Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-01 / 81 . szám, szerda

Világ broletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 április 1, szerda 2 Kčs VL évfolyam, 81. szám c/i ntas ie.ámbatt. A. V. J. Lenin-fizem kommunistái tettre váltják a Klement Gottwaldnak tett eskü szavait. (2. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége amnesz­tiarendeletet bocsátott ki (3. old.) A füleki Kovoszmaltban is a tömegpolitikai munka javításával biztosíthatják tervfeladataik folyamatos teljesítését (4- old.) A népek barátságának nagy és legyőzhetetlen ideoló­giája (5 old.) Neveljük az ifjúságot és a sportolókat a szocialista hazafiság én a proletárinternacionalizmus szellemé­be (6. öld.) Előre a cukor répatermelés fokozásáért Szocialista mezőgazdaságunk ter­melési alapja- a növénytermesztés. Minél nagyobb mennyiségű és mi­nél jobb minőségű növényi termé, ket tudunk előállítani, annál na­gyobb lesz az egész mezőgazdaság termelékenysége. A mezőgazdasági termelés fokozásában tehát nagy súlyt kell fektetni arra, hogy a nö­vényi termelés hektárhozamait fo­kozzuk, hisz elsősorban ettől függ a z állattenyésztés hozamának a nö­velése is. Ha elegendő mennyiségű szálas- és szemestakarmányt terme­lünk, e z annyit jelent, hogy óriási lépésekkei haladtunk előbbre nem­csak a mezőgazdasági, hanem az ipari termelés, illetve a nyersanyag előállítása terén is. Különösen nagy jelentőséggel bír növénytermesztésünkben a cukor, répatermelés. Ez most mezőgazda­sági termelésünk fokozásának egyik sarkalatos kérdése. Itt abból a tényből kell kiindulni, hogy az idén pótolni kell azokat a veszteségeket is, amelyek a tavalyi esztendőben a cukorrépatermelés és a cukor elő­állítása terén adódtak. A cukor egyik legfontosabb élel­mezési cikkünk ég nagy szerepet tölt be a gyermekek és a felnőt­tek táplálkozásában. Ezért mező­gazdaságunk minden dolgozójának szem előtt kell tartani, hogy első­sorban az 6 munkájuktól függ, meny­nyiben tudjuk országos méretben növelni a cukorrépatermelést és egyben biztosítani dolgozóinknak a cukorfogyasztásban állandóan nö­vekvő igényeit. Éppen most, a cu­korfejadag szabályozásával mutat­koztak meg a közellátásban a tava­lyi gyenge cukorrépatermelés jelei, így kevesebb cukor került a kötött piacra is. Pedig több cukrot csak úgy fogyaszthatunk, ha emeljük a cukorrépával bevet-ett földek hek­tárhiozamait, jobban mondva, teljesí­tenünk kell a cukorrépa termelési tervet. Mi magunk vagyunk a gaz­dák, tehát úgy keli gazdálkodni, ahogyan azt a szocializmus építése és dolgozóink életszínvonala megkö­veteli. „Ott, ahol rosszul gazdál­kodunk — mondotta Zápotocky elv­társ zárószavaiban pártunk orszá­gos konferenciáján — összébb kell húznunk magunkat. Ez ipari és me­zőgazdasági termelésünkre vonatko­zik. Ha nincs jó termés, csökken a fogyasztás... Ott, ahoi a dolgok egész sora nem kapható, takaré­kosabban kell gazdálkodni. Itt nem segít semmiféle szitkozódás és át­kozódás". Az elmúlt esztendőben egyes gaz­dasági vezetők a gyenge cukorré­patermés okát legtöbbször a kedve­zőtlen időjárásra kenték. Több he­lyen „belenyugodtak" abba, hogy a terméseredményeket csupán az idő­járás szabhatja meg. „Hátha nincs eső és nem fordul rá, még az Isten se adhat" — mondották akkoriban a maradi gondolkodásúak és a re­akciósok. Természetes dolog, hogy a kedvező időjárás csak növelheti a növények termését, de a jő termés másik fontos tényezője a helyes ag­rotechnika. amely minden körülmé­nyek között, még a mostoha időjárás mellett Ts biztosítani tudja a ter melés állandó emelkedését. „A ha­ladó szovjet mezőgazdasági tudo­mány élharcosai Micsurin, Timirja­zev, Viliams, Liszenko munkáikban rámutatnak, hogy ,,sem a növény természetében, sem a talajban nincs megszabva a termés növekedése emelésének semilyen határa. A nö­vény termelékenységét és a talaj termékenvségét a földművelés fejlő­dési foka, valamint a fokozatosan alkalmazott új agrotechnikai mód­szerek határozzák meg". A szovjet kolhozok és szovhozok földjeim ma már egyáltalán nem elérhetetlen az •íOO, sőt 2000 mázsás hektáronkénti torrépatermés sem, de általános­ságban mindennapi a 800—900 má­zsás hektár hozam. , örvendetes, hogy hazánkban még a száraz időjárás ellenére is ott, ahol felhasználták a Szovjetunió mezőgazdaságának nagyszerű ta­pasztalatait, jó eredmények szület­tek a cukorrépa termelésben. Nem egy állami gazdaságban 400—450 mázsás héktárhozamot értek el. Ki­váltkép jó termést takarítottak be azok az állami gazdaságok és EFSz­ek, ahol idejében földbe tették a magot és komoly gondot fordítot­tak a cukorrépa ápolására. Több EFSz-ben vagy állami gazdaságban öntözték a répaföldeket, valamint szemcsés és .fejtrágyázással segítet­ték élő a növényzet fejlődését. Nem véletlen dolog az sem, hogy a vi­csápapáti EFSz-ben hektáronként átlagosan 500 mázsa termést értek el. Kimagasló eredményeket értek el a proszinyeci mozgalomban részt­vett EFSz-ek is. így a kiszelovicei EFSz 811 mázsás, a liszani 685, a medlovlcei 603 mázsás hektáron­kénti hozamot ért él. • Azonban ko­rántsem mondható, hogy országunk minden állami gazdaságában vagy EFSz-ében így jártak el. Sok he­lyen nem alkalmazták a haladó ag­rotechnika élenjáró módszereit, el­hanyagolták a növényápolási mun­kákat s a legnagyobb hiba az volt, hogy nem végezték el idejében az egyelést, így a sűrűn kisorolt gyen­ge hajtások a gyomtól elnyomva, levegő és íeJWdís J terület hiányd ban elsárgultak, satnyán fejlődtek és a szeszélyes időjárás következté­ben elfonnyadtak, kiveszték. Hála az idei tavasz kedvező idő­járásának, a cukorrépacsata első döntő szakaszát a vetést, sikeresen befejeztük. Országunk déli vidékein általában március 25-ig, de már­cius végéig csaknem országos mé­retben földbe került a cukorrépa­mag. Csehországban is, ahol arány, lag később kezdik a tavasziak veté­sét, jól haladnak a cukorrépa ve­téssel. Az alapot tehát megteremtettük. Most már mezőgazdasági dolgozóin­kon a sor. Fel kell készülni a cu­korrépa ápolási munkákra. Ebben a fontos munkában felelősségteljes szerep járul állami gazdaságaink üzemi pártszervezeteire és falusi pártszervezeteinkre. Első és legfon­tosabb feladata, hogy jó felvilágo­sítással mozgósítsuk mezőgazdasá­gi dolgozóinkat a cukorrépaterme­lés fokozására. A termelésben élen­járókra, a kommunistákra vár a fel­adat, hogy minden egyes mezőgaz­dasági dolgozóval megértessék a cu­korrépatermelés fokozásának szük­ségességét, fontosságát. Hisz így kívánja ezt szocializmust építő né­pünk, ezt követeli az ország. A nép­nevelők türelmes, meggyőző mun­kájával, hatékony politikai segítsé­gével be kell vinni minden egyes mezőgazdasági üzembe a haladó ag rotechnika vívmányait, mindjobban népszerűsíteni kell a szovjet mező­gazdaság tapasztalatait és teljes mértékben alkalmazni a szovjet cukorľépatermelés nagymestereinek kiváló munkamódszereit. A cukornak, amellett, hogy rend­kívüli fontos élelmezési cikkünk, óriási szerepe van kivitelünkben is. A cukor — amint mondották — mindig a mi „fehér aranyunk" volt. Ha tehát kivitelünket meg­szüntetnénk, az annyit jelentene, hogy több fontos külföldről beho­zott szükséges áruban szenvednénk hiányt. „Csak egy kiút van: — mondotta Gottwald elvtárs az or­szágos pártkonferencián — növelni a mezőgazdasági termelést, a hek­tárhozamok emelése és a gazda­sági állatok hasznosságának foko­zása által, javítani és növelni a be­gyűjtést és kiegyenlíteni az áruala­pokat a vásárlóképes keresettel". Méiy Ferenc, tervét HARCBAN A TAVASZI MUNKA SIKERÉÉRT A naszvadi EFSz-ben 60 hektár cukorrépát vetettek A naszvadi III. típusú szövetke­zet tagjai a tavaszi munkák meg­kezdésekor a cukorrépatermelésre nagy súlyt fektettek. Őszi mély­szántásba szórták a magot. A föl­det jól előkészítették .a vetésre. Megtárcsázták, kétszer megfoga­solták, vetés előtt pedig meghen­gerezték. A szövetkezeti tagok azt is tervbe vették, hogy ha a cukor­répa kisorolt, azonnal fejtrágyáz­zák. A Nyitra-folyő két oldalán terül el 60 hektáron a cukorrépatábla. Ehhez a hatalmas földterülethez a szövetkezet vezetősége úgy szer­vežte meg a munkacsoportokat, hogy egyéneknek osztották ki bi­zonyos földterületet, akik a betaka­rításig gondozzák a répát. A cukorrépa vetési és megműve­lési munkáin igen nagy lelkesedés­sel dolgozott Zsarnóci István, Mag­lód! Mihály, Augermájer Gusztáv, Utavszki János és Gombár Mihály, stb. Már a hengerezésnél kitűnt Tóth Mihály és Barkóci Pál. A ve­tőgéppel Döme Sándor, Farkas Je­nő, Miskolci, Malichard és Petra elvtársak jártak. A cukorrépa ve­tését március 14-én kezdték és a szövetkezeti tagok kiváló munka­teljesítménye azt eredményezte, hogy március 20-ra minden csoport befejezte a cukorrépa vetést. A munkában Döme Sándor érte el a legjobb eredményt A naszvadi Egységes Földműves Szövetkezet tagjai azért fordítottak nagy figyelmet a cukorrépa terme­Egy hektárról egy vagon cukrot termelünk A Rudé Právo március 29-i szá­mából: Két évvel ezelőtt kezembe került Olga Ganazsenkova brosúrája és miután azt a szövetkezeti tagokkal közösen áttanulmányoztuk, azonnal elhatároztuk, hogy mi is a szovjet kolhozparasztok példájára fokozzuk a cukorrépatermelést, ügy gondol­tuk, hogy ha a Szovjetunióban egy­hekLáiról 15Ü0 mázsa termést tud­nak betakarítani, akkor nálunk leg­alább 500 mázsás termést ha törik, ha szakad, el kell érnünk. Várakozáson felüli jó termést és aránylag magas hektárhozamot ér­tünk el. A cukorrépavetésre a föl­det jól előkészítettük, a cukorrépát idejében elvetettük és az egész esztendőben nagy gondot fordítot­tunk az ápolási munkákra. így el­értük, hogy a zsírosabb, fekete földterületről egy hektárról 604 mázsát. takarítottunk be. A többi területen a cukorrépatermés ala­csonyabb volt, ugyanis két hektá­ron kipusztult a répa és újra kel­lett vetnünk. Azonban ennek elle­nére is 472 mázsás hektárhozamot értünk el. A tervezett 1650 mázsa helyett ilymódon 2650 mázsát ta­karítottunk be. A terven felül be­adott cukorrépáért 100.000 koronát és 400 kg cukrot kaptunk. A múlt évben azonban elkövet­tünk egy hibát: mégpedig azt hogy a cukorrépát csupán a kísérleti földterületünkön gondoztuk (1.22 hektáron) Ganazsenková módszeré­vel. Ebben az évben azonban, hogy fokozzuk a cukorrépatermelést 10 hektárnyi területen alkalmazzuk Ganazsenkova munkamódszereit. Hektáronként 480—500 mázsás ter­mést érünk el. Ez annyit jelent, hogy ha a répa cukortartalmát kis mértékben is fokozzuk, mégis egy hektár területről egy vagon cukrot adunk dolgozóinknak. Jaroszláv Nymsa, a ryehnoveski EFSz elnöke. A nagyszombati traktorállomás teljesítette a tavaszi munkák tervét Szép teljesítményt értek el a nagyszombati traktorállomás dolgo­zói az élmunkás hétben, ugyanis hétfőn, március 30-án 14 órakor a tervet 100.26 százalékra teljesítet­ték. A nagyszombati traktorállomás dolgozóinak segített ebben a trak­torosbrigádok és az egyének kö­zötti versenyzés, amelynek kereté­ben március 30-ig a tavaszi mun­kák tervét már 9 brigádközpont és 42 traktoros teljesítette. Továbbá segítette őket az is, hogy két mű­szakban dolgoztak és a szovjet pél­da szerint nagymértékben használ­ták az agregátokat, amelyek segít­ségével sikerült a tavaszi munkát mielőbb befejezni. Az éjjeli mű­szakban átlag 25 traktor dolgozott és a traktorosok 60 különféle agre­gátot állítottak össze. A gépek he­lyes gondozásával és technikai kar­bantartásával elérték, hogy azok üzemképtelensége csupán 7 száza­lék volt. lésre, mert tudják, hogy a hektá­ronkénti jó termés nagyban hozzá­járul népünk cukorellátásához. A múlt évben a szövetkezet cukorrépa beadási kötelezettségének százszá­zalékig nem tett eleget. — Azon vagyunk, — mondja Gombár Mihály, — hogy az idén eleget tegyünk beadási kötelezett­ségünknek, hogy megérdemelten jussunk hozzá a cukorjegyhez. A naszvadi szövetkezeti tagok először 40 hektár cukorrépa elve­tését tervezték, azonban a vezető­ség kezdeményezésére a hektárok számát 60-ra emelték. A Nyitra­folyó két oldalán elterüld föld Igen termékeny és a szövetkezet tagjai cukorrépából nagy termést ftrnak. » Fé„ ;kesen ültetjük a burgonyát A felsőszeli szövetkezet tagjai 2000 hektár földön gazdálkodnak. A tavaszi vetés megkezdésekor a tagokat négy mezei csoportba osz­tották és minden csoportnak kije­lölték a földterületét A mezei cso­portokon belül kisebb csoportokat alakítottak. Ez fontos különösen a kapásnövényeknél, ahol a megjelölt parcellán az egyes csoportok egész éven át dolgoznak. Folyó hó 23-ra 160 hektár cukor­répát vetettünk el. Elsimitózott, lehengerelt földbe 40 hektáron elő­csíráztatott magot vetünk. A szö­vetkezeti dolgozók megkezdték 26 hektáron a rizsföld árkolását Is. Lassan a munka befejezésében ér­nek. A szövetkezetben dolgozók nagy lelkesedéssel fejtrágyázzák az őszi vetéseket és megfogasolják a réteket. Folyó hő 26-án megkezd­tük a korai burgonya elültetését ís. Ehhez a fészke3 ültetési módszert alkalmazzák. Az elmúlt évben szép burgonya termésünk volt, hektáron­ként 314 mázsát termeltünk. A szövetkezet tagjai ebben az évben a burgonya terméshozamát még fokozzák. A répa elvetésénél az egyes mun­kacsoportok versenyre léptek és a vetést határidő előtt befejezték. A tavaszi munkák elvégzésében a traktorállomás is segítségünkre volt. A felsőszeli szövetkezeti tagok megértették pártunk politikáját és lelkes munkájukkal napról-napra bebizonyítják, hogy népi demokra­tikus hazánk aktív építői. Kontár Jen5, Felsőszeli. EFSz-einkben jól halad a tavaszi munka A március 25-i jelentés ezerint | sorrendben teljesitik a gabonavetési Szlovákia kerületei a következő | tervet: a rétek és legelök Kerület tavaszi búza árpa zab cukorrépa gondozása Nyitra 62% 85 77 40 69 Bratislava 62 79 71 25 46 B. Bystrica 34 37 29 23 37 Zsolna S 8 1 — — Kassa 34 9 7 — 6 Eperjes 3 2 — — — Szlovákia 33% 47.9 % 18.1% 29% 21% Amint a táblázatból látható, a legtöbbet a bratislavai és a nyitrai kerület vetett be. Ezzel szemben lemaradt az eperjesi kerület. Az EFSz-ek jelentős előnyt értek el az egyénileg gazdálkodókkal szem­ben, pl. a nyitrai kerület EFSz-ei a tavaszi búzát és árpát százszá­zalékban elvetették, míg a magán­gazdálkodók a tavaszi búza vetési csupán 23 százalékra, az fix­páét 74 százalékra teljesítették. Az EFSz-ek a zabot 96 százalékra ve­tették el, míg a magángazdálkodók csak 53 százalékra. Hasonló a hely­zet a bra ilavai kerületben is, ahol az EFSz-ek elvetették a tavasziakat, míg az egyéni gazdálkodóknak még számos területen kell elvetniök a tavaszi búzát árpát és a zabot. Ugyanezt a különbséget látjuk a cukorrépavetésben is. A nyitrai ke­rület szövetkezet! tagjai március 25-ig a földterület 59 százalékát bevetették cukorrépával, mig az egyéni gazdálkodók a földterületnek csupán 22 százalékát. Az EFSz-ek e teljesítményt a gép- é3 traktor­állomásokon és az EFSz-ekea ki­terjedt szocialista munkaverseny­zéssel, a munka helyes megszerve­zésével és gépesítésével érték el. így Dél-Szlovákia EFSz-ei köve­tik a helyes agrotechnika elveit —• betartják a helyes agrotechnikai határidőket. Példát vehetnének tő­lük a keletszlovákiai EFSz-ek és a zsolnai kerület EFSz-ei Is, ahol csak most indultak meg teljes erő­vel a tavaszi munkák. Az EFSz-ek példáját kell követniök az egyéni gazdálkodóknak is, hogy magasabb hektárhozamokat és gazdagabb ter­méat érhessünk él,

Next

/
Thumbnails
Contents