Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-26 / 155. szám, péntek

msw A gömöri ércbányák dolgozói a terv egyenletes teljesítéséért harcolnak 1953 ritmus 26 A gömöri vasércbányák körzeteiben igen jól fejlődik a péntekes mozga­lom. Nap nap után több újabb mun­kacsoportok kapcsolódnak be a pén­tekes mozgalomba. Az öntudatos bá­nyászok már világosan látják, hogy ha megteremtik a termeléshez szük­séges előfeltételeket, akkor a heti tervet péntekre teljesíthetik, sőt túl is. léphetik. A péntekes mozgalom legjobban a máriabányai és a bysz­trói bányászok között honosodott meg. Június hónapban mind a bysztiói, mind a Mária-bányában szép mun­kasikereket értek el a péntekes moz­galom elmélyítésével. A Mária-bánya e hó 23-ig 121 százalékos tervteljesí­téssel. tört előre. A bysztrói bányászok 108 százalékos eredménnyel járnak a nyomukban. A bányakörzetek terv­teljesítését figyelemmel kísérik és úgy hírlik, hogy a bysztróiak egyen­letesen teljesítik tervfeladataikat. A bányászok sikere elsősorban kezdemé­nyezésükben, öntudatosságukban, a szocialista munkaverseny helyes meg­szervezésében és a szovjet bányászok példájára az új munkamódszerek ál­landó érvényesítésében rejlik. Amikor öntudatos, tettrekész bá­nyászokról hallunk, akkor arra is gondolunk, hogy a munkahelyeken y dolgozó kommunisták jó példát mu­tatnak és magukkal ragadják a pár­tonkívülieket is. Bucsko elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke is, a kö­vetkezőképpen nyilatkozott erről: ott, ahol a kommunisták agitációs mun­kájukkal, jó példamutatással bekap­csolódnak a terv teljesítéséért és túlteljesítésért vívott harcba, az ered­mény meg is mutatkozik. A Mária­bányában sokat javult a párttagok aktív kezdeményezése. Kerekes és Kovácsik elvtársak jó agitációs mun­kát fejtenek ki a bányászok között. A munka megszervezésében nagy szerepet játszik Lucskó József kitün­tetett vájár, aki a bányászok legjobbjai közé tartozik. Bysztrón 2^ munkacsoport kapcso­lódott be a 'péntekes mozgaloiríba. Lőrinc János munkacsoportja már több esetben négy és fél nap alatt teljesítette heti tervét. Jó szervezőnek mondották Pásztbr munkavezetőt, aki a párt irányvonala sztrint igyekszik megoldani a termelésben felmerülő problémákat. A tömegekre támaszko­dik, mert tudja, hogy a termelésben csakis úgy lehet újabb sikereket elérni, ha a tömegeket r' ^nyerik a fokozott tervfeladatok teljesítésének harcára. Bucskó elvtárs büszkén, mosolyogva mondott®, hogy az első helyet meg­szerezték a csehországi ércbánya-üze­mek között folytatett verseny során. — Itt van nálunk a kormány által adományozott vörös zászló. Ez a győ­zelem arra serkent bennünket, hogy még jobb eredményekkel, munkagyö­zelmekkel haladjunk előre az ötéves terv sikeres befejezéséért. A Szadlovszky bányaüzem dolgo­zói szintén jól ^teljesítik terfeladatai­kat. Június elejétől 23-ig 105.3 szá­zalékos tervteljesítést értek el. Az összüzemi terv teljesítése június 23-ig 97.4 százalékot tett ki. A bányák dol­gozói fokozzák igyekezetüket, hogy ezt a hiányt a hó végéig pótolják. Jobb teljesítményt is el lehetne érni, ha minden bányaüzemben kö­vetkezetes harcot folytatnának a terv egyenletes teljesítéséért. A 1 bernárdi bánya dolgozóinak is jobban meg keli fogni a dolog végét, hogy lemaradá­sukat behozzák, mert tervteljesítésük e hó 23-ig csak 92.9 százalék. Sok szakképzett, öntudatos bányász dol­gozik a bernárdi bányában, s ezért remélhető, hogy ők sem maradnak adósai hazáhknak. Meg kell szilárdí­taniok a munkaerkölcsöt és a terme­melést gátló körülmények ellen kér­lelhetetlen harcot kell indítani. Siroky elvtárs Szlovákia Kommu­nista Pártjának X. kongresszusén tartott beszédében világosan kifejtette azt, hogy „emelni kell minden üzem­ben a munka szervezési és technikai színvonalát, harcolni a technológiai fegyelem betartásáért, a haladó mű­szaki normák terjesztéséért és meg­javításáért." És tovább: „Naponta rendszeres harcot kell folytatni a mű­szaki haladásért, amely a népgazda­ság fejlődésének hajtóereje, amelytől a munkatermelékenység növekedése és ezzel az önköltségek további csö­kenése függ." Gottwald elvtárs az országos pártkonferencián szintén rá­mutatott, hogy egyes vezető dolgpzók­ban nincs elég kemény elszántság ós szilárd akarat, hogy legyőzzék a ne­hézségeket és akadályokat, hogy át­vigyék a gyakorlatba a személyes felelősség és az állami fegyelem alap­elveit. Nem kevés az olyan kommu­nista, aki beletörődik a terv nemtel­jesítésébe és a munkában felmerülő hiányokba. A gömöri ércbányák üzemei között legjobban a rudnaiak vannak lema­radva. Nagyon sok tonna vacérc hiányzik tervük teljesítéséhez. , Az e hó 23-ig elért 81.4 százalékos terv­teljesítés nagyon alacsony. Következe­tes harcot kell kezdeni itt is a ma­gasabb tervteljesítésért Azoknak a kiváló bánvászoknak példáját kell követni, akik kitűnnek példamutató teljesítményükkel. Ilyen például Hla­vács Péter aki különösen májusban tűnt ki szorgalmával 135.1 százalékra teljesítette feladatát Heti tervét 4 nap alatt teljesíti. Arra kell törekedni a kommunistáknak, munkavezetőknek, hogy ne csak szórványos jelenségként szerepeljenek az olyan munkások, akik kiváló munkával jó példát mu­tatnak. hanem váljék ez a példás munka tömegjellegűvé. Kertész Imre. A fóiskolaügy és az iskola- és művelődésügyi minisztériumok küldöttségei a Szovjetunióban tett látogatásuk* ó J A CsISz-tagok az ifiúság és diákság IV. világfesztiválja előkészületeinek jegyében A CsISz-tagok, az ifjúság és a diák- I jából az „Ifjúsági csoport" CsISz-tag­ság egész Szlovákiában a béke és | jai a feáztivál tiszteletére tett köte­barátság IV. világfesztiválja előkészü­leteinek jegyében élnek, amelyet Bu­karestben rendeznek és amely az egész világ ifjúsága békeerejének ha­talmas szemléje lesz. Munkahelyei­ken — az üzemekben, a falvakon —­emelik munkaigyekezetüket és érté­kes kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyekkel gyönyörű hazánkban se­gítik a szocializmus gyors kiépítését. A tmavai Kovoszmalt 33. központ­lezettségvállalások keretében 5 szá­zalékkal csökkentik az önköltséget és a munkából való Igazolatlan elmara­dást az eddigi 0.4 százalékról 0 szá­zalékra csökkentik. A fesztivál tisz­teletére a CSISz-tagok versenyre hívták ki az önköltség csökkentésé­nek és a termékek jobb minőségének elérésére a 33. számú központ ösz­szes szerelési csoportjait. Az üzem női CsISz-tagjai, akik a 15. számú központban dolgoznak, megtakaríta­nak négy munkaerőt azzal* hogy 12 orsódob kezeléséről áttérnek 24-nek a kezelésére. Jozef Štepka CsISz-tag a fesztivál tiszteletére tett kötelezett­ségvállalások keretében egészévi ter­vét ez év december 23-ig teljesíti. A fesztivál tiszteletére értékes kö­telezettségvállalásokat tettek a solary-i kutató és nemesítő állomás CsISz­tagjai is, akik a tavaszi munkákat 37 1 nappal megrövidítették és ezzel 7.727.40 koronát takarítottak meg. Június 24-én, szerdán a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom kerületi bizottsága, az iskolaügy alkalmazot­tainak szövetsége Prága városa köz­ponti nemzeti bizottságával együtt a Szláv Házban aktívát rendezett, amelyen résztvettek a prágai iskolák tanitói és tanítónői. Az aktívát Zden­ka Sandholzová, a szövetség kerületi bizottságának elnöknője nyitotta meg, utána pedig Ernest Sykora iskola- és művelődésügyi miniszter beszélt. Meg­említette azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunióban tett lá­togatása alatt szerzett a szovjet isko­laüggyel kapcsolatban és külön ki­emelte ennek kiváló szervezését és magas színvdnalát, és a tanítók és diákok közötti szép kapcsolatot. A szovjet tanítókról és ezek mű­veltségéről dr. Jozef Novotny tanár­segéd és dr Václav Krístek, az is­kola- és művelődésügyi miniszter he­lyettesei beszéltek. A szovjet iskolák­ról — a tízévesről és az ifjúsági szer­vezetekről — Karel Stancl és Juraj Popovňák, az iskola- és művelődés­ügyi minisztérium munkatársai be­széltek. Az ülés végén Bohumil Mu­cha, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága titkárságának munkatársa beszélt arról „Hogyan teljesíti a szovjet iskola a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusa határozatait". Dr Bohumil Kujal, a pedagógiai kutatóintézet igazgatója pedig a szovjet pedagógia problémáiról beszélt. Az aktívát az összegyűlt tanítók és előadók vitája zárta le. A dolgozók a legszebb üdülőhelyeken töltik szabadságukat A Magas-Tátrában, a Szlovák Kö­zéphelyiségben, Árvában és másutt a legszebb rekreációs központokba men­nek az üzemek dolgozói, a szövetke­zeti tagok és a dolgozó értelmiség tagjai, hogy szabadságuk idején gyö­nyörű és egészséges környezetben új erőt gyűjtsenek a további építő mun­kára. Már télén csaknem 14.000 dolgozó töltötte hazánk legszebb részein sza­badságát. A nyári turnusban a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom üdülőhelyeire érkeztek a vágbeszter­gezó üdült. Az első nyári rekreációs turnusban a Magas-Tátrában az ROH üdülőhelyeire érkeztek a vágbeszter­cei Klement Gottwald-gépüzem, a handlovai barnaszénbánya, a bratis­lavai Szlovák Gépüzem dolgozói, a bratislavai Janikov-Dvor állami bir­tok tehénetetőnői és sokan mások, akik közül sokan először életükben voltak üdülni. Évről évre javul az üdülőhelyek berendezése is. Az üdülők rendelke­zésére állanak a könyvtárak, rádiók, sporteszközök és hangszerek is. A kommunisták legfontosabb feladata az aratási és begyűjtési munkálatok gyors és pontos elvégzésének biztosítása (Folytatás az 1. oldalról.) használják az Uj Szó-t, a Népneve­lő Szavát és a kerületi és járási lapok cikkeit agitációs munkájuk­ban. Az idei aratási munkálatok alatt folytatott agitációs munkában nagy szerepe jut az elméleti tanácsadók­nak is, akiknek elsőrendű fontossá­gú feladatuk, hogy az előadók és népnevelők részére összegyűjtsék a vitaanyagot és állandóan gyakorla­ti példáikkal lássák el őket az ara­tási és felvásárlási munkák mene téről és a kulákok aknamunkájá­nak leleplezéséséröl. Azokban a falvakban, ahol még nincsen egységes földműves szövet­kezet, szervezzük meg a közös ara­tást és használjuk fel az agitációs kampányt arra, hogy új szövetke­zeteket alapítsunk. A szövetkezetek alakításánál vi­gyázni kell arra, hogy ne essünk abba a hibába, hogy jelszóul ki­adjuk: »Az egész falut a szövetke­zetbe^ ami annyit jelent, hogy ku­lákostól, mindenestől., Az aratási és begyűjtési munká­latok alatt folyó agitációs munkát irányítsák a pátrszervezetek ťjgy, hogy a termelési feladatok gyors megvalósítására mozgósítsák a dol. gozó parasztokat, és egyben foly­tassanak állandóan kérlelhetetlen 03ztályhai-C0t a 'reakciós kulákok ellen. Ball a -József A szocializmus ipari alapjának építése az európai népi demokratikus országokban Magyarországon is szép gazdasá­gi eredményeket értek el. 1951-ben az ipari termelés a háború előttinek 2.5-szöröse volt, 1952-ben pedig már több mint 3-szorosa. Emellett a leg­nagyobb eredmények a gépgyártás­ban é s a kohászatban mutatkoztak. A háború előtti színvonalhoz viszo­nyítva 1952-ben Magyarország ne­hézipari termelése 315 százalékkal, könnyűipari termelése pedig 113.2 százalékkal nőtt. l95#-ben a legna­gyobb növekedés a nehézipar legfon­tosabb ágaiban volt tapasztalható: a bányászatban 140.2 százalék, a ko­hászatban 180.2 százalék, gépgyár­tásban 485.3 százalék és a vegyi­iparban 309.2 százalék Jellemző, hogy a finommechanikai termelés 12-szeresére, az építőipari anyagok termelése pedig 3-szorosára növeke­dett. Magyarországon épül a hatal­ma s Sztálin Vasmű, amelynek évi kapacitása nagyobb lesz az ország egész háború előtti kohászatának kapacitásánál. Magyarország ötéves terve sok olyan gép és készülék gyártását írja elő, amelyet régebben az or­szágban nem gyártottak. Ilyenek például a nehézipar számára szüksé­ges nagy gépek, trolejbuszok, arató­o3éplőgépek, Diesel-traktorok, ex­kavátorok, építőipari és vegyiipari gépek, a textilipar és más iparágak automata gépei, nagy vasúti daruk, bányafelvonók és rakodógépek. Ezek a felszerelések és gépek egyre na­gyobb mennyiségben érkeznek az ország gyáraiba és falvaiba. Egész Magyarországot építöállványok er­dei borítják, új gyárak, erőmüvek, bányák épülnek. / Romániában számos új primér-, ásványolaj-finomító üzemet építe­nek, termikus és katalitikus krak­koló berendezéseket gyártanak, gáz­vezetékeket fektetnek le, sok vízi­erőmüvet és hőerőművet építenek, építenek egy nagy kohókombinátot, kokszgyárakat, és más ipari üzeme­ket, tömege 3 méretekben megújít­ják a működő felszereléseket. A ro­mán ötéves terv büszkesége a Duna —Fekete-tenger-csatorna, amelynek nemcsak Románia, hanem a többi népi demokratikus ország szempont­jából is nagy jelentősége lesz. A román ipar már ma is gyárt szén­rakodógépeket, újfajta kaparószala. gokat, lánctalpas traktorokat, út ­gyalukat, építőipari emelődarukat, valamint különféle más berendezése­ket és gépeket, -amilyeneket a múlt­ban nefh gyártott. Románia ötéves terve a legna­gyobb gondot a népgazdaság leg. fontosabb iparágai; az ásványolaj­ipar, a kohóipar, a szénipar, a villa­mosenergiaipar, a gépgyártás és a vegyiipar fejlesztésére fordítja. Meg­vetették az alumíniumipar fejleszté­sének alapjait, 1955-ben az ipar össztermelése 144 százalékkal lesz nagyobb, mint 1950-ben, ezen belül az ásványolajipar termelése 126. a széniparé 138, a vaskohászaté 143. az elektrotechnikai iparé 285, a ve­Irta: P. Szuszlin gyiiparé 164, a színesfémkohászaté pedig 143 százalékkal lesz maga­sabb. Az ötéves terv sikeres teljesítése során Románia az ipari termelését 1951-ig a háború előtti termelés 1.9­szeresére növelte. 1952-ben Románja 2.5-szer annyi acélt, 3-szor annyi nyersvasat, 64-szer annyi cséplőgé­pet, 44-szer annyi villamosmotort, 3-szor annyi cementet termelt, mint a háború előtt. 1952-ben az ipar részesedése a népgazdaság összter­melésében 64 százaiéikra nőtt. Ez a szám arról tanúskodik, hogy Romá­nia óriási sikereket ért el a szocia­lizmus alapjának lerakása terén. Bulgáriában különösen jellemzők a gépgyártás terén elért eredmé­nyek. Bulgária ma mindenféle me­zőgazdasági gépet gyárt, traktorok és aratócséplőgépek kivételével. A bolgár gépgyártás ipari és közleke­dési felszereléseket is gyárt, töb­bek között Diesel-motorokat, vas­úti jelző berendezéseket, kenyérgyári felszereléseket, talajgyalukat, gőzka­zánokat, építőipari gépeket, vllla­mosmotoirokat, transzformátorokat, áramfejlesztögépeket és árammérő készülékeket. Söt, Bulgária saját hajógyártóipart hozott létre. 1951­hen bocsátották vízre a bolgár ha­jógyártás elsőszülöttjét: a »Blagoj Kaszabov« nevü tengerjáró hajót. 1952-ben bocsátották vízre a »Di mitr Kondov" nevű második ten­geri hajót. Bulgária a Szovjetunió segítsé­gével építi első kohászati üzemét, a bolgár kohóipar alapját. Meg kell említenünk, hogy Bulgária kor­mánykörei a háború előtt azt ál­lították, hogy az országban nin csenek meg az előfeltételek saját kohóiparának kifejlesztéséhez. Az élet megcáfolta esseket az állításo­kat: Bulgáriának meg lesz a saját bázisa a gépgyártás, vagyis a vas­kohászat fejlesztéséhez. ^ Bulgária a Szovjetunió segítsé­gével építi tovább Sztálinról elne­vezett hatalmas vegyikombinátját, amely el fogja látni a mezőgazda­ságot a szükséges műtrágyával. A kombinát évi kapacitása 70.000 ton­na lesz. A bolgár népgazdaság fejleszté­sének ötéves tervét fö útmutatóit tekintve, határidő előtt, ezen belül az ipari termelés tervét — 3 év és 10 hónap alatt teljesítették. 1952­ben az ipari össztermelés az 1948. évi termelésnek 2.3. szerese, az 1939. évinek pedig több mint négy­szerese volt. A bolgár ipar 1952­ben 20.1 százalékkal többet termelt mint amennyit az ötéves terv 1953 ra előirányzott Különösen nagy sikereket értek el a nehézipar fej- i I lesztésében. Az ötéves terv előírta, hogy 1953-ban a termelési eszkö­zök termelésének az ipari termelés 4Í> százalékára kell rúgnia, tényle­gesen pedig már 1952-ben az ipari termelés 46.7 százalékára rúgott. A villamosenergia-termelés 1952-ben az 1948. évi termelés 2.5-szerese és az 1939. évinek 5.1-szerese volt. A kohóipari termelése 6.9-szeresére növekedett az 1948. évihez viszo­nyítva A gépgyártás 1952-ben 38.1 százalékkal haladta meg az ötéves terv 1953. évi előirányzatát. Az ipar gyors fejlődése eredmé­nyeképpen megváltozott az ipar és a mezőgazdaság termelésének meny- ' nyisége közötti arány. 1952-ben az ipari termelés volumene a mezőgaz­dasági termelés bővülése ellenére is túlszárnyalta a mezőgazdasági termelés volumenét. Nagy mérték­ben megnövekedett a közszükségle­ti cikkek termelése. Albániában az ötéves terv gazda­sági feladatai azt a célt szolgálják, hogy az országot elmaradótt agrár­országból agrár-ipari országgá ala­kítsák át. 1955-ig az ipari terme­lésnek a háború eilötti termelés ti­zenkétszeresére kell emelkednie. Az ipari termelés már 1951-ben a há­ború előttinek több mint ötszöröse volt. Az ötéves terv során a bá­nyaipar termelése 206 százalékkal fog emelkedni, ezen belül a szén­termelés 488 százalékkal, a bitu­mentermelés 203 százalékkal, a krőmérctermelés 130 százalékkal, a ľézérckitermelés tízszeresére, az ás­ványolajipar 170 százalékkal emel­kedik Albán ábár> nagy iparj üze­mek épülnek. A Szóvjetunió seglt­/

Next

/
Thumbnails
Contents