Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-04 / 55. szám, szerda

2 UJSZ0 1953 március 4 Dr. Bedrich Václavek (1897 1.10. — 1943 III. 5.) 10 évvel ezelőtt végezték ki Auschwitzban dr Bed. rich Václavek egyetemi tanárt, irodalmi kritikust és történészt. Dr. Bedrich Václavek 1923—1925 között mint kö zépiskolai tanár működött Brnóban. 1925. Január elsején a brnói egyetemi könyvtár tisztviselője lett. 1933. júliusában áthelyessték az olomouei könyvtárba 1940töl Prágában élt illegalitásban, ahol 1942. április 29-én a Gestapo letartóztatta. 1943. márcjus 5-éin halálra kinozták az auschwitzi koncentrációs táborban. i . 1946-ban „1939. évi Csehszlovák hadikereazttel" tüntették ki in memoriam Ugyancsak • kitüntették a „győzelemért" cimű rendjellel, mlg 1943 január 1-től visszamenőleg ugyancsak in memoriam a brnói Masaryk egyetem cseh irodalomszakának rendes tanárává nevezték ki. Szülővárosa, Čáslavice polgárai emléktáblával tisztelték meg, amelyet 1948, július 13-án lepleztek le. A olomouei egyetemi könyvtár épületén 1PÖ2. június 8-án leplezték le B. Václavek emléktábláját. i Öszzegyüjtött írásainak kiadása a Svoboda könyvkiadó vállalatnál készül Ennyit jegyez fel röviden a történelem dr. Bedrich Václavek egyetemi tanárról, irodalmi kritikusról és történészről, aki egész munkásságát népe felemelkedésének és a szocialista eszmék győzelemre segítésének szentelte. Sokkal többet jegyeztek fel azonban róla kortársai, és sokkal többet tud róla a hálás utókor, amely előtt Bedrich Václavek életútja mindig példakép marad. A trebiči járás déli szögletében, Čáslavice városkában, borókafenyők közepette álló vadászlakban született 1897 január 10-én Bedrich Václavek, aki szülei szeretetteljes, gondos nevelése mellett nőtt hazáját szerető, becsületes emberré. A trebiči reálgimnáziumban tanult, amelynek diákjai örömmel fogadták és a zeneiskolák tanulóival együttes igyekezettel feljegyezték a vándor ""népénekesek népdalait és népmeséit. Bedrich Václavek, az iskola kiváló tanulója ugyancsak figyelemmel kísérte kora kulturális eseményeit, de mint arról diákkori feljegyzései tanúskodnak, élénken érdeklődött a világ politikai eseményei iránt is. Hír érkezett az orosz forradalomról, amely lelkes visszhangra taláat az egész világon Szinte lehetet len, hatalmas dolgot vitt véghez az orosz nép néhány nap alatt, megdöntői te az évszázados rendszert és széttörte bilincseit.. Ez a feljegyzés meggyőz minket arról az óriási hatásról, amelyet az októberi forradalom gyakorolt a fiatal diák gondolatvilágára, aki katonaévei letöltése után a kardot a tollal — ugyancsak fegyverrel szándékozott felcserélni s már akkor elszánta magát, hogy harcolni fog a szocializmusért és nemzete boldogságáért, mint azt a szovjet állam, a Szovjetunió példájából látta. Ez az elhatározása irányította ettől fogva minden tudományos és politikai munkáját. Ez vezette el Bedrich Václaveket a kommunista pártba is, amelybe tudományos pályája kezdetén Brnóban jelentkezett, Első feladata mint párttagnak az volt, hogy megszervezze Brnóban az új Oroszországgal való gazdasági és kulturális kapcsolatok társaságát. A párttag ezt a feladatot végrehajtotta. Bedrich Václavek ahhoz a kiváló nemzedékhez tartozott, amely az első világháború után került az élre. Legkiválóbb képviselői sorra beléptek az újonnan megalakuló kommunista pártba. \ diákság között növekvő szocialista mozgalom szülötte volt „A szocialista diákság májusi levele 1922 évre", amelyhez Bedrich Václavek is hozzájárult „Az új művészetről" eimü érdekes értekezésével, amelyben már megnyilatkoznak harcos és amellett mélyen átgondolt módszerei. „ Dr. Václavek azon igfekezptt, hogy segítse a cseh értelmiséget a világ kulturális eseményei közt való tájékozódásban, mert nálunk, éppúgy, mint egész Európában — a politikai reakcióval lépésről lépésre haladt a kulturális reakció is. Fogalomzavar, opportunizmus, az alkotó munka bizonytalansága, felületes műveltség jellemezte ezt a korszakot. Csodálatra méltó Václavek hangyaszorgalma, kezdeményező ereje és munkája egyidőben számos folyóiratban, Václavekkel mintha meg. újult volna Morvaországban S. K. Neumann művészeti és elemi forradalmiságának egykori ereje. Václavek friss mozgást hozott Brnóba. Bedrich Václavek szorgalmasan gondoskodott a cseh haladó írók csoportosításáról. Ebbe az Jrókollektív,be jelentkezett Ivan. Olbracht, Marié Majerová, Jar, Kratochvtl, Marié Pujmanová és jelentkeztek a fiatalok is. Václavek irodalmi estéket, előadásokat és vitákat szervezett, A cseh szerzők művészi alkotásaival harcolt a fasizmus ellen, a szocialista holnapért. Bedrich Václavek ismételten viszsžatôrt a Szovjetunióhoz. 1037 végén a spanyolországi események és a németországi politikai helyzet sürgető nyomására rádió-adást szervez, de „Mindennel szemben

1' eimü csehszlovák lírai antológiáját már Petr Bok álnéven kellett kiadnia. 1939, március 15-én megfosztották Bedrich Václaveket könyvtári állásától, és ezzel lezárultak a dokumentáris adatok életéről és működéséről. Ez a valóban becsületes és müveit ember a halálthozó fasizmus karjaiba került, i „Szeressétek egymást ás járjatok az én utatnon." > Ezt a jelszót véste be Bedrich Václavek az órájába. Szavai ma élőbben és hangosabban szólnak hozzánk, mint abban az időben, amikor véste ás írta őket. Václavek derekasan helytállt és tettel is ezeket a szavakat hirdetik. Járjunk mi is az ő útján, akinek szavátt a tudás, a megismerés és az igazság töltötte be, lássuk a kapitalizmust úgy, ahogy Bedrich Václavek látta, . tanuljunk meg megalkuvás nélkül igazat mondani a népnek. 1943, március ö-re emlékezve tanuljunk meg gyűlölni is, gyűlölni a gyilkosokat, a fasizmus hordozóit, azokat?, akik nem átallják Václavek mártírhalála után alig tíz esztendővel hazaáruló kezüket saját szülőföldjük és a Szovjetunió elleni munkához segítségül nyújtani, hogy ezzel aláássák a béke és szabadságunk alapjait. AZ UJ SZÓ POSTÁJÁBÓL A tanulás kiértékelése előrelendíti a diákok munkáját nuláknak meg kell becsühtók a népi demokráciában biztosított tanulási lehetőséget és ezt ki kell használniok A szocializmus építéséhez tanult, fejlett emberekre van szükségünk. Rámutatott arra, hogy a nutUbnn nagyon sok olyan gyermek volt, aki szívesen tanult vo:na, Az akkori burzsoá rendszer tanitoi nem törődtek azonban a gyermek előmenetelével, mert az volt a céljuk, hogy < minél elmaradottabb' és sötétebb legyen a munkásifjúság. Tanulságos volt az egye

s osztályok caopor tbiaal mlj a inak kritikája é

s önkritikája az elért eredményekről és hibákról. A tanulók egyöntetűen megfogadták, hogy a jövőben jobban és eredményesebben fognak tanulni, hogy a szocíaKftta építés bátor harcosai lehessenek. Bolczer Lús/.Iq, Komárom Komáromban, az általános magyar középiskolában februárban nagygyűlést tartottak. A feldíszített tornateremben megjelentek a szülők, a véd nökségi-üzem kiküldöttei és a tanulóifjúság. A gyűlés a Munka Dalával kezdődött, majd Bódi elvtárs, az iskola igazgatója beszámolt az iskola mult évi és ez évi eredményeiről. A legjobb tanulókat megdicsérték és Morvái elvtárs a védnökségi Köz. ponti Műhely példás dolgozója emlékérmekkel jutalmazta meg őket. Hangsúlyozta a tanulás fontosságát és Lenin elvtárs örökbecsű szavajt idézte nekik ,,Tanulni tanúin:, ta nulni". Rámutatott arra. hogy üze- | münk dolgozói, akik védnökséget j vállaltak az iskola növendékei fölött, j boldogok és büszkék lennének, ha j minél több jó tanuló lenn© köztük. Szláv elvtárs, a szülői tanács elnöke beszédében kifejtette, hogy a ta Pártunk éberen őrködik Medvosalja öntudatos dolgozói nemrégiben nagy lelksedéssel ünnepelték a februári győzelem 5-ik év fordulóját. Mede, Menyhért a Nemzeti Arcvonal akcióbizottságának helyt elnöke, nyitotta meg az ünnepélyt, majd a középiskola tanulói értékes kultúrműsorral léptek fel Reisz Gyula igazgató ismertette az ünnepély jelentőségét. Beszédében rámutatott arra, hogy hogyan akarta hazánkat átjátszani a nyugati tőké sek kezére a Benestől vezetett burzsoázia. Számítása azonban nem sikerült, mert dicső Kommunista Pártunk, Gottwald elvtárssai /Lz é:en, le* leplezte árulásukat és a nép megszilárdította hatalmát. Pártunk ma is éber szemmel őrködik és lesújt minden olyan hazaárulóra, aki békés építésünket és szocialista fejlődésünket szabotálja Mindannyian békét akarunk, ve'i' iialadnak a népi de. mokratiku országok dolgozói is és a hatalmas Szovjetunióra támeszko. • dunk. Egy a célja mindannyiunknak a világbéke megvédése én megtartása örökre. Mede Sándor, Egyházbástya Oroszka dolgozói ünnepeltek Az 1948-as februári győzelem év- I focdulója megünneplésére az oroszkai cukorgyár dolgozói és az összes tömegszervezetek nagy lelkesedéssel készültek Az ünnepj műsorról a tanulóifjúság gondoskodott. Az ünneplő közönség zsúfolásig megtöltötte a kultúrtermet, ami azt bizonyítja, hogy Oroszka dolgozói megértették a felszabadulás és az 1948 as februáiri győzelem jelentősé, gét. A közönség hosszan éltette Sztálin és Gottwald elvtársakat, akik lehetővé tették számunkra, hogy szabad hazában építhessük az új életet, a szocializmust. Ezt úgy tudjuk méltóképpen meghálálni, ha teljes odaadással ég minden erőnkkel bekapcsolódunk a szocializmus építésébe. Az oroszkai dolgozók az ünnepély alkalmával megfogadták, hogy a legjobb tehetségük szerint azon lesznek, hogy az 5 éves terv utolsó évének feladatait 100 százalékra teljesítsék. Hegedűs Ferenc, Oroszka A szovjet nép, a Kommunista Párt vezetésével, Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvének zseniális eszméivel ós a XIX, pártkongresszus határozataival felvértezve, szilárdan építi a kommunista társadalmat. Sztálin elvtárs említett müvében meghatározza a szocialista közgazdaság fejlődésének tudományos alap. ját és megmutatja a szocializmusból A VÁROS ÉS A FALU KÖZÖTT LÉVŐ KÜLÖNBSÉG FELSZÁMOLÁSÁRÓL Irta: J. Karnauchová a kommunizmusba történő fokozatos átmenet útját. Sztálin elvtárs e műben elsőízben foglalkozik a város (ipar) ós a falu (mezőgazdaság) között lévő különbség felszámolásának problémájával, ami elsőrendű jelentőségű a kommunizmus építésében. A kapitalizmus elmélyíti a város és a falu közti ellentéteket A város és a falu között lévő különbség felszámolásának problémája nem újkeletü kérdés, de gyakorlatilag először a Szovjetunió szocialista építése vetette fel. Régebben a marxista irodalom állandóan vizsgálta a város és a falu között lévő ellentét megszüntetésének kérdését. Marx és Engels még a „Német elmélet"-ben megírták, hogy a város és a falu közötti ellentét akkor jött létre, amikor ellenséges osztályokból álló osztálytársadalom keletkezett. A kapitalizmus korszakában ez az ellentét elérte legnagyobb fokú elmélyülését. ,,Ennek az elméletnek a gazdasági alapja — mondja Sztálin elvtárs — az, hogy a kapitalizmusban a várog kizsákmányolja a falut, a parasztságot kisajátítják és az ipar, a Kereskedelem és a hitelrendszer fejlődésének egész menete tönkreteszi a falusi lakosság többségét. Ezért a kapitalizmusban a város és a falu közötti ' ellentétet érdekellentétnek kell tekinteni. Ezen a talajon jött létre a falu ellenséges érzülete a várossal és általában a „városi em. berekkel" szemben," A jelenlegi monopolkapitalizmus a maximális profit biztosítása érde. kében egyre fokozza a falu kizsákmányolását. A monopolisták magas árat szabnak meg az ipari gyárt, mányokra és alacsony árakat állapítanak meg a mezőgazdasági termékekre. Magas földárakkal, uzsorahitelekkel, a föld bérbeadásának jobbágyformáival, a napszámosoknak fizetett koldusbérekkel tönkreteszi őket. Ugyanekkor a kapitalista országok parasztsága -viseli a közgazdaság militarizálása folytán ha talmasan növekvő állami kiadások terhének nagy részét. Mindez a kapitalista országok parasztságát tömegesen elszegényíti és koldusbotra juttatja. Az USA-ban például csupán 1945-től 1950-ig 713 ezer farmergazdaság ment tönkre és szűnt meg létezni. A gyapottermelö vidékeken a bérlők száma az összes farmerek 60—65 százalékát teszi ki. Állandóan szegényedik Franciaország, Olaszország és más marshallizált országok parasztsága is. Még jobban kirabolják a gyarmati és függő országok parasztságát, mely országokat a világvárosok me zőgazdasági nyersanyag forrásává tették. India. Afrika, Latin-Amerika koldusbotra jutott milliói állán dóan éheznek és hihetetlen nélkülözéseknek vannak kitéve. A falu és a város között lévő ellentét abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizmusban a mezőgazdaság jelentősen lemarad az ipar mögött a termelőerők fejlődése terén. „A mezőgazdaság — jegyezte meg Lenin — elmarad fejlődésében az ipar mögött; olyan jelenség ez, amely minden tőkés országra jellemző és a nemzetgazdaság különböző ágai közötti arányosság megzavarásának, a • • • válságoknak és a drágaságnak egyik legfontosabb oka." A kapitalizmus válságában még erősebben fokozódik a mezőgazdaság termelőerőinek hanyatlása, csökkenése, még jobbajn elmélyül a, város és a falu között tátongó szakadék. A földek kizsákmányoló módon történj kihasználása a termékenység romlására vezet. Jól lehet, a kapitalista országokban sok millió ember éhezik,, mégis, óriási területek kihasználatlanul hevernek. Dél-Olaszországban például több mint kétmillió hektár föld hever parlagon, de ugyanakkor több mi;nt egy millió parasztnak e^y talpalatnyi földje sincs. A föld magántulajdonának monopóliuma a földárak és a földjáradék révén óriási mennyiségű anyagi eszközt von el a gazdag földbirtokosok élősdi szükségleteire. A kapitalizmus körülményei között egyre jobban elmélyül a város és a falu között a kultúrális szakadék re. A falusi lakosság tömegei a városi kultúra vívmányaitól elszakítva, sötétségben és tudatlanságban élik le életüket, puszdilásra ítélve. Már Marx rámutatott a falusi élet elmaradottságára. A kapitalista és gyarmati országok parasztságának tömegei egyre világosabban felismerik, hogy a földbirtokosok és a tőkések ellen vívott elszánt küzdelemben csak a munkásosztály vezetésével szabadulnak meg a nyomortól és éhségtől, a müveletlenségtöl és a politikai jogfosztottságtól. A szocializmus felszámolja a város és a falu között lévő ellentétet A Nagy Októberi Forradalom győzelmének és a szocializmus felépítésének eredményeképpen a Szovjetunióban örök időkre megdőlt a város és a falu, az ipar ős a mezőgazdaság között lévő érdekellentét. A mezőgazdaság kollektivizálása utat nyitott a szovjet parasztság előtt a müveit és jómódú élet felé. A szov jet parasztság a szovjet állam részéről nyújtott segítség révén óriási anyagi javakhoz jutott. A földbirtokosok és a kulákok felszámolása felszabadította a parasztokat a kizsákmányolás alól. A szovjet állam a kolhozföldeket bérmentesen örök használatra adta át nekik. Elsőrendű traktorokkal és más gépekkel felszerelt állam; gép és traktorál lomások végzik a kolhozok összes alapvető és nehéz munjiáit. Az ál. lam hatalmas anyagi eszközöket bo csát a kolhozfalu kultúrájának fejlesztésébe, a népmüvelődésre, egészségvédelemre stb. A szocialista város részéről a szocialista falunak nyújtott segítség eredményeképpen még jobban megszilárdult a munkás osztály és a parasztság szövetsége, tartós és megdönthetetlen barátsággá vált közöttük. A munkásosztály és a parasztság érdekei egy általános vonalat követnek — a szocialista rendszer és a kommunizmus győzelme megszilárdításának vonalát. A kolhozok éipitésének a Szovjet unióban elért győzelme a falu régi kapitalista termelési viszonyainak új, kollektív termelési viszonyokkal való felváltását Jelentette. Ez biztosította mezőgazdaságunk termelő erőinek óriási méretű fejlődését és a parasztság azelőtt sohasem látott anyagi jólétének és kultúrájának fellendülését. Örök időkre felszámolták a mezőgazdaság évszázados elmaradottságát, a parasztság elszegényedését és nyomorát. A Szovjetunió mezőgazdasága a világ leghatalmasabb és technikai, lag legjobban fe'.szere.t mezőgazdasága. A régebbi felaprózódott 20 millió parasztgazdaság helyett 97 ezer hatalmas kolhoz működik. Ezeknek több, mint ezer gép. és traktorállomás áll rendelkezésére. 1952-ben a gép- és traktor állomások a kolhozok mezei munkálatainak több, mint háromnegyed i-észét végezték el: az egész szántás és veté3 80 százalékát. A szocialista földművelés minőségileg más, termelékenyebb; egyre tcbb árúterméket nyújt 1952-ben az össztermés 8 milliárd pud gabonát tett ki, vagyis .128 millió tonnát a forradalom előtti 4—5 milliárd pud helyett. Ezzel véglegesen és visszavonhatatlanul megoldódott a gabona-probléma. 1951 oen a gyapot össztermelés 46 százalékkal túlhaladta az 1940-es színvonalat, a forradalom előttihez viszonyítva ,pedig annak ötszöröse volt. A kolhoz-rendszer fejlesztésében elért sikerek megtör Hitették a me • zőgazdaság sokká: nehezebb feladatai megoldásának előfeltételét. Az ötödik ötéves tervben újabb hatalmas fellendülést ér el a szocialista földművelés: a gabonatermelés 40— 50 százalékkai, a nyersgyapotterme- ' lés 55—65 százalékkal, a !<m termelés 40—50 százalékkal, a cukorrépatermelés 65—70 százalékkal stb. fog emelkedni. Szüntelenül növekszik a kolhozparasztok anyagi jóléte. A parasztok egy dolgozóra eső reáljövedelme 1951-beif átlagosan 60 százalékkal haladta meg az 1940 es színvonalat. Az ötödik Itéves terv ével alatt a parasztok jövedelme nem \