Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-21 / 72. szám, szombat

1953 március 21 UISZO 5 A Bárkányi brigád 100.8 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét Bemutatjuk a csallókozcsütörtoki EFSz-ben meglapuló kulákok igazi arcát nyi. Mi is kételkedtünk benne, hogy ennyi teremjen félhektáron. A félhektáron termelt gabonanemüekből kíhizlalt két 180 kg-os sertést, ezt beadta közellátásra, ezen felül egy 300 kg-ost, melyet saját részére akart levágni, ezenkívül van még egy anyasertése, 2 süldője, 1 tehene, 1 üszője, még apróbaromfija is van. Mindezeket a félhektárból tartja. Mivel sok állatot tart, gondoltuk, megnézzük, van-e még valami tartalék, amivel tovább tarthatja az állatalt. Föltekintettünk a padlásra is. Persze a padlás nem volt üres. Találtunk ott 9 mázsa búzát, 150 kg rozsot, s kb. 15 mázsa kukoricát. Nem tudtuk elhinni, hogy ilyen ügyes embernek, mint Sill Lajos, aki 799 munkaegységet dolgozott le, csak ennyi legyen tartalékban. Hiszen ezzel nem bírja ki addig, amíg a várvavárt „felszabadulás" neki_ és hasonszőrű társai részére bekövetkezik. Szemlét tartottunk a kulák udvarán ís. A száritóban még találtunk vagy 2 mázsa kukoricát, a kocsiszín tetején jól álcázva, nehogy valakinek szemet szúrjon, szintén volt 18.20 mázsa kukorica. Azonkívül vagy három öl fa és 33 szál, különböző méretű szerszámnak való akácfa. Hogy mennyire nem szabad hinni a spekuláns kuláknak, látszik a következőn. Sill Lajosnak megmondtuk, hogy azt a kukoricát, ami a szárítóba és a kocsiszínbe el volt rejtve, adja át a szövetkezetnek, mint túltermelést. Bele is egyezett. Reggelre azonban jó 100 kg-ot ellopott belőle. Ugy gondolta, ezért is kap 2000 koronát és csak egy félórai munkába kerül az egész. Az akác-, fákra Is szüksége van a szövetkezetnek, mivel éppen most építenek tyúkfarmot. Ugy egyeztünk meg a kulákkal, hogy ezeket is átadja a szövetkezetnek. Sill Lajos bele Is egyezett, de a jó szive nem bírta elviselni, hogy ilyen könnyen elfecsérelje vagyonát. Ezért hamarjában üzent Csákányba Kiss Rezsőnek, hogy másnap korán reggel vigyen el aZ akácfákból. Az a szerencse, hogy a szövetkezetnek olyan elnöke van, mint Fitos Gábor, aki reggel 5 órakor már felkelt és megkérdezte Kiss Rezsőt, hogy mit akar ilyen korán reggel kocsival Silléknél. Kiss Rezső azt felelte, hogy az akácfákért jött. Az elnök aztán megmagyarázta neki, hogy az már a szövetkezeté és így lett megakadályozva az akácfák Csákányba vándorlása. Hasonszőrű társa Horváth Géza, 61 katasztrális hold tulajdonosa, akinek a múltban kocsmája és hentesüzlete is volt, csak annyiban különbözik Sill Lajostól, hogy Horváth Géza már megöregedett a munkások kizsákmányolásában. Neki is túltermett a félhektárja. Amikor körülnéztünk a háza tájékán; ott is találtunk elrejtett terményt. A padláson kb. 30 mázsa csöveskukoricát, 3 mázsa babot, 3 mázsa zabot, 70 kg napraforgómagot, 3 mázsa árpát, 8 zsák korpát, 8 zsák lisztet, 4 új kocsikereket, a pajtában hátul pedig 15—20 mázsa finom herét. Ezek a rejtett áruk természetesen átvándoroltak a szövetkezet tulajdonába. Horváth Gézánál még ma is van egy alkalmazott, aki kiskorától fogva az istállóban aludt. Horváth szerint nem lehetett rávenni, hogy bent aludjék a lakásban. Bizonyosan nagy „kényelemhez" szokott a múltban Horváthéknál és idegenkedik most már attól, hogy öt is emberszámba vegyék. Meg kell még egy harmadikról is emlékezni. Ezt is Sill Lajosnak hívják, de ezt megkülönböztetésül nevezhetnénk Kertész Sill Lajosnak, ő úgy képzelte el a szövetkezeti gazdálkodást, hogy ott szintén kertészkedni fog. És hogy mennyire szívén viseli a dolgozók zöldségfélével Való ellátását, azt láthatjuk abból, amikor azt mondja, hogy örülni kellene annak, hogy a rendes munkáján kívül, amikor a szövetkezetből hazajön, még itthon is termel, hogy több legyen a dolgozóknak. Persze, dolgozhatna a szövetkezetben is többet, nem hinném, hogy valaki megszidná érte. Sill Lajos még ma is azzal dicsekszik, hogy a múltban ha sehol nem is, de nála a szegények mindig kaptak szállást és ennivalót. De azzal nem dicsekszik, hogy ezért mennyit dolgoztatott velük. Sill Lajosnak tudnia kell, hogy ma már nincsenek olyan emberek, akik rá volnának szorulva a „jó kulákszivekre", minden dolgozónak biztosítva van becsületes munkája után a megélhetése. Szükséges, hogy a csallóközcsütörtöki helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság rendet teremtsen a szövetkezetben megbújt kulákok között. Ki kell tenni a szűrüket a szövetkezetből addig, amíg nem késő. Kíméletlen harcot kell indítani ellenük, ne engedjük még ma is élősködni őket a kis- és középparasztok bőrén. Nem szabad egy pillanatra sem a szem elől téveszteni a?t|- hogy aki a múltban más munkájából élt, nem ért velünk egyet és nem lesz építője a szocializmust építő hazánknak. Csóka Ferenc Tejfalu. Fordítsunk nagyobb gondot az őszi gabonafélék ápolására A kedvezőtlen időjárás következtében az őszi vetés gyakran a tél folyamán megritkul és sok kipusztul. Ez akkor történhetik meg, hogy h

a a növények nem vertek elég mély gyökeret a talajba, vagy pedig megfulladtak a jégpáncél alatt, vagy esetleg elrothadtak a túlvastag hótakaró alatt. Mivel ilyen esetek nagy károkat okoznak, szükség van arra, hogy az EFSz-ek, az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó földművesek nagyobb figyelmet fordítsanak az őszi vetés tavaszi megtrágyázására. Műtrágyát kell használniok még. pedig timsót, foszfor- és salétromtartalmút, — ha ezeket nem használták fel elegendő mennyiségben az őszi vetésnél. Nálunk az utántrágyázásnál 50—100 kg műtrágya elég egy hektárnyi területre. Ezt a mennyiséget két ízben kell alkalmazni, sohasem egyszerre, hogy feleslegesen ne pazarolják az anya. got és hogy a növények ne nöjjej nek hirtelen. A műtrágyát trágya, szóró géppel szórjuk szét. A műtrágya szétszórása után következik az ősziek boronálása. Boronálást keli alkalmazni mind a sűrű, mind a ritka vetésnél. A sűrű vetésnél nehezebb boronákat haszHatáridő előtt elvetelték a koratavasziakat Valóra váltották adott szavukat Versenymozgalom a malátaárpa-termelés növeléséért A csallóközcsütörtöki EFSz-ben minden előfeltétel meg van arra, hogy egész évi beadási kötelezettségüket teljesíthessék, de nem tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket az előirt időszakok szerint. Ennek oka az, hogy a szövetkezetben még hemzsegnek a kulákok. Színtiszta igazság az, hogy a falusi kulákok minden igyekezettel arra törekednek, hogy az egységes földműves szövetkezeteket fékezzék a fejlődésben. Igaz, amikor beszélgetünk velük, ha nem ismernök őket, azt kellene hinnünk, hogy ők a szövetkezet legjobb dolgozói. Nekik van a legtöbb munkaegységük is ledolgozva. Ha nem néznénk mélyebben a dolgokba, azt kellene hinnünk, hogy ők képesek mindent feláldozni, csakhogy a szövetkezet fejlődjék. Például Sill Lajos még arra is képes volt, araikor a szövetkezet zootechnikusi tisztségét töltötte be, hogy beirt magának és leányának érdemtelenül nagy munkaegységet. Nézzünk csak egy kicsit jobban szét a csallóközcsütörtöki EFSz-ben meg^ bújt kulákok és spekulánsok között. Legelső helyre Sill Lajos falusi gazdagot és spekulánsot kell tenni." Ő a többi között is megérdemli az első helyet Ez a Sül Lajos annyira szívén viseli a szövetkezet ügyét, hogy a mult évben, amikor még zootechnikus volt, saját maga és leánya részére beírt 799 munkaegységet. Ezek után úgy fest a helyzet, mintha ő mindent feláldozna a szövetkezetért, csakhogy arra is képes volt, hogy a szövetkezetbe belépésekor a 32 kalapácsos darálóját elrejtse. A szövetkezet vezetőségének azt mondta, hogy eladta valamilyen ismeretlen embernek. Mikor hatóságilag felelősségre vonták, mindjárt előkerült a daráló és ma már a szövetkezet állatállománya részére srótol. Ez a ravasz kulák mindenre képes. Olyan szépen tud beszélni, hogy ha gyengébb szívűek lettünk volna, még meg is sajnáltuk volna és még valamivel a segítségére is siettünk volna, hogy éhen ne haljon. Pedig Sill Lajosnak tele van a padlása és az udvara is. Sül Lajos az egyik reggel azt mondja a helyi nemzeti bizottság irodájában: „Higgyék el, elvtársak, én úgy szeretem a húst, mint a vércse. Hagyják megölni azt az egy disznócskámat, ami kb. 300 ( kg". Megegyeztünk abban, hogy egy kicsit körülnézünk a házatáján és csak aztán egyezünk bele a disznócska leölésébe. Sül Lajosnak a mult évi száraz, ság ellenére annyi termett a félhektárján, hogy Csallóközcsütörtökön csak Horváth Gézának termett anyA olomouci kerületben kiterjedt a versenymozgalom a malátaárpa magasabb hozamáért. Ezt a mozgalmat az olomouci árpatermelök konferenciáján beszélték meg. Öt járás jelentése szerint az EFSz-ek és az állami gazdaságok a versenybe eddig 715 hektár árpaterület jelentettek be. A legnagyobb területeket az olomouci kerület termslöi jelen, tették be ahol 22 EFSz 347 hektáron fog versenyezni % malátaárpa jú minőségéért és az állami gazdaság két majorja 33 hektáron. Az olomcuci mozgalom résztvevői kötelezik magukat hogy az agrotechnikai intézkedéseket, mint pl. a ke. reszt- és szüksoros vetési módszert és a trágyázás helyes módszerét alkalmazzák. Az olomouci központi ellenőrző és kísérleti intézet állomása a versenybe bejelentett terülenálunk, esetlég kétszer boronálunk, a ritkább növésű vetésnél könnyebb boronát használunk. A boronáláa a föld felszínét meglazítja, elősegíti a föld lélekzését és így a baktériumok tevékenységét növeli s mindez segíti a növény fejlődését. Ha az őszi rozs a tél folyamán kifagyott, azt tavasszal kiszántjuk. Ezeken a munkákon kívül, ha na* gyobb földterületeket találunk üresen vagy vizenyősen, ezeket minél előbb tavaszi búzával kell bevetnünk. Vetés után. boronálunk és így a búza a földréteg^ alá kerül és azonnal gyökeret ereszthet. tekét vizsgálat alá helyezi. A termelők jegyzökönyvet vesznek fel a versenyző területekről a föld előkészítésétől és a vetéstől egészen a termés betakarításáig amelyek szerint azután kidolgozzák a kerületi termelőmódszereket és megállapít, ják hogy melyik fajta malátaárpa a legalkalmasabb az egyes kerületekben termelésre, A köbölkúti traktorállomás sárkány! brigádjának vezetője, Bittér János, büszkén számolt be március 17-én arról, hogy brigádja 100.8 százalékra teljesítette a tavaszi munkatervet. Jelentette, hogy a brigád tagjai a következő sorrend, ban végezték munkájukat. Az első helyen Droppan Andráj, azután Csu. por László, Lavicska József, Mogyorós István és Mészáros Károly. Mélyszántással 93.1 hektárt, közép, szántással, 362.2 hektárt műveltek meg, 203.3 hektárt simítóztak, 415.6 hektárt megfogasoltak. Az említett brigád kerületi méretben is az első helyet foglalja el. Ilyen eredményt csau a munka helyes megszervezésével érhettek el, ugyanis a brigád tagjai a szerződések megkötésével biztosították a munka rendszeres folyamatát. Rendszeresen résztvettek a bri. gád. megbeszéléseken, ahol a briA galántai állami birtok igazgatóságához tartozó Slovenské Pole.i gazdaságban kissé megkéBtek a tavaszi munkákkal. Azonban ez a ké. sés nem akadályozta őket a terv. teljesítésben, mert a traktorosok nagy odaadással és határtalan lelkesedéssel dolgoztak a koratavisziak idejében való elvetéséért. A talaj előkészítésére a gyorsabb Járatú traktorokat helyezték üzembe, s így kintágasló eredményeket értek el. Cirák László az előirányzott 9 hektár helyett, melyet 8 óra alatt kell elvégeznie, 3 liter üzemanyaggal — 8 óra alatt 16 liter üzemanyag fogyasztás mellett 18 hektár földet készített elő a Vetésre. így 71 óm alatt 337 liter üzemanyaggal, 163 hektár földet simítózott meg. Tervét 189 ;:»ázalékr

a tel. jesltette és megtakarított 145 szá. zaiék üzemanyagot. Ugyancsak jó eredményt ért el Sárkány István traktoros, aki SkoA búsai szövetkezet tagjai már a taggyűlésen megbeszélték, hogy hogyan szervezik meg a tavaszi munkát és hogy azt a határidő előtt 5 nappal befejezik. Nagy segítségükre volt ebben a traktoros brigád.. A traktorosok közül különösen jó munkát végzett Ganyó Elek, aki éjjelnappal járta a szövetkezet földjeit hernyótalpas traktorával. Megemlítjük még Kralina Lászlót és Pali Ödön traktorost is, akik önfeláldozó munkájukkal segítették a szövetkezetet. A brigádcsoport vezetője Jankó József volt, aki megfontolva irányította a brigád munkáját. A tavaszi árpa és zab vetésénél két fogatos csoport is dolgozott, boronált és vetett. A vetésnél segédkeztek az asszonyok is, ugyanis ezek műtrágyát szórtak a vetés alá. A szövetkezet 32 hektáron termei dohányt és ehhez 500 méteres tmeleg. A mostani szép napos idő alkalmas arra, hogy a tavaszi munkáltat gyorsabban végezzük el, azonban nagyon veszedelmes lehet, ha a talaj hirtelen elveszti nedvességét. Ha nem simítózzuk és boronáljuk a talajt idejében, két-három nap alatt teljesen eltűnik nedvessége. Hogyha a talaj nedvességével takarékoskodni akarunk, idejében biztosítanunk kell ennek megőrzését, mert ez nagyon fontos a gazdag terméshez. Feltétlenül minden eddig meg nem slmítózott és meg nem boronált földet meg kell llymódon művelnünk, különösen Szlovákia északi és kele. ti részein. A simítózást a barázdák irányában kell elvégezni, azonnal, amint észrevesszük, hogy a barázdák széle száraz. Slmítózással és boronálással csökkentjük a föld ned. vességének elpárolgását és megakadályozzuk azt, hogy a víz megállgád oktatója, Maiinka Lajos főágronómua felvilágosította őket a ten. nivalókról. Nagy segítséget nyújtott a ' régebbi traktorosok megértése is az új traktorosokkal. szemben; ugyanis ezek éjjeli váltásokban dolgoztak, a nappali váltásokat átengedték azoknak, akiknek még nincí elegendő gyakorlatuk. A brigád ezenkívül a gabonavetési munkálatokban segített a szomszédos brigádnak is. Azonban a brigád hibákat is követett el. A szétírt terv nem volt reális, mert számoltak olyan földterületekkel is, amelyek eddig még nincsenek az EFSz-ben. így történhetett az, hogy sok brigádos nem Is tudja, hol és milyen munkával kell az előirányzott tervet teljesíteni. Szükséges volna e hibák kikűszöbblése és ezenkívül még fontos volna, a traktorosok közt népszerűsíteni a szocialista munkaversenyt. Csomor Sándor, Köbölkút. da géppel agregátra szerelt 18 soros vetőgéppekkel döljfozott. A verés ideje alatt 9 hektárral tf-.lszár. nyíítft napi tervét és megtakarított 39.5 liter üzemanyagot. Keresztsoros vetéssel 40 óra alatt 116 hektárnyi földterületet vetett be. E dicséretreméltó eredmények elérésében közrejátszott az is, hogy a traktorosok a gépekét indulás előtt alaposan átvizsgálták és a munka végeztével azonnal kijavították a kisebb hibákat. így a gépek jó karbantartásával állandóan gépkieséB nélkül dolgozhattak. A koratavasziak vetésénél kimagasló eredményeket értek el a fogatorok is, akik tervüket 142 százalékra teljesítették. A jó munka, megszervezésének és a tervszerinti munkának az lett az eredménye, hogy a kora tavasziakat 15 nappai a határidő előtt elvetették. Takács Lajos, Slovenské Pole. ágyat készítettek elő. A dohánypalánta kezelői közül megemlíthetjük Bonbor Gábor és Ignác, és Perencsel Pál nevét, akik egyúttal csoportvezetők is. E csoportokban asszonyok is dolgoznak, összesen 42 személy. A szövetkezeti tagok 15 hektáron zöldséget is termelnek ' amiből már szépen fejlődnek a paradicsom. és káposzta-palánták. Ezenkívül 10 hektáron dinnyét termelnek. A szövetkezetnek szép sertéshizlaldája i

s van, ahol az állatokat Gyúró Mária és férje gondozzák. A baromfifarmmal, ahol 520 tyúk van, Végh Mária foglalkozik. A szövetkezet köművescsoportja is jól dolgozik. Most új sertéshizlaldát épít fel és istállókat javít saját munkaerejükkel és saját anyagukból. Danócl János, Búsa. jon a talaj egyes részein, ahol talajvíz tör elő. Slmítózással' és boronálással megakadályozzuk a gyomnövények csírázását és burjánzását. A kukoricával, kenderrel és egyéb meleg éghajlatot kedvelő növényekkel bevetendő földeket a simítózás után még többször boronálással kell porhanyósítani egészen a vetés idejéig, hogy így megsemmisítsük a gyomnövényeket, hogy a föld kérgét meglazítsuk, és a föld alsó rétegében lévő csapadék a felszínre kerüljön. Mennél több nedvesség van a ta- ' lajban, annál hamarább csíráznak a növények, annál hamarább betakarják a föld kérgét leveleikkel, s így megakadályozzák annak kiszáradását, azonkívül sokkal könnyebben ellentállnak a gyomnövényeknek és egyéb kártevőknek, _ s magasabb hektárhozamokat érünk el. Takarékoskodjunk a talaj téli nedvességével