Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-27 / 128. szám, szerda

1953 májua 27. U J SZO 3 Nani Ir tábornok nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról Nam Ir tábornok a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon résztvevő koreai-kínai küldöttség vezetője, szombaton a következő nyilatkozatot tette: A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat hét napra felfüggesztették. Két javaslat áll szemben egymással: az a nyolcpontos javaslat, amelyet a koreai-kínai fél terjesztett elő májas 7-én és Uz a 26 cikkelyes javaslat, amelyet az ENSz-parancsnokság adott elő május 13-án. A két — egymással szembenálló — javaslat alapvető céljaiba^ komoly eltérések vannak. A koreaikínai fél nyolcpontos javaslatának alapvető célja az, hogy a fegyverszünet megkötése után, az összes, nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat semleges nemzetek őrizetére bízzák, biztosítva ezzel hazatelepítésük kérdésének igazságos rendezését. Ez kézzelfogható kifejezése annak az álláspontunknak, hogy ellenezzük a hadifoglyok erőszakos visszatartását. Ez a javaslat ugyanakkor ellentétes a kényszerű hazatelepítéssel is. Szemben áll ezzel az ENSz-parancsnokság 26 cikkelyes javaslatának alapvető célja, amely az, hogy az ENSz-parancsnokság őrizetében levő, nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat két csoportra oszszák: a koreai néphadsereg fogságba esett tagjait az ENSz.parancsnokság kezén levő területen bocsássák szabadon anélkül, hogy előbb semleges őrizetbe kerüljenek, — ami nem más, minit erőszakos visszatartásuk — ugyanakkor a kínai népi önkéntesek egységeinek fogságbaesett tagjait átadják egy semleges nemzetekből álló bizottságnak, amelyet különféle korlátozások bénítanak meg. De hatvan nap eltelte után ezeket is az ENSz-parancsnokság kezén levő területen akarják szabadonbpcsátani — ami leplezett erőszakos visszatartás. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt két alapvető cél között abban a kérdésben van a döntő különbség, hogy mindkét hadviselő fél valóban hajlandó-e az összes nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat semleges őrizetbe adni és az erre felkért semleges nemzeteket megtisztelni azzal a bizalommal, hogy igazságosan igyekeznek megoldani a hadifoglyok hazatelepítésének kérdését, nem tűrve el a hadiviselök egyikének beavatkozását vagy nyomását sem. Bár az ENSz-parancsnokság április 16-i hárompontos javaslatában megállapítja, hogy a nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat Koreában egy semleges nemzet örizetére kell bízni, sőt még 26 pontos javaslatának első cikkelyébein is megemlíti, hogy a semleges neanzettekből álló bizottságnak biztosítania kell, hogy a hadifoglyok a fegyverszünet után hazatelepítésre kerülhessenek, az ENSz-parancsnokság javaslatának alapvető célkitűzése teljesen halomradönti saját javaslatát is. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma május 15-i nyilatkozatában azt mondja, hogy a koreai-kínai javaslat — a megfelelő módosításokkal és felvilágosítások után — alapjául szolgálhatna egy tisztességes megegyezésnek. A tények azonban azt mutatták, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem tekintette a koreai-kínai javaslatot „a tisztességes megegyezés alapjának", hanem a „módosítások, ürügyével a tárgyalások alapjául az ENSz-parancsnokság javaslatát akarja tenni, amely a koreai és kínai hadifoglyok erőszakos viszszatartását követeli. Ki kell jelentenem, hogy a koreai kínai fél szemmel látható engedményeket és nagy erőfeszítéseket tett a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének megoldását gátló akadályok elhárítása érdekében. Egymásután két építőjellegű javaslatot terjesztettünk elő. Vezérlő elvünk az, hogy az összes, nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat semleges nemzetek őrizetére kell bízni és ezeknek a semleges nemzeteknek — tekintet nélkül arra, hogy a hadi|pglyokat küldik-e a semleges ország területére vagy egy semleges nemzetekből álló bizottság jön Koreába — valóban meg kell adni a felhatalmazást arra, hogy az örizetükben i levő hadifoglyok ellenőrzésében gyakorolhassák Jogos funkcióikat és felelősségüket. így kell biztosítani, hogy minden hadifogolynak alkalma legyen gyakorolni azt a jogát, hogy a fegyverszünet megkötése után hazatelepítésre kerüljön. Ebben az összefüggésben, ha a nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat nem szállítják semleges területre, hanem Koreában, fogságuk eredeti színhelyén veszi át őket a semleges nemzetek bizottsága, akkor egyáltalában szóba sem kerülhet az a lehetőség, hogy a másik fél — a fogva/tartó fél területére behatolva — erőszakkal Igyekezzék kikényszeríteni fogságba esett katonáinak hazatelepítését. Éppen ellenkezőleg az a valószínű, hogy a fogságban tartó fél igyekszik kihasználni, hogy katonailag ellenőrzi ezt a teriiletet és fegyveres fenyegetéssel ós körülzárással igyekszik lehetetlenné tenni a másik félhez tartozó hadifoglyok hazatelepítését. Éppen ez az, amit az ENSz parancsnokság 23 cikkelyes javaslata el akar érni. Ezért mindig fenntartottuk azt a véleményünket, hogy a hadifoglyok úgynevezett „kényszerű hazatelepítésének kérdése" nem létező kérdés. Mi sohasem követeltük azt, hogy a hadifoglyokat erőszakkal kell hazatelepíteni. Nem fogjuk azonban eltűrni, hogy erőszakkal tartsanak vissza hadifoglyokat vagy bármilyen formában erőszakai megakadályozzák hazatelepítésüket. Ilyenformán a koreai néphadsereg fogságba esett tagjainak — akik a fegyverszünet után nem kerülnek közvetlen hazatelepítésre, a helyszínen való szabadonbocsátása és a nem közvetlenül hazatelepítendő hadifogoly kinai népi önkénteseknek a helyszínen való szabadonbocsátása a 60 napos határidő letelte után homlokegyenest ellenkezik ,.a tisztességes megegyezés alapjával", amely megköveteli, hogy az összes, nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat semleges őrizetre kell bízni hazatelepítésük kérdésének igazságos rendezése érdekében. Ez a javaslat éppen ezért teljesen elfogadhatatlan. Ha a hadifoglyok hazatelepítésének kérdését a genfi egyezmény 118. szakasza értelmében rendezték volna — amely szerint a hadifoglyokat az ellenségeskedések tényleges megszüntetése után késedelem nélkül szabadon kell bocsátani és haza kell telepíteni, akkor a koreai fegyverszüneti tárgyalások nem húzódtak volna ed majdnem két évig,, megegyezés nélkül. Az ENSz-parancsnokság azt állítja, hogy vannak a mi erőinknek olyan fogságba esett tagjai, akik nem hajlandók hazatérni. Ez hihetetlen. Ezenfelül pedig a genfi egyezmény és a nemzetközi szokások durva és elfogadhatatlan megsértése az, hogy a hadifoglyokat politikai menekülteknek minősítik, akiknek a fogvatartó fél politikai menedékjogot adhat. A koreai-kínai fél vélémér nye az, hogy a másik fél fogságában lehetnek ,# olyan hadifoglyok, akik a megfélemlítés és nyomás hatására aggódnak és nem mernek hazatérni, de ezeket sem lehet semmiképpen sem megfosztani attól a joguktól, hogy hazatelepitésre kerüljenek. Erről a jogról még az ENSz-parancsnokság is elismeri, hogy a hadifoglyoknak a fegyverszünet után alkalmat kell adni annak gyakorlására. \ A koreai-kínai fél 1982. április 7-én az ENSz-parancsnokság ajánlatára nyilatkozatot tett, hogy megszabadítja - aggodalmuktól a koreaikínai fél fogságba esett katonáit. Ezt a nyilatkozatot átadtuk az ENSz-parancsnokságnak, hogy hozza nyilvánosságra hadifogolytáboraiban. Most azonban bebizonyosodott, hogy a hadifoglyok semmit sem hallottak és semmit sem láttak ebből a nyilatkozatból. Ebből látható, hogy ha a fegyverszünet után az összes, nem közvetlenül hazatelepítendő koreai és kínai hadifoglyok a máisik fél kezén maradnának, akár huzamos visszatartás, akár a helyszínen való szabadonbocsátás útján — akkor egyáltalán semmi lehetőség sem lenne arra, hogy megszabaduljanak aa EN Sz-parancsnoKság fegyveres ellenőrzése alól és így alkalmat kapjanak arra, hogy gyakorolják a hazatelepítéshez való jogukat. Éppen ezért biztosítani kell,, hogy minden hadifogolynak alkalma legyen gyakorolni azt a jogát, hogy a fegyverszünetet követően hazatelepítése kerüljön. Az összes nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyokat kivétel nélkül át kell adni semleges nemzeteknek, hogy őrizetbe vegyék őket, megakadályozva minden külső beavatkozást vagy nyomást. Ennek az elvnek megvalósítását célozza mind a két javaslat, amelyet egymásután /előterjesztettünk. Kifejtettük ezenkívül,, hogy a koreai-kínai fél részéről április 26-án előterjesztett hat fontos javaslat észszerűbb, mint a május 7-i nyolcpontos javaslat, mert jobban biztosítja, hogy a hadifoglyok megkapják az alkalmat és lehetőséget a hazatelepülés jogának gyakorlására, ha semleges országba szállítják őket, mint ha Koreában veszi őket őrizetbe egy semleges nemzetekből álló bizottság. Mindazonáltal: egyezmény csak úgy jöhet létre, ha mind a két fél tesz Engedményeket. Az ENSz-parancsnokság 26 cikkelyes javaslatában nemcsak elmulasztotta, hogy bármilyen engedményt tegyen, hanem még visszalépett április 16-i hárompontos javaslatától is. Azért vetették fel azt, hogy a koreai néphadsereg nem közvetlenül hazatelepítendő fogságbaesett tagjait a fegyverszünet után a helyszínen bocsássák szabadon, mert tudják. hogy ezt semmiképpen sem fogadhatjuk el. Rá kell mutatni: az ENSz-parancsnokság fél aittól, hogy a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyok gyakorolni fogják azt a jogukat, hogy a fegyverszünetet követően hazatelepítésre kerüljenek és éppen ezért nem meri őket teljesen megszabadítani az ENSz parancsnokság ellenőrzése alól, semleges területre küldve őket, sőt még Koreában sem meri őket teljesen a semleges nemzetek bizottságának őrizetére bízni, nem mer ennek a bizottságnak elegendő szabadságot ós hatalmat adni arra, hogy haza telepítésük kérdését igazságosan rendezze. Az ENSz-parancanokság javaslata formailag ugyan elfogadta a semleges nemzetek bizottságának felállítását, de ténylegesen ^nár eleve megbénítja ezt a bizottságot A koreai-kínai félnek az a véleménye, hogy a semleges nemzetek bizottságának — mivel az ENSz parancsnokság ellenőrzése alatt levő területre jön átvenni a hadifoglyokat, iteháit szabadsága már is korlátozva van — elegendő fegyveres erővel és hatalommal keW rendelkeznie, és mentesnek kell lennie az ENSz-parancsnokság ellenőrzésétől, hogy őrizetbe vehesse a hadifoglyokat és megakadályozlhassa mindenféle — a hadifogolytáborokon kívüli és belüli — összeesküvők bomlasztó tevékenységét. A semleges nemzetek bizottságának semleges állásponton kell lennie és minden kérdésben egyszerű többséggel kell döntenie. A bizottságban — a kérdés zökkenőmentes rendezésének biztosítása érdekében és a genfi konvenció 132. szakaszával összhangban — India lehet a döntőbíró és elnök. A semleges nemzetek bizottságának tevékenységébe, ami a hadifoglyok őrizetét és hazatelepítésük kérdésének rendezését illeti, a hadviselő felek egyikének sem szabad beleavatkoznia. A bizottságnak jogot kell adni arra, hogy megtegye a meg-felelő intézkedéseket a koreai-kínai fél részéről a felvilágosító munka elvégzésére a hadifogolytáborokba küldött személyzet szabad tevékenységének biztosítására. A semleges nemzetek bizottságának ezenkívül a helyszínen kell ellenőriznie, hogy ennek a személyzetnek a felvilágósitó munkája ne ütközzék semilyen szándékos akadályba. A koreai és kínai fél véleménye szerint a hadifogolykérdésnek, a koreai fegyverszünet most már egyetlen akadályának, megoldásához elengedhetetlen feltétel a semleges nemzetek bizottságának tiszteletbentartása, azaz annak biztosítása, hogy megfelelő hatalommal és telA béketábor országai a Nemzetközi Gyermeknap előtt KÍNA A sanghaji közszervezetek és laklbsság tevékenyen résztvesznek a Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap előkészületeiben. A gyermekeknek ez az ünnepe június l-re esik. Ezen a napon gyermekelőadásokat rendeznek, a gyermekek tanul mányi kirándulásokat tesznek az üzemeikbe, találkoznak a termelés és mezőgazdaság újítóival, tudósokkal, művészekkel, írókkal, vezető pártfunkcionáriusokkal és államférfiakkal. . s Gyermeksportversenyeket is rendeznek. A sanghaji Kultúrpalotában és munkásklubokban ünnepi játékokat és vidám délutánokat rendeznek a dolgozók gyermekei számára. A rádió külön gyermekműsort készít elő. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap alkalmából ünnepélyesen megnyitják a városi Pionír-palotát. Sanghaj különböző negyedeiben napközi otthonokat nyitnak meg, ahol a gyermekek szabad idejüket tölthetik. ^ Kína Kommunista Pártja és a központi népkormány nagy gondot fordítanak a gyermekekre. A Népi Kínában az anya- és csecsemővédelem céljaira 30.000 szülészeti központot, tanácsaj^, csecsemőotthont és más gyógyintézetet építettek fel, három év alatt 270.000 szülésznőt képeztek ki. Nagyon elterjedt a gyermekek oltása különféle betegségek ellen. Mindezzel jelentősen csökkent az újszülöttek és az anyák halandósága. A központi népkormány nagy gondot fordít a gyermekek iskoláztatására. Jelenleg Kínában 50 millió gyermek látogatja az alapiskolákat, vagyis 110 százalékkal több, mint 1946-ban. MAGYARORSZÁG A magyar közvélemény nagy lelkesedéssel készül a Nemzetközi Gyermekvédelmi Napra, A Magyar Demokratikus Nőszövetség május 24-től 31-ig „Gyermek-hetet" tart. A városokban és falvakon ' az anyák gyűléseket tartanak, amelyeken beszámolnak az ifjúság neveléséről, a gyermekekről való gondoskodásról és a-Nemzetközi Gyér. mekvédelml Napról. A Vörös Kereszt egészségügyi dolgozói előadásokat és beszélgetéseket tartanak a gyermekek egészségvédelméről. A Demokratikus Magyar Nőszövetség funkcionáriusai megszervezik a szülőknek nyújtandó segítséget a gyermekek előkészítésére az iskolai vizsgákra, valamint a nyári üdültetésre. A Demokratikus Nőszövetség szervezete feladatul tűzte ki, hogy sok idénybölcsödét és óvodát létesít a falvakon. A könyvtárak és a könyvelárusitó szervezetek* könyvkiállításokat rendeznek, amelyeken pedagógiai irodalmat, valamint gyermek és ifjúsági könyveket adnak el. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap előtt hangversenyeket rendeznek a gyermekek és szülök számára, pionírünnepségeket és népünnepségeket rendeznek. MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG A Mongol Népköztársaság dolgozói is készülnek a Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap megünneplésére. E nap előkészületei a békeharc és a gyermekek jobb jövőjéért folytatott harc jegyében folynak. Ulan-Baitorban beszélgetéseket rendeznek a gyermekekkel és tanulókkal a követ kezö témákról: a gyermek a mi jövőnk, a gyermekek boldog élete a Szovjetunióban, Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap, a család és az iskola. Harminchárom éves az Indonéz Kommunista Párt Az Indonéz Kommunista Párt fennállásának 33. évfordulója alkalmával május 22-én Dzsakairtábaá ünnepi ülést tartott az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen Dszakart szakszervezeteinek, ifjúsági és női szervezetednek képviselői is résztvettek. „Az indonéz nép harcban a teljes nemzeti függetlenségért" címmel Aidjt, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Részletesen foglalkozott az indonéz aép nemzeti függetlenségi harcának történetével, az Indonéz Kommunista Párt harcos útjával. Az ülésen felolvasták több testvéri kommunista párt üdvözlő táv-, iratát Guy Mollet visszaadta a kormányalakítási megbízást Az „AF1P" jelenti, hogy Guy Móllett, a Francia Szocialista Párt főtitkára Auriol köztársasági elnökkei vasárnap reggel folytatott megbeszélése utátn visszaadta a kormányalakítási megbizást. Az „AFP" újabb jelentése arról számol be, hogy Auriol a gaulleisták parlamenti csoportjának elnökét, Diethelmet kérte fel a kormány megalakítására^ A jelent/és szerint Diethelm ma délután ad választ a köztársasági elnöknek. .jes szabadsággal gyakorolhassa jogos funkcióit. A semleges nemzetek bizottságának korlátozása a munkájába való beavatkozás, a katonai körülzárás, fenyegető helyzet teremtése és hasonló intézkedések viszont csak arra szolgálnak, hogy önmagukra adó semleges nemzetek számára megnehezítsék ennek a feladatnak vállalását. A koreai és kínai fél, tekintettel az ENSz-parancsnokság makacsul hangóztatott érvelésére, hajlandó feltételezni, hogy az előírt négyhónapos határidő lejárta után is lehetnek olyan hadifoglyok, akik még nem települtek haza. Erre vonatkozólag azt javasoljuk, hogy ezeknek az embereknek sorsáról a politikai értekezletre bízzák a döntést, amely tanácskozások útján rendezi a kérdést. Ez teljesen ésszerű, hiszen a politikai értekezletnek éppen az a szerepe, és felelőssége, hogy rendezze a koreai fegyverszünet után függőben maradit különféle kérdéseket. Az ENSz-parancsnokságnak az a követelése, hogy az előírt határidő lejárta után haza nem települt hadifoglyokat az ö kezén levő területen engedjék szabadon, lényegében azt jelenti, hogy azok a semleges nemzetek bizottságéinak kezéből újból visszakerülnek az ENSz-parancsnokság kezébe és az újból erőszakkal visszatarthatja őket. Ez teljességgel ellentétben van az emberiesség alapelveivel és a koreai és kínai fél egyáltalán nem fogadhatja el. A kérdés tehát teljesen világos: Ha az ENSz-parancsnokság ugyanolyan őszintén el akarja hárítani az akadályokat a koreai-fegyverszünet útjából, mint a koreai és kínai fél, akkor csak le kell mondania az itt felsorolt észszerütlen javaslatairól és őszintén elfogadnia, hogy az összes nem közvetlenül hazatelepítendő koreai és kínai hadifoglyokat a semleges nemzetek bizottságának őrizetébe adja, hazatelepítésük kérdésének igazságos rendezése végett. Ebben az esetben azonnal létrejöhet a koreai fegyverszünet. Ez az alapja a tisztességes megegyezésnek, amelyet a koreai és kinai fél javaslata tesz lehetővé. Teljesíteni kell az egész világ népeinek — köztük sok olyan népnek, amelynek fiai Koreában vérüket hullatják — közös hő óhaját, nem szabad tovább halogatni a koreai és kínai fél tisztességes és észszerű javaslatának elfogadását, amely lehetővé teszi a koreai fegyverszünet megvalósítását.