Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-20 / 122. szám, szerda

1953 május 20 (f J SZO FAR TELET A kerületi páríkontereocíák — Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előkészületeiben Jelentős határkövek Ez év március 16-án és 17-én Szlovákiában valamennyi kerület­ben kerületi pártkonferenciát tar­tottak. Ezeknek annál nagyobb a jelentőségük, mivel Szlovákia Kom­munista Pártja X. kongresszusa előkészületeiben jelentős szerepük volt, amely kongresszust a kővet­kező jelsző jegyében tartanak meg: Szlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak harci osztaga, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, híven Klement Gott­wáld müvéhez, szilárd léptekkel előre a boldog Szlovákia felépíté­séért a szocialista Csehszlovákiá­ban! A kerületi konferenciákon a tár­gyalások egész menete bebizonyí­totta, hogy az előző kerületi kon­ferenciák megtartása óta jelentősen megszilárdult a párt ideológiai, po­litikai és szervezési egysége, hogy akcióképességei növekedtek. A kül­döttségek kétnapos tanácsokzása bizonyítéka a pártszervezetek tör­hetetlen egységének és annak a szilárd felzárkózásnak, amellyel a gottwaldi Központi Bizottság köré felsorakoztak. Szeretett pártuiik és a Szovjet-, unió Kommunista Pártja iránti sze­retetnek és odaadásnak spontán megnyilvánulásai azt bizonyítják, hogy milyen mélyen hatották át a kommunisták szívét Gottwáld elv­társ szavai, hogy „a párt — az minden®. A kerületi konferenciák a vég­zett munka értékelésének kritikája és önkritikája jegyében folytak le. A kerületi bizottságok vezető tit­kárainak jelentései megmutatták, hogy milyen nagy sikereket értek el a kerületi szervezetek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, hogy milyen nagy mértékben emel­kedett a városok és falvak dolgozó népének életszínvonala. A büszkeség érzésével beszéltek a küldöttek arról, hogy hogyan vál­tozik a környék képe, hogyan épül­nek az új üzemek, vízierőmüvek, hogyan változik falvaink képe, ho­gyan születnek és fejlődnek az új emberek, az új munkaviszony, aikik hősi munkaeredményetkkel hozzá­járulnak gyönyörű hatónk erejének és gazdaságának növeléséhez. A kerületi konferenciákon a tár­gyalások egyúttal rámutattak szá­mos hiányosságra is, amely a kerü­leti pártszervezetek ideológiai mun­kájában előfordult. Bár az utolsó konferenciák ideje óta javulás ál­lott be a tagok ideológiai és poli­tikai nevelésében, az még most sincs a megfelelő színvonalon. A kerületi és járási bizottságok mint ahogy ezt megmutatták a tárgya­lások, még nagyon hiányosan Ve­zetik a pártoktatás évét, nem fej­tenek ki teljes mértékű propagan­dát és nem harcolnak megfelelő módon a burzsoá ideológia és sö­tétség ellen. Az ideológiai munká­ban előforduló hibák és hiányossá­gok aztán megmutatkoznak a párt politikai és szervezési munkájában is. Az az alapelv, hogy a szerveze­tek minden figyelmüket a politikai tömegmunkára összpontosítsák, még nem hatotta át minden pártszerve­zetünket. Sokkal többet foglalkoz­nak a gazdasági problémákkal, mint a politikai munka kérdéseivel, ame­lyekkel biztosi taniok kellene a gaz­dasági feladatok teljesítését. A gazdag, élénk vitahozzászóláso­kat, amelyek valamennyi konferen­ciát jellemeztek, éles kritika hatot­ta át. A küldöttek élesen és féle lem nélkül bírálták a pártszerveze­tek és szervek munkájában elő­forduló hiányosságokat azokban a járásokban, ahol az egyes üzemek a terv teljesítésében lemaradtak, to­vábbá ahol még nagy hiányosságok vannak a tavaszi munkákban, a kö­telezettségek teljesítésében és az EPSz-ek megszilárdításában. Be széltek az üzemekben az építkezé­seken, a gépállomásokon és a fal­vakban működő pártszervezetek jó munkájának eredményeiről is, ahol a tervfeladatokat egyenletesen tel­jesítik. A kerületi konferenciák értékel­ték a kerületi bizottságok munká­ját, mégpedig abból a szempontból, hogy mily módon biztosították a párt és a kormány határozatának teljesítését, az országos konferen­ciák határozatait, főként pedig Gottwáld elvtárs tíz pontjának tel­jesítését és hogy mUy módon lép­tették életbe a párt új alapszabá­lyait. Gottwáld elvtárs tíz pontja és a párt új alapszabályai pártun­kat felfegyverezték és erős alapul szolgáltak a járási és alappártszer­vezeték munkájának megjavításá­ra. Az alapszabályok érvényesítésé­vel megjavult a tömegagitációs munka és a dolgozókat a gottwal­di ötéves terv utolsó éve feladatai­nak teljesítésére mozgósító munka. • A párt alapszabályai — mint ahogyan ezt a kerületi kónferenciák bizonyítják — áthatják a pártszer­vezetek életét és munkáját. De eb­ben az irányban szükséges, hogy a pártszervezetek a párt valamennyi tagját arra ösztökéljék, hogy elsa­játítsák az alapszabályok vala­mennyi alapelvét, amelyekben egy­be vannak foglalva a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a mi pártunknak gazdag tapasztalatai is. A kerületi konferenciák vitahozzá. szólásai megmutatták, hogy ott, ahol a párt alapszabályait a párt tagjai és funkcionáriusai nem tet­ték magukévá, hiányosságokkal ta­lálkozunk, mégpedig az üzemek­ben a terv egyenletes teljesítése te­rén, az EFSz-ek fejlődésében és megszilárdításában, az állati ter­mékek beadásának teljesítésében. A vitahozzászólások megmutatták, hogy még sok járási pártbizottság munkaszervezésében és irányításá­ban jelentős hiányosságok vannak az alapszervezetek irányítása terén, hogy nem fordítanak kellő figyel­met a párt szociális összetételére, az új párttagok felvételére és ke­veset törődnek nevelésükkel. A vezető titkárok és a központi pártbizottság képviselőinek jelenté­sei és a kerületi konferenciák ha­tározatai irányelvül szolgáltak a kerületi szervezeteknek az említett hibák és hiányosságok kiküszöbö­lésében és segítséget nyújtottak to­vábbi munkájukban arra, hogy va­lamennyi szakaszon biztosítsák az országos pártkonferencia határoza­tainak teljesítését, melyeket Gott­wáld elvtárs tíz pontjában foglalt össze. A kerületi konferenciák a kerü­leti szervezetek életében jelentős határkövek és hatékonyan mozgó­sítanak arra, hogy a párt vala­mennyi szervezete és szerve, vala­mennyi kommunista Szlovákia Kom­munista Pártja X. kongresszusa elő­készületeinek időszakában harcba szálljanak a párthatározatok tel­jesítéséért építésünk /valamennyi szakaszán. Megnyitották a kétvágányos közlekedési a Szövetségi Vasútvonal további szakaszán Most az új menetrend beveze tésének napján megnyitották a Szövetségi Vasútvonal Michalany é s Kuzmica közötti részén a duplavá­gányú közlekedést. Ezt a csaknem 10 kilométeres hosszú szakaszt ta­valy az ifjúság brigádjai építették ki. Ezek a brigádok a Michalanyitól keletre egész Királyhelmecig terje­dő szakaszt is építették. A Szövet­ségi Vasútvonal egész ifjúsági mun­kaszakasza, amely közlekedésünk megjavításához nagyban hozzájárult főleg a Szovjetunióval való össze köttetésünkben büszk e bizonyítéka ifjúságunk lelkes- építőtörekvései­nek. Ifjúságunk ezzel a munkájával i s élénken résztvesz hazánkban a szocializmus építésében. Külföldi szakszervezeti küldöttségek N. M. Svernyik elvtársnál N. M. Svernyik, a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöke a Munka-palotában fogadta a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeti küldöttségét, amely a május elsejei ünnepségekre érkezett a Szovjetunióba. A küldöttség tagjai Szovjetunió­beli tartózkodásuk alatt ipari üze­meket és kultúrintézményeket, trak­tor. és kohóüzemeket látogattak meg Sztálingrádban, földművelési, gépiari üzemeket, a Don melletti Rosztovban. Megtekintették a Kisz­dovoszkij-szanatóriumot, ellátogat­tak a J. V. Sztálinnak küldött aján­dékok kiállítására és megtekintet­ték a Tretjakov-képtárat. N. M. Svernyik elvtárs melegen üdvözölte a vendégeket és a Szabad Német Szakszervezeteknek és az NDK összes dolgozóinak további si­kereket kívánt az egységes, demo­kratikus, független, békeszerető né­met állam megalakitásáért és a bé­kéért folytatott harcában. Herbert Warnke, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Szovjetunió Központi Szák­szervezeti Tanácsának a küldöttség nevében köszönetét fejezte ki azért, hogy lehetővé tette a küldöttségnek megismerkedni a szovjet nép életé­vel. Kijelentette, hogy a küldöttség a Szovjetunióban látta az egész nép őszinte és lelkes törekvését, hogy a békét megszilárdítsa, látta a szo­cializmus országának órási sikereit, a szovjet emberek felbonthatatlan erkölcsi-politikai egységét és az ösz. szes többi országok dolgozói iránti baráti kapcsolatait. • N. M. Svernyik elvtárs ugyancsak fogadta az angol és skót munkás­küldöttséget, amely szintén a május elsejei . ünnepségekre érkezett a Szovjetunióba. A küldöttség tagjai a bányászok, építkezési és kikötömunkások kép­viselői, kőolajipari, faipari és. gép­ipari munkások, valamint Nagy-Bri. tannia vasútközlekedésének dolgozói. A küldöttséget James Mortimer, a gépipari és hajógyári konstruktő­rök bizottságának tagja vezette. A brit dolgozók képviselői három hetes tartózkodásuk folyamán rész. letesen megismerkedtek a szovjet nép életével. Meglátogatták Moszkva, Sztálin­grád, Rosztov és Novocserkasz ipari üzemeit és kultúrintézményeit. A vendégek néhány napot töltöttek Szocsin, ahol megismerkedtek a szervezett üdültetéssel,, szanatóriu­mi és fürdőgyógyítással, megláto­gatták a szanatóriumokat és üdülő­ket, ellátogattak Macesztába. Gag­riba és Adlerben. Adlerben a vendé­gek meglátogatták az állattenyész­tési és zöldségtermelő szovhozot. James Mortimer, a küldöttség veizetöje szívélyes köszönetét fejezte ki a Szovjetunió Központi Szakszer­vezeti Tanácsának azért, hogy a küldöttségnek lehetővé tette a Szov­jetunió meglátogatását, és a szov­jet ember életének, munkájának, üdültetésének közelebbi megismeré­sét. A küldöttség egyes tagjai ezután az angol munkások életkörülményei, ről és munkafeltételeiről, a szakszer­vezetek tevékenységéről és az angol nép békeharcáről beszéltek. N. M. Svernyik melegen üdvözölte Nagy-Britannia munkásosztályának képviselőit és további sikert kívánt nekik a Nagy-Britannia és a Szov­jetunió dolgozói között fennálló ha­gyományos barátság megszilárdítá­sában és kifejlesztésében, ami fon­tos biztosítéka az egész világ szi­lárd békéje megőrzésének. A békeegyezmény megkötéséért! A Mongol Népköztársaság kor­mányának válasza a Népek Béke­kongresszusának felhívására. Az „Unen" cimü lap közzétette a. Mon­gol Népköztársaság kormányának válaszát, amelyet a Népek Békekon­gresszusa bizottságának levelére küldött. A válasz rámutat arra, hogy a Mongol Népköztársaság kor­mánya hiven a béke ügyéhez és a nemzetek közötti együttműködéshez, országa népének akaratát fejezve ki. melegen üdvözli éa határozottan tá­mogatja a Népek Békekongresszu­sának nemes kezdeményezését és az öthatalmi békeegyezmény megköté­sét. A Mongol Népköztársaság kor­mánya é s a mongol nép mélyen meg vannak győződv e arról, hogyha minden ország kormánya őszintén kívánja, akkor az összes nemzetközi feszültséget okozó kérdéseket meg lehet oldani békés tárgyalások és együttműködés útján. Az öthatalmi békeegyezmény megkötésével — mondja továbbá a mongol kormány válasza — mérhe. tetlenül könnyebbé válik az összes nemzetközi problémák sikeres meg­oldása. Népünk az összes többj bé­keszerető nemzetekkel együtt to­vábbra ig rendületlenül folytatni fogja az összes nemzetek közötti béke megőrzéséért folytatott harcát. Békekongresszus Angliában A Manchesterben tartott angol békekongresszuson több mint 10.000 küldött ég vendég vett részt. A má­ju 3 17-i délelőtti gyűlésen felszó­laló küldöttek hangsúlyozták el­szántságukat, hogy harcolni fognak a békéért és minden eszközzel elhá­rítják az új háborút. Követelték, hogy haladéktalanul valósítsák meg a nagyhatalmak ve­zető képviselőinek összejövetelét, hogy azonnal szüntessék be a „hi­degháborút" és az egész világon ál­lítsák helyre a tartós és szilárd bé­két. A kongresszus küldöttei hatá­rozattal követelték a koreai béke megkötését, a vietnami és maláj­földi háború beszüntetését. A kongresszus délutáni gyűlésén egyhangú nyilatkozatot adott ki, amely felhív minden angol embert, tekintet nélkül politikai és vallási meggyőződésére, hogy törekedjenek a koreai háború azonnali megszün, tetésére és a békés tárgyalások megkezdésére, hogy ebben az irány­ban minden lehető eszközzel harcol­janak a szakszervezeti szövetségek­ben és szövetkezeti szervezetekben, a vallásos egyesületekben, a hivata­lokban, üzeniekben, bányákban, vá­rosokban és falvakon, hogy a kor­mány és az összes angol vezető té­nyezők tudják, hogy ez a nép aka­rata és hogy minden őszinte akció­juk a békeharcban a nép támogatá­sára talál. ' A kongresszus több határozatot hozott, amelyekben kitűzte az ang­liai aktív békeharc megszervezésé, nek gyakorlati útjait. A fő beszédet B. M. Pritt mondot­ta. hangsúlyozta, hogy a békeharc minden egyes angol polgár köteles­sége é s rámutatott arra, hogy a békeharcosok Angliában mind na­gyobb támogatásra találnak. „Az angol kormánynak határozottan meg kell mondani, — mondotta Pritt — hogy haladéktalanul cselekednie kell. A nagyhatalmaknak javasolnia kell a tanácskozások azonnali ösz­szehívását. Nem szabad várnia Washington beleegyezésére. El kell érnünk azt, hogy az angol kormány harcba lépjen a tárgyalásokért, hogy őszintén törekedjék e tárgya­lások sikerére. Ki kell tartanunk a nagyhatalmak közötti tárgyalások mellett, — mondotta továbbá Pritt — amelyek biztosíthatják az egysé­ges, demokratikus é s független Né­metország megalakítását. Követel­nünk kell, hogy az ENSz be felve­gyék Kína igazi képviselőit." A vita folyamán azután felszó­laltak* az angol társadalom vala. mennyi rétegének képviselői, akik hangsúlyozták, hogy az egyszerű angol emberek el vannak szánva a békeharcra. A kongresszus küldöttei viharos ünnepléssel üdvözölték a Koreában harcoló katonák feleségeit é s anyáit. Ezek az asszonyok azért mentek el a kongresszusra, hogy követeljék a kormánytól a z angol katonák azon­nali visszahívását Koreából.' A kon­gresszus elnökének petícióit adták át, amelyet * követelésüket támo­gató angolok százai írtak alá. Monica Felton ismert angol köz­életi dolgozó a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" nemzetközi Sztálin-díj kitüntetettje, felhívta az angol népet, • még nagyobb terjedel­mű és aktívabb békekampány azon­nali megindítására. Ivor Montague, a Béke Világtanács elnökségének tagja, élesen elítélte a Malájföld és Kénía ellen folytatott gyarmati há­borút. Bernal professzor beszédében elítélte az amerikai küldöttség ál­lásfoglalását a koreaj fegyverszüneti tárgyalásokon. George Crosg volt katona hangsúlyozta, hogy a volt frontharcosok nem akarnak új há­borában résztvenni. Az angol nép nem akar országában sem amerikai katonát, sem amerikai atombombá­zókat látni — mondotta Cross — mert ezek a békét fenyegetik. Ezután D. N. Pritt mondott záró­beszédet. A kongresszus befejezése után nagygyűlést tartottak. Nyugati lapok a fegyverszüneti tárgyalásokról Az angol lapok nagy része ag­godalmának ad kifejezést a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon elfog­lalt amerikai álláspont miatt. A „The Observer" szerint: „ko­moly véleménykülönbség van az angol kormány és az amerikai kor­mány között." „A legutóbbi javas­latok előterjesztésével — írja a lap — az amerikai tárgyalófél esetleg elvesztette kapcsolatát az ENSz sok országának ~ közvéleményével". A „The Observer" a továbbiakban arról ír, hogyha a tárgyalások meg­szakadnak a tisztességes emberek „az amerikai külügyminisztériumot fogják elítélni és nem a kommu­nistákat". „A panmindzsoni amerikai küldött jelenlegi taktikája nem fog fegy­verszünethez vezetni — Írja a „Sun day Pictorial" A lap rosszalólag ír arról, hogy az amerikaiak nem en­gednek beleszólást „szövetségeseik" részéről és megállapítja, hogyha ezt a módszert tovább folytatják, akkor „csak egy út marad hátra: vissza­vonni az angol csapatokat és hagy­ni az amerikaiakat, csinálják az egészet maguk." A „Sunday Times'\ diplomáciai munkatársa szerint a fegyverszüneti tárgyalások elhúzódása miatt „mind Angliában, mind a nemzetközösség­ben (brit birodalom) növekszik a türelmetlenség". A kommentár sze­rínt „egyes nemzetközösségi orszá­gokban úgy érzik, hogy az amerikai küldöttek túlságosan merevek ezzel a kérdéssel kapcsolatban." A „Stockholms Tidningen" elége­detlenkedik amiatt, hogy az USA képviselőd a koreai tárgyalásokon a hadifogolykérdésben olyan javasla. tot terjesztettek elő, amelynek „lé­nyegét nehéz megérteni". Ez az amerikai javaslat „nyugtalanságot okozott és helytelenítésre talált" — írja a lap. i Kormányellenes összeesküvés Argentínában Az argentínai hatóságok közölték a sajtóval, hogy a szövetségi rend­őrség Peron és a Peron-kormány miniszterei ellen irányuló terrorista összeesküvők államellenes cselekmé­nyük végrehajtását május 13-ra tűzték ki, amikor az elnök tanács­kozásra hívta össze a kormány tag­jait. A terroristák kézigránáttal ellá­tott rohamcsapatának be kellett volna hatolni a Rózsa-palotába, a kormány székházába, más géppisz­tolyos csoportoknak pedig biatosíta­niok kellett volna a rohamcsapat ak­cióját és szabad mozgását. A buenos-airesi repülőterek egyi­kén egy Uruguayból küldö'tt repülő­gépnek kellet volna készen állnia, hogy balsiker esetén a terroristák megszökhessenek a rendőrség elől. A terroristák lakásán rendezett házkutatás során talált okmányok szerint az összeesküvők összekötte-. tésben voltak Ururuayban levő sze­mélyekkel. A házkutatás alkalmá­val fegyvereket ls találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents