Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-09 / 113. szám, szombat

1653 május 9 UJSZG 5 Készüljünk fel a májusi fagyok elleni védekezésre Dc ' olgozó parasztságunk körében széles visszhangra találtak május elsejére és felszabadulásunk 8. év­fordulójának tiszteletére tett fel­ajánlások, amelyek a munkaterme­lékenység fokozására irányultak. Dolgozó parasztjaink az eddigi, nél sokkal nagyobb számban, s oda­adóbb lelkesedéssel vettek részt a szocialista munkaversenyben, ör­vendetes dolog az is, hogy az idén traktorállomásaink dolgozói az EFSz-ek tagjaival szilárd barátság­ban, szorosan együttműködve ki­tartó és szívós harcot folytattak a tavaszi munkák sikeres elvégzésé­ért. Ezrével beszélhetünk olyan traktorosokról, akik felajánlásaik­kal csoportos és egyéni versenyben küzdöttek a kenyércsata nagy har­cában. Csupán Szlovákiában 3847 trak­toros, 588 brigád és 60 traktorál­lomás tett szocialista felajánlást. Sokat jelentő számok ezek, mert e számok nem csupán puszta ada­tok, hisz mögöttük ott találjuk a falu harcos építőit, a haladó me­zőgazdasági technika zászlóvivőit és az új típus,-, hazáját szerető szocialista embert A becsületes munkának az eredmé­nye sem maradt el. A szorgos ke­zek nyomán a mezőgazdasági ter­melés minden szakaszán nagy ter­vek valósultak meg. A tavaszi mun­kák első szakaszában mind traktor­állomásaink, mind EFSz-eink sike­resen befejezték a vetést. TraJrtorál­lomásaink május 6-án büszkén je­lenthették a tavaszi munkák tervé­nek teljesítését. ÍComoiy gondot kell fordítani különösen a mostani napokban a kapásnövényekre. Az áprüisvégi esős időjárás hatására szinte szem­mel láthatóan nőnek a kapásnövé­nyek. Annál veszélyesebb azonban, hogy az eső beállta után a levegő le­hűlt és hideg áramlat érezhető észak felől. Fel keU készülnünk tehát arra, hogy a talajments fa­gyoktői megóvjuk a kapásokat. Falvaink dolgozóinak mindennap fi­gyelniük kell arra, hogyan válto­zik az időjárás és lia bekövetkeznek a hideg éjjelek, meg kell tenni az óvintézkedéseket. Emlékezzünk csak vissza a tava­lyi esztendő májusi napjaira, amikor a katasztrofálisan hideg időjárás és a talajmenti fagyok úgyszólván tel­jesen készületlenül „lepték" meg dolgozó parasztjainkat. Most tehát az a fontos, hogy állami gazdasá­gainkban, EFSz-ednkben készüljünk fel a növényvédelemre, s egyúttal minden egyénileg dolgozó paraszt kísérje figyelemmel az időjárást. Fel kell venni a harcot az időjá­rás szeszélyei ellen. Meg kell hogy védelmezzük terményeinket és nem szabad, hogy a fagyok a ta­valyi esztendőhöz hasonlóan tönk­retegyék egészévi munkánk, fá­radságunk gyümölcsét. Hisz valamennyien éreztük a fagy­kár okozta rossz termés következté­ben előállott hiányokat. Több EFSz, állami gazdaság takarmányhiánnyal küzdött a télen. Gyengébb volt a kukoricatermés is. EFSz-einkben kisebb volt a természetbeniekböl az egyéni részesedés. És mindez csupán saját hibánkból, hanyagságból és a felkészületlenségből következett be. Egyes helyeken ahelyett, hogy ide­jében megtették volna a talajmenti fagyok ellen az óvó intézkedéseket, hallgattak a reakcióra, annak ha­zug hírveréseire, hogy a fagy „isten csapása", az ellen „ninos orvosság" és hogy „az ember ne avtakozzék isten dolgaiba". Bezzeg a rossz ter­més után sem az isten, sem pedig valami földöntúli lény nem óhajtott azon EFSz-ek és állami gazdaságok segítségére sietni, akik saját ha­nyagságukból takarmányhiánnyal küzdöttek. Nem esett az égből egyetlen egy szem kukorica és egyetlen egy köteg széna sem. Mindezt azoknak az embereknek kellett biztosítani, akik szembe­szálltak a természettel, jó előre felkészültek a várható rossz idő­járásra, s megmentették a ter­mést. Számtalan példa tanusko­Gondos ápolással a cukorrépatermelés fokozásáért dik arról, hogy ahol a mult évben védekeztek a fagy ellen, jó kuko­rica-, borsó-, bab- és takar­mánytermést takarítottak be. Igy a peténypusztai állami gaz­daságban a tervezettnél jóval ma­gasabb kukoricatermést értek el. Hasonlóképpen a nyárasdi, a bajosl áülami gazdaságban, a tanyi, búcsi és a dióspatonyi EFSz-ben is em­beri erővel gátolták meg, hogy a fagy tönkretegye a növényzetet. m i tehát a mostam legfonto­sabb feladat? Elsősorban is kísér­jük állandó figyelemmel a sajtót, a rádiót, mert ezek útján már jó elő­re tudomást szerezhetünk a meteo­rológiai intézet időjárás jelentéséről és így a fagyok beállta előtt fel­készülhetünk a védekezésre a hideg ellen. Ha éjszakai lehűlésről, hideg légköri zavarokról kapunk jelentést, úgy azonnal tegyük meg a kellő in­tézkedéseket. A kukorica, borsó, bab és krum­pli földekre készítsük el a füstölő anyagot, mellyel megóvhatjuk a termést. Erre a célra nehezen égö 1 murvát, gazt, nedves szalmát és nem túlérett Istálló trágyát Is használhatunk. Éjszakánként ál­lítsunk figyelőket, akik hőmérő­vel figyelik a hideg és a meleg hullámzását. Ha a hőmérő a fagy­pont alá süllyedne, azonnal meg kell kezdeni a füstölést. Ügyelni kell arra, hogy a füstölö dombocskákat mindig a földterület­nek arra az oldalára helyezzük el (legtöbbnyire az fezaki oldalra, hisz a hideg légáramlat rendszerint északról várható), ahonnét a-levegű áramlat érezhető, ha pedig gyengébb szél fúj, könnyen meg tudjuk álla­pítani, müyen irányból fenyeget a veszély. A füstölésre használt ned­ves szalmát nem szabad egy nagy boglyába elhelyezni, hanem minél kisebb dembocskákba lerakni és a füstölést komoly gondossággal kell végezni. Arra is kell ügyelni, hogy a füstölő anyag ne lobbanjon hatal­mas lángra, mert ilyenkor előállhat az a veszély, hogy a lehűlt növény hirtelen forróságot kap, elfonnyad és a füstölö dombocskákhoz közel eső részen, így kipusztíthatjuk a termést. A füstöléssel az a célunk, hogy egy hatalmas füstréteggel úgyszólván egy nagy takarót bo­csássunk a földterületre. Ha idejé­ben megtesszük ezt az óvóintézke­dést és a talajmenti fagy esetén azonnal és helyesen füstölünk, meg­akadályozhatjuk, hogy a fagy tönk­re tegye két kezünk egész évi fá­radságos munkáját. Ezen a téren most felelősségteljes feladat hárul a falusi pártszervezetekre, az ál­lami gazdaságokban és az EFSz­ekben dolgozó kommunistákra, a helyi nemzeti bizottságra és a népnevelökre. Azonnali hatállyal széleskörű fel­világosító munkát kell indít ani ok a dolgozó parasztok között, hogy igy megcáfoljanak minden reakciós hír­verést és megtegyék az időjárás szeszélyei ellen az óvóinté^kedéseket, s megmentsék a fagytól a gyengébb ellenállőképességü növényzeteit, abban az esetben sem sza­bad hallgatni az ellenség híreszte­léseire/ ha egyes helyeken gondat­lanságból vagy a rossz felkészült­ség következtében a fagy megkapta a növényzetet. Nem kell kétségbe esni és nem szabad hallgatni a kulá­kok olyan recsegéseire sem, hogy „ha a fagy már megcsípte a kuko­ricát vagy a borsót, az ellen nincs más orvosság, csak az eke", hanem hozzá kell látni a növény ápolásá­hoz. Ebben az esetben a legbiztosabb és a leghatásosabb orvosság az azonnali kapálás, a föld porhanyó­sítása, s ahol a növény gyenge, gyorsan ható nitrogémes műtrá­gyát használunk. Kövessünk el tehát mindent és óv. juk meg a termést az esetleges rossz időjárás szeszélyeitől, hogy győzelmesen kerüljünk ki az idei nagy termésért folyó harc csatájá­ból. Méry Ferenc. Jól halad a cukorrépa egyelés a gútai EFSz-ben A komáromi járásban a gútai szö­vetkezeti tagok, akik a cukorrépa, a tervezett földterületén, 103 hektáron való vetését már március 30-ra befe­jezték s így a tervezett határidőt 10 nappal megrövidítették, most fo­kozott gondot fordítanak répafélék gondozására. Az agrotechnikai intézkedések ér­vényesítésével, a munka helyes meg­szervezésével akarják elérni a cukor­répa tervezett hektárhozamát, a 250 mázsát. A cukorrépa gondozásával 103 hektáron 7 állandó munkacsoport foglalkozik, akik egymás közt verse­nyeznek a minél magasabb hektár­hozam eléréséért és a növényápolási munkák határidejének megrövidíté­séért. A.gútai szövetkezeti tagok már április 25-ig megsarabolták a cukor­répát és május l-ig befejezték az Befejezték a cukorrépa sarabolását A topolnyiki Egységes Földműves Szövetkezet dolgozói 40 hektáron befejezték a cukorrépa sarabolását. A kukoricát 18 hektáron fészkes ültetési módszerrel tették a földbe és szemcsés műtrágyával is beszór­ták. A dohánytermelő csoportok tagjai a dohánypalánták kifiltetésével szorgoskodnak. A csoportok ver­senyt kezdeményeztek egymás kö­zött, amelynek célja a tervezett 15 mázsás hektárhozam 18 mázsára való emelése. A verseny kezdemé­nyezői Tótih Kálmán és Horváth Mihály csoportvezetők. Biztos, hogy jó eredményeket érnek el a dohánytermelök a hektárhozamok emelésében, mert a tagok öntudato­sak és a szövetkezeti munkában odaadok. Tóth Erzsébet, Topolnyik A cukorrépa magas hektárhozamáért A cukorrépa nagyobb hektár­hozamáért folyó harcban állami gazdaságaink dolgozói, az EFSz. ék tagjai, a kis- és középparasztok igyekeznek a különféle munkafaj­táknál az agrotechnikai határidőket betartani és a kiadós esőzések után azokat meggyorsítani. A nagy­megyerí, szenei, gombai, galántad, várkonyi állami gazdaságokban már április végén befejezték a cukor­répa sarabolását. Kerületi méretben az állami gazdaságok május 4-ig a cukorrépa 90 százalékát megsara­bolták és a kerület több állami gaz­daságaiban megkezdték az egyelést. Ezekben a napokban minden állami gazdaságban, kivéve a holicsit ég a szeniceit, ahol a vetést későn vé­gezték el, elkéstek az egyeléssel. A műit évihez viszonyítva sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a cu­korrépa gondozására, a proszinyeci mozgalom elvei szerint, amelyre a kerület valamennyi állami gazdasá­ga jelentkezett. A nagyszombati ál­lami gazdaság például a proszinyeci mozgalomba 120 hektárt, a nagy­megyeri állami gazdaság 100 hek­tárt jelentett be. első kapálást. Az első munkacsoport szövetkezeti tagjait Sejden Mihály vezeti. Csoportja már befejezte a másodig kapálást és május 4-én meg­kezdték a cukorrépa egyelését is. Az első három nap alatt 40 hektár cukorrépát egyeltek ki. Nagy érdeme van ebben a szövetkezti asszonyok csoportjának, amelyet Andó Mária vezet. E csapat szövetkezeti asszo­nyai jó munkát végeznek. Legjobb teljesítményt Puskel Ilona, Hrobár Zsuzsa, Gyurik Judit és Cafrangó Teréz nyújtottak. A cukorrépa gon­dozásával kapcsolatos munkákban összesen 170 szövetkezeti asszony vesz részt. Fokozott figyelmet fordítanak a szövetkezeti asszonyok a 14 hektárnyi cukorrépára, amelyet a proszinyeci mozgalom elvei szerint gondoznak.­Ezen a földterületen kötelezték -ma­gukat arra, hogy hektáronként 500 mázsa cukorrépát termelnek, hogy a cukorrépát háromszor megkapálják, idejében kiegyelik, s minden kapá­lás után levéltrágyázást végeznek. Nem feledkeztek meg a kártevőkről sem és az egész cukorrépaföldet dinociddal szórták be. A gútai szövetkezeti tagok már befejezték a rizsvetést 90 hektáron, a kukroicavetést és a burgonya ülte­tését. A kukorica gazdag termését a szovjet tapasztalatok alkalmazásával biztosítják, különösen a fészkes ül­tetéssel, amelyet az 500 hektárnyi földterület 180 hektárén alkalmaztak. Ezenkívül 20 hektáron heterozis ku­koricát termelnek. Az usztecky kerület traktorállomásainak segítsége a növény ápolási munkákban A gép- és traktorállomások kö­zelednek a tavaszi munkák befeje­zéséhez. Ez különösen Szlovákiá­ban észlelhető, ahol a traktorállo­mások a tavaszi munkák korábbi megkezdésével a cseh kerületekkel szemben 15 százalékkal hamarább végezték el azokat, a cseh és szlo­vák kerületek tervteljesítésében a különbség mostanáig 2 százalékot tesz ki. Az egész országban a ter­vet 96.7 százalékra teljesítették. A gép- és traktorállomások gépei a burgonya ültetésén kívül különösen a határmenti járásokban már a ka­pásnövények sorokközti gondozásá­val foglalkoznak. A cseh kerületek gép. és traktorállomásai nagy se­gítséget nyújtanak a növényápolás­hoz. Ebben az usztecky kerület traktorállomásai vezetnek, amelyek a kapásnövények gondozásának ter­vét 6.9 százalékra teljesítették. A burgonya sorok közötti gondozá­sának kezdetét három kerület je­lentette: a plzeni, cseszké budejo­vicei és a kartové vary. Megpermeteztük a cukorrépát A bélai EFSz-ben repülőgépről permetezték a cukorrépát. A szö­vetkezet tagjai eleinte kételkedtek az ilyen permetezés lehetőségében, de amikor a nagy r tábla föld felett megjelent a repülőgép és a cukorrépa táblát felhőbe borította, hát a szö­vetkezeti tagok arról beszélgettek, hogy a permetezés nagyon sok munkaegységet megtakarított a bélai EFSz-nek. Koreában a repülőgépek robbanó­ős baktériumbombákat szórnak a békés falvak lakéira. A mi hazánk­ban a repülőgépeket a dolgozó nép boldogulására használjuk fél azzal, hogy elpusztítjuk a növényekben kárttevő rovarokat. Reméljük, hogy a közeljövőben a repülőgépeket to­vábbra is a mezőgazdasági mun­kánk megkönnyítésére felhasznál­juk, mert ezzel is a dolgozó nép életszínvonalát emeljük. Ivanics Béla, Béla. A cseszké-budejovicei EFSz-ek túlszárnyalják a cukorrépa termelési tervet A burzsoá köztársaság idején az úgynevezett »szakértök« art állítot­ták, hogy a cseszké-budejovicei kerületben nem lehet eredményes a cukorrépa termelés. Ez nem igaz. A cukorgyárosoknak érdeke volt, hogy a cukorrépa hozama ne nö­vekedjék, mert így nagyobb nyere­séget biztosíthattak maguknak. Eb­ben az évben először kezdték meg a cseszké-budejovicei kerület szö­vetkezeti tagjai a cukorrépa na­gyobb területen való termelését. A | rabini és vodnyanszki EFSz tagjai, I hogy minél nagyobb hektárhoza­mot érjenek el, versenyre hívták fel a kerület valamennyi EFSz-ét. A rabini szövetkezeti tagok az idén nagyobb földterületen termel­nek cukorrépát, mint az elmúlt években és bekapcsolódnak a pro­szinyeci mozgalomba, felhasználva a munkaérdemrend viselőjének Ing. Dr. Bohumil Tenka tapasztalatait és tanácsait. Harc a burgonya kártevői ellen Az usztecky kerület népi igaz­gatásának dolgozói a ezövekezeti tagokkal együtt már most felké­szültek a koloradobogár elleni harc­ra. Minden községben kutató csapa­tokat létesítettek és a gép- és trak­tortáliomások központjaiban »Ásott* permetező gépeket helyeztek szét Moszteckóban már e hét elején meg­kezdték működésüket a kutató csapatok. Ezek szövetkezeti tagok­ból és egyéb burgonyatermelőkből, polgárokból és diákokbői állanak. Különösen Obmyice és Pattokria, Szedlec és Horany községét vizs­gálták át. Azokon a helyeken, ahol a burgonyabogár a mult évben fel­tűnt, már befejezték a föld hek­szaküórral való dezincáfiáJlását. Nagy gondot fordítanak a répa bolhák és bogarak irtására is. Moszteckóban például valamennyi cukorrépa főidet beporoztak; az ál­lami gazdaságon a cukorrépa bol­hát 32 hektáron repülőgépről való permetezéssel irtották. A szepsi traktorállomáson a Kalász-brigád tört az élre TÍ-í Km/t/í/7 írírt /w-i /ílllti /->7 c/-J A A-i- ísmsm '7 -ti- r\ ' T _ ? 7 f . 1 • r . - . Tíz brigád küzdött a május elsejét köszöntő szocialista munkaversenyben az „élbrigád" címért a szepsi gépállo­máson. Április 30-án 9 brigád telje­sítményét értékélték ki. A legjobb brigád a Gráci-brigád lett 153 szá­zalékos átlagteljesítménnyel. Ez az első értékelés eredménye volt. Ugyan­ezen a napon a késő délutáni órákban a traktorállomás dolgozói mégegy­szer kiértékelték a versenyt. A trak­toros brigádok versenyében 169 szá­zalékra a Kalász-brigád tört élre. Az utóbbi időben ugyan a Kalász­brigád lemaradt a munkában, de a jó brigádvezető alapos, felvüágosító munkájával ebben a versenyben az élre tört és elnyerte az élbrigád cí­met. A mult évi munkaversenyben 495 százalékkal. Kalász elvtárs nyújtotta a legjobb teljesítményt. Kalász elv­társ, mint a legjobb traktoros, kapta a brigádvezetői megbízatást. A jól megszervezett munkának' az eredmé­nye is szép. A május elsejét köszön­tő munkaverseny kiértékelésének az eredménye azt mutatja, hogy a bri­gádok győzhetnek, ha ezt a brigád minden tagja is úgy akarja. Csurila József, DvorníS

Next

/
Thumbnails
Contents