Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-30 / 131. szám, szombat

UJSZ0 1953 május 30 A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia dolgozóinak felhívása földműveseinkhez A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia vezető mun­katársai felhívást tettek közzé, amelyben figyelmeztetik a földmű­ves szövetkezeteket a kis- és közép­parasztokat és az állami birtokok kollektíváit a cukorrépa gondozása gyors elvégzésének fontosságára. A felhívás a következőket mondja: „A tavaszi mezőgazdasági mun­kák példás és idejében való elvég­zésének biztosítására vonatkozó kormányhatározat és Klement Gott­wald elvtárs szavai, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülésén mondott a vetési területek betartásáról és a cukorrépa tervezett hektárhozamá­nak eléréséről népi demokratikus államunkban, rámutattak ezeknek a feladatoknak nagy fontosságára az állam szempontjából. A CsMTA tudományos dolgozói örömmel kap­csolódnak be ezeknek a feladatok­nak a teljesítéséért, főként a cukor­répa magasabb hektárhozamáért és a nagyobb cukortartalom eléréséért folytatott hantba. Hangsúlyozzuk itt a tudomány és a gyakorlat együttműködésének jelentőségét. Az a kívánságunk, hogy minden szövetkezeti dolgozó, az állami bir­i i tokok, valamint a gép- és traktor­állomások valamennyi dolgozója a növényi és állati termelésben tudo­mányos dolgozóként szerepeljen. Azt akarjuk, hogy ilyen ereje le­gyen mezőgazdasági tudományunk­nak. Tanulni kell a szovjet tapasz­talatokból. Nincs még egy olyan ország, amelynek mezőgazdasága többet szenvedett volna a háború­tól és mégis a szovjet mezőgazda­ság ma újból a legmagasabb szín­vonalon áll. A szovjet emberek eze­ket az eredményeket csak kitartó és következetes munkával érték el, amely a tudományos kutatásokkal elválaszthatatlanul összekapcsolt gyakorlatra támaszkodik. A cukorrépa és általában a növé­nyek sikeres termesztésének alapja a szakszerűen megművelt föld. Az ilyen' föld nem szárad ki. Száraz nyár után is porhanyós marad a szántásnál. A föld termöereje és jó megművelése legfontosabb tényező, fontosabb, mint a csapadélt mennyi­sége. Ež be van bizonyítva nem­csak tudományos alapon, hanem ná­lunk is voltak a mult évben olyan példák éppen a cukorépaterme­lésben, hogy a jól megművelt terü­leteken tervenfelüli eredmények voltak, míg a rossz állapotban levő helytelenül gondozott föld a csapa­déktól függően termett és így a ho­zam nagyon alacsony volt. Ebben az évben is azokon a fia­tal cukorrépaterületeken, amelyeket ősszel trágyáztak és amelyeknél a mélyszántást ősszel elvégezték, ahol betartották az agrotechnikai határ­időket, amely elkerülhetetlen fizio­lógiai tényező, a fiatal cukorrépa­hajtások egészségesek és fejlettek, annak ellenére, hogy kevés volt az eső. Ez azt bizonyítja, hogy a cu­korrépának korai fejlődési' állapo­tában nagyon elegendő a föld nor­mális nedvességtartalma. Több ned­vességet igényel, ha megnő, június­ban és a további fejlődése folya­mán. A cukorrépa legnagyobb terme­lőjének tökéletes agrotechnikáját, legjobb' barátunknak, a Szovjet­uniónak termelési módszerét, a pro­szenicei-mozgalom terjeszti hazánk­ban. A mi jó tapasztalatainkra tá­maszkodik és a további új szovjet tapasztalatokkal bővíti őket. Ez a niozgalom nem korlátozott terüle­tek ügye, nem ideiglenes és szűk­körű verseny. Ma népi demokratikus köztársa­ságunkban Viljamsz akadémikus­nak, a szovjet talajismereti tudo­nány kísérleti eredményeinek alak­ján a cukorrépa rendkívüli fontos­ságúvá válik földjeink egészséges­sétételére a füvesrvetésforgó rend­szerbe. A jó cukorrépatermés el­érésének feltételei a mélyszántás, a föld állandó lazítása, és a föld szellőzésének biztosítása, ami a ló­herés lucernafüvekkel együtt fel­frissíti a kifáradt földet és szilárd I szemcsés összetételűvé teszi. Igy válik a cukorrépa az élet és a ter­mékenység elkerülhetetlen feltételé­vé. A cukorrépa nemcsak technikai növény, hanem nagyjelentőségű ta­karmány is állattenyésztésünkben. A cukorrépa biztosítja népünknek az élelmiszerek bőségét és a cukor­kivitellel a számunkra fontos nyers­anyagböséget is. Jelentősége a biz­tos takarmányalap biztosítására a száraz esztendőkben is nagy. És ho­gyan bizonyítjuk be, hogy valóban tanulni tudunk a szovjet tapaszta­latokból? Éppen a cukorrépa vezet ennek bebizonyításához. Helyes az a kijelentés, hogy a jó gazdát a cu­korrépáról ismerjük meg. A prosze­nicei mozgalommal terjesztett ag­rotechnika, mint nagyszámú fontos és döntő intézkedésekből eredő ösz­szeséges bizonyítéka annak a törek­vésünknek, hogy hazánkban jobb életet akarunk teremteni. A cukor­répa évek sorának békés munkáját igényli és szükséges, hogy a prosze­nicei mozgalom szellemében minden nap újból törődjünk vele, ugyan­úgy, mint ahogy a szovjet emberek nap, mint nap oldanak meg hasonló feladatokat. Ebben a pillanatban ez azt jelenti, hogy fejezzük be a cu­korrépa kapálását és egyelését leg­később egy héten belül, hogy a cu­korrépát trágyalével trágyázzuk, amely a nitrogénen kívül fontos anyagokat nyújt a talaj mikroflo­rájának és a növények táplálásának, hogy állandóan szervezzük a továb­bi kapálásokat és a föld lazítását és következetesen harcoljunk a kár­tevők ellen. Ezért felhívjuk a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, főként az összes szövetkezeti tagakat és az állami birtokok alkalmazottait, hogy most a vidéken élő valameny­nyi lakossal minden erejükkel azon legyenek, hogy betartsák a cukor­répa müvelésének agrotechnikai ha­táridejét. Kétségtelen, hogy már most valamennyi mezőgazda, aki ebben az évben a helyes agrotech­nikával dolgozik, a jövő évre bizto­Fokozzuk az éberséget a párímunkában (Folytatás az l oldalról.) sabb és legcsekélyebb kérdést sem szabad azonnal elintézni .. . Varázs­kört alkossatok, amelyből nincs ki­út. Igy az emberek azt fogják hin­ni, hogy a bolsevikok nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Minden kedvező alkalommal, minden új tör­vényt éppen ellenkezőleg kell ma­gyarázni, hogy a polgárok érdekei­nek megkárosításaként tűnjön fel. Lépten-nyomon be kel] bizonyítani, hogy most minden rosszabb, mint azelőtt. Ha az emberek panaszkod­ni fognak az igazságtalanságra, hogy ismét igazságtalanság történik a néppel, vonjatok vállat és mond­játok: „Mit sem csinálhatunk, ez a törvény. Csak azt csináljuk, amire rendeletet kaptunk." Nálunk' talán nem találkozunk hasonlö módszerkkel ? Talán nem forgatják ki a törvényeket és nem mentegetik-e magukat azzal, hogy semmit sem lehet tenni? Igen, ez nálunk is előfordul. Nálunk gyakran megszegik az állami fegyelmet. A kommunistáknak egyetlen egy ese­tet sem szabad kézlegyintéssel el­intézni. Az éberség megköveteli, hogy éberen felülvizsgáljuk, mi és ki rejtőzik az államfegyelem meg­szegése mögött, ki és mi rejtőzik a fontos határozatokban elkövetett hi­bák mögött. Az osztályellenség fő­leg erre a szakaszra összpontosítja igyekezetét, hogy érzékeny kárt okozzon a pártnak és a népnek. A kommunistáknak ugyanolyan éber­séggel kell megítélniük a párt és a kormány irányvonalának elferdíté­sére irányuló minden törekvést. Miniden egyes esetnek vonják le szi­gorú következményeit. Nem szabad, hogy az osztályellenség megzavarja szocialista építésünket. Az éberség fokozása azonban nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizal­matlanság és gyanúsítás légkörét alakítsuk ki. Éppen ellenkezőleg, ha a kommunistái* betartják az éber­ség alapelvét, ha idejében leleplezik az ellenséget, akkor éppen ezzel te­remtik meg a kölcsönös bizalom lég­körét. Bízni, de ellenőrizni — Gott­wald elvtársnak ez az irányelve a­kommunisták ébersége fokozásának egyedül helyes vezérfonala. Gottwald elvtárs arra is rámutatott, hogy az éberség alapelve betartásának leg­jobb eszköze minden egyes' dolgozó munkájának, főleg a vezetöhelyekre állított dolgozók munkájának rendes, konkrét, rendszeres, mindennapil el­lenőrzése. Ez az ellenőrzés a bizalmatlanság és gyanúsítás bármily veszedelmének megszün­' tetéséhez hozzájárul. A tiszta lelkiismeretű emberek készséggel fo­gadják, mert megértik, hogy a nép, a szocializmus építése és hazánk ja­vát szolgálja. A pártszervezetek ideológiai ak­tivitásának erösbödése nélkül azon­ban elképzelhetetlen az éberség fo­kozása. Az ideológiailag fejlett és pártvonalon tapasztalt kommunista nem dől be az ellenséges nézeteknek, az osztályellenséget a legjobban le leplezheti és éberen őrködhet né­pünk közös müve felett. A pártszervezeteknek és pártszer­veknek el kell érniök, hogy a poli­tikai éberség a pártmunka alapvo­násává váljon. Igy az osztályellen­ségnek minden olyan kísérletét meg­hiúsítjuk, amely szocialista építé­sünk megkárosítására irányul, meg­védjük és tartósan megszilárdítjuk hazánk erejét és szépségét. (A Rudé právo vezércikke.) sítani fogja már a termés begyűj­tésénél a cukorrépa termelésének sakkal tökéletesebb feltételeit, kezd­ve a kaszálás utáni föltétlen tarló­hántással, a trágyázással és az elő­hántós ekével történő őszi mély­szántással, aJhogy ezt megköveteli a céltudatos munka a szovjet ta­pasztalatok szerint. Ha mindezt el­végezzük, akkor a eukorrépa orszá­gunk jóléte építésének jelentős esz­közévé lesz. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia nevé­ben: Klecska akadémikus, Pen­ka, a CsMTA levelező tagja és Simon akadémikus. Tudományos vita Masaryk és Štefánik — a csehszlovák burzsoázia képviselőinek ideológiájáról A Szlovák Egyetem bölcsészeti fakultása a Szlovák Tudományos Akadémia Intézeteivel karöltve tu­dományos vitát rendezett »Masaryk és Štefánik — a csehszlovák bur. zsoázia képviselőinek ideológiájá­ról*. A vitát a Csehszlovák-Szovjet Intézetben tartották és egy egész napon át folyt. A vitán 120 főis­kolai dolgozó, professzor, magánta­nár és tanársegéd vett részt. A Csehszlovák ^ Tudományos Akadé. mia, a Szlovák Tudományos Aka­démia, a Párttörténeti intézet, a Csehszlovák-Szovjet Intézet, a prá­gai Károly Egyetem történelmi tan­székének, valamint a brnói egye­tem történelmi tanszékének képvi­selői is jelen voltak a vitán. A vitát végighallgatták a Köz­ponti Politikai Iskola, Szlovákia Kommunista Pártja dolgozói, a CsISz képviselői, a bölcsészeti fa­kultás hallgatói és számos vendég. A vitát dr. J. Dubnicky egyetemi magántanár nyitotta meg,"" aki be­vezető beszédében kifejtette, a vita feladata, hogy megvilágítsa T. G. Masaryk, E. Benes és M. Štefánik, a csehszlovák burzsoázia fő képvise­lőinek ideológiáját és politikáját az első világháború és a létrejött Csehszlovák Köztársaság idején, le­leplezze az egész felszabadító le­genda kozmopolita, szovjet- és nép­ellenes jellegét, amellyel a cseh­szlovák burzsoázia a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának tör­ténetét meghamisította, továbbá, hogy történettudományunkat meg­tisztítsa a burzsoá legendáktól. Ez a feladat — mondotta dr. Dubnicky magántanár — azért is égetően fontos, mert e homályba burkoló­dzó idaplógia csökevényei még ma sem mosódtak el értelmiségünk egyes tagjainak emlékezetéből és lakosságunk bizonyos részét a ha­zai burzsoázia, valamint az idegen, főleg az amerikai imperializmus szerepét illetően, illúziókban tart­ják. Ezért a mi feladatunk — ahogy Václav Kopecky elvtárs mondotta a CsKP IX. kongresszusán — hogy befejezzük az emberek gondolko­zásának forradalmi átalakítását, megvalósítsuk a legszélesebb tö­megek szocialista szellemben tör­ténő ideológiai átnevelését és a leg­szélesebb tömegekkel, minden dol­gozóval megismertessük új korunk, új rendszerünk ideológiáját, a népi demokratikus és a szocialista ideo­lógiát. . Dubnicky elvtárs bevezető szavai után Mi'los GosziorovsZky államdí­jas egyetemi tanár előadást tartott »A csehszlovák burzsoáziának T. G. Masaryk-ról alkotott legendájához* címmel. Az előadást a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták vé­gig. Gosziorovszky elvtárs tartalmas beszámolójában okmányok alapján marxista bírálatnak vetette alá Masaryk filozófiáját és politikai tevékenységét, melyet főleg a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulása, majd ' az első köztársaság idején folytatott. Rámutatott Masaryknak a cseh munkásmozgalomban betöltött bern­steini, kozmopolita és ausztrofil sze­repére, a hazai ellenállástól való félelmére, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal szemben való elutasító magatartására, va­lamint Masaryknak, mint a cseh­szlovák burzsoázia politikai irányí­tójának szerepére. Gosziorovszky elvtárs egyetemi tanár előadása után kezdetét vette a vita, amelynek során dr. A. Szi­rácky egyetemi tanár, a Szlovák Egyetem filozófiai fakultásának de­kánja elemezte Masaryk »huma­nizmusát* és rámutatott Masaryk filozófiájának homályos, misztikus jellegére. Holotik elvtárs, a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi intézetének igazgatója Masaryk politikai nézeteinek és tevékenysé­gének eredetét boncolta és Jiri Do­lezsal elvtárssal együtt elítélte a csehszlovák nemzetről • vallott Masaryk-elmélet, reakciós alapját. A következő felszólaló, dr, Hucsko, Masarykot úgy mutatta be, mint a burzsoázia tudatos képviselőjét, amilyenek szlovákiai tanítványai a »hlaszisták« voltak. Dr. Pasáak asz­piráns Masaryk cikkei és tettei alapján megerősítette Masaryknak a munkásosztállyal szembeni ellen­séges magatartását és rámutatott arra. hogy Szlovákia osztályöntu­datos proletáriátusa hogyan foglalt Masarykkal szemben ellenséges ál­láspontot. Értékes volt A. Mráz egyetemi tanár felszólalása, aki Masaryknak a szépirodalomhoz va­ló viszonyát jellemezve rávilágított Masaryk ama törekvéseire, hogy a szépirodalom apolitikus legyen és hogy ezzel megakadályozza a dol­gozó tömegek osztályöntudatának megformálását. D. Mráz, többek között kijelentette: »Az antagonista társadalom élő, égető problémáitól a figyelemnek absztrakt idealista beállítású jelen­ségekre való elvonása igen szembe, tűnőén jellemzi Masaryknak nem­csak az irodalomhoz, hanem általá­ban a kultúrához -és társadalomhoz való viszonyát.« A tudományos vita délután Ho­lotik elvtársnak, a Szlovák Tudo. mányos Akadémia történelmi in­tézete igazgatójának „A Štefánik­legenda« című előadásával folyta­tódott. Holotik elvtárs új, bizonyító okmányok egész tömegével alátá­masztott beszámolójában elsősorban a Masaryk és Štefánik körüli le­gendák jellegét világította/ meg, amelyek a kapitalizmus hanyatló stádiumát jellemzik: utána Stefá­niknak a francia imperializmus szolgálatában, főleg a francia lé­gióknak a Vörös Hadsereg elleni megszervezésében folytatott tevé­kenysége boncolgatására tért át. Bemutatta Štefánik általános poli­tikai arculatát és rámutatott arisz­tokrata nézeteire. Kitűnt, hogy Šte­fánik kozmopolita-burzsoa kalandor és /a francia hadügyminisztérium ügynöke volt. Világosság derült fő­leg gtefániknak a Szovjetunióbeli ellenforradalmi intervenció megszer­vezésében és a csehszlovák légiók­nak Q fiatal proletárállam ellen történt bevetésében kifejtett szov­jetellenes tevékenységére. Holotik elvtárs előadását követő vitában dr. Pisch rámutatott a csehszlovák burzsoázia másik kép­viselőjének, Eduard Benesnek nép­ellenes politikájára. A Wilson-le­gendára dr. Studená derített fényt. A vita végén dr. Schwanzer -vita­felszólalásában a nemzetiségi po­litika terén igyekezett rávilágítani a csehszlovákiai burzsoázia képvi­selőinek kapitalista beállítottságára Dr. Dubnicky egyetemi magánta­nár végül összefoglalta a tudomá­nyos vita eredményeit. M. Goszio­rovszky egyetemi tanár beszámo­lója és az egyes vitafelszólalások rávilágítottak T. G. Masaryk re­akciós ideológiájára és politikájára, tevékenységére, amellyel a burzsoá­ziát, melynek főleg ideológusa és politikusa volt, tudatosan kiszól­gálta. T. G. Masaryk nem volt ha­zafi, hanem kozmopolita és nép­és nemzetellenes politikájával sem­miképpen sem érdemelte ki a fel­szabadító dicsfényét. A vita meg­mutatta, hogy T. G. Masaryk már az első világháború előtt a burzsoá reformizmus híve volt és különféle módon igyekezett munkásmozgal­munkat és értelmiségünket céljától eltántorítani. T. G. Masaryk a köz­társaság jellegéért vívott küzde­lemben is főszerepet játszott, a nagypolgárság ama törekvésének élén állott, hogy szétbomlassza a forradalmi munkásmozgalom egy­ségét, célja elérésében a politikai csalást, valamint a véres népellenes (errort is fehasználva. Nemzetközi téren is szovjetellenes akciók és intrikák szervezésével küzdött a munkásság ellen. Mint a burzsoá­zia számító és ravasz politikusa és ideológusa, szívesen lépett fel a humanista és népbarát álarcában. A vita* rámutatott arra, hogy a burzsoá felszabadító legenda az el­ső imperialista világháború jelle­gének hamis képe, amely eszmé­nyíti a nyugati imperialista nagy. hatalmak szerepét. Az a feladata, hogy a történelem igazi alkotóját, a dolgozó népet megtévessze és ideo­lógiailag lefegyverezze. , A vita egyúttal a csehszlovák bur­zsoázia másik jelentős képviselőjé­nek, Eduárd Benes ideológiájának ós politikájának reakciós jellegére is rámutatott. Holotik elvtárs vitafelszólalása is értékes volt. A vita általában teljesítette cél­ját és újabb értékes ismeretekkel gazdagította a jelenlévőket. A kö­zeljövőben a tudományos dolgozók elsőrendű feladata lesz, hogy lelep­lezzék a szlovák ludákok ideológiá­ját és politikáját, annak elméleti és szociális-osztálygyökereit. Annál inkább szükség van erre, mert a »ludák« ideológiai csökevények nem­csak azért veszedelmesek, mert a klerikalizmussal kapcsolódnak ösz­sze, hanem azért is, mert a nyugati imperializmus a legsötétebb reak­cióra támaszkodva jelentős támo­gatásban részesíti a klerofasiszta emigrációt. Nagy jelentősége lenne egy val­lási ideológiáról szóló szélesebbkörü tudományos vitának is. Nem kétsé­ges, hogy hasonló viták hozzájárul, hatnak tudományos kutatásunk, va­lamint az előadói és közírói tevé­kenység ideológiai színvonalának fejlesztéséhez és fokozásához. Egy­úttal azonban így segíthetünk né­pünknek, hogy rohamosan megsza­baduljon az előítéletektől, illúziók­tól és öncsalásoktól, hogy valóban a tudatában legyen a nemzeti tör­ténelmében való jelentőségének, hogy még jobban megbecsülje nem­zeti szabadságát, melyet oly nehe­zen vívott ki és még nagyobb hév­vei küzdjön a szocializmus felépíté­séért és védelméért hazánkban. Dr. Mikulás Pisch } s

Next

/
Thumbnails
Contents