Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-13 / 64. szám, péntek

1953 március 13 III

S 20 A helytelen munkamegszervezés akadályozta a pozsonyivánkai javítóműhelyt a terv teljesítésében A pozsonyivánkai állami gépjavító .műhelyében javítják a hernyótalpas »Sztalinyeceket«. Ez a javítóműhely arra a célra van felállítva, hogy ott javítják meg azokat a traktorokat, melyeket más traktorállomásokon nem tudnak. Érkeztek is ide szép számmal Sztalinyecek, de a javításuk nagyon lassan ment, sőt egyáltalán hozzá sem fogtak. A javítóműhely az utóbbi időben inkább valami gépraktárhoz hasonlított, mint javítóműhelyhez. Gépek jöttek, de megjavított gép alig hagyta el a telepet. így aztán a mult évben nem valami jó hírek keringtek a javítóműhely körül. Ha sürgették a gépek javítását, akkor Kos elvtárs, a műhely volt igazgatója csak rázta a fejét. »Nincs alkatrész, nem lehet megjavítani* — volt a felelet. A kormány által megszabott határidőt sem tudták betartani. Természetes, hogy ezekután Kos igazgatót menesztették és helyébe új emberek jöttek, akik a gépek javításában rövid idö alatt olyan eredményeket értek el, amiért minden dicséretet megérdemelnek. Mrázek elvtárs, a javítóműhely új igazgatója és Roszinyec elvtárs, a műhely új vezető mérnöke, ez év február 2-án vették át a javító- lühely vezetését. Az átvétel előtt szemlét tartottak a műhely udvarán, ahol 15 Sztalinyec várta, hogy megjavítsák őket. Az udvarban alig lehetett mozogni, az utat eltorlaszolták a javításra váró gépek. Átvizsgálták az összes gépeket és hozzáfogtak a javításhoz. Főképpen a gépek hernyótalpa ős a rúgózata szorult javításra. A régi igazgató ezeket a hibákat úgy akarta megoldani, hogy összeszedetett mindenféle öreg hernyótalpat és ezeket akarta a töröttek helyébe tenni. Ez azonban nem sikerült neki, mert a láncok nem illeszkedtek b« úgy a fogaskerekekbe. mint ahogyan kellett volna. A réeri igazgatónak nem jutott eszébe, hogy a hea-nyótalpat is meg le. het javítani. Mrázek elvtára elmondja, hogy a hernyótalpak megjavítása nem olyan egyszerű. A kopott részeket behegesztik, ahol pedig nagyobb méretű a kopás, oda betétet tesznek ég ezt odahegesztik. Arra egyáltalán nincs szükség, hogy napokig, sőt hetekig kereséssel töltsék el az időt. A másik ilyen ok, amiért a Sztalinyecek kijavitatlanok maradtak, a rúgózat megjavítása volt. A rúgó kb. 80 cm hosszú és 12 em átmérőjű. Ha a csavar, amely ezt a rendkívül erős rúgót összehúzta, elszakadt, az új csavart már nem tudták visszaszerelni. A rúgó ugyanis 20 cm-rel hoszszabb, mint maga a csavar. Roszinyec elvtárs ezen is egyszerűen segített, A csavart behelyezte a rúgóba és a rúgót erővel nekinyomta a falnak, addig szorította, amíg kisebb nem lett, mint a csavar. Most rátették az anyacsavart, amely aztán összetartotta a rúgót. Mrázek elvtárs még rámutatott néhány jellegzetes hibára, melyek miatt a régi vezetőség késett a gépek javításával. A hernyótalpak között lévő csavarok meglazultak és ezeket sem meghúzni, sem becsavarni nem tudták. Ezen úgy segítettek, hogy a hegesztő egyszerűen leégette a csavarokat és újakkal pótolták őket. ^Ha azonban oxigén nem volt, ami ezelőtt nagyon gyakran megesett, akkor vártak addig, amíg oxigént kapnak. Ezeket a berozsdásodott csavarokat most ügy húzzák meg, hogy az anyát megmelegítik és utána könynyüszerrel meg tudják húzni. Ez a müvelet 5 percnél sem tart tovább. Szladicsek elvtársnak, a műhely egyik legjobb szerelőjének, az a véleménye, hogy a csavarok meglazulása a traktorosok lelkiismeretét terheli és ahogy mondja — a csavarokat mindennap ellenőrizni kell és ha valamelyik meglazul, azonnal meg kell húzni. Ha a traktorosok a karbantartást lelkiismeretesen végeznék, a csavarlazulásnak nem is volna szabad előfordulnia. Kasana Ferenc szintén hibának rója fel a régi vezetőségnek, különösen Kos igazgatónak, hogy fölöslegesen sokat szaladgált Pozsonyba. Ha a fogaskereket le kellett a tengelyről húzni és a tömítőgyűrűt kicserélni, az már ő előtte egészen természetes dolog volt, hogy a munkát csak Pozsonyban csinálhatják meg. Ilyenkor az autóval két-három ember is ment Pozsonyba. Ezt a munkát most máskép szervezték meg. A tengelyről a fogaskereket maguk szedik le és a tömítő gyűrűt és a fogaskereket is visszateszik. Pozsonyban ezért a munkáért 3600 koronát fizetnek. Ehhez hozzájárult még annak a már fentemlített három embernek a díjazása is, amivel együtt ennek a munkának az elvégzése 6000 koronába kerylt. A mostani körülmények között az említett munka elvégzése alig kerül ezer koronába. Annak ellenére, hogy a gépekből a javítás alkalmával többmázsás alkatrészt is ki kell cserélni, a javítóműhely dolgozói könnyen elvégzik a munkát. A szerelőműhelyben egy nagy daru áll, amelyre rákötik az alkatrészeket és minden megerőltetés nélkül viszik egyik helyről a másikra. Éppen az ottlétünk pillanatában szerelnek az egyik Sztalinyecbe motort, amelynek a csapágyait cserélték ki. Az egyik szerelő azt mondja, hogy addig nem mennek haza, míg ezt a munkát teljes egészébon el nem végzik. Mrázik műhelyvezető mosolyogva hallgatja a szerelők jelentését és látszik rajta, hogy meg van elégedve a munkafegyelemmel, amely itt az utolsó időben megjavult. A műhely volt vezetője nagyon keményfejű ember volt. Nem hallgatott senkire és csak a saját esze szerint ment. Szakembereink sokszor tanácsolták neki, hogy változtassa meg a gépek javítási módszerét és alkalmazza a bevált módszereket. De minden tanács és jó szó hiábavaló volt, sőt a békesség kedvéért a szakemberok is úgy kezdtek dolgozni, ahogy ezt Kos igazgató kívánta. Nagy hiba azonban, hogy a gépjavítóműhely átszervezése csak február 23-án történt. Ha a kerület már régebben leváltotta volna Kos igazgatót, ma már a 15 Sztalinyec végezhetné a tavaszi szántást. Szinte érthetetlen, hogyan tudott a kerület erre a fontos helyre olyan embert állítani, akinek a gépek javításáról fogalma sem volt. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy az ivánkai gépjavítómühely a javítási tervét nem teljesítette határidőre. Ez a késedelem nagyon szerény számítás mellett is 5000 hektár föld szántásának az elmaradását jelenti. Menynyivel előbbre lehetnének már a tavaszi munkákkal, ha a gépek időben elkészültek volna. Mlrázek és Roszinyec elvtársak, a műhely új vezetői kötelezték magukat, hogy az összes gépeket március 15-re teljesen üzemképes állapotban átadják a mezőgazdaságnak, és minden erejükkel azon lesznek, hogy a mult évi hanyagságból eredő lemaradást rövid időn belül helyrehozrák. Füri József. Vikuka] János hat óra alatt 11 hektárt simítózott és boronált meg A felsöszemerédi traktorosok a viski EFSz földjén kezdték meg a tavasziak elvetését. A traktorállomás rövid idő alatt 100 hektár gabonanemüt vetett el. Vikukal János a tavaszi munkák megkezdésekor 6 óra alatt 11 hektár földet simítózott és boronált meg a felsöszemerédi szövetkezetben. A munka kezdetén a traktorosok értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Filó Vendelín vezető agronómus május 1. tiszteletére felajánlotta, hogy brigádközpontja a tavaszi munkákban 150 százalékos teljesítményt ér el. Pachinger Alfonz pedig Tóth elvtárssal együtt a tavaszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében 60 brigádóra ledolgozását vállalta május 1. tiszteletére. Ha a felsöszemerédi traktorosok adott szavukat valór

a váltják és ezáltal többi traktorostársaikat is belevonják a kötelezettségvállalásukba, akkor a tavaszi munkák tervét jóval százszázalékon felül teljesitik és méltóan megünnepelhetik a dolgozók legnagyobb ünnepét, május elsejét. (m. j.) A budafai EFSz-ben készülnek a cukorrépavetésre A budafai Egységes Földműves Szövetkezet tagjai 50 hektáron elvégezték az árpa vetését. A közeli napokban zabot is vetettek és a cukorrépavetés munkálataira is felkészültek. A kertészetben dolgozók a munkát alaposan megszervezték és a dohányhoz a melegágyakat mind rendbetették. A szövetkezeti, tagok ez évben 12 hektáron termelnek dohányt és a terméshozam növelése érdekében a dohánypalántákat idejében beültetik. A szövetkezetben dolgozók május 1. tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak: Felajánlották, hogy 12 hektár dohány ültetési idejét 8 nappal megrövidítik. Ebből a munkából a szövetkezet asszonyai is kiveszik részüket. A szövetkezeti tagok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a szarvasmarhaistállót brigádmunkával felépítik és ezzel mintegy 38.000 koronát megtakarítanak. A nagybudafai EFSz dolgozói becsületesen dolgoznak és minden igyekezetük a munka idejében való elvégzésére irányul. Patasi István, Dunaszerdahely. Az oroszkai egyénileg gazdálkodók közös erővel végzik a tavaszi munkákat Oroszka község egyénileg gazdálkodó földművesei pártunk és kormányunk utasításait szem előtt tartva a tavaszi munkák mielőbbi elvégzésére közös munkát szerveztek. Kora reggeltől késő estig egyetlen gazda sincs a faluban, mindenki a mezőn szorgoskodik. Műtrágyával és vetőmaggal megrakott szekerek vannak a földek végén. Oroszka dolgozó parasztjai mindent megtesznek a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért. A földet alaposan megtrágyázták, jdl előkészítették, hogy biztosítva légyen a tavalyinál sokkal gazdagabb termés. Az egyénileg gazdálkodók közül néhányan a szovjet módszer szerint keresatsorosan és szüksorosan is vetnek. Az oroszkai egyénileg gazdálkodók közös munkájukkal és kiváló szovjet tapasztalatok alkalmazásával járulnak hozzá népünk színvonalának emeléséhez. Hegedűs Ferenc, Oroszka. A királyfai EFSz-ben jól halad a vetés A szövetkezet tagjai lovasfoga tokkal vetnek és mégis naponta 35 hektár földön végzik el a munkát. Ezideig 140 hektár tavaszit vetettek el. Egységes földműves szövetkeze, tünknek szorgalmas vezetői vannak, Kopeeki Mihály és többen a vezető elvtársak közül mindent megtesznek, hogy a szövetkezet tagjai szorosan együttműködve a vezetőséggel, a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében mindent megtegyenek. Muc*ka Mária, Királyfa Bölcs József középtermetű, kemény• kötésű ember. A sapkája alól előkandikáló gyér haja már lassan galambszürkévé válik. A tovasuhanó évek mély nyomokat hagytak az arcán. Ha nevet, a ráncok keresztül-kasul szelik 02 oredt. Bölcs József 58 éves. Amikor leveszi sapkáját, láthatjuk azt is, hogy a fejebúbján már alig van egy pár ősz hajszál, Ez a ráncosarcú, őszülő ember nem párnák között, dajkák felügyelete alatt nevelkedett fel. Az apja községi szolga volt Mihályfán. Bizony, a 14 gyermekét nem igen tudta valami pompásan nevelni. Egymás hegy énhátán hemzsegtek a nedves lakás föld' j én elhelyezett szalmazsákokon, Tizennégy gyermek közül Józsi volt a legidősebb. Már 12 éves korában azzal állt elé az apja: — Azt hiszem már elég idős vagy ahhoz, hogy megkezdd a kenyérkeresetet. Rajtad kívül is marad még elég éhes száj, akiknek kenyeret kell adnom. Így került a 12 éves fiú a falu egyik nagygazdájr.hoz cselédnek A jómódú paraszt a munkát tőle is megkövetelte. de fizetést csak anni/it adott. hogy az éhenhaláshoz sok a megélhetéshez pedig kevés volt Így tengette életét a kuláknál egészen addig. amíg be nem hívták katonának. Kitört a világháború Bölcs Józsefnek is a veszélyben lévő ..haza" védelmére kellett sietnie Védenie kellett azt a „hazát" mely az Q számára csak nélkülözést megaláztatást tvdott biztosítani. az urak pedig híztak a szegén'iemher bőrén. Negyvenkét hónapot töltött, a fronton. ahol az ország minden táláról összetoborzott magafajta. állandóan kizsákmányolt emberekkel feküdt a Hogyan élt Bölcs vizes lövészárokban A harcok szünetében elpanaszolták egymásnak otthoni helyzetüket, milyen borzalmas sorsban élnek. Az ilyen beszélgetések után mindig kérdően néztek egymásra. Az arcok elándták azt. amit, a szájnak nem volt szabad kimondania. Vájjon most miért harcolunk? Azért, hogy hazatérésünk után, ha addig ugyan fűbe nem harapunk, újból az urak lábakapcája legyünk? Munkánk után éhezzünk, rongyoskodjunk? A háború befejezése után Bölcs József is hazatért. Még a fronton elhatározta, hogy ő bizony cseléd tovább már nem lesz. A sors azonban máskép döntött. Bölcs József hazatérése után beszegődött Földmári nagyságos úrhoz, éves cselédnek, Rövid idő múlva meg is nősült. Most már ketten húzták az igát. ketten túrták a földet azért, hogy Földmári nagyságos úr' nak tele legyen a zsebe, nekik pedig jusson egy kis kenyérre, egynéhány korona a legszükségesebb ruházati cikkekre. Ha az üzletbe akartak menni sóért vagy paprikáért, először meg kellett várni, míg a tyúkok megtojnak. hogy pénz hiányában tojásért vásárolják meg a szükséges konyhacikkeket 1926-ban a mihályfaí jómódú gazdák elcsalták Földmárttól. hogy folytassa apja mesterségét. Legyen ö is községi csősz, maid meglátja mennyivel jobb lesz a kulákokat szolgálni, mint a földesurat. Bölcs József kötélnek állt. mert a földbirtokosnál már kibírhatatlannak látta a helyzetet Egy év múlva azonhnn mégis csak megbánta ezt a lépést A zsírnsnyakú parasztok első évben mégcsak megbecsülték, de József a múltban a további években újabb és újabb munkákat sóztak a nyakába, a fizetését pedig állandóan csökkentették. A földesúrnál sem volt valami jó lakása, de a falu mindenesének épített szalmatetős vityillóban teljesen lehetetlen volt az élet. Ha eső esett, mindenfelé csurgott. Az edényéket ilyenkor csak arra használták, hogy felfogják benne a lecsurgó esővíz bizonyos részét. De még Igy is sokszor az egész szoba vízben állt. Ezekre a szomorú emlékekre már csak mint soha vissza nem térő rossz emlékekre gondol vissza Bölcs József esténként vacsora után. Arra is emlékszik még, hogy a falu vezetői tőle lefogták a betegsegélyzői pénzt, de nem jelentették be a betegsegélyzőbe. Na, de mindezt most már csak rossz álomnak tekinti, mert Bölcs József életében a felszabadulás után új, boldogabb korszak kezdődött. • Az egységes földműves szövetkezet megalakult a faluban és ő is tagja lett. Itt is csősznek akarták megtenni, de ezt az állást nem fogadta el. — Inkább megyek én dolgozni, ezt a munkát idősebb vagy kevésbbé munkabíró ember is elvégzi, mint én vagyok Mindenki belátta, hogy Bölcs Józsefnek igaza van és beosztották a szövetkezet sertéseihez. Azóta ott is van. Nagyon szereti munkakörét és a szövetkezet vezetősége ..-is meg van elégedve a munkával• Ma már úgy emlegetik, mint a szövetkezet legjobb dolgozóját. Vájjon mivel érdemelte ki ezt a megtisztelő jelzőt az őszhajú sárgahajuszú Bölcs báesi? Azzal, hogy , a mult évben a gondjaira bízott sertéés hogxan él ma? sektől átlagosan 9.5 malacot választott el. Volt azonban olyan eset is, hogy egy anyasertéstől 26 malacot választott el egy évben. A szövetkezeti gazdálkodás kezdetén 52 sertést gondozott. Most már több mint 150 sertést etet. Ezenfelül mint a sertésgondozó munkaszakasz vezetője, a többi sertések egészségi állapotáért is felelősséggel tartozik. Ahogyan növekedett a munkája, úgy emelkedett a jövedelme is. Nem úgy, mint mikor a mihályfai zsírosokat szolgálta, hogy a munkája évről évre emelkedett, a fizetése meg évről évre csökkent. A mult évben szorgalmas munkájáért olyan jövedelemben részesült, amilyenről cselédkorában álmodni sem mert. Ledolgozott munkaegységei után 19.000 korona pénzbeli jövedelem ütötte a markát. Ezenfelül 18.19 mázsa búzát, 2,24 mázsa zabot. 4.48 mázsa árpát és H.96 mázsa krumplit szál* Irtottak készen az udvarába Ebből á jövedelemből bizony szépen meg tudnak élni. A fölösleges terményből disznót is hizlaltak Nem hiányzik Bölcs József asztaláról a szalonna, meg a sonka sem. A régi szalmatetős, kisablakos cselédház is csak az emlékezetében él már, hogy néha-néha visszaemlékeztesse őket a nyomorúságos szenvedéssel teli múltra Bölcs Józsefék ma' már világos, cserepestetejű, kétszobás, éléskamrával berendezett szép családi házban élnek A villany is be van vezetve a lakásba, mely esténként méo szebbé, boldogabbá teszi fényével a szépen berendezett családi otthont A régi bútordarabokat újakkal cserélték fél A zománcozott tűzhely sem hiányzik a konyhából. Egyszóval Bölcs József felesége úgy berendezte pár év alatt a lakásukat, hogy még Földmári nagyságos úr is irigykedve nézné, ha látná. De van miből. A szövetkezeti gazdálkodás lehetővé tette számukra, hogy a régieket, az ócskákat mindenből eldobják és újakat, a régieknél sokkal jobbakat vásárolhassanak o helyükbe. Bölcs József tudja, hogy mai boldog életüket elsősorban a nagy Sztálin által vezetett dicső Vörös Hadseregnek köszönhetik, mert ők szabadították fel hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Másodszor pedig köszönhetik Csehszlovákia Kommunista Pártjának, Gottwald elvtárssal az élen, aki 1948 februárjában véglegesen letörte a belföldi reakció szarvát. Szétzúzta a Benes-féle imperialista ügynökökből álló reakciós szervezetet és a nép kezébe adta a hatalmat, sorsának irányítását. — Tudom, —• mondja Bölcs József — hogy 1948 februárja nélkül ma nem volna ilyen örömteli életünk. Benesék vissza akarták állítani a fasizmust, szép hazánkból imperialista gyarmatot akartak csinálni, minket pedig újból rabszolgákká akartak tenni. 4 februári események és a szövetkezeti I. országos konferencia alkalmából, mely újabb haladást jelent a szövetkezetek életében — kötelezettséget vállalt, hogy ebben az érben a gondjaira bízott anyasertésektől átlagosan nem 9 5 hanem 12 malacot ne« vei fel Ezzel a kötelezettségvállalással akarja bebizonyítani háláját Gottwald elvtárs és szeretett pártunk iránt ízért, hogy ma boldogan emberhez méltóan élhet. Szarka István. /