Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-20 / 150. szám, szombat

1953 június 20 UJSZÖ 5 ELÓREA BÖ TERMÉSÉRT • Aratásra készen áll a füleld traktorálloniás Ha végigtekintünk a fiilekí trak. torállomás udvarán, a ' kijavított, szépen festett cséplőgépek egész sorát látjuk. Közelükben pedig, mint a katonák, a rendbeszedett eleváto. rok sorakoznak. Ezek a gépek már a munkára várnak, a nehéz búzakévékre, amelyekből az új kenyeret visszük a dolgozók asztalára. Az önkötözőgépeket szétosztották a brigádok között és a „harc minden szemért" jelszóval várják a parancsot az aratás megkezdésére. A kisegítő munkaerők százszázalékig biztosítva vannak az önkötözőgé. pekhez. Ezek az elvtársak rendszeres szak- és politikai előadásokon vesznek részt, hogy az aratási és a cséplés! munkákat idejében és jól elvégezzék. A traktorállomás dolgozói igen értékes kötelezettséget vállaltak az SzIKP X. kongresszusa tiszteletére. A nyári munkák sikeres elvégzése érdekében 41 egyéni és hét kollektív kötelezettségvállalást tettek. A kötelezettségvállalások megtételében Foszlányi, Babka, Suhányi és Sztehlik elvtársak tűntek ki. Foszlányi elvtárs és csoportja azt a felajánlást tette, hogy az aratás és cséplés ideje alatt üzemzavar miatt egyetlen traktor sem fog álL ni, mert ha fennállana a zavar, éjszaka javítanák ki. Babka elvtárs pedig felajánlotta, hogy a cséplés ideje alatt a hibát 2 óra alatt kijavítja. Snhányi elvtárs arra kötelezte magát, hogy az aratás megkezdéséig négy agregátot állít össze. így egy traktor két aratógépet vontat majd és ezzel a felszabadult traktorokat tarlóhántás, hoz küldhetik. Sztehlik és Csuhaj elvtársak ügyelnek a gépek teljes üzemképességére és ha javítást kívánnak a gépek, éjszaka végzik el rajtuk a munkát. Ezek az elvtársak minden egye« DT 54-es jelzésű hernyótalpas traktor után tizes taorlóhántóekét állítanak, hogy az aratással egyidőben a tarlóhántást is elvégezhessék. A füleki traktorállomás alkalma, zottai megértették pártunknak és kormányunknak a pénzreformra és a jegyrendszer megszüntetésére vonatkozó határozatát és tudják, hogy ezek az intézkedések is a nép ügyét szolgálják. Ezért hálájukat pártunk és kormányunk iránt odáadóbb munkájukkal és az ötéves terv utolsó évének sikeres teljesítésével mutatják meg. Sneíder P., Fülek. Kombájnaratást szerveznek a szovjet példa alapján A X. kongresszusnak az EFSz-ek további politikai és gazdasági meg. szilárdításának szükségességére vonatkozó irányelvét a kassai kerületi mezőgazdasági kutatóintézet dolgozói is magukévá tették. Hogy az aratást minél hamarabb és a leggazdaságosabban végezhessék el, a szepsi gép- és traktorállomás kom. bájnosaival és traktorosaival komplex gépesített aratást készítenek elő, amelyet a szepsi és a csécsi EFSz-ben fognak alkalmazni. A kombájnnal learatott és kicsépelt termést azonnal a mezőn ki. tisztítják és szárítják, hogy a szövetkezetesek közvetlenül a kombájntól teljesíthessék állatni beadásaikat. A szalmagyüjtésre szovjet példára szalmagyüjtöket készítet tek,. amelyekkel az elevátorokhoz húzzák a szalmát és kazalba rak. ják. A szalma eltakarítása után hernyótalpas traktorok azonnal megkezdik a tarlóhántást. A kcmi' plex gépesítés eredménye lesz, hogy az aratással együtt elvégzik a tar lóhántást is, hogy teljes mértékben kihasználják a talaj nedvességét és szükség szerint elvetik a kevert tarlónövényeket. A komplex gépesített aratáson kívül a kassai mezőgazdasági kuta' tóintézet dolgozói Ludvig Tibor mérnök vezetésével a királyhelmeci gép- és traktorállomás kombájno. saival óragrafikon szerint szervezik meg az aratást. A gelléri nők harca a nagyobb termésért Geller község dolgozó parasztjai megértették, hogy csakis a növényápolás terén végzett jó munkájukkal biztosíthatják népünk hiánytalan cukorellátását. Megértették, hogyha jól dolgoznak, többet termelnek és így egyre növekvő igényüket is kielégíthetik. A cukorrépa egyelésében Csémi Karolina ért el jó eredményt, aki egymaga 25 ár cukorrépát egyelt ki, annak ellenére, hogy 70 éves asszony. Csémi elvtársnő most húsz éves szeretne lenni, akkor kihasználhatná azt a lehetőséget, amit népi demokratikus rendszerünk ma minden dolgozónak nyújt. Amikor a cukorrépaföldön megálltam, magam is csodálkoztam a szorgalmas asszonyon. A szövetkezet vezetői azt mondták, hogy a szövetkezetben több Csémi Karolina is van. Fá bik Lajosné, Cseh Lajosné, Pontyos Istvánné Szendi Jenöné, Nagy Gézáné, Buzgó Imréné és Bot Józsefné is dicséretet érdemelnek. Ebben a szövetkezetben a cukorrépa egyelési munkáját 80 százalékban nők végzik Ők már megértették az új idők szavát és tudják értékelni a munkát a békés életet. Ezek az asszonyok gyűlöli^ a háborút és éppen azért iparkodnak, hogy jó munkájukkal hazánkat széppé és erőssé tegyék. Gellér község dolgozó női már 16 hektár cukorrépát kiegyeltek és megkapáltak. A szövetkezet tagjai vegyenek példát a gelléri asszonyokról, akik a szövetkezeti élet mielőbbi kiépítésén munkálkodnak. Kiss Oszkár, Nagymegyer A nagymegyeri járás EFSz-ei valóra váltották felajánlásaikat A nagymegyeri járás EFSz-eiben már sokan vannak olyan öntudatos dolgozók, akik napról napra az EFSz felvirágoztatásáért és a magasabb hektárhozamért harcolnak, vannak olyan szövetkezetek, ahol az SzIKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, teljesítették is felajánlásukat és bebizonyították, hogy a béketábor harcosai. A csicsói EFSz arra kötelezte ma. gát, hogy az áprilisban elért átlag tejhozamot májusban 200 százalékra emeli tehenenként. A szövetkezet tagjai május végéig 20 tehénnel Malinyinova fejési módszerét alkalj mázták. A mezei munkacsoportban ' dolgozók a tavaszi munkák második szakaszát négy nappal megrövidítették. A ranyi EFSz felajánlotta négy' ezer liter tej terven felüli beadását, a padányi EFSz pedig kötelezettsé get vállalt a kapásnövények ápolási munkájának megrövidítésére. Egy. ben elhatározták, hogy június 16án a közellátásnak 20 elsőrendű hízósertést beadnak és második negyedévre szóló beadási kötelezettségeiket 120 százalékra teljesítik. Tej. bői, tojásból és marhahúsból 102 százalékos teljesítményt értek el. A X. kongresszus tiszteletére túlteljesítették az egész évi sertéshúsbeadást A nagyudvarnoki szövetkezet sertésgondozói éppen a takarmány osztását végzik. Mintegy hatvan év körüli magastermetü, szőke ember ügyesen sürög-forog az ideiglenesen felépített kutricákban. Közelebb megyek hozzá, köszöntöm. Fogadja köszöntésemet, de már is siet tovább. Földes Ferenc ez a szorgalmas sertésgondozó, aki miután elvégezte a takormány kiosztást, hozzám jön és beszélgetni kezdünk. — Egész élet-mben a kulákokra és a nagybirtokosokra dolgoztam, — mondja. — Nyolc gyermeket neveltem fel az uraktól kapott nyomorúságos fizetésből. Mindig csak a más házában kellett meghúzódnunk és félni attól hogy mikor adják ki utamat. Kilenc éven keresztül Pe+ény-pusztán robotoltam, mint aratómunkás. Jó pár éven pedig itt. ezen a helyen, amit most már magunkénak mondhatunk cselédkedtem Koszdig Istvánné kulákasszonyvál — mondja s kezével a kiöregedett sárga kastélyra rr tat — 'i1 napallá téve dolooztam de még sem telletl elegendő élelemre, ruházatra Amikor fizetésemelési kértem, mint lázítót, lecsukkattak. Két hónapot ültem csak azért, meri nagyobb darab kenyeret követeltem magamnak. De ezek az idők már elmultak. — A felszabaduló<• után építkezéseken dolgoztam 'nlytatja Földe

s Ferenc — Jól kerestem és bár ez a munka is tetszett, szívem valahogy mindig csak a falusi élethez, az állatok neveléséhez húzott. Két évvel ezelőtt, amikor megalakult községünkben az EFSz, tagnak jelentkeztem és a sertések gondozását vállaltam. Azóta is itt dolgozom. Munkámmal elégedett vagyok és jól keresek. Pisf

a fiam is itt dolgozik. Tavasszal szobakonyhás új házat építettünk. A múlt évben 24 mázsa gabonát vittünk haza a részesedésből. Nem ismerjük többé a nélkülözést. Kenyerünk is bőven van. Földes Ferenc pártonkívüli ember, de pártunk célkitűzéseit mélyen a szívébe véste. Erről tanúskodik az az eredményes és példás munka, amit két ^v óta a sertésgondozásban elért. A haladó szovjet munkamódszereket alkalmazza. Folyton tanul és a napi sajtót is figyelemmel kíséri. Most is kabátja belső zsebében szorongatja az „Uj Szó" vasárnapi számát, amely Siroky elvtárs kongresszusi beszédét tartalmazza. — Még jobban kell gazdálkodnunk az elkövetkező években, — jegyzi meg Földes Ferenc. — És most az a kötelességünk, hogy elegendő hússal, zsiradékkal és egyéb mezőgazdasági termékkel bőven ellásuk a városi dolgozókat Ezt olvastam ki Siroky elvtárs beszédéből Az újonnan épülő sertésszállásra mutat — Pár nap múlva már oda is költözöm 160 drb jószágommal együtt Ott aztán még jobb körülmények között végezhetem munkámat. Boldog szavak ezek, — újtipusú paraszti ember jövőbelátó, megfontolt szavai. Földes Ferenc példás munkájának is köszönhető, hogy a nagyudvarnoki szövetkezet pártunk X. kongresszusáig 130%-ra teljesítette az egész évi sertéshús beadását. — Nézze csak, — mutat most az egyik anyasertésre. Ez most a múlt hét szerdáján ellett először. A jóltáplált anyasertés körül tizenegy apró jószág mocorog. Mind a tizenegy egészséges, mint a makk!... Vagy nézze csak ezt a másikat!... — mutat Földes Ferenc a szomszédos kutricában heverő anyasertésre és tizennégy kismalacára. — Ez már másodízben ellett, — jegyzi meg. — A harmadik helyen 10 darab kismalac pihen az anyja mellett. — Ezeket a sikereket annak köszönhetem. — mondja — hogy Ljuszkovová módszerét alkalmazom. Ezévi tervem — teszi hozzá — 396 db. elválasztását irányozza elő Azonban már most ott tartok hogy 221 -et sikerült elválasztanom. Bizom benne, hogy az új sertésistállóbav az idei tervfeladatomat nemcsak teljesítem, de túl is szárnyálom Kötelezettséget vállalok, hogy ebben az évben egy anyától átlagosan 13 malacot választok el. Ezzel járulok hozzá a SzIKP X-ik kongresszusán kitűzött célok megvalósításához a városi és falusi dolgozók megbonthatatlan szövetségének elmélyítéséhez Farkas KálimU. HÍREK A NEP1 DEMOKRÁCIÁKBÓL A takarékosság útja Elmondotta: Gazd

a Géza, a csepeli Rákosi Müvek AcélműgyMának gyárvezető helyettese Mire lehet felhasználni ezer tonna betonvasat? Fel lehet használni 750 kétszobás lakáshoz szükséges vasbetonfödés készítésére, vagy három középnagyságú gyárépület vasanyagának fedezésére. Az ezer tonna betonvas előállításához szükséges vasból 60 ezer kerékpárt, vagy 12.000 125 köbcentis motorkerékpárt, vagy 54 ezer varrógépet, vagy 160 R. F. típusú radialfúrógépet, vagy 300 mozdonyhoz " elegendő forrcsövet lehet gyártani. Ez járt az eszemben, amikor 1951-ben a Rákosi Müvek Acélhengerdéje anyaghiánnyal küzdött és ugyanakkor az üzemben használatlanul hevertek a bugavégek. A hengerlés előtt levágott bugavégeket eddig összegyűjtötték és újra visszaküldtük a martinba beolvasztásra. Akkor már sok szovjet könyvet olvastam az anyagtakarékosságról és ennek alapján' gondoltam el, hogy a levágott bugafejek bői, a hengerelt, minőségi acél levágott, salakos és eddig fel nem használt részéből megpróbálok betonvasat hengerelni. Hiszen ötéves tervünkben mind több és több beton vasra van szükségünk. A hengersorokon kis átalakítást kellett végrehajtani és a kísérlet bevált. Közeledett Alkotmányunk ünnepe és felajánlhattam, hogy a hulladékanyagnak számító, újrabeolvasztáisra szánt bugafejekből ezer tonna betonvasat hengerelek. A felajánlással egyidőben levelet írtam a Pártnak é

a elmondottam, hogy a hulladék feldolgozását a Rákosi Müvek minden gyárüzemében meg lehet valósítani és ezzel a rejtett tartalékok valóságos kincsesházát lehet feltárni, 6 meg lehet találni a takarékosság új útját. A Párt felkarolta, népnevelők útján népszerűsítette elgondolásomat, s így született meg a nevemről elnevezett mozgalom: a Gazda-mozgalom. A mozgalom lényege; az anyagtakarékosság, az, hogy minden gramm anyagot felhasználjunk népgazdaságunkban. A különböző gyártási folyamatoknál, úgyszólván min den iparágban, maradnak hulládé, kok, amelyeket másutt, más cikkek gyártásánál fel lehet használni. Alig ment híre elgondolásomnak, a dolgozók mári

s egymásután jelentkeztek hulladékfelhasználási javaslataikkal. Dolgozóink megértették, ml vagyunk az ország gazdiái s magunknak takarékoskodunk, ha az anyagokat teljesen feldolgozzuk. Jelentkeztek a lemezvágóból és javasolták, hogy a lemezvágásból lemaradó vékony csíkokat adjuk át annak a gyárnak, amely ezekből a csíkokból kanalat, villájt, cipősarokvasat készíthet. Jelentkezett a Fémmű, hogy az ottlévő csőhulladékból egy másik vállalatunk permetezőkészülékekhez szóröcsövet gyárthat. Száz és száz jó javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy ami egyik gyárban hulladék, azt más gyárrészlegünk produktív anyagként használhatja fel. A dolgozók már nemcsak arra gondoltak, hogy gyáruk hulladékát hogyan használhatnák fel másutt, hanem arra is, hogy más gyár anyaghulladékát hogyan használhatnák fel saját üzemükben. Persze a gyártási hulladékfelhasználás csak egyik módja a takarékosságinak, a mozgalom céljának. A hangsúly a takarékosságon van és a mozgalom szorosan kapcsolódott a minisztertanács takarékossági rendeletéhez. A mozgalom alapelvei is ezen épültek fel. A takarékosságnak három jól járható útját igyekeztem beilleszteni mozgalmamba. Az első: mindenütt alakítsanak ki egészséges anyagnormát, ne használják fel feleslegesen az anyagot. Tehát a méretezéseknél milliméterig és milligrammig adják meg a gyártási előírásokat. Másodszor: az anyagot mindenféleképpen arra kell felhasználni, amire a gyártáselőkészítés kijelölte. Óvakodjunk a selejttől, még akko

r Is, ha tudjuk, hogy a selejt anyagát másra fel lehet használni, Harmadik, ami hulladék mégis megmarad, az ne legyen hulladék, te. gyünk javaslatot arra, hogy mire lehet felhasználni. Akkoriban el is mondtam: az, hogy a bugafejek elkerülik a Martin tüzét, annyit jelent, hogy tonnánként megtakarítunk háromszáz kiló szenet. Háromszáz kiló megtakarított szénnel pedig egy kétszázlóerös hengersor egy óra és tizennyolc percig dolgozik. A mozgalom eredményeképpen, az egyéb takarékossági intézkedésekkel együtt, egyedül a Rákosi Mátyás Müvekben másfél év alatt 52 millió forinttal csökkentettük az önköltséget. De a mozgalom nem állt meg a Rákosi Mátyás Müvek kapuinál. Országos mozgalommá vált s jelentős eredményeket értünk el népgazdaságunk számára, elsősorban az acél és gépiparban, az építőiparban, az erős és gyengeáram szerkezeti gyárakban, a vegyiiparban, a textiliparban é

s végül — itt talán a legkevesebbet — a bányászatban. Hangsúlyoznom kell, hogy a legdöntőbb a jó anyagnorma A hulla, dék megtakarítására és ugyanakkor az elkerülhetetlen hulladék felhasználásának lehetőségeire már a tervezésnél, a szerkesztésnél előre kell gondolni. Álljon itt egy gyakorlati példa. A kerékpárok nagy lánckerekeit ornamentika disziti. Ezt az ornamentikát eddig úgy sajtolták, ahogy éppen a díszítő tervezte. Most az ornamentika ízlése

a megválasztása mellett a Iánckerekeket úgy tervezik, hogy a sajtoíási forma után, a belőle kieső formából, elkészíthetik a hiciklikormány golyóscsapágyát tartó csészét. Ezzel eddig az acélszalagból úgyszólván kilométereket takarítottunk meg. Ugyanakkor természetesen továbbra is fontos, hogy az eddig használhatatlan hulladékot is hasznosítsuk. Az ásványolajgyártó üzemekben u. n. olajiszap melléktermék származott, amelyet semmire sem tudtak felhasználni. Ennek a kocsonyaszerű anyagnak szállítása nehézkes, sok a kéntartalma és ezért eltüzelni sem igen akarták. A dolog másik része, hogy a rosszminőségü szénből sok szénpor gyülemlett fel. Egy dolgozónk javaslatára most ezt az olajiszapot rosszminőségű szénporral, illetve szénnel keverjük és felhasználjuk a téglagyártásnál. Kitűnő tüzelő és évente sokezer vagon szenet takarítunk meg vele. A mozgalom megindulása óta százszámra kapom a leveleket, amelyekben a dolgozók különféle hulladék és melléktermék felhasználásáról írnak. Levelek érkeznek a gyárakból, a dolgozók megírják, hogy milyen hulladék származik a termelésükből és tanácsokat kérnek ahhoz, hogyan lehetne ezeket a népgazdaságban felhasználni. Ebből kiindulva. az újesztendőben azt tervezem, hogy minden gyártási ágban, minden gyár lajstromozza, milyen hulladék, milyen melléktermék keletkezik gyártás közben. Jelöljék meg, hogy már átadták-e ezeket továbbgyáirtáara más gyáraknak, vagy sem Ugyancsak cikkek szerint jelöljék meg a

n igényeket Is. Ez a lajstromozás azt jeleti majd, hogy a mozgalmat teljesen szervezetté tesz. szfik. Ettől függetlenül még mindig tág tere lesz az egyéni kezdeményezéseknek. Hiszen fordulnak hozzám olyanok is, akik nem üzembe liek, de az üzemi dolgozókhoz hasonlóan fűti őket a vágy, hogy minél hamarabb felépíthessük szocialista országunkat. A sok levél közül hadd említsek meg egyet. Vidékről írja egy gyárunk könyvelője: tudja milyen ér. tékes nálunk a csiszolóanyag. Számítása szerint az országban kétmillió törfttt kaszakő van, amit még fel lehetne használni. Beküldte annak a készüléknek a rajzát, amelynek segítségével a törött kaszaköveket újra használni lehet. A szerkezet jó. Persze pártunk és kormányunk azt akarja elérni, hogy az aratógépek teljesen feleslegessé tegyék a kaszát, tehát a kaszaköveket is. De hogy ezt minél hamarább elérjük, hogy a megvalósított szocializmusban a gépek levegyék a fizikai munka terhét a dolgozók válláról, az is kell, hogy takarékoskodjunk, mert ezzel sajátmagunkat, az országunkat gazdagltjuk, erösitjük, védve vel

e a békét. Ezt a célt szolgálja as én mozgalmam 1».