Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-29 / 79. szám, vasárnap

4 ÖISIÖ 1953 márcitis 29 A Népek Békekongresszusa bizottságának felhívása a világ közvéleményéhez Bécsben a Népek Békekongresz­szusár.ak bizottsága, amelyet azzal bíztak meg, hogy a kormányokat ós nemzeteket megismertesse a kongresszusnak az öt nagyhatalom kormányaihoz intézett felhívásával később elérje e felhívás megvalósí­tását, záróülést tartott. A bizottság tagjai: Isabelle Blum (Belgium), Buchsbaum tábornok (Brazília), Pierre Cot (Franciaor­szág), Nikola j Tichonov, Ilja Eh­renburg (Szovjetunió), Endicott lelkész (Kanada), Xv Farges (Fran­ciaország), Monica Feltan (Anglia), Forbekk lelkész (Norvégia), Iwas­kiewicz (Lengyelország), Jara tá­bornok (Mexiko), Frederic Jolliot­Curie (Franciaország), Goro Hani (Japán), Csen Szen-jun (Kína), Seza Nabravi (Egyiptom), Pietro Nenni (Olaszország) és mások. Az ülésen számos külföldi sajtó­iroda és nagy lap tudósítói voltak jelen. Az ülést Jolliot-Curie tanár, a Békevilágtanács elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a Népek Békekongresszusának az öt nagy­hatalomhoz intézett felhívása nagy visszhangot keltett a széles néptö­megek körében az egész világon. Ezért nagy felelősség hárul ránk sokmillió ember előtt, — mondotta Jolliot-Curie, — akik a békét óhajt­ják. Mindent meg kell tennünk, hogy megvalósítsuk a kongresszus­nak az öt nagyhatalom közötti bé­keegyezmény megkötésére tett fel­hívását és így biztosítsuk a világ békéjét Ezután Pietro Nenni szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a népek béke­kongresszusa óta eltelt idö alatt az új világháború veszélye növekedett, mert az Egyesült Államok uralkodó köreinek agresszív irányzata még jobban kihatárolódott. Ma egyenesen szükséges az öt nagyhatalom kormányait újból fel­hívni, hogy lépjenek a tárgyalások útjára és így vessenek véget a hi­deg háborúnak, — mondotta Nen­ni. — A tárgyalások lehetővé te­szik a német és osztrák kérdés bé­kés megoldását és a koreai, vietna­mi, valamint malájföldi háború megszüntetését. Ilja Ehrenburg szovjet író, a bizottság ülésén ki­jelentette, hogy a szovjet kormány politikája mindig a béke és a nem­zetek közötti barátság politikája volt és marad is. Felhívjuk az összes jóakaratú em­bereket, — mondotta végezetül Ilja EhrenJburg, — hogy támogassák a népek békekongresszusának felhí­vását. Még elháríthatjuk a nagy szerencsétlenséget, még megment­hetjük az emberek millióit, éljenek azok bárhol, Londonban, Párizsban, Moszkvában, vagy New-Yorkban. Még megmenthetjük a kultúrát a borzalmas pusztulás elöl. A nemze­tek válaszra fognak várni. A nem­zetek megvédelmezik a békét. Ezután Buchsbaum tábornok (Brazília), Forvekk lelkész (Nor­végia), Endicott lelkész (Kanada), Goro Hani (Japán), Figgins (Ang­lia), Csen Szen-jun (Kína), Iv Far­ges (Franciaország), mondottak beszédet. Végezetül a bizottság egyhangú­lag a következő felhívást fogadta el a világ közvéleményéhez: >,Teljesítve a ránkbízott feladatot 1953 március 17-én az öt nagyha­talom kormányaihoz elküldtük a Népek Békekongresszúsának felhí­vását. Azt javasoltuk nekik, hogy kezdjenek tárgyalásokat a béke­egyezmény megkötéséről. A nemzetközi helyzetben beállott azon változások, amelyekre az 1952 decemberében megtartott bécsi kongresszus óta sor került, még jobban emelik e felhívás jelentősé­gét. Mindenütt Európában, épp úgy mint Ázsiában a háború veszélye még jobban növekedett és még nyilvánvalóbb lett. Azáltal, hogy kétségüket fejezik ki némelyik egyezményről, amelyeket a háború után kötöttek, támogatják a revan­siszta erőket, amelyek agressziót kezdhetnek. E változások megvilá­gításában a nemzetek tudatosítják, hogy az ellentéteket nem lehet erő­szakkal vagy megfélemlítéssel meg­oldani. Mind szorgalmasabban har­colnak e módszerek ellen és tár­gyalásokat követelnek, amelyek lehetővé teszik az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését. Az összes jelenlegi problémákat meg lehet oldani ezen a tárgyalá­son és a békeegyezmény megköté­sének alapján. Ez az egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének visszaadja jelentőségét és ezáltal az ENSz tevékenysége kezeskedni fog az összes nemzetek biztonsá­gáért. Hogy ezt a feladatot teljesítsük, szükségesnek tartottuk, hogy nem­csak az öt nagyhatalom kormányai­hoz forduljunk, hanem az összes többi kormányokhoz is. Emlékeztet­jük őket felelősségükre a nemze­tekkel szemben és kötelességükre a nemzetek iránt és azt javasol­juk, hogy támogassák akcióinkat. Ha a kormányok a béke. ügyét olyan támogatásban részesítenék, amilyenben a háborús előkészülete­ket részesítik, akkor ez sokkal si­keresebb volna. Azonban elsősor­ban a nemzetek maguk felelősek sorsukért. Ha kortársaink el akar­ják kerülni a jövő nemzedékek át­kát, . eléggé erősnek kell lenniük, hogy megváltoztassák az események folyását és hogy az örült háborús előkészületek ellen kitűzzék a tár­gyalások észszerű útját, amint azt a Népek Békekongresssusa meg­mutatta. A férfiak és nök felelős­ségük tudatában legyenek bárhol és tartozzanak a társadalom bár­mely rétegéhez, dolgozzanak bár­milyen szervezetben, egyesíteniök kell törekvéseiket, hogy rákényszerít­sék a kormányokat arra, hogy vá­laszoljanak a Népek Kongresszu­sának felhívására. Az öt nagyhatalom közötti béke­egyezménynek döntö befolyással kell lennie az emberiség sorsára és azzá a bevehetetlen sánccá válhatik, amelynek védelme alatt az egész világ gyermekei felnövekednek. A dernői bányaüzem dolgozóinak kollektív szerződése Dernőn Prokop János üzemi igaz­gató és az üzemi bizottság elnöke, Hanusiak Mihály elvtárs, valamint az üzemvezetőség és a munkások jelenlétében kidolgozták az üzem kollektív szocialista szerződését, hogy a felemelt tervfeladatok telje­sítését műszaki-szervezési intézke­désekkel biztosítsák. A szerződés a szükséges tenniva­lókat a következőkben sorolja fel: Kiszélesítjük a termelést a fejtés­ben, a „polcos" beosztás alkalma­zásával, amellyel csaknem három­szor akkora teljesítmény érhető el, mint az eddig használt módszerek­kel. Ennek megvalósításáért és pon­tos betartásáért az üzemvezetőség vállalta a felelősséget. Az üzemvezetőség kötelezi magát, hogy a dupla rosták megérkezése után a válogató asztalon 20 száza­lékkal több 80 százalékos barit ki­válogatását teszi lehetővé. A végre­hajtásért a felelősséget Pellionisz elvtárs vállalta. Továbbá a Haraszti bányarészle­gen mintegy 800 folyóméter sínpárt cserélnek ki, amivel lehetőv? teszik a pályán nagyobb méretű és telje­sítményű vontatómotor közlekedé­sét. A végrehajtás határidejs aug. 1. A felelősséget Kádár János elvtárs vállalta. Mindkét szakaszon automata mér­legeket szerelnek fel, amivel lehe­tővé válik a termelés ellenőrzése mind a két munkaszakaszon. A vég­rehajtás időpontját június elsejére tűzték ki. A felelősséget Kádár Já­nos és Hercner István elvtársak vállalták. Az István-aknában egyes helyeken bevezetik a villanyvilágítást. Ezt a kábelek megérkezése után azonnal megvalósítják. A felelősséget Zsilla József elvtárs vállalta. A nyersérc kitermelését az ötéves terv ötödik évében 11 hónap alatt, az összüzemi tervet pedig Gottwald elvtárs születésnapjára teljesítik. A végrehajtásért a felelősséget az ösz­szes technikusok vállalták. Az üzemben valamennyi foglalko­zási ághoz tartozó munkára telje­sítménynormákat létesítenek és ez­zel biztosítják az állami terv telje­sítését és az elvégzett munka Igaz­ságos jutalmazását. A felelősséget a végrehajtásért Szuja Zsiak Dezső és Potocky András elvtársak vállal­ták. A béralapra vonatkozólag az üzem igazgatósága kötelezi magát, hogy abban az esetben, ha a béralapot valamelyik hónapban túllépnék, az üzemi tanáccsal közösen kivizsgál­ják a túllépés okait s azokat meg­szüntetik és a fizetést összhangba hozzák a tervteljesítéssel. Az üzem dolgozói tudatában van­nak, hogy a fokozott tervfeladatok megkövetelik a technikusoktól és a vájároktól a tökéletes szakmai tu­Teljesítik felajánlásaikat A csernöi rakodóállomáson a má­juselötti fölajánlásokat az önköltség­csökkentésre, a munkatermelékeny­ség fölemelésére és a munka minő­ségének javítására irányították. A versenyt Juhász Zoltán és Timkó Árpád kezdeményezték. Kötelezték magukat, hogy terven felül 1200 ton­na árut kiraknak. A felajánlás tel­jesítése érdekében normáikat napi 10 tonnáról 20 tonnára szilárdítot­ták. Juhász éa Timko elvtársak nem­csak teljesítik felajánlásukat, hanem magasan túllépik. Naponta 25, sőt. £0 tonnát is elérnek. Ezáltal felaján­lásukat már több mint 50 százalékra teljesítették. Példájukat a többi átrakodö cso­portok is követik. Igy Szűcs Sándor, Toronyi Mihály, Csonka Lajos és Bartos Imre csoportjai is szép köte­lezettségeket vállaltak terven felüli munka elvégzésére. C. Vierik, Csernő. dást. Ezért állandó iskolázással eme­lik a dolgozók szakképzettségét. Az iskolázáson ismertetik a Szovjet­unió bányászatában szerzett tapasz­talatokat és a legújabb munkamód­szereket az ércbányászatban. A rend­szeres iskoláztatásért az üzemi is­kola vezetője, Hercner é s Ludányi elvtársak vállalták a felelősséget. A munkafegyelem megszilárdítá­sára az üzem igazgatósága megte­szi a szükséges intézkedéseket. Az üzem igazgatósága és az üzemi ta­nács rendszeresen ellenőrzi az üzem­ben érvényes munkarend pontos be­tartását és tömegfelvilágosító kam­pányt tart az igazi szocialista mun­kafegyelem megteremtése érdeké­ben, főleg a munkaidőben előforduló veszteségi idők kiküszöbölése vé­gett. A felelősséget az üzem igaz­gatója és az üzemi tanács elnöke és az összes technikusok vállalták. A munka védelme és biztonsága első feladatként szerepel a szerző­désben. Az üzemi tanács kötelezi magát, hogy a bányatechnikusokkal együttműködve, a mühelytanácsok közvetítésévei rendszeresen meggyő­zi a dolgozókat a biztonsági előírá­sok betartásának szükségességéről, és megtanítja őket a balesetek el­leni védekezés módjára. E cél érde­kében az eddiginél nagyobb mérték­ben fogják használni a szemléltető agitációt. Az üzemi orvos állandó tájékoztatásban részesíti a munká­sokat. A felelősséget ezért az üze­mi tanács elnöke és Szarka László vállalta. Az üzemi szocialista kollektívszer­ződés megvalósítása érdekében az üzem igazgatósága kötelezi magát, hogy hanvonkint ellenőrzi a vállalt kötelezettségek teljesítését, és ab­ban az esetben, ha megállapítja, hogy a kötelezettségek nincsenek betartva, az üzem igazgatósága és az üzemi tanács megteszi a szüksé­ges intézkedéseket a hibák, hiányos­ságok kiküszöbölésére. Felelősségre vonja azokat, akik kötelességüket elmulasztják. K. I. DOLGOZÓINK BÍRÁLNAK Minél több nőt a termelésbe Dunaszerdahelyen sok asszony akar elhelyezkedni a termelésben. A munkahivatalban azonban többnyire azzal utasítják vissza őket, hogy „keressen helyet, mi majd aztán be­utaljuk". Igy például Császár Jő­zsefné, 57 éves özvegyasszony je­lentkezett munkára. A munkahivatal körülbelül a fenti szavakkal utasí­totta vissza. Császárné megtudta, hogy a helyi pékségben munkaerőt igényelnek. Ajánlkozott. Felírták a nevét, közben azonban egy fiatal munkaerőt vettek fel. Egy másik kérdés, amelyre szeret­nénk rámutatni az, hogy a duna­szerdahelyi városi könyvtár nincsen megfelelő helyen. Egy bútorraktár mögé dugták el és semmi sem hív­ja fel a dolgozók figyelmét arra, hogy városi könyvtár is van Duna­szerdahelyen. A könyvtárosnö sem végzi lelkiismeretesen a feladatát. A dunaszerdahelyi HNB-nek intézked­nie kellene, hogy a könyvtár tény­leg a város lelke, a könyvtáros pe­dig a szocialista kultúra agitátora legyen. Havran Ferencné, Dunaszerdahely. Felelőtlenül csomagolják a cigarettát Nemrégiben a királyhelmeci vasút­állomás dohányárudájában cigaret­tát vásároltam. A csomagban 10 da­rab Bystrica-cigaretta helyett csak 6 és felet találtam. A doboz külön­ben rendesen le volt ragasztva. Geri Zoltán tanító, Biel. Papírháborút folytat a bátorkeszi HNB Ágh Mária, a bátorkeszi EFSz tagja levelében arra panaszkodott, hogy az EFSz-töl nem kapott tiize­lőfát, mert a fa elosztásánál nem jártak el igazságosan. Kértük a bátorkeszi HNB-t, hogy vizsgálja ki az ügyet. A HNB-töl válaszlevelet kaptunk, amelyben ar­ról írnak, hogy a HNB-nek nincs módjában tüzelőfát juttatni. Erről nekünk is tudomásunk van, hogy a HNB csak utalványokat ad ki, amelyre a lakosok az illetékes szén­elosztótól kapják meg a tüzelőt. Mi levelünkben nem ezt a kérdést ve­tettük fel, hanem azt szerettük vol­na, ha a HNB kivizsgálta volna az EFSz-ben, hogyan osztották el a tüzelőt. Ezzel kapcsolatban pedig a HNB csak annyit válaszolt ne­künk, hogy „az EFSz vezetősége adhat bővebb felvilágosítást". Véleményünk az, hogy a bátorke­szi HNB-nek ez az eljárása bürokra­tikus, mivel ők maguk a helyszínen könnyen megállapíthatták volna, hogy vájjon a kritika megfelel-e a valóságnak. Ezt a hibát a bátorke­szi HNB-nek helyre kell hoznia. Miért ne lehetnék levélkézbesítő? A HNB a községben kihirdette, hogy levélkézbesítő állásra felvesz­nek egy munkaerőt. A jelenlegi le­vélkézbesítöt ugyanis le akarják váltani. Többen jelentkeztek, köz­tük én is. A helybeli közigazgatási szervek jóváhagyták jelentkezése­met. A jegyzőkönyvet felterjesztet­ték a kékkői JNB-hez. Egyben or­vosi bizonyítványt is mellékeltem, | amely szerint nehezebb fizikai mun­| kára nem vagyok alkalmas. Az ügy azonban január óta húzó­dik. Közben kérvényt nyujtottunk a járási postahivatalhoz is, de erre sem jött válasz. Véleményem sze­rint nehezebb munkára alkalmatlan férfi is lehet levélkézbesítő. Balga József, Csáb. AZ ÜJ SZŐ KRITIKÁJA NYOMÁN Ellenőrzik a péksütőde munkáját Salgó Ferenc, noszicei dolgozó bí­ráló levelében rámutatott arra, hogy Kecskés Kálmán udvardi lakos Vad­kerti János udvardi péktől fogyasz­tásra alkalmatlan kenyeret vásárolt. A noszicei NB-szervek is megálla­pították, hogy a kritika megfelel a valóságnak. A kérdéssel foglalkozott az érsek­Tiszta lesz az autóbusz Szántó György, pozsonyi dolgozó bíráló levelet intézett hozzánk, amelyben felhozta azt, hogy a Ga­lánta és Vágsellye között közlekedő autóbuszt nem takarítják rendszere­sen. Az ügyet kivizsgálta a ČSAD galántai üzeme és megállapította azt, hogy a kritika megfelel a való­ságnak. A felelős alkalmazottakat figyelmeztették a hibára és megfe­lelőképpen kioktatták őket. újvári Járási Nemzeti Bizottság és hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő, feladatul tűzte ki a Jednota járási igazgatósága ter­melési előadójának, hogy fokozott figyelmet fordítson az udvardi pék­sütöde munkájára és hasonló ese­tekben azonnal tegye meg a meg­felelő intézkedéseket. Már Kuncsicén dolgozik Hruza József, érsekújvári dolgo­zó kritizálta azt, hogy az érsekúj­vári JNB munkaeröügyi osztálya nem teljesítette azt a kérését, hogy Kuncsicére utalják át munkába. Le­velünk alapján választ kaptunk az érsekújvári JNB-től, amelyben érte­sítettek minket, hogy az ügyet el­intézték és hogy Hruza József mun­kahelyét Kuncsicén még a hónap elején elfoglalta. Rossz helyre utalták ki a pénzt Az Uj Szó február 14-i számában Holczer László, komáromi dolgozó tollából bíráló cikket köz.ölt, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a komáromi körzeti műhely tanoncai nem kapták meg belépésükkor a ki­járó 500.-— vagy 1000.— korona pénzjuttatást. Az ügyet kivizsgáltuk és megál­lapítást nyert az, hogy a munka­erőügyi osztály a pénzt kiutalta a helybeli banknak, ez azonban az egész összeget más helyre küldte. A hiba feltárása után az ügyet ren­dezték. Megkapta hátrálékos fizetését Katona Szilveszter, diószegi dol­gozó bírálta azt, hogy a galántai közüzem 3700 koronával tartozik ne­ki. Az 1950—51. évben mint községi mérlegkezelő dolgozott és munká­jáért nem kapta meg teljes mér­tékben a neki járó bért. A galántai közüzem foglalkozott a kritikával és miután az ellenőrző osztály felhívására Katona elvtárs benyújtotta a szükséges iratokat, amelyek igazolták munkaviszonyát, az egész ügyet rendezte. Leváltották a felelőtlen autóbuszvezetőt Köteles Imre, szepsi dolgozó kri­tizálta azt, hogy a Somogyiból Szep­sibe közlekedő autóbusz vezetője fi­gyelmetlen az utasokkal szemben és munkáját nem végzi lelkiismerete­sen. Többek között az utazásnál nem részesítette előnyben a munkásokat és a tanulókat. Az ügyet kivizsgál­ta a ČSAD kassai igazgatósága. A kritika alapján, valamint más hibák miatt is az említett autóbuszvezetőt leváltották. Egyben ismételten és nyomatékosan figyelmeztették a fentemlített autóbuszvonal alkalma­zottait, hogy előnyben részesítsek a munkásokat és tanulókat.

Next

/
Thumbnails
Contents