Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-11 / 89 . szám, szombat

1953 április 11 UJSZ0 3 Előrehaladás a panmindzsoni tárgyalásokon Az »Üj Kína« hirügynökség kü­lön tudósítója jelenti: A két fél összekötő tisztjei cso­portjainak április 8-án, szerdán Panmindzsonban megtartott harma­dik ülésén előrehaladás történt a hazatelepítő beteg és sebesült hadi­foglyok kölcsönös kicserélésére vo­natkozó megállapodás létrehozása felé. A szerdai ülésen mindkét fél közölte, hogy becslések szerint mennyi beteg és sebesült hadifog­lyot telepít haza. A beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítősével kapcsolatos ren­' delkezésekröl folyó tárgyalásokon a két fél összekötő tisztjei megál­lapodtak abban, hogy a hadifog­lyok kicserélésének időszakára — a rend fenntartása érdekében — 15—15 főről 80—30 főre emelik a Panmindzgon térségben szolgálatot teljesítő tábori rendfenntartó ala­kulat tagjainak számát. Li Szan Csu tábornok rámuta­tott: Az az amerikai javaslat, amely szerint a beteg és sebesült hadifoglyokat szállító gépkocsika­ravánoknak egyenkint tíznél nem kevesebb gépkocsiból kell állniok és zárt alakzatban kell haladniuk, a gyakorlatban nem valósítható meg, mert az északkoreai hadifo­golytáborok messze feküsznek egy­mástól. Ez nem is szükséges, mi­vel a gépkocsikaravánokat vüágo­san felismerhető jelzéssel látják el és mindkét féllel előre közölni fog­ják a gépkocsikaravánok utazási időpontját, útvonalát és éjszakai pihenőhelyét. Li Szan Csu tábor­nok bejelentette, hogy a tényleges viszonyok alapján módosítást fog beterjeszteni a gépkocsikaravánok­kal kapcsolatos közlésekre vonat­kozó rendelkezésekhez. A két fél megállapodott abban, hogy vezérkari tiszteket bíz meg az adiminisztratív részletek kidol­gozásával, míg az összekötötisztek csoportjai folytatják tárgyalásaikat a nagyobb jelentőségű kérdésekről. Az összekötő tisztek csoportjainak ülését ezután csütörtök délelőtt 11 órára napolták el, majd a két fél vezérkari tisztjei nyomban megtar­tották első ülésüket. Hogy az ösz­szekötőtisztek csoportjai és a ve­zérkari tisztek egyidejűleg ülésez­hessenek, új tárgyalósátort állíta­nak fel a mellett az épület mellett, amelyben az összekötő tisztek cso­portjai üléseznek. Hivatalos jelentés az összekötő tisztek szerdai üléséről. A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 8-án, szerdán a következő közleményt bocsátotta ki: »A két fél összekötő tisztjeinek csoportjai április 8-án, délelőtt 11 órákor megtartatták harmadik ülé­süket Panmindzsonban. Li Szan Csu tábornok, a koreai­kínai összekötő tisztek csoportjá­nak vezetője az ülésen a másik fél tudomására hozta, hogy azoknak a beteg és sebesült hadifoglyoknak száma, akiket a koreai-kínai fél kész közvetlenül hazatelepíteni, becslések szerint mintegy 600. Ezek között mintegy 450 a koreai és mintegy 150 a nem koreai be­teg és sebesült hadifogoly. A másik fél közölte, hogy azok­nak a beteg és sebesült hadifog­lyoknak száma, akiket kész közvet­lenül hazatelepíteni, mintegy 5800, még pedig 5100 koreai és mintegy 700 kinai hadifogoly. A szerdai ülésen a két fél köl­csönösen" megállapodott abban, hogy vezérkari tiszteket nevez ki a be­teg és sebesült hadifoglyok haza­telepítésével kapcsolatos adminisz­tratív részletek kidolgozására, míg az összekötő tisztek csoportjainak vezetői csupán a nagyobbjelentősé­gü kérdésekkel foglalkoznak. A két fél megállapodott abban, hogy — a beteg és sebesült hadifoglyok ha­zatelepítésére vonatkozó megegye­zés létrejötte érdekében és azért, hogy ezeket a hadifoglyokat haza­lehessen telepíteni, mihelyt a gya­korlati körülmények azt megenge­dik, — a vezérkari tisztek nyom­ban az összekötő tisztek csoport­jainak április 8-i ülése ./Után ülést tartanak. A beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésével kapcsolatos kon­krét rendelkezésekre vonatkozóan Li Szan Csu tábornok a szerdai ülésen javasolta: annak érdekében, hogy a beteg és sebesült hadifog­lyok kicserélésének időszaka alatt fenntartsák a rendet a fegyver­szüneti tárgyalások Panmindzson térségében, emeljék 15—15 főről 30—30 főre a fegyverszüneti tár­gyalások térségében szolgálatot teljesítő rendfenntartó alakulat tagjainak maximális létszámát. A másik fél hozzájárult ehhez a ja­vaslathoz. Li Szan Csu kijelentette: elfo­gadja a másik fél által előterjesz­tett elvet, amely szerint a hazatele­pítés időszaka alatt maximális vé­delmet kell biztosítani a beteg és sebesült hadifoglyoknak. A koreai-kínai fél azonban — a tényleges helyzet alapján — módo­sítást terjesztett elő a másik fél által benyújtott korikrét rendszabá­lyokhoz. A másik fél kijelentette, hogy hajlandók fontolóra venni a koreai-kínai fél nézeteit. / A két fél összekötö tisztjeinek csoportjai április 9-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartották ne­gyedik ülésüket. A két fél vezérkari tisztjei ápri­lis 8-án délután megtartották első ülésüket. A koreai-kínai fél részéről Li Pjong Ir, a koreai néphadsereg ezredese és Wang Csien, a kínai népi önkéntesek ezredese, amerikai részről Carlock ezredes és Li Szu Jung ezredes vesz részt a vezérka­ri tisztek ülésein. A vezérkari tisztek a beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésé­vei kapcsolatos adminisztratív kér­désekről tárgyaltak. A munkásosztály akcióegysége Nyugat-Németországban A Nyugat-Németországból érke­zett jelentések arra mutatnak, hogy napról napra fokozódik a dolgozók harca a bonni és párizsi háborús kü­lönszerződés végrehajtása ellen. A brémai kikötőben 23 gözösSK . 14 belvízi hajón és a raktárhelyise­gekben kijelentették a matrózok és kikötömunkások, hogy harcolni akar­nak Ádenauer háborús szerződései ellen. Gladbach város képviselőtestülete , szociáldemokrata és • kommunista képviselőinek akcióegysége megaka­dályozna, hogy városi épületeket bo­csássanak a fasiszta Stahlhelm ren­delkezésére. A Stahlhelm ugyanis a fekete-fehér-arany hitleri háborús lobogó, „avatásának" céljára kért termet a várostól. A rajna-pfalci Berglangenbach és Thal-Lichtenberg lakossága egysé­ges fellépésével elérte, hogy hiva­talba iktassák a két város kommu­nista polgármestereit, akiket a mult év novemberében választottak meg. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetőségének ellenőrzése alatt álló tartományi kormány öthónapos hu­za-vona után most kénytelen volt meghajolhi a lakosság akarata előtt. Az Adenauer-klikk és jobboldali szociáldemokrata szövetségesei a ter­ror fokozásával igyekszik gyengíte­ni a népi ellenállási mozgalmait. A Berolina női harisnyagyár sztrájkoló munkásainak sztrájkörsé­gét lövésre kész géppisztolyokkal fe­nyegette meg Stumm nyugatberlini jobboldali szociáldemokrata rendőr­parancsnok karhatalma. A rendörök fegyverei utat nyitottak 24 sztrájk­törőnek. Az üzem előtt egybegyűlt tömeg azonban parázs tüntetést rendezett a nyugatberlini munkás­áruló jobboldali szociáldemokraták \ ellen és kifejezésre juttatta szolida­ritását a sztrájkolókkal. A Lehr-rendőrségek osztaga az al­kotmány súlyos megsértésével lefog­lalta Németország Kommunista Pártjának 8000 választási röpcédulá­ját. A röpcédulák, amelyeknek cí­me: „Emeljük magasabbra a béke, az egység és a függetlenség zászla­ját, hiúsítsuk meg a háborús szer­ződéseket!", abból az alkalomból ké­szültek, hogy Lüdinghausen járásá­ban az északrajna-wesztfáliai tarto­mányi gyűlés kiegészítésére pótvá­lasztásokat tartanak. A választási szabadság e hallatlan korlátozását végrehajtották annak ellenére, hogy a röpcédulákon a párt elnöksége szerepelt kiadóként és fel­tüntették a nyomda nevét is. Adenauer szeretné megakadályozni a nagyhatalmak tanácskozását Adenauer bonni kancellár, aki há­romnapos washingtoni tartózkodása után pénteken reggel továbbutazott San Franciscoba, Eisenhower elnök­nél történt rövid formai fogadása után amerikai politikusokkal, a kül­ügyminisztérium vezető tisztviselői­vel és a monopoltöke képviselőivel folytatott tárgyalásokat. Adenauer Washingtonban egy saj­tóértekezleten kijelentette, hogy „a nyugatnémet kormány kitart eddigi politikai irányvonala mellett". A há­borús szerződések erőszakkal keresz­tülhajszolt ratifikálására célozva hangoztatta, hogy „a bonni kormány továbbra is hűséges partnere lesz Amerikának". Mértékadó német politikai körök véleménye szerint Adenauer mostani amerikai útjának fő célja a nemzet­közi feszültség megszüntetését szol­gáló esetleges négyhatalmi értekezr let létrejöttének elgáncsolása. Be­avatottak úgy tudják: Adenauer fel­kérte az USA vezető politikai ténye­zőit, hogy legalábbis a háborús szer­ződések valamennyi fél által való végleges ratifikálásáig ne menjenek bele négyhatalmi értekezlet össze­hívásába, mert a nagyhat;' mak megegyezése és a német kérdés bé­kés megoldása halomra döntené rendszerének létalapját, az új világ­háború előkészítésének politikáját. Törökországban növekszik ' a munkanélküliség Törökországban egyre borzalma­sabb arányokat ölt a munkanélkü­liség. A »yatan« című istambuli lap írja, hogy a magán és állami vállalatok folytatják a munkások elbocsátását. A török szakszerve­zetek jelentése szerint a munka­nélküliek száma már elérte a két­müliót. A török sajtó ezzel kapcsolatban beismeri, hogy több mint hatmillió parasztnak nincs földje, vagy oly kevés földje van, ami csupán az éy négy hónapjára nyújt megélhe­tést. Az éhező családok ezrei min­den reményüket elvesztették, hogy sikerül* munkát találniok és a tö­rök városokban csavarognak, a legszükségesebb élelmet és hajlé­kot keresve. A »Demokrat Izmir« című török lap írja, hogy a szerencsétlen tö­rökök 80%-a hivatásos koldussá vált. Hollandia lakosságát egyre nagyobb nyomorba dönti a kormányzat háborús politikája A »De Waarheid« Hollandia Kommunista Pártjának lapja írja: A holland Gazdasági Intézet ál­tal közölt statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a jobboldali szo­cialista kormányzat háborús politi­kája egyre nagyobb nyomorba dönti a holland népet. Az adatok szerint a holland fogyasztók ez év februárjában négy százalékkal ke­vesebb sütőipari cikket, 13 száza­lékkal kevesebb csokoládét, 9 szá­zalékkal kevesebb .dohányárut, hét, nyolc illetve tízszázalékkal keve­sebb különféle textilipari cikket, 12% -kai kevesebb üvegárut, 15 szá­zalékkal kevesebb bútort, stb. vá­sároltak, mint 1952 februárban. Április 16-án 24 órás sztrájkot tartanak egész Olaszországban Április 16-án a földmunkások egész Olaszországban 24 órás sztrájkot tartanak munkabérköve­telésük kielégítése érdekében. Az ENSz politikai bizottságának üléséről A politikai bizottság április 8-i délutáni ülésén véget ért a tárgya­lási napirenden „az ENSZ fegyve. res erői ellen emelt ama vádak pár­tatlan kivizsgálása, hogy baktérium­fegyvereket használnak" címmel be­iktatott kérdésről való tárgyalás. Az USA, Anglia, a Fülöpszigetek, Izrael és néhány más ország képviselői az április 9-i gyűlésen támogatták az USA és más országok küldöttségei álltai egy bizottság alakításáról szó­ló határozati javaslatot, mely öt ál­lam képviselőiből állana és kivizs­gálná az USA fegyveres erőire emelt ama vádat, hogy Koreában és KI. nában belktériumfegyvereket alkal­maznak. Suchy, lengyel küldött, a bizott­ság ülésén számos tényre, tudósok kijelentésére és amerikai lisztek val. lomásaira hívta fel a figyelmet, me­lyek cáfolhatatlanul megerősítik hogy az amerikai parancsnokság Koreában baktériumfegyvereket alkalmaz. A lengyel küldött azután megjegyezte, hogy a politikai, bizottságnak nem volt lehetősége e kérdés pártatlan megtárgyalására, mivei tagjainak többsége nem értett egyet a szovjet küldöttség ama javaslatával, hogy a bizottság gyűlésére hívják meg a Kínai Népköztársaság é a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit. Suchy hangsúlyozta azt is, hogy az öt ország képviselőiből alakított bizottság már csak azért sem lehet objektív, mert a beter­jesztett határozat már előre felada­tul tűzi ki az USA val szemben emelt vádak megcáfolását. Indonézia küldötte az Indonéz küldöttség szavazását indokolva megjegyezte, hogy a határozati ja­vaslatban szóbanlévö bizottság nem működhet hatékonyan, ha a Kinai Népköztársaság és a Koreai Demo­kratikus Köztársaság kormányai nem ismerik el törvényességét. In. donézia küldötte kétségbevonta e bi­zottság létrehozásának célszerűségét és kijelentette, hogy Indonézia kül­döttsége tartózkodik a benyújtott határozati javaslatra való szavazás­tól. Emellett rámutatott arra, hogy a bizottság nem egyezett bele a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek kihallgatásába, hogy ezek a tárgyalás alatt álló kérdéssel kapcsolatban saját nézetüknek adja­nak kifejezést. A bizottság tagjainak többsége a szavazás alkalmával támogatta az USA és más országok küldöttségei által az öt állam képviselőiből álló bizottság alakításáról szóló határo. zati javaslatot. A Szovjetunió, az USZSZK, a Fehérorosz SZSZK, Len­gyelország és Csehszlovákia küldött, ségei a határozati javaslat ellen szavaztak, India, Indonézia és Bur­ma küldöttei tartózkodtak a szava­zástól. Az ENSz közgyűlésének üléséről A közgyűlés április 8-i délutáni ülésén megtárgyalták az Egyesült Államoknak idegen államok bel­ügyeibe való beavatkozásáról szóló határozati javaslatot, melyet a cseh­szlovák küldöttség terjesztett elő. E szavazat körüli szavazás előtt egyes küldöttek beszédeikben meg­indokolták szavazásukat. V. A. Zorin, a Szovjetunió küldöt­te megállapította, hogy a Szovjet­unió küldöttsége a politikai bizott­ságban tartott vitában világosan megmagyarázta a tárgyalás alatt álló kérdéssel kapcsolatos álláspont­ját. Kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége ismét kitart eddigi ál­láspontja mellett és szükségesnek tartja figyelmeztetni a közgyűlést, hogy az Egyesült Államok által el­fogadott 1951 október 10-i és jú­nius 20-i törvények, melyek kilátás­ba helyezik idegen államok polgá­rainak katonai alakulatokban, kártevő és terrorista bandákba való toborzá­sát, idegen államok belügyeibe való durva beavatkozást jelentenek és szöges ellentétben állanak a nemzet­közi jog alapelveivel é s az ENSz alapokmányának főbb cikkelyeivel. A szovjet küldöttség ezért támo­gatja a Csehszlovák Köztársaság küldötte által benyújtott javaslatot — jelentette ki V. A. Zorin — és természetesen e javaslatra fog sza­vazni. Az USA küldötte ezután beszédé­ben igyekezett megcáfolni az Egye­sült Államoknak a Szovjetunió, a Kínai' Népköztársaság és a népi de­mokratikus országok belügyeibe tör­tént beavatkozásáról szóló tényeket és kijelentette, hogy a csehszlovák határozati javaslat ellen fog sza­vazni. Guatemala és Argentína küldöttei kijelentették, hogy a csehszlovák határozati javaslat körüli szavazás alkalmával tartózkodnak a szava­zástól. Hangsúlyozták azonban, hogy kormányaik a leghatározottabban támogatják más államok belügyeibe velő be nem avatkozás alapelvét. Suchy lengyel küldött beszéde után, aki tálmogatta a csehszlovák határozati javaslatot, megejtették a javaslatról a szavazást. A Szovjet­unió, Csehszlovákia, az Ukrán SZSZK, a Fehérorosz SZSZK és Lengyelország küldöttségei a cseh­szlovák határozati javaslatra sza­vaztak. Tizennégy ország (az arab és ázsiai országok nagyrészének, va­lamint Guatemala és Argentína kül­döttei tartózkodtak a szavazástól. Negyven ország, köztük az USA, Nagy-Britannia és Franciaország küldöttei e határozat ellen szavaz­tak és ezért a közgyűlés elvetette a javaslatot. A közgyűlés plenáris ülése ezután véget ért. i Angol burzsoá lap a nyugati hatalmak és Görögország viszonyáról A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap folytatásos cikke­ket közöl Görögország és a nyugati államok viszonyáról. „Görögország ban — írja a lap — országszerte nagy az aggodalom az óriási kato­nai kiadások miatt... Görögország katonai kiadása az állami költség­vetés 45 százalékát emészti fel, vagyis a nemzeti jövedelem egyhe. tedét. A fegyveres erők létszáma a lakosság számához viszonyítva sok. kai nagyobb, min* az atlanti egyez mény bármelyik országában. Szak­értők szerint a telesen elszegénye­dett ország legfeljebb 60—70 ezer főnyi katonaságot bír eltartani. Azonban Papagosz miniszterelnök a leghatározottabban ellenzi a 120.000 főnyi fegyveres erő létszámcsökken­tését. A Manchester Guardián továb­biakban az angolok és az amerikai, ak balkáni ellentéteiről, valamint az amerikaiak görögországi népszerűt­lenségéről ír. „A Balkán és a Föld közi-tenger védelme szempontjából —- állapítja meg — kevésbbé báto­rító az angol és az amerikai érde­kek összeütközése a főparancsnok kinevezésével, nevezetesen a Mount­batten. üggyel kapcsolatban. Zava róan hatott az angol amerikai vi­szonyra, hogy avaly Montgomery tábornagy a nyilvánosság előtt mondta meg azt a véleményét, hogy Görögország nem képes elviselni a rendkívül magas katonai terheket, válaszképpen pedig amerikai rész­ről olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az Egyesült Államok kormánya csak abban az esetben nyújt segélyt Görögországnak, ha haderejének létszámát, nem csökkenti.'' „Az amerikaiak népszerűtlenségé­nek oka — folytatja a lap, — hogy egy büszke nép belső ügyeibe avat. koznak, és a kicsiny görög főváros­ban már nagyon hosszú idő óta igen nagy létszámú küldöttséget tarta­nak. Az elmúlt év őszén heteken át amerikaellenes cikkek jelentek meg a görög sajtóban. Az amerikaiak nagyon szorosan értelmezik az el­lenőrzés kérdését, arra való hivat, kozással, hogy ők segítik anyagilag az országot. A gazdasági megsegí­tés elkerülhetetlenül az ország bel. politikai ügyébe való beavatkozásá­hoz vezet. Az általános elégedet­lenség akkor érte el csúcspontját, amikor tavaly az amerikai nagykő, vet Washington támogatásával be­avatkozott a választásokba. A Mar­shall-segély felhasználásának ellen, őrzésére kiküldött, amerikai bízott, ság oiyan öntelten viselkedett, mint­ha valamilyen geológiai kutatóegy- ' ség jött voln^egy tengeren túlról egy sivatagba olaj után kutatni. Az egyik jobboldali lap meg is írta, hogy ez „gyarmatosítás", — írja végül a. „Manchester Guardian".

Next

/
Thumbnails
Contents