Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-07 / 59. szám, szombat

/ UJSZ0 1953 március 1 Sztálin halhatatlan neve örökké él népünk szívében • • • Még éberebben őrködünk új. boldog életünk felett Zökkenőmentes ritmusban dolgo zik a nagy gífckotrogép a Szövetség. Vasútvonal 24 szakasza kiszaki ol dalának sziklás résztegén. A dolgo zók kitartóan küzdenek itt a kemen\ kőzettel. De ma szomorúság uralkodik a munkahelyen. Szótlanul, gyor. aabb ütemben folyik a munka. Ma reggel valamennyiünket megdöbben, tette a fájdalmas hír. hogy a szere tett Sztálin szíve megszűnt dobogni Ezek a kemény emberek nem talál-, tak szavakat fáidálmuk kifejezésére, de annál aeélozzottabb erővel folytatták a munkát. -— Sohasem felejtem el életemben azt a szomorú péntek reggelt — | mondja Török József pallér - Mér hetetlen fájdalom^ töltött e) vaia | mennyiünket. Hiszeif mindazt, ami ! itt ma van. amit az új élet számára építünk ô adta nekünk, legnagyobb tanítónk. Sztálin elvtárs életéről egyszeri, szavakkal beszél Pelak András elv társ. az üzemi őrség vezetője:, — Még éberebben még gondosab ban őrizzük kezünk munkájának eredményét, új, boldog életünket. Nem akarok csak a szavaknál ma radni és ezért kötelezem magam, hogy beosztásomon kívül hetenként 12 órát ledolgozom a kirakodási munkáknr| Az üzemi őrség többi tagjait is megnyerem hasonló köte lezettségvállalás felajánlására. A Szövetségi Vasútvonal többi dol gozója is igy fejezi ki szeretetét J. V. Sztálin, a dolgozók halhatatlan Fájdalmunkból fakadjon erő Meghalt Sztálin! Megszűnt az emberiség legjobbjának. korunk legnagyobb fiának szive érettünk, száz és százmilliókért verni! Fájdalom és keserűség szorítja össze a torkot, a könny tengerként omlik mindenütt, ahol az ember hűséggel és hálával fordul a Kreml csillaga felé. Nincs szó. amely a gyászt felmérhetné és kifejezhetné, hogyan harcolt e fáradhatatlan elme a munkáshatalomért, hogyan építette és védte meg magakovácsolta fegyvereivel a nagy' szovjet hazát és hogyan teremtett nekünk is békés otthont Mintha a föld. az egész világ szívverése kihagyna, megállna e percben és botol a nyelv, mert nem tudja a szívek keserű, mély tárnáiból felhozni az enyhülés, a vigasz és a hála forró szavát. Mert mi volt ez a föld, az emberfarkasok átokverte földje az ő nagy tettei nélkül? Éhségek dúlása, szenvedés és kizsákmányolás! Ínséges, fénytelen ma és dérverte sötét holnap. Meddő, kisajtolt és elátkozott föld. melyet az ő napja derített, melybe az ő elméje hullajtott teremtő magot, hogy a dolgozók hazájává váljon, melyben az ember nem farkasa többé az embernek. Uj kort nyitó csillaga és vezérlő bölcse e megújhodott, virágbaborult földnek, a jövendő, a szabadság és a. béke nagy tanltőja — nehéz, végtelenül nehéz a gondolat, hogy szíved megszűnt értünk dobbanni! Esküd nagy és ünnepi szavaira emlékezem most, a gyásznak és fájdalomnak nehéz óráiban: „Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs. örökbehagyta ránk. hogy tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát. Esküszünk neked. Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük végső akaratodat. is! . . ." Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs. örökbe hagyta ránk. hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát Esküszünk neked, l^enin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is.. Most ez az Eskü erősít minket Megmutatia. hogy van erős támaszunk: a °árt és van oltalmazónk: a vezetők, a tanítványok verhetetlen csapata! Igen. a Párt. melyet nagy halottunk tanítása táplál és a vezetők, akik az ő szívével eszmélnek, élnek és harcolnak értünk tovább! A szív megszűnhet verni, á vér árama megállhat, de írem hal meg az aki milliók szívébe Yigyazta életét. aki milliókért élt! Gyáraink kapuja előtt soha többé nem állhat munkanélküli had, s rendőrié nem taposhat többé tüntetőt agyon., földjeinken nem szűnhet, meg a felszabadult emberek háladala, hazánk földjére nem ronthat többé ellenség, mert a nagy halott értelme, elméje és szive bevehetetlen várat épített gyáraink, bányáink, iskoláink és kertjeink köré: száz és százmillió békéért dobbanó és harcrakész szív verhetetlen várát. A gyásznak és fájdalomnak súlyos óráiban ez a mi fogadalmunk, a mi eskünk, a mi tisztelgésünk a nagy halott emléke előtt: nem engedjük a szolgaság feltámadását, a farkasok uralmát, békés építőmunkánk gyümölcseinek elfablását Amíg eszméletünk tart s kezünk kalapácsot fog és tollat forgat, nem lankadozunk tervezni, építeni tovább. s ha kell. fegyvert is ragadunk. hogy győztes csatát köszöntsíink Sztálin nevével! Egri Viktor államdíjas. Sztálin örökre velünk marad Pozsony, Szlovákia fővárosa, már március 6-a reggeli óráiban gyászköntösbe öltözött. J. V. Sztálin generalisszimusz Sztálin-téri szobrához egymás után jönnek a pozsonyi Üzemek, gyárak, hivatalok dolgszói. az iskolák tanulói és pionírjai, hogy az emberiség nagy vezére halhatatlan emlékének adózzanak. Fájdalmasan érintette a hír Pozsony minden dolgozóját. A Dimitrov-ilzem munkásai is 'feszült figyelemmel kísérték a Sztálin elvtárs betegségéről kiadott jelentéseket az elmúlt napok során. Határtalan fájdalommal fogadták pénteken a haláláról szóló szomorú hírt. Stuchalová elvtársnő, kiváló dolgozó, ezt mondotta: „Sztálin örökre velünk marad. Velünk marad a Kommunisták nagy és drága pártja. Lenin és Sztálin pártja.* Az üzem dolgozói táviratot küldtek a CsKP Központi Bizottságának, hogy még jobban fokozzák az éberséget és munkaigyekezetüket. hogy így fejezzék ki mély tiszteletüket J. V. Sztálin halhatatlan müve Iránt. A Kábel-gyár dolgozói is megrendülten fogadták a haladó emberek zseniális tanítójának haláláról szóló jelentést. Szloboda István élmunkás ezt mondta: „Noha ez a veszteség minden békeszerető emberre igen fájdalmas, nem csüggedhetünk és nem is csüggedünk hanem még jobban tömörülünk pártunk köré, fokozzuk az éberséget.* A többi pozsonyi üzeni dolgozói is éppúgy, mint hazánk minden becsületes dolgozója, így emlékeznek meg a nagy Sztálinról, akinek tanítása biztos irányt mutat nekünk a szocializmus ^építésében. tanítója iránt. Az öregebbek emlékükbe idézik Sztálin elvtárs életének egyes szakaszait és mindannyian az ő nagy életmüvéről beszélnek. Arról. hogy ö tanít minket még a legnagyobb nehézségeket. a legnagyobb szerencsétlenséget és fájdalmat is legyőzni még lelkesebb, szorgalma sabb munkával. Igy akarom — mondja Bozsik Rudolf bágeres — én i

s megtisztelni Sztálin elvtárs nagy életművét. Az e heti tervet - folytatja — már c®ü. törtökön teljesítettük. Valamennyien igyekezni fogunk, hogy a lehető leggyorsabban elkészítsük az egész Szö vetségi Vasútvonalat, hogy így minél előbb még szorosabbá tegyük kapcsolatunkat Sztálin . országával, a Szovjetunióval! i Néphadseregünk Sztálin elvtársról Néphadseregünk egyik egységének katonái feszes vigyázban. arcukon a mély bánat kifejezésével hallgatták meg a szomorú hírt J. V. Sztálin generalisszimusz elhúny tárói. Francusz tiszt a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője felidézte azt az időt, amikor a szovjet partizánok oldalán, ajkukon a nagy Sztálin nevével harcba indultak a nemzet szabadságáért. — A győzedelmes sztálini katonai tudomány — mondotta — néphadseregünk parancsnokainak mindörökre a tanulságok kimeríthetetlen forrását jelentik. A sztálini katonai tudomány tanít minket arra, hogyan hiúsítjuk meg az imperialisták támadásait. Obszt tizedes, egységének faliújságján ezt írja: „A Szovjet Hadsereg elvesztette győzelmeinek ihletőjét és szervezőjét, de halhatatlan tanítása továbbra is a Szovjet Hadsereg és a népi demokratikus államok hadseregei építésének mozgató ereje marad.» Hűek maradunk Sztálin elvtárs tanításához A zsolnai kerület dolgozói is mély szomorúsággal fogadták a hírt J. V. Sztálin generalisszimusz haláláról. „Az apánk halt meg" — mondják az árvái duzzasztógát szocialista építkezésének dolgozói. Sztálin neve nekik is végtelenül drága, hisz neki köszönhetik új, boldog életüket. Ezért még szilárdabban és eltökéltebben harcolnak a szocializmus nagy müvének megvalósításáért, még éberebben őrzik a szocializmus vívmányait és a békét, úgy, ahogy arra valamennyiünket korunk legnagyobb géniusza, J. V. Sztálin generalisszimusz tanított. A rózsahegyi V. I. Lenin-üzem munkásai és alkalmazottai Sztálin elvtárs elhunyta alkalmából kifejezésre juttatták, hogy mindörökre hűek maradnak az egész világ dolgozói nagy tanítójának halhatatlan emlékéhez. Erőt merítenek tanításából, példás életéből, művéből. Igy fognak harcolni hazánkban a szocializmusért. Pénteken 13.30 órakor az első műszak befejezése előtt leálltak a vágbesztercei Klement Gottwald üzem gépei. Az üzem dolgozói gyászgyűlésekre jöttek össze, hogy kifejezésre juttassák mély fájdalmukat és akaratukat, hogy Sztálin elvtárs tanítása szerint még lelkesebben vegyék ki részüket a szocializmus építéséből. „Sztálin elvtárfe meghalt, de halhatatlan müve. ahiely örökre egy-v bekapcsolódik munkásmozgalmunk nörténetével, örökre élni fog sziveinkben" — ezt írják az üzem dolgozói a CsKP Központi Bizottságához küldött táviratukban. A, Klement Gottwald-müvek dolgozói hűek maradnak Sztálin elvtárs emlékéhez és még szorosabban tömörülnek '/Csehszlovákia Kommunista pártja és kormányunk köré. még következetesebben harcolnak a szocializmusért dl £zum itt marad A szíve, az ő nagy szíve ötödikén utolsót dobbant. De nem viszi el tőlünk sem idő, sem halál, mert Sztálin szíve mindenütt van. N Mint Prometheusz vitte szét az olimpoezi szent tüzet hogy isteni szikra heve mozgasson embereket, úgy terjedt, nőtt Sztálin szive, biborló rubin minden cseppje, s mint tündöklő, nemes eszme hatolt a bús emberszívekbe. Aki egy cseppjét bírja, boldog, mert ő ad alkotó erőt, i \ ő sugall építést és békét s a Sztálinrszívű had előtt kártyavárként omlott és omlik a porba már minden erőd. Sztálin szíve itt marad s ezer formában él tovább, a szovjet földben, népben, dalban, s mint tenger, folyam és virág. Hogy pirul az érő gyümölcs és virulnak a gyermekek, hogy összefognak harco6 hittel a békét vágyó seregek, hogy még győzelmesebb zenével zúgnak a gépek s traktorok, azt mind a Sztálin-szíve tette, s a szeretet, mely benne élt. Ez a szív örökre élni fog: viszi tovább az emberiség. Gély Olga • * LADISLAV MSAÖKO: Félárbocra Von junk félárbocra ma minden lobogót Terüljön éjszin fátyol az örömre! S te büszke nemzedék, a fejed hajtsd meg! Ma sötét nap virradt a földre. Szép tavaszunkra gyász árnyéka hullott. Sós könnyek árja fullaszt ja a torkot. És harang kondul és zúg s csak egyre kondul. Az élet sír a fájdalomtól. Csak halkan, halkan. A megrendült, nemzet lábujjhegyen lép, kemény férfink sírnak. Szobrán a szél tulipánokat rezget, zokogás rá a visszhang. S dobok peregnek, egyre csak peregnek. Az elárvult világ a Kremlre tekint. Nem él — meghalt a párt első elvtársa, yneghalt apánk — a nagy, örök Sztálin. Fordította: G. O. /