Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-08 / 86 . szám, szerda

1953 április 8 ül %20 3 Vratiszlav Krutina elvtársnak. a CsKP Központi Bizottsága titkárának beszéde sithatnánk meg Gottwald elvtárs tik a határozatokat és minden dolutasitásait. Nem elégíthetnénk ki o-ozót rá kell vezetniük a DártGottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján ezeket mondotta: »Mezőgazdaságunk nagy átalakuláson megy át. Az egyéni gazdálkodásról áttér a társas gazdálkodásra.® Továbbá: »De ezzel még nem oldottuk meg a mezőgazdasági termelés kérdését. Hogy ezt a kérdést megoldjuk, határozottan és habozás nélkül hozzá kell fognunk a hektárhozamok fokozásához, a haszonállatok hozamának növeléséhez. Minden hektár termőföldről nagyobb hozamot elérni, fokozni minden egyes haszonállat hozamát — ez legyen a mi irányelvünk. Ezt becsületbeli feladatának kell tekintenie mezőgazdaságunk minden dolgozójának — az EFSz-ekben, az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon, egyszóval falvainkban mindenütt.« Ezek a szavak hiánytalanul kifejezik feladatainkat. Kifejezésre juttatják annak a munkának legfőbb tartalmát és értelmét, amelyet pártunk végez minden faluban, minden mezőgazdasági vállalatban, minden egyes mezőgazdasági dolgozónál. Sok falusi szervezetünkből mindeddig hiányzott a céltudatosság. Másképpen hogy is fordulhatna elő, hogy sok kommunista még nem tagja az egységes földműves szövetkezeteknek. sokhelyütt már néhány éve megelégesznek az előkészítő bizottsággal és nem haladnak tovább, a magasabb típusok felé. Az ilyen szervezetek nem végeznek jó munkát. A céltudatos munka kérdése azonban nemcsak a szövetkezetek építésében, hanem a szövetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások munkájában is megnyilvánul. Nézzük csak, hogyan sikerült pártmunkánkat annak szolgálatába állítanunk, hogy az emberek megismerjék és mindennapi munkájukban alkalmazzák az új, haladó "munkamódszereket a szovjet élmunkások és újítók, valamint a mi legjobb dolgozóink példájára? Igaz, hogy ma már sok jó tapasztalatunk és eredményünk van, de a termőföld és az állatállomány nagyobb részével még mindig régi módszer szerint gazdálkodunk. Gyakran nem müvelik meg idejében a földet, a mélyszántást nem hajtják végre az agrotechnika szabályai szerint, a tarlóhántást nem végzik el mindjárt az aratás után ég elsősorban nem tartják be az agrotechnikai határidőket. A keresztsoros vetést sokkal bátrabban alkalmazhatnák, mert ezt a módszer nálunk is bevált. Még nem vezették be mindenütt az állandó munkacsoportokat és munkabrigádokat, nem vezették be következetesen a végzett munka szerinti díjazást. Ezek a tapasztalatok megmutatják, mire kell irányítanunk a pártszervezetek munkáját és tevékenységét, hogyan kell rávezetni a vezető és felelős elvtársakat, valamint minden kommunistát a hibák kiküszöbölésére. Ha tovább haladnánk a régi úton, ha tovább alkalmaznánk az elavult munkamódszereket és tovább folytatnánk a résri hibákat, nem valóutasitásait. Nem elégíthetnénk ki városi és falusi dolgozóink fokozott igényeit, nem láthatnánk el őket egyre nagyobb mennyiségű hússal, tejjel, tojással, gabonával, burgonyával, cukorral, lennel, gyümölcscsel és zöldséggel. Mezőgazdaságunk képes kielégítő mennyiségben szállítani ezeket a terményeket. De szükséges, hogy munkánk megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyeket pártunk és kormányunk tűzött elénk. E feladatok teljesítésének kell megnyernünk a parasztokat, meg kell győznünk őket és meg kell mutatnunk nekik, hogy ettől függ az ö jólétük biztosítása is. Mit tegyenek tehát pártszervezeteink annak érdekében, hogy gyorsabban haladjunk előre és fokozzuk mezőgazdasági termelésünket? A mezőgazdaság szakaszán előttünk álló feladatok biztosításában pártszervezeteink elsőrendű feladata a dolgozók mozgósitása. A pártszervezeteknek valamennyi kommunistát úgy kell vezetniük, hogy azok rendszeresen és türelmesen meggyőzzék az összes parasztokat és megmagyarázzák nekik a mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló intézkedéseket. A legmeggyőzőbb érv azonban a személyes példamutatás. A legjobb módszer, amellyel a széles tömegeket bevonjuk a feladatok teljesítéséért vívott harcba, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése és szervezése a szocialista munkaversenyben. Gottwald elvtárs kötelességünkké teszi, »hogy jobban, az eddiginél •Sokkal jobban felkeltsük és megszervezzük aa alulról jövő kezdeményezést, a szocialista munkaversenyt és az újítómozgalmat és arra törekedjünk, hogy a dolgozók széles tömegeinek műszaki színvonala fokozatosan megközelítse az élenjáró dolgozók szinvonalát«. A tavaszi munkákban a munkaversenyt úgy kell - megszerveznünk, hogy felajánlásaik alapján két szövetkezet, traktorállomás, állami gazdaság brigád, vagy két dolgozó versenyezzen egymással. A verseny középpontjába a legfontosabb feladatokat kell állítani, amelyek döntenek ia jövő termésről. Kölcsönög látogatásokkal és tapasztalatcserével biztosítani kell a verseny lefolyásának értékelését és ellenőrzését. A munkaverseny sikerét csak az elért eredmények alapján értékelhetjük. Sokkal jobban ki kell használni a legjobb dolgozók példamutatását, a sajtót, a villámújságokat, a rádiót és elsősorban a személyes agitációt. A pártszervezetek csak akkor irányíthatják a kommunisták munkáját és játszhatnak vezető szerepet a tavaszi munkálatok biztosításában, ha ismerik a helyzetet és áttekintésük van ezeknek a munkáknak a menetéről. Csakis akkor tehetnek operatív intézkedéseket, hogy mindenütt kiküszöböljék a felmerülő hiányokat és leleplezzék a hibák okait. Felelősségre kell vonniuk azokat, akik nem teljesígozót rá kell vezetniök a párt- és állami fegyelem betartására. A pártszervezeteknek döntő fel adat jut a kis- és középparasztoknak a kulákok ellen, valamint a szocialista falu építésének elkeseredett ellenségei ellen vívott harcában. Az osztályellenség éppen a tavaszi munkák idején, amikor el dől a jövő termés sorsa, szabotázszsal, különféle ellenséges elméletek terjesztésével és pánikkeltéssel arra fog törekedni, hogy a dolgozókat elvonja a fő feladat teljesítésétől — az összes tavaszi munkák idejekoráni és jóminöségü végrehajtásától. Valamennyi pártszervezet és minden kommunista elsőrendű kötelessége, hogy leleplezzék a kulákok kártevő módszereit, elszigeteljék őket és lehetetlenné tegyék a kisés középparasztok befolyásolását, kiűzzék a kulákokat a szövetkezetekből és különféle tisztségekből, amelyekbe befurakodtak. A kulákok ellen folytatott engesztelhetetlen harcban éberségre és készenlétre kell nevelni minden mezőgazdasági dolgozót. A komrpunisták önmaguk nem építik fel a szocializmust. A pártszervezetek sem biztosíthatják önmaguk valamennyi feladat teljesítését. Arra van szükség, hogy a kommunisták közvetítésével helyesen és következetesen irányítsák az egységes földműves szövetkezetek, a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, 6 Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség munkáját és konkrét feladatokat bízzanak rájuk. A pártszervezeteknek különös figyelmet kell szentelniük a helyi nemzeti bizottság mellett működő nöbizottságokra és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség csoportjainak. Meg vagyok győződve róla, hogy elsősorban minden egyes kommunista, a falvak, az állami gazdaságok és a gépállomások valamennyi pártszervezete minden erejével azon lesz, hogy sikeresen megvalósítsuk az országos pártkonferencia határozatait, az EFSz-ek első országos kongresszusának eredményeit valóra váltsuk és sikerrel végrehajtsuk a tavaszi munkákat. így a tavaszi munkák hatalmas arányú csata kezdetét jelentik majd, amelyet a bőséges termésért, dolgozóink jobb ellátásáért, az egységes földműves szövetkezetek további megszilárdításáért és fejlesztéséért vívunk. Meg vagyok győződve róla, hogy EFSz-eink, állami gazdaságaink és gépállomásaink a pártszervezetek vezetésével és hatásos támogatásával a tavaszi munkák élén fognak haladni. Munkájuk legyen szemléltető példa, amelynek alapján további kis- és középparasztokat nyerünk meg a szövetkezeteknek. Kommunisták, álljatok a szocialista íViunkaverseny élére! Legyetek példakép a munkában," személyes példamutatástokkal váljatok a bevált szovjet munkamódszerek propagátoraivá és agitátoraivá, hogy nagyobb hektárhozamokat érjünk el és fokozzuk a haszonállatok hozamát! Marek Szmidának, az állami gazdaságok miniszterének beszéde Klemenť Gottwald elvtárs szeretett Kommunista Pártunk országos konferenciáján mondott beszámolójában többek között arról beszélt, hogy gondoskodjunk az emberről és a legnagyobb mértékben biztosítsuk számára a közszükségleti cikkeket. Gottwald elvtárs szavai feladatot rónak ránk mezőgazdaságunk dolgo zóira is Elsősorban nekünk kell azzal törődnünk, hogy gyáraink dolgozóit elegendő mezőgazdasági termékkel lássuk el. Tudjuk hogy az ipari dolgozók mint a szocialista gazdaság építésének legfőbb tényezői .segítségünkre vannak munkájuk termékeivel abban hogy mezőgazdasá gi termelésünk tovább fejlődjön Mindnyájan tudjuk hogy piacunkon még mindig nagy hiány mutatkozik mezőgazdasági termékekben, elsősorban teiben tojásban és vajban noha piacunkat sokkal nagyobb mértékben látjuk el ezekkel a termékekkel, mint a kapitalizmus idején. A határozat, amelyet pártunk és kormányunk tavaly hozott az állattenyésztés fokozásáról, mindnyájunknak megmutatja, 'hogy az állattenyésztés fejlesztéséhek döntő tényezője az állatok helyes gondozása mellett a kielégítő takarmányalap. A hiányok abból következnek hogy réteink és legelőink hozama sokkal kisebb, mint- amennvit elérhetünk Nem teljesítjük mindenütt a termelöföldeken a takarmányvetés tervét. Gyakran az is előfordul, hogy a takarmányokat nem használjuk ki helyesen, nem takarékoskodunk velük és a behozatalra támaszkodunk Pártunk és kormányunk ma kisés középparasztjainknak megad min den lehetőséget, gépeket, műtrágya anyagi eszközöket bocsát a rendelke zésükre. Ezenfelül pontos útmutatásokat ad nekünk, hogyan fokozzuk a talaj termőképességét, hogyan növeljük a haszonállatok hozamát. így csakis a szocialista állam gondoskodhatik a parasztokról! Ha réteínkről és legelőinkről bősé ges takarmánytermést akarunk begyűjteni törődnünk is kell velük. Ki kell irtani a bokrokat, el kell távolítani a nagy köveket javítani és trá gyázni kell a talajt, utána kell vetni a télen kifagyott vetést és hengerelni kell a földet Különösen a határmenti vidékeken kell nagyobb figyelmet szentelni a réteknek és a legelőknek és el kell végezni a szük séges talajiayitási munkálatokat Emellett növelni kell mindenütt ^ füves-herés vetésterült tekét aho' r/t a távlati terv lehetővé teszi Nem szabad megfeledkeznünk a répa. a szudáni fű és a tehérhe.e vetésterii létének kiterjesztéséről, valamint a másodnovények termesztéséről sem Ezért nagyobb gondot kell fordí tanunk a munka jó megszervezésére, amint azt a Szovjetunióban láttuk és amint azt új egységes föld műves szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban bevezettük. Elsősor ban az állandó takarmánytermesztő brigádokról és csoportokról van szó. amelyek egész éven át gondoskodni fognak arról, hogy elegendő takarmányunk legyen Ha megvalósítjuk ezeket az intézkedéseket, biztosan véget vetünk annak !a helytelen elméletnek. hogy a rétet csak egyszer lehet kaszálni Le kell számolnunk azzal a gyakorlattal is. hogy csak ott silóznak, ahol betonsilógödrök vannak. Klement Gottwald elvtárs újévi beszédében mezőgazdaságunk kérdéseivel foglalkozva a fajállatok tenyésztésének fontosságáról is megemlékezett. Mezőgazdasági dolgozóinknak mezőgazdasági kutatóinknak, minden állattenyésztési dolgozónak az a feladata hogy megjavítsák tenyészállataink tulajdonságait és fokozzák hozamképességüket Ezen a téren is még sokat tanulhatunk a szovjet mezőgazdaság állattenyésztő mestereitől. A tanyészallatok tulajdonságainak megjavitá sával függ össze az egészséges és erős egyedek helyes kiválasztása és elosztása. Ezt már a borjaknál és az üszőknél kell kezdeni. Arra is ügyelni kell, hogy a tenyészállatokat he lyesen és idejében párósitsuk. Az új haladó zootechnika álkal mazására már sok szép példánk van Az ' egész köztársaságban , ismerik • a galántai Jurina elvtárs nevét, aki P A Maünyinova módszerével 41 literre, sőt még többre fokozta 9 tehenek maximális tejelöképességét, is merik Matyejka elVtársnö nevét aki a pouszteki EFSz-ben szovjet mintára izletesebbé teszi a sertések takarmányát és a gondjára bizW állatoknál naponta 75—154 dekagrammos súlygyarapodást ér el Sok más mezőgazdasági dolgozóink iis meggyőződött róla és munkájaval bebizonyította. hogy a haszonállatok hasznosságának fokozásában nincs felső határ, ha alkalmazzuk a haladó szovjet agrtibiológia elveit. Bebizonyították. hogy ehhez csak új munkamódszerekre és nagyobb tudásra van szükség. Amikor a szovjet kolhozparasztok ellátogattak hozzánk, megmagyarázták nekünk, hogy a borjút születése után azonnal tiszta ronggyal vagy szalmával kell megtörülni és úgy kell gondoskodni róla. ahogy azt Steimann professzor teszi a karavaievói gulyában. Sokkal előnyösebb, ha a borjakat Steimann-féle fülkékben helyezzük el. nem pedig a közös istállóban. Az istállók átalakítása és új istállók építése olyan feladat, amelynek megoldására a szövetkezeti tagoknak egész övben gondolmok kell es nem csupán az őszi vagy téli hónapokban. Az átalakításokhoz szükséges anyagokat elsősorban helyi forrásokból kell megszereznünk. Mezőgazdasági dolgozóink, szövetkezeti tagjaink és állami gazdaságaink dolgozói hála pártunk és kormányunk gondoskodásának, hála a szovjet emberek tapasztalatainak és sokoldalú támogatásának fokozatosan megszabadulnak a nehéz és megerőltető munkától, szovjet tanítóik jó tanítványai lesznek és saját maguk is a bőséges termés, a magas hozamok mestereivé válnak. Marek Csulen földművelésügyi megbízott beszéde / Néhány szót szeretnék mondani a gép_ és traktorállomáisok és az EFSz-ek együttműködéséről. Ez a kérdés igen fontos szerepet játszik szocialista falunk felépítésében. Gottwald elvtár

s a CsKP országos konferenciáján hangsúlyozta, hogy ,.az EFSz-ek földalapjának kiterjesztése és a mezőgazdasági termelés általános feladatai — fokozni a hektáronkénti terméshozamokat é^ a haszonállatok hozamát — egyre élesebben felveti a mezőgazdasági munkák gépesítésének kérdését". EFSz-einket csak széleskörű gépesítéssel és gépállomásaink jó munkájával szilárdíthatjuk meg. Persze még sok olyan ember akad, akik ezt a tényt nem ismerik el eléggé. Üjra és újra ismételnünk kell a halhatatlan Sztálin szavait: „A kolhozmozgalom további fejlődése és a kolhozok építésének fellendülése a kolhozparasztokat és a vezető dolgozókat egyaránt meggyőzték arról, hogy az alapvető mezőgazdasági termelőeszközök összpontosítása az állam, az állami gépállomások kezében, az egyetlen eszköz, amellyel biztosíthatjuk a kolhoztermelés növekedésének gyors ütemét." Feladatunk ezért az. hogy fokozzuk a géppel végzett mezőgazdasági munkák számát és egyben megjavítsuk a ma már rendelkezésünkre álló traktorok é

s egyéb gépek munkáját. Ezen a téréin nagy feladat előtt állunk. A Szovjetunióban már 170 faj. ta mezőgazdasági munkát gépesítettek, nálunk pedig csak 48 fajta munkát végzünk gépekkel. Ég ami még rosszabb traktorosaink ezeket a munkákat is nem egyszer Igen kevéssé kielégítően teljesítik. Melyek azok a szakaszok, amelyeken most, a tavaszi munkák idején jobbá kell tennünk gépállomásaink munkáját ? Elsősorban meg kell javítanunk és el kell mélyítenünk a gépállomások é

s az egyes EFSz-ek baráti együttműködését. Enélkfil az együttműködés nélkül mezőgazdaságunk nem fejlődhetne olyan iramban, amilyennel a szovjet mezőgazdaság fejlődött és fejlődik. A j5 együttműködés alapja a hektárhozamok fokozásáról szóló szerződés és az ebből következő kötelességek kölcsönös következetes teljesítése. Nagy fontosságú Intézkedés az a határozat, amelynek értelmében a traktorosokat a szövetkezet tagjainak sorából választják ki és munka sységek szerint díjazzák őket. Hogy állandóan fokozzuk a hek I tárhozamokat, gépállomásainkon, úgy kell kiépíteni az agronómusok hálózatát, ahogyan azt az ezévi január 29-i kormányhatározat előírja. Nem lehetünk megelégedve a gépállomások agronómusaínak eddigi munkájával. Nem törődtek eleget a traktorosmunkák minőségével, a helyes vetésfolyamatokkal, neim terjesztették szövetkezeti földeinken kielégítő mértékben a szovjet tapasztalatokat. Nem tűrhetjük, hogy agronjmusaink küldönc- és hasonló szolgálatokat teljesítsenek, de ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy egyre jobban elmélyítsék tudásukat és kizárólag agronómusmunkával foglalkozzanak. A gépállomás jó agronómusa a szöveycezetesek tanácsadója, a gazdálkodás haladó módszereinek terjesztője és résztvesz a szövetkezeti termelés megszervezésében. Most van a tavaszi munkák ideje. Igen fontos, hogy éppen most, a végzett munka rendszeres ellenőrzésével biztosítsuk a föld megművelésének jó minőségét. Bbben is a szovjet gépállomásoktól é

s kolhozoktól kell tanulnunk, amelyek a végzett mimka minőségi ellenőrzésének igen nagy figyelmet szentelnek. A szovjet agronómusok nem tűrnek rosszán végzett munkát és ha akad olyan trak- torista, aki rosszul dolgozik, az agronómus nem engedi meg, hogy a kolhoz fizessen a munkájáért és a traktorosnak újból el kell azt végeznie. Ezt a gyakorlatot a mi gépállomásaink és járási nemzeti bizottságaink agronómusainak is <sl kell sajátítani ok és idejük túlnyomó részét arra kell szentelniök, hogy közvetlenül a falvakban és a mezőn biztosítsák a feladatok teljesítését Ezen a téren haladéktalanul gyökeres változásoknak kell bekövetkezniök. EFSz-einknek is ragaszkodniok kell ahhoz, hogy a munkát a megkötött szerződés szerint következetesen elvégezzék és nem szabad megfizetniök a gépállomásnak azokat a munkákat. amelyeket gondtalanul végeztek el. A gépállomások állandó fejlődése és az Egységes Földműves Szövetkezetek szakadatlan gyarapodása megteremti annak kedvező előfeltételeit, hogy egyre jobban terjedjen a szocialista munkaverseny, egyre fokozódjék a dolgozók kezdeményezése és így olyan hatalmas erő jöjjön létre, amely képe® kiküszöbölni az eddigi hiányokat és biztosítani azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyeket pártunk és kormányunk állított a mezőgazdaság elé.