Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-05 / 56. szám, csütörtök

6 UJ SZ0 1953 március 5 PEEKSKILL TANUSAGA Amerikai író, akit Wall Street nem szeret Fiatal gyárimunkás korában, 1937-ben lépett irodalmi pályára Howard Fast, a szocialista realizmus megteremtője az amerikai irodalomban. Akkoriban New York külvárosában dolgozott egy üzemben, ahol része volt a kizsákmányoló rendszer és az amerikai életforma minden »áldásában«. Tanúja volt a tőkések minden fondorlatának, amivel a dolgozók figyelmét el akarták terelni kizsákmányoltatásuk, nyomoruk vádló tényéröl. Akkoriban napi 12—14 órai nehéz gyári munka után ült le, hogy néhány oldalt írjon. Az irás elemi szükséglete volt. Meg kellett mutatnia a világnak, müyen veszedelmet jelent az emberiségre a fajelmélet, a faji gyűlölködés, amit már a gyermek lelkébe oltanak Amerikában. »Gyermekek« cimü első elbeszélésében elmondja, hogyan zülleszti a fiatalokat erkölcsileg, szellemileg és jellemükben egyaránt a faji uszítás. Az iró saját szavai szerint » ... a rasszizmus (fajelmélet), valamint a rasszizmus-sztilte többi gyilkos-izmus a modern Amerika átka és fekélye. Rádióaktív sugárzás, amely behatol a társadalom minden rétegébe. S ha nem mi pusztítjuk el a rasszizmust, holt bizonyosan a rasszimus pusztít el minket.« Howard Fast neve az amerikai uralkodó körökben nem népszerű. Annál népszerűbb azonban a dolgozó amerikai kisemberek között, akik gondolataik, véleményük egyik legbátrabb szószólóját látják benne. »Az amerikai« című regényében rámutat arra, hogy minden rossz a dollárhajszából ered, ebből támad az elnyomás és kizsákmányolás. Egy Illinois állambeli bíró képviseli itt az amerikai nép becsületes magvát, amely erkölcsi erejével győzedelmeskedik a pénzes polgárok dollárjainak túlereje fölött. A második világháború éveiben Fast az amerikai szabadságharc nehéz küzdelmeihez tér vissza regényeiben és az amerikai nép demokratikus, haladó hagyományain keresztül mutat rá a társadalmi fejlődés tanulságaira. Erről szólnak »Töretlenek« és »Tom Pain polgár® című könyvei. Az előbbi George Washington elnökről szól, aki mindmáig az igazi, demokratikus Amerika jelképe. Amint Fast fennen hirdetett szavai bizonyítják, az író nemcsak az üldözött fajoTí, hanem egész népek, az emberi kultúra vesztét látja a fajgyűlölet elhatalmasodásában. Ezért száll síkra oiy bátran egész irodalmi munkásságával. Amerika színesbőrü lakosságának jogaiért. Egyik legnagyobb regényének hőse, Gideon Jackson, egész életével a négerek jogaiért és szabadságáért vívott harc jelképévé válik. Gideon Jackson egyszerű néger polgárból lesz a Kongresszus tagja, jellemével, befolyásával harcol testvérei jogainak és képességeinek elismeréséért. Ennek a harcnak azonban még nincs meg Fast könyvében a kellő forradalmi és tömegjellege s így ismét csak erkölcsileg győzedelmeskednek hősei. Az íróban tudatosul, ami egyre tudatosabbá válik a többi amerikai dolgozóban is: nem elég a kizsákmányolással szemben védekezni és erkölcsi győzelmet aratni. A munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezetésével ellentámadásba kell lendülni és szervezett sorokban harcolva kell kivivni a nép végső győzelmét. Howard Fast tagja lett az Amerikai Kommunista Pártnak. Ettől fogva félelmet nem ismerve ostorozza müveiben a rendszert, amely ellensége a dolgozók jólétének, jogainak és kultúrájának. Egyik legjobb írásában, a »Clarkton« című regényben foglalkozott első ízben a munkások harcával a töke túlereje és a munkásosztály árulói ellen. Fast mindenekelőtt amerikai hazafi. Igaz proletár hazafiságából adódik hogy Amerika és népe érdekeit összhangba hozza más országok népeinek érdekeivel. A világbéke az, amiben ő is, mint minden haladó gondolkodású' ember, az általános fejlődésnek, a kultúra további kibontakozásának biztosítékát látja. Howard Fast tántoríthatatlan békeharcos. Tevékenyen vett részt 1949-ben az amerikai értelmiségi dolgozók newyorki békekongresszusának előkészítésében és munkájában. Azóta nem hiányzott ö maga — vagy legalább üzenete — az Egyesült Államok egyetlen nagyobb békemegmozdulásáról sem. Külföldi békekongresszusokra a Wall Street hivatalnokai nem engedik, de írott szava eljut mindenüvé a világon, ahol békeszerető emberek a háború gyilkos merénylete ellen csatarendet formálnak. Hazánk népe hallott már Howard Fast fasisztaellenes, bátor magatartásáról. Tudjuk, hogy be is börtőnözték, mert nem volt hajlandó a washingtoni kormánynak és ennek révén Franoo fasiszta diktátornak kiszolgáltatni a spanyol antifasisztákat támogató szervezet iratait. »Az imperializmussal és a fasizmussal — vagy ellene!« irja Fast birodalom és valóság« című tanulmányában. Ez nem jelszó: ez hitvallás, amelynek Fastnál megvannak a tapasztalat-adta alapjai. A Rosewelt-korszak utolsó éveiben, a háború alatt a legnépszerűbb írók egyike volt. Akkoriban milliókat kerestek könyvein a kiadók. A háború után a reakciós elemek felkorbácsolásávai párhuzamosan bekövetkezett a burzsoázia bojkottja, megtagadták Fast könyveinek kiadását, müveit kizárták a könyvtárakból, Hitleréit módjára a többi klasszikus és új haladószellemü alkotással együtt Fast müveit zúzdába öt magát pedig börtönbe vetették. Amerikában ma már nem elég tollal, szóval harcolni a fasizmus ellen. Nyílt, férfias kiállásra van szükség a reakció bestialitásával szemben. Fast maga számol be a peekskilli eseményekről, — amelyeknek tanúja volt, — »Peekskill tanúsága« című riportjában. A Hudson vizénél elterülő Peekskillben, ahol sok newyorki cipőipari munkás tölti rövid szabadságát a szakszervezeti üdülőtelepen, mint minden évben, 1949-ben is előkészítették Paul Robeson néger énekes szabadtéri hangversenyét. Ezt használták ki a rendőrség és az államhatalom által támogatott elvakult fasiszták, hogy Lynch-bíró szégyenletes módszereit alkalmazhassák a haladó amerikaiak tömegeire. Ama emlékezetes szombaton sokaknák szeméről, akik azt hitték, hogy » Amerikában ilyesmi nem fordulhat elö«, lehullott a hályog. A A jólöltözött, jóltáplált »fajvédök«, telek- és tőzsdespekulánsok húszszoros túlerejével szemben maroknyi bátor férfi akadályozta meg a peekskilli tömeggyilkosságot. Howard Fast, a védelem megszervezésének első soraiban volt. Ha sikerült is a reakciónak Robeson koncertjét meghiúsítania, a vérszomjas fasizmus első támadását "visszaverték. A haladó amerikaiak erejük tudatában egy héttel később tízszeres részvétellel rendezték meg a béke énekesének hangversenyét. A fasiszták itt is próbálkoztak, de hiába. A koncert a haladó erők, a béketábor szilárd egységének meggyőző tanúsága lett. A fasiszták provokálnak, s ezzel azt a látszatot akarják kelteni mintha az amerikai nép velük, a faji uszítás és az imperialista támadás eszméivel, nem pedig a haladó erőkkel, a faji egyenlőséggel és a béke védelmével értene egyet. Fast, az író egyre tanul. Tanul az amerikai szabadságharc történelméből. Tanul sajátmaga és barátai harcának tanulságaiból. De a legtöbbet tán azoktól a harcosoktól tanulja, akik már átélték a fasizmus uralmát vagy elestek az ellene vívott küzdelemben. Amikor Howard Fastra gondolunk, a mi Fucsikunk jut eszünkbe. S egyáltalán nem véletlen, hogy ez az amerikai író börtönben töltött napjai alatt újra meg újra visszatért Július Fucsik »Üzenet az élöknek« c. könyvéhez. Howard Fast megírta első színdarabját, a »Harminc ezüstpénzt«. Ezidőszerint ez az egyetlen darab Amerikában, amely ilyen tárgykörrel foglalkozik és nyíltan kimond igen fontos dolgokat. írja színmüvéről maga a szerző. A darab előadását Amerikában nem engedélyezték. Első bemutatója Prágában volt. Miért nem akarják Ameriká ban színpadra bocsátani a »Harminc ezüstpénzt*? Azért, mert leleplezi Amerika urainak fasiszta terveit, a csak látszólag is haladó gondolkodású polgárok üldöztetését, az »amerikai életmód igazi arcát. Bemutatja az amerikaiak különféle jellemeit. A tanácstalan, alig gondolkozó hivatalnokot, aki a dollár urainak engedve eladja lelkiismeretét és barátait. A hivatalnok feleségét, aki szintén kispolgár, de már messzebb lát, becsületesen harcol önmagával társadalma előítéletei ellen és tapogatózva keresi a kiutat. Az ».alsóbbrendü« néger szolgálót, aki már nem az eddigi könyvekből ismert, alázatosan mosolygó, tehetetlen rabszolga, hanem öntudatos, emberi jogait követelő, kemény harcos. Howard Fast ezt írta a csehszlovákiai közönségnek a »Harminc ezüstpénz« prágai bemutatójára: »Az amerikai kommerciális színházban és filmben nincs helye másnak, mint piszoknak, pornográfiának és durvaságnak. Elképzelhetitek hát, mily felemelő számomra a tudat, hogy darabomat Prágában adják elő. Abban az időben, amikor Amerikában könyveim százezreit pusztítják, Prágában színrekerül a darabom. Mondjátok meg a tieiteknek. mily mérhetetlen hálát érzek ezért irántuk!« Szántó L. György. PARTELET A taggyűlések foglalkozzanak az időszerű kérdésekkel SZOVJET KULT URH ÍREK A jaroszlavszki filharmónia mellett megnyílt a zenekultúra egyeteme Az egytem munkatervét két év. re dolgozták ki. Az egyetem vasárnaponként működik. A hallgatók megismerkedne^ az orosz zene klasszikusainak, valamint a szovjet zene szerzőknek alkotásaival. Űj színház nyüt meg Zaporozsében. A színház nézőtere 1000 ember számára épült. A forgószínpad gépezete lehetővé teszi egyidejűleg négy díszlet felállítását • Az odesszai területi filharmónia irodalmi zeneestéket rendez a kolhozparasztok é

s a falusi értelmiség számára. Különös sikert arattak a ,,Puskin a zenében" címmel rendezett hangversenyek. • Uljanovszkban megnyílt az önképző művészek műterme. Több mint 30 munkás és alkalmazott foglalkozik itt a festészet elméleti és gyakorlati tanulmányaival. Puskin halálának 116 évfordulója alkalmából az írók Központi Házában ülést tartott a Szovjet írók Szövetségének Puskin-bizottsága. Az ülésen D Blagoj előadást tartott .Puskin, a buirzsoá nyugat elleni küzdelemben" címmel. I. Novikov részleteket olvasott fel készülő új regényéből, mely Puskinról szól. I Feinberg ,,Puskin naplójáról'' szóló új müvével ismertette meg az ülés résztvevőit. • A Szovjet írók Szövetsége Puskinbizottságának ülésezése alkalmából megnyitották N. Sesztapolov akva rellműveinek kiállítását. A sziovjet zenei közélet megemlékezett Alexander Dargomizsszkíj kiváló orosz zeneszerző születésének 140. évfordulójáról. A jelentős év. forduló alkalmából ünnepi esteket, előadásokat és hangversenyeket rendeztek Moszkvában, Leningrádban és a Szovjetország több városaiban. Alexander Dargomizsszkíj művei a Szovjetunióban igen népszerűek. A PARTTAGOKAT JÓL SZERVEZETT taggyűléseken tudjuk akti. vizáim és mozgósítani a feladatok végrehajtására. Pártszervezeteink ereje a párttagok aktivitásában, elméleti fejlettségükben és a párt és kormány határozatainak végrehajtásáért folyó harcos álláspontjukban mutatkozik meg. Pártszervezeteink csak úgy tudják mozgósítani a tömegszervezeteket, ha a taggyűléseken felébresztik a párttagokban a kötelességtudást, a felelősség és a gyözniakarás érzését. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb fóruma, ahol értékelik a termelésben eddig elért eredményeket, hiányokat, és konkréten kitűzik a feladatokat, amelyeket végr

e kell hajtani. A taggyűlések a kommunisták harci tanácskozásai, amelyek lelkesítik a tagokat a párt- és kormány határozatok megvalósítására. Taggyűléseinknek mindig a gazdasági életben felmerülő időszerű kérdésekkel kell foglalkozniok, hogy a politikai munkát és az egész eröt ezeknek megoldására összpontosít, hassák Nagy jelentősége van a már cíusban lefolyó taggyűléseknek, mert a tavasai munkák megszervezése és idejében való elvégzése nagyban függ attól, hogyan tudják a helyi pártszervezetek mozgósítani a dolgozókat a munkák elvégzésére. A márciusban lefolyó taggyűléseken meg kell vizsgálni a tagoknak, hogy a hatásköi'ükbg tartozó szövetkezetben, vagy traktorállomáson hogyan ké szültek fel a tavaszi munkákra és helyt tudnak-e állni a vetési munkákban. Az idő kedvező, a tavaszi munkákra és minden perc késés kárt jelent, mert a korai tavaszi vetések nagyobb hektárhozamot jelentenek és az idő viszontagságainak is jobban ellenállnak. A kései vetések legtöbbször hiányosan kelnek, a nyári forróság., ban megsülnek és a mag összeapad. A TAGGYŰLÉSEKEN A TAVASZI MUNKÁK biztosításáról kell vitázni. Pártszervezeteink sok esetben a taggyűléseken nem foglalkoznak az időszerű kérdésekkel és a hiányokra csak akkor jönnek rá, mikor ezeket már nem lehet kiküszöbölni. Több pártszervezetnél előfordult olyan eset is, hogy a politikai munkát az elért sikerek után elhanyagolták. Az érsekújvári traktorállomás pártszervezete jó politikai munkával megszervezte a javítási munkálatokat. A téli hónapokban minden erőt a gépek javításának idejében való elvégzésére összpontosítottak. A munka látszólag jól ment és a csoportos javíbásmunkamódszer alkalmazásával meggyorsitotják a javítások menetét és egymásután húzatták ki a traktorokat a javitómű helyből. A munkában nem is lett volna hiba. ha a pártszervezet a poli. tikai munka fokozásával felkeltette volma a tagok felelősségérzetét. A kommunistáknak a taggyűlésen rá kellett volna mutatniok. hiogy az elvégzett munkák nincsenek ellenőriz, ve. A traktorokat kihúzták a javítóműhelyből, de a technikai ellenőrzést felületesen végezték el és a traktorokat nem próbálták ki, hogy üzemképesek-e. A pártszervezet nem tudott odahatni, hogy minden kommunista a munkahelyén felelős legyen az elvégzett munkáért és minden dolgozó érezze az elvégzett munkáért a felelősséget. Ha ezt megcsinálták volna, akkor a gépek üzemképtelensége miatt az illetőket felelősségre tudták volna vonni. A javítási munkálatokat a tervezett időnél 7 nappal előbb végezték el, de a felelőtlen munkának az lett az eredménye, hogy több traktort szét kellett szedni, csak azért, mert rossz olajat öntöttek bele, vagy olyan alkatrészeket . szereltek bele, amelyeket nem fúrtak ki, vagy a hengerfejbe nem tették bel

e a szöget. A felületes munka miatt több traktort szét kellett szedni, pedig aránylag csak kis hibák voltak benne. A POLITIKAI MUNKÁT mindig a gazdasági munka menete szerint kell irányítani és a hibákat idejében ki kell küszöbölni. A pártszervezet a politikai munkát elhanyagolta, nem volt elég rugalmas és ezért történtek a hibák. A kritikát és önkritikát felületesen vették és csak az évzáiró gyűlésen jöttek rá a bajokra. A pártszervezet nem dolgozott jólA párttagok azonban nem csüggedtek el, s az évzáró taggyűlésen beismerték hiányosságaikat, megvitatták feladataikat és elhatározták, hogy rövid időn belül helyre hozzák a hibákat és a tavaszi munkákat a legsikeresebben elvégzik. A gyűlésen egymásután születtek a versenyfelhívások és a kötelezettségvállalások a munka megjavítására A gépeket a legrövidebb időn belül kijavítják, mert csak néhánynapi munkáról van szóA kommunista brigádvezetök egymásután álltak fel és versenyre hívták a többi brigádvezetőket a tavasz; munkák időbeli elvégzésére. El. fogadták a gyűlésen a zselizi traktorállomás versenyfelhívását is. A traktorállomás agronómusa, Gyarmati elvtárs kötelezettséget vál. lalt, hogy a munka megszervezésének javításával 5 százalékkal több keresztsoros vetést tudnak elvégezni mint a aselízi traktoráiiomás. Az évzáró taggyűlésen kötelezettséget vállaltak a kommunisták, hogy a politikai munka fokozásával és a munka jobb szervezésével a gottwald! ötéves terv ötödik évét a gépállomás 1953. november 15-ig teljesíti. Május elsejéig megszervezik a pártsajtó előfizetését és legalább 15 új tagot vesznek fel a pártba, a gépállomás legjobb munkásai közül 95 százalékban bevonják a trak torállomás dolgozóit a szocialista munkaversenybe a tömegpolitikai munka kiszélesítésére. Az egyéni felelősség bevezetésével a kommunistákon keresztül biztosítják a tavaszi munkák idejében való elvégzését, éa a munka minőségének javításával emelni fogják a szövetkezetek hektárhozamát. AZ ÉRSEKÚJVÁRI TRAKTOKÁLLOMÁS traktorosai így bebizo. nyitják, hogy ha követtek is el hibákat, azokat helyre fogják hozni és a tavaszi munkáknak teljes erővel indulnak neki. Pártszervezeteinknek a politikai munkát sohasem szabad elhanyagolniok és a hibákat a taggyűléseken kell gyökeresen orvosolni. A hibáit elkövetése fölött nem szabad siránkozni és elkeseredni, hanem a taggyűlésen elhangzott bírálatok alapján konkréten meg kell határozni a vezetőség és a párttagok tennivalóit a soron levő feladatok elvégzésére. Helyesen folyt l

e a traktorállomás évzáró gyűlése, ahol a hibákra rámutattak, és meghatározták a további tennivalókat is. Taggyűlések csak úgy lesznek a párttagok harci tanácskozásai, ha a kommunisták a gyűlés után érezni fogják, hogy mi a tennivalójuk, tud. ni fogják, hogy mit kell ma, vagy holnap cselekedniök. A taggyűlések a párttagok kommunista nevelésének iskolái, ahol a hibák felszínre hozása, a mulasztások megbírálása, a termelési kérdések széleskörű megvitatása, a feladatok világos megismerése növeli a kommunistákban a példamutatás, a felelősség, és a helytállás érzetét. Érezzék a párttagok és a tagjelöl, tek, hogy az ő kezdeményezésüktől és példamutató munkájuktól függ a pártonkívüli dolgozók aktivitása a terv teljesítésében. ERŐSÍTSÉK A TAGGYŰLÉSEK a kommunistákban azt az érzést, hogy munkahelyükön, brigádjukban, munkacsoportjukban ők a felelősek a termelésért és minden körülmények között helyt keli állniok. A napokban nagy felelősség hárul pártszervezeteinkre és nagy erőpróbát jelent a kommunistákra, hogy a dolgozókat mozgósítani tudják a tavaszi munkák idejében való elvégzésére. Ezekkel a feladatokkal pártszervezeteink csak úgy tudnak megbirkózni sikeresen, ha a taggyűléseken az időszerű problémákkal foglalkoznak, a hibákat gyökeresen kiküszöbölik és minden kommunista tudni fogja, hogy mit kell tennie, hogy a tavaszi munkákat a kitűzött agrotechnikai időre el tudják végezni. Ballá József