Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-10 / 88 . szám, péntek

\ 1953 április 10 UJSZÖ „A népek barátságának szovjet ideológiája" A moszkvai „Pravda" vezércikke A moszkvai „Pravda" április 7-1 számában a Következő vezércikket közli: Országunkban a szocializmus gyö zelmének eredményeként megszilár. dalt a marxizmus leninizmus meg dönthetetlen alapján álló űj, szo clalista ideológia osztatlan uralma. A szovjet ideológia a legélenjá róbb, a leghaladóbb ideológia. Ez njjnden faj és nemzet egyenjogúsá gának, a népek barátságának ideo lógiája. Ez az ideológia összeegyez tethetetlen a társada'mi és nemzeti elnyomás bármely változatával, a magántulajdonosi és nacionalista csökevényekkel, a kapitalizmusnak az emberek tudatában levő minden más csökevényével. A Szovjetunió népeinek barátsága abban a harcban kovácsolódott ki, amelyet a,munkásosztály és a pa­rasztság a kommunista párt vezeté sével a dolgozók hatalmának meg valósításáért, hazánk szabadságáért és függetlenségéért, az embernek ember által való kizsákmányolása megsemmisítéséért, a szocializmus diadaláért vívott. A párt a prole­tárinternacionálizmus zászlaja alá tömöritette országunk minden nem zetének dolgozóit, kivívta a nemze ti jogegyenlőséget, felszámolta a nemzeti viszályokat, az egységes szövetségi állam rendszerében biz­tosította a Szovjetunió népeinek testvéri együttműködését. A kommunista párt sikeresen megoldotta a nemzetiségi kérdést, a társadalmi fejlődés történetének egyik legbonyolultabb kérdését. A kommunista párt nemzeti politiká. jának életereje abban áll, hogy ez a politika a nemzeti kérdés V. I. Le­nin és J. V. Sztálin által kidolgo zott, világosan megfogalmazott el­méletén alapszik és el választhatat, lan része a proletárforradalomról szóló marxista-leninista tanításnak. A Szovjetunió történelmi tapasz talata teljes mértékben beigazolta az elnyomott népek felszabadítása egyedüli helyes módszerének, a pro­letár nemzetközi módszernek lehető, ségét és célszerűségét. Országunk­ban a burzsoáziának és nacionalis­ta pártjainak felszámolása után a régi burzsoá nemzetek talaján a szovjet rendszer megszilárdulása eredményeként új, szocialista nem. zetek alakultak és szilárdultak meg, amelyek sokkal összeforrottabbak és életképesebbek, mint bármely bur­zsoá nemzet. Minden szocialista nemzetre jel­lemző a világ legélenjáróbb társa dalmi és államrendszerének jelenlé­te, amely mentes a kizsákmányoló osztályoktól. A kizsákmányoló osz. tályok a nemzetek közti gyűlölkö­dés fő szervezői. A mi szocialista nemzeteink magasan fejlett iparral, nagymértékben gépesített mezőgaz. dasággal rendelkeznek. van a maguk gazdag, formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúránk. Nagy hazánk népeinek közös lét. érdekei és nemzeti hagyományai eggyéforrnák. Ez ragyogóan meg­nyilvánul a szovjet társadalom er. kölcsi politikai egységében, a Szov­jetunió népeinek megbonthatatlan barátságában és az életetadó szov­jet hazafiságban. A népek barátsá. gának országunkban győzedelmes kedö ideológiája teljes diadalt ara-, tott a második világháborúban a vadállati nacionalizmus és a faj­gyűlölet imperialista ideológiája fe­lett. Országunk dolgozói a szocialista forradalom nagy vívmányaként, a soknemzetiségű szovjet állam ere. jének és hatalmának forrásaként őrzik és mélyítik a népek barátsá gát Mindaddig, amíg fennáll és vi­rágzik a népek barátsága számunk, ra nem félelmetes semilyen belső vagy külső ellenség. A szocialista állam őrködik a Szovjetunió minden népének érde­kei felett. A Szovjetunió alkotmá­nya nemzetiségtől és fajtól függetle. nül örködik minden állampolgárnak a gazdasági, állami, kulturális és társadalompolitikai élet minden terü. létén való egyenjogúsága felett. Tör­vény bünteti a jogok bármilyen — közvetlen vagy közvetett — korlá­tozását, vagy ellenkezőleg, állam­polgárok kiváltságainak közvetlen vagy közvetett bevezetését faji és nemzetiségi hovatartozásuktól füg­gően, éppúgy, mint minden faji vagy nemzeti kiváltság, gyűlölet vagy megvetés hirdetését. A Kommunista Párt és a szovjet hatalom mindig kíméletlenül harcolt a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása a népek barátsá gának aláásására vagy gyengítésé, re irányuló minden kísérlete ellen. A párt szétzúzta a nép esküdt el lenségeit a trockistákat, a bucha rinistákat, a burzsoá nacionalistá kat, akik a nemzeti gyűlölködés és bizalmatlanság magvát próbálták el hinteni a Szovjetunió népei körében, akik fel akarták éleszteni a nem zeti gyűlölködést és bizalmatlansá got a Szovjetunió népei között. A párt harcol és ezután is harcolni fog a szocialista internacionalizmus el veitől, a szovjet állam lenini ­sztálini nemzetiségi po'itikájától va ló bármilyen eltérés ellen. A szovjet társadalomban nincs osz tályalapja a burzsoá ideológia ural mának, a nacionalizrryis és kozmo politizmus reakciós eszméi terjeszté sének. Nem szabad azonban elfeled­ni, hogy társadalmunkban az em berek bizonyos részének tudatában még vannak kapitalista csökevények és hogy ezeket a csökevényeket az ellenséges kapitalista környezet le hetö módon igyekszik feléleszteni és fenntartani. Nem vagyunk bizto­sítva a számunkra Idegen nézetek kívülről való behatolása ellen. A kapitalista környezet minden eszközt igyekszik megragadni, an nak érdekében, hogy aláássa szocia lista rendszerünk hatalmát; kéme ket és diverzánsokat próbál becsem pészni hozzánk. Ideológiailag inga­tag nacionalista élőítéletekkel fertő­zött burzsoá nézeteket és burzsoá erkölcsöt képviselő elemeket, kar rier-lovagokat és elfajult elemeket próbál felhasználni. Ezért az állán dó és magasfokú politikai éberség olyan tulajdonság, amely elenged hetetlen minden szovjet ember szá mára, bármilyen állást is töltsön be. Mint a sajtó közölte, az olyan tl pusú gyűlölt kalandorok, mint Rju­min, aki az állambiztonsági szer­vekbe befurakodva fejtett ki tevé kenységet, kiagyalt vizsgálati ira­tokkal próbálták felszítani a nemze­ti gyűlölködésnek a szocialista ideo. lógiától idegen érzéseit Durván lábbal tiporták a szocialista törvé. nyességet és jogrendet, kárt okoz. va a szovjet' állam érdekeinek. A nép titkos ellenségeinek ilyen bűnös cselekedetei nem maradhattak és nem maradhatnak büntetlenül. A munkásosztály és a kolhozparaszt­ság megbonthatatlan szövetségére, a népek testvéri barátságára tá­maszkodó szovjet hatalom határo­zottan megvédi a dolgozók érdekeit. A kapitalista országokkal ellen­tétben — amelyekben a reakciós, kizsákmányoló osztályok szítják a nacionalista szenvedélyéket, a sovi­nizmust és fajgyűlöletet — a szo­cializmus országában valóraváltak a népek egyenlőségének és testvérisé gének nagy humánus eszméi. Az in­ternacionalizmus szellemében nevelt szovjet emberek tiszteletben tartják minden nép, a nagy és kis népek szabadságát és nemzeti független­ségét. Mindenkor készek békében és barátságban élni velük. A békés alkotó munkát kifejtő szovjet nép minden lehető módon erősíti a demokratikus táborhoz tar­tozó országok népei barátságának és szolidaritásának kötelékeit. A szovjet emberek szent kötelességük­nek tartják, hogy erősítsék az örök és megbonthatatlan barátságot a nagy kinai néppel és a népi demo­kratikus országok dolgozóival. A népek barátságának szovjet ideológiája a szovjet állam igazsá­gos nemzeti politikája, az egész ha ladó emberiség forró rokonszenvét és támogatását élvezi. A párt a kommunista építés nagy­szabású terveinek teljesítésére szer­vezte a tömegeket, szüntelenül a proletárinternaciorializmus, a világ dolgozóival való testvéri kapcsola tok elmélyítésének szellemében, a Szovjetunió népei megbonthatatlan j barátságának szellemében neveli a szovjet embereket A szovjet ország népei egységének és barátságának minden irányú erősítése, a soknem­zetiségű szovjet állam további erő sítése újabb dicső győzelmek záloga a kommunizmusért folyó harcban. | Az Anlitasiszta Harcosok, a fasizmus áldozatai és rabjai nemzetközi szövetsége végrehajtó bizottságának felhívása Április 11-e, a felszabadult politi­kai foglyok szolidaritásának nem­zetközi napja alkalmából az Anti­fasiszta Harcosok, a fasizmus áldó zatai és rabjai nemzetközi szövetsé­ge végrehajts bizottságának irodája felhívást bocsátott ki. az ellenállás valamennyi résztvevőihez, mindazok hoz, akik átélték a náci haláltábor borzalmát, valamint családjaikhoz és valamennyi ország hazafiaihoz. A bonni és párizsi háborús szer­ződések ratifikálása — hangsúlyoz­j za a felhívás — a német katonai hatalom megújhodását, a megtorlás­ra vágyó agresszív Wehrmacht új létrehozátsát jelentené Éppen ezért mentik fel és helyezik szabadlábra ma a náci gyilkosokat és hóhérokat, éppen ezért alakítanak újra Nyugat Németországban terrorista -katonai szervezeteket és kegyelmeznek meg az árulóknak és a nácikkal együtt működőknek. Éppen ezért üldözik ma az ellenállás harcosait és a béke­védőket, éppen ezért sértik meg a demokratikus szabadságjogokat. A felhívás továbbá felszólít min­dem ellenállási harcost, hogy 1953. április 11-én adózzanak tisztelettel az ellenállási mozgalom hősei és mártírjai, valamint a náci barbár­ság áldozatai emlékének és hogy szilárdítsák meg a bonni és párizsi háJborús szerződés elleni küzdelem­ben akcióegységüket A német nép túlnyomó többségével együtt, — áll a felhívás végén —, követeljétek a békeszerető és demo­kratikus Németország létrehozását, mely nem fogja veszélyeztetni a töb­bi népeket, küzdjetek a nácizmus és fasizmug megújítása és a hazaárulók felmentése ellen. Követeljétek a há­borús bűnösök és a hitlerista hóhé­rok megbüntetését, követeljétek a bebörtönzött ellenállási harcosok és a börtönbe vetett hazafiak szabad­lábrahelyezését, Egyre következete­sebben hazátok függetlenségéért, a szabadságért és a békéért! A kapitalista külföld visszhangja a Szovjetunióban történt árleszállításokkal kapcsolatban ANGLIA. A sDaily Worker« című lap első hasábon részletesen közli Ralph Parker-nek, moszkvai levelezőjének, részletes közleményét a Szovjet­unióban történt újabb árleszállí­tással kapcsolatban. Parker az elő­ző öt árleszállításra rámutatva, meggyőző példákon mutatja be a szovjet nép jólétének szüntelen nö­vekedését A »Times« és a »News Cronicle«, a »Daily Telegraph and Morning Post«, a .jDaily Herald«, a »Man­chester Guardian«, .Western Mail and South News« című lapok rö­viden közölték az árleszállítást. USA A »New York Times* című lap első hasábján közli moszkvai leve­lezőjének, Solsberrynek tudósítását a szükségleti árucikkek árának Szovjetunió-beli leszállításáról. A cikkben megjegyzi, hogy ez a ha­todik általános árleszállítás, me­ljjgJ; az árak háború utáni stabili­zálódása és az 1947-es pénzreform után a szovjet kormány végrehaj­tott. FRANCIAORSZÁG A párizsi lapok hírt adnak a Szovjetunióban történt árleszállí­tásról. A L'Humanité című lap közölte moszkvai levelezőjének részletes tudósítását, melyben ki­fejti a Szovjetunió Minisztertaná­csa, az SzKP Központi Bizottsága határozatának főbb momentumait az új árleszállításokkal kapcsolat­ban. »A szükségleti árucikkek árának széleskörű rendszeres leszállítása mint a lakosság életszínvonala nö­velésének eszköze, — írja a L'Hu­manité — a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya politikájá­nak egyik fő része. Az árak USA-, Franciaország- és más marshalli­zált országokbeli állandó emelkedé­sével összehasonlítva, ami a Szov­jetunió elleni háborús előkészület politikájának következménye, ez a SzovjetunióbeU újabb árleszállítás igen nagy nemzetközi jelentőségű. A tények összehasonlítása, mind­két politika szembeállítása minden becsületes embert prra a megálla­pításra késztet, hogy a szocialista rend fölényben van a kapitalista rend felett, továbbá megmutatja a békepolitika, a közgazdaság és a nép jóléte a Szovjetunióban való rohamos növekedésének fölényét. OLASZORSZÁG Valamennyi demokratikus lap szembetűnő helyen közölte a Szov­jetunió Minisztertanácsának és az SzKP Központi Bizottságának ha­tározatát a Szovjetunióbeli árle­szállításról. Az »Unita« megjegyzi, hogy ez a hatodik árleszállítás, mely a há­ború óta történt a Szovjetunióban, jelentősen növeli a Szovjetunió dolgozóinak amúgy is magas élet­színvonalát. Az »Avanti« ép a »Paese« című lapok megjegyzik, hogy abban az időben, midőn a szocializmus or­szágában az élelmiszercikkek és más árufélék ára 1947 óta lényege­sen csökkent, Olaszországban szün­telenül emelkednek az árak. FINNORSZÁG A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központ; Bizottságának ha­tározata az élelmiszer- és ipari cikkek állami árának újabb leszál­lításáról nagy visszhangra talált Finnország demokratikus társadal­ma és Finnország dolgozó tömegei körében. A demokratikus sajtó cikkeket kijzöl e nagyjelentőségű határozattal kapcsolatban és rá­mutat arra, hogy ez az újabb ár­leszállítás ékesszólóan bizonyítja a szovjet állam erejét és hatalmát, a párt és kormány nagy gondoskodá­sát az ország dolgozóiról. A »TUekansan Sanomat« című lap kiemeli, hogy a Szovjetunióban történt árleszállítás a társadalmi termelés szüntelen növekedésének fényes bizonyítéka. A lap meg­jegyzi, hogy az árleszállítás abban az Időben történt, amikor a kapi­talista világot válság kerítette ha­talmába, midőn állandóan csökken társadalmi termelése, növekszik a munkanélküliség és csökken a ka­pitalista államok lakosságának vá­sárlóereje, ezzel szemben pedig nö­vekszenek az árak. E körülmények között, — írja a lap, — egyre szembetűnőbben kiemelkedik a szo­cialista gazdasági rendszer fölénye a kapitalista rendszer fölött. JAPÁN A japán rádió közlése szerint az Asachi című befolyásos tókiói lap terjedelmes kommentárban számol be az élelmiszerek és ipari árucik­kek árának a Szovjetunióban tör­tént leszállításáról. A lap meg­jegyzi, hogy abban az időben, mi­kor Japán a villanyáramdíjak újabb felemelése előtt áll, a Szovjetunió a háború befejezése után már ha­todszor leszállíthatta az élelmiszer és ipari cikkek árait, mivel a ka­pitalista országoktól eltérően, me­lyek szabad versengést folytatnak, a Szovjetunióban szocialista terv­gazdaság érvényesül. Az árleszállítás következtében a' szovjet nép nagy előnyben része­sült. Japán népére nézve, mely a villanyáramdíjak lényeges felemelé­se előtt áll, irigylésre méltó a Szovjetunióban végrehajtott árle­szállítás. Angol szakszervezetek üdvözlik Csou En-laj elvtárs javaslatát Az angol kereskedelmi alkalma­zottak szakszervezetének konferen­ciáján 1600 küldött 350.000 tag képviseletében lelkes éljenzéssel fo­gadta W. E. Padley elnök megnyi­tóját, amelyben kijelentette: „Csou En-laj javaslata megfelel az általá­nos békevágynak. Kétségkívül kitű­nő alkalom kínálkozik a való té­nyekkel számoló tárgyalások számá­ra amelyeket a legsürgősebben meg kell indítani. Mindnyájan reméljük, hogy mire jövő évi konferenciánk összeül, a józan ész és a bölcseség szétoszlatja a ború és sötétség fel­hőit, amelyek olyan sokáig beár­nyékolták a nemzetközi kapcsolato­kat." A konferencia egyhangúan el­fogadott határozatban őrömmel üdvözölte és melegen helyeselte Csou En.Iaj Javaslatát és ugyan­csak egyhangúan elfogadott hatá­rozatban a tárgyalások meggyor. sítását sürgette, mint első lépést az általános békerendezés felé. Birch, a szakszervezet főtitkára kijelentette: A végrehajtó bizottság hozzájárul mindkét javaslathoz. Re­méljük — mondotta —, hogy hala­déktalanul megindulnak a tárgya­lások s hogy a némzetközi helyzet jelentékeny javulásához fognak ve­zetni Birch végül a népi Kína ENSz-be való felvételét követelte. A yorkshire-megyei szakszerveze­ti tanácsok szövetségének konferen ciája 27 helyi szakszervezeti tanács képviseletében hozott határozatában örömmel üdvözölte Csou En-laj elv­társ Javaslatát és elítélte Eisenho­wert, mert támogatja Csang Kai seket A konferencia határozatban támogatta azt a javaslatot, hogy még ebben a hónapban tartsanak konferenciát Bradfordban a Kelet­Nyugat közti kereskedelem foko­zásáról s erre a konferenciára két küldöttet is választott A bányászszakszervezet skóciai te­rületi végrehajtő bizottsága is öröm mel üdvözölte Csou En-laj elvtárs javaslatát Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratjjtus Köz. társaság néphadseregének főpa irancsnoksága április 7-én közölte, hogy a néphadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek alakulatai Miari és Penamdon körzetében har­cokat folytattak az amerikai-angol beavatkozók és a Iď Szín Man-féle csapatok ellen. Április 7-én az ellenséges repülő­gépekre vadászó lövészek lelőtték az ellenség két repülőgépét. 1 A koreai néphadsereg elsüllyesztett egy ellenséges hadihajót és megrongált két másikat A koreai néphadsereg Korea kele. ti partjainál elhelyezett partvédelmi ütegei elsüllyesztettek egy ellensé­ges aknakutató hajót és megrongál­tak két ellenséges rombolót. Egy ellenséges aknakutató hajó a reggeli ködben megközelítette Ko­rea keleti partjait és tüzelni k ez. dett. A hajó pontos helyzetét azon­nal Jelentették a koreai néphadse­reg egyik partvédelmi ütegének, amely nyomban tűz alá vette az el­lenséges aknakutatót Az első sor. tüz közvetlenül a hajó mellett csa­pódott a tengerbe, majd gyors egy­másutánban telitalálatok érték az ellenséges aknakutató hajót, amely elsüllyedt. Másnap, a 767es és az 558-as számú ellenséges rombolók — nyil­vánvalóan, hogy megtorolják az ak­nakutató hajó elsüllyesztését — megjelentek Korea keleti partjainál. A nehéz partvédelmi lövegek azon­nal tüz alá vették az ellenséges rombolókat, amelyek néhány talá­lat után — kigyulladt lövegtornyok, kai megfordultak és teljes sebesség, gel megfutamodtak.

Next

/
Thumbnails
Contents