Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-26 / 76. szám, csütörtök

195? március 25 UJSZ0 3 HAGY SZTÁLIN ELETE A A fasiszta terjeszkedés, a hitleri Németország háborús készülődé se is teljes mértékben igazolta Sztá Un bölcs előrelátását: a nehézipar fejlesztésének szükségességét. Sztálin a szovjet haza védelmére gondolt, amikor a nehézipar kiépítését sürgette, mert csak korszerű, erősen kiépített nehézipar képes a hadsereget olyan fegyverzettel felszerelni, mellyel győzhet ellenfelel felett. Sztálin zsenialitásának köszönhette tehát a szovjet haza, hqgy a szovjet fgyverek győzhettek a Nagy Honvédő Háborúban. De Sztálin elvtárs nemcsak a szocialista iparosítás fő irányvonalát dolgozta ki. hanem választ adott az iparosítás során felmerülő öszszes alapvető elvi kérdésekre is. Az egyik legfontosabb ezek közül: a tömegek szerepe az ipar fejlesztésében . Amikor egy amerikai munkáakül döttség járt Sztálin elvtársnál és azt kérdezték tőle, mi a szocialista ipar fejlődésének hajtőereje, Sztálin ezzel kezdte Olaszát: „Elsősorban az a körülmény, tiogy a gyárak náluni< nem a tőkések, hanem az egész nép tulajdonában vannak, hogy a gyárakat nem a tő kések emberei, hanem a munkásosztály képviselői igazgatják. Az a tudat, hogy a munkások nem a tő késeknek, hanem saját államuknak, saját osztályuknak dolgoznak ez a tudat Iparunk fej'ődésének és tökéletesedésének hatalmas

1 fiajtóere je". Sztálin ezzel a tömegek aktivitásának és aktivitásuk legfontosabb megnyilvánulási' formájának, a szocialista versenynek tulajdonított nagy jelentőséget. A Sztahanov-mozgalomnak Sztálin volt az ösztönzője és szervezője. Felismerve e mozgalom korformáló történelmi jelentőségét, rámutatott arra, hogy ez a mozgalom a verseny új, magasabb fokát jelenti, mert az új, legfejlettebb technika elsajátításán alapul. ..Miért öltött a szocialista verseny tömeges jelleget?" — teszi fel a kérdést Sztálin elvtárs és feleletében megmagyarázza a szocialista verseny lényegét és megadja a Sztahanov-mozgalom ragyogó perspektíváját: • „Azért, mert a munkások között csoportostul akadtak olyan elvtársak, akik nem csupán a technikai minimumot sajátították el. hanem továbbmentek, felemelkedtek a műszaki személyzet színvonalára ... Mi lenne, ha nem egyes munkás csoportok, hanem a munkások többsége emelné fel kultúrális és technikai színvonalát a mérnöki-technikusi személyzet színvonalára ? Iparunk más országok számára elérhetetlen magaslatra emelkedne". Sztálin a munkásban és a parasztban látja a legnagyobb alkotó erőt és őket tekinti az új élet igazi hőseinek: y ,.A munkások és parasztok, akik minden hűhó és hangoskodás nél kül épitik a gyárakat, a bányákat és a vasútakat, a kolhozokat és szovhozokat. akik az élet javait létrehozzák, akik az egész világot táplálják és ruházzák — ezek az új élet igazi hősei és alkotói... „szerény" és „észrevétlen" munkájuk valójában nagy és alkotó munka, amelynek sorsdöntő hatása van a történelemre." Sztálinnak ez a tanítása megerősítette a munkásosztály hitét saját erejében és kialakította a szocialista építőmunka nagyszerű pá toszát. • Sztálin a Kremlben fogadja H. G. Wellset, az angol trót. Wells 1920 ban már járt Oroszországban és hazatérése után akkor ezt írta- ľ „A marxista kommunizmus olyan elmélet, amely nem foglal magában semmiféle építő, alkotó eszméket és nyilvánvalóan ellenségesen áll ezekkel szemben". A fantasztikus regények írójának képzelete akkor teljesen csődöt mondott Vallomásában felteszi a kérdést olvasóinak, vájjon elképzelhető e merészebb terv ebben a nagy sík országban, rengeteg erdők és analfabéták hazájában, amely a technikai fejlődés egészen kezdet, leges fokán áll ? . .. Ahhoz, hogy az ember Oroszország villamosításának megvalósítását elképzelje, nagyon gazdag képzelet kell, állította az angol író. Másfél évtized múlva Wells kénytelen megállapítani, hogy ami 1920 ban „villamos utópiának" látszott, az kézzelfogható valóság. Sztálin lángelméje megvalósítja Lenin elképzeléseit és a szovjet valóság túlszárnyalja az író fantáziáját, Wells utal Leninnek 1920 ban mondott szavaira, melyek szerint az orosz népnek „meg kell tanulnia kereskedni", mégpedig a kapita. listáktól. Ma a kapitalistáknak kell tanulnia a szovjet néptől, hogy felfogják a szocializmus szellemét, ál. Htja az angol író. Amerikából jön a Szovjetunióba és úgy látja, hogy az Egyesült Államokban Roosevelt e'nök vezetésével a gazdaság újjászervezéséről, tervszerű, vagyis szocialista gazdaság megteremtéséről van szó. Eszmei kapcsolatot, eszmei rokonságot lát Washington és Moszkva között. Sztálin helyesbíti Wells tévedését. . — Az Egyesült Államoknak más a célja, mint nekünk, a Szovjetunió nak. Ap, amerikaiak célkitűzése a sfazdasági zűrzavar, a gazdasági válság talajából fakadt. Az ame. rikaiak a magán töke tevékenysége alapján, a gazdasági alap megváltoztatása nélkül akarnak megszaba dúlni a válságból. Az amerikaiak a minimumra szeretnék leszorítani azt a gazdasági bomlást, azt a Kárt: amelynek oka a meglévő gazdasági rendszer. Nálunk viszont, amint Ön is tudja, a rombadőlt régi gazda sági alap helyett tökéletesen más, új gazdasági alapot teremtettünk. Es még ha azok az amerikaiak, akikről Ön beszél, részben el is érik céljukat, vagyis minimumra szorítják le az említett kárt, még ebben az esetben sem Irtják ki annak az anarchiának a gyökereit, amely a "fennálló kapitalista ^pndszer sajátos-sága. Fenntartják äzt a gazdasági rendszert, amely nem is vezethet máshová, mint a termelési anarchiá. hoz. Így tehát a legjobb esetben is. nem/a társadalom átépítéséről, nem a régi, anarchiát és válságokat elő idéző társadalmi rendszer megsemmisítéséről van szó, hanem arról, hogy anna^t egyes negatív oldalait, egyes túlkapásait korlátozzák. Ezek az amerikalak szubjektlve talán azt ts gondolják, hogy átalakítják a társadalmat. de objektíve megmarad ná. luk a társadalom mostani alapja. Ezért, objektíve, a társadalom sem. miképpen sem alakul át.. ." Sztálin leszögezi az angol író előtt, hogy a tervgazdálkodás elveit nem lehet a kapitalizmus gazdasági alapjának fenntartása mellett meg valósítani. A wellsl, angolszász „szocializmus" a legjobb v. esetben — a kapitalista profit egynéhány legféktelenebb képviselőjének megfékezése jelenti, a szabályozás elvé. nek valamelyes megerősítését a nép gazdaságban. Az egyik társadalmi rend helyettesítése másik társadalmi rend ál. tál bonyolult és hosszadalmas forradalmi folyamat, tanítja Sztálin. Ez nem egyszerűen spontán folya. mat, hanem harc; olyan folyamat, amely osztályok összecsapásával ha. sonlatos. A kommunisták bőséges tapasztalatból indulnak ki, amely arra tanít, hogy a levitézlett osztályok ön szántukból nem távoznak a történelem színpadjáról. Mikor Wells megkérdi, ^ajjon a reformok nem kis forradalmaké, Sztálin megmagyarázza, hogy a burzsoázia az alulról jövő nyomás nak, a tömegek nyomásának hatása alatt néha életbe léptethet ilyen vagy amolyan reformokat, közben azonban megmarad a fennálló gaz. dasági és társadalmi rend alapján. Amikor a burzsoázia ezt teszi, úgy véli, hogy ilyen engedmények saját osztályuralmának fenntartása érdekében szükségesek. A forradalom azonban azt jelenti, — mondja Sztálin — hogy a hatalom egyik osztály kezéből egy másik osztály kezébe ' megy át. Ezért nem lehet a reformot — akármilyen is legyen az = forrada1935-1937 lomnak nevezni. És éppen azért nem lehet számítani arra, hogy a társadalmi rendszerek felválthatják egymást az egyik rendszerből a másikba való észrevétlen * átmenet formájában, reformok útján, az uralkodó osztály engedményei út. ján. r • A Szovjetunió népgazdaságának szocialista átépítése gyökeres változást idézett elö az országban az osz tályok egymás' közötti viszonyában, Ez az új szocialista gazdaság már nem ismer válságot, munkanélküliséget. nem ismer nyomort és pusztulást. A sztálini gondoskodás te! jes lehetőséget nyújt az ország proletárjainak arra, hogy jólétben és kultúrmódra éljenek. A Szovjetunió gazdasága terén végzement változásoknak meglelöén megváltozott a

z ország társadalmá. nak osztályösszeétele is. A földesurak osztályát a polgár háború győzelmes befejezésének eredményeképpen likvidálták \A töb. bt kizsákmányoló osztály is a föl desúrt osztály sorsára jutott Hlltünt a kaplta'lsták osztálya az ipar to. rületéröl. .Eltűnt « kulákok osztálya a mezőgazdaság terültéről Eltűntek a kereskedők és üzérkedők az áruforgalom területéről. Megmaradt a munkásosztály. Megmaradt a parasztok osztálya. Megmaradt az értelmiség, „De téves volna azt h'nni, hogy ezek a társadalmi csoportok a le. folyt idő alatt semmiféle változáson sem mentek át. hogy megmaradtak olyanoknak, amilyenek voltak, mondjuk, a kapitalizmus korszaká ban" — mondta Sztálin elvtárs a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének alkotmánytervezeté, röl szóló előadói jelentésében a Szovjetek VIII. rendkívüli Össz Szövetségi kongresszusán, 1936 no. vember 25-én. — MI a proletariátus? — tette fel a kérdést Sztálin elvtárs előadói jeleütésében — ,.A proletariátus: olyan osztály, . melyet a kapitalisták kizsákmányoltak. Nálunk azonban, mint ismeretes, a kapitalisták osz. tálya már likvidálva van, a terme, lés szerszámai és eszközei el vannak véve a kapitalizmustól és át vannak adva az államnak, amelynek vezető ereje a munkásosztály. Tehát nincs többé kapitalista osztály, amely a munkásosztályt kizsákmányolta. Tehát a munkásosztály nemcsak, hogy nincs megfosztva a termelés szerszámaitól és eszközeitől, hanem ellenkezőleg: rendelkezik velük, az egész néppel együtt. S mert rendelkezik velük és mert a kapitalisták osztálya likvidálva van — a munkásosztály kizsákmányolásának minden lehetősége ki van zárva. Le. het-e a munkásosztályunkat ezek után proletariátusnak nevezni? VI. lágíis. hogy nem lehet. Marx azt mondta: ahhoz, hogy a proletariátus felszabadítsa magát, szét kell zúznia a kapitalisták osztályát, el kell vennie a kapitalistáktól a termelés szerszámait és eszközeit és meg kell semmisítenie azokat a termelési viszonyokat, melyek a proletariátust szülik. Elmondhatjuk, e, hogy a Szovjetunió már megva. lósította fölszabadításának ezeket a feltételeit? Feltétlenül lehet, kell is. És mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió proletariátusa teljesen új osztállyá lett, a Szovjet, unió munkásosztályává, mely megsemmisítette a gazdaság kapitalista rendszerét, megszilárdította a termelés szerszámainak és eszközeinek szocialista tulajdonát s a szovjet társadalmat a kommunizmus útján vezeti előre". (A leninizmus kérdései.) A szovjet parasztság is teljesen új parasztság. Miután a Szovjet, unióban nincsenek már földesurak, kulákok, kereskedők és uzsorások, akik a parasztságot kizsákmányolnák, a szovjet parasztság a kizsákmányolás alól felszabadított parasztság. Miután a szovjet parasztság túlnyomó többségben kolhozparasztság, gazdaságának alapja nem a magántulajdon, hanem kollektív tulajdon, mely a kollektív munka alapján fejlődött ki. Az értelmiség kérdésében Is meg változott a helyzet. A szovjet értelmiség teljesen új értelmiség, állapította meg Sztálin az alkotmány, tervezet előadói jelentésében. Ennek az új értelmiségnek minden gyökere a munkásosztályhoz és paraszt, sághoz kapcsolódik. Megváltozott az. összetételében is. A szovjet értelmi, ségnek 80—90 százaléka a munkáB osztályból. a parasztságból és a dolgozók többi rétegeiből került kl és tevékenységének Jellege la meg. változott, amennyiben nem szolgál, ja többé a vagyonos, kizsákmányoló osztályokat. A szovjet értelmiség ma a szovjettársadalom egyenrangú tagja, mely a munkásokkal és a parasztokkal együtt, velük egy sorban dolgozik az új, osztálynélküli szocialista társadalom építésén. • Az egész szovjet nép óriási őröm mel és büszkeséggel üdvözölte és hagyta Jóvá a Sztálin.alkotta A1 kotmánytervezetet. A Szovjetunió Alkotmánya meg erősíti a szocializmus valamennyi óriási győzelmét. Az Alkotmány ér telmében a szovjettérsada om kát. egymással barátságban élö osztály, ból, a munkások és parasztok osztályából áll. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének poli tikal a'apját a dolgozók küldöttei nek szovjetjei alkotják. A Szovjetunió gazdasági alapja a. termelési eszközök szocialista tulajdona. A Szovjetunió minden polgárának blztos'tott joga van munkára, pl. henésre. művelődésre nnyH.rri ellá. tásrn öregség, betegség és rokkant ság esetén. Megmásíthatatlan törvéiíy a polgárok egyenjogúsága nemzetiségre, fajra és nemre va ló tekintet nélkül. Az Alkotmány — a szocialista társadalom erősítése érdekében — biztosítja a szólás, sajtó és gyüle. kezési szabadságot, a társadalmi szervezetekben való egyesülés jogát, a személy sérthetetlenségét, a lakás és levéltitok í érthetetlenné gét, a menedékjogot oly külföldi ál. lampolgároknak. akiket a dolgozók érdekeinek védelmezése vagy tudományos tevékenységük, vagy nemze ti felszabadító harcban való részvételük miatt üldöznek. A dolgozóknak ezeket a történél, lemben eddig még nem látott óriási jogait és szabadságát anyagilag, gazdaságilag biztosítja a szocialista gazdaság egész rendszere, amely nem ismer válságokat, anarchiát, munkanélküliséget. A Szovjetunió Alkotmánya egyben komoly kötelességeket is ró az összes polgárokra: rneg kell tartamok a törvényeket, a munkafegyel met, becsülettel kell teljesiteniök a társadalmi kötelességeket, tisztelet, ben kell tartaniok a szocialista együttélés szabályalt, óvnlok és erösltenlök kell a szociális tulajdont, védelmeznlök a szocialista ha. zátAzt, amiről századokon át ábrándoztak az emberiség legjobb élenjáró elméi, azt megmásíthatat lan törvénnyé tette a Szovjetunió Alkotmánya — a győzelmes szocializmus és a kibontakozott szocialista demokrácia Alkotmánya. Ezt az alkotmányt Jóváhagyta és megerősítette a Szovjetek VIII. kon. gresszusa 1936 december 5-én. A Szovjetunió népei a Szovjet Szocia. lista Köztársaságok Szövetségének új Alkotmányát, alkotója tiszteleté, re, egy szívvel-lélekkel Sztálini Alkotmánynak nevezték el. A Szovjetunió dolgozói számára ez az Alkotmány harc és győzelmek eredménye, az összes kapita lista országok dolgozói számára pedig nagy harci programm. Ez az Alkotmány leszögezte azt a világ történeti tényt, hogy a Szovjetunió a fejlődés új szakaszába lépett, ab. ba a szakaszba, amelyben befejeződik a szocialista társadalom felépi. tése és bekövetkezik a kommunizmusra való fokozatos áttérés kor. szaka. Az egész világ dolgozóinak erkölcsi és politikai fegyvert ad ez az Alkotmány a burzsoá reakció el leni harcra. Megmutatja, hogy az, ami a Szovjetunióban megvalósult, megvalósítható a többi országban is. A Szovjetunió Alkotmányának nemzetközi Jelentőségét jellemezve, Sztálin elvtárs ezeket mondotta: „Ma. amikor a fasizmus zavaros hulláma mocskolja a munkásosztály szocialista mozgalmát és sárba rántja a civilizált világ legjobbjai, nak demokratikus törekvéseit, a Szovjetunió új Alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat lesz, vádirat, amely azt mutatja, hogy a szo. clallzmus és a demokrácia legyőzhetetlen. A Szovjetunió új alkotmánya erkölcsi segítség és reálig tá. masz lesz mindazok számára akik ma harcot folytatnak a fasiszta barbárság ellen". * A szocializmus győzelmei, amelyeket a párt kivívott, a nép ellenségeit még jobbaiT felbőszítették. 1937 ben új adatok derültek ki a kapitalista országok hírszerző osztályainak szolgálatában álló Buharin-Trockij.féle kémszervezet, kártevő és gyilkos banda szörnyetegeiről. A bírósági tárgyalások megmutatták. hogy az emberi nemnek e sröoredékei már az Októberi Fórra, dalom első napjai óta összersküdtek Lenin ellen. akit le akartak tartóztatni, összeesküdtek a párt. a Szovjetállam ellen. Imperialista gaz. dálk akaratát teljesítve, céljukul tűzték ki. hogy a pártot és a Szovletállamot megdöntsék, az ország védelmét aláássák, a külföldi be. avatkozást megkönnyítsék, a Vö. rös Hadsereg vereségét előkészítsék, a Szovjetuniót feldarabolják, az Imperializmus gyarmatává süllyesszék, a kapitalista rabságot a Szovjetunióban visszaállítsák. A párt és a Szovjethatalom meg. semmisítette azonban a nép ellensá. geit. •1037 , márciusában, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Köz. ponti Bizottságának teljes ülésén ..A pártmunka fogyatékosságairól s a trockista és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályok, ról" mondott beszédében Sztálin a párt és szovjetszervek megerősítésének világos programmját adja, kiadva a jelszót: „Sajátítsuk el a bolsevizmust!" Sztálin elvtárs figyelmezteti a pártbeli elvtársakat, hogy ne essenek a szájtátlság, gondtalanság, óvatlanság ós vakság hibájába. Nem szabad megfeledkezni arról, tanítja Sztálin elvtárs, hogy a Szovjethatalom csak a világ egyha. tod részén győzött, hogy a vüág öthatod része kapitalista államok birtokában van. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Szovjetunió a kapitalista környezet körülményei között él. „Bevett szokás nálunk a kapitalista. a kapitalista környezetről való fecsegés, — mondotta Sztálin a pártmunka fogyatékosságairól szóló beszédében, — de nem akarnak elgondolkozni azon, hogy mi fán is terem a kapitalista környezet A kapitalista környezet nem puszta frázis, hanem nagyon is reális és kellemetlen Jelenség. A kapitalista, környezet azt Jelenti, hogy van egy ország, a Szovjetunió, amely megteremtette a saját területén a szocialista rendet és van azonkívül sok ország — a burzsoá országok, melyek továbbra is kapitalista élet. módot folytatnak és amelyek körülfogják a Szovjetuniót, várva az alkalmat, hogy rátámadhassanak, hogy szétzúzzák, vagy legalább is aláássák hatalmát és meggyengítsék". Sztálin felfegyverezte a pártot a nép ellenségei elleni harcra, megtanította arra. hogyan rántsa le a nép ellenségeinek álarcát. A szovjetbiróság felderítette a buharinista-trockista összeesküvők gaztetteit és golyó általi halálra ítélte őket. A bünper meghozta a Szovjethatalom további megerősödését és a szovjet nép rátérhetett egy újabb nagy feladat megoldására — a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje megválasztásának előkészítésére.