Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-18 / 148. szám, csütörtök

6 UJSZÖ 1953 június 18 Megkezdte tanácskozását a Béke Világtanács Budapesten ten az építő- és faipari szakszerve, zetek Házában a Béke Világtanács ülése. Az ülés megnyitásának kez­dete előtt már gyülekeztek a kül­döttek és a meghívott vendégek. Je­len voltak az emberiség legjobbjai, hogy kifejezésre juttassák béke. akaratukat és az emberiség jobb jövőjébe vetett hitüket. Az erkélyen elfoglalták helyüket a magyar gyá­rak legjobb dolgozói, sztahanovisták, tudósok, élenjáró mezőgazdasági dolgozók, akiket a Béke Világta­irícs az ülésre meghívott. Az ülésen résztvett a külföldi sajtó számos képviselője. A magyar kormány te az egész magyar nép nevében a megjelente, ket Erdey-Grúz Tibor föiskolaügyl miniszter üdvözölte. Az ülés részt­vevői forró szeretettel üdvözölték azoknak az országoknak a képvise­lőit, ikik a Béke Világtanács ülésén megjelentek. Az illést a Béke Vi­lágtanács tagja, Emánuel d'Astier de la Vigerie nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a Béke Világtanács el­nöke, prederie Jolliot-Curie beteg és így nem jöhetett Budapestre, hogy résztvegyen az ülésen. Az olasz választások miatt ugyancsak nem jöhetett Pietro Nenni sem, a Béke Világtanács alelnöke Ezután Emánuel d'Astier de la Vigerie így folytatta beszédét: — 1952 júliusában Berlinben tar­tott legutóbbi ülésünk nagy fontos­ságot tulajdonított a német problé­mának és a folyamatban lévő kon­fliktusok megszüntetésének majd a népek kongresszusa előkészítésének. A kongresszus előkészítése kivéte­lesen nagy méreteket öltött. Ezt a kongresszust olyan időpontban tar. tottuk meg, amikor a nemzetközi feszültség különösképpen súlyossá vált. Hatalmas volt a visszhangja is. Űj reményeket ébresztett és új erőt öntött a népekbe. Ezután a felszólaló megemléke­zett a bécsi tanácskozásokról. — Bécs hívta fel a világ figyel­mét arra, hogy a tárgyalások szük­ségesek és hasznosak. Bécsben ve­tették fel a korlátolt jellegű egyez­mények megkötésének kérdését Né. metországra, Indokínára és Koreára vonatkozólag, amelyek hozzájárul­hatnának a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A koreai békével kapcsolatban a felszólaló többek között ezeket mondotta: — A koreai hadifogoly csere­egyezmény, amely bevezetése a Június 15-én nyilt meg Budapes- minden pillanatban^ várható fegy­verszüneti egyezménynek, nagy győ­zelem, a béke szellemének hatalmas győzelme. Ezt a győzelmet mi vív­tuk ki. Maholnap véget ér a vas. és tűzeső. Az emberek kibújnak odúik­ból, a rombadölt házak alól és vé­gül félelem nélkül emelhetik tekin­tetüket az ég felé. Emánuel dAstier de la Vigerie felszólalása után Jean Laffitte, a Béke Világtanács főtitkára lépett a szónoki emelvényre, hogy javasla­tot tegyen a napirendre és az ügy­rendre vonatkozólag. — A Béke Világtanács irodája tegnap összeült — mondotta, — hogy megvizsgálja a napirendi in. dítványokat, valamint az ülésszak általános ügyrendjére vonatkozó in­tézkedéseket. A napirendi indítvá­nyok, — amelyek két fő kérdésre vonatkoznak a kővetkezők: 1. Tárgyalások és a nemzetközi feszültség enyhülése. 2. A Béke Világtanács szerepe és összetétele. Az ülés az előterjesztett javasla­tokat elfogadta. Ezután Kuo Mo-zso, a Béke Vi. lágtanács alelnöke, a Kínai Nép­köztársaság központi népi kormá­nya közigazgatási tanácsának el­nökhelyettese szólalt fel. A koreai kérdésről és a távolkelet kérdéseinek megoldásáról beszélt. — A hadifogoly kérdés rendezése és a koreai fegyverszünet megvaló­sulása után minden békeszerető em­bernek az lesz a feladata, hogy ki­vívja a koreai kérdés békés rende. zését. Korea békés egyesítésének megvalósításához az szükséges, hogy kivonják a Koreában állomásozó idegen csapatokat, ideértve a kínai népi önkénteseket is. A koreai nép­nek — békés keretek között ma­gának kell döntenie a problémáiról. A Li Szin-man klikk tevékenysé. gévej foglalkozva, Kuo Mo-zso eze­ket mondotta: — Különösen nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy Li Szin-man klikkie ellenállását hangoztatja a hadifoglyok hazatelepítésére vonat­kozó szerződéssel szemben. Li Szín. man klikknek a fegyverszüneti tár­gyalásokon résztvevő tagja, Harri­son tábornokhoz, az amerikai kül­döttség vezetőjéhez intézett, május 28-án nyilvánosságra hozott leve­lében fenyegetően jegyzi meg, hogy „azok a hadifoglyok, akik nem haj­landók magukat a. kommunista ura­lomnak alávetni, esetleg fellázad­M. A, Jasnov Stockholmba érkezett A nyugati sajtó a Német Demokratikus Köztársaság minis?tertanácsának határozatairól A nyugati sajtó részletesen fog­lalkozik Németország Szocialista Egységpártja politikai bizottságá­nak és a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának leg­utóbbi határozataival. A „The Times" a minisztertanács intézkedéseivel foglalkozva azt írja, hogy ezek nem szavak, hanem tet­tek. A lap megállapítja hogy „az ilyen irányú fejlődés az egész nyu. gateurópaí szerződés rendszert meg­döntheti". A „Daily Telegraph" szerint a Nyugatnak válaszolnia kellene min­den olyan intézkedésre, amelynek a nemzetközi feszültség enyhítése a célja. „Az Uyen lépéseket, mint az említett határozatok, a lehető leg­pozitívebben kell értékelni" — írja a lap. A „Manchester Guardian" című angol lap vezércikkében megállapít­ja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának határozatai, valamint a legutóbbi franciaországi és olaszországi poli­tikai események alapján „mind rosz­szabbak <az európai védelmi közösség megteremtésének kilátásai". A londoni „The Observer" azt írja, hogy Németország újraegyesítésének kilátása most ismét nyilvánvaló lehetőségnek látszik. A lap szerint ,,úgy látszik", hogy az európai vé­delmi közösség tervét a legutóbbi napok eseményei végzetszerűen meg ingatták. A francia sajtó is nagy érdeklő­dést tanúsít a határozatok iránt. A „L'Humanité" hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának hatá­rozatai fokozzák a franciák harci készségét a bonni és párizsi szerző­dések ratifikálása ellen. A svájci „Basler Nachrichten" hangsúlyozza, hogy a határozatok olyan megegyezési szándékot bizo­nyítanak, amelyet komolyan kell venni. „A politikai megítélés szem­pontjából különös súllyal esik lat­ba, hogy minden, amit ebben a kér­désben kezdeményeztek, megfelel a potsdami határozatoknak. Éppen ezért érthető a bonni politikai kö. rök idegessége", — írja a lap. A nyugatnémetországi lapok ál. talában elismerik, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban ho zott intézkedések konkrét módon elősegítik a Németország két része közötti közeledést és ezzel a német egység helyreállítását. A Majna-Frankfurtban megjelenő „Sozialistische Volkszeitung" hang­súlyozza, hogy Németország Szocia­lista Egységpártjának politikai bi­zottsága a határozatokkal Német­ország egysége helyreállításának hatalmas célját tartotta szem előtt. „Az egység helyreállítása mind­két részről olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek Németország két részének egymáshoz való köze­ledését konkrétan megkönnyítik. A Német Demokratikus Köztársaság vezető pártja és kormánya tettekkel tesz ígéretet e szavak mellett" — írja a lap. hatnak az indiai csapatok ellen'". A Li Szin-man klikk ilyen tapogatód, zással próbálkozik, hogy a hadifog­lyokat visszatartsa. Kuo Mo-zso így fejezte be beszé­dét: — A nemzetközi feszültség eny­hítését el lehet érni, a normális ke­reskedelmi és kulturális kapcsolato­kat helyre lehet állítani, az emberi­séget fenyegető katasztrófát el le­het kerülni. A tárgyalások érdeké­ben folytatott erőfeszítéseink célja, hogy még nagyobb népi erőket mozgósítson a békéért, — hogy e nemes remények a lehető leggyor­sabban valósággá váljanak — fe­jezte be felszólalását Kuo Mo zso, amelyet többízben szakított félbe a lelkes taps. Kuo Mo.zso beszéde után Wilhelm Elfes nyugatnémet küldött, volt fő­polgármester, a Béke Világtanács tagja iépett a szónoki emelvényre. — Ami Koreában történt kezdte beszédét — nagy lecke <ro't az em beriség számára. Vájjon a világ levonja-e majd ebből az igazi tanul­ságokat és különösen az államfér fiak fognak-e okulni a mult borzal­maiból. Majd így folytatta: „Ha Koreá­ban a fegyvereket elnémították, ak­kor a német kérdés erősebben fog előtérbe lépni. 1945. után nekünk németeknek már csak egy kívánsá­gunk volt: hogy a világnak többé ne adjunk alkalmat a nyugtalanságra. Most azonban ismét megvan az a nyomasztó kellemetlen érzésünk, hogy Németország ügye újra világ­problémává lesz, sőt, hogy Németor­szág esetleg egy új háború okozója lehet. Biztosithatom önöket barátaim, hogy a német nép túlnyomó többsé­ge hajlandó mindent megtenni éí mindent magára vállalni, ami alkal­mas az új háború szerencsétlenségé, nek elhárítására. Elfes felszólalását a következő szavakkal zárta be: Milyen csodálatos elképzelés, ha egyszer eljön a béke világa, egy olyan világ, amelyben a tudomány és művészet, gazdasági élet és tech­nika, az emberek képzése és veze­tése csak arra törekszik, hogy min­den ember civilizációját, kultúráját, jólétét és boldogságát szolgálja. Kezdjük el a munkát. Az emberiség sóvárog utána. A következő felszólaló Hermeto Bezerra Cavalcanti tábornok, brazil küldött volt. Kifejezte azt a véle­ményét, hogy „azok a férfiak, akik­re a kormányok vezetését bízták, máris megértették, hogy az állam hajóját, a népeik által megadott irányban, az igazság és becsületes­ség széles útján kell vezetniök". Ezután René Bovárd, svájci kül­dött felszólalása következett. Arról beszélt* hogy a legutóbbi politikai események, amelyek „a Szovjetunió, a Népi Kína és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányai bölcse. ségének köszönhető, valamint a brit nemzetközösség elhatározásainak", újra felkeltették a problémáik békés megoldásának a lehetőségébe ve­tett reménységét. Befejezésül Bovárd javaslatot ter­jesztett az ülés elé a kulturális, gaz­dasági cserekapcsolatok, az emberek egymásközötti kapcsolatainak, a gondolatok és gazdasági javak sza­bad kicserélésének meghatározót, tabb előmozdítására. Zalamea, Öolomla állam volt köz­oktatásügyi minisztere volt a kö­vetkező felszólaló, aki azt fejteget­te, hogy a békét nem egyszerre egy küzdelemben nyerjük el, hanem azt naponta kell kivívni. Felszólalása végén rámutatott: mennyire általános ma már az a kö­vetelés, hogy a Kínai Népköztársa­ságot a koreai ellenségeskedések megszüntetésének közvetlen logikus következményeként vegyék fel az ENSz-be. Kína részvétele az ENSz­ben — mondotta — elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a testület visszanyerje világszervezeti jellegéit Ezzel a Béke Vüágtanács buda­pesti ülésének első napi tanácskozá­sa befejeződött. Stockholm megalapításának 700 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre a svéd fővárosba ér­kezett N. A. Jasnov, a szovjet dol­gozók moszkvai képviselőinek elnö ke. A stockholmi repülőtéren Jasnovot a stockholmi városi tanács képvise­lője, továbbá K. K. Rodionov. a Szovjetunió svédországi nagykövete, valamint a szovjet nagykövetség képviselői és újságírók üdvözölték. Franciaország Kommunista Párfia Központi Bizottságának telies ülésezéséről Június 16-án az Isy les Molineaux párizei munkás-elővárosban Francia­ország Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága plenáris ülést tar­tott. A plenáris ülésen résztvett Maurice Thorez, Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizott ságának főtitkára. A délelőtti ülésen Jacques Duclos. Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára mondott beszédet a következő tárgy körről: „A kommunisták harca a munkás­osztály egységéért, a hazafias erő széleskörű tömörülésének alapja, a politikai irányvonal megváltoztatá sa, a szociális haladás biztosítása a demokratikus szabadságjogok vé delme, a nemzeti függetlejnség és a béke megőrzésének védelmében" „Pártunk védelmezi nemzetünk leg alapvetőbb érdekeit — mondotta Jacques Duclos. — Minden erejével harcol a munkásosztály akciós egy ségéért, amely a népi tömörülésnek alapja . . Ezt a politikát, amelyre Franciaországnak szüksége van, a haladás és a demokratikus szabad­ságjogok védelmének politikája, amely megfelel a nép óhajának, a kővetkezőképpen lehet meghatároz­ni: A béke helyreállítása és egyez­mény megkötése a gazdasági és kultúrális kérdésekről, amelyek megfelelnek a vietnami nemzetek érdekének: épp úgy mint a fran­eia nép érdekének, a gyarmati el­nyomás megszüntetése, a bonni és párizsi szerződések ratifikálásának "lutasítása, olyan politika megvaló­sítása. amely megoldaná az összes vitás kérdéseket tárgyalások útján és amelynek célja az volna, hogy megteremtse a megfelelő előfeltéte­leket az általános békeegyezmény megkötésére; a katonai kiadások je­lentős csökkentése, az igazságos adórendszer bevezetése, a demokra­tikus szabadságjogok és az alkot­mányos biztosítékok tiszteletbentar­tása". Jacques Duclos beszéde után vita kezdődött. Li Szin-man eltenál'ása a fegyverszünettel szemben bizonyos amerikai elemek nézetét tükrözi A „Koreai Központi Távirati Iro­da" június 11-i kommentárja lelep­lezi azt a komédiát, amelyet Li Szin man rendez bizonyos harcias ameri­kai elemek irányításával. A kommentár rámutat, hogy a fegyverszüneti tárgyalások újrafel­vétele óta Li Szin-man „Észak el­leni menetel és", ről üvöltöz a délko­reai nép határozott tiltakozása el­lenére. Eltekintve attól, hogy visz­szautasította a fegyverszüneti meg­beszélésen való részvételt, Li Szin­man bandája önkényesen közzétette a zárt ülések megbeszéléseinek tar talmát azért, hogy hátráltassa a tárgyalások előrehaladását. Június 7-én, amikor Li Szin-man bandája má r látta, hogy lehetővé válik a hadifoglyok hazatelepítéséről szóló megállapodás aláírása, statáriumot erőszakolt Dél-Koreára, összeszedett egy csoport fiatal suhancot é s „tün­tetést" rendezett velük a fegyver szünet elleni tiltakozás képpen. „A főkédés, — írja a kommentár — nem Li Szin-man és amerikai gazdája közötti véleményeltérésből adódik, hanem abból a tényből, hogy Li Szin-man akciója „a fegyver­szünettel szembe n tanúsított ellen­állásra", teljesen visszatükrözi bi zonyos harcias amerikai elemek né­zetét, akiket a koreai fegyverszünet megkötése rettegéssel tölt el." A kommentár hangsúlyozza, hogy a hadifogolykérdésben történt meg­állapodás „a kínai és koreai népi erőknek a fronton tanúsított hatal­mas ereje, a koreai és kínai kor­mánynak a koreai kérdés békés ren­dezésére irányuló őszinte erőfeszíté. sej a Szovjetunióval az élen, a világ demokratikus erőinek korlátlan tá­mogatása és a békemozgalom világ­méretekben való fellendülése ered­ményeként jött létre. „A z egész világ — folytatódik a 1 kommentár — buzgó figyelmet szentel Korea kérdésének Ez azért van, mert a koreai kérdé s békés rendezése, csökkentve a nemzetközi feszültséget, előkészítheti a sürgető nemzetközi kérdések megoldásának körülményeit Most a koreai fegy­verszüneti egyezmény aláírása a leg­fontosabb kérdés. A koreai nép és a világ összes népei elítélik az árulj Li Szin-man-bandák é s Amerika bizonyos harcias elemeinek bűnös cselekedeteit, amelyek kísérletet je­lentenek arra. hogy lehetetlenné tegyék a fegyverszünet megvalósí­tását" — fejeződik be a kommen­tár. Növekszik az Olasz Kommunista Párt taglétszáma A „l'Unita" közli, hogy az Olasz Kommunista Pártnak a parlamenti választásokon aratott sikere sok új tagot vonzott a párt soraiba. Az utóbbi napokban Palermo 400, Nápoly 215 és Ancona 100 lakosa lépett be a pártba. Rómában egyedül június 12-én több mint 170-en léptek be az olasz Kommunista Pártba. Az európai politikai helyzet egyre kedvezőtlenebb Amerika számára — írja a „The Times" A „The-Times" washingtoni tudó­sítója jelenti: „A washingtoni külügyminisztérium tisztviselői növekedő aggodalommal fi­gyelik a legújabb francia és olasz parlamenti fejleményeket. De Gasperi többségének feltűnő csökkenése és a semlegességi irányzat határozóit erősödése Franciaországban meggyőz­be? az amerikai hivatalos köröket, hogy az európai politikai konstelláció mind kedvezőtlenebb lesz az Egyesült Ál­lamok politikájára és érdekeire néz­ve. Nem titkolják azt a keserű csa­lódást és aggodalmat, s amelyet annak felismerése okozott, hogy ez európai védelmi szerződés akadályai állandóan növekednek. Németország felfegyver­zése az európai védelmi közösség útján Amerika európai politikájának a kulcsa és elkeseredést és felhábor­rodást okoz az a tény. hogy mind nehezebb lesz az olyan politika, foly­tatása, amelynek kulcsa kicsúszik Amerika kezéből. Washingtoni hivatalos körök most a nyugatnémet választások eredmé­nyét várják abban a reményben hogy az ellenállás Amerika politikájával szemben — amely olyan nyilvánvaló máshol — nem fbg megerősödni Nyu­gat-Németországban. Az amerikai hi­vatalos körök azonban egyáltalán nem optimisták. Ezek a körök úgy látják — írja a továbbiakban a „The Times" — hogy a semlegességi irányzat erő­södése Franciaországban közvetlenül fenyegető veszélyt jelent az indokínai háború szempontjából. „ŰJ SZÓ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Lapfelelős Lörincz Gyula főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského u. 8—10, telefon 347—16, 352—10. Kiadóhivatal: Pravda lapterjesztővállalat, Bratislava. Gorkého u. 8, telefon 274—74. Előfizetési díj havonta 8.— Kis Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon, Ellenőrző postahivatal Bratislava 2. A posta* illetékek készpénzzel való fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratisl^ira.

Next

/
Thumbnails
Contents