Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-19 / 149. szám, péntek

1953 június 19 ui %m Folytatja tanácskozásai* a Béke Víiágtaoács Budapesten A Szovjetunió új jugoszláviai követe A Budapesten ülésező Béke Világtanács folytatta tanácskozásait. El. sönek J. Endicott lelkész, a kanadai békebizottság Nemzetközi SztálinBékedíjjal kitüntetett elnöke beszélt. James Endicott felszólalása elején méltatta a világ békemozgalmának azt a javaslatát, hogy az öt nagyhatalom ünnepélyesen biztosítsa a világ népeit, hogy nem fognak háborút viselni egymás ellen és mutassák ki jószándékukat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyalni. A világbékemozgalom legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulniok, hogy egy ilyen találkozás létrejöjjön. — Talán egy világviszonylatban alkalmazott népszavazás felhívhatná az összes kormányok figyelmét arra a tagadhatatlan tényre, hogy a népek békéhez -vezető tárgyalásokat követelnek. Hangsúlyozta., hogy a népeknek ilyen tárgyalások tartására irányuló követelése világméreteket öltött. Winston Churchül és mások legutóbbi nyilatkozatai ls elis. merték a nagyhatalmak között folytatandó ilyen irányú tárgyalások jogosságát és időszerű voltát. A továbbiakban Endicott lelkész az Ázsiában és Afrikában lezajló felkelésekről beszélt. — Az Ázsiában és Afrikában le zajló felkelések nem bűnös zendü lések és nem is kommunista összeesküvés eredményei, ahogy azt sokan a nyugaton állítják Természetes emberi lázadás ez, a nyomorúság, szegénység és különösképpen az idegen elnyomás által reájuk erőszakolt és a felsoroltakhoz hasonló jogtalanságok ellen. A következő felszólaló Václav Boucek, csehszlovák küldött volt. V. Boucek, a pilzeni V. I. Leninüzem élmunkása, bevezetőjében arról beszélt, hogy a csehszlovák nép óhaja a nemzetközi problémák, közöt. - ttlk a német kérdés békés rendezése, majd kijelentette: „Népünk mindig azt követeli, hogy államunk politikája arra az elvre legyen alapozna, amely szerint' minden problémát meg lehet oldani tárgyalásokkal és megegyezéssel, nem pedig erőszak alkalmazása v-agy katonai akciók útján. A Csehszlovák Köztársaság kormánya következetesen eleget tesz népünk e követelésének. Országunk politikája ilymódom teljesen megfelel a Béke. Világtanács. a Népek Bécsi Békekongresszusa által és az egész világ békeszerető népe által kijelölt politikának. A csehszlovák nép békés kapcsolatokat óhajt a többi nemzettel. E tekintetben a Németországgal való kapcsolataink igen fontos helyet foglalnak el. — Mi Németország szomszédai vagyunk és Igen természetes, hogy saját érdekünkben békében akarunk velük élni, barátian együttműködni. Nem tévesztjük össze és sohasem tévesztettük össze a némét népet sem Vilmos császárral, sem az előtte levő egyéb császárokkal, sem pe. dig Hitlerrel és bandájával. A mi barátságunk és együttműködésünk a Német Demokratikus Köztársasággal arról tanúskodik, hogy a demokratikus jogok és nemzeti érdekek kölcsönös megbecsülése alapján valamennyi néppel tehetsége? a békés együttélés." V. Boucek ezután részletesen foglalkozott a potsdami egyezmény, nyel. A német kérdés még mindig nincsen megoldva, noha 8 év telt el a háboifa befejezése óta és éppen azért nincs megoldva, mert a pots dami egyezményt nem hajtották végre következetesen. A potsdami egyezményt teljesen és egész Németország területére 1011 alkalmazni. Főleg azt kérjük — mondotta Boucek — hogy a potsdami szerződés egyik leglényegesebb záradékát teljes egészében alkalmazzák: azt, amely a német békeszerződés megkötését előírja, mert ezt a kér. désben érdekelt valamennyi Ország követeli. Ezt javasolja a Szovjetunió, az egyedüli nagyhatalom az aláirók közül, amely teljesíti is azokat a feladatokat, amelyek reá jutottak. Semmi esetre sem fogadhatjuk el azit a tényt, hogy a potsdami szerződést a nyugati zónában nem alkalmazzák. Nem értünk egyet nem érthetünk egyet az újrafegyverkezássel. a nácizmus újjászületésével, az agresszív Wehrmaobt felújitásával, a revanš szellem t; mogatá sával, katonai támaszpontok létesi tésével, hiszen mindez éppen abból ered. hogy a potsdami szerződést nem tartották tiszteletben. A szovjet kormány a potsdami szerződés világosan megfogalmazott elveiből kiindulva elkészítette a Németországgal kötendő békeszerződés kom krét tervét és felhívja a nagyhatalmak kormányait azok megvitatására. — Ugy véljük — fejezte be Boucek csehszlovák ktjldött, — hogy a Béke-Világtanács és az egész békemozgalom ténylegesen hozzájárulhatna a német kérdés békés meg. oldásához azzal, hogy nagyszabású mozgalmat fejleszt ki valamennyi ország közvéleményének megnyerésére az alábbi követelések teljes kivívása céljából. 1. A potsdami szerződés elveinek teljes alkalmazása az egész német területre vonatkozólag. 2. A Németországgal kötendő békeszerződést célzó tárgyalások újrafelvétele. 3. A bonni különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közös, ségre vonatkozó szerződés semmissé nyilvánítása, mivel ezek támadó jellegű katonai szerződések, amelyek nemcsak a potsdami egyezménnyel állnak ellentétben, hanem a nemzetközi jog érvényben lévő elveivel is. A küldöttek lelkes tapsa közepette emelkedett szólásra Han Szer Ja, a koreai Békebizottság elnöke. Drága barátaim! Korea népe azzal bízott meg, — kezdte meg beszédét — hogy tolmácsoljam forró üdvözletét és megösszam veletek a Koreai Népi De. mokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok közti fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatos örömteli reménységét. A fegyverszüneti egyezmény aláírását nemcsak mi koreaiak várjuk türelmetlenül, türelmetlenül várja a világ valamennyi népe is. Vájjon mi késztette az amerikai felet arra, hogy hozzájáruljon a fél beszakított fegyverszüneti tárgyalások újrafelvételéhez és megegyezésre jusson a haddfogolykérdésben ? Az amerikai felet először kormányunk és a Kínai Népköztársaság javaslata késztette a félbeszakított tárgyalások folytatására. És arra, hogy megegyezzen velünk az alapvető pontokban. Javaslatunk az egész világnak újból bebizonyította, hogy politikánk békeszerető és észszerű. Ez a politika a népek barátságán alapszik és békés együttműködésre törekszik minden országgal; másodszor a koreai nép hősi harca, amely a kínai önkéntesek testvéri segítségével megvédi munkáját és függetlenségét és ame. lyet nem törtek meg sem a legvéresebb harcok, sem a legbarbárabb bombázások; harmadszor pedig a béke híveinek ônfeláldožó harca az egész világon. A Béke Világtanács június 16-i ülésének délutáni ülésén Eugénia Cotton elnökölt. Több felszólaló után Ilja Ehrenburg, a Nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett író, a Béke Világtanács Irodájának tagja, a világszerte ismert nagy szovjet békeharcos szólalt fel. Ilja Erenburg így kezdte beszédét: „Rendkívüli napokban gyűltünk össze: megszűnik a koreai lidércnyomás, véget érnek az égő városokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, vége szakad egy békés ország pusztításának, véget ér a meggyötört emberiség szégyene. Befejeződik a háború, mely azzal fenyegetett, hogy más országokra és világ, részekre ls átterjed, ezeket ls magával ragadja. A béke első nagy győ zelme ez, a mi győzelmünk barátaim! Most mái: mindenki előtt világos, hogy a tárgyalások megegyezéshez vezethetnek. Most már mindenki megérti, hogy ha véget lehetett vet. ni a véres koreai háborúnak, akkor véget lehet vetni egy másik háború nak is, a hidegháborúnak, amely ugyan nem hat annyira a képzeletre, de amely minden nép számára anya gi romlást jelent és amely minden becsületes ember számára visszataszító. Világos, hogy a tárgyalások szelleme a háborús politikának fölé be kerekedik, s ez ls a békeharco sok nagy sikerét jelenti. A továbbiakban így folytattaNagy utat tettünk meg, nagy Jol gokat vittünk véghez és nem árt többször szólnunk erről itt, a Béke Világtanács ülésén, mely magára vonja a,háborút gyűlölő minden ember figyelmét. Természetesen, nem szándékozom a békeharcosok közé sorolni azokat a politikusokat, akik valamilyen oknál fogva ilyen vagy olyan fenntartással most elfogadják Párizsban, Varsóban, Bécsben tett néhány javaslatunkat. De az ilyen megnyilatkozások figyelmet érdemelnek; azokat a népek akarata diktálta. Az „United Stateš News and World Report" a következőket írja: „Az a kérdés, hogy a nyugat, európai kormányok és politikusok meddig tudnak ellenálni a népek bé kére és a hidegháború befejezésére irányuló törekvéseinek" Az ameri. kai lap hozzáfűzi, hogy azok az államférfiak, akik ellenszegüljek a közvélemény békés hangulatának, nem maradnak sokáig hatalmon. Ami bennünket békeharcosokat illet, nem formáltunk és nem forrná . Ilink szerzői jogot a béke programm. jára, nem akarjuk megszégyenitenl a tárgyalások eszméjéhez késve csatlakozókat. Mi készek vagyunk támogatni bármely nemzet bármely államférfiának bármiféle kezdemé nyezégét, ha az a becsületes szándék vezeti, hogy enyhítse a nemzetközi légkör feszültségét és módot találjon a méltányos megegyezésre. Tudjuk, hogy a béke útja nehéz yt. Naivitás lenne azt hinni, hogy az emberiség álmából felébredve egyszerre a teljes megegyezés felhőtlen egét látja maga fölött. De a béke első sikerei valamiféle változást hoztak. A szellemi ború, amelyet a hidegháború hozott magával, látszatakadályokat' szült, a valódi szakadékokat pedig elleplezte. A fény kezd áttörni a homályon. A népek előtt sok kérdés merül fel most, de elsősorban államaik szuverenitásának kérdése. Egyes államférfiak, számolva a közvéleménnyel, ilyen vagy olyan formában, felvetik a kér. dést. Vájjon nem ezt mutatja-e Mendes-France felszólalása aki azt mondotta: ,,Az erkölcsi szolidaritásnak és az eszmei közösségnek nem szabad többé szenvednie a függőség, tői, amelynek megszüntetése mindenkinek érdeke ... Valamennyi európai ország miniszter?! sorban meg jelentek és tisztelegtek az amerikai kormány előtt. Hát fel lehet így épí. teni Európát? ... Visszhangot keltett és újszerűen hatott Churchill be. széde, melyet a „Newaweek" című amerikai lap így kommentál: „Sir Winston tudja, hogy jótékony hatása van annak, ha a külpolitikai kérdésekben a Washingtontól való függetlenség mellett demonstrál." A szuverenitás megóvásának szükségszerűségéről beszélnek Buenos Al. resban, Rómában, Kopenhágában és Rio de Janeiróban is. Erŕgedjék meg, hogy egy éles bírálatot idézzek az egyébként tartózkodóhangú konzervatív „Daily Express-böl": „Angliának most vissza kell utasítania azokat a dollárokat, amelyeket Amerika- még mindig ajánl neki. Ez erősiti és nem gyengíti Angliát." Néhány gyanakvó azt mondhatja, hogy mi, szovjet polgárok, túl szí. vesen foglalkozunk a nyugati államok közti vitákkal, hogv ebben lát. juk a béke megőrzésének zálogát. Ez természetesen nem így van: mi minden nép és minden állam között békét akarunk. Mi kölcsönös megbecsülésén és egyenlőségen alapuló békét akarunk. Ilja Erenburg a még hosszantartó beszédét azután így -fejezte be: Barátaim, utunk első szakasza véget ért. De mi nem állunk meg. A koreai fegyverszünetet békének kell kijvetnle. A koreai tárgyalásokat fegyéb tárgyalásoknak kell követniök: a világban sok az ideggőc és sok, túl sok a száraz puskapor. Még nagyobb erőfeszítéssel harco. lünk majd a békéért, hogy mindegyikünk szégyenpír nélkül tekinthessen gyermekeire. Budapesten épp úgy, mint New Yorkban, Moszkvában épp úgy mint Londonban. Amidőn Bécsben minden nép — legyen az kicsi vagy nagy — azon jogáról beszéltem, hogy maga dönthessen sorsa felett, egy franoia közmondást idéztem: a szénégető úr a maga portáján Hozzá szeretném még tenni, hogy szénégetők yáltalában békés emberek, mindegyiküknek meg van a mags ítthona, a maga örömei és gondja - szilárd meggyőződésem, hogy a " 1

1 e p tők megegyeznek egymással. L A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vaszilij Alekszeje vics Valkov elvtársat, ď Szovjetunió rendkívüli és meghatározott köve. tévé nevezte ki a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban. Az ipari munkanormák kérdése az NDK-ban A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának politikai irodája közleményt adott ki nagyszámú vállalat és építkezés munkásainak kérflésével kapcsolatban, melyeket a munkanormák felemelésének kérdésében hozzá Intéztek. A közlemény rámutat arra, hogy az élenjáró munkások . kezdeményezése, a munkanormák önkéntes felemelésére komoly lépés az űj élet felépítésének útján és ez a lépés az egész népnek kivezető útat mu. tat a jelenlegi nehézségekből, A politikai iroda mégig teljesen helyteleníti a nemzeti ipari válla, latok munkanormáinak adminisztratív úton történt 10 százalékos felemelését és ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartja az egyes minisztériumok által kiadott munkanormák kötelező felemeléséről szóló határozatok hatálytalanítását. Csődöt mondott az idegen ügynökök berlini kísérlete Berlin demokratikus szektorában június 16-án néhány ipari vállalatban. főleg az építőmunkások között sor került a munka beszüntetésé re, A munka leállításának ürügye a normák 10 százalékos felemelése volt, melyet nemrégen hajtottak végre egyes ipari üzemekben, amit azonban a Német Demokratikus Köztársaság kormánya június 16 án visszavont. A normák felemelése csak ürügy volt a Nyugat-Berlinbe befészkelődött idegen llgynö kök soraiba tartozó provokatőröknek, akik az ipari vállalatok munkájának beszüntetését és a berlini utcákon történt összetűzéseket szer. vezték. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezzel kapcsolatban június 17-én a délutáni órákban nyilatkozatot tett közzé, melyben ez áll: »A Német Demokratikus Köztársaság kormányának a lakosság életszínvonalának emelését célzó intézkedésére a nyugatberlini fa siezta és más reakciós elemek provokációkkal és Berlin demokratikus szektora rendjének komoly megzavarásával válaszoltak. E provokáció célja az volt, hogy megnehezítsék Németország egységének visszaállítását. A normákról hozott tegnapi határozattal megszűnt az az ok, amiért az építőmunkások beszüntették a munkát. A megtörtént kilengések — provokatörök, idegen hatalmak fasiszta ügynökeinek és a német monopol kapitalistáknak soraiból való cinkosaik müvei. Ezek az elemek nincsenek megelégedve a Német Demokratikus köztársaság demokratikus rendszerével, amely gondoskodik a lakosság .életkörülményeinek megjavításáról. rA. kormány felhívja a lakosságot: 1. hogy támogassa a város rendjének helyreállítására irányuló intézkedéseket és teremtse meg a feltételeket az ipari üzemek rendes, békés munkájára; 2. azokat, akik a nyugtalanságokat előidézték felelősségre von.iák és szigorúan megbüntetik. Felhívják a munkásokat és minden becsületes polgárt, fogják el a provokatőröket és adják át őket az államvédelmi szerveknek; 3. a munkások és a műszaki értelmiség a hivatalos szervekkel karöltve kell, hogy maguk megtegyék a rendes munka biztosítására szükséges intézkedéseket.* A Német pemokratlkus Köztár. saság kormányának ezt a lakosság' hoz intézett kiáltványát Ottó Grotewohl miniszterelnök írta alá. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanaznap este nyilatkozattot tett közzé az idegen bérencek Berlinben szőtt fondorla. tainak csődjéről. Ebben a nyilatkozatban a kővetkező áll: »Míg a Német Demokratikus Köztársaság kormánya mindenképpen arra törekszik, hogy új, komoly intézkedésekkel javítsa a lakosság anyagi körülményeit és különleges gondot fordít a munkások életkörülményeinek megjavítására, árulóló elemek, idegen államok ügynökei és a német monopolisták sorai, ba tartozó cinkosaik igyekeztek aláásni a kormányintézkedéseket. Megállapítást nyert, hogy a néhány ipari vállalatban lezajlott tegnapi sztrájkot és fasiszta ügynökök néhány csoportjának Berlin demokratikus szektora utcáin elkövetett provokatív zavargásait egységes terv alapján idézték elö, melyet Nyugat-Berlinben dolgoztak ki és pontosan időhöz kötöttek. A zavargások teljes kudarccal végződtek, mivel a lakosság és a hivatalok nagy részének ellenállásába ütköztek. Az ipari vállalatokban ismét megkezdik a rendes munkát. Az utcákon fenntartják a -jndet. Nem fogják tűrni, a provokatörök és bűnöző elemek rendzavarását. v A

z idegen ügynökök ama fő kísérlete, hogy meghiúsítsák a lakosság életfeltételeinek javítására irányuló fontos kormányíntézkedések megvalósítását — kudarcot vallott, ugyanúgy ahogy kudarcot val. lott abbeli kísérletük is, hogy zűrzavart idézzenek elő azért, hogy új akadályok gördüljenek Németország újra egyesítésének útjába. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya erélyes intézkedéseket tesz avégett, hogy e zavargások előidézőit szigorúan megbüntessék. A provokatörök nem várhatnak kegyelmet.* A Rosenberg-házaspár megmentéséért vívott harc jelentős eredménye: elhalasztották a kivégzést Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint Wiliatn Dougias, az Egyesült Államok legfelső bíróságának tagja elrendelte a Rosenbergházaspár kivégzésének elhalasztását. Mint jelentettük, Blooh védőügyvéd Dougias bíróhoz fordiult, kérve az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg-házaspár június 18-ra kitűzött kivégzésének elhalasztását. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok legfelső bíróságának bármelyik tagja helyt adihat az ítélet végrehajtásának elhalasztására irányuló kérelemnek. HA halálos ítéletről van SZÓ. Dougias bíró' szerdán — mint a „Reuter" jelenti — elrendelte Ethel és Julius Rosenberg kivégzésének elhalasztását. Az ,,AP'' amerikai hírügynökség jelentése szerint „Dougias bírónak az utolsó pillanatban meghozott döntése meghatározatlan időr

e el. halasztja a Roeen-ber-házasipár kivégzését. h

a egyáltalán sor kerül még rá.'' Az „AP" egyik további jelentése és az „AFP" washingtoni távirata szerint, az amerikai igazságügyminisztéi.'ium, amint tudomást szerzett Dougias bíró döntéséről, felszólította a legfelső bíróságot, hatálytalanítsa ezt a döntést „Brownell igazságügyminiszter — jelenti az „AP" — Dougias bíró döntése ellen felleb. bezett a teljes bírósághoz."