Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-30 / 131. szám, szombat

UJSZ0 1953 május 30 A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia dolgozóinak felhívása földműveseinkhez A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia vezető munkatársai felhívást tettek közzé, amelyben figyelmeztetik a földműves szövetkezeteket a kis- és középparasztokat és az állami birtokok kollektíváit a cukorrépa gondozása gyors elvégzésének fontosságára. A felhívás a következőket mondja: „A tavaszi mezőgazdasági munkák példás és idejében való elvégzésének biztosítására vonatkozó kormányhatározat és Klement Gottwald elvtárs szavai, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülésén mondott a vetési területek betartásáról és a cukorrépa tervezett hektárhozamának eléréséről népi demokratikus államunkban, rámutattak ezeknek a feladatoknak nagy fontosságára az állam szempontjából. A CsMTA tudományos dolgozói örömmel kapcsolódnak be ezeknek a feladatoknak a teljesítéséért, főként a cukorrépa magasabb hektárhozamáért és a nagyobb cukortartalom eléréséért folytatott hantba. Hangsúlyozzuk itt a tudomány és a gyakorlat együttműködésének jelentőségét. Az a kívánságunk, hogy minden szövetkezeti dolgozó, az állami biri

i tokok, valamint a gép- és traktorállomások valamennyi dolgozója a növényi és állati termelésben tudományos dolgozóként szerepeljen. Azt akarjuk, hogy ilyen ereje legyen mezőgazdasági tudományunknak. Tanulni kell a szovjet tapasztalatokból. Nincs még egy olyan ország, amelynek mezőgazdasága többet szenvedett volna a háborútól és mégis a szovjet mezőgazdaság ma újból a legmagasabb színvonalon áll. A szovjet emberek ezeket az eredményeket csak kitartó és következetes munkával érték el, amely a tudományos kutatásokkal elválaszthatatlanul összekapcsolt gyakorlatra támaszkodik. A cukorrépa és általában a növények sikeres termesztésének alapja a szakszerűen megművelt föld. Az ilyen' föld nem szárad ki. Száraz nyár után is porhanyós marad a szántásnál. A föld termöereje és jó megművelése legfontosabb tényező, fontosabb, mint a csapadélt mennyisége. Ež be van bizonyítva nemcsak tudományos alapon, hanem nálunk is voltak a mult évben olyan példák éppen a cukorépatermelésben, hogy a jól megművelt területeken tervenfelüli eredmények voltak, míg a rossz állapotban levő helytelenül gondozott föld a csapadéktól függően termett és így a hozam nagyon alacsony volt. Ebben az évben is azokon a fiatal cukorrépaterületeken, amelyeket ősszel trágyáztak és amelyeknél a mélyszántást ősszel elvégezték, ahol betartották az agrotechnikai határidőket, amely elkerülhetetlen fiziológiai tényező, a fiatal cukorrépahajtások egészségesek és fejlettek, annak ellenére, hogy kevés volt az eső. Ez azt bizonyítja, hogy a cukorrépának korai fejlődési' állapotában nagyon elegendő a föld normális nedvességtartalma. Több nedvességet igényel, ha megnő, júniusban és a további fejlődése folyamán. A cukorrépa legnagyobb termelőjének tökéletes agrotechnikáját, legjobb' barátunknak, a Szovjetuniónak termelési módszerét, a proszenicei-mozgalom terjeszti hazánkban. A mi jó tapasztalatainkra támaszkodik és a további új szovjet tapasztalatokkal bővíti őket. Ez a niozgalom nem korlátozott területek ügye, nem ideiglenes és szűkkörű verseny. Ma népi demokratikus köztársaságunkban Viljamsz akadémikusnak, a szovjet talajismereti tudonány kísérleti eredményeinek alakján a cukorrépa rendkívüli fontosságúvá válik földjeink egészségessétételére a füvesrvetésforgó rendszerbe. A jó cukorrépatermés elérésének feltételei a mélyszántás, a föld állandó lazítása, és a föld szellőzésének biztosítása, ami a lóherés lucernafüvekkel együtt felfrissíti a kifáradt földet és szilárd I szemcsés összetételűvé teszi. Igy válik a cukorrépa az élet és a termékenység elkerülhetetlen feltételévé. A cukorrépa nemcsak technikai növény, hanem nagyjelentőségű takarmány is állattenyésztésünkben. A cukorrépa biztosítja népünknek az élelmiszerek bőségét és a cukorkivitellel a számunkra fontos nyersanyagböséget is. Jelentősége a biztos takarmányalap biztosítására a száraz esztendőkben is nagy. És hogyan bizonyítjuk be, hogy valóban tanulni tudunk a szovjet tapasztalatokból? Éppen a cukorrépa vezet ennek bebizonyításához. Helyes az a kijelentés, hogy a jó gazdát a cukorrépáról ismerjük meg. A proszenicei mozgalommal terjesztett agrotechnika, mint nagyszámú fontos és döntő intézkedésekből eredő öszszeséges bizonyítéka annak a törekvésünknek, hogy hazánkban jobb életet akarunk teremteni. A cukorrépa évek sorának békés munkáját igényli és szükséges, hogy a proszenicei mozgalom szellemében minden nap újból törődjünk vele, ugyanúgy, mint ahogy a szovjet emberek nap, mint nap oldanak meg hasonló feladatokat. Ebben a pillanatban ez azt jelenti, hogy fejezzük be a cukorrépa kapálását és egyelését legkésőbb egy héten belül, hogy a cukorrépát trágyalével trágyázzuk, amely a nitrogénen kívül fontos anyagokat nyújt a talaj mikroflorájának és a növények táplálásának, hogy állandóan szervezzük a további kapálásokat és a föld lazítását és következetesen harcoljunk a kártevők ellen. Ezért felhívjuk a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, főként az összes szövetkezeti tagakat és az állami birtokok alkalmazottait, hogy most a vidéken élő valamenynyi lakossal minden erejükkel azon legyenek, hogy betartsák a cukorrépa müvelésének agrotechnikai határidejét. Kétségtelen, hogy már most valamennyi mezőgazda, aki ebben az évben a helyes agrotechnikával dolgozik, a jövő évre biztoFokozzuk az éberséget a párímunkában (Folytatás az l oldalról.) sabb és legcsekélyebb kérdést sem szabad azonnal elintézni .. . Varázskört alkossatok, amelyből nincs kiút. Igy az emberek azt fogják hinni, hogy a bolsevikok nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Minden kedvező alkalommal, minden új törvényt éppen ellenkezőleg kell magyarázni, hogy a polgárok érdekeinek megkárosításaként tűnjön fel. Lépten-nyomon be kel] bizonyítani, hogy most minden rosszabb, mint azelőtt. Ha az emberek panaszkodni fognak az igazságtalanságra, hogy ismét igazságtalanság történik a néppel, vonjatok vállat és mondjátok: „Mit sem csinálhatunk, ez a törvény. Csak azt csináljuk, amire rendeletet kaptunk." Nálunk' talán nem találkozunk hasonlö módszerkkel ? Talán nem forgatják ki a törvényeket és nem mentegetik-e magukat azzal, hogy semmit sem lehet tenni? Igen, ez nálunk is előfordul. Nálunk gyakran megszegik az állami fegyelmet. A kommunistáknak egyetlen egy esetet sem szabad kézlegyintéssel elintézni. Az éberség megköveteli, hogy éberen felülvizsgáljuk, mi és ki rejtőzik az államfegyelem megszegése mögött, ki és mi rejtőzik a fontos határozatokban elkövetett hibák mögött. Az osztályellenség főleg erre a szakaszra összpontosítja igyekezetét, hogy érzékeny kárt okozzon a pártnak és a népnek. A kommunistáknak ugyanolyan éberséggel kell megítélniük a párt és a kormány irányvonalának elferdítésére irányuló minden törekvést. Miniden egyes esetnek vonják le szigorú következményeit. Nem szabad, hogy az osztályellenség megzavarja szocialista építésünket. Az éberség fokozása azonban nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalmatlanság és gyanúsítás légkörét alakítsuk ki. Éppen ellenkezőleg, ha a kommunistái* betartják az éberség alapelvét, ha idejében leleplezik az ellenséget, akkor éppen ezzel teremtik meg a kölcsönös bizalom légkörét. Bízni, de ellenőrizni — Gottwald elvtársnak ez az irányelve akommunisták ébersége fokozásának egyedül helyes vezérfonala. Gottwald elvtárs arra is rámutatott, hogy az éberség alapelve betartásának legjobb eszköze minden egyes' dolgozó munkájának, főleg a vezetöhelyekre állított dolgozók munkájának rendes, konkrét, rendszeres, mindennapil ellenőrzése. Ez az ellenőrzés a bizalmatlanság és gyanúsítás bármily veszedelmének megszün' tetéséhez hozzájárul. A tiszta lelkiismeretű emberek készséggel fogadják, mert megértik, hogy a nép, a szocializmus építése és hazánk javát szolgálja. A pártszervezetek ideológiai aktivitásának erösbödése nélkül azonban elképzelhetetlen az éberség fokozása. Az ideológiailag fejlett és pártvonalon tapasztalt kommunista nem dől be az ellenséges nézeteknek, az osztályellenséget a legjobban le leplezheti és éberen őrködhet népünk közös müve felett. A pártszervezeteknek és pártszerveknek el kell érniök, hogy a politikai éberség a pártmunka alapvonásává váljon. Igy az osztályellenségnek minden olyan kísérletét meghiúsítjuk, amely szocialista építésünk megkárosítására irányul, megvédjük és tartósan megszilárdítjuk hazánk erejét és szépségét. (A Rudé právo vezércikke.) sítani fogja már a termés begyűjtésénél a cukorrépa termelésének sakkal tökéletesebb feltételeit, kezdve a kaszálás utáni föltétlen tarlóhántással, a trágyázással és az előhántós ekével történő őszi mélyszántással, aJhogy ezt megköveteli a céltudatos munka a szovjet tapasztalatok szerint. Ha mindezt elvégezzük, akkor a eukorrépa országunk jóléte építésének jelentős eszközévé lesz. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia nevében: Klecska akadémikus, Penka, a CsMTA levelező tagja és Simon akadémikus. Tudományos vita Masaryk és Štefánik — a csehszlovák burzsoázia képviselőinek ideológiájáról A Szlovák Egyetem bölcsészeti fakultása a Szlovák Tudományos Akadémia Intézeteivel karöltve tudományos vitát rendezett »Masaryk és Štefánik — a csehszlovák bur. zsoázia képviselőinek ideológiájáról*. A vitát a Csehszlovák-Szovjet Intézetben tartották és egy egész napon át folyt. A vitán 120 főiskolai dolgozó, professzor, magántanár és tanársegéd vett részt. A Csehszlovák ^ Tudományos Akadé. mia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Párttörténeti intézet, a Csehszlovák-Szovjet Intézet, a prágai Károly Egyetem történelmi tanszékének, valamint a brnói egyetem történelmi tanszékének képviselői is jelen voltak a vitán. A vitát végighallgatták a Központi Politikai Iskola, Szlovákia Kommunista Pártja dolgozói, a CsISz képviselői, a bölcsészeti fakultás hallgatói és számos vendég. A vitát dr. J. Dubnicky egyetemi magántanár nyitotta meg,"" aki bevezető beszédében kifejtette, a vita feladata, hogy megvilágítsa T. G. Masaryk, E. Benes és M. Štefánik, a csehszlovák burzsoázia fő képviselőinek ideológiáját és politikáját az első világháború és a létrejött Csehszlovák Köztársaság idején, leleplezze az egész felszabadító legenda kozmopolita, szovjet- és népellenes jellegét, amellyel a csehszlovák burzsoázia a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának történetét meghamisította, továbbá, hogy történettudományunkat megtisztítsa a burzsoá legendáktól. Ez a feladat — mondotta dr. Dubnicky magántanár — azért is égetően fontos, mert e homályba burkolódzó idaplógia csökevényei még ma sem mosódtak el értelmiségünk egyes tagjainak emlékezetéből és lakosságunk bizonyos részét a hazai burzsoázia, valamint az idegen, főleg az amerikai imperializmus szerepét illetően, illúziókban tartják. Ezért a mi feladatunk — ahogy Václav Kopecky elvtárs mondotta a CsKP IX. kongresszusán — hogy befejezzük az emberek gondolkozásának forradalmi átalakítását, megvalósítsuk a legszélesebb tömegek szocialista szellemben történő ideológiai átnevelését és a legszélesebb tömegekkel, minden dolgozóval megismertessük új korunk, új rendszerünk ideológiáját, a népi demokratikus és a szocialista ideológiát. . Dubnicky elvtárs bevezető szavai után Mi'los GosziorovsZky államdíjas egyetemi tanár előadást tartott »A csehszlovák burzsoáziának T. G. Masaryk-ról alkotott legendájához* címmel. Az előadást a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták végig. Gosziorovszky elvtárs tartalmas beszámolójában okmányok alapján marxista bírálatnak vetette alá Masaryk filozófiáját és politikai tevékenységét, melyet főleg a Csehszlovák Köztársaság megalakulása, majd ' az első köztársaság idején folytatott. Rámutatott Masaryknak a cseh munkásmozgalomban betöltött bernsteini, kozmopolita és ausztrofil szerepére, a hazai ellenállástól való félelmére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal szemben való elutasító magatartására, valamint Masaryknak, mint a csehszlovák burzsoázia politikai irányítójának szerepére. Gosziorovszky elvtárs egyetemi tanár előadása után kezdetét vette a vita, amelynek során dr. A. Szirácky egyetemi tanár, a Szlovák Egyetem filozófiai fakultásának dekánja elemezte Masaryk »humanizmusát* és rámutatott Masaryk filozófiájának homályos, misztikus jellegére. Holotik elvtárs, a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi intézetének igazgatója Masaryk politikai nézeteinek és tevékenységének eredetét boncolta és Jiri Dolezsal elvtárssal együtt elítélte a csehszlovák nemzetről • vallott Masaryk-elmélet, reakciós alapját. A következő felszólaló, dr, Hucsko, Masarykot úgy mutatta be, mint a burzsoázia tudatos képviselőjét, amilyenek szlovákiai tanítványai a »hlaszisták« voltak. Dr. Pasáak aszpiráns Masaryk cikkei és tettei alapján megerősítette Masaryknak a munkásosztállyal szembeni ellenséges magatartását és rámutatott arra. hogy Szlovákia osztályöntudatos proletáriátusa hogyan foglalt Masarykkal szemben ellenséges álláspontot. Értékes volt A. Mráz egyetemi tanár felszólalása, aki Masaryknak a szépirodalomhoz való viszonyát jellemezve rávilágított Masaryk ama törekvéseire, hogy a szépirodalom apolitikus legyen és hogy ezzel megakadályozza a dolgozó tömegek osztályöntudatának megformálását. D. Mráz, többek között kijelentette: »Az antagonista társadalom élő, égető problémáitól a figyelemnek absztrakt idealista beállítású jelenségekre való elvonása igen szembe, tűnőén jellemzi Masaryknak nemcsak az irodalomhoz, hanem általában a kultúrához -és társadalomhoz való viszonyát.« A tudományos vita délután Holotik elvtársnak, a Szlovák Tudo. mányos Akadémia történelmi intézete igazgatójának „A Štefániklegenda« című előadásával folytatódott. Holotik elvtárs új, bizonyító okmányok egész tömegével alátámasztott beszámolójában elsősorban a Masaryk és Štefánik körüli legendák jellegét világította/ meg, amelyek a kapitalizmus hanyatló stádiumát jellemzik: utána Stefániknak a francia imperializmus szolgálatában, főleg a francia légióknak a Vörös Hadsereg elleni megszervezésében folytatott tevékenysége boncolgatására tért át. Bemutatta Štefánik általános politikai arculatát és rámutatott arisztokrata nézeteire. Kitűnt, hogy Štefánik kozmopolita-burzsoa kalandor és /a francia hadügyminisztérium ügynöke volt. Világosság derült főleg gtefániknak a Szovjetunióbeli ellenforradalmi intervenció megszervezésében és a csehszlovák légióknak Q fiatal proletárállam ellen történt bevetésében kifejtett szovjetellenes tevékenységére. Holotik elvtárs előadását követő vitában dr. Pisch rámutatott a csehszlovák burzsoázia másik képviselőjének, Eduard Benesnek népellenes politikájára. A Wilson-legendára dr. Studená derített fényt. A vita végén dr. Schwanzer -vitafelszólalásában a nemzetiségi politika terén igyekezett rávilágítani a csehszlovákiai burzsoázia képviselőinek kapitalista beállítottságára Dr. Dubnicky egyetemi magántanár végül összefoglalta a tudományos vita eredményeit. M. Gosziorovszky egyetemi tanár beszámolója és az egyes vitafelszólalások rávilágítottak T. G. Masaryk reakciós ideológiájára és politikájára, tevékenységére, amellyel a burzsoáziát, melynek főleg ideológusa és politikusa volt, tudatosan kiszólgálta. T. G. Masaryk nem volt hazafi, hanem kozmopolita és népés nemzetellenes politikájával semmiképpen sem érdemelte ki a felszabadító dicsfényét. A vita megmutatta, hogy T. G. Masaryk már az első világháború előtt a burzsoá reformizmus híve volt és különféle módon igyekezett munkásmozgalmunkat és értelmiségünket céljától eltántorítani. T. G. Masaryk a köztársaság jellegéért vívott küzdelemben is főszerepet játszott, a nagypolgárság ama törekvésének élén állott, hogy szétbomlassza a forradalmi munkásmozgalom egységét, célja elérésében a politikai csalást, valamint a véres népellenes (errort is fehasználva. Nemzetközi téren is szovjetellenes akciók és intrikák szervezésével küzdött a munkásság ellen. Mint a burzsoázia számító és ravasz politikusa és ideológusa, szívesen lépett fel a humanista és népbarát álarcában. A vita* rámutatott arra, hogy a burzsoá felszabadító legenda az első imperialista világháború jellegének hamis képe, amely eszményíti a nyugati imperialista nagy. hatalmak szerepét. Az a feladata, hogy a történelem igazi alkotóját, a dolgozó népet megtévessze és ideológiailag lefegyverezze. , A vita egyúttal a csehszlovák burzsoázia másik jelentős képviselőjének, Eduárd Benes ideológiájának ós politikájának reakciós jellegére is rámutatott. Holotik elvtárs vitafelszólalása is értékes volt. A vita általában teljesítette célját és újabb értékes ismeretekkel gazdagította a jelenlévőket. A közeljövőben a tudományos dolgozók elsőrendű feladata lesz, hogy leleplezzék a szlovák ludákok ideológiáját és politikáját, annak elméleti és szociális-osztálygyökereit. Annál inkább szükség van erre, mert a »ludák« ideológiai csökevények nemcsak azért veszedelmesek, mert a klerikalizmussal kapcsolódnak öszsze, hanem azért is, mert a nyugati imperializmus a legsötétebb reakcióra támaszkodva jelentős támogatásban részesíti a klerofasiszta emigrációt. Nagy jelentősége lenne egy vallási ideológiáról szóló szélesebbkörü tudományos vitának is. Nem kétséges, hogy hasonló viták hozzájárul, hatnak tudományos kutatásunk, valamint az előadói és közírói tevékenység ideológiai színvonalának fejlesztéséhez és fokozásához. Egyúttal azonban így segíthetünk népünknek, hogy rohamosan megszabaduljon az előítéletektől, illúzióktól és öncsalásoktól, hogy valóban a tudatában legyen a nemzeti történelmében való jelentőségének, hogy még jobban megbecsülje nemzeti szabadságát, melyet oly nehezen vívott ki és még nagyobb hévvei küzdjön a szocializmus felépítéséért és védelméért hazánkban. Dr. Mikulás Pisch } s