Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-16 / 67. szám, hétfő

6 UJ SZö 1953 március 16 a a . Örökké él Csehszlovákia népében Gottwald elvtárs neve Törhetetlen elszántsággal építjük tovább a szocializmust hazánkban A mártani J. V. Sztálin.üzem mun. kássága szombaton 14 óra után megrendülve hallotta a lesújtó hírt, hogy Klement Gottwald, köztársasági elnök meghalt. Hihetetlennek látszott a hír. A dolgozók megállították gé peiket és azonnal összüzemi zárt gyászgyűlést tartottak. A munkásság hangulata fájdalmas, de harcias. „Fokozzuk éberségünket, fokozzuk munkánkat a szocialista haza építésében és Gottwald örökét követve, teljesítjük a reánk bízott feladató kat". Az üzem folyósóján könnyek borítják Júlia Ciklaminová munkás nő szemét. Leánya éppen az öntődé böl jött munkájából és könnyezve hozta a hírt: „Anyám, meghalt a mi Gottwald elvtársunk! Nem tudom elhinni, hogy elhagyott bennünket leg drágább atyánk" A táviratban, amelyet a J. V. Sztálin üzem dolgozói intéztek a CsKP Központi Bizottságához é

s a Csehszlovák Köztársaság kormányához, egyebek közt ezt írják: „Most, ami kor elhagyott bennünket a dolgozó nép két legkiválóbb és szivünk legdrágább társa, még szorosabban tömörülünk Csehszlovákia Kommunista Pártja köré és teljesíteni fogjuk Gottwald elvtárs örökét, erősíteni fogjuk a békét és törhetetlen elszántsággal építjük tovább a szocia. lizmust és a kommunizmust hazánkban". A bányásztanulók örökké hálásak lesznek neki »Gyászoljuk szeretett Gottwald elvtársunkat, mint leggondosabb és legszeretőbb atyánkat« —< mondja Peter Steco, a poprádi állami munkatartalék bányásziskolájának tanulója, aki annakidején ezer fiatal bányásszal együtt látogatóban volt Klement Gottwald köztársasági elnöknél Lányban. »Ezeket az emlékeket sohasem fogjuk elfelejteni. Milyen örömteljes a mi életünk, bányásztanulóké, pompás épületekben lakunk és mindent megkapunk, ami a munkában való rátermettségünkhöz, egészségünkhöz és boldog jövőnkhöz szükséges. Es mindezért hálával drága Gottwald elvtársunknak, a lányi akció kezdeményezőjének tartozunk. Ugy gondoskodott ö rólunk, bányásztanulókról és a többi bányászokról is, mint azelőtt soha senki sem.« Magda Pohorelcovát Gottwald elvtárs szavai vezetik Nehéz kifejezni a gyászt, mikor nagy a szív fájdalma. Es ezért Magda Pohorelcová CsISz-tag, a Munkarend tulajdonosa, sokáig nem jut szóhoz, amikor a rádióból meghallja a drága Gottwald elvtárs elhunytát közlő hírt. Felidézi azokat a gyönyörű pillanatokat, amikor a prágai Várban, Klement Gottwald elvtárs jelenlétében, tavaly május elsejének előestéjén, kitűnő munkájáért a Munkarenddel tüntették ki. Pohorelcová CsISz-tag sohasem fogja elfelejteni találkozását Gottwald elvtárssal, aki arcán örömteljes mosollyal jött hazánk legjobb dolgozói közé. Pohorelcová visszaemlékszik arra, hogy hogyan dobogott a szíve a boldogságtól, amikor Gottwald elvtárs megkérte, hogy beszéljen neki munkájáról és az üzemében folyó életről. Hogy mily atyai nyájasságüak és emellett harcias csengésüek voltak szavai. Azt mondta neki, hogy az elért munkasikereik arra kötelezik, hogy továbbra is szívósan dolgozzék és emellett megtanítsa az új munkamódszerekre az üzem többi dolgozóit is. Gottwald elvtárs szavai mindennapi parancsot jelentenek neki. Poh~-""""vá CsiSz-tag szorgalmával elérte, hogy a Tatraszvit ifjúsági műhelyének mesternője lett, Szlovákia újból mély gyászban van... Súlyos csapás érte népünket. Alig pár nappal a nagy Sztálin halála után, meghalt Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke. Nevével elválaszthatatlanul össze van kapcsolva Szlovákiának rendkívüli politikai, gazdasági és művelődési fellendülése. A szlovák nemzet szabadságát, sikereit Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a halhatatlan Gottwaldnak köszöni, aki Szlovákiában kezdte el engesztelhetetlen harcát a kapitalista uralom | megdöntésére. Ezért annál nagyobb a szocialista Csehszlovákiában az új, boldog Szlovákia építőinek bánata. A szlovák nép és vele együtt a magyar és ukrán dolgozók is örökre hálásak lesznek atyjuknak, tanítójuknak és barátjuknak. Még szorosabban tömörülnek Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a kormány köré, mozgósítják minden erejüket és teremtő energiájukat hazánk szocialista építésének nagy művére. A ruttkai vasutasok gyászolják népünk nagy vezérét A gyászhír mély megrendülést keltett a ruttkai vasúti gócpont dolgozóiban. Klement Gottwald köztársasági elnök csaknem három éven keresztül dolgozott itt és építette a csehszlovák munkásmozgalom szlovákiai bástyáját. Ruttkán a vagonjavító műhely előtti térségen összegyűlnek az összes munkacsoportok dolgozói, akik közvetlenül gépeiktől jönnek oda ... Valamenynyien tudatában vannak, hogy mily szoros összefüggésben áll Klement Gottwald neve a szlovákiai munkásosztály és hazánk egész dolgozó népének harcával, melyet népünk igazságának és igaz ügyének győzelméért folytatott. Azon a házon, a ruttkai Gottwald-utcán, amelyben 1921-ben a Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi végrehajtó bizottságának székhelye és az összes szlovák kommunista lapok szerkesztősége volt és amelyben 1922— 1924-ig mint fiatal munkás élt hőn szeretett elnökünk, a CsKP elnöke, Klement Gottwald, gyászlobogó leng. Jelzi azt a mély gyászt, amelyet annak távozása keltett, aki a kommunista sajtó segítségével, ragyogó igazságával és hitével bátorította a nép öntudatát a kapitalizmus ellen folytatott dönt'ö harcban, az új szocialista társadalmi rend érdekében, aki szembeszállt a burzsoázia és azok szociálfasiszta támogatóinai; árulásával és a cseh és szlovák nép érzésének és igazi gondolkozásának egyetlen szószólójává vált és aki egyedüli rendithete tlen tolmácsolója volt a nép valódi érdekeinek. Ilyennek ismerte dolgozó népünk Klement Gottwaldot. Gottwald útján előre! Határtalan fájdalom él mindazoknak lelke mélyén, akik nem felejtették el a multat, tudatosítják az egészségesen fejlődő jelent és a lelkesedés lángjával szívükben tekintenek a fényes jövő elé. Azon a héten, amikor lezárták az egész világ .szeretetteljes tanítójának és megmentőjének koporsóját t- lehunyta atyai szeretetet sugárzó szemét családunk legforróbban szeretett tagja. Mi, aki élethivatásunkban minden tragédiát életfontosságúnak tekintettünk, nem tudjuk szavakkal kifejezni e tragédiát, a sírás nem enyhíti fájdalmunkat. Ez az élő valóság, ez a tragédia könyörtelenül megragadja szívünket, érzelmeinket. J. V. Sztálin intézte hozzánk azt a mondatot, amelyért világunk nem tudja leróni iránta háláját, amelyért örök időkre a hála forró érzetével fogunk viseltetni iránta. »Az emberi lélek mérnökei vagytok.« Azt, hogy egészséges életünkben valóban e mérnökökké váljunk, már hallottam hőn szeretett köztársaságunk elnökének, Klement Gottwald elvtárs szájából a moszkvai rádió hullámain keresztül, amikor a, hitleristák ész nélkül futottak Moszkva alól. Nem felejtem el a csehszlovák barátságról és testvériségről mondott akkori szavait, mert nehéz hivatásomban az új élet tiszta és széles ösvényét mutatták. Erről az élet-ösvényről — széles es egyenes életútról álmodtunk mindnyájan, akik valóban olyannak láttuk és olyannak ismertük meg az emberhez nem méltó akkori világot, amilyen a valóságban volt. Ezért zártuk szívünkbe e szavakat. Kialudt két hatalmas, — de az élet törvényeitől szabályozott fáklya, de fényük és melegük lángralobban és világít milliók szívében. Nem hagyott nekünk üzenetet halála előtt — egész életén keresztül adta ezt nekünk. Mély szeretettel lelkünkben, minden egyes jó szaváért, példaszerű, nagy és hatalmas tetteinek mérhetetlen számáért hálásak vagyunk neki, melyekkel törhetetlenül építette mindazt, ami az ember előtt tiszteletreméltó: egészséges, nyugodt és szeretetteljes életünket. Ján Borodács államdíjas, Színi- és zeneművészeti főiskolai tanár. Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottságának gyászülése Rögtön, amint értesült szeretett Klement Gottwald elvtársnak a köztársasági elnöknek és a CsKP elnökének haláláról Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottsága azonnal külön gyászgyűlésre jött össze. Michal Bakula főtitkár beszédet mondott Klement Gottwald elvtárs életművéről, akinek Szlovákia dolgozó népe, melynek körében Gottwald elvtárs dolgozott, hálával adózik felszabadításáért a kapitalista rabszolgaság alól. Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának részvéttáviratot küldtek, melyben a többek között következőket írják: ,,Szlovákia Kommunista Pártja nyitrai kerületi bizottsága végtelen szomorúsággal vette a hírt, arról a pótolhatatlan veszteségről, amely Csehszlovákia Kommunista Pártját é

s az egész dolgozó népet érte szeretett Gottwald elvtárs halálával. Szívünket, mely még mindig sajog Sztálin elvtársnak népünk drága barátjának a dolgozók szeretett vezérének és jogaik harcosának elvesztése fölött érzett gyásztól, újabb fájdalmas csapás érte. Elhagyott bennünket szeretett Gottwald elvtársunk. Elhagyott ben. nünket népünk atyja, népünk boldogságának és örömteljes életének építője. Ezekben a súlyos pillanatokban, melyek dolgozó népünket sújtják, szívünk megtelik fájdalommal, szere, tettel és odaadással pártunk a CsKP iránt, amely az ő vezetésével minden akadályon keresztül győzelemre vitt bennünket. Szívünket összeszorító pótolhatatlan veszteség fölötti fájdalom szilárd elszántsággá alakul át, hogy tovább haladjunk a gottwald; úton, hogy elsöpörjünk mindenkit az útból, aki meg akarná zavarni a pártunk a CsKP köré tömörült összes dolgozók szilárd egységét. A párt ve. zetés

e alatt tovább fogjuk erősíteni szövetségünket a testvéri Szovjetunióval. Építő törekvésünkkel még jobban előmozdítjuk véderönk megerősödését és ha keli életünk kockáztatásával megvédjük azt, a művet, amelynek alkotója pártunk, a harcokban megacélozódott CsKP, amelynek élén hosszú éveken át rendületlenül állott a mindnyájunk által szeretett Gottwald elvtárs". A pozsonyi CsISz-tagok fájdalma Gottwald elvtárs halála fölött Szombaton 1953. március 14-én Pozsonyban összegyűltek a CsISz. tagok, munkások és diákok, hogy Sztálin elvtárs örökének szellemében, értékeljék a CsISz III. városi konferenciáján az egészévi munkájukat, hogy kiküszöböljék a hibákat és még szilárdabban haíadjanak előre a CsISz Központi Bizottsága VII. és IX. teljes ülése határozatainak teljesítésében. A küldöttek között azonban bizonyos nyugtalanságot és egy szeretett ember egészségéért való aggódást lghetett érezni. Atyjuk és barátjukért való aggódás szorította össze annak a fiatalságnak a szívét, amely Gottwald elvtárs gondos keze alatt növekedett és élte a maga egészséges életét. A hirtelen és komoly megbetegedés következményeitöl való félelem nyugtalanította az ifjú CsISz dolgozókat. Egyszerre ez a szörnyű és ki nem mondott gondolat kegyetlen valósággá vált. Meghalt Gottwald elvtárs . .. Meghalt Gottwald elvtárs, meghalt atyánk. A küldöttek mélyen megrendülve gyászoló csendben hallgatták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottságának és a kormánynak, Csehszlovákia dolgozó népéhez intézett szavait. Ezek a szavak, a Gottwald eltvárs haláláról szóló lesújtó hír megsebezte a fiatalok szívét. Mély gyászukból azonban szilárd elhatá rozás született: Előre, még bátrabban előre Gottwald elvtárs örökének teljesítéséért! A jelenlévők mindegyike mély csendben ígérte azt, amit a CsKP Központi Bizottságának és a CsISz Központi Bizottságának küldött táviratokban fejeztek ki: Ebben a népünkre oly súlyos pillanatokban mi, a CsISz pozsonyi III. városi konferenciájának küldöttei ígérjük, hogy még szorosabban tömörülünk pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és annak Központi Bizottsá ga köré. ígérjük, hogy erőnk kímélete nélkül fogjuk teljesíteni drága Gottwald elvtársunk örökét és pártunk vezetése alatt az elsők közt leszünk hazánk szocialista építésében és a világbéke fenntartásáért folyó harcban. Örökké élnek Mi az, ami ezekben a súlyos órákban vigasztalhat, amiből erőt meríthetünk? Azt mondják, az igazán nagy ember sohasem hal meg. Meghalt-e Lenin vagy Sztálin, korunk két legnagyobb lángelméje, akik egy új világot teremtettek: az új szabad ember igazságos világát. A kizsákmányolástól mentes új világot, az ember évszázados, évezredes rabsága után. Lenin nem halt meg, ezt mondjuk a nagy szovjet költővel: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog! Sztálint, a másik nagy halottunkat is így gyászoljuk: nem halhat meg az, aki millióknak adta és áldozta egész életét. Lenin halála után hatalmasan megerősödött a párt. Ezrek és ezrek jelentkeztek, hogy felvegyék őket Lenin pártja tagjainak sorába. Lenin halála a munkások százezreit tette bolsevikká. A párt sorai a vezér halála után nem bomlottak fel, mint ahogy a fa — a szilárdan, mélyen a földben gyökerező fa sem pusztul el, ha koronáját levágják. Amikor Sztálin halálának döbbenetes híre után lassan-lassan felocsúdtunk, mind, az egész ország dolgozó népe — egy szívvel vallottuk: Sztálin bennünk él. a szif-e bennünk dobog tovább, az agya, mely megszűnt gondolkodni, bennünk ébreszt teremtő, alkotó gondolatokat. Sztálin a békét jelentette százmilliók, párttagok és pártonkívüliek, felszabadultak és gyarmati elnyomatásban élő népek számára. De a békét jelentette és jelenti az ellenség szemében is. A kishitüeknek — és ellenségeinknek is — szemébe szegezik kemény és elszánt szóval, az ö szavaival: a béke fennmarad és megszilárdul, ha a népek kezükbe veszik és mindvégig védelmezni fogják a béke ügyét. A béke tábora verhetetlen és ebben éppen nagy halottaink egész életmüve erősít meg minket. Még fel sem ocsúdtunk a felmérhetetlen gyászból, amely hazánk dolgozó népére borult, újból hatalmas, fájdalmas csapás ért bennünket. Eltávozott Klement Gottwald elvtárs, népünk szeretett vezére, Lenin és Sztálin leghűségesebb és legjobb tanítványa, sorainkban szabad népi demokratikus országunk igazi atyja! És megint ajkunkra tódul a kérdés: mi az, ami ezekben a súlyos órákban vigasztal és erőt ad? Ügy érzem, egyedül a munka az, amely átsegít a nagy és fájdalmas veszteségen. A mi feladatunk, hogy tollúnk fegyver-erejével, még erösebb hittel küzdjünk hazánk békéjéért és szolgáljuk népünk építő törekvéseit. Szilárdan és tántoríthatatlanul megyünk előre a sztálini úton, amelyet hosszú-hosszú éveken át Gottwald elvtárs mutatott nekünk. Megyünk szilárdan és bátran a gottwaldi ötéves terv útján és megvalósításával emelünk örök emléket a halhatatlan halottnak. Mi értelmiségi dolgozók is az ő tanításaival felvértezve szilárdan járunk mindenütt az élen és magasra emeljük a béke sztálini-gottwaldi zászlaját! Egy kirgiz monda leírja, hogy újholdkor a nagy hold darabokra szakad és apró csillagok születnek belőle. így van ez a mi életünk egéről lehulló nagy csillagokkal is. Lehullanak és millió, millió csillaggá válnak, amelyek az ö fénylő örökségüket védik, viszik tovább és megvalósítják, hogy szebbé és boldogabbá váljon az élet! Nem halt meg Lenin és Sztálin, nem halt meg a mi drága és feledhetetlen Gottwald elvtársunk sem, mert eszméinek, tanításának és gondolatainak termékenyítő darabjaival tovább él bennünk, ezrek és milliók szívében. Egri Viktor, államdíjas. /