Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-14 / 117. szám, csütörtök

•é 1953 ra&iufl U IIISZ0 Kormányhatározat a növényi kártevők elleni harc biztosítására A gabonanemüeket, kapásnövé­nyeket műszaki növényeket és a gyümölcsfákat az EFSz-ék, állami gazdaságok és a földművesek föld­jein évről évre több betegség és kártevő támadja meg. A kolorádó­bogá r községeinkben százával meg. jelent é s kelet felé húzódott. A köz­társaság keleti és délkeleti részén elszaporodott az amerikai és kali­forniai féreg (San Jósé). A burgo­nyaföldeken a buragonya nagy ré­szét rákos betegség pusztítja. Szlo­vákia déli részén a répa nagy ré­szét eddig ismeretlen kártevő a ré­pamoly pusztítja. A kártevők és be­tegségek elterjedése nagy károkat okoz az EFSz-eknek, állami gazda­ságoknak és az egyénileg dolgozó földműveseknek, csökkenti munká­juk eredményét, a munkáét?; várható jutalmat és az egész nemzetgazdál­kodást megkárosítja. A veszély abban rejlik, hogy a nyugati imperialisták hazánk szocia­lista felépítésének megakadályozá­sa céljából repülőgépek segítségéve! és más módon is, földjeinkre szórt veszedelmes kártevőkkel, valamint a mezőgazdasági növények különféle betegségeivel fertőzik meg. A beteg­ségek és a növényi kártevők elleni harcot még több helyen lebecsülik. Különösen a kerületi, járási és a helyi nemzeti bizottságok nem vet­ték elég erősen kezükbe e harc megszervezését, nem mozgósították rendszeresen a lakosság széles töme­gét a kártevők és a növényi beteg, aégek elleni harcra, nem ellenőriz ték rendszeresen a külső és belső zárlattal kapcsolatos feladatok telje­sítését és a növényvédelmi előadók munkáját. S&mos járásban a nö­.vényvéc'o'nv. előadók - vőgr.-nc* hivatalos • beosztásuknak megfelelő munkát. A kormány foglalkozott a kárte­vők és a növényi betegségek elleni harccal kapcsolatos intézkedésekkel, s felhívja a nemzeti bizottságokat, a z EFSz-ek tagjait, az állami gaz­daságok dolgozóit és a többi föld­művest, hogy szervezzék meg és tervszerűen vezessék a kártevők és a betegségek elleni harcot és alkal. mázzák a mezőgazdasági tudomány terén szerzett ismereteiket és gya­korlati ismereteiket, s ebben segít­sék őket a tömegszervezetek és az egész közösség. A kártevők és a növényi betegaé gek elleni harcban a következő fel­adatok biztosítására lesz szükség: Meg kell akadályozni a kölorádó bogár és az amerikai szövőlepke sza. porodását, s határozottan harcolni kell irtásukért. A megfertőzött föl­deken következetesen meg kell való­sítani a gyümölcsfáknak és a bok­roknak a kaliforniai féreg (San Jo­se) elleni gépi és vegyivédelmét, mig a férgek teljesen ki nem pusz­tulnak; meg kell állapítani a répamoly terjedésének tényleges határait s ki kell pusztítani; következetesen harcolni kell a me. zőgazdasági növények kártevői és betegségei ellen, s a harc folyamatát ellenőrizni kell. E feladatok teljesítése megköve­teli: 1. hogy a kerületi nemzeti bizott­ságok, járási nemzeti bizottságok és a helyi nemzeti bizottságok minden propagáló eszköz segítségével meg­ismertessék a közösséget, különösen az EFSz-ek tagjait, az állami gaz­daságok dolgozóit és a többi föld­műveseket a növényi kártevők elleni harc módszerének é s megszervezé­sének fontosságával; 2. hogy a kerületi nemzeti bizott­ságok minél előbb befejezzék a kár­tevők és a növényi betegségek elleni munkaelőkészületeit, beleszámítva az ezzel kapcsolatos tervek összeállítá­sát és szétlrását, a gépek javítását, a vegyszereknek járásokra való szétosztását, hogy a járási nemze­ti bizottságok ugyanezeket az intéz­kedéseket megtehessék a helyi nem­zeti bizottságoknál, az EFSz-eknél és az állami gazdaságoknál, s bizto­síthassanak a növényfélék védelmé­hez szükséges mindennemű eszközt: 3. hogy a járási nemzeti bizott­ságok és a helyi nemzeti bizottságok biztosítsák a kutató akciókat, hogy azok segítségével megállapítsák a mezőgazdasági növények megbete­gedéseit és kártevőit és azok felbuk. kanása esetén azonnal gondoskod­janak kipusztításukról. 4. hogy a járási nemzeti bizottsá­gok gondoskodjanak a növényvéde­lemhez szükséges szakemberekről, (növényvédelmi előadók) politikailag és szakmailag fejlett káderekről, akik biztosítani fogják a növényvé­delemmel kapcsolatos feladatok tel­jesítését és megokolás nélkül nem helyezhetők át más munkahelyre. Ezeknek a szakembereknek rendel­kezésére bocsájtanak saját autó­parkjukból autókat, s a terv szerint juttatott hajtóanyagából annyit, amennyi megfelel a rájuk bízott feladatok nagyságának. A kormány elvárja, hogy a belső és külső zárlat intézkedéseit a már bevált szovjet tapasztalatok alap­ján betartják és Javítsák és meg van győződve arról, hogy a nép kö­zös iparkodásáva] a növényi kárte­vők pusztításait megakadá'yozzuk, s így elegendő mennyiségű élelmiszert biztosítunk dolgozó népünknek, az egyre növekedö állattenyésztés szá. mára takarmányt és az ipar számá­ra nyersanyagot. Ápoljuk gondosan a fagykárt szenvedett növényeket Mivel a napokban a növénykul- I túrán fagykárok estek, a földmű­velésügyi minisztérium ajánlja, hogy a növényzet ápolását a következő alapelvek szerint végezzék: 1. A fagycsípte korai burgonya földjét azonal porhanyositjuk, megtrágyázzuk ritkásan szétszórt nltrogénes trágyával. Meszes sálét, romsóval, vagy szalmlákos salét­romsóval vagy 1:4 hígított trágya­lével (1 rés z trágyáié 4 rész vlz), azután gyengén megöntözzük és egynéhányszor gyomláljuk. 2. A fagy érte cukorrépát azon­nal gondosan megkapáljuk és sa­létromsóval megtrágyázzuk. 3. A fagy érte zöldségféléket kü­lönösen a szabadföldi koraiakat (ká­posztát, karfiolt stb.) azonnal meg kell sarabolni, megkapálni, salét­rom vagy hígított trágyalével meg­trágyázni (1 rész trágyáié, 4 rész víz) és nteg kell öntözni. A teljesen kipusztult zöldségféléket ugyan­olyanfajta zöldségfélék bevetésével pótoljuk. 4. A lent azonnal nltrogénes trá­gyával meg kell trágyázni éspedig hektáronként 50—80 kg meszes sa­létromsóval, vagy S0—60 kg os szal­miákos salétromsóval, esetleg 50— 80 kg kénes szalmiákkal. A trágyát csalt száraz növényekre szórhatjuk, csak borús Idő eretén, legjobb eső előtt. Napos időjáráskor este a har­mat lehullása előtt és nem reggel vagy a nap folyamán, hogy a nö­vények el ne égjenek. A műtrágyát széthlntés előtt jól felaprózzuk, hogy egyenletesen szórhassuk szét a földön. 5. Ha a szőlő teljesen lefagyott, levágjuk egy szemig, esetleg az ág hajlatáig. Száraz földeken a tökét a levágáson kivUl még fel Is kell hantolni. Hacsak a hajtásvégek fagytak meg és a virághajtások ép­ségben maradtak, akkor a hajtáso­kat nyesés nélkül meghagyjuk. Azonban, ha a virághajtások le­fagytak, levágjuk a Szőlővesszőt egészen az egy éves hajtás kezde­téig. A fagyérte szőlőt meg kell trágyáznunk. Megvédték a zöldséget a májusi fagytól Az udvardi EFSz asszonyainak harca a magasabb cukorrépa termésért AZ UDVARDI ASSZONYOK ré. paegyelö csoportjának Szalai elvtárs a vezetője. Bizony az asszonyok között fürgén kell járnia-kelnie, ha nem akar szégyenben maradni. Mert az asszonyok nem szeretnek tétlenkedni, egy-egy cigaretta elszí­vásával időt eltölteni, mint sok esetben az emberek teszik. Azon iparkodnak, hogy a 30 hektárnyi cukorrépa egyelését minél előbb be­feježzék. A szépen kisorolt levelek közét meglazították. Nem látni a sorok között gyomot, szép tiszta a föld. Az udvardi asszonyok késve bár, de a délelőtti jó munka után ebéd­re a füzesek szélfogójába húzód­tak. Egy-kettőre végeznek az ebéd­del és az idősebb asszonyok ismét a cukorrépasorok közé. állnak. Azért mutatkoznak frissebbeknek a fiata­loknál, mert tudják, hogy ha megin­dul a munka, elmaradnak mögöttük, A fiatalok se tereferélnek sokat. Az asszonyok valamennyien szét­szóródnak a cukorrépa földön és ki-ki sort fog magának. A kis ké­zikapa fürgén jár a kezükben. Nincs olyan egy sem közöttük, aki a de­rekát egyenesítgetné, ezzel sem sza­kítják félbe a munkát. ALIG HOGY ELINDULNAK a sorokon, Kálasi Etel tör az élre. Negyvenötéves asszony, arról is­meretes Udvardon, hogy ég a ke­zében a munka. A többiek mögötte jönnek, közvetlenül a sarkában a 19 éves Fodor Júlia. Hajrára megy a munka, mindenki előbb akar a • föld végére érni. Az udvardi asszo­nyok lelkesedésében benne van a szövetkezeti élet szeretete, no meg az is, hogy ha többet dolgoznak, *3bbet keresnek. A fiatalok ira­mát az 55 éves Kecskésné már nem bírja. Ha mégegyszer olyan piros­pozsgásarcú fiatal teremtés lehet­ne, mint az élenjáró Kálasi Etel és' Fodor Julis, hát bizony minden erejével iparkodna az elsőbbségért. A húszéves Galla Mária is a nap­barnította asszonyok között szor­goskodik. Harmadik éve dolgozik az EFSz-ben. Az udvardi szövetkezet legjobb dolgozói közé tartozik. A szökehajú, kékszemű asszony az EFSz-ben a közösség erejét érzi és a szövetkezeti élet nagyszerűségé­ről ís meg van győződve. A férje üzemi munkás. Szülei valamikor 13 hold haszonbéres földön dolgoztak. És azért, hogy öreg apja a család­ját a haszonbéres földből elláthassa, éjt nappallá téve kellett dolgoznia. Sőt mi több még a fiatal Galla Má riát is a mezőre vitték. A forró ta­vaszi és nyári napsütésben mindig a paraszti munka legnehezebbjét végezte. Nagyon sokat dolgozott* és az eredményből nagyon keveset lá­tott. Itt a szövetkezetben ismerte meg az élet emberségesebb oldalát. A jól működő gépek, az egymást minden­ben támogató szövetkezeti tagok je­lentik neki az életet, az örömet. Galla Mária legalább annyira sze­reti a munkát, mint szabad időben a szórakozást. A cukorrépa egyelése nehéz feladat. A földön egész nap görnyedten kell járni. De itt az ud­vardi szövetkezetben Szalai cso­portvezető sarablóval segít az asz­szonyoknak munkájukban. Igy Gal­la Máriának is csak a bokrok kö­zét kell tisztítania. GALLA MARIA munkalelkesedé­sét mi sem bizonyltja jobban, hogy az asszonyok csoportjában az élen jár. Ha kérdezel tőle egyet s mást, még csak fel sem pillant, úgy vá­laszol. — Szeretem a szövetkezetet, a közösséget. Minden munkában segít­jük egymást. Ahogy barnára sült keze serényen jár és kis kapája villog a nap fé­nyében, igy folytatja: — A normám egy napra 7 ár cukorrépa kiegyelése. Ha iparkodom, túlszárnyalom a normát, igaz, meg is kell dolgoznom érte. A M PINTÉR ERZSI se valami teddide-teddoda asszony Jóval az EFSz megalakulása után jelentke­zett a csoportba. Egy ideig csak járt dolgozni a szövetkezet földjére, ha öreg szüleinek két és félhektár földje megengedte. Eleinte a szövet­kezet kisegítő munkása volt. De annyira megszerette a közös mun­kát, hogy rendes tagnak iratkozott be. Nehéz olyan munkával megbízni, amely ki fogna rajta. Ügy mondják az udvardi asszonyok, hogy kemé­nyebb fából van faragva. Az ud­vardi szövetkezetben kevés a férfi munkaerő, de az asszonyok a Pintér Erzsik, a Vadkerti Veronák nem hátrálnak meg a nehéz feladatok elől. Tavasszal a vetőgépek után jár. tak, boronáltak, egyszóval midenütt ott voltak, ahol a munka sürgőssége megkívánta. Pettyes kendő van Pintér Erzsi Fején, olykor kicsúszik alóla gesz­tenyebarna haja. A csoport tagjai úgy tekintenek rá, mint Udvard leg­jobb dolgozónőjére. Már a korata­vaszi munkák idején 2—2% mun­kaegységet teljesített. És ma a cu­korrépa egyelés első napján Pintér Erzsi a harminc hektár területen akar eredményes lenni. — Azt akarom — mondja — hogy a köznek is, magamnak is hasznára váljak. Arra törekedem, hogy a napi 7 ér normát már most meg­csináljam, mert ha belejövök a cu­korrépa egyelésébe, az elkövetkező napokban 14 árat akarok megcsinál­ni. Egy pillanatra sem kétséges, hogy Pintér Erzsi valóra váltja a tervét. TAKÁCS MARIA sem marad el az udvardi szövetkezet példás dol­gozói mögött. A normát ö is meg­duplázta Igy hát senki sem cso dát k ózhat azon, ha a lelkesen dol­gozó Udvardi asszonyok 14 nap alatt kiegyelik a 30 hektár cukorrépát. Sőt, ha Szalai elvtárs a sarabolót is állandóan használhatja, a kitü zött határidőt is lerövidíti. Az udvardi asszonyok a falu szép jövőjén munkálkodnak. A gyermek otthonban nevelőnök foglalkoztatják a 14 szövetkezeti dolgozó asszony gyermekét. És bizony az udvardi asszonyok lázas igyekezetét a falu­\ gyermekotthon is elősegíti. Máce József. A bratislavai járás trnavkai szö­vetkezet tagjai a gazdag zöldség, termést az egyes növényíélékr e fej­lődési idejük alatt fordított fokozott gondossággal biztosítják. Az igé­nyesebb zöldségféléket, mint pl. a paprikát, paradicsomot, uborkát ki­zárólag melegágyba ültették, hogy az éjszakai fagyok ne tegyenek kárt benne Az üvegházból csak május 20-ka után veszik ki őket, amikor már elmúlt a fagyveszély. Ez az ül­tetési módszer különösen a napok, ban vált be, amikor az éjjeli hőmér­séklet 2.5 C volt és a növényekben nagy károkat okozott volna. A többi melegházi növényt éjjelre szalmafedéllel vonják be. A kala­I rábénak, karfiolnak, petrezselyem­nek, répának, amelyek nincsenek üvegházakban, — nem árt a hideg. A zöldségfélék termelésére fordí­tott fokozott gondosság, az agro­technikai határidők betartása a tr. ctávkai szövetkezeti tagoknak szép eredményeket hozott. Fokozott ter­melés segítségével a terven felül 35.000 salátát, 60 000 retekcsomjt és 35.000 hagymacsomót adtak be. Az eddig beadott zöldségféléken 500.000 korona helyett 1,200.000 ko­rona hasznuk volt. Georgijev Sztoj ka csoportja, amely a terven felül 50.000 retekcsomót adott be, 80.000 koronával többet keresett. Magas cukorrépatermés, több cukor A bodrogszerdahelyi szövetkezet tagjai május l-re kötelezettséget vállaltak arra, hogy 17 hektár cu­korrépa és 13 hektár takarmány, répa sarabolását május 1-lg elvég­zik. Felajánlásukat a kitűzött ha. táridőre teljesítették. A szövetkezet tagjai 50 hektár kukoricát keresztsorosan vetettek el. Azonkívül 2 hektár korai burgo­nyát és 4 hektár dohányt május 9­tiszteletére elültettek, illetve elpa­lántáltak. Azonkívül vállalták, hogy a cukorrépa egyelését május 9-én megkezdik és 6 nap alatt 17 hektá­ron elvégzik. Ezt becsülettel telje­sítik. A bodrogszerdahelyi szövetkezet-, ben sok a példás dolgozó. A szövet­kezet tagjai azon iparkodnak, hogy a növényápolási munkákat idejében és jól elvégezzék, s így ezzel dolgo­zó népünk életszínvonalát emeljék. Smerek János, Bodrogszerdahely Több zöldségei dolgozóink asztalára A besztercebányai kerületben eb. ben az évben 448.48 hektárra ter­jesztették ki a zöldségtermelő föld­területeket. A rimaszombati járás­ban 16 EFSz 164 hektáron termel zöldséget Ebből a földterületből nemcsak a rimaszombati -járást lát­ják el zöldségfélékkel, hanem a hnusti és breznái járás szükségletét i s fedezik. A rimaszombati EFSz Zöldségtermelői minden talpalatnyi földet ki akarnak használni, s ezért ugyanazon a földterületen fokozato. san mindig több és több zöldságfaj­tát termelnek A salátaföldeke n ki­ültetik a téli karfiolt, 3 a fokhagy­ma és vöröshagyma begyűjtése után még retket és egyebeket ültetnek ki. A rimaszombati szövetkezeti ta­gok már a tél folyamán jól felké­szültek a zöldségtermeléssel kap­csolatos feladatokra, ugyanis köz­ponti fűtéses melegágyat állítottak fel, amelyben korái ültetvényeket gondoznak. Ezeket az ültetvényeket később kipikirozzák, melegágyba ültetik át, azokba, amelyeket 1000 négyzetméter nagyságú területen létesítettek. A rimaszombati szövetkezeti ta­gok a beadási tervet egyenletesen teljesítik, s a zödségfélék beadásá­nak már 50 százalékban eleget is tettek. Az EFSz vezetősége a zöld­ségfélék eladásával szerzett haszon­ból a márciusi munkaegységek elő­legének 50 százalékát kifizethette, s így a szövetkezet az első negyed, év folyamán az előleget saját kész­pénzéből hitel igénybevétele nélkül fedezhette. Az eperjesi kerület állami gazdaságain levéltrágyázzák a cukorrépát Az eperjesi kerület állami gazda­ságának dolgozói az utolsó napok rossz időjárása ellenére is máju s 12­ig a cukorrépának már több mint 50 százalékát megsarabolták. Az ortasi, sztrázsszkei, sztankovcei gazdaságokban valamennyi dolgozó igyekszik a sara'oôlást a megrövidí­tett agrotechnikai határidőkön belül elvégezni, hogy becsületesen telje­síthesse az SZKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlását hogy a cukorrépa hektárhozamát átlag 16 mázsával növeli, s a proszinyeci mozgalomba bejelentett földterüle­teken hektáronként 550 mázsa ter­mést ér el. Az ortasj gazdaságban, ahol több cukorrépát vetettek el, Olsa János 12 tagú munkacsoportja három sa­rabolóval már 18 hektár cunkorré­pát megsarabolt és a még megma­radt 10 hektárt — kötelezettsége szerint — a hét végéig megsarabol­ja. Az egyes gazdaságokban ellen­őrizték a cukorrépa fejlődését hogy idejében pótolhassák a hiányossá­gokat. Egyidejűleg ellenőrizték az esetleges kártevőket valaminl meg­tették ellenük az. óvintézkedéseket Hogy mennél magasabb hektárho­zamot és cukortartalmat érhessenek el, a cukkorrépa fejlődési idej e alatt elvégzik a levéltrágyázást.

Next

/
Thumbnails
Contents