánlatos túlhosszú késsel dolgozni, mert ha a késtartó­cső rezgéseit tompítja is a rezgés, elhárító, ezzel szemben a kés maga rezgésbe jöhet. Ezeket a rezgéseket a kés szaba­don lévő hossza keresztmetszete, a késtartó, vagy a szán hiányos me­revsége, stb., befolyásolhatja. Ha iITÁMASZTÉK nikai eszközökkel erősítik a kemény fémlapocskát, a rezgéselhárítót a kemény fémlapocska leszorító csa­varjának fejére szereljük. A rezgéselhárítót könnyedén, kéz­zel csavarjuk be a szorítókapocs, vagy a késmenettel ellátott fura­tába, hogy megállapíthassuk, van-e játéka a menetnek, illetve nincs-e túlszorosan összekapcsolva a kés és a rezgéselhárító. Tudvalévő, hogy a rezgések frekvenciája a munkafelté­telek szerint változik. Ezért a rez­gések kiküszöbölésére, vagy meg. előzésére a rezgéselhárítót megfe­lelően be kell szabályozni. Ha a rezgéselhárítót a munka megkezdése előtt szereljük az esz­tergakésre, a beszabályozás a külön erre a célra a perselyen (2) készí­tett gyűrűs vájat helyzetéhez vi­szonyítva történik. Ebben az eset. ben a rezgéselhárítót a csavar (1) forgatásával becsavarjuk a szorító­kapocs, vagy a kés menetes furatá­ba, mindaddig, amíg a záróhüvely (4) el nem takarja a perselyen (2) lévő vájatot. Ha azonban a kés a rezgéselhárító-készülék ellenére is rezegne, a készüléket kézzel még mélyebben becsavarjuk a szorító­kapocs, vagy a kés furatába. Elő. fordul az is, hogy a rezgéselhárítót a beszabályozáshoz nem kell bel­jebb, hanem ellenkezőleg, kissé ki kell csavarni. A rezgéselhárítő kiküszöböli a rez­géseket, tekintet nélkül arra, hogy függőleges, vagy vízszintes helyzet­be csavarjuk-e a késre. Mégis, te. kintettel arra, hogy a rezgések ki. lengése az érintőleges erő irányá­ban a legnagyobb, jobb eredményt érünk el a készüléknek a kés fölötti, vagy alatti függőleges elhelyezésé­vel. Az ábra megmutatja a rezgés­elhárító szorítókapoccsal történő fel­szerelését olyan késre, amelyre a kemény fémlapocska rá van for. rasztva. A 60—120 milliméter mélységű lyukak esztergálásához használt ké­sekre a rezgéselhárítót a kés fejé­rezgések mutatkoznak, annak elle­nére, hogy a kés szabadon álló része kicsiny, a szabadon álló részt nö­velni kell, hogy arra is rezgéselhá. rítőt szerelhessünk. A készülék szerzője a különféle munkafeltételekre való tekintettel öt különböző nagyságú rezgéselhá­rítót készített, amelyek csak mére­teikben különböznek egymástól. A rezgéselhárító kiválasztásánál tekintetbe kell vennünk a kés ke­resztmetszetét: minél nagyobb a kés keresztmetszete, annál nagyobbnak kell lennie a rezgéselháritónak is. Ezenkívül ügyelnünk kell a követ­kezőkre: a forgácsolási sebességre (a percenként 150—200 méter kö_ riili nagy sebességeknél a rezgések könnyebben tompíthatók, mint a ki­sebb sebességeknél); a rezgéselhá­rító elhelyezésére a késen (minél közelebb van elhelyezve a kés vágó­éléhez, annál kisebb lehet a rezgés­elhárító készülék); a kés kopási fo­kára (minél nagyobb a kés kopása, annál erőteljesebbek a rezgések és annál nagyobb rezgéselhárítóra van szükség).\ Üzemünkben Bogatirjov, Csunihin és Malkov, nagy forgácsolási sebes, séggel dolgozó esztergályosok, to­vábbá más sztahanovisták és a fém­forgácsolási laboratórium tudomá­nyos munkatársai kísérleteztek a rezgéselhárító készülékkel. Tapasz­talataik azt mutatják, hogy a rez­géselhárító alkalmazása fokozza, a kés élettartamát és a megmunkált felület finomságát, pontosabbá te. szí a munkát, kiküszöböli a csikor­gást és más fülsértő zajokat, ame­lyek erősen fárasztják a munkáso-\ kat. ' A simító esztergályozásánál, ahol a legcsekélyebb rezgés is 0, 005— 0.01 milliméterrel csökkenti a meg­munkálás pontosságát, ajánlatos a rezgéselhárító alkalmazása, még mi­előtt a rezgések fellépnének. (A „Trud" című lapbóL) /

Next

/
Thumbnails
Contents