Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-18 / 148. szám, csütörtök

i Í953 június 18 IIISZÖ VitafeJszólalások Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán J. Tokár elvtárs vitafelszólalása Tisztelt elvtársali! Siroky elvtárs beszámolójában kritikailag rámutatott a begyűjtő apparátus munkájában mutatkozó hiányosságokra is. Az elmúlt évek ben több fontos termény tervtel jesitésének elért eredményei, főleg az állati termékek 1952. évi és idei begyűjtése igazolják a begyűjtő szervek elégtelen munkáját. Noha az új begyűjtési rendszer bevezeté­se jobb feltételeket teremtett meg a terv teljesítésére és május 31-ig idöbelileg 106.4 százalékra .teljesítet, ték a szarvasmarhafelvásárlás ter­vét, a borjak felvásárlását pedig 76.3 százalékra javítottuk meg, az új begyűjtési rendszer bevezetése után is igen hiányosan teljesítjük a tej, tojás és a sertés-felvásárlást. A tej felvásárlásának időbeli - tervét csak , 75.1 százalékra a tojásbegyűjtés időbeli tervét 65.8 százalékra, a ser­tés, felvásárlás időbeli tervét pedig csak 72.8 százalékra teljesítjük. Komolyan lemarad a besztercebá­nyai, nyitrai és a kassai kerület. Pártunk a szocializmus alapvető gazdasági törvényeivel összhangban gondoskodik a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelkedéséről. A pémzreform lehetővé tette a vásáx. lóképesség helyes megoszlását a la­kosság egyes rétegei között. Koro­nánk értékének állandó szüárdulá sa érdekében egyre nagyobb meny. r.yiségü árucikket kell forgalomba hozni, éspedig mindenekelőtt a la­kosság ellátására szükséges mező­gazdasági termékeket. Pártunk és kormányunk irányvonala, az árak leszállításának, koronánk vásárló­ereje megszilárdításának irányvona­la csalk a mezőgazdasági termelés termelékenységének fokozásával, a begyűjtési terv teljesítésével és túlteljesítésével érhető el. Szocialista mezőgazdaság; terme­lésünk állandó növekedése, főleg az EFSz.ek növekedése előfeltételeket teremt eme fontos begyűjtési fel­adatok teljesítésére. A többi gazda­sági szakaszokhoz hasonlóan a be. gyűjtésben is évről évre jobb ered­ményeket érünk el. A mezőgazda­sági termékek begyűjtése pártunk IX. kongresszusa óta 1952-ben 1948­hoz viszonyítva a kenyérgabonában 69. 3 százalékkal, a takarmányozásra termelt gabonában 48.6 százalékkal, a húsban 257 százalékkal növeke­dett, ami természetesen lakossá­gunk egyre fokozódó szükségleté ben tükrpzödik vissza. Fontos azon­ban, hogy főleg mi, a begyűjtő ap­parátusban dolgozó kommunisták, tudatosítsuk, hogy e jó és örömtel­jes eredmények mellett a begyűjté­si terv egyenlőtlen teljesítésével gyakran egész sor komoly zavart okoztunk a közellátásban. A be­gyűjtő apparátus munkájának elég telen megszervezése volt egyrészt a közellátási zavarok oka, másrészt pedig maga után vonta a begyűjtés nemgazdaságos munkáját. Elsősor­ban a begyűjtés gazdaságosságáról kell komolyan önkritikailag beszél­nünk. A gazdaságosság főleg a be­gyűjtött termékek tervének egyen­lőtlen teljesítését csökkenti, ami annak is a következménye, hogy egyes járások, sőt egész kerületek nem biztosítják a saját szükségle­tüket szolgáló begyűjtést, hanem a más kerületekből történő termék­szállításra támaszkodnak. Legfőbb oka azonban a begyűjtött termékek, kel való rossz gazdálkodás. E hiá­nyosságok gyökered a begyűjtési terv teljesítéséhez való helytelen vi­szonyban rejlenek. Elsősorban a be­gyűjtési minisztérium számos dol­gozójánál látjuk ezt, de a többi be­gyűjtő szervezeteknél és sok nem­zeti bizottságnál is. Az állami fe­gyelem megszegése, a lakosság egyenletes közellátása oly fontos feladatának teljesítéséhez való kö­zömbös viszony legjobban abból lát­ható, hogy gyakran megalkuvó ál­láspontra helyezkedünk osztályellen­ségeinkkel — a kulákokkal szem­ben. Amikor a kulákok egész Szlo­vákiában szántszándékkal szabotál­ják beadási kötelességeiket, sem a begyűjtésben dolgozók, sem a népi igazgatás szervei nem tesznek haté­kony intézkedéséket, hogy lehetet­lenné tegyék a kulákok szabotálá­sát és a nép színe előtt állampolgá­ri kötelességeik teljesítésére kény. szerítsék őket. Siroky elvtárs beszámolójálftn világosan feltette az állami fegye­lem betartásáért folytatandó követ­kezetes küzdelem kérdését. E küz­delmet mind a begyűjtő apparátus­ban, mind nemzeti bizottságainkban meg kell kezdenünk. Amint Siroky elvtárs beszámolójában mondotta, a begyűjtésben dolgozóknak tudato­sítaniok kell, hogy a szövetkezeti és a többi mezőgazdasági dolgozók előtt az államot képviselik. Itt ki aka­rom emelni, hogy ezt a tényt nem­csak az állami fegyelem betartása, hanem a begyűjtésben helyes mód­szerek alkalmazása tekintetébén is tudatosítanunk kell, hogy a begyűj­tés a munkásosztály és a kis- és középparasztok alaptömege közötti szövetség megszilárdításának esz­közéül szolgáljon. A Szovjetunió mintaképe szerinti új begyűjtési rendszer bevezetésével pártunk és kormányunk előfeltételeket terem­tett arra, hogy e jelentős feladatun­kat az eddiginél jobban teljesíthes­sük. A pénzügyi intézkedések megmu­tatták, hogy kis- és középparaszt, jaink túlnyomó többsége saját érde­két látja a párt és a kormány in­tézkedéseiben és mindenütt, ahpl ezt nekik kellőképpen megmagya­rázták, rohamosan nagyobb arányo­kat ölt a begyűjtés. Számos példánk van erre. Gátat kell vetnünk, a szarvasmarhaállomány helytelen osztályozásának, a tej zsírtartalma helytelen megállapításának, a növé­nyi termékek begyűjtésében pedig minőségük helytelen meghatározá­sának. Ha a földművestől megkí­vánjuk, hogy becsületesen töreked­jék a termelés növelésére és a be­adott termékek minőségének eme­lésére, ňeki is meg kell adnunk azt, ami megilleti, Lehetetlen tovább tűrnünk az egyes begyűjtő szerve­zetek olyan eljárását, amely ellen­tétben áll a párt és a kormány irányvonalával, mert megbontja a munkásosztály és a kis- és közép­parasztok egyre szilárduló szövetsé­gét Ondrej Klokoč elvtárs vitafelszólalása S. Marek elvtárs vitafelszólalása Siroky elvtárs bírálta a párt poli­tikai és tömegpolitikai munka hiá­nyosságait az üzemi pártszerveze­tekben. A dubnicei K. J. Vorosilov­üzemben levő üzemi szervezetünk is a múltban számos hiányosságot mu­tatott munkájában és nem állott azon feladatok színvonalán, amelye­ket meg kellett oldani. Munkánk egyik legfontosabb hiányossága az volt, hogy az összüzemi bizottság csupán a pártalapszervezetek funk­cionárius csúoskádereire támaszko­dott, nem követte figyelemmel azt, hogy a párt. és kormányhatározato­kat hogyan vittük át a dolgozók széles tömegeire. Ennek követkézté­ben történt, hogy az üzem dolgozói­nak jelentős részét nem ismertették meg a határozatokkal. Ezekkel és a többi hiányosságokkal rendet kellett teremteni, ha politikai munkánkat az előttünk álló feladatok színvona­lára akarjuk emelni. A pártpolitikai és tömegszervezési munkában leg­nagyobb segítőtársunk és tanítónk a CsKP új alapszabályzata é s Kle­ment Gottwald elvtárs 10 pontja volt. A CsKP új alapszabályzatát, va­lamint Gottwald elvtárs tíz pontját^ is a párt összüzemi bizottságában való megvitatás után, azzal a ja­vaslattal együtt, amelyet az össz­üzemi bizottság a terv hatáiridőelőt­ti teljesítésére és az egész pártpoli­tikai és a tömegpolitikai munka megjavítására tett, minden alappárt szervezetben és minden pártcsoport­ban, és minden munkahelyen meg­tárgyaltuk. Ebből a széleskörű tö • meges vitából számos konkrét javas­lat indult ki a párttagok és párton, kívüliek sorából mind az egész poli­tikai munka megjavítására, mind a gazdasági vezetés munkamegjavitá­sára, stb. További nagy segítséget jelente­nek a szovjet elevtársak, akiktől so­kat tanultunk és állandóan tanu­lunk. Sokat tanultunk tőlük azon a téren, hogyan kell megszervezni a Szocialista munkaversenyt, hogyan kell a munkaversenyt ellenőrizni egészen az egyénekig, hogyan kell biztosítani az agitációt és a mun­kaverseny kiértékelését stb. Az üzemi szervezet átszervezését a ter­melési-területi alapelv alapján kezd­tük meg. Megszüntettük a részpárt. szervezeteket és helyettük alapszer­vezeteket alakítottunk és ezeken belül kisebb pártcsoportokat. Ezzel az intézkedéssel az összüzemi bi­zottság határozatai gyorsabban és következetesebben valósulnak meg. Megjavítottuk a párt vezető sze­repének érvényesülését azzal, hogy rendszeresen nyilvános párt gyűlése­ket rendeztünk a műhelyekben. Gon­doskodtunk arról, hogy a kommu­nisták elsőkként vállaljanak szocia­lista kötelezettségeket és ezen köte­lezettségek vállalására mozgósítsák a pártonkívülieket is. A május 1. tiszteletére vállalt szocialista köte­lezettségek fejlesztésében pontosan a kormánynak és a központi szak­szervezeti tanácsnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről szóló határozatai alapján jártunk el. Eze­ket a határozatokat üzemünkben brosúrák formájában elterjesztettük és valamennyi rpunkahelyen, min­den egyes alkalmazottal megtár­gyaltuk. A kötelezettségeket min­den egyes munkás konkrét termeié, si tervére irányítottuk. Az ilyen mó­don szétírt terv és a terv határidő előtti teljesítéséért vállalt kötelezett ségek lehetővé tették számunkra, hogy a tervet állandóan 100 száza­lékon felül teljesítsük. Az üzemi szervezet szervezési agitációs felké­szültségének nagy próbatétele volt a pénzreformról és a jegyrendszer eltörléséről szóló párt. és kormány­határozatok megvalósítsa. Az SzlKP üzemi szervezete e határozat meg­valósításánál mindennapi kapcsolat, ban állt a tömegekkel. A pénzre­form jelentőségének és a jegyrend­szer megszüntetésének megmagya­rázásával egyidejűleg a dolgozókat szocialista kötelezettségvállalások megkötésére mozgó~ítottuk a terv idő előtti teljesítésének érdekében, ami üzemünkben nagyon szépen si­került. Az ötéves terv ötödik évét üzemünkben a fő mennyiségi és mi­nőségi mutatókban 11 hónap alatt akarjuk teljesíteni. Jelenleg üzemi pártszervezetünk és ugyanígy üzemünk vezető gazda­sági dolgozóinak egész gépezete a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a CsKP országos konfe­renciájának határozataival olyan mértékben fel van fegyverezve, hogy ezekből az anyagokból mindennapi pártpolitikai é s szervezési, gazdasági eredményeinek számára anyagot tu­dunk meríteni. Hogy ezt a gazdag anyagot mindennapi munkánkban hogyan alkalmazzuk igazán, ehhez főleg Gottwald elvtársnak az orszá­gos konferencián mondott beszámo­lója és tíz pontja segített hozzá. Az összüzemi pártbizottság és a válla­lat vezetősége részletesen kidolgoz, ták azokat a feladatokat, hogyan kell tovább magasabb fokra emelni a gazdasági, szervezési tevékenységét az üzemben és hogyan kell bevezet, ni a vállalaton belüli chozrascsotot. Ezekkel az "elvi gazdasági-szervezé­si intézkedésekkel egyidejűleg tel­jes összhangban folyik a pártpoliti­kai és szervezési munka. A kormány határozata a mester szerepéről a termelésben és a köz­ponti szakszervezeti tanács határo­zata a technológiai fegyelem megszi­lárdításáról a selejtszám csökkenté­se és a termelés minősége emelésé, nek érdekében döntő módon segítsé­günkre vannak felelősségteljes, de örömteli feladataink elvégzésében. Biztosíthatom X. kongresszusun­kat és drága pártunk Központi Bi­zottságát, hogy mi, a Vorosilov­üzem dolgozói már többé sohasem maradunk el és azok első soraiban fogunk haladni, akik határozottan és következetesen fogják teljesíteni pártunk és kormányunk határozatait és egyenletesen fogják teljesíteni a terveket minden mutatójukban. Elvtársak! Siroky elvtárs beszámolójában a kultúránk építésében elért eredmé­nyek kiértékelésénél első helyen eínlítette iskolaügyünket és a Szlo vákia Kommunista Pártja IX. kon­gresszusa előtti időszakhoz viszo nyitva főleg azt tényt emelte ki, hogy »iskolaügyünk nemcsak szé­lességben, hanem mélységben is na gyott fejlődött és fokozódott tö­rekvésünk a szocialista iskola meg teremtésére.® Pártunk IX. kongresszusa óta eltelt három év alatt nagyjából kiküszöböltük a burzsoa-nacionalís ták által iskolaügyünkben és főleg a magyar és ukrán iskolák terén okozott károkat. Intézkedések egész sorát tettük, hogy az iskolákban a rendelkezésünkre álló, a néphez és a köztársasághoz hü tanítók ke riiljenek vezetőhelyekre. A szün­időben végzett tanfolyamok rend­szere és a kötelező egyéni tanulás eredményeképpen emelkedett a ta­nítók politikai színvonala és bővül­tek ismereteik a szovjet pedagő­gika körében. Igy elértük, hogy új módszerek és munkaformák kerül tek iskoláinkba melyek az első lé­pések a szocialista iskola munka módszerei és munkaformái felé. Azonban, amint Siroky elvtárs mondotta, »még ma sem mondhat­juk, hogy az iskolai nevelésünk a szocialista ember kohója volna.« Ez azért van, mert tanítóink nagy részét még a régi burzsoá iskola, a burzsoá álpedagógika és a legkü­lönfélébb előítéletek tömegével ter-| helt iskola nevelte fel. A tanítók alacsonyfokú szakképzettsége is sú­lyosbbítja a helyzetet, amit iskolá­ink számának ily rohamos növeke­dése mellett nem tudtunk elkerül ni. Ezt megsínyli iskoláink tanítá­si színvonala és összszínvonala is. SiŕVky elvtárs ezért mondotta, hogy »iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az, hogy fokozzuk tö­rekvéseinket az összes iskolákban működő tanítókáderek szocialista öntudatának emelésére, marxista­leninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére«. Az egyes iskolai fokozatokon működő tanítókáderek szakfelké­szültségét és a tanítók száktudását illetően meg kell mondanunk, hogy azt még a jövö iskolai évben sem sikerül megjavítanunk. Iskoláink számának további növekedése az új iskolatörvény következtében sok­kal nagyobbszámú tanerőt igényel, mint amennyit a pedagógiai gimná­ziumok és a pedagógiai fakultások most kibocsátanak. Ezt az ügyet csak úgy oldhatjuk meg, hogy a legjobb és legtapasz­taltabb tanítókat áttesszük a ma­gasabbfokú nyolcéves, illetve ti­zenegyéves középiskoláinkra, és az első-ötödik osztályok tanítására a nyári szünidőben elegendő új ta­nítót készítünk elö a gimnáziumok most végzett növendékei közül. Ez azt jelenti, hogy nem sikerül csök­kenteni a nem szakképzett tanítók százalékát. Ezért ezt a kérdést a pedagógiai iskoláknak az új iskolatörvény ér­telmében való új megszervezésével és az iskolákban már működő ta­nítók szervezettebb távtanulásával kell megoldanunk. Nem elégedhetünk meg a tanítók eddigi távtanulásának eredményei­vel sem. Noha az óvodákban és nemzeti iskolákban működő összes nem szakképzett tanítóknak köte­lező volt a távtanulás, csak egyhar­madrészük iratkozott be és ezeknek fele is már félévben abbahagyta a tanulást. Ugyanígy nem kielégítő a pedagógiai fakultáson folytatott távtanulás. Ezért egyik legfőbb .feladatunk lesz feltételeket terem­tem e tanulmányi formák intenzív­vé tételére és alapos ellenőrzésük biztosítására. Sokkal bonyolultafo azonban a tanítóink szocialista öntudatának emeléséért, a burzsoá ideológia, a vallási sötétség befolyása alól való kiszabadításukért folytatott küzde­lem kérdése. A szaktudás vizsgák­kal ellenőrizhető, de hogy a tanító mennyiben számolt fel a vallási elő­ítéletekkel, mennyire nő szocialista öntudata, csak az iskolában végzett hosszas nevelő munkából győzödhe­tünk meg, amikor munkájának ha­tása megmutatkozik a nevelés terén elért eredményekben. Ezért nem elégedhetünk meg csak azzal, hogy a tanító kilépett az .egyházbjl. Ez csak formális része a dolognak, ami kell, hogy az idealista világnézettel való belső felszámolásának követ­kezménye legyen. Meg kell monda, mink, hogy ez irányban még nem nyujtottunk elég segítséget az em­bereknek, hogy megszabaduljanak az előítéletektől. Sokkal nagyobb igyekezetet kell kifejtenünk annak érdekében,' hogy az embereket ne csak rábeszéljük, hanem valóban meggyőzzük. Mi sem veszedelme, sebb, mint a lelkileg meghasonlott tanító. Az ilyen nem nevelhet szo­cialista ifjúságot, egész embert, ön. tudatos, büszke és szilárd embert. Az ideológiai fronton folyó harc intenzívvé tételében az egész párt. nak fokozott figyelmet kell fordí­tania iskoláinkra, főként most, ami. kor életbeléptettük az új iskolatör. vényt. Mindnyájan olyan nagy gon­doskodássál é s szeretettel, amilyent az iskola — mint érzékeny szervezet megkövetel, kövessük naponta fi­gyelemmel az iskola munkáját, hogy ; alapszervezeteink bizottságai nevelő munkájában segítséget nyujtsunk az iskolának. Ezért minőségileg javí­tanunk kell az ideológiai fronton végzett munkánkat, jávitanunk kell az új ember nevelésében végzett munkánkat. Itt nem segít sem tü­relmetlenség, sem rohammunka. A győzelemre vezető egyedüli út az egész iskolarendszer, a népnevelő dolgozók, a tömegszervezetek, min­den egyes párttag átgondolt, alapos és rendszere s mindennapi munkája. Életünk más szakaszaihoz hason­lóan itt is felbecsülhetetlen segítsé­get nyújtanak a szovjet tapasztala, tok, iskolai téren is tanácsot és se­gítséget merítünk a szovjet iskola tapasztalataiból. A szovjet nevelési rendszert saját viszonyainkra alkalmazó új iskola­törvényünk lehetőséget nyújt a ne­velég szakaszán is magas és gyönyö­rű célkitűzéseink elérésére. Ha meg­tanuljuk a marxizmus - leninizmus tanításának igazi felfogását, mint munkamódszert, mint utasítást tet­teinkhez, ezután a szocialista tanító nevelése i s meggyorsul és megjavul. Araint Siroky elvtárs mondotta, a szocialista tanító annak előfeltétele, hogy iskolánk a szocialista ember nevelésének kohójává váljék Ebben a kohóban nevelődik az igazi gott­waldi ifjúságunk, amely gyönyörű hazánkat boldoggá teszi és amely a kommunizmushoz és egész népünk jólétéhez vezérli. (Taps) Ťažký elvtárs vitafelszólalásából A besztercebányai kerület küldött, sége nevében Ťažký elvtárs beszélt a párt aktíváival végzett munkája közben szerzett tapasztalatairól. A tapasztalatok megmutatták, hogy a pártaktívával való munka fő kö. vetelménye az, hogy a pártapparátus választott szervei és dolgozói töké­letesen ismerjék a párt- és kor. mányhatározatok jelentőségét és ér­telmét és hogy ennél még jobban ismerjék a politikai és gazdasági helyzetet az ipar egyes ágaiban és az egyes üzemekben. Egyedül így ismerheti meg a pártaktíva, hogy mi szükséges, a határozatok teljesí­téséhez. A kerületi pártbizottságban még nemrégen is nagy hibákkal dolgoz tunk a pártaktívával. Az aktívát csak a kerületbe hívtuk össze és a pártszervezetek, továbbá a tömeg­szervezetek, az üzemvezetőség funk­cionáriusainak és kommunistáinak révén, akikből tuljadonképpen az aktíva összetevődik, biztosíttatták a feladatok teljesítését. Sok esetben jó eredményeket értük el, de nem jöttünk rá arra, hogy ezzel átvet, tilk a járási pártbizottságok felelős, ségét. Ha ezt a kezdeményezésün­ket nem fejeznénk be, életképtelen­né tennénk a járási pártbizottságo­kat. Ezt a hibä? kat kiküszöböltük és a járási bizottságok munkája ja­vul.

Next

/
Thumbnails
Contents