Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-22 / 124. szám, péntek

r 1953 má jus 22 ül SZO Minden óra késés a növényápolásban nagy vesztesége nemzetgazdaságunknak M ost Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előtti he­tekben, napokban a városok és fal­vak dolgozói az .eddigieknél sokkal nagyobb lelkesedéssel sorakoznak fel pártunk köré. A párthoz való ra­gaszkodásukat, hűségüket méltóké­pen kifejezik a X. kongresszus tisz­teletére vállalt százezrekre menő kötelezettségvállalások. Pártunk ere. je, vezetöszerepe hűen visszatükrö­ződik népünk határtalan hazaszere­tetében. tántoríthatatlan békeharcá­ban és a szocializmus építésében el­ért hatalmas sikereinkben. Mezőgazdasági dolgozóink jó mun­kával, az állattenyésztés hozama hasznosságának emelésével, egyszó­val a mezőgazdasági termelés foko­zására irányuló kötelezettségválla­lások tízezreivel fejezik ki a párt iránti hűségüket és szeretetüket. Nem is lehet jó hazafi az olyan dol­gozó paraszt, aki adósa marad né­pi demokráciánknak, azért a segít­ségért. amit az ország a mezőgaz­dasági termelés fellendítéséért, a közösség és a dolgozó parasztok egyéni felemelkedéséért juttatót a falvaknak. Traktoros kombájnok, önkötözögépek és sorközi kapáló­gépek, rádió, íiangoshíradó, mindez a falvak dolgozóinak jobblétét szol­gálja. Ezért most Szlovákia Kom­munista Pártjának X. kongresszusa előtti napokban mezőgazdasági dol- . gozóirik, harcoljanak még bátrabban, szívósabban a tavaszi munkák máso­dik szakaszának döntő csatájában a növényápolási munkák gyors és si­keres elvégzéséért. \ növényápolás a tavaszi mun­kák győzelméért folytatott harc egyik döntő szakasza. Ezért állami gazdaságaink, EFSz-eink és trak­torállomásaink dolgozóira a mostani napokban rendkívül sürgős feladat vár. Az emúlt hetek esős napjai után az időjárás melegre fordult, s szemmel láthatóan nőnek a kapá­sok. Azonban a kedvező időjárás nemcsak a növényzet rohamos fej. lődését segíti elő, hanem egyúttal rohamosan nő a sorok között és a sorokban a gyom is. Különösképen az Utóbbi napokban nagy a talajned­vesség elpárolgása a felmelegedés következtében s ezért lássunk hoz­zá a talaj porhanyósításához, hisz bőséges termést csak úgy takarítha­tunk be, ha szembeszállunk az idő­járás szeszélyeivel és idejében gon­dosan ápoljuk a kapásokat. Mozgó­sítsunk tehát minden eröt a burgo­nya, kukorica, a takarmány és a cukorrépa kapálására. Kiváltképen sürgős tennivalónk most, hogy az elbokrosodott cukorrépát a leggyor­sabban kiegyeljük. k i apáljuk minél többször a nö­vényeket, sorok közötti sarabolóval, hisz a gépi munkával kevés munka­erő igénybevételével naponta nagy földterületet megmunkálhatunk, s így szilárd alapokra helyezzük a nagy termésért folytatott harcun­kat. Kapálással, sorabolással nem­csak hogy megtiszitítjuk a növény­zetet a gaztól, hanem egyben por­hanyósítjuik a talajt, megakadályoz­zuk a talaj cserepesedését, s óriási mennyiségű talajnedvességet táro­lunk. A mult esztendőben nagy károkat okozott az aszály a kapásokban. Azonban számos példa tanúskodik arról, hogy ott, ahol többször ka­pálták. sarabolták a növényeket, a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagy termést takarítottak be. A vicsáp­apáti EFSz cukorrépából átlag 500 mázsás termést ért el. Túlteljesítet­ték a cukorrépa termelési tervét a peténypusztai, a nyárasdi, a bajcsi és a csallóközaranyosi állami gazda­ságokban is. Kézzelfogható bizonyí­tékok ezek. Ne sajnáljuk tehát a ka. pálásra fordított időt, hisz a föld bő. ségesen visszafizeti a ráfordított fáradságot. Ha a többszöri kapálás, gondos növényápolás eredményeké­pen csak 2 mázsa kukoricatöbble. tet számolunk hektáronként, ez any­nyit jelent országos méretben, hogy csupán a különbözetből több mint egy millió sertést meghízlalhatunk. A növényápolás gyors elvégzésében döntő jelentőséggel bir, ha teljes mértékben alkalmazzuk a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztala­tait, s vessünk be minél több gé­pet a növényápolás nagy csatájá­ba. Itt a traktroállomásokra hárul nagy szerep. Az idei növényápolás­ra a sorok közti k ul ti vá toro zás ra, sarabolásra a tavalyihoz viszonyít­va háromszor annyi traktort és gé­pet adott az ország dolgozó paraszt­jainak. Ezekkel az újtípusú gumi­abroncsos traktorokkal és a hatso­ros kapálógépekkel naponta 6—7 hektár földön elvégezhetjük a nö­vényápolást. I öbb tiaktroállomáson, ahol az üzemi pártszervezet, ä kommunis­ták már előre számoltak a mezőgaz­dasági munkák sürgősségével, sa­ját maguk készítettek olyan kulti­vátorokat, melyekkel egyszerre hat sorközt lehet megmunkálni. A ne­mesócsai traktorállomáson 12 ilyen sorok közötti megmunkáló gépet ál­lítottak össze saját szerelőműhe­lyükben. A gép jól bevált. A csiesói, a tanyi és az alistáli EFSz-ben már ilyennel végezték a növényápolás munkáit. Az alistáli EFSz tagjainak is nagy segítségükre lesz, hisz 300 hektár kukoricát vetettek, s bizony kézi vagy lókapával hosszadalmas lenne a kapálás. Traktorvontatású géppel egy-két nap alatt elvégez­hetik a sorok közti 'kapálást. Ugyanígy jártak el a dunaszerdahe­lyi traktorállomáson is, ahol 19 sor­közti megmunkáló gépet készítet­tek. A veľké zsaluzicei EFSz-ben ezzel az újfajta géppel jóval a ter­vezett határidő előtt megsarabol­ták a cukorrépát. A gépi erő 'köny­nyíti a dolgozó parasztok munkáját. Ezért törekedjünk arra, hogy a ka­pásokat, de különösképen a négyze­tesen vetett kukoricát, — melyet keresztben is és hosszábban is ka­pálhatunk — gépi erővel munkál­juk meg. A növényápolási munkák gyors és Idejében való elvégzésében fele­lősségteljes szerep hárul a helyi párt­szervezetekre, az állami gazdaságok és a traktorállomások üzemi párt­szervezeteire, a kommunistákra, a népnevelőkre. Rájuk vár elsősorban is a feladat, hogy állandó felvilágo­sítással mozgósítsanak minden eröt a növényápolásra, minden traktorál­lomáson népszerűsítsék a gépi mun­kák előnyét, könnyebbségét. Tartsák szem előtt Jozef Nepomucky föld­müvelésügyi miniszter elvtársnak a növényápolás meggyorsításáról szó­ló felhívását; s ne engedjék, hogy a reakció a kulákság aknamunká­jával fékezze a növényápolás mun­káit, mert: „Mindennap, minden óra, amit ebben az időben elmulasztunk, nemzetgazdaságunk ós dolgozóink szániára nagy veszteséget jelent." Méry Ferenc A CsI^z-tagok élenjárnak a munkában Az ipolysági állami gazdaság üzemi CsISz-csoportjának legutób­bi taggyűlésén, a kapálás, a ritkí­tás és a szedés terén értékes köte­lezettségvállalások születtek. A -CsISz-fiatalok felajánlották egy hektár cukorrépa megművelését. Az aratási és cséplési munkálatok ideje alatt az ifjúsági csoport tagjai ott segítenek, ahol arra a legnagyobb szükség lesz. Ugyanak­kor a legtöbb brigádára ledolgozá­sára versenyt szerveztek egymás közt. Az állami gazdaság' CsISz­tagjai tudják, hogy a legsürgősebb munkák elvégzésében nekik kell az élen járni. Es mi tudjuk, hogy nem fognak meghátrálni a nehézségek előtt, mint azt az elmúlt évben tették, hanem igyekeznek a felme­rülő nehézségeket és akadályokat közös erővel elhárítani. Ez pedig annyit jelent, hogy ezek a CsISz-tagok az adott sza­vukat a kötelezettségvállalás értel­mében feltétel nélkül teljesítik. Az ipolysági gazdaság igazgató­ságának adminisztratív dolgozói azt a felajánlást tették, hogy a gaz­daságtól kijelölt egy hektár cukor­répaföldön mindenféle munkát elvé­geznek. ELŐRE A NAGY TERMESERT A farkasdi EFSz-ben géppel palántázzák a dohányt A vágsellyei traktorállomás dol­gozói a nagyteljesítményű szovjet dohányültető géppel ültették ki a dohányt. Az ültetést először a far­kasdiak földjén végezték. A far­kasdi szövetkezet tagjai megértet­ték a mechanizál ás előnyét s a gép segítségét kihasználva kiszámí­tották, hogy igen sok munkaegy­séget meg tudnak takarítani és a gép az EFSz tagjait egész napi fárasztó munkától is mentesíti. A dohányültetögépet Szőts Pál trak- torista Hoffer 50—55-ös traktorá­val vontatja, lelkiismeretesen el­végzi a munkáját, mert tudja, hogy csak így érhet el magasabb hek­tárhozamot. A dohánytermelő-csoportnak Sza­nik Károly a vezetője, aki annak ellenére, hogy az 50. évét már ré­gen túlhaladta, fáradhatatlan dol­gozója , a szövetkezetnek. Mint ahogy fi maga is mondja, a legké­nyesebb munka a dohánypalánták kiültetése, mert a termelés ered­ménye nagymértékben a palánták kiültetésétöl függ. Károly bácsinak nagyon jó munkatársa van Kros­tenics Béla, aki a dohányültetés terén 1'5 éves gyakorlattal rendel­kezik. Krostenics elvtárs bízik ab­ban, hogy ebben az évben még na­gyobb termést fognak elérni, mint a mult évben. Pedig tavaly is ke­rületi viszonylatban az első helyen szerepeltek, mivel beadási kötele­zettségüknek is jóval a terven felül eleget tettek. A csoport jutalmat is kapott 32.228 korona pénzösz­szegben. A dohányültetőgéppel dolgoznak a CsISz-tagok: Bélai Ilonka, Lu­kács Mária, Lukács Erzsi, Molnár Éva, Nagy Ida, Narancsik Jolán és Perecz Ida. A CsISz-tagok kö­zül Bélai Ilonka és Lukacs Mária tűnnek ki jó munkájukkal. A töb­biek se maradnak el mögöttük. A szövetkezet tagjai köszönetü­ket fejezik ki a kiváló szovjet gép­mechanikusoknak, akik megkönnyí­tették és meg is gyorsították mun­kájukat. A gép segítségével 36 ár helyett már az első napon egy hektáron a második napon pedig 1.66 hektáron ültettek ki palántá* kat. Kázmér János, Ipolyság Varga Béla egy hektáron 950 mázsa cukorrépát termei A nyárasdi szövetkezetben nagy lendülettel végzik a tavaszi mun­kát. A szövetkezet tagjait a cukor­répa kapálása és egy elese foglal­ja le. A földet a csoportok, vala­mint az egyének között osztották föl és ennek a minél előbbi meg­művelése a szocialista munkaver­seny szellemében folyik. A nyá­rasdi EFSz május 16-án a cukor­répa egyelését befejezte. A cukorrépánál azonban nemcsak a kapálást és egyelést tartották szem előtt a dolgozók, hanem a magasabb hektárhozam elérését is. így például Varga Béla egy hek­táron az összes gyalogmunkák el­végzését vállalta. Különleges és szakszerű ápolással négyzetölen­ként 40 centiméter sortávolsággal 20 centiméter köztávolsággal 38— 40 darab 95—100 dekagrammos cukorrépát termel, ami hektáron­ként 950, sőt ezer mázsát is kitesz. Varga elvtárs ezzel a munkamód­szerrel nagyobb eredmények eléré­sére törekszik, arra, hogy a cukor­répatartalom nagyobb legyen. A hektárhozam növelése érdekében a helybeli állami gazdaság által kez­deményezett versenyt elfogadta, mégpedig olyan értelemben, hogy a kapásnövényeknél a terven felül elért terméshozam 50 százaléka azé, aki azzal dolgozott. Dömény Jenő, Nyárasd Határidő előtt elvégzik a cukorrépa ápolási mukáit Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa az eperjesi kerület dolgozói számára buzdítást jelent, hogy még szorgalmasabban dolgoz­zanak és a kommunisták számára alkalom, hogy a kötelezettségválla­lások teljesítésével bebizonyítsák szeretetüket és hűségüket szeretett pártunk iránt, hogy például szol­gáljanak a pártonkívülieknek. A sztrázskei gazdaság növény­termelési gondozóinak együttese Török Mihály kommunista vezeté­sével a X. kongresszus tiszteletére kötelezte magát, hogy a határidőt a tervvel szemben megrövidíti a burgonya 20 hektáron való kiülte­tésénél 10 nappal, a cukorrépa 27 hektáron való sarabolásánál, kapá­lásánál és egyelésénél 5 nappal. Az agrotechnikai határidő megrövidí­tése segíti a sztrázskei gazdaság dolgozóit, hogy egy hektáron 300 mázsa cukorrépatermést érjenek el és így a tervezett hektárhozamot 39 mázsával növeljék. A proszi­nyéci mozgalomba bejelentett hek­tárokon kötelezik magukat, hogy 550 mázsa cukorrépát takaríta­nak be. A munkacsoportok vezetői Lus­tyák Anna, Bisa Zsuzsa, Filka Ilo­na a többi dolgozóval együtt köte­lezték magukat, hogy a X. kon­gresszus tiszteletére, a takarmány­félék kaszálását 4 nappal megrö­vidítik és az összes takarmányt szárítón megszárítják, hogy men­nél jobb minőséget érjenek el. A sztankovcei állami gazdaság­ban a dolgozók, élükön a kommu­nistákkal jó munkával és értékes felajánlásokkal készülnek a X. kon­greszusra. Fodor Pál öttagú mun­kacsoportja kötelezte magát, hogy a kongresszus kezdetéig a napi tejhozamot nyolc literre emelik. Csík István elvtárs dohánytermelő­csoportja a dohányültetést négy nappal megrövidíti. A burgonya, takarmányrépa és dohány kapálá­sát a növényi termelők dolgozói a tervvel szemben három nappal megrövidítik. Mit kapott falunk népi demokráciánktól Irta: BARCZI LÁSZLÓ a peredi EFSz elnöke Barczf László a peredi EFSz elnöke, jelenleg a komáromi mezőgazdasági 'szakiskola hall­gatója, szabadságát otthon töl­tötte. Az alábbi levélben beszá­mol azokról a sikerekről, ame­lyeket az EFSz tagjai a nagy­üzemi gazdálkodásban elértek. Szépen fejlődik szövetkezetünk, épül a szocialista falu. Kilencszázkét hektár szántóföldön gazdálkodunk. Ezen a területen három mezei cso­port végzi a munkát a helyes agro­technikai szempontok betartásával. Szép a szövetkezet őszi gabonája, mely arról tanúskodik, hogy gondos kezek vetették el. Az agronómus Da­rázs elvtárs nagy súlyt fektet a mü­és istállótrágya alapos kihasználásá­ra. Arra késztette a szövetkezeti tago­kat, hogy 248 hektár területen a ta­vaszi fejtrágyázást is elvégezzék. Az iparkodó szövetkezeti tagok a tavaszi vetést 8 nappal a határidő előtt fejezték be. S ami igen fontos a szö­vetkezetben, az árpa 85 százalékát keresztsorosan vetették el. A harma­dik mezei munkacsoport Pápai elvtárs vezetésével 16 hektáron négyzetesen ültette el a kukoricát. Az egyes cso­portok között szocialista munkaver­seny folyik, mégpedig olyképpen, hogy minden csoportnak 20 hektár cu­korrépát kell megművelnie és betaka­rítania. Pápai csoportja már f. hó 20-án befejezte az egyelést, ugyan­úgy Hajtman elvtárs csoportja is. Az első csoport bizony el van maradva az egyeléssel, pedig vezetője, Urbán elvtárs már három éve dolgozik a szövetkezetben. Nem tudni, mi az oka lemaradásuknak, hiszen' az előző évben ők adtak példát a szövetkezet tagjainak. A szövetkezet tagjai szeretik a jó csoportvezetőket, Pápai és Hajtman elvtársakat. Állandóan a tagok kö­zött vannak és nevelik őket. Ezen a vidéken a kapitalista rend­szerben nem termeltek kerti növénye­ket. Azonban a szövetkezet megalaku­lásával bebizonyosodott, hogy a mi földjeink is alkalmasak a zöldségfé­lék termesztésére és így kertészeti csoportot is alakítottak. Kemencik elvtárs már a mult évben 30 hektár területen kertészettel foglalkozott. Ezt a területet az idén 6 hektárral növel­ték és ha valaki látni akarja a pe­redi kertészek jó munkájának ered­ményeit, akkor tekintse meg 2 hek­táron a kelkáposztájukat, 2 hektá­ron a korai káposztájukat, 50 áron a piroskáposztájukat, 50 áron a kar­fioljukat. 3 hektáron paprikájukat, 4 hektáron a fűszerpaprikájukat, 1 hek­táron salátájukat. 2 hektáron befő­zésre szánt uborkájukat, 3 hektáron paradicsomukat, 4 hektáron őszi ká­posztájukat és 10 hektáron dinnyéjü­ket. Nem beszélve a sárgarépáról, a zöldségről, a fokhagymáról és a vö­röshagymáról. Kemencik elvtárs éjjel­nappal a zöldségfélékkel van elfoglal­va és minden igyekezete arra irá­nyul, hogy a dolgozók asztalára friss és jóminőségű zöldségféléket adhas­sanak. A kertészeti \soport odaadó mun­kásai közé tartoznak Király Kati és Urbán Mari is, akik sohasem hiány­zanak a munkából, minden napot a zöldségfélék ápolására fordítanak. Kovács József és Kiss Kálmán elv­társak is jó pädával járnak elől. Az idei májusi fagyoktól füstöléssel men­tették meg a palántákat és a külön­féle zöldségeket. Mészáros János és Takács Ambrus a kertészet lovasfo­gatával járnak, szállítanak, szánta­nak, egyszóval a kertészetben min­denféle munkát végeznek. A peredi határban még sohasem termeltek dohányt. A mult évben próbálkoztunk első ízben 12 hektáron a dohánytermeléssel és mert a ter­vezett 12 mázsás terméshozam he­lyett 14 mázsát értünk el hektáron­ként, az idén is termelünk dohányt. Danada elvtárs, a szövetkezet dohá­nyosa jól megállja helyét és pontos munkábajárásával példát mutat min­den szövetkezeti tagnak. Danada, Ho­vanyec Annus, Kovács Mária, Lehovic Mária és Turcsány Mária mindent megtettek a palánták megmentése érdekében, hogy a kiültetett friss do­hánypalántákat megvédjék •a fagy­tól. Szövetkezetünkben két év alatt. 200 marhának új istálló és 100 anyaser ­tésnek új sertésistálló épült. Ugyan­akkor a szövetkezet két sertéshizlal­dával, raktárral és dohányszárítóval rendelkezik. Ez évben az üvegházak felépítésével is elkészülnek a szövet­kezet tagjai 1600 négyzetméter terü­leten. A szarvasmarhaállomány fej­lesztése jó kezekben van. A sertés­beadást már a harmadik negyedévre is teljesítették. Ez fényesen bizonyít­ja Marton József, Matajsz Pál, Túri­ján Mihály és Kuzma András sertés­ápolók sikeres munkáját. Épül a szövetkezet, s vele épül fa­lunk is. A régi kapitalista rendszer­ben nem törődtek a faluval, a falusi szegény emberekkel,, az ifjúság sorsá­val, akik a kulffkok bűzös istállójá­ban szenvedtek. Ma a mi népi de­mokratikus rendszerünkben egész más a helyzet. A falu 1951-ben villanyt kapott, 1952-ben a dolgozók építet­tek és a hangszórót is bevezették. Ezenfelül 1953-ban 70 vagon követ kap a község az út javítására. S ami felbecsülhetetlen érték s ami a legkifejezőbb a falusi emberek éle­tének fejlődésében. Peredről 168 mun­kásfiú és munkásleány végez közép­vagy főiskolát. És ez a sok jó mind népi demokráciánk, 0fjtéves tervünk ajándéka.

Next

/
Thumbnails
Contents