Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-15 / 92 . szám, szerda

7 Ifi S20 1953 április 15 A szlovákiai járási és városi párt konferenciák Április 11. és 12. napjaiban számos járási és városi pártkonferencia folyt le Szlovákiában. A járási és városi pártkonferenciák lefolyása meg­mutatta, hogyan növekszik a párt, hogyan szilárdul állandóan, hogyan fokozza akcióképességét és vonzó­erejét. A vezető titkárok jelentései visszatükrözték a párt- és a kormányhatározatoknak iparunkban és me­zőgazdaságunkban való teljesítésénél a járási és váro­si pártszervezetek számos nagy sikerét és sikertelensé­gét, valamint a pártpolitikai és szervező munkában mutatkozó jelentős Iliányosságokat. A széleskörű és élénk vita, amelynek során vala­mennyi konferencián nagyszámban szólaltak fel a kül­döttek, megmutatta, hogy a kommunisták a munka va­lamennyi szakaszán nagy felelősséget éreznek a párt ügyéért és készek még nagyobb erőfeszítésre a gott­waldi ötéves terv ötödik éve feladatainak egyenletes teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott küzdelem­ben. Valamennyi pártkonferencia vitáját a bírálat és önbírálat hatotta át. A küldöttek felszólalásai vissza­tükrözték a párt iránti forró szeretetüket, a párt so­rainak egységét és törhetetlen akaratukat, hogy telje­sitik Sztálin elvtárs örökét, rendületlenül szemük előtt tartják Gottwald elvtárs bölcs irányelveit, visszatük­rözték feltétlen bizalmukat pártunk gottwaldi vezető­sége iránt. A küldöttek a konferenciákon bejelentették a köte­:ezettségvállalásokat és elmondották, hogyan fejlesztik alapszervezeteik az üzemekben, gép- és traktorállomá­sokon, az EFSz-ekben a májust köszöntő munkaver­senyt és hogyan mélyítik el a Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára tett felajánlásokat. A konferenciákon hozott határozatok utat mutatnak a iárási és városi pártszervezeteknek a pártmunka színvonalának további emelésére valamennyi szakaszon. A járási és városi pártkonferenciák lefolyásukkal és eredményeikkel az országos konferencia határozatainak következetes teljesítéséért, Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának előkészületei során a párt­munka színvonalának további fokozásáért folyó harc megkezdését jelentik. A somorjai járási pártszervezet új vezetőséggel indul harcba az ötéves terv utolsó évének teljesítéséért A somorjai járás legjobb kommu­nistái összegyűltek a járási pártkon­ferenciára, hogy kiértékeljék vezető­ségük eddigi munkáját, rámutassa­nak hibáira és ezeken okulva megja­víthassák további munkájukat. A járási pártszervezet, a multévi járási konferencia határozatait, hogy a szövetkezetek megszilárdítása ér­dekében becsületes kis- és középpa­rasztokat szerezzenek a szövetkezeti gazdálkodás részére, teljesítette, és 158 taggal növekedett a szövetkezeti tagok száma. A tavalyi konferencia határozatát az állatállomány felemeléséről szin­tén teljesítette a járási pártszerve­zet, mert a tervezett állományt — különösen a sertésállományban — túlteljesítették. A nyári munkálatoknál a kommu­nisták élenjártak, a munka megszer­vezésében és ennek eredménye lett, hogy a somorjai járás a bratislavai kerületben első lett a gabonabe­adásban. A somorjai járás a marhahúst 100, a tejet 99, a sertéshúst, a tojásbe­szolgáltatást 82.5 százalékra teljesí­tette. A húsbeszolgáltatás hiányos teljesítésének az volt a fő oka, hogy a szövetkezet nem biztosította a megfelelő takarmányalapot és sok helyen az osztályellenség is igyeke­zett elszabotálni a beadást, különö­sen a sertéseknél. A somorjai járásban a mult évben az volt a legnagyobb hiba, hogy a falusi pártszervezetek nem élezték ki eléggé az osztályharcot és a szö­vetkezetekben még ma is ott ülnek­a kulákok. A járási pártszervezet sem segítette eléggé a helyi párt­szervezeteket és így sok helyen még a pártban is voltak reakciós elemek. A helyi pártszervezetek nem vol­tak eléggé éberek és ezért több szö­vetkezetben a kulákok meglopták a szocialista tulajdont. Például a jánosikovói szövetkezet­ben egy Paksi nevű kulákra bízták a közös hizlaldában az etetést. A kulákra bízott állatállomány le volt soványodva, mert az abraktakar­mányt a „szorgalmas" kulák a szé­rüs-kertjében tartott 14 sertésnek, 95 tyúknak lopta el. Ezenkívül volt a kuláknak még két tehene és két növendékállata. A heilyi pártszerve, zet tudott erről és mégsem távolí­totta el a szövetkezetből a kulákot. Ilyen dolgok több helyen is meg­történtek a somorjai járásban, mert a járási vezetőség a falusi pártszer­vezeteket nem irányította kellőkép, pen, elhanyagolta a párttagok ideo­lógiai nevelését és nem ellenőrizte a járási instruktorok munkáját. Az instruktorok nem végezték jól a munkájukat, nem látogatták rend­szeresen a falusi pártszervezeteket, pl. Jánosikovón fél évig nem volt instruktor. Malinovon pedig egész évben nem volt kint a járásról sen­ki se. A somorjai járásban jól dolgozott a csallóközesütőrtöki traktorállomás üzemi pártszervezete, ahol a kom­munisták élenjártak a munkában. A pártszervezet mindig előre kidolgo­zott terv szerint végezte a munká­ját és a taggyűléseken az időszerű kérdésekkel foglalkozott, irányította a temegszervezetek munkáját is és könösen nagy figyelmet fordított a CslSz munkájára, amely legjobb a '•omoriai járásban. A pártszervezet kommunistái fe­traktorosbrigádjuk munkájá­éi és a taggyűléseken mindig be­s' -lóinak a nehézségekről és így a 7 ii^emi pártszervezet idejében tud­ja orvosolni a hibákat. Az üzemi pártszervezet nagy gondot fordít az új káderek kinevelésére is és a szo­cialista munkaversenyben kimagasló eredményeket elért új káderek nő­nek ki, mint pl. Ferdics elvtárs, aki Munka-érdemrenddel van kitüntetve és Sill elvtársnő, aki a földmüvelés­ügyi minisztérium díját nyerte el. A csallóközcsütörtöki traktorállo­más szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával és jól megszervezett mun­kával 70.000 liter hajtóanyagot ta­karított meg. Nem jól dolgoztak az állami bir­tok kommunistái, akik a dolgozókat nem tudták munkára mozgósítani, és így az állami birtokok ráfizetés­sel gazdálkodtak. A járási nemzeti bizottságban dol­gozó kommunisták nem fordítottak elég gondot arra, hogy jó káderek kerüljenek az egyes vezetőhelyekre és így megtörtént az, hogy a járási nemzeti bizottságba befurakodtak reakciós elemek. El kellett távolítani a járási zootechnikust és több reak­ciós elemet az év folyamán. A járási pártvezetőség nem fordí­tott elég gondot a pártoktatás meg­szervezésére sem, hogy ezzel emelje a párttagok ideológiai fejlettségét és ennek a hiányos munkának az oka, hogy a kulákok még ma is a szövetkezetben ülnek. A kommunisták eszmei és politi­kai'fejlettsége visszatükröződik mun­kájukban, hogy mennyire képesek a tömegeket vezetni és a párt és kormány határozatait végrehajtani. A somorjai járási pártvezetöség nem irányította jól a propagandis­ták munkáját sem, akik előadásai­kat gépiesen végezték, felolvasták és az elmélethez nem vettek segít­séget a gyakorlati életből vett pél­dákból. Előadásaikkal így nem is tudtak eredményes munkát kifejteni. A járási titkár beszámolója után a vitafelszólalások következtek. A felszólalók sokat foglalkoztak az osztályharc kérdésével és bírál­ták a járási pártvezetőséget, hogy nem segítette őket kellően munká­jukban. Bagyura elvtárs bírálta a járási nemzeti bizottság volt elnökét Hor­nyák elvtársat, hogy mikor ö meg­kezdte az osztályharcot Gubi kulák ellen, Hornyák elvtárs kiment Nagy­magyarra és nem azt kérdezte, hogy Gubi kulák milyen kizsákmányoló volt a múltban, hanem a helyi párt­szervezet elnökét támadta. A somorjai járásban némely ku­lák valóságos vándorlást végez egyik helyről a másikra a járás támogatá­sával. A somorjai járásban a föld 98 százaléka kollektivizálva van, de politikai munkával nincsenek az EFSz-ek és az állami birtok alá­támasztva. Ezt megmutatta a já­rási pártkonferencia is, ahol keve­set foglalkoztak a felszólalók a pártmunkával. Több felszólaló csak arról szá­molt be, hogy a tervet hogyan tel­jesítették, de a párt vezetőszerepét nem domborította ki. A vltázók nem értékelték és nem bírálták eléggé, a járási pártveze­tőség munkáját, sem az osztály­harc kérdését. A járási pártszer­vezet nem fordított elég gondot a tagjelöltek átigazolására sem és csak egy elvtárs bírálta Tonkházá­ról a vezetőséget. Mészáros elvtárs felhozta, hogy az ő helyi szerveze­tüknél 17 tagjelölt van, akik 1948­W1 még ma sincsenek átigazolva. A járási pártkonferencián a vitá­zok nem foglalkoztak az agitációs munka kérdésével és a pártoktatás menetével. Pedig ezen a téren vannak a legnagyobb hiányok a járásban. A pártoktatás, valamint az agitációs munka megszervezésével javíthatja meg a járási pártszervezet munká­ját. A vitában kevés szó esett a szocialista munkaversenyről. Csak Sárközi elvtársnö Kecsöcéről fel­szólalt, hogy ők versenyeznek és 30 mázsa sertéshúst adnak be ter­ven felül. A vitázók keveset foglalkoztak az ifjúság munkájával. A járási CslSz titkára, Somogyi elvtárs bí­rálta a pártvezetőséget, hogy nem ellenőrizte a CslSz munkáját. Fel­szólalásában rámutatott, hogy a volt CsISz-titkár, Vida elvtárs so­viniszta politikát folytatott, mert azt hangsúlyozta, hogy addig nem dolgozhat jól a CslSz, míg a Cse­madok is dolgozni fog. Az új vezetőség határozatot ho­zott, hogy a jövőben az alapszer­vezetekkel többet foglalkoznak, fo­kozzák a járásban az agitációs munkát és átviszik a gyakorlatba az országos pártkonferencia hatá­rozatait. Nagy súlyt fektetnek a párttagok ideológiai nevelése, a pártoktatás megszervezésére és új káderek nevelésére. Fokozzák a tö­megpolitikai munkát és az EFSz­ek és az állami birtokok megszi­lárdításának érdekében a szövetke­zeti tagok meggyőzésével az ösz­szes kulákokat kizárják az EFSz­ekböl. A vitafelszólalók keveset beszél­tek a járási vezetőség munkájának hiányosságairól. A járás; pártkonferenciákon a felszólalóknak meg kell bírálniok a vezetőség munkáját, hogy meny­nyiben segítette az alapszervezetek munkáját és aztán önkritikailag is rá kell mutatni arra, hogy alap­szervezetük a járási pártvezetöség határozatait mennyire teljesítette, hogyan folyik a pártoktatás, ho­gyan szervezte meg a pártszervezet a szocialista munkaversenyt. Nem szabad a vitának csupán a gazdasági kérdések körül forogni, amint ez a somorjai járási párt­konferencián is volt, úgy, hogy a konferencia hasonlított a szövetke­zetek konferenciájához. A vitákból tükröződjék ki a já­rási vezetőség munkája és a párt vezetöszerepe a gazdasági életben. A "somorjai járási pártszervezet az új vezetőséggel az élén megja­víthatja munkáját, ha fokozzák a párttagok elméleti tudását, meg­javítják az agitációs munkát, kér­lelhetetlen osztályharcot fognak vívni a reakciós kulákok ellen, min­den szövetkezetben és állami birto­kon megszervezik a szocialista munkaversenyt, megszilárdítják a munkafegyelmet és nagy súlyt fek­tetnek fiatal káderek kinevelésére, akikből új párttagokat nyerhetnek. Ha ezeket a pontokat megvaló­sítja az új pártvezetöség, akkor nemcsak a barázdák lesznek fel­szántva és a földek 98 százalékra kollektivizálva, hanem politikailag is alátámasztják a szövetkezeteket és az állami birtokokat és a so­morjai járás újult erővel indul a nagyüzemi gazdálkodás útján a szocializmus sikeres felépítéséért folytatott harcba. Václav Vydra nemzeti művész temetése A prágai dolgozók és művészek áprüis 13-án búcsúztak el az elhunyt Václav Vydra nemzeti művésztől, a nagy realista színésztől, aki örökre beírta nevét a cs'' színészet törté­nelmébe, aki évtizer ken keresztül harcolt a haladásért és védte a nem­zeti kultúra tradícióit. Az állami zászlóval letakart kopor­só a halott testével a Nemzeti Színház gyásszal bevont színpadán nyugodott utoljára, amely színpadon Václav Vy­dra egész sor művészszerepet töltött be. A katafalkot sok virág és koszorú díszítette. A fő helyen volt Antonin Zápotocky köztársasági elnök, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és -a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak koszorúja. A virágajándékok kö­zött volt Zdenek Nejedlý akadémikus, kormányelnökhelyettes koszorúja is. A búcsú gyászaktusán, amelyet a délutáni órákban tartottak, résztvet­tek Václav Kopecky és Zdenek Ne­jedlý akadémikus, kormányelnökhe­lyettesek, továbbá dr. Emanuel Slech­ta mérnök-professzor, építésiparügyi miniszter, dr. Jozef Urbán, a kultúr­kapcsolatok bizottságának elnöke, Anezska Hodinová-Spurná, a nemzet­gyűlés alelnöknője, a Csehszlovák Békevédők elnöknője, dr. Václav Vacek főpolgármester, Bohumil Cser­vicsek, a köztársasági elnöki iroda főnöke. Továbbá jelen voltak még Csehszlovákia Kommunista Pártja ke­rületi és városi biz.,' gainak kép­viselői, a nemzetvédelmi minisztérium, főiskolák, művészegyesületek és tö­megszervezetek képviselői. A fő he­lyeket a család tagjai foglalták el. A Nemzeti Színház zenekara a kegyeletes aktus bevezetéseképpen eljátszoť • Fibichtől a Messzinai meny­aszony gyászindulót. A K'-mzeti Színház tagjainak nevében Václav Vydra nemzeti művésztől Prucha Jaroszlav államdíjas búcsúzott -;L őszinte szavakkal értékelte Václav Vydra működését, aki a művész és a? ember példaképe volt. A szlovák színészek közű! Anton Bagar, államdtjas, a bratislavai Nem­zeti Színház igazgatója mondott be­szédet. Ezután a koporsóhoz lépett Zdenek Nejedlý akadémikus, kormán ••°lnök­helyettes, aki a csehszlovák kormány nevében mondott búcsúbeszédet. 4 A mély csendben megszólaltak a csehszlovák és szovjet államhimnu­szok hangjai. A gyászfanfárok hang­jai mellett a koporsót kivitték a Nemzeti Színház elé, ahol az össze­gyűlt dolgozók várakoztak, hogy utol­jára tisztelegjenek a nafv művész előtt. Guszta Fucsiková előadást tart Bratislavában A bratislavai Marx-Lenin Kör ke- I nista példaképe" témáról. A csehszlo­rületi tanácsadója szerdán, április , vák nép nemzeti hősének életéről és I5»én 19 órakor a Szlovák egyet-m aulájában nyüvános előadást rendez „Július Fucsík — a hazafi és kommu­munkásságáról előadást tart Guszta Fucsiková, a Csehszlovák Békevédők bizottságának alelnöknője. A május' elsejei ünnepségek előkészületei Szlovákiában Szlovákia a dicső Szovjet Had­sereg által történt felszabadítása óta már nyolcadszor éli át a dol­gozók legszebb ünnepének, május elsejének lelkes előkészületeit. Szlo­vákia dolgozó népe nyolcadszor fe­jezi ki azt a forró szeretetét, me­lyet Csehszlovákia drága Kommu­nista Pártja iránt és a nagy Szov­jetunió iránt érez, amelyeknek bol­dog és örömteli életét köszönheti. A május elsejei felvonuláson részt­vesz szlovákia dolgozó népe azzal az elhatározással, hogy valóra váltja teremtő építő munkájával május elseje jelszavát: »Lenin és Sztálin zászlaja alatt hűen Kle­ment Gottwald müvéhez, előre a szocializmusért!« Ezekben a napokban a Nemzeti Arcvonal valamennyi szervezete a párt vezetésével minden egyes ke­rületben és járásban tömegagitá­ciós kampányt szerveznek május 1. és 9. tiszteletére. Az üzemekben a politikai agitáció elsősorban arra irányul, hogy a párt és kormány határozatait következetesen telje­sítsék, továbbá a szocialista ver­seny kiszélesítésére és a termelési feladatok határidő előtti teljesíté­sére. Április második felében az üzemekben a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom összüzemj gyűlé­seit tartják meg, amelyeken kiér­tékelik a májust köszöntő szocia­lista verseny eredményeit és a má­jusi fölajánlások teljesítését. A fal­vakon agitkettősök beszélnek a szövetkezeti tagokkal, a kis- és középparasztokkal az egységes földműves szövetkezetek első össz­állami kongresszusán hozott hatá­rozatok teljesítéséről és az egysé­ges földműves szövetkezetek további kiszélesítéséről és megalapozásáról. Megjelent a »FákIya« Gottwald-száma A . Fáklya" külön számmal adózott Klemefft Gottwald elvtárs emlékének A most megjelent külön szám közli Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és a Nem­zeti Arcvonal Központi Akcióbizott­ságának felhívását Csehszlovákia dol­gozó népéhez: a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének táviratát Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­hoz, a Csehszlovák Köztársaság kor­mányához és a Csehszlovák Köztár­saság Nemzetgyűléséhez. Közli ezenkívül a ..Fáklya" külön száma prágai vár Spanyol-termében és a Vencel-téren tartott gyásznagy­gyűlésen elhangzott beszédeket, — Viliam Siroky elvtárs beszédét, An­tonín Zápotocky elvtárs beszédét és Nyikoláj Alekszandrovics Bulganyin elvtárs beszédét. A „Fáklya" külön száma album­szerűen, képekben mutatja be Klement Gottwald elvtárs életét és munkás­ságát. Szlovák és magyar vasutasok testvéri együttműködése A ČSD párkányi határállor ác*-ik és a MÁV szobi határá"omásán dolgozói között lefolyt r -ícialis' . n­kaverseny a csehszlovák és magyar forgalmisták egymás : ánti őszinte, meleg barátságit tanúsítja. V. G. Blazsenova. P Krinovova és M. F. Katajeva szovjet vasutas- szta­hanovisták példáját követve verse­nyeztek egymással a komplex-bri­gád versenyszerződésük feltételei alap­ján. A munkamódszerátadás, a tapasz­talatcsere eredményes volt. A gyors és kifogástalan árúszállítással jelentős értékű idő- és anyagmegtakarítást értek el az 1953-as esztendő első negyedében a mult év utolsó negye­déhez képest. S e nemes versengés közepette testvéri közelségbe kerültek egymással a két határállomás dolgo­zói. A szocialista munka verseny részt­vevőit átható, megbonthatatlan együtt­érzés s egymás kölcsönös megbecsülé­se tette ünnepélyessé a szakszervezet 1953. április 11-én Párkányban meg­tartott versenyértékelő gyűlését is. A gyűlés résztvevőinek a szocialista munka építő erejébe vetett bizalmát, öntudatos munkásszolidaritását és békeakaratát fejezte ki üdvözletében a párkányi szlovák középiskola egyik pionírja: „Békevonatainkat senki sem térít­heti le a szocializmus útjáról." örömtől és elégedettségtől sugárzó tekintetek kíséretében vette át a ver­senyzászlót a zsőztes párkányi bri­gád , nevében Horváth István elvtárs, álomásfőnökhelyettes. A párkányiak 33%-al jobb eredményt értek el. mint a szobiak s a jól kiérdemelt győzelem után a magyar vasúti dolgozók meg­becsülését nyerték el a jutalmul ka­pott versenyzászlóban. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents