Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-04 / 84 . szám, szombat

1953 április 1 Ö JSZ0 3 A magyar nép legnagyobb ünnepe írta: FÜREDI JÓZSEF, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzula \ magyar nép legnagyobb nem­zeti ünnepét, felszabadulásának nyol­cadik évfordulóját ünnepli április 4-én. Nyolc esztendővel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a hős Szov­jet Hadsereg Magyarország egész te­rületét a hitleri fasiszták és ma­gyar csatlósai uralma alól. A szovjet nép fiai Sztálin katonái, vérük hullaj­tásával. életük feláldozásával harcol­ták ki az évszázados elnyomatás alatt szenvedő magyar nép számára is a szabadságot, a nemzeti függetlenséget. Győzelmük nyomán széjjelomlott a magyar nép börtöne: a földbirto kosok és nagytőkések népelnyomó állama. Oj fejezet nyílt a magyai történelemben, a nemzeti felemelke­dés, a fejlődés, a szocializmus építé­sének boldog korszaka. Nehéz és küz­delmes nyolc év munkájával a Szov­jetunió és Sztálin elvtárs állandó ba­ráti segítségével jutott el a magyar dolgozó nép idáig. A fasiszta háború után az ország rommá lett és több mint 600.000 em ber pusztult el a háború során. A saját sorsának urává lett magyar nép azonban nem riadt vissza sem a ro­moktól, sem a tengernyi nehézség­' tői. Nem riadt vissza az ellenség nyüt és alattomos fenyegetéseitől sem és törhetetlenül követte a magyar dol­gozók nagy pártjának, a Magyar Kommunista Pártnak és szeretett ve­zérének, Rákosi Mátyás elvtársnak or­szágépítö munkára s a nép ellensége elleni kérlelhetetlen harcra hívó sza­vát. A magyar nép a párt mögé tö­mörülve verte vissza az amerikai im­perialisták és hazai bérenceik támadási kísérleteit. Szétzúzta a Mindszenty vezette klerikális reakció hazaárulás; cselszövéseit, meghiúsította a Tito-fa­siszta banda provokációit, a Rajk­banda véres polgárháborúra irányuló összeesküvését. Leleplezte és szétzúzta a »baloldali« szociáldemokratának ál­cázott kémek mesterkedéseit, tgy valósult meg, hogy az urak elmaradt, elkorhadt Magyarországának romjain életerős, független, rohamosan fejlődő és gazdagodó Magyar Népköztársaság áll, amelyben minden hatalom a mun kásosztály vezette dolgozó népé. A felszabadulás óta eltelt nyolc év alatt a magyar nép a Szovjetunió ál­landó. önzetlen segítségével, a barát: népi demokratikus államokkal való szoros együttműködéssel hatalmas léptekkel haladt előre a fejlődés út­ján. Mint Rákosi Mátyás, a magyar nép szeretett vezére mondotta: »Űj országot építünk, melyben új nemzet, a szocialista Magyarország van kiala­kulóban.* A Magyar Népköztársaság ország­gyűlésén a nép általános titkos vá­lasztása során megválasztott képvise­lői — munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek ' — hozzák az ország törvényeit. Az, állam apparátusban egyszerű dolgozó emberek — köztük 6.000-nél több nő —töltik be az irá­nyító kulcspozíciókat. A városokban és falvakban működő helyi tanácsok­ban a dolgozó nép 220.000 választott képviselője gyakorolja az államhatal­mat, az igazi demokrácia szellemében szolgálja a lakosság anyagi és kultu­rális fejlődését. Magyarország felszabadulása előtt a hárommillió koldus országa volt, ahol a dolgozók munkájának gyümöl­cseit a kiváltságos semmittevők szűk csoportja élvezte. A nemzeti jövede­lem 60 százalékát a lakosság 20.6 százaléka élvezte. A népi demokrácia köztulajdonba vette a tőkések gyárait, bankjait és egyéb vállalatait, felszámolta a nagy­birtokrendszert és 1.8 millió hektár földet osztott fel 642.000 parasztcsa­lád között. Nyolc év fejlődése után Magyarország nemzeti jövedelmének 86.6 százalékát már a szocialista szektor szolgáltatja. A szocialista nem­zetté fejlődő magyar nép csaknem teljesen felszámolta az embernek ember által történő kizsákmányolá­sát. A Magyar Népköztársaságban gyors ütemben erősödik a szocialista nem­zetet jellemző magasan fejlett ipar és a nagyüzemű, gépesített mezőgaz daság. Az ötéves terv során 341 gyár épül, ami azt jelenti, hogy átlag 5—6 naponként egy-egy új gyár létesül. A szocialista iparosítás eredménye­ként új iparágak keletkeztek, meg­született a magyar gépkocsigyártás, a bányagépipar, az építőipari gép­gyártás Felvirágzott a szerszámgép­ipar, a műszenpar, a vegyiipar Magyarország hatalmas léptekkel kö­zeledik az ötéves tervben kitűzött célja: »A vas-, az acél-, a gépek or­szága. felé. H atalmas arányban fejlődik az ország további iparosodásának és honvédelmének szilárd alapja, a ne­hézipar. 1952 végén a magyar ipar háromszor annyit termelt, mint 1938­ban. Magyarország az elmaradt me­zőgazdasági jellegű országból ipari oiszággá változott, amelynek egy főre eső széntermelése 40 százalékkal múl­ja felül Franciaországét, a nyersvas­és acéltermelés terén pedig túlszár­nyalta Japánt és Olaszországot. Az 1952-es évben 150 gyár létesült Magyarországon, köztük olyan jelen­tős üzemek, mint a 700 kbm-es diós­győri nagyolvasztó, az Alföld szívé­ben létesült jászberényi aprító gép­gyár, a legmodernebb gyógyszereket előállító hajdúsági gyógyszergyár stb A magyar ipar termelése 1952-ben 23.6 százalékkal emelkedett 1951-hez viszonyítva, s túlszárnyalta az 1938. évi színvonal háromszorosát. Ez any­nyit jelent, hogy 1952-ben a gyáripar 15 naponként fejlődött annyit, mint a Horthy-rendszerben egy év alatt. Különösen gyors ütemben emelke­dik az ipari nyersanyagok termelése Egyetlen év során 4.6 millió tonnával növekszik a szénbányászat hozama, 44.3 százalékkal a nyersvastermelés. 50 százalékkal emelkedik az alumíni­umgyártás. 1953-ban munkába len­áiil a magyar nehézipar legnagyobb üzeme, a Duna mellett épülő Sztálin­vasmű, amely már ezévben vasat, acélt, kohókokszot ad a népgazdaság­nak. Továbbfejlődik a vasmű dolgo­zóinak városa, Sztálinváros. Magyar­ország első tudományos terv alapján létesült szocialista városa, melynek lakói kivétel nélkül modern, tágas, távfűtéses lakásokban élnek. Ipari fejlődésünk nagyszerű ered­ményeit döntő mértékben elősegítette a Szovjetuniótól kapott mindenirányú segítség, azonkívül az a szoros baráti együttműködés és segítőkészség, amely Csehszlovákia és Magyarország kö­zött fennáll és egyre erősödik ipari vonatkozásban is. A szovjet kolhozok lelkesítő példája és az élenjáró termelőszö­vetkezetek szép eredményei nyomán tovább fejlődött hazánkban a me­zőgazdasági szövetkezeti mozgalom. 1952 végén a mezőgazdaság szocia­lista szektora (az állami birtokok és a szövetkezetek együtt) elérte az ország összes szántóterületének 37.3 százalékát. Egyedül 1952-ben 92.400 dolgozó család lépett a szö­vetkezeti termelés útjára 713.500 kat. hold szántóterülettel. Hazánk­ban 5315 termelőszövetkezet és csoport működik. A termelőszövet­kezetek összterülete 2,606.000 kat. hold, összes tagjainak száma 446.900. A fejlett ipar és a nagyüzemi gépesített mezőgazdaság kialakulá­sával párhuzamosan egyre határo­zottabban felismerhető Magyaror­szágon is a szocialista nemzet to­vábbi jellemző vonása, a lakosság általános magasmüveltségi színvo­nala. Míg a múltban a tudás, a műveltség a gazdagok szűk köré­nek kiváltsága volt, ma a 9.5 mil­lió lakosú Magyarországon közel 1,4 millió fiatal részesül iskolai ok­tatádban. A középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemi hallga­tók 58 százaléka munkás- és pa­rasztcsaládok gyermekei. Magyar­országon minden 10.000 lakosra 51 főiskolai hallgató esik, háromszor annyi, mint 1938-ban. E téren Ma­gyarország túlszárnyalt olyan ka­pitalista, országokat, mint Anglia, Franciaország, Svájc, vagy Hollan­dia. Míg a Horthy-rendszerben az iskolaköteles gyerekek közel egy­negyede a négy elemit sem végezte el, addig az 1952/53-as tanévben az iskolakötelesek 99 százaléka irat­kozott be. Ebben az évben az álta­lános iskola Vm. osztályát 100.000 tanuló végzi el. j Abban, hogy a magyar kultúra az egész nép közkincse lett, s a magyar nép milliói lelkesen, tevé­keny módon kapcsolódhatnak be hazánk szellemi életébe, döntő ré­sze van a szovjet kultúra ösztönző, tettekre buzdító példájának. Felso­rolhatatlan azoknak a szovjet írók­nak, tudósoknak, művészeknek a névsora, akik tanácsaikkal, útmu­tatásaikkal segítették a magyar kultúra dolgozóit. 1952-ben 4.7 millió ember volt a színházban, 1.1 millió operában, 85 millió moziban, a Munkáosy­kiállításnak 430.000, a .Kommuniz­mus útján« kiállításnak egy hónap alatt több, mint 200.000 nézője volt. Egy év alatt 34 millió könyv je­lent meg. Könyvtármozgalmunk fejlődésére jellemző, hogy az or­szágban kb. 16—17.000 könyvtár van, minden 600 emberre jut egy könyvtár. N Kulturális fejlődésünk mennyi­ségben növekedése mellett gyorsan fejlődik a minőségi színvonal is. Ez kifejezésre jutott az 1952-es év­ben abban is, hogy két fiatal írónk lett kitüntetve Sztálin-díjjal. Film­jeink nemzetközi elismerését feje­zi ki, hogý az 1952-es karlovévary-i filmfesztiválon három magyar film kapott dijat. K.tilön ki kell emelni sportkul­túránk fejlődését és nagyszerű eredményeit. A magyar sportolók a helsinki Olimpiászon 16 olimpiai bajnokságot és 42 aranyérmet nyertek, amellyel megbecsülést és rokonszenvet szereztek nemcsak hazánknak, hanem az egész szocia­lista tábornak is, amelynek spor­tolói a Szovjetunióval az élükön szintén hatalmas sikereket értek el. A népi demokratikus Magyaror­szágon Sztálin elvtárs zseniális ta­nítására támaszkodva az egész ter­melés a dolgozó nép növekvő anya­gi- és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja, ellentétben a tőkés országokkal, ahol a termelés célja a monopol­tőkések maximális profitjának biz­tosítása a dolgozók legkegyetle­nebb kizsákmányolása útján. Az ötéves terv időszaka alatt 130 százalékkal növekszik az ország nemzeti jövedelme, 650.000 fővel emelkedik a dolgozók száma, a la­kosság életszínvonala pedig eléri az 1938. évi színvonal kétszeresét. Az emberről való szerető gondoskodás eredményei tükröződnek a dolgo­zók egészségét szolgáló törvények­ben, a földalatti gyorsvasút építé­sében, amelyen 16 perc alatt 50.000 ember utazhat a főváros egyik vé­géről a másikba, az új százezer nézőt befogadó Népstadion építésé­ben, stb, A magyar nép megtanulta új­fajta szocialista hazaszeretetével szeretni megújhődott hazáját. A nép szocialista hazaszeretete teszi a Magyar Népköztársaság határai­nak, a békének szilárd, erős őrévé a magyar néphadsereget, amely büszkén vallja magát a felszabadí­tó Szovjet Hadsereg fiatalabb test­vérének, tanítványának és fegyver­társának. Szocialista hazaszeretet és a proletárinternacionalizmus for­ró szolidaritásának szálai fűznek bennünket mindenekelőtt a nagy Szovjetunióhoz, a népi demokrati­kus országokhoz és a világ haladó imperialistaellenes erőihez. Merőben újtípusú, a történelemben ezelőtt nem ismert politikai-, gazdasági­és kulturális kapcsolatok azok, amelyek e szabad országok népeit egymáshoz kapcsolják. Jellegzetes­ségük, hogy az egyenjogúság, a gazdasági együttműködés, a nem­zeti függetlenség tiszteletbentartá­sának elvein alapulnak, hogy szilárd bázisuk az egymást segítésnek és a közös fellendülés elérésének őszinte vágya. A magyar nép felszabadulásá­nak nyolcadik évfordulóján a soha el nem múló hála, a törhetetlen hűség érzésével szívében fordul fel­szabadítója é s védelmezője, a ha­talmas Szovjetunió felé. K ülönös jelentőséget ad fel­szabadulási ünnepünknek, hogy a dicső Szovjet Hadsereg április 4-én szabadította fel Bratislavát is és így szeretetünk és hálánk e napon közösen nyilvánul meg felszabadí­tónk, a nagy Szovjetunió és dicső emlékű Sztálin elvtárs felé. Johan Koplenig beszámolója Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülésén a választások utáni osztrák helyzetről Az „österreichische Volksstimme" közli, hogy Johann Koplenig, Ausz­tria Kommunista Pártjának elnöke a választások utáni osztrák helyzetről beszámolót tartott Ausztria Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának plenáris ülésén. A választások kimenetele nem ol­dotta meg országunk alapvető pro­blémáit — mondotta többek között beszámolójában Koplenig elvtárs. — A tömeges munkanélküliség tovább­ra is fennáll, újabb elbocsátások vannak napirenden, a teljes foglal­koztatottságról már nem esik szó. Az osztrák ipar egyre növekvő elhe­lyezési nehézségei a helyi és kisipar tönkremenetele, az új áremelkedések — megannyi bizonyítéka annak, hogy a helyzet tovább éleződött. Nem kétséges, hogy ennek hatása közeljövőben a bel- és külpolitikai téren egyaránt megmutatkozik majd. Az ország dolgozó lakossága és a demokrácia szempontjából a legko­molyabb és a legnagyobb veszély azonban az új kormány megalakítá­sában jelentkezik. A helyzet komoly­ságára vall az a tény, hogy a fasisz­ta „függetlenek szövetségét" be akarják vonni a kormányzásba. Az új kormány megalakításával Raabot bízták meg, a vállalkozók leghűbb védelmezőjét, az egykori Heimwehr-vezetőt, aki annak idején Starhemberg kezébe tette le az es­küt. Bármilyen legyen is az új kormány személyszerinti összetétele, az új koáliciós kormány programmja már teljesen világosan látható. Ez a pro­gramm, amelyet Raab már nyíltan hirdet, az úgynevezett Kamitz-ter­ven alapul. A Kamitz-terv lényegé­ben azt jelenti, hogy az egyre élese­dő válság terheit a dolgozó lakosság­ra akarják áthárítani és az országot az eddiginél még jobban be akarják vonni a nyugati tömbbe. Az utóbbi hetek eseményei — folytatta továbbá Koplenig elvtárs — Raabnak kormányalakítással való megbízatása, Hartleb fasiszta mun­kásgyilkosnak parlamenti elnökhe­lyettessé való megválasztása, az újabb tömeges munkáselbocsátások — sok szocialista munkás előtt meg­világítják, hogy az Osztrák Szocialista Párt veze­tősége nem nyújt védelmet a poli­tikai és szociális reakció ellen, sőt előkészíti a talajt egy olyan rendszer számára, amely élező­dő politikai reakciót és fokozódó kizsákmányolást jelent a dolgozó lakosság részére. Az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Néppárt minden látszólagos ellentét ellenére tökéletesen meg­egyezik az amerikaiak utasításainak végrehajtásában. Megegyeznek ab­ban a célkitűzésben, hogy Ausztriát ugródeszkaként akarják felhasználni a szomszédos országok ellen — mon­dotta befejezésül Johann Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjának el­nöke. A koreai-kinai javaslatok kedvező világvisszhangja Világszerte örömmel üdvözlik Kim­Ir-Szen marsall és Peng Teh-huai tábornok Mark Clarkhoz intézett vá­laszlevelét, amelyben bejelentették, hogy hozzájárulnak a beteg és a sebesült hadifoglyok kicseréléséhez és a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok haladéktalan folytatását javasol­ják. Egy Reuter-jelentés szerint kü­lönféle országok ENSz-küldöttei „lel­kesen üdvözölték azt a hírt", amely szerint a koreai-kínai fél „javasolja a fegyverszüneti tárgyalások újbóli megkezdését és hozzájárul a beteg és a sebesült hadifoglyok kicserélésé­hez". Az „Associated Press" jelen­tése szerint a hírt „megelégedéssel kommentálták", amint az ismeretes­sé vált az ENSz-ben. „Nagyon biztató hír" — jelentette ki Lester Pearson, az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésének elnö­ke. „Véleményem szerint a koreai­kinai javaslat nagyon kielégítő", mon dotta Sir Gladwyn Jebb, Nagy-Bri­tánnia ENSz-küldötte. L. N. Palar indonéz küldött kijelentette, hogy ez a Javaslat „a megoldás kezdetét jelentheti". Dajal indiai küldött sze­rint a koreai-kínai javaslat híre „jó hír". Hasonló véleményen volt Pa­kisztán küldötte is. Entezam iráni küldött ezeket mondotta: „Nagyon örvendek a hírnek. Ez az első jó hír, amelyet a most ülésező közgyűlésen kaptunk." Az angol sajtó jelentős része nagybetűs címekkel, első oldalon közli Kim-Ir-Szen marsall és Peng Teh-huai tábornok javaslatát. A „The Observer" diplomáciai tudósí­tója rámutat, hogy a koreai-kinai fél lépésének indítéka „megegyezés elősegítésére irányuló őszinte szán­dék." Az „AFP" jelentése szerint londoni diplomáciai körökben az 4 vélemény alakult ki, hogy a javasla­tot el kell fogadni. A koreai arcvonalon tartózkodó amerikai tisztek és katonák is öröm­mel üdvözölték Kim Ir Szen és Peng Teh-huai javaslatát. Victor Kendrick, az „United Press" tudó­sítója jelentette, hogy az amerikai katonák „kedvezően fogadják a be­teg és sebesült hadifoglyok kicse­rélésére' tett javaslatot." Az „Uni­ted Press" hírügynökség egyik már­cius 30-án Szöulból keltezett jelenté­se szerint egy hivatalos személyiség kijelentette: „Lehetővé kell tenni, hogy a koreai-kínai javaslat" az egész hadifogoly kérdés zökkenő­mentes megoldásához és ezen át a koreai fegyverszünet megvalósulá­sához vezessen." A Rosenberg-házaspár ügyvédje útján perújrafelvételi kérelmet terjesztett elő Az ártatlanul halálra ítélt Rosen­berg-házaspár hétfőn ügyvédje út­ján perújrafelvételi kérelmet terjesz­tett az Egyesült Államok legfelső bírósága elé. A kérelemben hangsú­lyozzák, hogy az a bíróság, amely ügyükben ítéletet hirdetett, hamis tanúvallómásokra támaszkodott. A perújrafelvételi kérelem be­nyújtása következtében a március 30-ra kitűzött kivégzés elhalasztást nyert Tbilisz' dolgozói elbúcsúztak Yves Farge-tól Március 31-én Tbilisz dolgozói mélységes gyásszal búcsúztak Yves Farge-tól. Reggeltől kezdve végtelen áradatban vonultak az épülethez Grúzia dolgozói és búcsút vettek at­tól az embertől, aki a békeharcban szerzett kiemelkedő érdemeivel ki­vívta a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szeretetét és meg­becsülését. Yves Farge koporsóját vörös és fekete selyem drapériával borított tágas teremben, virágokkal körül­vett emelvényen helyezték el. Eljöttek búcsúzni a francia nép hü fiától, a lelkes hazafitól, a bátor békeharcostól, a gruz tudomány, művészet és irodalom művelői, a párt- és szovjetfunkcionáriusok, a munkások, a tanulók. A ravatalnál áll az elhúnyt hitvese. Itt van Za­harij Cshubianisvili, a Gruz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke, ott van­nak Vlagyimir Chovrebasvili és Va­szilij Budzsiasvili, Grúzia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának titkárai. A teremben gyászdallamok hang­zanak. A ravatalnál három percen­ként váltják a díszőrséget Yves Farge koporsóját Tbilisz re­pülőteréről repülőgépen Moszkvába szállították. A repülőtéren Ucsa Dzsaparidze, Grúzia népművésze, a gruz békebizottság alelnöke mon­dott búcsúztatót.

Next

/
Thumbnails
Contents