Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-16 / 93 . szám, csütörtök

1853 április 16 UJSZ0 TAVASZ MAGY4RBÉLEN A MELEG NAPSUGÁR szipor­kázva verődik vissza a melegágyak üvegablakairól. Egyetlenegy felhő­rongy sem tarkitja az égboltot. A lenge szellő, amely hullámozva suhan végig az ébredő természet fölött, a tajvasz bódító illatával tölti be a tá­jat. Kis Sándor is mélyet lélekzik az Új életre kelt természet illatával át­itatott levegőből, amint végighalad a melegágyak között. Ütközben meg-megáll, hol az egyik, hol a másik melegágy ablakát emeli föl és szakértő szemekkel nézi a palán­tákat s a kertészetben dolgozó asz­szonyok felé tart. Kis Sándor a magyarbéli szövet­kezet elnöke. Maga§, erőteljes 35— 40 év körüli ember. Járása lassú, szinte nehézkes, tekintete azonban annál élénkebben jár jobbra-balra, nem történik-e olyan dolog a szö­vetkezetben, amiről ö nem tudna s amit szemei észre ne vennének. A kertészeti csoport tagjai seré­nyen dolgoznak. Megkezdték a ka­Jarábépalánták kiültetését, amiről Miszkén beszél egy pirospozsgás arcú asszony, akiriöl kiderül, hogy a ker­tészeti csoport vezetője. A meleg­ágyakban levő palánták nagyrészét már megtisztították a gyomoktól is. A KERTÉSZETI CSOPORT veze­tője, az elnök felesége, beszéd köz­ben rápillantott a karórájára. — Tizenkettő lesz 10 perc múlva — mondja elég hangosan, úgyhogy a körülötte dolgozó asszonyok is heghallhatták. Mindenki befejezi a munkát és sietnek ebédelni. A taggyűlésen úgy döntöttek, hogy 12 órától 1 óráig ebédidőt tartanak. Kis Sándorné is befejezte a mun­kát és indultja többi asszonnyal a kijárat felé. Menet közbet odaszólt férjének: — Sándor, te nem jössz ebédelni? Az ebédre hazatérő asszonyok tá­vozása után az elnök egyedül ma­radt a kertészetben. A megszokott nyugodt léptekkel később ő is elin­dult a kijárat felé. Amikor, a kerté­szetet elhatároló deszkapalánkhoz ért, leült egy deszkafáda megcson­kított maradványaira. Alighogy letelepedett, melléült a szövetkezet kovácsa is. Szénporos kezét a nadrágjába törölgetve meg­szólalt: — Ügy látom, az idén sokkal job­ban megy a munka, mint a mult év­ben. Az elnök megvakarta borostás ál­lát s röviden csak ennyit mondott: — Hát úgy van, az idén van ele­gendő munkaerő. Nem hiába fordí­tottunk egész éven nagy figyelmet a népnevelő munkára. A mult évben a szövetkezet veze­tősége állandóan arról panaszkodott, hogy nincs elég munkaerő a szövet­kezetben. D e hát nem éppen az volt a hiba, hogy kevés volt a munkaerő, hanem az, hogy az asszonyok közül még sokan idegenkedtek a szövet­kezeti munkától. Ezért okozott a szövetkezet vezetőségének nagy gon­dot, hogy honnét szerezzenek mun­kaerőt. Az idén azonban lényegesen meg­változott a helyzet. Ma már nincs munkaerőhiány a szövetkezetben. Csöppet sem okoz gondot a 22 hek­tárnyi kertészet megművelése. Itt a munkákat az ügyeskezü asszonyok végzik s ugyancsak ők fognak dol­gozni majd a növényápolásj munkák­ban is. SOKAT SEGÍTETT az asszonyok és általában a magyarbéliek között folytatott agitációs munka, és min­den beszédnél többet segítettek a kézzelfogható példák, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit a napnál fényesebben bizonyítják. Vegyük csak példáúl az öreg Puss bácsit, aki a mult évben 780 mun­kaegységet dolgozott le. Magas ko­ra ellenére is becsületesen kivette részét a szövetkezeti gazdálkodásból, amint ezt ledolgozott munkaegységei is bizonyítják. Egész évi jövedelme meghaladta a 42.000 koronát. Ezen­kívül 19 métermázsa természetbeni járandóságot szállítottak az udvará­ba. De nemcsak Puss bácsi része sült ilyen szép jutalomban, hanem minden egyes szövetkezeti tag, aki becsületesen bekapcsolódott a mim­kába. A reakció azonban Magyarbélen sem alszik. Minden alkalmat meg­ragadd, hogy árthasson a szövetke­zetnek. A romboló munkához szük­séges eszközökben csak éppen annyi­ra válogatós, hogy mindig a legha­tásosabbat keresi. Magyarbélen is megpróbálta szétbomlasztani a szö­vetkezetet. Különféle hazug híreket terjesztett a szövetkezetről, sőt azt a hírt is terjesztette, hogy a szövet­kezetben éhen halnak majd a ta­gok. A reakció efféle szemenszedett hazugságait azonban megcáfolja Puss bácsi és a többi becsületes szö­vetkezeti tag jövedelme. Igy ezen a téren kudarcot vallott a reakció mesterkedése. A reakciós, levitézlett kapitalista rendszer maradványai azonban nem adták fel a harcot. Más eszközöket, más fegyvereket kerestek a szövet­kezet bomlasztásához. Nemzetiségi alapon kezdték meg a bomlasztó munkát. Ideig-óráig sikerült is ne­kik eredményt elérni. Sikerült olyan hangokat elővarázsolni például a ma­gyar dolgozókból, hogy ne fogadjuk be a szlovákokat a szövetkezetbe. A szlovák reakci(Wpedig mindenáron vissza akarta ^Qelovák parasztokat tartani a szövetkezetből. A kommu­nisták irányítása mellett azonban maguk a dolgozók rájöttek arra, hogy a reakció által beléjük sugal­mazott nézetekkel le kell számol­niok. Össze kell fogniok nemzetiség­re való tekintett nélkül, mert mind a szlovák, mind a magyar dolgozók egy célért harcolnak. Boldogabb életet akarnak és ezt csak közös erővel tudják kikovácsolni. A mult év őszén aztán a reakció­nak ez a támaszpontja is összeom­lott. Mind a szlovák, mind a magyar földművesek a szövetkezeti gazdál­kodás keretein belül teljesen egybe­forrtak. A reakció azonban még most is keresett magának talajt, ahova bevájhatta körmét. A szö­vetkezetbe befurakodott szócsö­veiken keresztül próbálták újból élé­re állítani a dolgot és ellenségeske­dést szítani a magyar és szlovák dolgozók között. Már-már elérték volna céljukat, ha a kommunista párt nem eléggé éber. A szövetke­zet keretén belül, azzal az ürüggyel, hogy alakítsanak magyar és szlovák munkacsoportokat, szakadást, vi­szálykodást akartak előidézni. Ter­vük azonban itt is csődöt mondott, mert erős és éber a párt, még csírá­jában elfojtja a reakció koholmá­nyait. Igaz, munkacsoportok alakul­tak a szövetkezetben, de nem nem­zetiségei alapon. A jól megszervezett munkacsoportok munkájának az eredménye az, hogy a szövetkezet a tavaszi munkák tervét határidő előtt teljesítette. Már az összes tavaszia­kat, beleértve a kukoricát is, elve­tették. Nagy érdeme van még a ta­vaszi munkák sikeres elvégzésében SzládicSek József traktorosnak is, aki éppen most érkezett a beszélge­tő elnökhöz és kovácshoz. SZLÄDICSEK JÓZSEF 30—34 év körüli ember. Ruhája olajfoltos, ar­ca napbarnított, amelyből vidáman csillognak elő szemei. — Mindjárt egy óra, elnök elv­társ, és még nincs csalamádé-vetö­magom. Hol van a raktáros? Alighogy kiejtette a szavakat, máris előkerült a raktáros, kulcso­kat csörgetve kezében. Most már ketten indultak a raktár felé. Amikor elhaladt Szládicsek József és a traktoros, az elnök felállt és mosolyogva mondta a szénporos ar­cú kovácsnak: — Ez a Szládicsek nem ismer fá­radtságot, még soha nem hallottam tőle azt a szót, hogy fáradt vagyok. A tavaszi munkáknál is éjjel-nappal dolgozott, mégis sok esetben még minket is sürgetett. Igaz, szorgal­mas munkájának ö veszi hasznát. Ugy szaporodik a munkakönyvében a ledolgozott munkaegységek "száma, mint záporeső után a patak vize. A közeli vasútállomás felöl élesen' dudál a vonat gözsípja. A déli sze­nélyvonat robog a csillogó sínpáro­kon. Az ebédre hazatért asszonyok :s először egyesével, majd tömege­sei érkeznek vig§ja a k«rté3zetbe. — Megkaptuk a földműves raktár­szövetkezettől a húsbeadási köteles­ségből szóló elszámolást — volt az első szava Kisnének. — Az elszá­molás a könyvelőnél van. Kitűnik belőle, hogy Zápotocky elvtárs köz­társasági elnökké választása alkal­mából tett kötelezettségvállalásun­kat nemcsak teljesítettük, hanem túl is léptük. A MAGYARBELI szövetkezet dol­gozói Zápotocky elvtárs iránti hűsé­gük kifejezéséül arra kötelezték ma­gukat, hogy az egész évi húsbeadási kötelezettségüket az első negyedév végére hiánytalanul teljesítik. Ezt a kötelezettségvállalásukat a jövő év­ben is megtartják. Felajánlásukban az áll, hogy minden évben, Zápotoc­ky elvtárs köztársasági elnökké vá­lasztásának évfordulójára az egész évi húsbeadási kötelezettségűket tel­jesítik. Az említett elszámolási ív, amely a könyvelőnél van, azt bizonyltja, hogy adott szavukat az idén már valóra váltották. A szövetkezetnek egész évre elő volt írva 40 méter­mázsa marhahúsbeadási kötelezett­ség. ök azonban 40 métermázsa he­lyett 80 métermázsát adtak be. Ser­téshúsból pedig 8 métermázsával adtak be többet, mint amennyi elő volt írva, vagyis 70 métermázsa ser­téshús helyett 78-at adtak be. Ezen­felül még az év folyamán 100 méter­mázsa sertéshúst adnak a szabad­piacra. AZ EGÉSZÉVI húsbeadási kötele­zettség már teljesítve van, de a szö­vetkezetben mégis megvan a terve­zett állatállomány. De hogy is ne volna meg, mikor olyan emberekre van bízva az állatok gondozása, mint Pipa István. Ez a szorgalmas ember az idén is kötelezettséget vállalt, hogy a tervezett 10 malac helyett minden anyadisznótői átlag 13 ma­lacot nevel fel. Tudja, hogy kötele­zetségvállalásának teljesítésével nemcsak a szövetkezetet teszi gaz­daggá, hanem sajátmagát is. A ma­gyarbéli szövetkezet tagjai ügy ha­táróztak a taggyűlésen, hogy a ter­vezett malacokon felül fölneveltekért külön jutalmat, prémiumot adnak Pipa Istvánnak. Igy anyagilag is ér­dekeltté van téve a gondjaira bí­zott állatok hasznosságának növelé­sében. Ezt a módszert nemcsak az állattenyésztésben, hanem a szövet­kezeti gazdálkodás minden szaka­szára kiterjesztették. ' A kertészetben dolgozó asszonyok már elfoglalták munkahelyüket, új­ból megkezdődött a munka. A szö­vetkezet kovácsa is indult műhelye felé. Ütközben mégegyszer vissza­fordult, intett az elnöknek, hogy va­lamit szeretne még mondani. Kis József is tett egypár lépést a kovács felé és megálltak egymással szem­ben. f — Mondd csak, Józsi, — kérdezte az elnöktől, — hogy állunk a tej­beadással? Emlékszem, hogy az egyik taggyűlésen úgy döntöttünk, hogy május elsejéig egész évi tejbe­adási kötelezettségünket is teljesít­jük. — Ha így határoztunk, telejsítjük is — szólt keményen az elnök. — Van miből, bőségesen tejelnek a te­henek. KIS JÓZSEF egyáltalán nepi túl­zott akkor, amikor azt mondta, hogy bőségesen tejelnek a tehenek. Nem, mert náluk olyan tehenek vannak az istállóban, hogy 20—22 liter tejet adnak naponta. Malinyinova szovjet fejőnö fejési és etetési módszerének alkalmazása náluk is sikerrel járt. Olyan állatállomány mellett, mint amilyen a magyarbélieknek van, nem okoz nehézséget az adott szó betartása. Meg lehetünk győződve arról, hogy a ipagyarbéliek a május 1-i felvonulásán büszkén vesznek részt, mert a nemzetközi munkás­mozgalom legnagyobb ünnepére tett felajánlásukat teljesítik. A kertészet felöl a szél vidám nó­tázást hoz. A kertészet szorgalmas­kezű asszonyai nótára keltek. Nóta mellett még a munka is jobban megy, azt tartja a közmondás. Az asszonyok dalába nemsokára bele­csendül a szövetkezet kovácsának kalapácsa alatt megcsendülő actlüllö. hangja. Szarka István. Több cukrot akarunk termelni Az endrédi EFSz tagjai idejében elvégezték a tavaszi munkát. Szűk­soros vetési módszerrel 44 hektár tavaszi árpát, 7 hektár zabot, ola­jos magvakat, és 3 hektár szólya­babot vetettek el. A korai burgo­nyából 3 hektárt elültettek^ A cu­korrépából pedig — szem előtt tartva a minisztérium határozatát, a tavalyi 2.5 hektárral szembea 22.5 hektárt vetettek el. Mivel a szövetkezet szarvasmarha- és ser­tésállománya megnövekedett, a szö­vetkezeti tagok az idén 25 hektá­ron vetettek takarmánymagot. A tavaszi munkákban Hornyák Jenő és Lőrincz János traktorosok értek el kiváló eredményt. Mindket­ten túlteljesítették tervüket. Kisorolt már a vásárúti EFSz cukorrépája A vásárúti szövetkezet tagjai ár­pából 252 hektárt, zabból 23 hek­tárt, tavaszi keverékből 170. hek­tárt, napraforgóból 27 hektárt, ou­korrépából 34 hektárt, takarmány­répából 25 hektárt, mákból 2 hek­tárt, cukorborsóból 3 hektárt, mus­tárból 1 hektárt, korai burgonyá­ból 3 hektárt ég nyári burgonyából 27 hektárt vetettek, illetve ültettek el. A szövetkezet tagjainak dicsére, tére váilik, hogy cukorborsójuk, cu­korrépájuk és takarmányrépájuk már szépen kisorolt. Megmunkálás sához 4 mezei munkacsoportot szer­veztek, amelyek az ültetések korai megkapálása érdekébein versenyt kezdeményeztek. Most vetik a szö­vetkezet tagjai a kukoricát is. A dohánypalánták kiültetését is meg­kezdték. A vásárúti szövetkezet tagjai mindent megtesznek azért, hogy az idei hektárhozamokat a tavalyival szemben magasabbra emeljék. Házi N., Vásárút Túlszárnyalták a tavaszi munkák tervét A csallóközaranyosi traktorállo­más tavaszi munkájának a kiérté­kelése során a legjobb teljesít­ményt Károly László 127%-kai és Vörös Kálmán 120%-kai nyújtot­ták. A traktorállomás traktorosai ez­zel is bebizonyították, hogy megér­tették Pártunk és kormányunk fel­hívását és a mezőgazdasági mun­kát gyorsan és minimális üzem­anyaggal végezték el. Koczkás Mihály, Csallóközaranyos. Látogatás az abafalai EFSz-ben A kövecsesi állattenyésztés; szak­iskola hallgatói a napokban meg­látogatták az abafalusi szövetkeze­tet, ahol nagyon sok szép és tanul­ságos dolgokat láttak. Az abafalusi szövetkezet tagjai szorgalmas épí­tők. Nagy eredményeket érnek el a cserépedények készítésével, ami tiszta jövedelmet jelent a szövet­kezeti tagoknak. A szakiskola hall­gatóinak figyelmét a szövetkezet melegágya és üvegháza is lekötöt­te. Melegágy; salátájukat és virág­jaikat, a rózsafákat a piacon érté­kesítik, amiből a bevétel a szövet­kezet pénzalapját növeli. Az abafalusi szövetkezeti tagok a tavasziak vetését április 6-ára befejezték. A gabonanemüek 60 százalékát keresztsorosan vetették el.. A vetéshez 30 métermázsa szemcsés műtrágyát használtak. A szövetkezet tagjai a burgonya ül­tetését is befejezték. Az abafalusi szövetkezeti tagok­ról példát vehet minden szövetke­zetben dolgozó. Szorgalmukkal nap­nap után a szocialista falu kiépíté­sén munkálkodnak. Rubec Béla, Kövecses. A hölvényi EFSz-ben kulákok basáskodnak A hölvényi szövetkezet tagjai ta­vaszi árpából 85 hektárt, kevert ta­karmányból 20 hektárt burgonyából 45 hektárt, mákból 7 hektárt és kenderből 10 hektárt vetettek el. A tavaszi munkát alaposan meg­szervezték, a traktorosok közül Ka­kas Károly és Molnár György ta­vaszi tervüket 100 százalékon felül teljesítették. A szövetkezet tagjai május 1. tiszteletére vállalták, hogy a máso­dik negyedévi tojásbeadási kötele­zettségűket 15 ezer darabbal túltel­jesítik. Azonban, hogy a szövetkezet ta­vaszi munkáinak tervét jól elvégez­ze, a hibákat is ki kell küszöbölni. A hölvényi szövetkezetbe kulákok is , befurakodtak, akik a közös gazdál­kodás ellen törnek. Bálint János pél­dául 24 hektár földdel, Veres János 23 hektárral lépett be a szövetkezet­be. A szövetkezet vezetősége még az 50 holdas Demeter Péter kulák­nak is kaput nyitott. A vezetőség megalkuvó a kulákokkal szemben, nem tesz egyetlen egy határozott lé­pést sem arra. hogy népünk vesze­delmes ellenségét azonnal eltávolít­sák. Vere s Péter és felesége 23.hek­tárt vittek be a közösbe, de még kevesen látták dolgozni őket. A hölvényi szövetkezet tagjai ösz_ szefogva a helyi pártszervezettel, sújtsanak le a kulákokra é s sürgő­sen zárják ki őket a szövetkezet­ből. Harcoljunk kérlelhetetlenül az osztályellenség 1 ellen Pártszervezeteinknek, ha munká­jukat jól akarják végezni, állan­dóan élezni kell az osztályharcot. Csak úgy fogjuk sikeresen építeni a szocializmust, hogyha a terme­lés minden szakaszán . megbújt reakciós elemek ellen egy pillanat­ra sem szüntetjük meg a harcot. A pozsonyeperjesi helyi pártszer­vezet tagjai nem elég éberek, mert nem élezik ki eléggé az osztály­harcot. és a szövetkezetben Spric­cer József reakciós a könyvelő. Spriccer úr kisgyermek korától a jegenyési Müller-birtokon haj­csárkodott és a munkásosztály ve­rítc'kes munkájából élt. Most pe­dig, könyvelő úr a pozsony­eperjesi szövetkezetben. A helyi pártszervezetnek még jobban ki kell élezni az osztályharcot és el kell távolítaniok a szövetkezeti ta­gokkal együttesen a szövetkezetből Spriccer urat, aki a múltban vá­logatta az embereket, és aki nem tetszett neki, elbocsátotta a mim­kából. A munkások között mindig sétabottal járt, gőgösen és néha még némelyiknek rá is húzott a hátára egyet. Később Dunasápon birtokot bé­relt, ahol idegen muakaerőt zsák­mányolt ki. Kajos Géza cseléd volt nála, éjjel-nappal dolgozott azért, hogy ő lumpolhasson. Utána elkerült az érsekújvári járásba, ahol intéző lett és onnan került újból Pozsonyeperjesre a szövetkezet könyvelőjének. A pozsonyeperjesi helyi pártszer­vezetnek le kell leplezni e reakciós embert és el kell távolítani a szö­vetkezetből. Táncos István, Galánta.

Next

/
Thumbnails
Contents