Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-24 / 100. szám, péntek

' 05 SZ

U 1953 április 24 Vita a Nemzetgyűlésben az 1953. évi állami költségvetésről Építő iparunk további fejlesztéséért Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint építkezési iparunk a mult évi tervet 97 százalékra teljesítette. Erről beszélt J. Bina képviselő beszédében. Ez nem 100 százalékos teljesítés, azonban a legmagasabb fokú teljesítése a tervnek az egész ötéves terv folyamán és államosított építkezési iparunk előnyeit igazolja és építkezési iparunk államosítása óta való feltartózhatatlan fejlődéséről tanúskodik. Igy az elmúlt 1952-es év folyamán gazdaságunk számára 287 ki lométer hosszúságú országutat, 200 kilométer vasutat, 1616 méter hidat, 1,073.868 négyetméter termelési csarnokot, mintegy 8 millió kilowattóra kapacitású víz. és hőerőművet, 599 kilométer vízvezetéket és csatornázást mellékágazatok nélkül, 24.059 lakásegységet, ami 1,085.557 négyzetméter lakóterületet képvisel, 10.655 tanuló számára szolgáló iskolákat, 3000 ágyat befogadóképességű kórházakat, 6383 négyzetméternyi különféle elárusítóhelyet, 12 millió tégla évi kapacitásai téglagyárakat, 873 méter összhosszúságú alagutat és 24 kilométer hosszúságú távfűtést helyezett üzembe. Szocialista építkezéseink és a nagy vízierőmüvek felépítésével Gottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján azt a feladatot tűzte ki — mondotta beszédében többek között M. Hrušková-Rozsypalová képviselőnő — hogy iparunk és mezőgazdaságiunk termelési lehetőségeinek keretében megjavítsuk a lakosság napi szükségleti cdk kekkel való ellátását, főleg, hogy a közszükségleti cikkek alapjait összhangba hozzuk a vásárlóképes kereslettel. Ami a közszükségleti cikkeket illeti, nem mentegetödzhetünk azzal, hogy könnyű- és élelmiszeriparunk kapacitása nem volt képes elegendő mennyiségű ilyen árucikket gyár. tani. Nehézségek vannak ugyan a nyersanyagok behozatalában és ezért Gottwald elvtárs a CsKP konferenciáján mind a könnyűipari, mind az egyéb iparban dolgozó gazdasági dolgozóink lelkére kötötte, hogy meg kell szokniok azt, hogy a hazai piac számára is bőséges választékú árucikkeket gyártsanak és a behozott nyersanyagokat izlésessen dolgozzák fel. Megtörténik azon ban, hogy a fogyasztók kezébe A gottwaldi ötéves terv ötödik éve feladatainak nagysága — mondotta beszédében P. SimonkováHrubá képviselő — megfelel dolgozó népünk egyre növekvő követelményeinek és szükségleteinek. E feladatok teljesítésével még tovább haladunk az életszínvonal emelésében és további nagy sikereket aratunk. Az a fő és alapvető eszköz, amely lehetővé tette számunkra a tervfeladatok rendszeres teljesítését — a szocialista munkaverseny. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a szocialista munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A szocialista munkaverseny kifejezi az élenjáró dolgozók kölcsönös elvtársi segítségét, melyet azok, akik nagyobb gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal rendelkeznek, a lemaradóknak nyújtanak. Egyre jobban akarunk élni. Hogy ennek a követelménynek eleget tehessünk, többet kell termelnünk. Többet csak akkor termelhetünk, ha az új munkamódszerek segítségével az eddigi normák túlszárnyalásában még gazdaságosabban fogjuk kihasználni a termelési berendezéseket és feltárjuk a tartalékokat. Habár a májust köszöntő szocialista munkaverseny fejlődése a ragyogó eredmények egész sorát mutatja, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még számos hiányosság és nehézség áll előttünk, melyek ellen következetes harcot kell szerveznünk. Az állami és munkafegyelem bármilyen megsértésére úgy tekintsünk nemcsak olcsó villamosenergiál adunk gazdaságunknak, hanem a szovjet kommunista építkezések példájára átalakítjuk a természetet is és ami a fő, építkezéseinken átalakítjuk és felneveljük az új embert, a szocializmus öntudatos építőit. Ennek szemléltető bizonyítéka az árvái duzzasztógát építése, amelyet a dolgozók nagy ünnepéig, május 1ig, a határidőnek 7 hónappal való megrövidítésével üzembe helyezünk. A viri duzzasztógát építői is akik nek feladata 98.000 köbméter betonmunka elvégzése volt, ami annyi, amennyit az egész megelőző három év alatt adtak, ezt a feladatot mult év december 14-ig teljesítették. Május elsején üzembehelyezzük első alumínium gyártásra szolgáló kohónkat és ezzel köztársaságunkat függetlenné tesszük a kapitalista országokból való behozataltól. Májús 1. tiszteletére áttörik az almási alagút irányaknáját a szövetségi vasútvonalon, amelynek befejezésével sokkal jobban megrövidül országunknak legjobb barátunkkal, felszabadítónkkal és szövetségesünkkel, a Szovjetunióval való összeköttetésünk. Be kell ismerni: sem a minisztérium szervei, sem pedig a szakszerrosszminöségü termékek és árúcikkek kerülnek, amelyek nem felelnek meg az előírt feltételeknek. A dolgozók teljes joggal fokozzák köve. telményeiket a termékek minősége és választéka terén, azonban mindegyiknek munkahelyén gondoskodnia kell arról, hogy az ő kezéből is a legjobb minőségű termékek kerüljenek ki. Élelmiszer, és könnyűiparunk feladatait a fogyasztók érdekében csak akkor fogja teljesíteni ha szorosan együttműködik: állami és szövetkezeti kereskedelmünkkel. A kereskedelemnek vizsgálatot kell végeznie, hogy idejében jelezze a termelésnek a dolgozók kívánságait és követelményeit. A piacok kivizsgálásával egyenesen összefügg a termelés tervezése. Ha a kivizsgálás rosszha nem lát előre a jövőbe és nem veszi tekintetbe az összes lehetőségeket, akkor a tervezés is helytelen. Mindez azután visszatükröződik a szocialista kereskedelemben ég elégedetlenséget kelt a fogyasztók köés úgy bíráljuk azt el, hogy az állami és munkafegyelem minden megsértője, akár szándékosan, akár szándék nélkül osztályellenségeink szövetségesévé lesz, mivel ténylegesen fékezi egész dolgozó népünknek a szocializmus építésében kifejtett igyekezetét és ezzel gyöngíti országunk védelmi képességét. A munkamulasztás nagy károkat okoz gazdaságunkban. Ezenkívül a munkamulasztás a terv nemteljesítésének egyik oka és növeli a munkaeröszükségletet. A betegség és sérülés következtében történt munkamulasztásokon kívül, amelyek naponta több, mint 200.000 alkalmazott munkamulasztására emelkednek, az elmulasztott munkanapok nagy számát az igazolatlan mulasztás képezi. 1952 első felében 1,406.000 műszakot mulasztottak igazolatlanul az .Ipartan. Ez mintegy 10.000 munkáa munkaidejét teszi M és termelési értékben 2 milliárd korona veszteséget képez. Különösképpen nagy építömunkásaink igazolatlan munkamulasztása. Építészetünk tagadhatatlanul elért sikerei ellenére ennek az ágazatnak munkamulasztásai és munkaeröhulÁprilis 21-én, kedden J. Janous képviselő magyarázó jelentést fűzött az 1951. évre szóló zárszámadáshoz. Beszédében többek között a következőket mondotta: A költségvetési bizottság 1953. április 10-i ülésén az 1951. évre szóló állami zárszámadás tárgyavezetek nem fejtettek ki elegendő erőfeszítést a legújabb munkamód, szerek és módou általánosítására és elterjesztésére. 1953-ban a tervteljesítés tartaléka a túlságosan nagy távolmaradások és fluktuációk kiküszöbölése. Az 1952-es év első félévében mindkét minisztérium körében a távolmara d ások 10.000 munkaerőt tettek ki. Az 1953. évi tervfeladatok mintegy 18 százalékkal magasabbak az 1952. évinél. A megújhódott Nemzeti Arcvonal kormányának idei április 16-i nyilatkozata értelmében építkezési dolgozóink egész hadseregének nevében kijelentjük, hogy az összes feladatokat, amelyek számunkra ebből a kormánynyilatkozatból erednek, szorgalmasabban, erélyesebben és lelkesebben fogjuk teljesíteni. Építkezési dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és köztársaságunk kormányának hatékony támaszává válnak. Ügy vélem, hogy összes építkezési dolgozóink, munkásaink, mestereink, technikusaink és igazgatóink nevében kijelenthetem, hogy azt a nagy hagyatékot, amelyet halhatatlan vezérünk és tanítónk Gottwald elvtárs hagyott ránk, becsülettel teljesítjük. rében. Ezért szükséges, hogy mindig idejében összehangolják a tervet a termelés és a fogyasztás, valamint az illetékes minisztériumok között. Dolgozóink panaszainak nagy része indokolt és számos panasznak nem kellene előfordulnia a termelésért és az ellátásért felelős szervek jobb munkája mellett. A minőség ellenőrzésében nagy felelősséget viselnek a.z állami és szövetkezeti kereskedelem dolgozói, akiknek vissza kell utasítaniok a nem jó minőségű árucikkek átvételét. Ha könnyű- és élelmiszeriparunk, valamint állami és szövetkezeti kereskedelmünk dolgozói azon vonal szerint fognak igazodni, amelyet Gottwald elnök az országos pártkonferencián kitűzött és ha felhasználják a legjobb szovjet és hazai dolgozók tapasztalatailt, akkor teljesíteni fogják a rájuk háruló követelményeket és nemcsak a fogysztók elégedettségét biztosítják, hanem hozzájárulnak egész gazdaságunk megerősítéséhez és ezzel a békeharc megerősítéséhez. lámzása oly nagy, hogy számos esetben elhomályosítja a jó eredményeket. Az egész osztrava-karvíni szénmedence munkamulasztása 18 százalék, a kladnói szénmedence mulasztása 15 százalék, az északcsehországi barnaszénbányákban Moszt mulasztása 13 százalék körül mozog. A munkaerőhullámzás is ártalmas jelenség. Igy például a fütöanyagés energetikai ipari minisztérium szektorában 1952 első felében 28.918 munkást vettek fel, viszont 24.182-t vesztettek. A kohászajti és ércbányaipari minisztérium szektorában a munkások számának növekedése 23.734, csökkenése 18.178 volt. Magától értetődik, hogy a dolgozók ilyen hullámzása nem válhat a tervfeladatok sikeres teljesítésének javára. Ennek az állapotnak okai M üzemvezetőségek és a szakszervezetek részéről való elégtelen gondoskodásban rejlenek. A politikai tömegmunkának a munkaerőhullámzás elleni fő eszközzé kejl válnia. A vállalatokban olyan feltételeket kell teremtenünk dolgozóink számára, hogy válalatuk otthonukká váljon. lása alkalmával megállapította, hogy az első gottwaldi ötéves terv harmadik évének számadása sokkal nagyobb többlettel zárult, mint ahogy azt az állami költségvetés meghatározta. Az 1951. évi gazdasági eredmények a 194-9 és 1950-es években, azaz az ötéves terv első és második évében elért kövező eredményekre támaszkodtak. A több, mint 14 milliárd koronát kitevő többletet • azzal érték el, hogy dolgozóink százezreinek becsületes munkája folytán az ipari termelés térfogata kerek 15%-kai növekedett 1950-hez viszonyítva. Ezt a sikert azért értük el, mert 1951-ben is mindenképpen és önzetlenül támogatott bennünket felszabadítónk, hü barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió. Janous képviselő azután összeegyeztette az 1951-ről szóló állami zárszámadás egyes tételeit a München előtti köztársaság idejéből való megfelelő tételekkel. Igy az 1937. évi zárszámadás szerint az iskolaügyi minisztérium költségvetésében 997,005.519 koronát adtak ki, azaz egy lakosra kb. 66.50 koronát. Az első gottwaldi ötéves terv harmadik döntő fontosságú évében az iskolaügyi minisztérium költségvetési fejezetében már 15 milliárd 899 millió 684 ezer 016 koronát, azaz egy lakosra 1325 koronát adtunk ki. tehát majdnem húszszor annyit, mint 1937-ben. Hasonló képet nyújt az emberről, a szociális és gazdasági téren való gondoskodás összehasonlítása. Az 1937-es állami zárszámadás azt mutatja, hogy az egészségügyi és testnevelési minisztérium fejezetében 357,307.029 koronát, azaz egy lakosra 57.15 koronát adtak ki. Az 1951. évre szóló állami zárszámadás igazolja, hogy ismét csupán az egészségügyi minisztérium költségvetési fejezetében 9 milliárd 892 millió 410 ezer 808 koronát, azaz egy lakosra 824.40 koronát adtunk ki, tehát 14-szerte többet, mint a München-előtti köztársaságban. 1937-ben a szociális ellátás minisztériumának költségvetési fejezetében és a nyugdíj, valamint ellátási díjak fejezetében összesen 990,961.872 koronát, azaz egy lakosra 66.10 koronát adtak ki. Az 1951-re vonatkozó állami zárszámadás e célokra vonatkozó mindkét fejezetében a kiadásokat már 25.931,266.101 korona összegben, azaz egymillió lakosra eső kétmilliárd 161 millió koronát kitevő összegben növelte, ami 32-szer több, mint 1937-ben a Miinchenelőtti köztársaságban. Az egészségügyre és a szociális biztosításra fordított e kiadásokhoz további 43 milliárd 303 millió koronát kell hozzászámítanunk, amit közvetlenül a központi nemzeti biztosító intézet költségvetésében nyújtottak, továbbá 15 milliárd 610 millió táppénzt és 27 milliárd 693 millió korona járadékot és ezenkívül a családi pótlékok költségvetésében még néhány milliárd korona kiadást kell hozzászámítanunk. A költségvetési bizottság figyelme kiterjedt valamennyi fokú nemzeti bizottság kiadásának és bevételének fejlődésére. A kerületi nemzeti bizottságok és a helyi és járási nemzeti bizottságok a cseh országrészeken átlag 108%-ra, Szlovákiában 97%-ra, országosan pedig 106%-ra teljesítették a bevételi tervet. A kiadások túllépését sok esetben befolyásolta a központi hivatalok eljárása ls, amelyek főleg az év végén tervszerűtlenül nagy öszszegeket bocsátanak a kerületek Május 1-én a heti és havi munkásjegyek minden külön igazolás nélküi érvényesek. A rendszeres vonatösszeköttetés keretében az ünnepségek résztvevőinek szervezett utazására a következő kedvezményt nyújtják: legalább 12 személy résztvételé-, nél 25%, legalább 50 személy résztvételénél 33%, legalább 100 személy résztvételénél 40%. Személyvonaton való utazásnál legalább 21 kilométer távolságra szóló •t rendelkezésére, anélkül, nogv a kerületekben anyagi eszközök szükséglete merülne fel azokra a célokra, melyekre a pénzt nekik kiutalták. Igy például a földmüvelésügyi minisztérium 1951 novemberében a cseh országrészek kerületi nemzeti bizottságainak 7,744.500 koronát utalt ki a könyvelési tanácsadó jutalmazására. A pardubicei kerületi Nemzeti Bizottság azzal küldte vissza a neki kiutalt összeget, hogy elégségesek a rendelkezésére álló saját anyagi eszközei. Továbbá 152 millió koronát utaltak ki a szövetkezeti istállók rendbehozására. A brnői kerületi Nemzeti Bizottság 20,300.000 korona összegből csak 11 millió koronát használt fel Az adóhátrálékok is a mult egyik örökségét képezik. Az adóhátrálékok összege egészében csökkent. És pedig az év eleji állapotokhoz képest 78.3%-kai. Általában a költségvetési előirányzathoz viszonyítva a ténylegesen elért bevételek mintegy 31 százalékkal túllépték a költségvetésben kilátásba helyezett bevételt. A tényleges kiadások a költségvetési előirányzattal szemben mintegy 23 százalékkal magasabbak voltak. Az 1951. évi költségvetésben a gazdálkodás tiszta feleslege 14 milliárd 265.796.062.85 koronát tesz ki. A költségvetési bizottság részletesen foglalkozott a tényleges kiadásokkal. Annák ellenére, hogy a kiadások 23%-kai túllépték a költségvetési előirányzatot, a beruházásokra előirányzott kiadásokat nem valósították meg teljesein, hanem csak 92%-ban. Ez ugyan az 1945 óta elért legmagasabb teljesítmény és ebben kétségtelenül az építészeti szektor jobb munkájának van érdeme. Jobban örülnénk azonban annak, ha a beruházási kiadásokat teljes 100%-ra teljesítették volna. Az e téren való megtakarításnak nem örülünk. A gazdálkodás egyik komoly hiányosságát a pénzügyi fegyelem és ezzel az állami fegyelem megszegése okozta ég pedig majdnem valamennyi költségvetési gazdasági fejezetben. Ez nemcsak az irodai szükségletekre, hanem máis dolgok mértékenfelöli vásárlására is vonatkozik. A fő hiányosság azonban elsősorban a nem takarékos gazdálkodás és a költségvetési előirányzat tudatos túllépése. Egy minisztérium például két perzsaszőnyeget vásárolt 259.960 korona értékben. A legnagyobb hiányosság az ellenőrzés hiánya volt. A központi hivatalok elégtelenül hajtották végre alárendelt vállalataik vagy intézményeik ellenőrzését. Ez nemcsak a nemzeti vállalatokra, hanem a nemzeti bizottságok gazdálkodására is vonatkozik. Az állami ellenörzésügyi minisztériumi valamennyi hiányosságról kiküszöbölésükre irányuló javaslattal együtt összefoglaló jelentést tett a kormánynak. A költségvetési bizottság 1953. április 10-i ülésén jóváhagyta az állami zárszámadást és jóváhagyta a kormányhatározat tervezetét is. A költségvetési bizottság nevében az 1961. évre szóló állami zárszámadást és a kormányhatározat tervezetét a bizottság jelentése értelmében jóváhagyásra ajánlom a Nemzetgyűlésnek. viteldíjat, gyorsvonaton való utazásnál pedig legalább 101 kilométer távolságra szóló viteldíjat kell fizetni. A tömeges utazásokat két nappal a vonat indulása előtt írásban kell bejelenteni. A bejelentésben tüntessék fel az utazás célját, a felnőtt személyek, a 4 és 10 év közötti gyermekek számát, a csoport vezetőjének nevét, az útvonalat és az elindulás napját. A bejelentést írják alá és pecsételtessék le. Egyes személyeknek semilyen utazási kedvezményt nem nyújtanak, Meg kell javítani dolgožóink közszükségleti cikkekkel való ellátását Az állami és munkafegyelem betartásáért az üzemekben Jelentés az 1951. évi állami zárszámadáshoz Vasúti kedvezmény a májusi ünnepségek résztvevői számára