Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)
1953-04-11 / 89 . szám, szombat
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 április 11, szombat. 2 Kčs VI. évfolyam, 89. szám cA mai teánthart: A rozsnyó—tornai vasútvonal alagútfúrói teljesítik májust köszöntő felajánlásaikat (2. old.) Előrehaladás * panmimlzsoni tárgyalásokon (3. old.) Az Antifasiszta Harcosok nemzetközi szoiidaritásá. nak napja < 4 ol (*0 A VI Nemzetközi Kerékpáros Békeverseny előkészületei (6. old.) Becsületes, kommunistákat a járási és városi pártszervezetek élére A most lefolyó járási és városi pártkonferenciáknak nagy jelentőséget ad az a tény, hogy a Szlovákiai Kommunista Párt X-ik kongresszusától már csak pár hét választ el. Ezért a járási és városi pártszervezetek kiküldötteinek jól meg kell vitatniok vezetőségük munkájában előforduló hiányosságokat és elért eredményeiket. A járási pártkonferenciáknak meg kell jelölniök az utat és a további tennivalókat a pártmunkában, hogy a gottwaldi ötéves terv utolsó évét sikeresen teljesíthessük. A pártkonferenciák a járási és városi pártszervezetek legmagasabb fórumai, ezért a vitafelszólalóknak bátor kritikával rá kell mutatniok a járási vezetőségek hibáira, hogy ezeket kiküszöbölve jobban dolgozzanak a jövőben. A pártkonferenciákon biztosítani kell a felszólalóknak a legszélesebb párt-demokráciát, hogy a konferenciák a pártmunka lendítő kerekeivé váljanak. A járási pártkonferenciáknak annak jegyében kell lefolyni, hogy ellenőrizzék és értékeljék, hogy a pártszervezetek az országos pártkonferencia által kitűzött feladatokat hogyan valósították meg a gyakorlatban. A most folyó járási pártkonferenciáknak fő jelszava »kommunisták az összes dolgozókkal, az egész nemzeti fronttal együtt előre a gottwaldi ötéves terv utolsó évének sikeres teljesítéséért.« Ezt a jelszót tegye minden kommunista magáévá és ennek megvalósítása érdekében mutasson rá minden kiküldött pártszervezetének hiányosságaira, erre kötelez minket a nagy Sztálin és a mi hőn szeretett Gottwáld elvtársunk emléke. Számoljon t>e minden kiküldött a pártszervezetének a hatáskörébe tartozó üzem, vagy EFSz, vagy állami birtok tervteljesítéséröl, a gazdasági munkában előforduló hiányokról, elért eredményeikről és arról, hogy' az ötéves terv utolsó évének teljesítését hogyan biztosítja a pártszervezet. Az országos pártkonferencia jóváhagyta a párt új alapszabályzatát, amely nagyobb kötelességekkel és jogokkal ruházza fel a párttagokat. Az országos pártkonferencia az új alapszabályzat második bekezdésében az e) pontban kitűzi, hogy a párttag kötelessége, hogy ^igyekezzék fejleszteni öntudatát, elsajátítani a marxizmus-leninizmus alapjait.« Vizsgálják meg a kommunisták pártszervezetüket, hogy biztosították-e a pártoktatás jő lefolyását, a párttagok és pártjelöltek nevelését, úgyhogy a pártoktatás témájának áttanulmányozása után saját viszonyaikra alkalmazzák és a gyakorlatban is érvényesítsék a párttagok. Számoljanak be a kiküldöttek a konferencián, hogy a pártonkívüliekböl eleget vontak-e be a pártoktatásba, biztosították-e az új párttagok kinevelését különösen az ifjúság, az élmunkások és a dolgozó értelmiség soraiból. A párttagoknak alapvető kötelességük elméleti fejlődésüket fejleszteni, mert csak így tudják Marx, Lenin, Sztálin tanait a gyakorlatban alkalmazni és csak így tudunk sikeresen tovább haladni Gottwáld elvtárs útján. Az országos pártkonferencia kitűzi a pártszervezetek elé feladatiul, hogy az ötéves terv utolsó évének sikeres teljesítésére meg kell szervezni és kiszélesíteni minden üzemben, EFSz-ben és állaipi birtokon a szocialista munkaversenyt. A szocialista munkaversenyt és a május 1. és 9. tiszteletére tett felajánlásokat úgy irányítsák, hogy napról napra, hónapról hónapra biztosítsák az ötéves terv feladatainak teljesítését. Minden küldött számoljon be, hogy munkahelyén pártszervezete hogyan 'szervezte meg a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalást. A járási pártkonferenciák kiküldötteinek b e kell számolniok arrjl, hogy pártszervezetük hogyan valósította meg a gyakorlatban Gottwáld elvtárs 10 pontját. Gondoskodtak-e arról, hogy nemzetgazdaságunk vezető helyeire új, fiatal káderek kerüljenek, betartották-e az állami és a munkafegyelmet és következetesen harcoltak-e a pártás a kormányhatározatok végrehajtásáért. A felszólalások legyenek bírálók, de egyúttal önbírálat is legyen bennük és mutassanak előre. A pártkonferenciákon a hibák beismerése után a kommunisták konkréten mutassanak rá arra, hogy pártszervezetük milyen módszerekkel akarja megjavítani munkáját. A múlt évi járási pártkonferenciákon is az volt a fő hiba, hogy egyes felszólalók valósággal siránkoztak hibáikon, de konkrét javaslatokat nem hoztak fel munkájuk megjavítására. Ez helytelen dolog, mert így a pártszervezetek csak passzivitásban maradnak. Például a nagymegyeri járási pártkonferencián is a felszólalások nagy része csak a hibák beismerésével foglalkozott és csak egypáran tettek arra javaslatot, hogy pártszervezetük hogyan javítsa meg munkáját. Több felszólaló viszont teljesen belemerült a gazdasági kérdésekbe és nem domborította ki a párt szerepét a gazdasági munka megszervezésében. Minden felszólalónak szorosan a pártmunkáról kell beszélni, pártszervezetének a sízövetkezetben vagy üzemben kifejtett munkájáról és arról, hogy milyen határozatokat hoztak a taggyűléseken a párt- és kormányhatározat teljesítésének biztosítására, a tavaszi munkák megszervezésére és arra, hogy hogyan szervezik meg a párt- és tömegszervezetek között az együttműködést és az agitációs munkát. A járási pártkonferenciák vitáinak nem szabad a személyek elleni bírálatban kimerülni, mint ahogy az a múlt évben a lévai járási pártkonferencián is történt. A konferencián a járási vezetőséget megkritizálták a kiküldöttek, de önkritikailag nem mutattak rá hiányosságaikra. A füleki járási pártkonferencián pedig nem foglalkoztak eléggé az állami birtokok munkájával, a tavaszi munkák előkészítésével és az új káderek nevelésének problémájával. A járási pártkonferenciákon ^meg kell bírálni a vezetőség munkáját, hogy a párttagok átigazolását jól végzi-e. A múlt évi rimaszombati járási nártkonferencián nem bírálták eléggé a vezetőség munkáját, pedig a legjobb magyar dolgozóknak a pártba való felvételére kevés figyelmet fordított. Megtörtént (Folytatás a 2. oldalon.) MINDEN ERŐVEL A GYORS VETĽSERT Gyorsítsák meg a vetést a kassai, zsolnai és az eperjesi kerületben Ezekben a napokban véget érnek az agrotechnikai határidők, amelyek keretén belül el kellett vetni a tavaszi búzát s csakhamar lejár az árpa, zab vetési határideje is. Szükség van' arra, hogy a kassai, zsolnai és eperjesi kerület mezőgazdaI % tc sági dolgozói is tudatában legyenek ennek, ugyanis, amint a táblázat mutatja, a tavaszi munka vetési tervét nem teljesitik kielégítően. (A táblázat 1953. április 5-ről mutatja az eredményeket szlovákiai méretben, százalékban kifejezve:) Kerület Bratislava Nyitra Besztercebánya Zsolna Kassa Eperjes * -8 p 6 he 89.4 63.3 82.7 25.7 10 6.5 1 ® > g 65.7 66.5 54.4 32.2 42.2 18.3 -aS 93.2 96.4 63.3 34 34.8 41.3 > Ä 85 95.5 97.2 21.6 S3.7 38.3 R t 1-8 3 "S o > 62.2 77.8 53.4 6.3 6.2 1.6 v Szlovákia 43.7 A magánszektor továbbra is erősen lemaradt és ez az oka a tavasziak vetési terve nemteljesítésének. JTöbb figyelmet kell fordítani az eddiginél az őszi vetések gondozására, bár erre még számos kerületben nem helyeztek súlyt. Ugyanígy meg kell sürgetni a len vetését, amely szlovákiai méretben csak 18.-3 százalékra van elvetve. A len korai elvetése nagy hatással van a len további fej45.4 70 44.9 62.2 lödésére és így nagyobb termés várható. A hüvelyesek, a takarmányhüvelyesek éa keverékek, továbbá a vetési terv szerint a lóherefüvek, lucernafü, takarmány-kapásnövények és a zöldtakarmány vetését is gondosabban kell elvégezni, ugyanis ennek nagy jelentősége van a takarmányalap javításánál és az állattenyésztési termékek szaporodásánál. Vessünk be minél több földet keresztsorosan A beszteroebányai kerület déli járásaiban a szövetkezeti földeken már előrehaladtali annyira, hogy a járások nagy részében már a napokban befejezik a gabonanemüek vetését. A szövetkezeti szektor kerületi méretben a tavaszi búza vetésének tervét 110 százalékon felül teljesítette, az árpa ém zab vetési tervét e hé t végén befejezi. Ezzel szemben a magánszektor nagyon lemaradt, ugyanis a fö gabonanemüek vetési tervét alig 30 százalékra teljesítette. Általában lemaradtak a keresztsoros vetéssel, ugyanis ezt a tervezett földterület felén alkalmazták. A tornaijai járás a tavaszi búza vetését már három héttel ezelőtt befejezte, s ugyanúgy íassaaikint befejezik az árpa és a zab vetését ís. Az ipolysági, füleki, rimaszombati, zólyomi járásban is hefejezték a tavaszi búza vetését. Az árpa vetésében legjobban áll az újbányái járás, amely a tervet 120 százalékra teljesítette. Az Ipolysági járásban a szövetkezeti tagok már befejezték a zab vetését. A len korai elvetésére szükséges föld előkészítésének jelentőségét, — hogy nagy termést érhessenek el — a kékkői járás dolgozói megértették, ahol már a len tervezett mennyiségének 80 százalékát elvetették. Az egyéb tavasziakból a szövetkezetek eddig legtöbb, nyire a mákot és a cukorrépát vetették el. A kukorica fészkes- és négyzetes ültetéséről A kukorica fészkes klültetésére a földet hasonlóképpen készítik elő, mint a sorokban való ültetésre. Ez azt jelenti, hogy a földet istállótrágyával alaposan meg kell trágyázni és még az ősz folyamán fel kell szántani. A földet mindjárt tavasz kezdetén, mihelyt megszárad, simítózzuk. A barázdával merőlegesen simítózunk. Később, amikor a felszínen gyom mutatkozik, ezt boronálással, esetleg kultivátorozással eltávolítjuk. Ezzel egyidejűleg a földbe salétromsavas és foszforos trágyát szórunk. A szuperfoszfát por helyett szemcsés szuperfoszfátot használunk, amelyet a növény ültetésével együtt szórunk a fészekbe. Ültetés előtt a földet újból boronáljuk és lazán meghengereljük. Boronálás előtt nitrát műtrágyát szórunk szét. Később a földet ültetésre jelöléssel előkészítjük. A jelzéseket egymásra merőlegesen (keresztben) tesszük. A jelzésre legalkalmasabbak a széles vetőgépek, vagy azok a fából készült jelző gépek, amelyek körülbelül 5—6 méternyi földterületet fognak be egyszerre, és amelyekre fogakat szerelünk, (vasból vagy fából) g a fogakat a fán keresztül merőlegesen ráeresztjük a szántóföldre. A kukorica későbbi fajánál a sortávolságnak 70x70 cm-nek kell lennie, a korainál 60x60 centiméternek. hogy a kukorica további ápolásánál gépeket használhassanak. A fészkes ültetésre a négyszögeknek szabályosaknak k.ell lenniök. A kukorica ültetése. A kukorica fészkes ültetését kézzel végezzük. Ez könnyű munka. Aki a kukoricát a fészkekbe ülteti, az előre elkészített zsákból, ahol kb. 5 kg kukorica van, — balkezével kukoricát szed kí, a jobb kezében kapa van, amellyel a földet mélyíti azokon a helyeken, ahol a merőlegesek találkoznak. Körülbelül 8—10 cm mély gödröt vág, amelybe 3—5 szem kukoricát szór. A földet, amelyet a kapával felemelt, ismét visszaszórja a magra. A vetőmagnak, amelyet a fészkes négyzetes ültetésnél használunk, jőminőségünek és csírázóképesnek kell lennie (legalább 80—9^ százalékának). Egy hektárra 12—15 kg kukoricát kell elvetni. A legkedvezőbb agrotechnikai határidő, a kukorica vetésre az április 15— 30-a közötti időszak. Az ápolási munkákról. A csírázás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kukoricára. A fészkes és négyzetes módon ültetett kukoricánál különös figyelmet kell fordítani a gaznövények eltávolítására és a föld porlasztására. A kukorica meleg éghajlatú növény, és fejlődése kezdetén nagyon sok fényre, melegre és vízre van szüksége. Ezért többször saraboljuk s így megakadályozzuk a földréteg alatti víz elpárolgását. Nyárasdon sarabolással értek el nagy terméshozamot. Ezt úgy végezzük, hogy amikor a kukorica kisorolt, a felszínt boronáljuk, s ezzel meglazítjuk a föld kérgét, amely mindjárt eső után keletkezik a szántóföldeken, — s ezzel a gyomot is eltávolítjuk. Később, amikor a kukorica kissé megnő, keresztirányban sarabolunk. Általában két sarabolóval sarabolunk egyszerre. Az egyik saraboló az egyik irányban megy, a másik ezzel merőlegesen: így a földet egy nap alatt porhanyósítjuk, aminek nagy jelentősége van a kukorica növésénél. Ha a kukoricának 4—5 levele van, az egyes fészkekben egyeljük. Az egyelésnél mindig a két legerősebb növényt hagyjuk meg, lehetőleg távol egymástól, hogy jól fejlődhessenek. Az egyelés után a földet újból porhanyósítjuk. A fészkek körülötti négyszöget kézzel megkapáljuk. 1*0 cm mélyen kapálunk, azonban sohasem olyan mélyen, hogy megsértsük a gyökérzetet, amely a kukoricánál mindjárt a föld felszíne alatt van. A fejlődés folyamán három-négyszer sarabolunk; azonban érdemes ezt a munkát többször is megismételni. Sarabolás előtt műtrágyával trágyázunk, különösen nitrát oldatokkal. A vadhajtások eltávolítása. Nagy jelentősége van a fészkes, négyzetes módon ültetett kukoricánál a vadhajtások eltávolításának, azért, mert ha a fészekben két kukoricaszár maradna, nem fejlődnének kellően, ugyanis a vadhajtások a nedvességet és a tápanyagokat felszívnák előlük. A vadhajtásokat bizonyos időközökben kétszer-háromszor levágjuk, s erre közönséges zseb-, vagy konyhakést használunk. A vadhajtásokat nem tanácsos letördelni. Szükség van arra. hogy a kukorica fészkes, négyzetes ültetése — s ugyanúgy a burgonya fészkes ültetése váljék egyikévé a természetes agrótechnikai intézkedéseknek, mind az állami gazdaságokban, mind az EFSz-ekben. Ez egyike azon utaknak, amelyeket nekünk a szovjet kolhozparasztok mutattak, és amelyek segítségével eddig nem ismert sikereket érhetünk el földjeink hektárhozamának növelésében, s így lakosságunk közellátásának javításában, kis- és középparasztjaink életszínvonalának emelésében.
